Várószobák - fiúk

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Vas. Május 12, 2013 1:36 pm

*Már pár nap elmúlt a szokásos unalomban, kivéve azt az estét, amikor Demyannal találkozott, és a kis "békés" séta után visszatért a kúriába. A félelemetes eseményeket kicsit nehezen dolgozta fel, úgy gondolta, hogy a Nezabar biztonságos lesz. Habár abban nem tévedett, hogy szülei vélt ellenségeitől itt valóban elrejtőzött, de a biztonságos jelzőt már alapozatlannak tartja. Viszont így nem eszi az örök érdeklődés minden nap, vagyis enné, de persze ezt tervezni kell, szervezni kell, megismerni, amelyeket épen kapkodva nem szabad, először is nem itt kellene lennie.
Hetek óra várva várja, hogy végre valaki úgymond a szárnyai alá vegye, és megszabaduljon a második emeleti tömegszállásról, a Fiúk várószobájától. Ez eddig nem történt meg, így biztonságosan kipakolni sem mert még, nem mintha félne attól, hogy lába kél bármely holmijának - de igen is fél tőle -, csak már szeretne nem itt lenni, hanem valami barátságosabb helyen.
Ezért is gondolja úgy, hogy ezt a szép Vasárnap délutánt, amely ár egy kicsit felhős, de azért még kellemes, nem a szoba négy fala körül kellene töltenie. Így miután rendbe rakta a környezetét - ágy bepakolás, személyes dolgok védelme stb. - elindul és kilép a már jól ismert folyosóra.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Pént. Május 03, 2013 9:49 am

*Az éjszaka második fele nyugodtabb alvással telt el a számára, nem álmodott. Kipihenhette az út fáradalmait, sőt még annál is többet aludt, mint szeretett volna. A hosszúkás csomagot az ágy alatt hagyja, törölközőt és tiszta ruhát kotor elő a táskájából, az ágyra rakja, miután bevetette azt. Cipőjét leveszi és a táskájába teszi el, majd onnan egy papucsot halászik elő. A táskából kivesz egy üvegcsét is, és elgondolkodik rajta, hogy mi legyen vele. Végül úgy dönt, hogy beleteszi nagyapja találmányát az oldaltáskájába. ~Lehet inkább meg kellene innom, mert akkor felfedezhetném a kúriát. ~ Húzza újra elő az üveget és kiveszi belőle a dugót. Felhajtja. Kirázza a hideg, megborzong, ha valaki épp látná, akkor arra gondolna, hogy a legrosszabb ízű italát itta meg az előbb. Pár pillanat múlva elmúlnak a tünetek, és felfrissülve húzza ki magát Enrathol.*
-Csak tud valamit az öreg. Ez a test tisztító ital kellemetlen ízű, de hatásos... *motyogja* - Kár hogy csak egyet hoztam belőle. *Gyorsan átveszi a ruháit, mert arra nem hat az ital, majd kimegy a folyosóra.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Csüt. Május 02, 2013 5:08 pm

*Bella bekíséri, majd pár szó váltása után ki is megy. Miután a lány kiment, Enrathol az ágy alá csúsztatja a válláról leemelt hosszú csomagot. Majd a táskáját az ágy mellé rakja. A Bőrcipőt leveszi, és elterül az ágyon. Fáradt, nem akar álmokat, de aludni muszáj. Gyorsan szendereg el. Újra maga előtt látja Vidin utcáit, az apja testét, érzi a kétségbeesést, a rémületet, ahogy a holttest rájuk támad. Majd látja anyja rémült szemeit, és cselekszik, egy vágás és még egy. Kezek hullanak, majd a láb és még több vágás. Végül a fej is a betonra gurul. A test elvágódik, fura hogy nincs vér. Anyja felé fordul, de már késő. Felriad. Csak reméli, hogy nem beszélt álmában. (Ami történt meg, viszont remegett és forgott az ágyon, talán nyöszörgött is.) Mély levegőt vesz, bal oldalra fordul, próbál elaludni. Lassan, de pihentető álom jön a szemére.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Hétf. Jan. 21, 2013 5:19 pm

*Illúziók, órai gyakorlatok? Nagyon jól hangzanak Blagun számára, onnan ahol ő jött nem igazán találkozott ilyen izgalmakkal. Nem mintha szürke mugli szerű élete lett volna, de a Nezabar jóval érdekesebbnek tűnik. Lehet fura, de félelem helyett inkább érdeklődés csillan a szemeiben mikor ezekről esik szó. Na nem mintha túl elvont lenne, valószínű ha az ő egyik közeli hozzátartozója hunyna el, nem érdekes jelzővel illetné.* ~Vigyázzak hova lépek? Úgy tűnik nem csak látszatra izgalmas ez a hely.~ *Tekintetével körbepásztázza a vendégszobát, majd úgy tűnik szakvezetője távozik is. Nem mintha azt várta volna hogy itt marad vele trécselni.* -Viszlát! *A hatalommágia is érdekesnek tűnik, kíváncsi rá hogy milyen is lesz az első óra. Egyenlőre azonban lerakja csupán az egyik ágya mellé bőröndjeit, majd gondolkodóba is esik mihez kezdjen a továbbiakban a napjával.*

Vendég

*Azért nem kőszívű ő, igenis szokott mosolyogni, sőt, értékeli is a diákokat, a lelkesedésüket, a kíváncsiságukat. Éppen csak nem fogja lelkesen dícsérgetni őket a legkisebb eredményért. Nem, azért az elismeréséért meg kell dolgozni. Látja, hogy a fiú nem nagyon tudja mire vélni a kijelentését, de egyelőre nem fejti ki, majd esetleg ha a diák rákérdez. A szobába érve szépen ellátja minden szükséges irattal, és ahogy körbepillant, önkéntlenül is kiül egy enyhe fintor az arcára. A várószobák tiszta helyek ugyan, de nincs bennük semmi személyes, semmi dekoráció. Nem szeret itt lenni, de persze érthető, hogy nem dekorálják túl, amikor a diákok legtöbbje csak néhány napot tölt itt. Visszafordul a tekintete Blagunra amikor kérdést is kap, és elgondolkozik, hogyan válaszoljon.* - Mondjuk, hogy az itteni diákok nap mint nap látnak embereket meghalni, vagy már holtan. Persze ezeknek a legtöbbje illúzió, órai gyakorlat, de ettől függetlenül még ugyanolyan felkavaróak lehetnek. És jobban jársz, hogyha vigyázol, hova lépsz. *Csak utal arra, hogy az illúziókon kívül éppenséggel volt már valódi haláleset is.* - Lassan viszont ideje mennem. Rendezkedj be, de ne nagyon. A viszontlátásra... Hatalommágián találkozunk. *Biccent, majd elsiet, Edenzia után.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Hétf. Jan. 21, 2013 4:56 pm

*Blagunt elönti egy kis nyugodtság, mikor látja hogy szakvezetője enyhén elmosolyodik. Kissé gondolkodóba esett, valahogy ezen témák előkerülésekkor mindig elfogja egy furcsa érzés. Egyáltalán nem rossz, sőt, inkább miértek százai bukkannak elő a fejében. Sokszor fordul elő vele hogy órákon át képes akárcsak egy kis apróságon is gondolkodni. Remélhetőleg a Nezabarban, a Naxeldir szakon válaszokat találhat a kérdéseire.* ~Találkozni fogok a halállal? Nem túl bizalomgerjesztő, de kíváncsi vagyok miért is.~ *Ezután, meg is pillantotta a helyet ahol egyenlőre napjait fogja tölteni, eltöltöti egy kis boldogság hogy pár perc pihenés után elindulhat szétnézni az iskolában. Bár az előbbi mondatok után valószínű inkább egy csendes, gondolkodós sétára indul, az sem kizárt hogy megismerkedik néhány diákkal. Ismerkedni sosem árt, hiszen itt fogja tölteni ezentúl napjait, szüksége lesz barátokra.* -Köszönöm, nem, egyenlőre nincs kérdésem. Talán, inkább csak az érdekelne hogy hogy érti hogy találkozni fogok a halállal?

Vendég

*Halványan elmosolyodik a fiú szavaira, majd bólint.* - Teljesen igazad van. Hiszen elsősorban a hatalomra törő feketemágusok ellen alapították annak idején az iskolát, pedig az Alapítók maguk sem éppen hótiszta szentek... De a világban igen kevés dolog fekete és fehér. A mágia a legkevésbé sem az. A képességeid, a mágia nem határoz meg, csak az, hogy mire használod. *Mondhatjuk, hogy már most elkezdi az elméleti tanítást. Ő maga a Fény gyermeke, gyógyító ereje van, fényt tud idézni, de korántsem mindig csakis a színtiszta jóra használja. A halál témára egy kicsit elkomolyodik, és megcsóválja a fejét.* - Itt hamar... nem, nem fogsz hozzászokni a halálhoz, nem gondolom, hogy ez lehetséges, vagy legalábbis nem mindenkinek. De alighanem hamar találkozni fogsz vele, így azt hiszem szerencsés vagy, ha nem kezeled félelmetesként. *Más kérdés, hogy az erőszakos halálnemek, és az "egyszerű" ágyban való meghalás között bőven van különbség.* - Akkor remélem, hamar megtalálod a helyed az iskolában. Itt van a várószoba... *Nyit be a szobába, majd mutat egy üres ágyat a fiúnak. Egy kézmozdulattal leteszi a csomagokat, majd megint csettint, mire különféle tekercsek hullanak Blagun kezeibe.* - A házirend, egy térkép, és a vezetőségi tagok valamint a tanárok listája. Na meg természetesen az órarended. A térképen be van jelölve, hol juthatsz le Nellondba, a közeli városba, és a tiltott helyek is jelezve vannak. Bármilyen kérdés?

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szer. Nov. 07, 2012 7:38 pm

*A kérdésére sajnos nem kapott választ, ami kicsit lehangolja, de majd kinéz Nellondba. Szeretne kicsit hobbijának örvendeni, kitisztítani a fejét, és élvezni a sebesség mámorát. Lassacskán megérkeznek a szobához, aminek ajtaját Natalia nyitja ki, és puff egy cipő repül el a fejük mellet.*~Hangulatos egy hely.~*Jegyzi meg magában, de az tény, hogy pár napig héti ebben a káoszban lakik. Talán a szervezést szokták hanyagolni, vagy ez egyfajta beavatás az újonnan érkezőknek. Ez csak az tudja, aki fent ül az igazgatói székben, de esetleg a fiatal Petrik is tudomást szerez majd róla, de ez csak a távoli jövő.*Még egyszer köszönöm a segítséget.*Köszöni meg a lánynak, hogy felkísérte, és ezzel le is ül az ágyára, és mosollyal az arcán nézi, ahogy a lány menekül a szobából. Bőröndjét csak elfekteti az ágy mellet, hisz hallottuk ez nem a rendes szállás csak ideiglenes, így időt spórolva nem is hajlandó kipakolni. Még az is lehet, hogy lába kélne a dolgoknak, és nyomoznia kéne a dolgai után, így ezt is elkerüli. Csupán ledobja cipőjét az ágymellé, és felfekszik az ágyra, majd figyeli a többieket.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szer. Nov. 07, 2012 7:29 pm

*Nem telik sok időbe, hogy felérjenek a másodikra, és nemsokára megállnak egy ajtó előtt, amire ez van írva "Fiúk várószobája." Petrik kérdésére gondterhelten ráncolja a homlokát.* Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Gondolom, Nellondban tudsz vásárolni egyet, de hogy a suliból tudsz-e kölcsönözni, azt nem tudom. *Felel gondterhelten, mert a maximalista lelkét nagyon bántja, hogy nem tudott válaszolni egy kérdésre. Hogy elterelje a gondolatait, gyorsan benyit az ajtón, és magyarázni kezd, túlharsogva az odabent tomboló szokásos őskáoszt.* Egy pár napig a fiúk közös hálójában fogsz lakni, mielőtt beosztanánk egy másik szobába. Ott heten lesznek rajtad kívül, ami egy kicsit nyugisabb. *Pont végszóra repül el egy cipő a feje felett, és a szemközti falig meg sem áll. Bosszúsan néz utána, majd beljebb lép, és egy sötétszürke takaróval leterített ágyra mutat.* Ha jól látom, ez lesz a te ágyad. Most hagylak is kipakolni, meg ilyesmik. Ha bármi problémád akadna, keress meg. *Mondja mosolyogva, és kisiet a szobából. Menti a bőrét, ahogy csak tudja, mert fél tőle, hogy a cipő párja a hátán fog csattanni.*

//Useresen a szobába osztás két játék és/vagy 25 hsz környékén fog megtörténni, és természetesen értesítünk róla.//

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szer. Nov. 07, 2012 7:13 pm

*Kicsit meglepődik, mikor a cucca, csak így sity-suty eltűnik, de természetesen érhető, hogy hova került. Valószínűleg a szobájába repítették, és már izgatottan várja, hogy vajon egyedül lesz-e, vagy lesznek hálótársai is. Mint kiderült Petrik társas lény, és szeret a társaság középpontjában elhelyezkedni, egy helyzetben elsőként cselekedni, vagy ha épp arra érdemes az illető, akkor az életét kockáztatni, hogy megmentse. Talán őrültségnek tűnik, de ő akkor boldog, ha segíthet másokon, és persze akkor, ha a másik ellenkező nem is segít rajta könnyíteni. Ritkán volt szerelmes, de akkor nagyon, viszont annál több futó kalandja volt az évek során.* Nem tudod véletlenül, hogy seprűt hol kapok? Ami volt az édesapámra hagytam, mert tetszett neki.* Imád repülni, és vele együtt üldözni is. Olyankor izzik a vére, ha el kell kapnia valakit, vagy valamit. Céltudatosan, csak arra összpontosít, és lehetetlen megállítani. Olykor olykor ő is megbotlik, de egyből feláll és folytatja ott ahol abba hagyta.*Amúgy el is felejtettem megköszönni a segítséged.* Most már inkább barátságos, mint rámenős. Bizony-bizony vette a lapot, hogy a lány ilyen téren nem kíváncsi rá, vagy már van neki más, mivel néha elgondolkodott.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szomb. Okt. 06, 2012 9:20 pm

*Mindenkinek az életében vannak mélypontok, és ezt a hosszúéletűek tudják leginkább. Az előcsarnokból nagyon gyorsan feljutnak a másodikra, közben alig váltanak pár szót, amitől Log egy kicsit kényelmetlenül érzi magát. Mindenesetre nem erőlteti, ha kísérőjének nincs gusztusa hozzá. Végighalgatja a betanultnak tűn vendégvárórizsát és bekukkant a szobába, ami számára nem jelent meglepetést. Elég sokan laknak egy teremben és így persze egyértelmű az őskáosz.* - Biztos nem jössz be? Szerintem nem esznek meg. *neveti el magát Nati rémült arcát látva.* -Talán az én ágyamon még hely is van. leültetlek, meghívlak egy kávéra... Na? *próbálkozik kissé felvidítani a lánykát, de ha az nemet mond, akkor csak fogja a pulcsiját és belép a szobába.* - Holnap megmutathatnád a környéket. Vagy fedezzem fel egyedül? *azzel eltűnik a szoba forgatagában*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szomb. Okt. 06, 2012 9:06 pm

*Nos igen, Logan megérzései helyesek, ugyanis Nati már egy jó ideje nem érez kedvet semmihez. Valószínűleg elkelne neki egy beszélgetés örök optimista unokabátyjával, esetleg egy alapos fejbevágás, mint kissé radikálisabb módszer. Mindenesetre biztosan nem fog most bekopogni Borishoz, így Logannek meg kell elégednie egy kissé kedvetlen Natival. Logan kérdésére nem válaszol, ugyanis esze ágában sincs kiteregetni a magánéletét egy vadidegennek, pláne hogy még saját maga sem tudja pontosan, mi is a probléma. (Csak az biztos, hogy két méteres.) Mikor belépnek a Kúriába, a fiú kérésének engedelmeskedve a második emelet felé veszi az irányt. Közben megereszt egy kissé csípős megjegyzést.* Igen, meg is fogom számolni őket. *Mire megérkeznek a fiú várószoba elé, a mosoly nagy nehezen visszamászik az arcára.* Ez a fiúk közös hálója, itt fogsz lakni, amíg nem találunk neked egy rendes szobát. *Mondja, miközben szélesre tárja az ajtót. Odabent teljes a káosz, úgyhogy egy kicsit vissza is hőköl az ajtóból.* Mint láthatod, itt mindig zajlik a élet. *Jegyzi meg.* Keresd meg, kérlek az ágyad, egy zöld takaró van rajta. Ha nem bánod, én most nem mennék be. *Mondja, és kissé megrettenve nézi a leginkább - mint rendezettségében, mint hangerejében - állatkerti majomházra emlékeztető szobát.*

Vendég

*Zöldfülű Casanovánk mai hódítása érezhetően gyenge, már-már annyira, hogy vér sincs benne, így még vérhiányosnak sem lehet nevezni. Értik ugye? Vér, vérhiányos... No mindegy. Ezt félretéve sikerült belebotlania ebbe a jós-látnokba amolyan lottó esélyes sanszokkal. Holnap talán el kellene mennie szelvényt venni! Időközben felérnek a hálókig és itt újabb zsákutcába és egyben csúfos kudarcba fullad, ami fejletlen hódítási technikáit illeti. Az őszinteség szép dolog, mondják, de ebben az esetben nem ért semmit. Mondjuk ahhoz fér némi kétség, hogy lett volna-e mersze megtenni az első lépést (elég buzdítás mellett simán), de így már megtudni sem fogják még egy ideig. Ugye ami késik, nem múlik. A nevét illetően egy pillanatra gondolkodóba esik, de aztán elterül a széles mosoly az arcán, ami most sokkal inkább egy felnőtté, mintsem egy gyereké. Még vonzó is, de leginkább a kedvességre hajaz és az őszinteségre.*
-Rendben, legyek akkor Gregor. *Talán még tetszik is neki. Mindenki más kivéve Anya nénit, Ilyának szólítja és nem is szokta elmondani a Gregort. Ez is a vélabűbájnak köszönhető, hogy minden hülyeséget elmondott magáról, hogy imponáljon. Egy csókra semmi esetre sem számított, s bár meglepetésként éri, semmi oka elhúzódni. Sőt mi több, még közelebb araszol pár centivel, keze lecsúszik Fleur derekára és teljes lelki nyugalommal adja át magát az élvezetnek. Mézédes, tartalmas akár egy finom bor (mondja az antialkoholista) és jó lenne nem befejezni, mint egy remek film esetében. Csak hát -mint minden- ez is véget ér rövid időn belül, s akkor aztán megszűnik a környezete fontosságában, egyedül az marad, amit a lány mond neki, a nézése, a lélegzetvétele (ha van? nem, aligha...), a reakciói... Egyszóval csak őt figyeli, rá koncentrál teljes elméjével. A végén tétován bólint egyet, de nem tesz szóvá semmit. Minek? Világosak a szavak, a hangok, a jelentések, minden. Nem marad más hátra, mint még egy jóéjt puszit nyomni Fleur halovány arcára, kinyitni az ajtót, s belépni rajta, majd gondosan be is zárni azt maga mögött. Nem tart oly' soká', hogy érezni kezdje, ő valóban nagyon fáradt és aludni szeretne már. Az istenítés érzése elszáll a gondolatai közül, ám Sper alakja, hangja megmarad, ahogy a csók is. Nem volt nagy jelentősége: futólag találkoznak, flörtölnek egymással, még ha a fiú bénán is, elcsattan egy csók. Tényleg bárkivel megesik, aki könnyebben veszi a dolgokat, nem csinál ebből ügyet. De mégis...mégis..... Mégis. Az a mégis végig ott motoszkál az agyában, míg átvedlik alvó szerelésbe és a bitorolt ágyába elpakolja magát. A mégis még jó pár napig ott fog motoszkálni az agyában. Hogy mégis...*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Csüt. Szept. 20, 2012 9:32 pm

*Hát, igen, hogy éppen egy látnok-jós leányzóba botlik és éppen ezeket a szavakat mondja a jelenlétében... Eléggé kevés rá az esély, még is megtörtént, ahogy látjuk. Minden esetre észreveszi a vetkőztető szemeket, hirtelen felindulásból kissé felemeli a kezét, végigsimít szőke haján, majd a testén végigsimítva futtatja le a kezeit újra az oldalához. Túlságosan éhes, ami fokozza a vágyódását a fiú után, főként persze... a vére után. A Fleur-re nem reagál, kicsit groteszk lenne, hogyha egy Harry Potter alapú világban a karakter reagálna a kiutaló szavakra. Valójában egyáltalán nem zavarja, hogyha másként hívja a fiú, miután ez sem az igazi neve, az igazi nevét senki se tudja, rajta kívül. Avagy talán még ő se... Se-perc alatt fel is érnek, kissé nekidől a falnak úgy pillant a fiú felé, őszinte kíváncsisággal, hogy mivel fog előállni. Hát, eléggé gyenge az egyszerű beszélgetés, de éppen amilyen ártatlannak tűnik, olyan gyönyörűen várható, hogy 20 percen belül már nem beszélgetés lenne bent a fő téma.* - A Gregor jobban tetszik, szabad? *Kérdezi, természetesen azt, hogy hívhatja e így. Mikor a fiú a vállára teszi a kezét Speranza belenéz a szemeibe, majd néhány pillanat múltán egy rövid boszorkánycsókot lehel az ajkaira közel simulva a fiúhoz. Finom, édes csók, ám amikor elválnak az ajkaik - természetesen, hogyha a fiú nem húzódik el, de az eléggé irreális lenne - a szemeivel mélyen belenéz a másikéba, nagyra nyitja, pupillái kitágulnak, ahogy a bájolás életbe lép.* - Túlságosan fáradt vagy már, pedig jó lenne beszélgetni, csupán beszélgetni, Gregor. Térj nyugovóra, engem a Fekete özvegyben találsz, néhány nap múlva keress fel, hogyha akarsz. Szép éjszakát. *Köszön el a fiútól, pontosan tudja, hogyha bemegy és a végén ténylegesen a fiú leveszi a lábáról, felhevülten egymásnak, teljesen biztos, hogy rossz lesz a vége, túlságosan éhes, elviselhetetlenül. Márpedig nem hajlandó megkockáztatni. Ellép a fiútól, a bájolást fenntartja egészen addig, míg el nem ér a lépcsőkig és el nem tűnik a fiú szeme elől, akkor megtörik a varázs, teljes mértékben a tudatára ébred a fiú, éppen csak ténylegesen úgy érzi, hogy fáradt, és már ő is aludni akart, a véla-báj lassan tompul, de a szőke lány képe mindenképpen ott marad benne még jó pár napig... Hogy Speranza miért csókolta meg? Vajmi kevés esélye van, hogy szerelemből, miután a mágikus kisugárzása képes szerelmet ébreszteni és pontosan tudja, hogy a másik srác is csak ezért epekedett érte, nem magáért. Kimondottan nem hihet így a szerelemben, hisz olyan érzékcsalódás, amit csak a hormonok, vagy éppen mágia kelt... Nem túl romantikus gondolatok. Egy másodperc múlva már a szobájában van, egy másodperccel azután pedig már szökik is ki az ablakon. Muszáj vadásznia.*

Vendég

[Udvar]

*Az egész helyzet kezd hasonlítani egy tündérmesére, amiben a szegény parasztfiú holdvilágos estén beleszalad az erdei tündérbe és fülig beleszeret... némi rásegítéssel a tündér vérvonalából adódóan persze. Ez viszont a lényegen nem változtat: elé rakhatnák a világ legszebb modelljét, az sem kelhetne most vélánkkal versenyre szépségben ennek az ökö... akarom mondani szépfiúnak a szemeiben. Az arc sejtelmes sziluettje, a tisztán látszó, igéző szemek... mindez elég hozzá, hogy ne gondolkozzon el olyan apró, de kirívó dolgokon, mint miért fontos a vértípusa, vagy éppen miért is isteníti öt perces beszélgetés és ismerkedés után ezt a hölgyet. Lassan, de biztosan a lelke elkezd ringatózni ezeken a kifinomult hanghullámokon, s mire észbe kapna, már megint félig nyitott szájjal bámulja szőkénket erősen matató, vetkőztető szemekkel. Csúnya fiú! Rossz kutya! Bár az a "Történetesen..." némileg visszarázza a jelenbe: felhúzza a szemöldökét és hitetlenkedő félmosolyt teremt arcára a befejezetlen szuggesszió. Mekkora az esélye, hogy pont egy jósba rohanjon az éjszaka közepén? Elég kicsike, nem?*
-Speranza... Akkor nekem Fleur leszel ezentúl. *Jelenti ki óvodás-jóllakott mosollyal a képén, miközben megindul ismét immáron Speranza oldalán a kúria irányába. Tartja ám a tempót és út közben nem kérdez. Okos fiú. A csend nyugtató is tud lenni.*

[Hálók]

*Bár út közben azért lenne mit kibökjön, bölcs ember, aki tud hallgatni. Igazság szerint érveken gondolkozik, amivel a szőke Madonnát maradásra bírhatná, de alig pislog kettőt (neki olybá tűnik), máris megérkeznek a célhoz. Enyhén csüggedt arccal veszi tudomásul, végül felsóhajt és gyászos arccal fordul Fleur felé.*
-Csak Ilya... Jó? Csak Ilya. Vagy elnevezhetsz másnak is, de ne Tonyónak. A Homok titkait sosem szerettem! *még mit nem, nem holdkóros ő.* - Rá tudlak venni valahogy, hogy maradj még? Mesélni az... iskoláról mondjuk? *keze tétován elindul Spera... Fleur válla felé, s megállapodik rajta, ha nem söprik le onnan. A nagy gyerek ismét támadásban, ráadásul közelebb is araszolt, így tenyérnyi hely, ha maradt közöttük.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Csüt. Szept. 20, 2012 8:30 pm

[Udvaron]

*Nem, mindenképpen nem egy hétköznapi sráccal áll szemben, habár kevés Nezabaros diákra lehet rámondani, hogy hétköznapi, de ő mindenképpen... érdekes gondolkozású. A vércsoportra véletlenül se válaszol, hagyja, hogy a fiú vesse el a gondolatot, nem akarja, hogy szavakkal befolyásolja, még a végén olyat mond, amivel tovább pörgeti a gondolatot... Nos, azt nem kéne. Egyébként a sötétben egészen tiszta az ég, a hold fénye kicsit megvilágítja az arcát, bár inkább csillogó, néha megvillanó kék szemei azok, amik jobban láthatóak, egyébként jobbára csak a sziluettje arcának, hajának, csinos alakjának. Az a peche a fiúnak, hogy igazából a szeme és a hangja tökéletesen elég a csábításhoz és történetesen egyáltalán nem jut eszébe, hogy visszafogja vámpír-véla mivoltját varázstárgyakkal, pedig megtehetné. A Jós említésére finoman elmosolyodik és kissé megdöntve a fejét halkabban szólal meg, hangjában van valami kellemes susogás, érdesség, még is éppen olyan, amit az ember szívesen hallgatna órákon át. És nem csak, mert véla.* - Történetesen... *De nem folytatja, s miután eltávolodik a nyakától és a fogait teljesen képes visszahúzni meg is szólal, de azért néhány másodpercet ad magának, hogy kiverje a fejéből a fiú szívverésének hangját, a bőrének az illatát, a vér ízének gondolatát... Azt mondják az emberi vér ezerszer ízletesebb, mint az állatoké... Sose kóstolta, és azon van, hogy ne is tegye, akármennyire lehetne erősebb, ez nem számít. Nem lesz a sötétség teremtménye, nem veszi el más emberek életét, véletlenül sem. Hithű katolikus csábító vámpírlány. Kissé... Érdekes párosítás.*
- Speranza... Speranza, di Bagliore. *Feleli ismét csendesen, kissé elmosolyodva, de természetesen nem fogja megsimizni a buksiját vagy fültő-vakargatni, nincs az az isten, az egy... csöppet gyerekes lenne. Említve a hideget biccent, a probléma az, hogy ő nem nagyon érzi a hideget vámpírként, hát jó, hogy szól, bár a bizonyos szervekre kicsit felszalad a szemöldöke és rosszallóan megingatja a fejét. Könnyedén biccent a fiúnak, hogy jöjjön, és elindulnak a szobákhoz.*

[Bent, felérve]

*Beérve a fénybe most már ténylegesen látja a másik, halvány bőr, kék szemek, csinos alak, szőke haj, rövid ruha, magassarkú, kék selyem köpeny, derékon és hajban pillangók. Könnyedén lépdel a lépcsőkön, egyáltalán nem fárasztja el a két emelet mászás, amit megtesznek, közben, bár hízelgő minden igyekezete a fiúnak, kissé kínosan hallgat, nem szólal meg, egészen addig, míg felérnek, persze, hogyha a fiú kérdezgeti, válaszol, csak magától nem szólal meg.* - Itt is volnánk, Ilya Gregor Drushov. *Mondja újra a fiú teljes nevét, hogy miért teszi, azt ő maga se tudja. Talán csak ízlelgeti a nevét, hogy a későbbiekben se felejtse el. Az ajtó felé int, ami mögött a fiú az ideiglenes szobáját találja, de nem megy előre, nem nyitja ki, így is félő, hogy a fiú be akarja majd invitálni és ha kellően megembereli magát, talán még az is félő, hogy sikerül neki.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szer. Május 09, 2012 5:32 pm

*Patrik ki ment a szobájából és várt az ajtónál mert azt mondták ma fogják beosztani egy szobába. Nagyon várta már gyorsan összepakolt betette a ládájába rá intett egyet a pálcájával és a csomagjai követték az ajtóhoz*.

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szomb. Május 05, 2012 2:37 pm

*Hikaru engedelmesen követe a lányt de útközben folyamatosan nézte a kastélyt. Amikor felért a második emeletre látta hogy a lány egy ajtó felé vezette.*
-Rendben köszönöm a segítséget.
*Bement a szobába és leült az ágyára s elkezdett ki pakolni. Lefeküdt az ágyra végignézte a szobát és elgondolkozott hogy milyen lehet majd az állandó szobája. A nagy gondolkozásba szép lassan elbóbiskolt.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Szomb. Május 05, 2012 2:27 pm

-Rendben, akkor Hikaru.*Biccent egyet, és elindul a lépcsőkön, maga előtt lebegtetve a fiú csomagjait.*-Kövess kérlek.*Néz hátra mosolygva, majd ha minden igaz, a fiúval a nyomában továbbmegy. Felérnek a második emeletre. A folyosón egyenesen a várószoba felé veszi az irányt. Közben arra gondol, hogy annak idején ő mennyire elámult a kúria nagyságán. Mikor megérkeznek a megfelelő ajtó elé, megáll.*-Ez lesz az ideiglenes szobád. Azért csak ideiglenes, mert hamarosan állandó szobába kerülsz.*Magyarázza, majd kinyitja az ajtót, és beengedi Hikarut maga előtt.*-Az ott az ágyad.*Mutat az egyik sarokba, és megáll az ajtóban.*-Én most akkor magadra is hagynálak, hogy pihend ki magad. Ha szükséged van valamire, nyugodtan fordulj hozzám. A Hiúz hálóban megtalálsz, a harmadik emeleten.*Mosolyodik el, majd elköszön, és kimegy az ajtón.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Vas. Ápr. 15, 2012 10:26 am

*Még kiint a lánynak, hogy siet vissza, és egy üres ágyra bök, hogy Natanail rögtön elkezdhessen pakolászni. A fiú éjjeliszekrényéhez lép, és a kezébe veszi az órarendet.* - Itt van minden, amiről beszéltem. Oh, szia Dean! *Int oda egy épp érkező fiúnak, akit szintén ő hozott fel ide néhány napja.* - Rendben, pihend ki magad. *Bólint ismét visszafordulva Natanailhoz.* - Hogyha bármi gond adódik, vagy kérdésed van, keres fel bátran, Aligátor háló, de ha ott nem találsz, hagyj egy papírost... De a többi prefektus és diákképviselő is áll szolgálatodra, ebben biztos vagyok. *Mosolyodik el, majd még köszönésképp intve egyet, az álomba zuhanó Natanailra hátra-hátrapillantva távozik, siet Koizumiért, hogy vele is hamar letudják a dolgot... Van még egy-két tennivalója a mai nap folyamán, nem szabad pazarolnia az időt.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Vas. Ápr. 15, 2012 10:17 am

*Natanail bemeg a szobába, rögtön ledől az ágyra, Emily mondatai csekély nyomot sem hagynak benne, nagyon fáradt, de a szabály szóra felkapja fejét.*
-Deeee ugye azért nem csapnak ki ha később vagyok kint? Nugyi a szakomba már belenyugotam, de ezek a viharmadarak meg egyebek tetszenek nekem, remélem azért nem csak elemi mágiát fogok tanulni. *Mondja Nat.*
~Nagyon kedvesek az emberek itt, remélem minden rendben lesz.~
-Bocsi, de most aludni szeretnék, légyszíves....*Majd Natanail elaludt.*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Hétf. Ápr. 09, 2012 7:01 pm

*Ha a prefektus eléggé elfoglalt mostanában, akkor valószínűleg Deyan sem fog kijutni a várószobákból egyhamar. Számára ez nem probléma, még a jég hátán is megél, csak végre pihenhessen már, a szobával amúgy sincsen különösebb gondja, otthonosnak tűnik. Pont olyan, amilyet az ember elfogad egy egész tanévre is.* - Köszönöm a segítséged, akkor úgy hiszem mindkettőnkre ráfér a pihenés. Még biztosan találkozunk, jó éjt! *Int a távolodó diák felé, majd abban a ruhában, amiben van, ráveti magát az ágyra és nemsokára el is nyomja az álom. Holnap beleveti magát az iskolába, az első nap!*

Vendég

-Köszönöm Szépen! *fogadja a gratulációt, majd válaszol* -Rose a prefektusunk és át eléggé elfoglalt mostanában! De meglátom, hogy mit tehetek az érdekedbe! A hálóm itt van nem messze! Viszont, ha nem haragszol, én távoznék! Eléggé hosszú napom volt, most nem rég értem vissza Barcelonából, és hát még ki kéne pakolnom, meg hát az állatokat is meg kéne etetnem, úgyhogy én távoznék, ha nem haragszol! *Köszön el, majd ha a srácnak nincs több kérdése, sarkon fordul és elindul a szobája felé*

Tárgy: Re: Várószobák - fiúk Hétf. Ápr. 09, 2012 6:40 pm

*Meglepődik a válaszon, ez természetes, hiszen a srác nem tűnik jóval idősebbnek, és odahaza nem valami megszokott dolog ennyi idős korban megházasodni. Bele kell még rázódnia a varázsvilág életébe.* - Akkor hát gratulálok hozzá! *Villant mosolyt, fáradtsága ellenére nem akar bunkó lenni. Megtorpan a fiú mellett és figyelmesen issza szavait, melyekből kiderül, hogy most még nem osztják be sehová.* ~Atyaúristen, másfél hónapig várakozott itt?!~ - Örvendek, a nevem Deyan Ilarion! *Kezet fog újdonsült ismerősével, talán később útjaik még újra keresztezik egymást.* - Ez ügyben valószínű, hogy még jelentkezem, feltéve, ha odatalálok a Sasba. Gondolom ez a Rosetta nem valamiféle portás. *Mosolyog a szobás dolgon, bár nem érti, hogy akkor miért is nem küldték elé az említett lányt.*

Vendég

*Miközben sétálnak a lépcsőkön fölfelé, srác kérdezgetni kezdi* -hát igen, épp a közelgő esküvőmet tervezgetem! *mondja, majd amikor beérnek a várószobába, pálcájával leengedi a bőröndöket* -Parancsolj! De szerintem ne nagyon pakolj ki, hamarosan beosztanak valahova, ha szerencséd lesz! Bár, ki tudja! Én majdnem másfél hónapig dekkoltam itt4 Amúgy Evandrus Njord vagyok! *mutatkozik be, s nyújt kezet barátságosan, rendes srácnak tűnik .* -Ha valami kell, vagy csak társaságra vágysz, a Kőszáli Sasban megtalálsz! A szoba miatt pedig minél előbb keresd Rose-t! akarom mondani Rosetta Waylant! *mondja el a fontosabb infókat, bár ez nem az ő feladata lenne.*