Harmadik emeleti folyosók

Tárgy: Harmadik emeleti folyosók Vas. Júl. 12, 2009 3:48 pm

First topic message reminder :

A Kúriát számos zegzugos, kanyargós folyosó szeli át, melyet azonban nehéz kiismerni. Nagyon sok helyen van, hogy egy titkos ajtóra, vagy bemélyedésre bukkansz, amely akár olyan helyekre is vezethet, melyeket nem biztos, hogy jó, ha megismersz.

A második emelet folyosói is hasonlóan kanyargósak, mint az iskola többi részében levők. Balra, és jobbra is sorra nyílnak a négy fős fiú-hálók, és ha már jól kiismered magad ebben a rengetegben, tudhatod, hogy hol van a fiúk közös fürdője. A fiúk várószobáját nem nehéz megtalálni, közvetlenül a lépcsővel szemben van.

A falakat sorban szegélyezik festmények is, ritka az olyan hely, ahol ne lennének egymás alatt, fölött felfüggesztve a beszélő, festett portrék, csoportképek. Jobb vigyázni, hogy ne bosszantsd föl a festmények lakóit, mert elég nagy lármát tudnak csapni, és ha ők kimondanak valamit, hamar eljut a kúria minden zeg-zugába, hiszen a lefestett alakok tudnak járkálni a különböző festmények közt.
írta Cirelin de Sovalon

Harmadik emeleti folyosók - Page 2 Folyoso3

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Feb. 20, 2013 7:09 pm

to; Lyra

* A tervem totális zátonyra futott. Mint egy hurrikán, úgy száguldottam a szőkeség felé. Igazából belegondolva, ennyi erővel én is csinálhattam volna pont ugyanazt amit ő. Az elejéről lemaradok, hiszen épp háttal a történésekre loholnék, azonban a hatalmas nyekkenésre odakapom a fejem.
Szerintem életemben nem láttam még ilyen viccet! A nagy tunya a földön fekszik, felette egy törékeny lány álldogál, aki mint egy anya, úgy dorgálja rosszcsont „kisfiát” . Arcomra mosoly kúszik, már-már hangosan röhögni kezdek, majd mikor a pálca törik a fiú megszégyenülten elsomfordál. Már nyitnám a számat, hogy megköszönjem ezt a csodát, hogy egy esetleges nagy öleléssel tudassam vele, hogy milyen bátor volt, azonban határozott kérdésére csak egy nyikkantásra telik. Vajon sikerült belefutnom az iskola egyik két lábon járó elmebetegébe? Vajon nekem is nekem támad? Vajon tőle is menekülnöm kellene?
Szempilláim meglibbennek, kissé elkomorulok, majd kezemet összekulcsolom magam előtt, és teszek egy lépést hátrébb, csak hogy kikerüljek az aurájából. *
- Gyakorlatilag feldöntött a kajáldában, ezzel tropára vágta a vacsorámat. Én meg nem hagytam magam és kapott egy takonygombócot… a szendvicse helyére… bele is harapott… de szerintem jogos volt! * nézek a lányra szúrós szemekkel és próbálom ezzel is azt sugározni, hogy én bizony tévedhetetlen vagyok, és a jogos büntetés, az jogos büntetés. *

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Feb. 20, 2013 6:58 pm

*A szobája felé igyekszik éppen. Bár alig érzékelhető, kicsit beleviszi a képességét, de ez alig érzékelhető, ám neki mégis nagyobb szabadságot nyújt. Már hallja is, amint valaki közeledik a háta mögül. A lányból csak egy vörös hajzuhatagot lát, a mögötte lévő alakot azonban annál jobban ki tudta venni... De nem is az arcuk a lényeg, hanem hogy az úriember minden bizonnyal el akarja találni egy kedves, szívből jövő átokkal. A figyelmeztetésre még csak meg sem moccan, megvárja, míg a pasika elég közel ér, aztán nemes egyszerűséggel kirakja elé a lábát, az pedig egy orbitálisat esik. Lyra ráugrik, és hátraszorítja a kezeit úgy, hogy a könyökei vészesen közelednek egymáshoz.*-Add azt szépen ide!-Közölte vele már-már paródiába illő hangon.*-Banyek, engedj már el*Kiáltotta az.*-Adjad már ide a nyomorék pálcádat!*Kiabált most már a lány, a pasas pedig elengedte a kezéből. Lyra abbahagyta a szorítást, a pálcát felkapta a földről, aztán egy könnyed mozdulattal kettétörte.*-Javaslom Maruli pálcabotját...*Mondta, azzal az épp feltápászkodó szerencsétlenül járt ifjú után dobta, majd Lilia felé fordult.*-Mit tettél ellene?

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Feb. 20, 2013 6:30 pm

to; Lyra

– Vigyázz! * rohanok a folyosón, mint egy félőrült, az előttem ácsorgó ismeretlen nőszemély felé. Hajam vörös zuhatagként hullámzik a hátamon, és egy apró lihegéssel megspékelve azonnal bele is karolok a számomra még ismeretlen, de azért már látott lányba. Igen, néha szoktam látni órán, meg itt-ott, csak még a kapcsolatunk eléggé … plátói. Soha nem mutattak be minket, azt sem tudom, általában hogyan viselkedik, így csak reménykedhetem abban, hogy Lyra lesz oly kedves és futólépésben követ engem. Bár ha kicsit kinyitja a szemét, akkor valószínűleg megláthatja a mögöttem szintén futólépésben közlekedő magas barnahajú „herceget” kivont pálcával. Igen, a célpont én vagyok, a vörös kis kör már a fejem felett villog. Bár igazából én nem vagyok hibás! Bátran kijelenthetem, hogy én csak azért változtattam a kajáját takonylabdává – ráadásul akkor, mikor épp beleharapott – mert fellökött a kajáldában és ezzel tropára áztatta kávéval a kiflimet. A fagyi néha visszanyal, ezt már megtanultam, azonban azt is, hogy hiába vagyok jó boszorkány… ő még mindig nagyobb és erősebb! Nekem pedig nincs kedvem megmutatni neki, hogy milyen kemény lány is vagyok.
Ja és hogy Lyra-t miért is keverem bele ebbe?
1. Kell a túlerő!
2. Kell egy bajtárs, barát, nevezzük, ahogy akarjuk…
3. Így legalább nem szárad a lelkemen, ha esetleg elkapja és kitölti rajta minden nőgyűlöletét! *
- Majd elmagyarázom… * mondom a lánynak, és rántom be a folyosó egyik beálló szegletébe és intem csendre, mikor a fiú dromedár módjára elszáguld mellettünk! *
- Ezt megúsztuk! *nyugszom meg, majd kifulladva nekidőlök a hideg falnak. Jólesik némi hűs érzés! *

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Csüt. Jan. 31, 2013 6:10 am

*Bólint, valóban, ezek természetből fakadó dolgok, mint ahogy a vámpír vért iszik, vagy ahogy Liam is átváltozik teliholdkor, bár ezt Dia ugye nem tudja. Bár tény, hogy ebben a világban az a furcsa a lánynak, hogy ő, és a hozzá hasonlóak furcsák, hogy ők a szokatlanok, a képességeik, míg odahaza teljesen egyértelmű volt, ha valamit ezek miatt csináltak... de az otthon volt.* - Szerintem élveznéd vele a találkozást. Csak ne idegesítsd fel. *Mosolyog a nagyi említésére. Kicsit értetlenül pislog a Sasha névre, az emlékeiben pörgeti a történteket, nem, nem rémlik neki, hogy Sasha nevű lánynak adott volna ékszert...* - Minden bizonnyal. *Bólint végül, ráhagyva az egészet, bár továbbra sem tudja ki az a Sasha, de ha Liam tudja, akkor minden valószínűség szerint csak tudja tán kiről beszél, meg kihez is hasonlítja magát. Aztán végül a fiú feláll, Alodia pedig követi a tekintetével, és biccent egyet.* - Szép napot, Liam. *Köszön el, és amikor a fiú mögött bezáródik az ajtó, még pár másodpercig néz utána, elgondolkozva, majd végül is feláll, óvatosan felveszi a makettet, és beviszi a szobájába. Utána pedig ideje lesz már lassan elkészülnie a mai napra. És persze ki tudja, talán kivételesen ma ő fogja megkérni Endyt, hogy menjenek el a filmkuckóba.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 6:03 pm

*Oh hát persze, hogy nem gondolta, hogy a leányzó majd egyből az orrára köti, hogy mi is az a képesség, majd inkább ha arról lesz szó, szépen azzal fogja sakkban tartani, vagy ilyesmi. Legalábbis a "van" után azonnal erre asszociál. A magyarázatra igyekszik értelmesen nézni, tényleg nehéz így felfogni a dolgot, de azért nagyon igyekszik.* -Áh, azért ez sok mindent megmagyaráz, akkor azért alszik ennyit, és az ékszerek. Ez ilyen természetből adódó dolog tehát. *Aztán végül nem derül ki, hogy van-e hátrahagyott pasi, vőlegény miegymás, lehetséges, hogy nincs is, vagy Dia csak direkt nem mondja el, bármelyiket kinézi belőle ez a nehezítés. A nagymama érdekes asszonyság lehet annyi szent.* -Akkor azt hiszem nem akarnék szembe kerülni vele. *Ereszt meg egy mosolyt, majd az asztalra tett gyűrűre és a magyarázatra kicsit kitágul a pupillája, hát az ziher, hogy ezek után még viccből sem fogja megpróbálni elvenni tőle az egyik ékszerét.* -Tehát, ha azt ott most elvenném, akkor onnantól olyan lennék, mint Sasha. Teljesen tiszta! Fel sem merül, hogy megtegyem. *Felhúzza kicsit a szemöldökét, majd mivel eddig nem tette, belenyúl a kekszes zacskóba, kivesz egyet és betolja a szájába. Pár pillanatig rágcsál, majd leönti a pohár vízzel és feláll. Az ezeréves sólyomra pillant még.* -Vigyázz rá azért, elég törékeny tud lenni, de ha valami gond lenne, talán lehet még beszerezni hozzá plusz alkatrészt. *Aztán még újra a leányzóra pillant, pár pillanatra rajta is felejti a tekintetét, végül biccent egyet.* -Szép napot Alodia! *Hátraarc, és röpke távozás.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 5:37 pm

- Van. *Mondja derűsen, hogy van-e valamilyen képessége.* - Vannak az ősök, az egész civilizációnk alapkövei, mondhatni. Az elsők a fajunkból. Mindannyian kaptak valamilyen jelzőt is, a képességeik alapján Temstor például az Utazó. És mindenki, aki azóta születik, mindig valamelyik ősének a képességeit örökli, persze nem olyan erősen. Az, akinek én örököltem a képességeit, az Gazdag. De Endy ő meg Álom. *Magyarázza a helyzetet, de hogyan magyarázol el egy olyan dolgot érthetően, ami téged körbevett, mióta az eszedet tudod? Nehéz. Barátok? Nem nagyon. Endy itt van.* - A szüleimért aggódom. De anya meg tudja védeni magát, és tud vigyázni apára. No meg a nagymama. *Kuncog egy kicsit.* - Sajnálom azt a balga katonát, aki megpróbálja elintézni a nagyit. *Mondja, majd kérdezi, hogy mihez ért, mire csak forgatja az egyik ujján az egyik vékony ezüstgyűrűt, lehúzza, és tovább forgatja az ujjai között.* - A gazdagság rengeteg rizikóval jár, és gyakran vannak olyanok, akik úgy érzik, elvehetik másoktól. Én azért létezem, hogy a gazdagság árnyoldalát is mutathassam. Finoman leteszi az asztalra az ezüstgyűrűt, és ismét hátradől a fotelben.* - Ha azt elvennéd, nem lenne átoktörő, aki meg tudna szabadítani téged a balszerencsétől, ami követne téged. Engem nem érint, én immunis vagyok rá, de bárki más akarná elvenni az ékszereimet... nos, őrá sok minden várhat. Apró, bosszantó, kellemetlen balesetektől kezdve egészen a halálos szerencsétlenségekig. A gazdagság átka.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 4:08 pm

*Együtérzően pislog kicsit, azért hallani halat a leányzó hangján, hogy bizonyára nem érinti túl jól a helyzet, és hát a szavaiból is ez érződik.* -Tényleg sajnálom hátha előkerül ez a Temtor akárki. És ez milyen ős? Neked is van valamilyen erőd? *Azért ez izgi, nem tud semmit a francoskákról, de ha képességeik is vannak, meg mindenféle, az biztos nem lehet rossz. Bár persze olyan téren nem is jó, hogy itt ragadtak egy idegen helyen.* -Azért lehet, hogy hülyén jön ki, de örülök, hogy ide estetek, persze gondolom jobb lenne otthon. *Egy pillanatra elmereng, aztán se perc alatt vissza is térnek a gondolati. Az otthon fogalma már egyé vált a Falkával, arra ami előtt volt teljesen felesleges gondolni. A háború dolgot csendben hallgatja végig, végülis teljesen logikus a válasz, hogy a hatalom a cél. Mindig valami ilyesmi miatt dúlnak a háborúk, van aki hatalmat, területet stb. akar, más pedig védeni próbálja a övéit, vagy egyszerűen csak kitartani az elvei mellett.* -Rémes dolgok a háborúk, szerencsésnek érzem magam, hogy nem születtem bele ilyesmibe, nehéz helyzet lehet, talán azért ez miatt jobb itt nem? Bár gondolom a barátaid, családod miatt meg aggódsz, vagy az esetleges barátod miatt? *Finom érdeklődés csupán minden hátsószándék nélkül, de tényleg. A visszavágásra csak elmosolyodik finoman.* -Oh, hát én rajta vagyok, de igen nehéz nálad ilyesmit elérni, lássuk be máshoz szoktam, erre még edzenem kell. *Viszont mostmár az ékszereket is érti, meg az alvást, ez olyan lehet, mint neki a telihold, vagy a tűz, amitől retteg?* -Világos, és mi van még a véredben? Szépség, ékszerek, enyhe kötekedő hajlam, finom felsőbbrendűség érzés? Egyéb? *Játékos mosoly, érdeklődő pillantások, igazán nem kötekedésnek szánja, csak alkalmazkodik a játékhoz.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 3:00 pm

- Hát, elhiheted, hogy nem túlzottan. Bár néha azon gondolkozok, hogy itt talán Endy nagyobb biztonságban van, mint ott. De nem tudom, hiányzik. *Ingatja a fejét.* - Volt régen egy ősünk, Temstor, aki képes volt a világok között kapukat nyitni, ahogy csak akart, de ő már réges-rég eltűnt, az ő leszármazottaiból van a legkevesebb. Találkoztam itt viszont egy leszármazottjával, de neki nincs meg ez az ereje. Talán évek múlva kialakulna nála, talán nem. Nem értek a térmágiához, az a lány is azt mondta, hogy egy kaput nyitni mindig rizikós. Ha nem tudod mit csinálsz, sose tudhatod, hol bukkansz fel, és talán még rosszabb helyre kerülsz, mint ahonnan elindultál. Ezért egyelőre várunk. És hogy miért van háború? *Széttárja a karjait.* - A mi népünk se különbözik olyan sokban az itteni népektől. Mindig találnak valamit. Persze a hatalom, amire egy bizonyos illető hajt. A legerősebbek, az őseink is oldalakra szakadtak, már aki hajlandó volt felemelni a hátsó felét. Vagy éppen előkerülni. *Mondja, majd arra, hogy pezsdítő a nevetése, csak tovább mosolyog.* - Érd el, hogy többet nevessek, és akkor többet fogod hallani. *Vág vissza, de nincs ennek a visszavágásnak éle, mintha csak egy labdát dobna Liam felé vissza. Endyre való kérdésre lassan bólint.* - Olyasmi. Sokat alszik, tudod, mondtam, hogy narkolepsziás. Legalábbis... valami hasonló. Én nem tudom levetkőzni az ékszereimet, ő nem tud huzamosabb ideig ébren maradni. Vérünkben van, vannak dolgok, amik ellen nem tudunk mit tenni.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 2:45 pm

*Erre nem számított, mármint hogy háború van és véletlenül estek ide át, az azért nem lehet kellemes, csak úgy eltűnni abból a környezetből, amit megszokott az ember, vagy a francoska.* -Oh! *Csúszik ki a száján első reakcióként afféle meglepettség hang ez.* -Bocs, akkor gondolom nem repesel a boldogságtól, hogy itt kell lenned. És ezek szerint nem tudjátok, hogy menjetek vissza? Jó ez hülye kérdés, ha tudnátok, akkor nem lennétek itt, gondolom. De miért van háború? *Fura, itt már nem nagyon vannak, vagy legalábbis nem olyan nagyszabásúak, ő legalábbis még nem futott bele ilyesmibe. Persze régen voltak világháborúk, de szerencsére azokról csak könyvekből értesült és remélhetőleg harmadik nem lesz.* -Az végülis lehetséges, hogy elég nagy itt a mágia koncentráció, vagy mi a szösz, talán könnyebben nyílnak ilyen átjárók, vagy mik is. *Mereng el kicsit, mert hát hallott azért egy s mást, nem buta, csak igazából nem szokott az ilyesmivel foglalkozni. A tanulás, meg a könyvek olvasgatása nem annyira az ő műfaja lássuk be.* -Pezsdítő a nevetésed, gyakorold többet. *Mosolyodik el, hiszen eddig általában csak kihívó mosolyt, vagy kötekedő mosolyt, vagy lerázó mosolyt kapott a leányzótól, nagyon többet még nem. Bántóan karácsonyfának meg tuti nem titulálná.* -Világos, engem nem zavar, végülis jól állnak, sőt kifejezetten kedvelem a hölgyeken az ékszereket, feldobják a külsőt, de mégsem olyan mesterséges dolgok, mint mondjuk a smink. Az pedig csak pozitívum, ha semmilyen körülmények között nem veszed le. *Huncut mosoly jelenik meg az arcán, lehet sejteni, hogy mire is célozgat.* -Fene tudja, igyekszem, általában menni szokott, bár akadnak nehéz esetek, akikhez minden bizonnyal külön kézi könyv kell. *Egyértelműen Alodiára céloz, hiszen nála eddig igen kevés bók, vagy viccelődés talált igazán célt.* -És ez az Endy, aki ha jól emlékszem sokat alszik... *Direkt teszi hozzá, látszódjon, hogy figyelni szokott arra, amit a másik mondd, nem csak úgy elmegy a füle mellett.* ...óvatlan típus, azért kell vigyáznod rá?

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 2:36 pm

*Arra, hogy tanulmányozni jött-e ide őket, csak felvonja a szemöldökét, most nem játszik mosoly az arcán.* - Nem örülnél, ha elrabolnánk téged. Háború van odaát, ami meggyengíti a világok közötti átjárást. Véletlenül estünk át, Endy és én, de legalább együtt, és így még tudok rá vigyázni. Ő nem bánja annyira, hogy itt van. Nekem azért hiányzik. *Oldalra néz, az ablak felé, kicsit elmerengő tekintettel, mintha a hazát látná az ablak túloldalán, majd gondolatban megrázza magát, és visszafordul Liamhoz.* - Vagyunk egy jópáran az iskolában is. Személyesen nem igazán ismerek sok mindenkit, de érezzük egymás jelenlétét. Szóval úgy fest, idevonzott minket az iskola. Vagy ki tudja. *Vonja meg picit a vállát. Aztán az ékszeres kérdésre értetlenül pislog, majd felnevet.* - Nekem az ékszerek olyanok, mintha testrészeim lennének. Nem azt mondom, hogy meztelennek érzem magam ékszerek nélkül... inkább úgy érzem magam nélkülük, mintha lehúznád a bőrömet. *Nincs hozzászokva, hogy ezt magyaráznia kelljen. Odahaza mindenki tudta, miért van tele ékszerekkel Alodia, még álmában is. Itt meg maximum csak furcsa pillantásokat kapott, meg egy pár "karácsonyfa"-beszólást, de magyaráznia még nem nagyon kellett.* - Hát igen, már cím alapján is baromságnak hangzanak azok a könyvek. Remélem te ezeknél a címeknél kreatívabb vagy. *Kacsint Liamra, kicsit talán flörtöl a fiúval, a maga, Alodia-módján.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 1:58 pm

*Hát naná, hogy logikus, kíváncsi a szentem, mert úgy fest az űrhajós megoldás bedőlt, hiszen a leányzó még csak nem is nagyon tudta, hogy kéne kinéznie egy űrhajónak. A válaszra kicsit azért elképed, sejtelme sincs persze arról, hogy nem önszántából került ide.* -Áh, szóval másik világ, sík, érdekes. Akkor tényleg mintha ufo lennél! Jöttél minket tanulmányozni? Ugye nem fogsz elrabolni, vagy ilyesmi? Bár lehet, hogy izgi lenne! Vaaagy kihalóban van a fajotok, mert már csak ilyen csinos lányok maradtak és termékeny pasikat kerestek? *Széles vigyort ereszt meg, naná, hogy viccel, ezeket azért ő sem gondolja komolyan. Arról meg nem tudhat, hogy ennél jóval prózaibb a magyarázat és cseppet sem vicces, ha egyszer a másiknak honvágya van és lehetőség szerint haza szeretne menni. Az egyelőre megszólalásra kicsit enyhül a vigyora, de megmarad a mosoly, miközben időnként megállapodik a tekintete az ékszereken.* -Nem kényelmetlen ezekben aludni? Vagy csak már reggel felvetted őket álmoskásan? Netán csak az én kedvemért? *Hát igen a c válaszra van a legkisebb esély ezzel ő is tisztában van.* -Ahogy itt mondják "Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!". Tehát, ha anyukád szép, akkor nem csodálom, hogy te is rendkívüli külsőt kapták. *Bólogat egy sort, az újabb kissé kötekedő kérdésre, amiben természetesen érezni lehet az enyhe rejtett cinizmust, mert bizonyára akad benne, csak finoman megrántja a vállát.* -Oh, hát tudod van pár kézikönyvem, effélék, hogy "Hogyan vegyük le a lányok a lábukról!", meg "Csini csajok, jó pasik", bár persze a legtöbb baromság, úgyhogy mondhatni saját fejlesztés.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 10:30 am

*Persze, logikus, hogy Liam rákérdez, hogy akkor mégis honnan jött, és pár másodperces hallgatás után vállat von.* - Talán mondhatod mások bolygónak is, felőlem akár az is lehet, amennyire én értek hozzá. Másik univerzum. Másik világ. Másik sík. Valamelyik ezek közül. *Mondja, amennyire ő ért a térmágiához, meg hasonlóhoz, felőle akár bármelyik lehet. Messze van a haza, és honvágya van, ez az, ami biztos. Aztán ugye Alodia hoz kekszet, Liam pedig megjegyzi, hogy ezek szerint nem akarja kidobni.* - Egyelőre. *Mondja derűsen, bár ő nem annyira az a kidobós alkat. Sokkal inkább az az alkat, hogy ha valaki bosszantja, akkor másképp vág vissza, nem erőszakkal. Mellesleg hiába nemrég kelt - a fülében apró, gyönygyfülbevalók, ujjain vékony gyűrűk, a nyakában vékony lánc most is ott van. Ő tipikusan olyan lány, hogy még aludni is csak akkor tud, ha van rajta ékszer, de hát ez a vérében van. Aztán a kérdésre felkacag.* - Jó géneket örököltem. Látnod kéne édesanyámat. Ritkán mondok ilyet, de hozzá képest én... *Megrázza a fejét, be sem fejezve a szavait.* - Szóval szerencsés gének. Természetes báj. Persze tudnék ráadni kicsit, különböző praktikákkal... de gyakran a természetes szépségem is elég. *Mosolyog bájosan.* - No és te? Honnan tanultad ezeket a fantasztikus bókokat? Könyvből, tükör előtt? *Csipkelődik, vörös szemeiben játékos fény csillog, élvezi ezt a játékot, na.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 10:09 am

*Nem arról van szó, hogy nem hitte el, hogy a leányzó messziről jött, csak a messzi mint fogalom nála mondjuk ott merül ki, hogy a tengeren túlról, a másik bolygóval csak viccelődött, vagyis annak vette.* -Persze, de nem gondoltam, hogy ennyire, mégis akkor honnan jöttél? *Nem hallott még a francoskákról az ég világon semmit. Eleve Falkával élt eddig, meg amúgy sem kifejezetten azzal szokott foglalatoskodni, hogy különleges fajoknak járjon utána, nem az a nagyon stréber tanulni vágyó alkat. Inkább csak az érdekli, amihez konkrétan köze van, ld. a mostani helyzet. Az tuti, hogy jót mosolyogna, ha tudná, hogy Dia mire gondol az űrben szálló kalózhajók esetén, bár azért a maketten látszik, hogy korántsem erről van szó természetesen. Kaja-pia terén igazából bőven beéri egy pohár vízzel is nem gondolt semmi nagy dologra, már reggelizett, úgyhogy nem vágyik mondjuk egy komplett bőségtálra. Aztán végülis a leányzó elpályázik és nem sokára egy fél csomag keksszel tér vissza.* -Ez is tökéletes, meg a csapvízzel sincs semmi gondom, nincsenek nagy igényeim, csak legalább akkor tudom, hogy nem akarsz egyből kidobni. *Mert hát lássuk be Dia nem invitálta, hogy maradjon egy kicsit, bár jó eséllyel megmondaná, ha zavaró lenne a jelenléte, legalábbis eddig úgy ismerte meg a lányt.* -No és hogy csinálod, hogy még így kora reggel, minden plusz adalék nélkül is rém csábos vagy? Szimpla természetes adottság, vagy van valami extra titkod? Minden reggel futással nyitsz, vagy esténként uborka pakolás? *Jó ég tudja, hogy a lányoknak milyen praktikái vannak. Igazából persze bókol most is, de már nagyjából tisztában van vele, hogy sokat nem ér, így inkább a viccelődés felé tereli a dolgot.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 8:37 am

*Hátradől a fotelben, egyik lábát áttéve a másikon, mellkasa előtt összefonja a kezeit, és halványan mosolyog.* - Mondtam neked, hogy messziről jöttem, nem a te hibád, ha először nem hittél nekem. *Mondja, már-már derűsen, nem titkolja, hogy máshonnan származik - ha akarná, se tudná. Túlságosan idegen neki ez a világ, nem valószínű, hogy tudna vele bármit is kezdeni, nem tudná eljátszani, hogy mindig is itt élt. Idegen ez az egész, na. És valóban, sok dolog nincs a közös helyiségben, itt-ott pár kabát felakasztva, cipők, az igazán személyes dolgok a hálószobákban vannak, amiknek az ajtói zárva vannak. Hallgatja, hogy mi a fene is az a Star Wars, meg Halálcsillag, amire Alodia elméjében egy hatalmas, űrben szálló kalózhajó jelenik meg. Kalózok, na azokról már látott filmet. Aztán megkérdezi, hogy megkínálja-e valamivel, mire felvonja a fél szemöldökét.* - Túl sok mindent nem tartunk itt, amivel kívánni lehetne. *Mondja könnyedén, majd leteszi keresztbe tett lábát, csak hogy felállhasson, és szépen eltűnhessen az egyik oldalon, és amikor kijön egy fél zacskónyi kekszet hoz ki.* - Konkrétan csak ezzel tudlak megkínálni. Meg csapvízzel. Ha enni-inni akarok, általában elmegyek a szobából.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 8:20 am

*No egy afféle bók, persze nagyon burkolva és nagyon nehezen ráfogható, de ő simán annak veszi, és tény, hogy jó az ízlése, bár az is igaz, hogy nem vészesen válogatós. Alapvetően a hölgyeket kedveli és legtöbbjükben megtudja látni a szépet, nem kifejezetten csak a közízlés szerinti szép lányokra pörög rá. Van egy saját kis értékrendje, egyszerűen az tetszik neki, akiben van egy kis plusz, amitől vonzóvá válik, egy kis szexepil. Az is előfordul, hogy olyan lányok, akik elvben jól néznek ki, benne aztán semmit sem mozgatnak meg.* -Persze, tényleg jó messziről! *Meg is nyomja kicsit a tényleg szócskát, miközben picit körbepillant, milyen is a közös helyiség, bár itt jó eséllyel nincs semmi érdemi, ami a két oldal lakóit jellemzi, bár persze ki tudja.* -Csillagok háborúja, ha korrektek akarunk lenni. Több okból is lehet ez a megfogalmazás egyrészt űrben játszódik a történet, tehát vannak csillagok, másrészt van egy csúnya, gonosz hajó, amit Halálcsillagnak neveznek, meg hát egyszerűen hangzatos is. Nem mindennek kell, hogy legyen mély értelme. *Teszi még hozzá, bár azért úgy gondolja, hogy ennek van, meg amúgy is jól hangzik, Star Wars, olyan fülbe mászó. Rövid, könnyen megjegyezhető. Aztán, amikor a várt köszönöm is elhangzik nem tud nem elvigyorodni, ez azért nagy dolog, legalábbis az alapján, ahogy eddig megismerte ufo-Diát.* -Semmiség, szívesen! *Aztán megint körbepillant kicsit.* -Nem kínálod meg a vendéget valamivel? Vagy inkább kidobnál, ne fárasszalak le korán reggel?

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 8:12 am

- Legalább az ízlésed jó. *Von vállat, hát igen, ő nem az a lány, aki pirulni fog, hogy "jaj ugyan már én nem is vagyok szép, vannak nálam sokkal szebbek is". Alodia tökéletesen tisztában van azzal, hogy ő szép, még akkor is, ha tényleg köntösben és papucsban mászkál fel-alá, sminktelen arccal. Ami meg a köszönömöt illeti... Alodia értékrendjében az, hogy megköszönje, amögé csúszott, hogy szépen megvizsgálhassa a makettet. Amiről hamarosan kiderül, hogy fogalma sincs róla, hát igen, eléggé le van maradva a popkultúrát illetően. Meg mindenfajta kultúrát illetően.* - Mondtam, hogy messziről jöttem. Nem, még nem láttam. Star Wars. *Ízlelgeti a szavakat, félrebillentve a fejét egy kicsit.* - Csillag háborúk. Miért háborúznak a csillagok? Ennek így sok értelme nincs. Bár egyik-másik filmcímnek alapból nincs értelme. *Ingatja a fejét, hát igen, felőle akár életnagyságban bejöhetne Harrison Ford, nagy valószínűséggel fel sem ismerné. Súlyos lemaradásai vannak, be kell vallani. Aztán a szavaira elmosolyodik ismét, hát igen, különleges na. Nehéz levenni a lábáról, de azért az egóját lehet legyezni, azt mindig lehet.* - Köszönöm. *Tessék, itt van a várva-várt köszönöm is a végére.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 7:57 am

*Ácsorog hát az ajtóban, Dia válaszára csak szélesebb mosolyra vált, miközben ugye előkerül a háta mögül a makett.* -Hát ennyire felületesnek gondolsz? Bár fene tudja, ha felületes az, ha kedvelem a szép lányokat, hát legyen, felületes vagyok. *Nem túl gyakran veszi a szívére, hogy mit gondolnak róla, igazán nehéz belegázolni a lelki világába, bár azért persze lehetséges, ám veszélyes is, lévén elementál, vérfarkas, hevesebb természet tud lenni, ha felhúzza magát. Átadja tehát a makttet, na jó nem várt kitörő lelkesedést, de egy esetleges köszönömöt igen, bár jó ég tudja, komolyan reménykedett-e ilyesmiben. Aztán végül csak visszaszól Dia, hogy menjen be, végülis akár ezt is vehetjük köszönömnek a maga módján, legalább nem küldte el a fenébe, és nem csapta megint az orrára az ajtót. Szóval beljebb lépdel és kényelmesen kiterülve, azért nem szétfolyva, lehuppan az egyik üres fotelbe. A kérdésre viszont már tényleg kikerekedik kicsit a szeme, hiszen láthatóan a leányzónak fogalma sincs, hogy mi ez, pedig ezt mindenki ismeri, tényleg mindenki.* -Ez? Naná, hogy űrhajó. Nem láttad még a Star Warst kislány? Tényleg egy másik bolygóról jöhettél...azért ez alapmű, nagyon alap. *Kicsit fejcsóvál, megerősítve, hogy tényleg hihetetlen, hogy Dia nem ismeri fel a makettet.* -Ez az Ezeréves sólyom, úgy nevezik, a filmben, egy nem túl nagy, de iszonyatosan gyors űrhajó, egy csempész fickóé, jó pasi, bejönne neked, sármos. *Kacsint egyet, mert hát Harrison Ford amúgy is jó pasi, a film béli karaktere pedig még egy pasi szemével nézve is impozáns.* -Gondoltam, hogy ez passzol hozzád, különleges hajó, mivel ugye a leggyorsabb az egész Univerzumban!

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 7:49 am

*Hát igen, valljuk be, Alodia eléggé impulzív, és az első gondolata határozottan az volt, hogy rácsapja Liamra az ajtót, majd megy vissza a szobába, nem is gondolva a fiúra. Aztán félúton meggondolta magát. Így hát végül is megint kinéz, és a haján kívül mást nem szedett rendbe magán, tehát ugyanolyan nemrég-kelt effekt, mint az előbb, leszámítva, hogy már nem annyira borzas.* - Ezt valamiért gondoltam. *Felel arra, hogy így is tetszik Liamnak a látvány, majd csak figyel, és a fiú elővesz egy makettet. Dia szemei egyből a makettre fordulnak, elveszi, és onnantól mintha csak azt látná, figyeli, némán, talán kicsit... lenyűgözve? Befelé fordul, hátat fordítva, de az ajtó nyitva marad.* - Gyere be. *Szól vissza azért, de nem néz hátra, csak leül a közös térben egy fotelbe, és óvatosan leteszi az Ezeréves Sólymot az asztalra, továbbra is nézve, vizsgálva.* - Szóóóóval ez egy űrhajó? *Nos igen, ha eddig nem vette komolyan Liam, hogy Dia földönkívüli, itt már komolyan elgondolkozhat rajta, tekintve, hogy nem ismeri fel ezt az ikonikus hajót. Na hát na, Endyvel a kuckóban megnéztek már pár filmet (Dia nézte, Endy aludt), de ez még kimaradt. Egyelőre.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 7:38 am

*Vár és vár, mert lassan ér el az ajtóig a bent tartózkodó személy. Már az is megfordul a fejében, hogy alszik, nincs is itt, netán csak tényleg most kel, de aztán közeledő lépteket hall éles füle és lám eltárul az ajtó. Na igen hasonló látványra számított, a borzas haj és nuku smink, bár igazából így sincs semmi gond Dia külsejével, sőt! Talán még csábítóbb is, mint a túlzott cicoma. Épp szóra nyitná a száját, amikor a következő pillanatban úgy csapódik be előtte az ajtó, hogy ha véletlenül felmerült volna benne, hogy invitálás nélkül lép egyet előre, akkor még egy orrtörést is elszenvedett volna, ami lássuk be a külső megjelenésén nem dobott volna túl sokat pozitív irányba, bőven elég a sebhely az arccsontján. Finoman szólva is felszökik a szemöldöke, annyira meglepődik, hogy konkrétan pár pillanatra befagy az ajtó előtt, így végül, amikor a leányzó megint ajtót nyit a gyors fésülködés után nagyjából ugyanúgy áll ott, mint amikor az ajtó becsukódott. Na jó, azért nem tátott szájjal, mint aki épp meg akart szólalni. Kicsit torok köszörül és gond nélkül végigméri a lányt.* -Nekem az előbb is tetszett a látvány. *Dönti picit oldalra a fejét a fésülködésre célozva természetesen, de egyelőre nem mozdul az ajtóból. Esze ágában sincs invitálás nélkül bemenni, tanult a székes esetben, túl korán van még, hogy túráztassa magát.* -Neked is szép napot Alodia, csak hoztam valamit, remélem nem ébresztettelek fel! *Elmosolyodik, pedig épp hogy reméltem, hogy legalább felébreszti és kicsit keresztbe tesz neki esetleg. Aztán el is húzza a háta mögül a makettet és felé nyújtja.* -Amíg nem jön a saját űrhajód.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 7:30 am

*Korán fekszik, korán kel... általában. Persze Endy néha felkel elmászkálni, de azért valljuk be, az álom-francoska inkább alszik. Ezért is van az, hogy bár Dia ébren van, a haja még kócos, arca sminktelen, és a hálóingjén és a papucsán kívül egy köntöst visel, amikor meghallja a kopogást. Fogalma sincs arról, ki keresheti őket ilyenkor, hát odamegy, kinyitja az ajtót, és hát igen, Liam többé-kevésbé megkapja amit szeretne. Persze smink nélkül se bűnronda a lány, ne gondoljuk azt, de azért eléggé más képet festett a teázóban, meg most, borzas hajjal, sminktelen arccal. Amikor meglátja, hogy ki az, határozottan felszalad a szemöldöke, és reflexből visszavágja az ajtót, egyenesen be Liam arcába. Már éppen fordul el, amikor megfordul a fejében, hogy hoppá, talán akarhatott valamit... hát felkap egy fésűt, gyorsan megfésüli a haját, nagyjából, hogy ne legyen olyan sörény-effekt, majd kinyitja az ajtót megint. Ennél jobban nem csípi ki magát továbbra sem, köszöni szépen, ő ígyis szép. Legalábbis ez a saját véleménye.* - Reggelt. *Köszön, mintha nem most vágta volna bele az ajtót Liam arcába. És mert ezt a szót pont tudja bolgárul már.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Szer. Jan. 30, 2013 7:18 am

*Tegnap már felmerült benne egy ötlet, hogy a jégkirálynővel mit is kezdjen, mert hát na jó csaj, de a hozzáállása nem volt az igazi, ezért is húzta eddig az esetleges újbóli összefutást. Viszont arra merőben kíváncsi, hogy a leányzó mennyie korán kelő típus, és ha netán ő kelti fel, akkor mennyire tudja gyorsan rendbe szedni magát, vagy a tökéletes külső álcája se perc alatt lefoszlik róla, ha álmosan és karikás szemmel kerül elő a szobája mélyéről. Mindenesetre a tegnap délután azzal töltötte, hogy utána járjon, melyik szobában lakik a leányzó és most szokásához híven (korán kelő típus) fitten és frissen halad végig a folyosón, elérve végül a kiszemelt ajtót. Elvigyorodik, már előre kíváncsi a reakcióra, ha tényleg fel is kelti a leányzót. A kezében egy nem túl nagy makettet szorongat, természetesen a háta mögött. Az Ezeréves sólymot ábrázolja, ha már űrhajókról volt szó eddig. Az egyik keze tehát hátul marad, a másikat pedig kopogtatásra emeli. Egyébként ruha téren alul egyszerű kopottas farmert visel, edző cipővel, felül egy laza rövid ujjú mélykék ing. Kidolgozott felsőtestén kellemesen feszül, de persze éppen megfelelően, nem úgy, mintha kicsi lenne rá. A haja be van lőve, kissé kócos stílusra, de láthatóan nem azért, mert elaludta, hanem mert így akarta, hogy kinézzen.*

Vendég

//Szia! Küldtem neked üzit a jelhasználatról Smile

Egyébként pedig mesélő nélkül nem futhatsz bele csak úgy sárkányokba, pláne az épületen belül.//

Tárgy: Folyosó Kedd Jan. 15, 2013 3:09 pm

Hermina rémülten fordult meg egy hatalmas sárkány nézett rá,hiába nem jó ötlet még véletlenül se felébreszteni
egy alvó sárkányt!Futott ahogy bírt az egyik kanyarban szerencsére sikerült láthatatlanná válnia.Megmenekült.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Hétf. Nov. 05, 2012 6:05 pm

*Jass hirtelen elbizonytalanodik, nem tudja eldönteni mennyit mondhat el egy -végülis- idegennek. Azonban Emily olyan kedvesen viselkedik vele, hogy úgy érzi erre még válaszolhat.*
- Magyarországról.
*Feleli tömören majd, hogy mutassa a lánynak, hogy nem készül többet mondani ebben a témában gyorsan terelni kezdi a témát*
- És te? Merről jöttél? Szőke haj..... ha jól sejtem északi vagy igaz?
*Sose volt jó a beszélgetésben, de úgy tűnik ebből ki kell majd "kúrálnia" magát. Reméli sikerül terve a tereléssel kapcsolatban, mert gyűlöl magáról beszélni. Azonban mások története kifejezetten érdekes számára. Csodálja, hogy két ember mennyire tud egymástól különbözni, mégis hogy kitudnak egymással jönni. Megint kedvenc száma indul el azonban Emily története jobban érdekli, és ezzel még önmagát is meglepi. Reménykedik, hogy a Szöszi beszédes kedvében van és lefoglalja majd őt egy-két órára. Bár már igen jól esne neki egy forró zuhany mert már eléggé érzi a torkában a kaparó fájdalmat.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosók Hétf. Nov. 05, 2012 5:46 pm

*Egy csomag lebeg fel a lépcsőkön, mögötte két leányzó, Jasmine és Emily. Felfelé caplatnak, közben Jass feltesz egy kérdést.* - Jelenleeeeeeg a második és harmadik emelet közötti lépcsőfordulóban vagyunk. A második laknak a fiúk, mi lányok meg a harmadikon. Nem, én sem rétem benne a logikát... *Forgatja meg a szemeit, de semmiféle magyarázatot nem ad.* - Egyelőre a várószobákban kapsz helyet, mert van még egy csomó adminisztrációs dolog, amit az illetékeseknek meg kell csinálniuk, de ha szerencséd van, ez pár nap alatt meg lesz, és akkor megkapod az állandó szobádat is. *Ekkor érnek fel a harmadikra, és ráfordulnak a hálók folyosójára.*- Engem az Aligátor hálóban találsz meg, ha bármi lenne, de igazából akármilyen vezetőségivel futsz össze, tuti segít, mert hát azért ez a dolgunk. Ja, a kitűzőről ismersz meg minket. *Bök a mellére, ahol a holló alatt ott virít rangja is.* - Egyébként a kitűzőt, az Allidonosat mindig hordanod kell, megtalálod majd az éjjeliszekrényeden, meg van ott órarend is. Na de mesélj, honnan jöttél? *Nyugodt, lassú tempóban haladnak, nem sietnek sehová.*