Déli Torony - Madárposta torony

Tárgy: Déli Torony - Madárposta torony Vas. Júl. 12, 2009 3:56 pm

First topic message reminder :

A Kúria padlásán van a szállásuk a Nezabar Varázslóképző postásmadarainak: a keselyűknek és a kőszáli sasoknak.

A ragadozó madarak itt élnek saját fészkeikben és itt várják a diákokat, akik a leveleiket rájuk bízzák, hogy azokat a címzetthez juttassák. A padláson a madaraknak két bejáratot vájtak az iskola alapítói és építői, hogy azokon e hatalmas és nemes madarak könnyedén ki-be repkedhessenek küldeményeikkel.

Azonban a diákoknak, akik a levelet a postásokra akarják bízni, soha nem szabad üres kézzel érkezniük. A keselyűk és a sasok kedvenc eledele a házi manók által készített sörben pácolt marha, amit a diákoknak előbb meg kell szerezniük a manóktól, hogy levelük biztosan a rendeltetési helyére jusson. Aki elfeledkezik az ajándékról könnyen súlyos sérülésekkel kerülhet a betegszobába...

Déli Torony - Madárposta torony - Page 11 Madarposta

Vendég

*Elengedi a madarat,majd a lány felé fordul.- Örülök,hogy megismerhetlek. Főleg, azért mert Allidon szakos vagy. Szeretek olyan szakos emberekkel ismerkedni, akik olyan szakosak mint én.*Mondja,majd a madár után néz,de már nem látszik. A következő kérdésen kicsit elmosolyodik. Tényleg nincs semmi köze hozzá a lánynak,de ő nem olyan bunkó,hogy ne válaszolna rá neki, így válaszol. Úgysem olyan hétpecsétes titkos levél.- Eltörtem a gördeszkámat, és a szüleimtől kértem egy újat. Vagyis nem kell nekik venniük, hisz otthon van nekem 3, csak elküldeniük kellene nekem egyet. Meg még kértem pár ruhát, tallért meg ilyeneket. Hogy azért tudjak vásárolni az állatoknak, ugyanis már kicsit fogytán a készletünk.*Mosolyodik el,majd megrázza a fejét.- Jó kicsit tapintatlan voltál,de én szeretem a tapintatlanokat.* Ezen elmosolyodik,hisz persze, viccelt. - De én is tapintatlan vagyok. Ugyanez a kérdés feléd.*Kacsint rá.*

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Szer. Aug. 05, 2009 2:49 pm

*Gondolataiból léptek zaja majd egy lány hangja zökkenti ki. Bizony Leila jelent meg az ajtóban. Fleur nem ismeri a lányt. Mosolyt küld felé majd...* -Fleur Isabelle Trender. Allidon szintén. *mutatkozik be.* -Örülök hogy megismerhetlek. *nyújt kezet a lánynak. Odasétál egyik madárhoz és levelét ő is felköti rá. A madár elröppen.* -És mi okból irtál valakinek levelet? *kérdi meg a kissé lehet hogy személyes kérdést de na. Ő már csak iylen kiváncsi meg beszédes lány.* -Ne haragudj ha tapintatlan vagyok...*kér bocsánatot a lánytól de úgy látszik enm haragudiott meg az nagyon.*

Vendég

*Leila érkezik a Madárposta toronyba. Nem volt még itt, hisz nem nagyon ad olyan gyakran leveleket a szüleinek. Vagyis nem ad fel nagyon sokszor levelet a szüleinek. Nem küldözget nekik,hisz ők sem küldenek neki. Jó, néha tallérokat küldenek neki,de most nem is az kell neki. Eltörte a deszkáját, és hát kellene neki másik deszka. A szekrényébe van 3 deszka, valamelyiket csak eltudják neki küldeni. Vagy ha nem, akkor hazautazik. Újból. De nem akar még suli kezdés előtt így reméli,hogy e- levél megkapás azután küldenek neki egyet. Nellondban meg nem nagyon lát sport boltot, ahol vehetne deszkát vagy ilyesmi. Így most kicsit gyorsan lépdel felfelé,hogy mihamarabb feltudja adni a levelet, és megkapja a gördeszkáját. Még egy-két dolgot kért a szüleitől,de azokat is beleírta a levélbe. Azt hitte egyedül lesz,de meglát egy ismeretlen lányt,majd mellé sétál. Állatai nincsenek vele, hisz kutyája és görénye nem nagyon szeretik a baglyokat. Így azoktól inkább távol tartja az állatit. Így persze nem jöttek vele,de meg is sértődtek. Hát ez van. Leila odaér a lány mellé,majd egy mosollyal köszönti.- Szia! Leila Headly, Allidon.* Mutatkozik be,majd megfogja az egyik bagolyt és ráteszi a lábára a levelet.*

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Szer. Aug. 05, 2009 2:11 pm

*Egy olyan lány jelenik meg az iskolában kit már rég nem láthatott senki. Fleur végre kibújt vackából és egy levelet szorongatva indult útjára. Pontosabban a Madárposta-Toronyba készülődött mivel egy levelet irt szüleinek a történtekről. Kicsit túj hosszúra sikeredett a levél. Vagyis hát két oldal. Nem oylan túl sok de normális esetben Fleur jóval kevesebbet szokott irni. Egy rövid, fekete farmernaciban és egy sárga pólóban sétált a cél felé. Felért a toronyba majd kinyitotta az ajtót. Rengeteg sast,keselyűt meg mindenféle madarat látoitt meg. Szája mosolyra görbült. Megsimogatott egy fehéres sast. A madár csiripelni próbált. Bár nem igazán sikerült neki. Mit is lehetne elvárni egy sastól. Finom dallamos hangot nem igazán... Úgy döntött a lány hogy leül egy fatönkre és marad még egy keveset ha mostmár idejött és egy csomó aranyos állattal találkozott. Szereti az állatokat. Szereti nézni ahogy semmi nagyobb gondjuk nincs csak evés-ivás és társai. Iylenkor elgondolkodik hogy az embernek mennyi feladata van. A steresszes napok. Az idegesség a vizsgák előtt...és az állatok? Hát nekik nem kell tartaniuk iylesmitől...ők szabadok.*

Vendég

*Egy pillanatra ezen ő is elgondolkodik. Nil arca még olyan fiatalnak tűnik és mégis már őszül... Furcsa. Most mint tünde néz egy pillanatra az emberre, s megsajnálja. Szíve szerint szinte mindenkinek adna abból, ami neki jutott, mert bár úgy érzi elvesztette a halhatatlan énjét, mégsincs így. De aztán az indokon kicsit elmosolyodik, s ellágyulnak a megnyúlt vonások valami szebbé, mely, ahogy pont rávillana hold fehér fénye, újra olyan túlvilági, mégis... látszik hogy evlágra való, mely a tündék sajátja.* Igaza van professzor! De... mit szólna Nellondhoz? Járt már a Jeniliában?*Kérdezi, s valamilyen okból jobban bízik Nilben mint mondjuk el Jerichoban, így hozzá teszi.* Isteniek a zöld tündérek.

Vendég

-Néha erre viszont az idő túl kevés*mondja igazából ő egyedül a tudásában bízik ebből ered az ereje is a magabiztosságából, nomeg az a jópár évnyi tapasztalat ami mögötte áll. AZ az ősz tincs se véletlen van rajta*-Hallottam híreket az iskola szellem lakóiról de még nem találkoztam eggyel sem, Ki tudja talán a jövőbe*mondja csendesen a lány következő szavair viszont felneve*-Nemmondom roppant eszes leányzó én is ismerem a szabályokat viszont egy baj van*csedesedik el és rálép az első lépcsőfokra*-Hiányzik az indok, eggyenlőre még nem dübörögnek a kapun és nincs vész se szóval nem hinném hogy diákoknak ilyenkor ilyen helyen kéne tartózokdni. A szabályokat nem én szabom*mondja közbe még egy lépést tesz lefelé a lépcsőn lehet hogy a lány hamar megfogja utálni de álltalába ő szereti betartani a dolgokat, mégha nem is rá vonatkoznak*-Ha akarja egy másik helyen folytathatjuk az eszmecserét de nem szeretnék panaszkodni a szakvezetőjének*mondja és mindenesetre lassan elindul lefelé reméli hogy a lány jön*

Vendég

Hm, most inkább a jobbik időszakok. Bár tudom, hogy jön rosszabb, rosszabb mint eddig bármikor, most szükségesm van erre az időre. Erőt kell gyűjteni, nem csak fiikailag és mentálisan, hanem... lelkileg is, ha fogalmazhatok így, professzor úr.*Mondja csendesen, s újra mélyet sóhajt. Arca mintha megnyúlna, s valami régi, rögös szomorúság ül ki rajta, szemei kékje szinte elfeketedik, ahogy rátelepszik ez az érzés. * Azt hiszem, erről Galatea tudna mesélni,a tölgyes szelleme. Kétlem, hogy jelenleg vna itt nála öregebb lakó, aki azóta is itt él, mint ő, legláabbis így értem.*Mondja. Aztán egy hetyke félmosoly jelenik meg az arcán, s enyhe, tettetett csodálkozás.* Na de professzor úr! Hiszen minden tanár és prefi legálisan jár kint, ill ha indokolt, akkor vele lehet egyéb civil is. Márpedig, ha úgy vesszük, én civilnek számítok, már nem viselek egy jelényt sem a viharmadáron kívül.

Vendég

-hát, látja ez is pozitív hozzá állás*mondja csendesen maga elé*-Elvégre még él amit jópár ember nem mondhat el magáról*mondja mosolyogva persze hallgatja tovább, tudja hogy tündével beszél ezért is nem lepődik meg a lány szavajárásán*-VAnnak köztes időszakok talán azok a legrosszabbak. VAgy éppen a legjobbak*mondja titokzatosan bár még ő sem tudja mit hoz a jövő minden esetre figyel*-Mondjuk úgy hogy a lélek ölő hegység már régóta ott sötétlik talán már sokkal régebb óta mint ez a kúria állt valamikor régen*mondja az orosz, kicsit félmosollyal*-Néha jobb nem tudni mi rejtőzködik a sötététbe*fejezi ki magát hallkan majd az órájára néz*-Viszont ahogy látom Ms elkezdődött a takarodó és ebbe még szerény személyemnek sincs bele szólása, mivel nem én teremtem a törvényeket így megszegni se szeghetem legalábbis azt a részt ami magukra vonatkozik*mondja félmosollyal persze legállis helyen folytathatják a beszélgetést*

Vendég

Én a kicsi jónak is örülök a történtek után, professzor úr.*Mondja csendesen, bár már lassan beletörik a nyelve ebbe a profozásba. * csend is tud jó lenni, pláne, hogy nem halál előtt csend vagy háború utáni, amit csak a varjak károgása tud megtörni és még inkább tönkre tenni.*Mondja komoran.* Nem, ez a szabad levegő lágy zenéje, mely gyógyír lehet sok sebre, még a mélyekre is, legalább egy kicsit.*Mondja csendesen, tündésen. Aztán végül mégis Nilre pillant, s kissé felvonja a szemöldökét.* Jól ismeri,professzor úr? Én csak a Kristály barlangban jártam, még Agusta Űrnővel, de ott is ránk támadt valami szörnyűség, így menekülni kellett.... onnan is, micsoda változatosság, szinte gyönyörködtet.*Húzza ela száját szkeptikusan.*

Vendég

*CSak komoran néz maga elé miközbe szeme néha meg megvillan a távolba nézve*-Nem mindig. Azt mondják a jelek néha tévútra vezetik az embert*mondja komoran miközbe mellkasa lassan felemelkedik és le, a férfi lassan veszi a levegőt az esze valahol máshol jár messze innen. A lány szavair viszont egy halvány mosoly fut át az arcán*-Mondhatjuk... Legalább el lehet gondolkozni. Egész tiszta itt fent a levegő talán emiatt is és a csönd miatt*mondja közbe az utolsó szó mint valami méretes vasgolyók panganak az apró vízhangba. Észre veszi hogy a lány merre fele néz csak komoran bólint eggyet*-Érdekes hely nemde?*kérdezi miközbe kezével megtámaszkodik a korlábta hajába néha néha bele bele kap a szél azt az ősz hajtincset is előre sodorva*

Vendég

értem.*Mondja s újra felpillant zafírkék szemeival a tanárra.* ~ Ő is tudja és érzi...~*Csak ennyit gondol, de a daimon is bólint egyet, s utána újra a jégmadárral törődik, hogy job kedvre derítse. Arnu bőr kesztyűt húz a kezére, s in az egyik szirti sasnak, amely még fiatalabb így kisebb, s a lány is könnyebben megtartja. Ő is ügyeskedik egy sort a levéllel, majd útnak indítja a madarat és lassan odasétál Nil mellé, az ablakhoz.* Tiszta, csillagos az ég. Ez jó!*Csak ennyit mond csendesen, ahogy kipislog. Elmosolyodik kissé.* Hát, végülis egy postán mindig kisebb tömegkonfliktus szokott kialakulni a sorban álláskor. Ez ha úgy vesszük, kifejezetten nyugodt hely, professzor úr.*Vonja meg a vállát, majd mélyet sóhajt s az ő arca is elkomorodik. tekintete a lélekölő fele irányul.*

Vendég

*Feszülten figyeli az eget, nem nagyon mozdul ki tudja miért lehet kis dolog vagy csak rossz napja van esetleg valami más nem lehet tudni álltalába megtartja magának a dolgait, viszont a hangra lassan megfordul és kissé kiváncsian méri fel az érkező tündét, bár a hangokból amik kiszűrődtek sejtette hogy van valaki a közelbe de nem tudta volna biztosra mondani. Főleg mivel figyelme másfele vándorolt éppen valahol messze....*
-Nem zavar meg Ms csupán egykét ügyesbajos dolgot intéztem erre fele.*mondja komoly hangon valahol messze még hallani a sólyom hangját de a férfi már nem néz vissza.*
-Ahogy látom eléggé közkedvelt hely ez....*ejti meg magába kicsit komorabb hangon a lány felé nem leszúrás csak szimpla megállíptás inkább

Vendég

*Egy tünde érkezik fel, vállán egy jégmadár üldögél, de hozz képest csendes és hallgatag ő is.* Sajnálom, Blue, ehhez most kicsi vagy! Napokig tartana, mire odaérsz, és nem akarom, hogy elfogjanak, ki tudja, mibajod eshet.*Mondja csendesen a lány tündéül a kis madárnak. A kezében egy pergament szorongat, miközben belép. Mellette egy ezüstös bundájú hiúz jön, a daimonja. Blue, a kis jégmadár végül az ő hátára telepszik, láthatóan a daimon felviítja a kis postást. Már épp intene a lány az egyik gyors röptű szirti sas fele, mikor látja, hogy nincs is egyedül.* Óh, bocsánat professzor, nem tudtam hogy itt van, igazán nem akartam zavarni!*Szabadkozik, s lesüti szemeit.*

Vendég

*A férfi lassú komor léptekkel érkezik meg a madárpósta toronyba. Sötét fekete és barna színárnyalatok látszódnak a köpenyén, az arca eléggé komor, de hát miért is lenne boldog, elég sokminden történt a napokba ami nyugtalanító ám ezeket az érzéseket nem lehet leolvasni az arcáról. A bal kezén egy sólyom pihen úgytűnik hogy elég jól megvannak az állat és a tanár aki néha néha ujjával végig simít a fején. Finoman kötözi rá az állat lábára a kis tégelyt amibe egy kis pergament rak össze tekerve, a madár elég jól tűri nem is nagyon mozog néha néha a feje fordul meg egy egy irányba de semmi különös. Amikor végzett a procedúrával csak ellöki az állatot aki hamarosan el is tűnik a messzi sőtét égbolton. A férfi csak feszülten figyeli a madár útját szemét nem is veszi le az égbóltról*

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 7:51 pm

* Pierre egy picit ájultan fekszik a földön. Szerencsére Angel észnél van és nem nyírja ki hanem megmenti. Ezért hálás volt. Lassan felült aztán körbe nézett.
- Köszi lányok. * Mondja nekik még mindig fal fehéren aztán órájára néz.
- Nincs kedvetek lemenni Nellondba? De innen húzzunk el. * Hamarosan aztán mivel már későre járt teleporttal megérkeztek a teaházba. Még egy kis hálálkodásra futotta.
- Nagyon köszönöm, hogy segítettetek. * Mondta aztán mind a két lány kapott egy egy puszit.

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 7:42 pm

*Angel szinte elsem hiszi mi történt.-
-Richard megha...*És ő erről mit sem tudott...szóval ezért voltak olyan szomorúak a szülei annó bár 9 évesen úgysem értett volna sokat belőle...és ez a Márk is felháborító...férfiak.*
-Jézusoom Pierr!*Előkapja a pálcáját.*
-Stimula!*Remélhetőleg hat az ige mert Pierr mocorogni kezd.eddig éles helyzetben még sosem használta varázserejét csak órákon de ott is csak esetlenül...reménykedik nem gyilkolja meg Pierrt egy ártatalan igével*

Vendég

*Zara is elfeledkezik a fiúról és csak a lányra figyel. Mikor Dav kerül szoba Zara elmosolyodik.*
- Hát anya jól van de apa meghalt hat ével ezelőtt június 15.-én* mondja szomorúan hiszen apja volt a példaképe és Angel tudja, hogy mennyire szerette apját. Nagyon megviselte a dolog már régen történt, de még mindig mélyen érinti a lányt. A következő kérdésre a válasz sem lesz vidám.* - Márk hát igen ő elment egy afrikai varázs suliban. Hogy jól van e? Nem tudom teljesen el lettem felejtve.* Mondja a lánynak majd Pierre lesz figyelmes aki a földön landolt.*
- A magasság* jegyzi meg hiszen elég jóban van a fiúval és valamennyire már meg is ismert.*
- Pierre kelj fel létszíves hogy le tudjunk menni most nincs Marq hogy megmentsen és tudod hogy még megmentő varázslatot nem tudok* Mondja a fiúnak és ilyenkor bosszankodik hogy miért nem elsős vagy másodikos már. Na de ami késik az nem múlik. Majd Angelára néz hát ha ő nem most lesz elsős és tud valami varázsigét hogy a fiú jobban legyen*

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 7:22 pm

* Pierre félreül egy békés sarokba hátha ott nem történik baj. Elvégre Zara ott volt és az mindkettejükre nagy veszélyt jelentett. De ettől még jóban voltak sőt talán ez hozta őket jó barátságba.
- Szia Angel. Örülök, hogy észrevettél. * Jegyzi meg neki gúnyosan feláll és viszonozza a puszit. Hagyja a lányokat had csevegjenek el egymással.
- Ja igen mindig elfelejtettem mondani nektek, hogy ismerek egy másik Nedelyát. * Mondta a lányoknak aztán hallgatta ahogy csevegnek. Viszont a magasság az most sem volt rá jó hatással és forogni kezdett a világ. Hiába tűrte idáig jól most ennek vége szakadt. Össze vissza téblábolt aztán Potty. És a földön termett.

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 7:13 pm

*Angel csak pislog a meglepetségtől,hogy tényleg Zara az*
-Hát megvannak David?Ne is mond ahogy nő annál rosszabb!És annál jobban nyagatt engem is...*Mondja majd ő is érdeklődik.*
-Decina és Richard is jól vannak?És mi a helyzet Márkkal?*Kérdezi majd eszébe jut,hogy Pierr is itt van...*
-Szia Pierr hát te?mikor jöttél nem is láttalak?*Egy puszit nyom a fiú arcára*
-Zara és én unokatesók vagyunk...kicsi a világ nem?*teljesen megfeletkezik a levélről amiért idejött.*

Vendég

- Persze hogy jól vagyok. Hiányzik is* mondja nevetve a fiúnak.*
- Csak elbírsz ennyi hölggyel ha nem akkor a fejed bánja* Mosolyogva mondja a fiúnak. Ahogy Zara felkelt egy ismerős lány érkezik meg. Nem az iskolából ismeri hiszen azt sem tudta, hogy ide jár*~ ismerősnek tűnik csak nem????~
- Angel hát te itt? Mióta?* Majd megöleli régen nem látott unokanővérét.*
- Sylvia és Peter hogy vannak? Na meg az öcséd David? Még mindig kibírhatatlan?*Mosolyodik el. Csak úgy özönlenek a kérdések belőle hiszen ezer éve nem látták egymást. Ekkor egy lány távozik a szépen összegyűlt társaságból.* - szia* mondja egyszerűen majd Angel válaszait várja*

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 7:01 pm

*Ana zavarba jön ennyi lányláttán, túl szomorú ahhoz, hogy most kedélyesen el tudjon csevegni ennyi emberrel, szóval zavartan eköszön...*
- Bocsássatok meg,d enekem mennem kell. Sziasztok!

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 6:49 pm

* Pierre a madár lábára kötözi a levelet és a fülébe súgja az útcélt. Összecsapja tenyerét és a bagoly elröppen. Közbe figyel Anas-ra.
- Télleg rég láttuk egymást nagyon örülök neked. * Mondta a lánynak miközben kérdeznek tőle.
- Köszi én jól vagyok. * Közben nyílik mögötte az ajtó és hallja, hogy valaki elesik.
- Megjött Zara. * Mondja ki hangosan nevetve aztán megfordul, hogy eltalálta-e. Bizony ez már nagyon megy neki.
- Szia. Jól vagy? Csak óvatosan nincs itt Marq. Remélem nem dól össze az épület. * Mondja viccesen aztán ismét nyílik az ajtó és felbukkan még egy lány mégpedig Angel.
- Szia Angel. Te jó ég mennyi lány. Mi lesz velem. * Mondja viccesen és várja, hogy ki kit nem ismer had mutatkozzanak be egymásnak.

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 6:39 pm

*Angel trappol a lépcsőkön,szüleinek írt ismét*~Borzalom,hogy nyáron is itt kell lennem ebben a dohos épületben~*Mérgelődik de vigasztalja,hogy nemsoká már Franciországban piheni ki a tanév fárdalmait.*~Mi van itt klubb délután?~*Csodálkozik,hisz ezen a helyen mindíg egyedül szokott lenni...*
-Sziasztok!*Köszön mindenkinek majd egy rokont pillant meg*
-Zara?*Kérdezi alig hisz a szemének,hogy ezer éve nem látott unokatesójával találkozik...odafut hozzá*
-Elsem hiszem,hogy te vagy az!*Köpi nyelni nem tud a meglepetéstől hiába kicsi a világ...*

Vendég

* Zara sétál a déli torony felé. Ma mint midig haja színéhez öltözött. Egy szoknyában és egy hozzá illő fölsőben látható. A déli toronyban elég sok a lépcső, de meg sem árt a lánynak hiszen elég fitt.*
~ mennyi lépcső~Csodálkozik el ezen hiszen a múltkor fel sem tűnt neki. Talán a társaság miatt. Ma egyedül érkezik ide. Szeretné megnézi, hogy a sólyom elvitte a levelet amit édesanyának írt vagy még mindig ott hever ahova rakta.*
~ csak elég volt neki a hús. Remélem. Nem szeretnék a házi manókhoz menni megint.~* Nem szerette meg a manókat hiszen csúnyán megtréfálták szinte érkezése napján. Nem lopták a szívébe magukat de már nem haragszik nem olyan természet. Mikor az utolsó lépcső foknál van megbotlik és beesik a helységbe.*
~ Na biztos Pierre itt van a közelben.~ * Mosolyodik el majd fel pillant. És láss csodát Pierre ott is van meg egy ismeretlen lány is. Zara fölkel a földről és bemutatkozik.*
- Sziasztok Zara Nedelya. Amint látom szaktárs.* Mondja egy mosoly kíséretében a lánynak. Majd a fiúra néz.
- Gondoltam hogy itt vagy.* Mondja nevetve hiszen csak akkor bénázik mikor a fiú közelében van.*

Tárgy: Re: Déli Torony - Madárposta torony Kedd Júl. 28, 2009 6:20 pm

*Anát egy ismerős hang riasztja, belemerült a gondolataiba... Megfordul és a madár kiszáll a kezéből Ana egy pillanatra utána néz és remélei, hogy elég erősen odakötözte a levelecskét. Ránéz és Pierret látja meg...*
- Szia! De rég láttalak. Nem nem zavarsz. Hogy vagy? csak a szüleimnek írtam
*mondja mosolyogva neki...*

» Az eramir torony