Északi torony - Titkos padlás

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Hétf. Aug. 05, 2013 2:36 pm

* Kisugárzásom valóban nem épp olyan, mint a hazámban nagyjából az összes nőé. Ők halkan beszélnek, lágyan és kecsesen mozognak. Erre én sietősen, gyorsan mozgok, csúnynán beszélek és jó hangosan. De hogy az egész világot magamnak képzelném, azt nem gondolom... Sosem vágytam hatalomra. Egyedül csak önző vagyok. Azt akarom hogy engem ne próbáljon befolyásolni semmi. Nem gondolom, hogy olyan okos lennék, botorság lenne azt gondolni. Csupán el akaorm happolni mások elől a finom falatokat, az értékes kincseket, magamnak akarom gyűjteni őket, és nem akarom megosztani senkivel. Felvonom a szemöldököm, és rákérdezek kivel is van dolgom. Nem tánik szimpatikusnak a pasas, a hanglejtéséből kiszűröm, hogy máris baja van valamimmel. Csak horkantok egyet, nem lenézően, ez amolyen 'tudod mire értem és nem szívlelem' horkantás akart lenni. *
- Hogy mit? * Kérdezek vissza, nem akaorm hogy teljesen hülyének nézzen, ugyanakkor én akaorm megtalálni azt a bizonyos dolgot. * - Egy nyakláncot. Egy gyönyörű, kék ékköves nyakláncot. Semmi mágia vagy ilyesmi, egyszerű nyaklánc, arany lánccal. * Válaszolom, természetesen csak azért mondom hogy mágiamentes, mert nem akaorm hogy ő bukkanjon rá valami ultra menő tárgyra, aminek esetleg haszna is van. Persze nem a nyakláncot keresem, de addig is lefoglalja magát, és nem engem figyel amíg kutatok. *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Hétf. Aug. 05, 2013 2:23 pm

* Nem gondoltam, hogy lány fog érkezni. Kicsit trampli a lelkem, vagy nem is tudom, hogy nevezzem, léptei túl erőszakosak, még a halottat is képes lenne felkelteni, ezt pedig csak egy sóhajjal tudom jutalmazni. Mikor nekem áll, hogy ki is vagyok, egy pillanatra lezsibbadok. Komolyan, mindig az ilyen emberekkel volt bajom, még a mugli suliban is. Mindig ezek találtak meg. Mert ők azok, akiknek nagy a pofájuk, és azt hiszik mindent tudnak, és minden az övék, leginkább a világ, meg úgy mindenki aki benne van. És engem pont azért utáltak, mert őszinte vagyok, és felvilágosítom az ilyen kis eltévedt lelkeket, hogy kurvára nem ők szarták a spanyol viaszt, ők csak úgy vannak, mint mindenki más.... *
- Jah, én is kérdezhetném... és mivel Hölgyeké az elsőbbség... * nyomom meg a "hölgyek" szót, csak hogy ezzel is célozzak arra, hogy kicsit vegye észre magát és hogy legalább itt próbáljon meg nőként viselkedni.... na nem mintha én a sírós kislányokat kedvelném... csak mégis. A trampliktól kiborulok. *
- Hát gondolom nem ilyen lomokra számítottál.... mit is keresel pontosan?

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Hétf. Aug. 05, 2013 2:06 pm

* Idegesen, gyors léptekkel, szinte rohanok be a kis ajtócskán, nem akarom hogy bárki meglásson. Ha valami van odabent, ami kincs, az az enyém, és semmi kedvem osztoszkodni rajta. Lassan menetelek a sötétben, még csak meg sem fordul a fejemben hogy más is lehet a helységben. Márpedig van. Amint kilépek a fényre, rögtön megpillantom az előttem ülő alakot. Felvonom a szemöldököm, ahogyan ős teszi, és egy lépést előre haladok. *
- Hát te meg ki vagy? Igen tudom, ezt te is kérdezhetnéd... * Mondom zsörtölődve, majd mit sem törődve a fiúval elkezdek kutakodni. Megmozgatom a tárgyakat, keresek valamit. Magam sem tudom hogy micsodát, de azt tudom hogy fontos. Valami mágikus tárgyat keresek, esetleg átkozottat, valami olyat amiben van némi izgalom, és nem csak úgy van, hogy díszes és nagyon szuper. Hanem hogy haszna van, és elgondolkodtatja az embert. Mostanában mániákusan keresem az ilyen dolgokat, túlságosan sok időt töltöttem semmittevéssel. Szergejnek is feltánhet, hogy elég kabzsin teszem ide oda a dolgokat, persze szép rendben, hogy egy se guruljon oda hozzá. *
- Ez a sok értéktelen kacat, nem is tudom mi a fenét akartam... * Mormogok magamban, s egyre vészsebben hajigálom a sok régi tárgyat. *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Hétf. Aug. 05, 2013 1:47 pm

* Igazából már hetekkel ezelőtt felfedeztem ezt a remek kis helyet. Még soha senkivel nem találkoztam itt, és mivel a felbukkanása is csodával határos volt, nos hittem, hogy ez egy olyan hely, ahová nyugodtan eljöhetek ha némi magányra vágyok. Most pedig eléggé arra vágyom. Lena-val kissé komolyra fordultak a dolgok, és ezt az egész helyzetet rendeznem kell magamban. Hiszen én pont nem az az ember vagyok, aki egy olyan lányhoz való, mint Lena. Hiszen bunkó vagyok, nem épp kedves, egy másodperc alatt nekiesem a másiknak csak azért, mert valami rosszat mondott, vagy éppen ... csak mert őszinteségi rohamom van. Mi más lenne hát a megfelelő egy kis kikapcsolódásra, és életrendezésre, ha nem egy olyan hely ahol az elveszett tárgyak, selejtek, és olyan dolgok vannak, melyeket már nem is használjuk?
Mikor először beléptem ezen az ajtón, nem gondoltam volna, hogy ennyi kacatra fogok bukkanni. Aztán a vaksötétet felváltotta a fény, és a szűk szoba pillanatok alatt nőtt óriásira, akkorára, melynek nem lehetett látni se a végét, se a teljes nagyságát. A kellemesen hűvös félhomályban most éppen egy régi nyikorgós hintaszékben ücsörgöm, egészen addig, míg a kellemes csendet nem verik fel tompa puffanások, tohonya lábak hangos csapódása.
Ki járkál itt ilyenkor, és pont ott, ahol én is vagyok?
Kicsit kihúzom magam a székben, szemöldökömet várakozóan emelem a magasba, majd meredten nézni kezdek egy pontot. Remélem minél hamarabb felfedi magát az érkező... *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Hétf. Aug. 05, 2013 1:35 pm

* Órák óta a folyosókat járom, fejvesztve, kétségbeesve. Nem találom azt a helyet amit keresek.... Aggódom, mert tudni akaorm hol van az a hely, tudni akarom miért olyan titkos, és azt hogy miért szól róla annyi legenda. Ha már a legendánál tartunk... Egy régi könyvet olvasgatva olyan fejezetre bukkantam, amire nem számítottam. Egy hely van itt az iskolában, azt mondják valahol itt nyílik az Északi toronyban, és hogy oda tánnek az elveszett tárgyak. De nem tudom merre van... Nem tláalom az ajtót, vagy bármi biztató jelet. Fel alá rohangálok a lépcsőn, de semmi. Ha valaki rákérdez élből elküldöm a fenébe, mert eléggé kikezdte az idegszálaimat... Nem is tudom miért akarom ennyire megkeresni azt a helyet.. Talán csak kalandvágy a sok unalmas, otthon töltött idő után. De mintha kezdenék beleőrülni valamibe. Mindenen annyira felizgaotm magam, úgy érzem figyelnek... MIndenhova sietek, mindent elkapkodok, mintha nem is én lennék. *
- A FRANCBA! * Visszhangzik kétségbeesett kiáltásom amikor beakad a ruhám a lépcső korlátjába. Azonban ekkor megpillantok valamit... Egy kis apró retesz. Lehetséges hogy... Közelebb lépek, és eltolom a rekeszt. Előttem kirajzolódik az aprócska ajtó, és habozás nélkül kinyitom. Gyorsan besurranok rajta, de nem zárom be teljesen, csak mendegélek a vaksötétben amíg el nem érem a célom. *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 8:26 pm

to: Kasey

– Tudom, hogy van barátnőd! * hangsúlyozom ki ugyanazt a mondatot, mint amit már az előbb is elmondtam. Elmondta a múltkori találkozásunknál is, és most is. Megértettem. Tényleg! De úgy csinál, mintha állandó jelleggel csak én adnám alá a lovat! Pedig ő pontosan ugyanannyira sáros ebben az egész dologban, mint én! Kacérkodik akkor is, ha nem akarja beismerni, és ha ő megteheti, én miért ne tehetném?!
Kezemmel lassan ráterítem a kötényemet a képre, majd mikor a fiú elindul hátizsákjával kifelé elfújom a gyertyát is. Kellemes félhomály nehezedik ránk, én pedig elindulok kifelé.
- Nem értem félre, csak szeretem tudni hogy pontosan mit is akarnak a tudtomra adni! * jegyzem meg egy vállrándítással kísérve. Nem látok én semmibe sem semmit, egyszerűen csak érdekel. Mondjuk az is érdekel, hogy mit gondol rólam. Na majd a fürdőben megkérdezem… *
- Ott találkozunk! * suttogom, majd intek egyet és a szobám felé veszem az irányt. *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 8:12 pm

*Lilia megjegyzésére elvigyorodom és csak megcsóválom a fejem. Elhiszem, hogy nincs gond a fantáziájával. De igazából annyira nem is érdekel, majd kiderül, hogy milyen is a fantáziája. Majd egyszer... Nem veszem a lapot a nem épp prűd gondolatokra, így az én fantáziámat sem izgatja fel a lány. Miért is tenné? A kérdésre viszont elkerekedik a szemem, majd kissé zavartan vakargatom meg a fejem és túrok bele a hajamba.*
- Öhm... Mennyire ciki, ha azt mondom, hogy ez eszembe sem jutott? Nem, nem randi. Barátnőm van. *mondom egy kicsit zavarban, majd az utolsó két mondatot olyan hangsúllyal mondom, mintha ez totálisan egyértelmű lenne, és Lilia minimum értelmi fogyatékos lenne.*
- Csak asszociáltam a hadtestről a fürdőre. Oké, akkor húzok egy fürdőgatyát és találkozzunk a Keleti-szárnyban! *adom meg az instrukciókat és remélem, hogy ebből leesik a lánynak, hogy nem, nem meztelenek leszünk a fürdőben, hanem igenis elvárom, hogy legyen rajta bikini, vagy valamiféle fürdőruha. Lassan a vállamra akasztom a táskámat és elindulok kifelé. A kérdésre visszafordulok és megforgatom a szemeimet.*
- Arra gondoltam, hogy még nem ismerlek annyira, hogy meg tudjak rólad mondani ilyen dolgokat. Nem kell mindent félre érteni! *kacsintok a lányra pajkosan és az ajtóhoz sétálva kitárom, hogy kiengedjem magam előtt a lányt.*
- Akkor tali a Keleti-szárnyban. *jelentem ki, és együtt sétálunk lefelé, majd a második emeltnél elválok a lánytól és a szobámba megyek átöltözni.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 8:05 pm

to: Kasey

– Semmi gond a fantáziámmal, elhiheted! * mondom, és ha nem figyelnék magamra, akkor talán még a szemöldökömet is felvonogatnám, ezzel is célozva egyáltalán nem épp prűd dolgokra. Mert isten bizony, képes lennék arra is, hogy Kasey szájából falloszok meredezzenek mindenfelé, ha nagyon feldühít. Na jó, talán ő nem kapná meg ezt a kedvességet tőlem, viszont a csoki torta még mindig jó ötletnek tűnik. *
- Te most randira hívsz? * nézek rá nagy szemekkel és próbálom leolvasni az arcáról hogy mit is gondolhat jelen esetben. Oké, biztos vagyok, hogy nem annak szánta, csak hát furcsa. Barátnője van, és fürdőbe invitál engem? Meztelenség, nagy hab, forró víz… ezek mind olyan dolgok, amik nem éppen szokványosak. *
- Jó, gondolom nem! Nem is kérdeztem semmit, hiszen te „házas” ember vagy! Amúgy menjünk, nincs dolgom más! * mosolyodom el és próbálok arra koncentrálni, hogy nem, ez egyáltalán nem lesz olyan mint egy randi. Végül is kettesben egy fiúval.. egyáltalán nem jelent semmit. Hiszen haverkodunk, és nincs meg kettőnk között az a feszültség sem, ami a múltkori találkozásunknál. Gondolamenetem eme részénél tudatosul bennem hogy én még mindig Kasey kezét fogdosom, úgyhogy talán kissé hevesen engedem el. Hirtelen zavart mozdulatomra el is vörösödöm, majd a vásznamat szemlélem, illetve az égő gyertyát, amely sárgás fénnyel ragyogja körbe a képet. *
- Tiszta festék vagyok! * nézek végig magamon, és most már kezdem úgy érezni, hogy tényleg szükségem lesz egy forró fürdőre *
- Behatóan? * vonom fel az egyik szemöldökömet, úgy nézek a fiúra kérdőn. Mit is jelent az a szó? *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 7:31 pm

*A lány visszakérdezésére elvigyorodom.*
- Csokitortákat? Lehet, hogy mégsem vagy olyan fantáziátlan, mint gondoltam. *cikizem továbbra is a leányzót, majd lezártan nyilvánítva a beszélgetés ezen felét táncolgatni és énekelni kezdek és igazi gitárom helyett a lég kerül a kezembe. Hogyha Lilia megfigyeli, akkor láthatja, hogy az ujjaim tényleg úgy állnak, mintha akkordokat fognék le. Na igen, azért elég sok dalt/számot tudok már fejből, történetesen ezt is. De volt is időm gyakorolni, gyakorlatilag nem sok mindent csinálok szívvel-lélekkel, de a gitározást igen. Meglepő, mi? Mikor a dal véget ér, abbahagyom a táncikálást és leugrok a fotelről, ahol eddig a kedves nézőközönségnek gitároztam és énekeltem.*
- Nem, azt hiszem, hogy azt max. az uszodában láthatod. Van egy frankó meleg fürdő, a Belsirionosok szakterme, hogyha gondolod, elnézhetünk oda egy jó kis buli után. *ajánlom fel a leányzónak a helyet és hab testem látványát.*
- Ott úgyis lehet 10 után lenni, azt hiszem. *vonom meg a vállamat és kicsit el is pirulok, hiszen nem tudom, hogy Lilia velem akarja-e tölteni az estét, de lévén még csak 8 óra körül lehet, szóval még van 2 óránk a takarodóig. Ki tudja, hogy addig itt akar-e maradni. És persze, hogy utána velem akar-e jönni a fürdőbe. Mikor rákérdezek, hogy végül is mit is csinált itt, elkapja a kezemet, amire kicsit meglepődök, de utána vetődöm, ügyelve, hogy ne bukjak fel az ott hagyott dobozokban. Mikor a szemem elé kerül a berendezett műterem, elcsodálkozom és füttyentek egyet.*
- Wow! Ügyes. Igazából még nem ismerlek annyira behatóan szóval... Végül is kinézhetem belőled. *mérem végig pofátlanul, vigyorogva a leányzót és ismét füttyentek egyet.*
- Ja. Lerí rólad, hogy festesz. *kacsintok rá.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 7:17 pm

to: Kasey

– Azt csak nem varázsolhatom, hogy csoki tortákat büfizz… hogy férne át a szádon máskülönben? * nézek rá úgy, mint aki abszolút butaságot kérdezett, vagy mondott. Pedig amúgy nem, csak hát éppen nekem is van egy-két szavam ahhoz, amit tesz, vagy mondd. A szám közben lelkesen tapsikolni kezdek, és vetkőzésre is buzdítom a fiút, azonban nem igazán veszi a poént, ezért mikor vállat von én is megvonom a vállam. Ha nem, hát nem. Mindenesetre én jól szórakozom, a mosolyt immár nem nagyon fogja tudni letörölni az arcomról. *
- Jól hallottad, de látom habtested nem akarod mutogatni! * nyújtom ki a nyelvem felé, majd immár nem törődve a pillantásával a földet és a zenedobozt kezdem nézegetni. A számnak lassan vége lesz, a fiú pedig nagy boksz ütésekkel fejezi be produkcióját. El kell ismerni nincs rossz hangja, van tehetsége hozzá, na! Kíváncsi vagyok hány lány bugyiját varázsolta már le ezzel az orgánummal, ezzel a mentalitással. Mondjuk nem is értem miért érdekel más lányok bugyija, mikor számomra csak az a fontos, hogy a sajátom fennmaradjon.
Mikor megkérdezi, hogy mit is csináltam, elmosolyodom. Vajon tényleg érdekli? Tudni akarja, hogy mivel töltöm az időmet? Azért a festészet nem kifejezetten összeegyeztethető, párosítható a zenével mondjuk. Szóval a kettő két teljesen különböző műfaj… lehet hogy nem is fog tetszeni neki.
Nagyot sóhajtok, majd mivel ezzel a sóhajjal már megadtam magam ennek az egésznek a keze után nyúlok. Megfogom azt, majd elvezetem a hátul berendezett műtermembe. *
- Hát ezt! Festek! Nem nézted volna ki belőlem, mi? * kérdezem pimaszkodva és a fiúra szemébe nézek. Az igazat akarom hallani! *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 7:01 pm

*Pisztoly, vagy pálca - a varázsvilágban mi a különbség? Nem sok, így nem csoda, hogyha kicsit parázok attól, hogy a leányzó pálcája egyenesen rám mutat, ahogy a hang irányába fordulok. Elvigyorodom, megadom magam, majd lefelé fordítom Lilia pálcáját. A fenyegetésre elvigyorodom és kicsit oldalra döntöm a fejemet.*
- Csigákat? Fujj. Nem jutott jobb átkot az eszedbe? Még szerencse, hogy ilyen fantáziátlan vagy. *kacsintok rá és már énekelni is kezdek, hiszen az ugrálós - tombolós rész jön a drága Bon Jovi számban, ami azért kevés embert hagy nyugton ücsörögni. Ez meg is látszik már itt a padláson is, hiszen Lilia mogorva arckifejezése is hamarosan vigyorra görbül és máris izgatottan tapsikol az ütemre, majd benyögi, hogy vetkőzzek.*
- Mi van? *nevetem el magam és megállok a léggitározásba és úgy meredek a lányra, végül megvonom a vállam és semmisnek veszem a kérést. Naná, nem fogok itt elkezdeni vetkőzni. Szép is lenne... Bulizni akarok, nem előadást adni. Még a végén Lilia nyálat csorgatna és az nem lenne senkinek sem jó. A dal hamarosan véget ér, én pedig egy hatalmas léggitár pengetéssel hagyom abba a dalt.*
- Yeah!! *boxolok a levegőbe vigyorogva. A leányzóra nézek és leugrok a fotelről, amin eddig ugráltam.*
- Amúgy mit csinálsz itt? *pislogok rá kérdőn-kíváncsian, és a mosoly nem tűnik el az arcomról. Most tombolok és baromi jól érzem magam. Izgalmas ez a padlás. Még lehet, hogy bulit is lehetne itt rendezni.

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 6:51 pm

to: Kasey

* Sietős léptekkel közeledem a zenedobozhoz, és minden egyes lépés után egyre hangosabban hallom a zene ütemét, taktusát, és a férfias orgánum kellemes rezgéseit. Már csak a sarkon kell befordulni, és átnézni a széthulláshoz közeli állapotban agonizáló szekrényen, és végre meg is pillanthatom a kéretlen látogatót. Pálcámat egyenesen a nekem háttal álló srácra szegezem, majd akkor sem teszem el, mikor megfordul.
Fogalmazzunk úgy, hogy pillanatnyi elmezavar, és a döbbenet keveredése miatt nem igazán mozognak a tagjaim.
Most mégis mit csináljak? Itt áll előttem Kasey és valahogy eddig nem is foglalkoztam vele. Jó persze a múltkori eset az egy külön történet volt, de! én kerültem ki győztesen. Pillantásunk találkozik, majd meredten az arcát fürkészem. Ha esetleg jobban megfigyeli a vonásaimat, akkor rájöhet, hogy nem, nem vagyok félős, viszont pipa annál inkább. Én itt fontos dolgot csináltam ám, és erre ő csak úgy besétált oda, ahová nem kellett volna neki. *
- Szia! * mondom, majd mielőtt magamhoz térhetnék keze már a kezemen és a pálcámat a föld irányába fordítja. Most mi van? Nem értem mi a baja. Nem egy pisztolyt markolászok, ami bármikor elsülhet, úgyhogy kár pánikolni.. és engem pánikoltatni! Mert, hogy az érintése nyomán apró remegés szalad végig rajtam és a tekintetétől kissé élénkebb színűvé válik a világ. Na szépen vagyunk, mi a rák ez? *
- Elég közel álltál ahhoz, hogy csigákat büfizz * sziszegem a fogaim között, és nem, most nem teszek úgy, mintha jó lenne a kedvem. Vagyis, jó a kedvem, csak neki ezt nem kell tudnia. Kár hogy mégsem tudom megállni azt, hogy ez látszódjon. A léggitározás és az ugrálás meghozza hatását, hangosan kacagva nézem a nekem nyomott műsorszámot, majd a vicc kedvéért megspékelem kicsit *
- Vetkőzz! *sikítom, majd a kezemmel adva az ütemet tapsikolni kezdek. Minek az embernek pasi, ha van itt ígéretes tehetség is?! A zene egyébként abszolút nem rossz, és talán mintha már hallottam volna, de ebben nem vagyok biztos. Nem vagyok túl nagy zenerajongó, vagyis nem nagyon ismerem az újdonságokat. *
- Nem rossz * mondom vigyorogva és kíváncsian nézem a fiút és a produkcióját is. *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 6:26 pm

*Ahogy a zenegép életre kel, néhányszor villog párat, majd megszólal. Kicsit recseg, de azért egész szépen hangzik Bon Jovi fantasztikus hangja. Szélesen elvigyorodok és vele éneklek néhány szót, mikor is egy ismerős női hang szakítja félbe kellemes duettünket. Körbenézek és meglátom Liliát, ahogy kissé festékesen, pálcát rántva ijedten pislog felém. Szélesen elvigyorodom (habár az agyam rejtettebb zuga arra biztat, hogy hagyjam itt a lányt), hiszen örülök a leányzónak. Feltartom a két kezemet, tenyeremet felé fordítva és vigyorogva hátrálok, védekezek.*
- Nyugi, nem akartam rosszat. Szia. *köszöntöm mosolyogva és végigmérem őt. Most is dögös, mint múltkor, ami eléggé aggódásra ad okot.*
- Megtennéd, hogy nem fordítod rám a pálcádat? Kicsit frusztráló. *sétálok közelebb hozzá és hogyha előbb nem mozdul, akkor megfogom a csuklóját és lefelé irányítom, mélyen a szemébe nézve és pofátlanul vigyorogva.*
- Még jó, hogy nem vagy forrófejű. Lehet, hogy már le is átkoztad volna a hajam. Áhh, most jön a jó rész! *ugrálok egy sort, majd a levegőbe boxolva énekelni kezdek:*
- It's my life, It's now or never... *csukott szemmel élvezem a dalt és tovább éneklem, majd léggitározni kezdek, egyik lábammal egy dobozon támaszkodva.*
- This is for the ones who stood their ground for Tommy and Gina who never back down... *éneklem továbbra is. Egész jó hangom van,úgyhogy a hangzással nem lehet baj, kivéve, hogyha a lány nem szereti ezt a számot. Nem szereti?? Uramisten, van olyan ember, aki erre nem tombol? Az beteg. Vagy hülye. Vagy mindkettő.*
- Mond, hogy szereted ezt a számot. it's - my - life!! *gitározok ismét egy szólót a levegővel és vigyorogva figyelem Lilia reakcióját a kis előadásomra.*

//Zene//

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 6:17 pm

to: Kasey

* Szeretek festeni…
Igazából nem is nagyon értem magam. Az utóbbi időben ugyanis abszolút lemondtam erről a luxusról. A Lou-val való kapcsolatom alatt nem igazán jutott időm bármilyen művészeti dologra. Túlzottan lefoglalt a szerelem, és az, hogy elaléljak akárhányszor csak meglátom, vagy épp megremegje, mikor hozzámért. Hát köszönöm szépen, ebből többet nem kérek! Ahogy kilépett az életemből, úgy próbálok én is nyitni a régi dolgaim felé, bár tudom, hogy nem vagyok már a régi, próbálkozni szabad.
Hetekkel ezelőtt találtam meg ezt az eldugott termet. Két lány beszélgetett róla nem olyan régen a folyosón, és mikor meggyőződtem arról, hogy létezik, eldöntöttem ez lesz a műtermem.
Először csak egy aprócska zugra gondoltam, aztán ahogy bentebb sétáltam kinyílt előttem mint egy virág és felfedte teljes valóját, szépségét.
Apró kerek ablaka az egyetlen fényforrás itt, kivéve a régi lámpákat, bár én azokhoz nem igazán nyúlnék. Nem is volt hát kérdéses, hogy a vásznamat az ablak elé fogom állítani, hogy lássak, és hogy egy rozoga asztalt is behúzzak magam mellé, amelyre majd a hatalmas gyertyát tehetem – ha esetleg este szállna meg az ihlet…
Ma például megszállt. Napok óta ez az első alkalom hogy már alig vártam az óráim végét, és azt, hogy ide jöhessek. Szinte már becsukott szemekkel szórom tele a vásznat vörös, és a fekete árnyalataival. Alakok bontakoznak ki az elnagyolt ecsetvonások mögött és mikor magamhoz térek elégedetten pislogok a félkész műre. Ha többet foglalkoznék vele, talán hamar elkészülne, és ez lenne az első igazi festményem..

Ahogy a képet szemlélem hirtelen hangokat hallok. Lábak kopognak, majd zene kezd szólni én pedig összehúzott szemöldökkel leszedem a fehér köpenyt a nyakamból és kirántott pálcával, festékesen a zenedoboz felé indulok. Nem hiszem el, hogy még itt is rám törnek.. Kiborító! *
- Ki van ott?

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Csüt. Jan. 31, 2013 5:59 pm

*A ma este igencsak hangulatosnak indult, ugyanis Gabival töltöttem a délutánt lent Nellondban. Viszont estére elköszöntem tőle, mondván, hogy tanulnom kell egy kicsit, de igazából nem nagyon tudtam rávenni magam, hogy a könyvtárban csörögjek. Az igazat megvallva sikerült kifognom egy olyan párost, akik valamiféle furcsa padlásról beszélgettek az Északi toronyba. Pont mellettem, és én pont hallottam. Persze több sem kellett, becsuktam az undok tanulnivalót és máris pattantam, hogy magam mögött hagyjam a Könyvtárat. A válltáskámba gyömöszöltem a könyveket, és az Északi torony felé vettem az irányt. Megmásztam, magam mögött hagytam a lépcsőket és a titkos kis ajtót kerestem, amiről a két leányzó beszélgetett a Könyvtárban. Bevetettem a szimatomat is, így sikerült elég könnyen megtalálnom az ajtót. Annyira nincs is eldugva, aki csak kicsit is figyelmes és nem rohan felfelé a lépcsőn, az megláthatja.
Belépve az apró helyiségbe, tátott szájjal nézek körbe. Még nem jártam itt, ami nagy hiba, mert állati helynek tűnik. Mindenféle poros kacat, és izgalmas tárgy. Talán még valamiféle varázstárgy is van itt. Pillantásomat egy pörgő-forgó színes játék vonja magára, ami az egyik dobozban próbál helyet szorítani magának néhány ecset, tempera és ceruza között. A sarokban egy romos-poros zenegép pislákol. Tátott szájjal, hatalmas vigyorral pislogok körbe, leteszem a táskámat egy elég jónak kinéző fotelbe, és a zenegép felé indulok. Néhány lemez is van mellette, úgyhogy találomra beleteszek egyet, mire felszólal egy igen híres amerikai férfi hangja, Bon Jovi-é. Elvigyorodom és óvatosan tovább sétálgatok a helyiségben, néhány dobozba beletúrva.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 1:19 pm

*Hallgatja a fiú válaszát, miközben abbahagyják a táncot. Nem az a nagyon ragaszkodó típus, sem az a gyerekes fajta, aki azonnal meg akarja szerezni, amit akar, még is nagy benne az érzés, hogy ne engedje el, faggassa még, még ha ilyen kis finom kérdésekkel sikerül belőle apróságokat megtudnia. Több, mint a semmi.* - Otthonos, otthonos, hogyha valaki szereti a félhomályt, az ódon tárgyakat és a néhány helyen tapintható porréteget. *Mosolyodik el kicsit, édeklődve figyelve a másik tekintetét, minél többet kiolvashasson belőle, hátha az árulkodóbb, mint a szavai. De sajnos erre most nincsen lehetősége, hazudni pedig talán nem hazudott neki egyszer se, csak hallgatott, vagy ferdített, így hát arra se figyelhet fel. Kissé felvonja a szemöldökét, mikor hallja a terelést a névről. Kicsit megingatja a fejét, az arrogancia teljes mértékben lepattan róla, nem veszi fel magára.* - Mondd, Titokzatos idegen, nem érzed úgy, hogy bort iszol és vizet prédikálsz? Mit számít a név, ám az enyémnek azért utána nézel, ugye? *Kérdez vissza, kis mosollyal. Hogyha a srác bejárást talál mondjuk a tanáriba, vagy bárhová, ahol a neveik össze vannak gyűjtve, egyébként a suli előtti éveiről abszolút nincsen semmi, az se, hogy honnan érkezett. Teljesen tiszta lappal kezdett itt, az iskolában. Bár remélhetőleg itteni tettei sincsenek szépen aktázva, bár semmit sem tagad le, hiszen mindig azt tette, ami helyes... Legalább is próbálta. Természetesen nem hagyja a másik, hogy kövessék, Speranza nem erősködik tovább, biccent neki még köszönésül, majd eltűnik a másik irányban, egy kis fényre van szüksége most a félhomály után. Persze nem teli fényre és napsütésre, főleg így télen, amikor nincs is olyan erős napsugár. Valószínűleg valami kényelmes helyen lyukad ki, ahol eldől és a plafont nézegetve gondolkozik a saját dolgain... és persze a Titokzatos idegenen néha-néha. *

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 11:47 am

*Ha ismerné Speranzát, akkor tényleg meglepné az, hogy mennyire törékeny tud lenni, de hát végülis véla, ezt illik mutatnia. Viszont az is érdekes, hogy a lány vámpír, erős jellemmel, míg az ő származásáról ne beszéljünk, mégis nyomást tud gyakorolni a másikra.* A hercegek úgy vélem, nem ilyen helyeken vernek tanyát, ám bármennyire is mulatságosnak tartod, én nagyon is otthonosnak tartom. *Válaszolja szelíd bólintással. Immár tényleg menni készül, csak az udvarisság tartja még itt, hogy válaszoljon arra, ami felmerült még Speranzában. Egy pillanatra valóban elvesznek egymás lélektükreiben, ilyen az, ha két kék szempár találkozik. A tánc végeztével elégedetten látja, hogy sikerült valamennyire elvarázsolnia a vélát, mert az már lépne is közelebb, egyenlőre mégis elég most ennyi.* Miért fontos a név? *Kérdezi ismét filozófikus hanghordozásban, mint ahogyan a beszélgetés elején merengett saját kérdésein.* Hívj bárhogyan, ahogyan jól esik, nem fogom sértésnek venni. A tiédet pedig úgyis megtudom hamarosan. *Már megint a metsző arrogancia, tudatában van annak, hogy mire képes, és ezt nem is fojtja vissza. Finom erőszakkal tolja vissza Speranzát a padlásra, hogy aztán fellebbentve köpenyét valahol eltűnjön a halálfekete folyosó egyik kiszögelésében.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 10:52 am

*Követi a fiú lépteit, el-elvétve van egy kis hibája, de szerencsére a veleszületett kecsességgel tud tovább siklani, amin persze a jó partner is segít, egy picit sem kizökkenve. Talán már évek is teltek el, mióta nem táncolt, hát nem csoda, hogy vannak hibái. Az erős, magabiztos fogás valahogy gyenge nővé avanzsálja az amúgy ritkán gyengeséget mutató lányt, még ha a külleme azt is mutatja, hogy törékeny hattyú. Vagy éppen pillangó. A nevetés kissé meglepi, de inkább tölti el jóérzéssel, mintsem megsértődne rajta.* - Miért is ne találkozhatnék sötét romok között egy herceggel? Hát ennyire lebecsmérled a padlást? Ki tudja mennyi minden bújik itt meg, amit éppen kinevetsz. *A hangja egészen könnyed, mellé kicsit mosolyog, természetesen nem várt igazi herceget, amire pontosan rá is vezet a fiú... Hiszen ő sem egy hercegnő. Hogyha van egy ilyen tisztségnek ellentéte, akkor ő körülbelül az. Legalább is anyagilag mindenképpen.* - A válaszom bizonyára meglep... Nem, nem vagyok hercegnő. *A két rész között azért tart egy leheletnyi szünetet, megadva az esélyt arra, hogy a fiú egy pillanatig tán a leányzó gyönyörű szép kék szemébe és finom vonású arcába tekintve belegondolhasson, hogy akár hercegnő is lehetne... De nem, nem az. Egyébként a pörgetéseknél kissé vissza kell fognia magát, hogy ne sikkantson fel ijedtében, hanem csak kecsességgel simuljon bele újra a fiú kezeibe, hogyha nem lenne az, ami, akkor tuti pofára esne. Mikor a fiú elengedi a derekát és a kezét már-már lépne hozzá közelebb, de nem teszi.* - Én is köszönöm, padlás hercege. Esetleg egy névvel megtisztelsz engem, vagy megfelelő lenne ez a megnevezés? *Kérdezi, miközben az agyába vési a fiú küllemét, a kék szemét, hollófekete haját, egyenes ívű orrát, nem ismer senkit személy szerint, aki ilyen vonásokat viselne, de több, mint a semmi ezt tudni, hogyha a nevét nem is. Egyértelmű talán, hogy amikor a fiú elindul, kíváncsiságtól vezérelten követi, hogy megpillantsa még is merre távozik, mert hogy arra Sper speciel nem ismer utat. Hogyha a fiú bemutatkozik, akkor ő is, hogyha nem, akkor marad számára is a fantázianév, ameddig rá nem lel a diáknévsorban. Habár azért van néhány Naxeldires lány.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 10:38 am

*Tehát akkor nem kell ellenségeskedést várnia, csak bizalmatlanságot, ami pedig maximálisan megérthető, így ez rendjén is van. Ő nem tudja, hogy Speranza nekromanta, hiszen beállítottságról végképp nem beszéltek, egy fehérklános druidából is kinézné, hogy elregéli másoknak a titkait, ez nem kaszt kérdése. A lényeg, hogy úgy tűnik, Speranza nyitott a közös táncra, amibe most bele is kezdenek. Jól vezet, erős kézzel, mégsem fájdalmasan markol rá a törényeknek tűnő ujjakra. Nem gond, hogy Sper esetleg elront egy-egy lépést, az idegen ezen bőven átsiklik, és úgy viszi tovább a lányt, hogy meg sem töri az ütemet. A hallása úgy tűnik nagyon jó, mert még beszélgetni is tud közben, anélkül, hogy koncentrálnia kéne.* Herceg? Minek a hercege? A padlásé? *Kérdezi halkan felnevetve, jóleső, szinte vidám hangon.* Dehogy vagyok az. Talán azt vártál volna itt a sötét romok között? *Kérdezi érdeklődve, ezzel nem válaszol a másik kérdésre, hogy vajon nemes-e. Hát igen, valami olyasmi, de ez most nem is lényeg. Kőröz a lánnyal, néha a rockkos taktusoknál ki is pörgeti a vámpírt, ő pedig suhan utána, hogy elkapja, ne legyen belőle búgócsigás effekt. Látja, hogy Speranza nagyon érdeklődik, de ez természetes kiváncsiság, mint az akaratos kisgyerekeknél, annál jobban akarják azt, amit nem kaphatnak meg. Ezen nem akad fenn, inkább csak talányos mosollyal pillant a lány szemeibe, majd talán egyszer mesél magáról.* És nekem talán afféle hercegnővel van dolgom kisasszony? *Kérdez vissza finom iróniával, arra utalva, hogy tényleg nem egy tündérmesében vannak. Ellenben neki megvan már az előnye, hogy ő látja a lány szakját, és bár nem is kérdezte még meg a nevét, könnyebben utána tud nézni, ha akar.* Nos köszönöm a táncot. *Engedi el a lány derekát, és katonás mozdulattal csapja össze a bokáját. A lány kézfeje felé biccent, de nem ad kézcsókot.* Remélem megtalálod amit keresel. *Indul el most már a szekrények felé, ahol mintha valami alagút is tátongana.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 10:15 am

*Igazán nem kenyere az ellenségeskedés, csak azokkal szemben, akik rászolgáltak, inkább csak visszafogottan bizalmatlan, addig, míg nem ismeri a másikat. Hallgatja a feleleteket, igazából valahogy érzi, hogy nem szabad várnia egetrengető kitárulkozást, hát nem is teszi. Mondjuk, hogyha el lenne könyvelve nekromantának, aki kihasználja a másikat, akkor itt és most magába zuhan. Na de minden esetre a kérdések hallatán kissé felvonja a szemöldökét, de nem felel. Szóval nem, tekintettel annál inkább. A kék szemei kíváncsian rebbennek meg, ahogy minden egyes kérdést magára fordít, a saját életére vezeti rá. Nem valami nehéz, hiszen a legáltalánosabb képet lehet a legtöbb módon értelmezni. Minden esetre szóval nem felel, inkább csak kicsit bólint, aztán figyeli, ahogy a fiú eltűnik, felcsendül a zene, majd egy kis fotel arrébb rendezés után a derekára csúsztatja a kezét. Speranza könnyedén belesimul a kezekbe, a testével, a kezével, a másik kezét pedig a fiú vállára teszi. Egy röpke pillanatig figyeli a fiú arcát, aztán természetesen elkezdi követni a lépteivel. Kecsesen mozog, véréből és vámpírságából adódva, de gyakorlatlanok a léptei, érezhetően ritkán volt táncpartnere.* - Valamiféle herceggel vagy nemes úrral van dolgom, vagy csak szeretnéd elhitetni velem, hogy herceggel van dolgom? *Kérdezi, tánc közben néhány pillanat múlva, egészen halkan, véletlenül se nyomja el a hangja a zene ütemét, folytatódjon közben a tánc. Tippelget, kérdezget, hátha megtud valamit, még ha kis morzsákat is. Hiába a tánc egy kikapcsolódás, a gondolatai pörögnek azon, hogy végül is kivel áll szemben, vagy miért is jó az, hogy nincsen rajta szakot megjelölő kitűző. Nem mintha a nevét egyáltalán megkérdezte volna. Egyébként el azért nem ájul ettől a nemes ragadozótól, az eléggé naivára utaló lenne, de hihetetlenül érdekli, hogy végül is milyen lehet valójában. Nincs tündérmesékhez szokva, hát ezt se tekinti annak, hiába azokban fordul elő, hogy kellemes zenére táncolni kezdenek a párok.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 10:00 am

*Ő viszont egyátalán nem tiszteli senki magánéletét, olyan, mint egy örökké az ágon gubassztó holló, aki bebújik a saját tollai alá, viszont mások ablakánál állandóan kukkol. Érzi a lányból áradó némi ellenségességet, amit kitérő válaszaival ért el, de nem szükséges, hogy bármit is megosszon Speranzával, ez egy ilyen társalgás egyenlőre.* Valahogyan úgy. Még nagyon régen. *Ennyit végülis elmondhat, nem tegnap érkezett, ez már nyilvánvaló. De hogy mióta van itt? Az már nem tartozik a lányra, legalábbis nem az első ilyen találkájuk alkalmával nem osztaná meg vele, mert ki tudja, hogy a nekromanta nem használná-e fel ellene valahogyan. Kissé paranoid, ez tény.* Az én kérdéseimre nem fogok választ kapni, mert túlzottan általánosak, és mégis oly végletesek, amivel nem találkozol nap mint nap. Mint például mit ér az élet? Miért áldozik le minden alkonyatkor a nap? Hol ér véget a sötét? *Talán zavarosak ezek a kérdések, de nem is szándékozik őket jobban kicsomagolni Speranzának. A rémes zene kifejezésre csak finoman megrázza a fejét, ő sem úgy fest, mintha discozni támadna kedve. Picit hátrasiet, eltűnik egy-két percre, ki tudja hogy hol járt. Aztán mielőtt visszatérne, egy szép komolyzene csendül fel, amolyan rock és komolyzene ötvözete. Erőteljes, mégis lágy. Az idegen arébb tol egy-egy fotelt, és a lányhoz lép. Anélkül, hogy felkérné - valamilyen szinten már megtette - Speranza derekára helyezi a kezét, a másikat pedig a lány ujjaihoz közelíti várakozóan. Most a kicsit nagyobb fényben már jobban lehet őt látni, de nem sokkal, mégis a padláson vannak. Hollófekete haj, kicsit karvajszerű hegyes orr, kemény áll. Igazi ragadozóalkat. Várja, hogy Sper belecsúsztassa kezét az övébe, aztán ha ez megvan, akkor amolyan keringőjellegűt érdemes erre táncolni valóban.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 9:42 am

*Nos, azt pontosan nem tudja, hogy mi a másiknál a megszokott és mi nem, hát a mosolyra csak rápillant, inkább az arcához kapó kéz árulja el, hogy ez kissé furcsa neki. Nem érti olyannyira ezt a Titokzatos idegent, habár mágikusan nem is kíván beletekinteni, ilyet nagyon ritkán tesz, tiszteli az emberek magánéletét. Már akinek van Magánélete és nem az iskola előtt az üzenőfalon hirdeti. Picit elmosolyodik a költői kifejezésen, ritkán hall ilyesmit és igazából zene füleinek, mert az életében ritkán fújta össze előkelőbbel a szél, inkább csak magát próbálta úgy beállítani, ha arra volt szükség.* - És ezek szerint téged is a saját, eltemetett érzéseid hoztak ide, nemde? *Kérdez vissza, kis mosollyal, aztán a tapintatlan kérdésre elgondolkozik, hogy mit feleljen. Nem szokta nyitott könyvként kijátszani magát, ráadásul ez a fiú kissé... Furcsa. Habár nem lehet a diákokat egy kalap alá venni, nagyon sokféle van, olyan "fajta", akiben nem pontosan tudja, hogy megbízzon e, vagy mit mondjon el neki.* - Azok az én kérdéseim és az én válaszaim, bár azt hiszem a legtöbbjük minden ember életében jelen vannak. Így hát gondolkozz el a te kérdéseiden, a keresendő válaszokon... És annak a felét tulajdonítsd nekem is. *Felel, végül is valamennyire diplomatikusan, de még se választ adva a kérdésre. Nem sérti meg az érdeklődés, cseppet se, csak nem akar még válaszolni. A tánccal kissé meglepi, közelebb lép és szemöldök ráncol.* - Táncolni, mint ma a fiatalok a rémes zenéjükre, vagy táncolni, mint mondjuk egy lágy zenére keringőzni? *Kérdez, kicsit hallatszik, hogy nincs oda a mai zenéért, igazából egyáltalán nem szokott zenét hallgatni, de ha igen, akkor nem olyat, mintha elromlott volna a hangfal és az zúgna. A kőkemény pillantás, a merev tartás, valahogy ez se azt sugallja, hogy bíz bennem, még is egy tánc semmit sem árthat. Miért is ne?* - Mert utóbbihoz kissé értek, de csak igazán visszafogottan. Nem volt kitől megtanulnom.

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 9:31 am

*A válaszra mosolyogni kénytelen, ami tőle rém furcsa, egyből az arcához is kap, már nagyon régen nem mozgott így az arca. De rendezi a vonásait, és továbbra sem mozdul, jó neki ahol van.* Nem vagyok arcmágus, hogy ennyire megfigyeljem, inkább csak kitaláltam. *Susogja talányos fejdöntéssel.* Ide keresgélni nem akkor jön fel az ember, ha egy könyve veszett el, sokkal inkább akkor, ha a saját eltemetett érzései vezérlik. *Kissé költői volt, de hát logikus, hogy a padlásra a magányért vágyik ide az ember lánya. És ő pont ezt zavarta meg, de valamiért nincsen olyan érzése, hogy távoznia kéne. Csak bólint, és int, hogy Speranza folytassa, amit némán hallgat tovább.* Kérdéseket és válaszokat. Na de mire? *Tapintatlan, neki lehetnek titkai, a másiknak nem. Ő ilyen, egyoldalú. Segít, ha úgy véli, de őt hagyja békén mindenki.* Ha unatkozol, abban talán tudok segíteni. Tudsz táncolni? *Kérdez rá nyíltan, végülis nem lát ebben semmi kivetnivalót, nem a lány pizsamáját készül lehúzni. A kérdésen elhúzza a száját, akár még mosolynak is lehetne értelmezni, aztán csak megrázza a fejét.* Nem. *Hagyja, hogy mustrálják, picit elkínzott az arca, de ettől még a pillantása kőkemény. Mint egy sok vadászatot megélt tigris, akiben még ott a hús utáni vágy, de fizikálisan már öregszik.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 9:12 am

*Mikor megérzi valaki másnak is a jelenlétét, hiszen vámpír is, jós is, látnok is, akkor kissé lelassulnak a mozdulatai, a könyvet, amit talált lassabban lapozza, igazából egyáltalán nem a sorokra figyel, hanem arra, hogy ki lehet az, aki itt van. Itt iskolán belül nem számít támadásra, tehát azt nem lehet mondani, hogy félne, csak nem szereti feltétlen, hogyha rajta kívül más is settenkedik. Nem látja semerre, képességét pedig nem izzítja, inkább csak normális figyelemmel várja, hogy felbukkanjon ez a valaki. Valóban, nem ijesztené meg őt, kivéve, hogyha valami nyolckarú szörnyeteg sétálna elő. De egy fiú az, láthatóan iskola társa. Kissé azért megrebben, ahogy felemeli a tekintetét a könyvről és felé fordul. Végigpillant rajta, mielőtt válaszolna, és mikor ezt befejezte, akkor is kissé vonakodva felel.* - Ilyen egyszerűen kiülnek arcomra a gondolataim? *Kérdez vissza, félig ezzel felelve, majd halkan felsóhajt.* - Csak azt, amit mindenki más, kérdéseket és válaszokat. De azt hiszem az itteni poros, régi tárgyakban nem találok semmit, szóval mondhatjuk úgy, hogy egyszerűen... Unatkozom, és nézelődök. *Valami megragadja a fiúban, amire először nem jön rá, hogy mi is, és második ránézésre, a tartásán felül, a tekintetén felül a hiányzó szakjelölésre pillant. Hogyha szak nincsen, azonmód másnak nézi, igazából egészen logikusan.* - A személyzethez tartozol? *Végül is, egy takarító is tarthatja magát fenségesen, kompenzálva rémes munkáját. Na jó, hát ez egy elég gyenge tipp, egy jóstól, de ez is valami. Közelebb lép, letéve a könyvet, hogy jobban lássa a fiút, a vesébe látó tekintetre olyannyira nem jön zavarba, állja feltétlenül.*

Tárgy: Re: Északi torony - Titkos padlás Vas. Jan. 20, 2013 9:03 am

*A lány talán érezheti, hogy valaki figyeli őt. Ha nem is hasonlatos ahhoz, ami ő, de valami névtelen árnyék. Az illető egyenlőre nem mozdul meg, megszokta már a szemlélődést, tehát egészen csendesen mozog, mégsem szándékosan teszi, ha azt akarja, hogy lássák, akkor megmutatja magát. Figyeli a lányt, akiben látszólag komor indulatok dúlnak. De mit is tud ő az érzelmekről? Ő csak figyel, némán, már nem is nagyon tudja, hogy egyes dolgoknak mi a pontos jelentése. Aztán mégis úgy dönt, hogy kiváncsisága erősebb annál, amit az utóbbi időben tett, ezért elhatározásra jut. Kilép a szekrény mögül, de csak éppenhogy. Nem félénk, erről szó sincsen. Csak nem akarja megijeszteni Speranzát, már ha ez egyátalán lehetséges. Meg hát nem egy ismerkedős fajta. Viszont az látszik rajta, hogy hihetetlenül magabiztosan mozog itt fent. A köpenyének az egyik szárára markol rá, hogy felfogja, úgy szólítja meg a lányt.* Gondterheltnek tűnsz. *Leheli szinte bársonyos hangon. A véla bájtól függetlenül valami angyalit lát a fehérhajú szépségben. Ritka az ilyesmi.* Keresel valamit? *Testtartása királyi, felszegett áll, vesébe látó tekintet.*