Első emeleti folyosók

Tárgy: Első emeleti folyosók Vas. Júl. 12, 2009 4:04 pm

First topic message reminder :

A Kúriát számos zegzugos, kanyargós folyosó szeli át, melyet azonban nehéz kiismerni. Nagyon sok helyen van, hogy egy titkos ajtóra, vagy bemélyedésre bukkansz, amely akár olyan helyekre is vezethet, melyeket nem biztos, hogy jó, ha megismersz.
A falakat sorban szegélyezik festmények is, ritka az olyan hely, ahol ne lennének egymás alatt, fölött felfüggesztve a beszélő, festett portrék, csoportképek. Jobb vigyázni, hogy ne bosszantsd föl a festmények lakóit, mert elég nagy lármát tudnak csapni, és ha ők kimondanak valamit, hamar eljut a kúria minden zegzugába, hiszen a lefestett alakok tudnak járkálni a különböző festmények közt.
írta Cirelin de Sovalon

Első emeleti folyosók - Page 10 Folyoso3

Diák Hozzászólások száma : 28 Kaszt :

*Nagy nehezen felül, de még így is sajognak a csontjai. Leonára pillant, és megcsóválja a fejét, majd odaordít Antonnak.* - Miért, talán csatornában élnek a Grigoriyok? *Felháborodva pillant a fiúra, aztán Modeste segít neki felállni, majd elmennek, eltűnnek a lépcsőfordulóban.* ~Idióták! Jól van, nyugi, Blanche... nem lesz semmi baj.~

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 8:29 am

Leona nem kap választ a kérdésére, majd ott is lesz hagyva. Nem éri nagy megrázkódtatás. Tenyerét a korgó gyomrára szorítja, majd miután elköszön Klaudiától, figyeli mit csinál a másik kettő. Van egy olyan érzése, hogy nem lesz unalmas.*
~ Lelépjek vagy maradjak? ~ gondolkozik, mikor a lány közelebb lép a fiúhoz. *
A gyorsan pörgő események azonban eldöntik a kérdést. Blanche tenyerével nem lehet minden rendben, mert a fiú a pofon után, olyan furcsán kapja el a fejét. Bőre erősen kipirul. Leona ellöki magát az oszloptól, amin eddig támaszkodott, majd gyorsan a két diákhoz siet. Amikor Anton előkapja a pálcáját, összevonja szemöldökét.*
- Ezt már tényleg nem kellene.*
Megkönnyebbül amikor a fiú kissé észhez tér, bár gyanítja hogy csak azért tér jobb belátásra, mert ellenfele nőnemű. Leona minden esetre felemeli kezét, hogy hogyha szükség lenne rá, elő tudja kapni a pálcáját. Amit inkább meg is tesz, a biztonság kedvéért. Nem tud sok varázslatot, de már kiválasztotta melyikkel fogja leállítani társait, ha azok nem hagyják abba, amit elkezdtek.*
- Talán jobb lenne, hogyha bocsánatot kérnétek egymástól, és mindenki menne a maga útjára.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 8:16 am

*Látja, hogy Leona, meg Klaudia kicsit a háttérbe húzódik. Különösebben nem zavarja a dolog, miért is zavarná? Amúgy is Balnche-al akart most beszélgetni, ezért nem is szól rá a lányra, hogy már hogy képzeli ezt. Persze fél füllel arrafelé hallgatózik, de ez megengedhető, hiszen kíváncsisága határtalan, na meg ki tudja, hogy mikor tud majd odaszúrni valamit, amivel egy kicsit feldühítheti a lányokat. De ez lehetetlen úgy, hogy az egyikőjük lelép. Nem is volt más az a személy, mint Klaudia. Anton vissza se fordul, csak int a lánynak. Inkább Blanche-ra szegezi a tekintetét. Nem tudja, hogy a lány mire készül, de az biztos, hogy nem tetszett neki az előző beszólás. De nem gond, kicsit fenn tartja az orrát, hátha ettől helyrebillen az agya. De úgy látszik nem. Érdekes kérdéseket tesz fel a lány.*
-Hát lehet hogy nagy befolyásotok van, de úgy látszik elég műveletlenek vagytok ti Rawenwood-ék. Na de mindegy, nekem nics szükségem arra, hogy a Grigoriy családról beszéljek. Ha nem tudod kik is vagyunk...
*Mondja a fiú, majd egy kellemetlen emléke is lesz a lánytól. Hiszen kap egy pofont, mely még nem is lenne megrázó, de sajna a lány keze forró volt, mint a tüzes vas. Ez azért így sokkal rosszabb. Anton oda is kap az arcához, kicsit persze megtántorodott a pofon után, de azért nem került földre. Visszanézett a lányra, és pálcát rántott, ekkor jutott eszébe az, hogy azért mégse kéne talán. Visszavette rendes testtartását, és leengedte kezeit.*
-Áhh, szóval ebben relylik az a nagy Rawenwood hatalom. Hogy az emberek esze, már ha szabad ilyet mondanom neked, elég hamar elborul. Hát, remélem nem minden Rawenwood ilyen, mert akkor azt hiszem az a hatalom nem sokat fog érni, főleg ha a generációd felnő.
*Folyamatosan mondogatja a maga kis sértéseit. Kíváncsi rá, hogy meddig is fog elmenni a lány. Az arca ég, és fáj is, de mégis az előző gúnyos vigyor van az arcán. Azonban most már, ha azt látja, hogy a lánynak pofozhatnékja van, akkor egyszerűen arébb löki őt, persze varázslattal. Azt azért nem fogja hagyni, hogy hülyére verjék csak azért mert nem üt meg egy nőszemélyt.*

Diák Hozzászólások száma : 28 Kaszt :

*Nahát, Anton kellemes szórakozást fog neki nyújtani az elkövetkező percekben. Blanche szemöldöke felszalad, majd kellemesen felnevet, és válaszol a fiúnak.* - Hm, jó a szemed. *Jegyzi meg csak úgy maga előtt, és egy fél perc némaság után kérdést tesz fel, Anton tekintetébe ásva a sajátját.* - Csak nem a lovászfiú? Esetleg egy takarító fia vagy? Nem gondolnám, hogy többre vagy érdemes, bár biztos jól mosol tányérokat vagy csutakolsz pacikat. *Alacsonyítja le a fiút, majd észrevétlenül egy apró kis lángocska jelenik meg a tenyerén.* - Hogy honnan? Nem is tudom... az emberek többsége nem a jól csengő Ravenwood vezetéknév miatt akarnak családtagok lenni, sokkal inkább a hatalmunk és a befolyásunk miatt. *Közelebb lép Antonhoz, és lehunyja szemeit, mintha meg akarná csókolni, aztán a meglepetés erejével élve felpofozza a fiút, jól rányomva annak arcára tüzes tenyerét, amitől kellemetlen perceket élhet át a másik fél.* - Ó, bocsi. Elfelejtettem említeni hogy tüzes teremtés vagyok. *Modeste ijedten ugrik fel a földről, és szájába veszi a lány nadrágját, és erősen megrántja azt, nehogy további sérülést okozzon a fiúnak.* ~Te normális vagy, Blanche? Hülye idióta!~ *Persze egy pillanatra sem tudna neheztelni a józan eszére, de nem akar saját maga előtt cikibe kerülni. Tekintve, hogy mozgáskoordinációs problémái vannak, gyönyörűt esik hátra, amit megtold egy fél bukfencezéssel is.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 7:55 am

*Csendben figyel, majd rápillant órájára. Homlokára csap. *
-Úristen! Nekem találkozóm lesz pár perc múlva! Ne haragudjatok, de mennem kell. Szaisztok! *Int és elviharzik. *

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 7:51 am

*Leona látja, hogy a fiú nem túl lelkesen fogadja. Nem sértődik meg a dolgon, majd talán ha jobban megismerik egymást. Még egy lány érkezik.*
- Szia Klaudia. Leona vagyok. Nem zavarsz, gyere nyugodtan. - legalább lesz beszélgetőtársa, hogyha a fiú nem szentel neki sok figyelmet.*
Leona rámosolyog a két diákra, majd a léptek zajára hátra fordul. Éppen jókor ahhoz, hogy egy lányt lásson, aki a daimonjával kerget valamit.*
~ milyen aranyosak.*
A véleménye megváltozik kicsit, mikor a lány megszólal. Eléggé egoistának tűnik.*
~ Nem ismerem... még a nevét sem hallottam. Bár a vezetékneve ismerős.*
Minden estere neki is köszön, és bemutatkozik. Amikor a fiú elkezd beszélgetni Blanchel, akkor Leona kicsit hátrahúzódik Klaudiához.
- Hányadikos vagy? - kérdezi, bár a válasz elég nyílvánvalónak tűnik.*
De a látszat néha csal.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 7:43 am

*Anton egyik lábát a másik után teszi. Néha egy-egy fejkörzést csinál, mert azt érzi, hogy tagjai még nem melegedtek be teljesen. Azonban most nincs ideje semmi ilyesmire, hiszen egy lány érkezik meg mellé. Úgy látszik hogy kedves lány, jókedvű, meg minden ilyesmit ellehet róla mondani, de azt nem hogy olyan természete lenne, amilyen beszélgetőtársra Anton vágyik. Na de mindegy, az ember nem válogathatja meg a társaságát, főleg ha céltalanul bolyong egy folyosón. Na de mindegy, ha már így alakultak a dolgok, akkor nincs mit tenni. A lány felé fordul, mosoly egyáltalán nem látszódik az arcán. Megszólal, de egyenlőre csak egy nevet mond, amit a következő diák is hallhat, aki érkezik.*
-Sziasztok! Anton Grigoriy!
*Mondja, majd úgy látszik, hogy mindenki ezt a helyet keresi fel, hiszen még egy lány érkezik meg, akinek látszólag, és hallhatólag elég nagy egója van. Na ebből valamit ki lehet majd hozni. LEgalábbis ebben bízik Anton, mi másban bízhatna szegény fiú? A másik két lány nem tűnik olyannak, akik belemennének egy-egy szócsatába.*
-Áhh, látom egy igazi hercegnő érkezett közénk. Anton Grigoriy! Örülök hogy megismerhetem.
*Az első mondtatot persze iróniával fűszerezi meg, ez nála szinte egyértelmű. Nem is tudja, hogy mit mondhatna még, gúnyos vigyor ült ki az arcára, és a másik két lánnyal egyenlőre nem is foglalkozik. Blanche elég neki most, de persze ha a többiek kérdeznek, vagy mondanak valamit, akkor arra is odafigyel.*
-Honnan is kéne ismerjük kegyedet?

Diák Hozzászólások száma : 28 Kaszt :

*A legszebb Ravenwood leányzó alakja bontakozik ki a délelőtti fényben, ami a szép ablakokon át árad be. A harmadik emeletről ugrándozik lefelé, bár tekintve hogy alig van térlátása, természetesen egyszer-kétszer nekiment egy nagyobb alakú festménynek. A parancsolgatós jégkirálynő-reinkarnációnk máris belebotlik három szaktársba, amiből egy fiú. És logikusan a másik kettő lány. Szinte már fehérbe áthajló, csodás, világosszőke hajkoronája feltűzve, és egy márkás lila-fehér kockás ingpólót visel egy lila kordnadrággal valamint egy pár lila tornacipővel. Róka daimónja mellette ugrándozik, és valami általa kitalált képzeletbeli pillangóval játszik, amit Blanchie is lát. Egy félszeg fejhajtás után bemutatkozik, köszön, miegymás.* - Hali, emberek. Blanche Ravenwood vagyok, bár gondolom mind ismertek... *A körmeire pillant, és halkan felnevet, majd bedönti a csípőjét, és ráhelyezi arra nagyon menőn a kezét. Daimónja édesen pillog körbe, de a világért sem akarna beleszólni a beszélgetésbe.* - Ja, ő pedig Modeste. *Mondja mintegy kiegészítve saját magát, és vállat von.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 7:21 am

*Egy koromfekete haú csajszi sétál befelé a folyosóra. Meglátja a 2 embert és félénken közeledik feléjük. *
-Sziasztok. Nagy Klaudia vagyok. *Mutatkozik be . *
-Csatlakozhatok hozzátok? *Kérdezi meg halkan, félénken. *

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 7:15 am

*Leona álmosan sétál végig a folyosón. Fáradtan megdörzsöli karikás szemeit. Bordó ruhája van rajta, egy fekete garbó és a kényelmes bakancsa, mely már nincs a legjobb állapotában.*
~ Talán nem mindig ezt kéne hordanom...*
Gyomra hatalmasat kordul. A lány ráteszi kezét, majd megy tovább egyenesen. Ekkor egy fiút lát meg. *
~Nem úgy tűnik mint aki felhőtlenül boldog.*
Odasétál a közelébe, majd mosolyogva megszólítja.*
- Szia! Még nem találkoztunk. Leona vagyok. Mi szél fújt erre ilyen korán? - kérdezi, majd megfordul, hogy egy irányba menjenek.*
Reméli hogy a fiú nem küldi el, bár azt elfelejtette megkérdezni hogy zavarja-e. Mostanában olyan az agya mint egy szita. Talán az ősz miatt van. Megjött a rossz idő.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Okt. 03, 2009 7:03 am

*Anton a mai reggelen is korán ébredt fel. Nem szeret sokáig aludni, éppen ezért ma sem tette meg ezt a dolgot. Szürke pulcsit vett fel, és fekete farmert. Haja most is elég kócos, ahogy az szokott lenni, de a szél nem fújja idebenn, így legalább a szemébe nem lóg. Zsebretett kézzel járkál, és csak maga elé néz. Egyszerűen unatkozik itt, valamiért nem történik vele semmi sem, nem találja a helyét. Nincsenek emberek, akikkel találkozhatna, minden baja van. Egy kissé magányos, de persze erről senki sem tehet, csakis ő maga. Ezek után azonban megpróbál majd egy kicsit többet társaságba lenni, bár kérdés, hogy megtűrik-e az ő különleges stílusát. Hiszen a fiú sokszor cinikus kérdésekkel bombázza a többieket, de van hogy filozófiai irányba vezeti el a beszélgetést. Nagy szenvedélye a szócsaták, a viták, melyben mindenkinek a szavakkal kell játszania, de egyenlőre nem talált erre megfelelő személyt. Talán majd ma, talán most...*

Vendég

*Milát nem is érdekli, hogy Anaze utána jön-e vagy sem. Megkönnyebbült és cserfes mosollyal gondol Marcusra. Persze sajnálja egy kicsit a fiút, de nem foglakozik vele. Mila már csak ilyen .Nem sok mindenkivel kedves. Sajnos Anaze a másik kupacba tartozik. Igazából soha nem is szerette szerelemből a srácot. Csak jó volt, hogy volt neki. Ha Anaze utána megy, akkor szépen lassan elszótagolja neki a Vége szót, majd ismét otthagyja. Nem utálja Anaze-t és nem is akar vele haragban lenni. Persze a lány agyában meg sem fordul, hogy ezért esetleg Anaze utálhatja és egy szemét kis csitrinek tarthatja. A lány hátrapillant és látja, hogy Anaze elindul valamerre. Megvonja a vállát, hosszú haját hátralöki a válla fölött és bemegy a könyvtárba.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Szept. 19, 2009 10:32 am

*Anaze arcán kissé visszafogottabbá válik a mosoly, mikor látja, hogy Mila hátrál egy lépést, mikor ő előre lép, mi tagadás, már ennek sem örül, remélte, hogy "rávetődhet" szerelmére, ám mindenki tévedhet olykor. A lány elhadarja gyorsan a dolgot, mi tagadás, kicsit talán durvábban, mint azt kéne, Anaze pedig csak áll egy helyben. Szemei kissé elkerekednek, mikor meghallja a dolgot, de Mila már el is siet,e ki tudja, hogy valós-e az indok, melyet elhadart. Nem is igazán érdekli a fiút. Csak áll egy helyben, bámul maga elé, nem igazán akarja elhinni a dolgot. Jobbját ökölbe szorítja, s mikor Mila már a folyosóról is eltűnt, csak belecsap a falba öklével. Nem mosolyog tovább. Könny nincs a szemében, ebben a pillanatban nincs, ám szeme vörös. Végül megindul, a másik irányba, mint Mila, céltalanul, csak előre.*

Vendég

*Mila látja, hogy Anaze csak a hangjára fordul meg. Ezért kicsit felvonja a szemöldöké.t de bizony valóban, mosolynak semmi nyoma az arcán. Nem úgy, mint Anaze-nek, akinek bizony hatalmas vigyor fut át az arcán, mikor meglátja Milát. Mila tényleg nem érti a fiút, talán nem vette észre, hogy Mila nem úgy köszönt neki, mint szokott. Hát sajnos ez van. Milából már kiégett a tűz. Legalábbis a szerelme tüze biztosan. Látja, hogy Anaze mozdulna felé, igy ő egy lépést hátrál, úgy néz a fiú szemébe. Látja a fiú szemében, hogy örül neki. Majd szép lassan ez az öröm tanácstalanságba fordul át. Mila megvonja a vállát.*
-Ja nem. Izé. Semmi gáz. Csak akartam szólni, hogy megcsaltalak és hogy már nem szeretlek ,szóval hagyjuk egymást békén. De most dolgom van. Vissza kell vinnem a könyvtárba - *bök a könyvre és meg is indul a Könyvtár irányába, ott hagyva a srácot. Ő a maga részéről ennyivel elintézte és eszébe sem jut bocsánatot kérni, vagy esetleg megvárni, hogy a fiú mit lép erre.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Szept. 19, 2009 10:12 am

*Anaze annyira elréved gondolataiban, hogy elsőre észre sem veszi a vállkocogtatást, csak mikor a hangot is meghallja, akkor fogja fel, hogy hozzá szóltak. Fejét gyorsan fordítja oldalra, s mikor meglátja Milát, arcán a mosoly még nagyobbra húzódik, egészen szélesre.* -Szia! *Köszön örömtelien, a lenéző stílust még észre sem vette, neki korán van ma még, így nem igazán figyel minden kis részletre.* -Mi újság? *Lépne közelebb a lányhoz egy fél lépéssel, ám akkor arcán észreveszi, hogy mosolynak nyoma sincs - mivel nyilván, ha valakinek nincs jó kedve, akkor az nem fog mosolyogni. Erre rá is kérdez, amint észreveszi.* -Talán valami baj van? Olyan kicsit letörtnek tűnsz a számomra.

Vendég

*Az első emeleten nem csak Anaze járkál ilyenkor. Már nincs korán, és Mila is felkelt már elég régen. Belőtte a haját és a sminkjét is, le is zuhanyozott a reggel. Elég korán ébredt, igy volt ideje. Most éppen a Könyvtár felé tart. Egy fekete miniszoknya van raja, illetve egy szintén fekete, mélyen dekoltázsolt top. Egy kis, fekete könyvet szorongat a kezében, a mellkasához szoritja. Mintha nagyon védené a könyvet. Védi is, hiszen könyvtári a könyv éppen visszaviszi. Ahogy sétál a folyosón, meglátja párját az egyik ablakba. Sóhajt egyet.*
~Oké, most vagy soha~*morogja magában. Nincs valami jó kedve és hát a mostani jelenet sem lesz valami fényes. Megpróbálja a leglazábban kezelni a helyzetet. Odasétál az ablakon kinéző Anaze-hoz, majd megkocogtatja a vállát.*
-Hé figyu... - *szól neki elég lazán, lenézően és unottan a lány.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Szept. 19, 2009 9:58 am

*A folyosó csöndjét pár halk, koppanó hang töri meg, mely még a folyosó végéről érkezik. Anaze lépteinek hangja az, melyet hallani lehet, s lassan az ablakból a fény a fiúra vetül. Szokásához híven nagyban mosolyog fehér ingében és kék farmerjában. Nyakán átvetve, oldaláról lóg le a kis táskája, melyben most is csak egy könyv pihen, melyet kölcsönvett a könyvtárból, hogy kiolvashassa. Félúton megáll, nyújtózkodik és ásít egyet, csak nem rég ébredt fel az ifjú eramiros, ez meg is látszódik kócos haján és kissé gyűröttnek tűnt ingén. Az ablak felé fordul, odasétál, kinyitja, majd enyhén kihajol rajta, szemeivel s gondolataival is egyaránt a távolba réved, előbbi a hegyeket nézi, utóbbival perpill otthonában, Angliában, azon is belül Savelben jár.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szer. Szept. 16, 2009 7:23 pm

*Figyeli a tanárnőt, majd mikor megtudja, hogy merre is kell menni, akkor azonnal elindulnak, mert lassan neki tényleg takarodó van.*-Erre menjünk.*Mutatja az utat, miközben persze beszél azért a nőhöz.*-Másodikos vagyok, szóval ha jól sejtem lassan lesz közös óránk.*Mondja, miközben kanyart kanyar után vesznek. Reméli, hogy nem mennek túl gyorsan, de lassabban nem tudnak, mert ugye neki vissza kell menni.*-Huh, nehéz lenne felsorolni hogy miken is játszom. Akkor azt hiszem talán a lanttal kezdem, ami a kedvencem. Aztán talán a hegedű, gitár, zongora, dobolni is tudok. Meg még jó pár dolgot tudok valamennyire, de ezek a kedvencek, meg amikkel mondhatni mesterfokon bánok. Tudja, nekem a zene, a művészet az életem. Semmi más nem érdekel, de komolyan.*Mondja, miközben persze visszanéz a tanárnőre.*

Hozzászólások száma : 701 Kaszt :

* A fiú szemmel láthatólag nagyon lelkes. Egy mosoly jelenik meg az arcán.* ~ ha minden diákom ilyen lesz akkor nem lesz gond~* Nyugtázza magában a dolgot. a kérdésre nem válaszol hiszen nem biztos hogy neki szánták és az előbb már elmondta hogy mit fog tanítani nem szereti ismételni magát* - megkérdezhetem, hogy hányadikos?* Mert úgy vette ki a fiú szavaiból hogy még nem volt órája így lehet hogy nem is fogja, majd tanítani.* - Ja igen persze egy pillanat* inti türelemre a fiút. A táskájában kezd el kutakodni. Egy jegyzet fűzetett vesz elő amit lázasan lapozni kezd.* ~ pedig felírtam~* - meg is van nyugati szárnyba szeretnék eljutni.* Közli a tényt egyszerűen és reméli, hogy a fiú útba tudja igazítani. Órájára pillant.* ~ jesszusom már ennyi az idő~* Szemei kikerekednek majd a fiúra pillant* - Azt hiszem sietnünk kell ha elszeretne kísérni, mert ha jól tudom önöknek takarodó lesz.* Mosolyodik el.* - Közben pedig elmondhatná, hogy milyen hangszeren játszik?* Biztosra veszi a tanárnő hogy a fiú forgat valamilyen hangszert. Az évek és a rutin*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szer. Szept. 16, 2009 7:04 pm

*Kedvesen néz a tanárnő, mit is tehetne? Nem mondhatja azt neki, hogy nem. Nem is akarja, főleg mikor meghallja a tantárgyakat.*-Tessék? Dalmágia? Hangmágia? A kedvenceim. Vagyis azok lesznek, sajnos még nem volt órám, de alig várom.*Mondja a nőnek a dolgokat. Szemében az a csillogás van, mint egy 5 évesnek karácsonykor ajándék nyitás előtt. Mindennél jobban szeretne megtudni minél többet, minél előbb, de vajon menni fog-e neki. Biztosan nem tud semmit sem kiszedni belőle, azt a választ fogja kapni, hogy majd órán. Éppen ezért nem is kísérletezik, ha valamit megosztanak vele, akkor annak örül, de nem fog kérdezni, vagyis egy kérdése van, de azt későbbre hagyja.*-Melyik részére szeretne eljutni a labirintusnak? Mert az sem mindegy azért.*Mondja mosollyal az arcán. Neki lassan amúgy is takarodó van, azért sietteti kicsit a dolgot.*

Hozzászólások száma : 701 Kaszt :

* a fiún látszik hogy meglepődött a tanárnő érkezésén. Talán nem szokványos, hogy egy tanár mászkál a folyósokon mondjuk ő nem is mászkál inkább kóvályog, mert eltévedt. Új tanárral megesik az ilyen. nem ismeri ki magát még az iskolában hiszen csak pár napja érkezett. A fiú kedvesen tűnik ezt is szerencsének mondhatjuk hiszen így van esélye hogy segítséget kapjon* - Dalmágia és hangmágia tanárnő egész pontosan* Füzi hozzá hiszen a fiú ezt nem tudhatta. a remény mely szemeiben csillogót nem múlik el hiszen a fiú valamelyest megnyugtat válaszával. reméli hogy eltudja magyarázni neki, hogy merre is menjen tovább* - Lenne kedves segíteni azt hiszem, hogy eltévedtem és nem tudom merre kell mennem egy ideje már mászkálok az iskolában. A labirintusba szeretnék eljutni ne ijedjen meg nem egy titkos alagút a cél.* Hangja még mindig kedves hiszen ő ilyen jellem.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szer. Szept. 16, 2009 6:43 pm

*És tényleg. A hangok valóban nem csak a képzeletének szüleményei voltak, hanem valósak. Ez némiképp meglepte, na de nem annyira mint az, hogy nem egy diák kanyarodik be a sarkon, hanem egy felnőtt nő. Álla le is esett, de gyorsan korrigálta eme hibáját. A kilincsről levette a kezét, hiszen a tanárnő mondataiból ezt vette ki. A mosolyt viszonozza, nem jön zavarba attól, hogy nem egy diákkal áll szemben. Egy kicsit fel kell néznie hiszen a nő magasabb mint ő.*
-Szép jó estét. Aaron Drawer vagyok, Allidonos diák. Az iskolát annyira ismerem, hogy nem tévedek el, de ilyen titkos alagutak feltárását még ne várjon tőlem, tanárnő?
*A kérdés igazság szerint csak az utolsó szóra volt érvényes, tehát a többi részében biztos, csak abban nem, hogy akivel szemben áll, egy tanárnő. Hiszen akár személyzeti tag is lehetne. Aaron megigazítja barna tincsit, hiszen azok a szemébe lógtak, melyet nagyon utál.*

Hozzászólások száma : 701 Kaszt :

* Az első emeleti folyosón egy tanár tűnik fel. Barna hosszú haja össze van fogva mely illik ruhája színéhez. Egy barna színű táskát fog a kezében. Szemével mindent meg néz hiszen nem járt még itt.* ~ merre is kell hogy menjek? Azt hiszem eltévedtem~ * Jut a következtetésre. Egy ácsorgó fiút pillant meg az egyik ajtó előtt. Jól megnéz úgy tűnik hogy diák az illető*~ szerencse ~* Léptei felgyorsulnak nehogy elveszítse a diákot hiszen akkor nem tudna segítséget kérni.*- Üdvözlöm fiatal úr én Caroline Nelson kisasszony vagyok. megkérdezhetem, hogy mennyire ismeri az iskolát?* Kérdezi meg kedvesen hangon még a fiút egy mosollyal is meg ajándékozza. Csak remélni meri, hogy az ismeretlen diák nem új így tud majd neki segíteni. Szemeiben ott csillog a remény ami talán nem foszlik szét egy perc alatt.*

Tárgy: Én Pént. Szept. 04, 2009 5:27 pm

-Sziasztok. *Jelenik meg egy fiu bizonyára új még nem volt órán és próbál ismerkedni. Kissé furán néz ki. Könyvek a kezében olyan tantárgyakkal ami szerinte nem nagyon érdekli másokat. És egy bagoly ketrecét cipeli. Benne ül egy Korom fekete bagoly ami szárnya alatt szundikál. Tehát csak nincs nála táska és kezében kell vinnie a könyveket. Majd lemegy egy faluba és vesz.* -Ti most mit csináltok a nevem Andris. Gáspár Andris.

Diák Hozzászólások száma : 368 Kaszt :

* Liza lép a folyosóra az erkélyről Hiszen ki kutyusát keresi aki sajnos kifutott az ajtón.* ~ miért nem lehet becsukni az ajtót? Most kereshetem szegénykémet~ * Mérgelődik magában a dolgon.* - Gyere ide kis kutyusom kérlek. Nincs ma kedvem keresgélni* Mondja kedvesen hiszen nem tudna haragudni ki kutyusára. a kutyus még sehol nincs. Liza elővesz egy kutya kekszet a zsebéből. Mivel kis kutyájának az orra nagyon jó így meg is érzi az illatát és oda is megy a lányhoz.*
- nem hiszem el hogy ilyen rossz vagy* Mondja kedvesen majd ölébe veszi a kutyust melynek oda adta a kekszet és elindul vissza a többiekhez ám meg gondolja magát és inkább a szobájába megy*

» Udvar