Betegszoba

*Leona nem tud ellenkezni, amikor Chris elkezdi cipelni. Érzi hogy lekerül róla a korcslya, de ott kilobban a tudata.*


*Amikor kinyitja a szemét, senki nincs a közelében. Eléggé fáj a feje. Odakap, és érzi a dudort.*
~ Na ennyit a korizásról... ~ gondolja és megkísérli kinyitni a szemét. *
Halvány fény dereng át a szemhéján, és ismerős szagot érez. Mintha a agyengélkedőé lenne. Ha megerőlteti a memóriáját, eszébe jut mi is történt pontosan, miután elesett.*
~ ottmaradt a jó kis bakancsom ~ morogja magában. *
De egyenlőre nem igazán tud tenni semmit. Szédül és fáj a feje.*

*Leona szomorúan hallgatja Janát. Amikor a lány végez, így szól.*
- Ne haargudj nem tudtam. Nem vagy nehéz eset, csak venni kell a bátorságot, hogy megismerjenek. Nem lenne szabad előítéletesnek lennünk. Én is igyekszem előbb kérdezni, de ez persze nem minidg sikerül. Egy barát egyébként sem azért van hogy irányítson. Ha nem tetszel neki úgy ahogy avgy, akkor meg sem érdemel.*
Ekkor előmászik a daimon, és a gazdáját kezdi figyelni. Leona olvasott róla, hogy a daimónok érzik a gazdájuk fájdalmát, és fordítva. Rámosolyog az állatra, majd szomorúan ránéz Janára.*
- Ne haargudj, de rohannom kell.. Holnap bejövök, ígérd meg hogy addig nem mész sehová. - mndja mosolyogva, majd ha Jana megesküdött, akkor sietve kirohan a teremből, és felrohan a harmadikra, hogy ledőljön aludni.*

* Amikor Leona Mátéra gondol, elpirul egy kcist az akkor megbeszélt "korrepetáció" azóta sem került sorra, Istennek Hála. Leonának nem igazán tetszett a stílusa, és amúgy is foglalt ha úgy vesszük...*
Amikor meglátja a katonaruhát, nem bírja megállni hogy elvigyorodjon. Megpaskolán a lány lábát, de nem akar neki fájdalmat okozni. majd kikerekedik a szeme, mikor a lány a szoknyájáról beszél. Neki pont fordítva van a dolog. Sok ruhája van, és két nadrágja. Amúgy sem tudja elképzelni Janát szoknyában.*
- Ugyan ne zavartasd magad. Sok barátnőm van és volt, nem zavar a női fecsej. Csak tőlem ne nagyon várd el.*
A kijelentésre, miszerint utálták őt, behúzza a nyakát, és bociszemeket mereszt.*
~ Engem? Dehát az égvilágon semmit nem csináltam...*
Aztán a következő pár mondattal tökéletesen meg lesz hatva. Odamegy a lányhoz, és mivel megölelni nem tudja, mesimogatja a feje búbját.*
Életében talán másodszor érte el valakinek a fejét, magasságából kifolyólag. Ez nála felér egy kitüntetéssel. *
Rámosolyog a lányra.*
- Kérsz valamit? Vagy szóljak esetleg valakinek hogy itt vagy? A barátodnak esetleg? - nem akar túrkálni mások életében, egyszerűen csak úgy gondolja, hogy a lánynak biztosan van valakije.*

*Leona nem mond semmit, csak hallgatja a lányt. *
- Emiatt szerintem nem kell aggódnod. Hiszen egy mágus képzőben élsz... valaki biztosan észreveszi hogyha ilyesmi történne, és segítenek rajtad... de ne is aggódj emiatt hiszen nem gyakori... - próbálja megnyugtatni, de eléggé ramatyok az érvei.*
Figyeli Janát, majd a macskajelmezes belépőjére terelődik a szó. Leona elvigyorodik, és felidézi mit érzett, amikor párba rakták őket.*
- Hát be kell vallanom hogy nem imádtalak, amikor elmondtad a választ, amit kivételesen én is tudtam volna.... de a macskajelmezed cuki volt. Bár kcist megrémültem amikor levetkőztél és azalatt egy katonaruha volt. És nem nagyon örültem hogy veled kellett gyakorolnom. de mivel nem átkoztál halálra, azt a következtetést vontam le, hogy nem is vagy te olyan rossz... sőt.*
Inkább elhallgat és a falon mászkáló pókot figyeli.*

*Leona mosolyogva látja hogy a lány megissza a teát, de nem akar lefeküdni. Ráhagyja a dolgot, egyszer úgyis bealszik. Amikor a takarót igazgatja, meglátja a sebet. Egy kicsit felszisszen, majd sápadtan kijelenti.*
- Nem fognak kiengedni hétfőn. Semmi bajod nem lesz ha kihagyod az órát. Jegyzetelek neked, emiatt ne aggódj.*
mondja, miközben komolyan néz a lányra.*
- Hát persze hogy magaddal fogsz cipelni...*
~ Majd én vigyázok rád...*
- Nem tudok latinul...csak pár szót.. de hallottam a rokonodról. Szerintem nem kell félned. Már valószínűleg kitűntek volna hogyha lennének ilyesmi hajlamaid. Vagy nem tudom... nem értek az ilyesmihez. ugye ettől félsz? - kérdezi, mert persze tévedhet.*

*Leona hallgatja a lány szavait, és mindjobban összehúzza a szemöldökét. Csípőre teszi a kezét, és készül, hogy bevesse az anyukájától tanultakat.*
- mi az hogy egy griffen?! Persze hogy egyszer mindent ki kell próbálni de nem tizennégy évesen. Most pedig becsukod szépen a szádat, sok folyadékot iszol, hozok is neked teát. És mindig megfogadod amit az orvos mond. Nem engedhetnek ki egy ilyen sérüléssel hétfőn. minden nap eljövök hozzád rendben? - nem bírja tovább nevetés nélkül, ezért elfordul, hogy keressen valami ihatót.*
Ha talál valami ilyesmit, akkor kitölti a lánynak, és a hátát fogva segít neki inni.*
- Ne is ellenkezz. Idd meg szépen. Aztán pedig aludhatsz tovább. Ha bármire szükséged lenne itt vagyok. De ígérd meg, hogy többet nem csinálsz ilyen életveszélyes dolgot.... Vagy ha igen, engem is vigyél magddal... - teszi hozzá egy cinkos mosollyal, de nem néz a szemébe.*
Megigazítja a párnát, hogy Jana lefeküdhessen, és betakarja. Gyorsan körbenéz, hogy mit tehetne még, de nem igazán talál semmit. Odamegy az ablakhoz, és megpróbálja kinyitni, hogy beengedjen egy kis friss levegőt.*
Odakint már fénylenek a csilagot, és halk szél fújdogál.*

*Leona sápadtan rohan be a gyengélkedőre. Nemrégen hallotta a szobatársától, hogy egy elsős lány súlyosan megsérült. Akkor az nem lehet más, csak olyan akit ismer.*
Gyorsan magára kapta világoskék ruháját, és egy szürke pulóvert, bakanccsal. A hajával nem foglalkozott, csak gyorsan lerohant az első emeletre.*
Sápadtan tekint az ágyon fekvő alakra. Amikor felismeri Janát, odamegy hozzá, és fölé hajol. A lány ébren van bár, de nagyon gyengének tűnik. Leona körülnéz, de gyógyítót nem igen lát.*
- Hogy vagy? Nemrégen hallottam hogy mi történt veled. Nagyon fáj? Szóljak valakinek? - néz körbe, miközbenkezével az ágytakarót babrálja.*
- Ne haragudj hogy így rád rontottam, tudom hogy még csak egyszer találkoztunk úgy komolyan, de megijedtem mikor meghallottam hogy egy elsőssel történt valami.*

*Ann is elmosolyodik a történteken* -Arinak írtam levelet, de nem válaszolt. Nem tudom mi van vele, de ne izgasd magad. Biztosan jól van...- *mondja Ann Elére nézve* -A kutyus pedig Raykonál van. Láttam őket együtt az udvaron. Ha jól leszel, majd visszakapod őt is, addig Rayko úgy is vigyáz rá- *mosolyodik el Ann, majd a két fiút nézi.*

//fagy//