Első emeleti folyosók

Tárgy: Első emeleti folyosók Vas. Júl. 12, 2009 4:04 pm

First topic message reminder :

A Kúriát számos zegzugos, kanyargós folyosó szeli át, melyet azonban nehéz kiismerni. Nagyon sok helyen van, hogy egy titkos ajtóra, vagy bemélyedésre bukkansz, amely akár olyan helyekre is vezethet, melyeket nem biztos, hogy jó, ha megismersz.
A falakat sorban szegélyezik festmények is, ritka az olyan hely, ahol ne lennének egymás alatt, fölött felfüggesztve a beszélő, festett portrék, csoportképek. Jobb vigyázni, hogy ne bosszantsd föl a festmények lakóit, mert elég nagy lármát tudnak csapni, és ha ők kimondanak valamit, hamar eljut a kúria minden zegzugába, hiszen a lefestett alakok tudnak járkálni a különböző festmények közt.
írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 10, 2013 4:46 pm

*Elmosolyodik a válaszra, hát végülis tényleg nem nagyon lehet ezt lereagálni, bár akiket ismer általában inkább kiakadnak, ha ilyesmit mondd. Ez a fickó úgy fest annyira maga alatt van, hogy még kiakadni sincs energiája, fura!* -Ha úgy érzed jónak, akkor igen, de az tuti, hogy nem vagy valami jó bőrben. Éheztetik itt a diákokat, vagy mi? Akkor tuti, hogy húzok haza, nekem szükségem van a normális táplálkozásra, nem élek meg sem salátán, sem vízen. *Fejti ki nem túl röviden, de hát nem szokta két szóban reagálni a dolgokra, az úgy unalmas. Ha már leáll beszélgetni, akkor tényleg legyen is beszélgetés.* -Lustábbak? Én is lusta vagyok, akkor költözhetek lejjebb is? *A felajánlott szobára szélesebben elvigyorodik, és még ciccent is egyet.* -Oh nekem nem lenne gond, de félek tőle, hogy nem minden pasi viseli könnyen, ha lány a szobatársa. Tudod zavarba jönnek, ha ilyenek, ha egy szál törcsiben lejtek ki eléjük, fene se érti! *Oh, dehogy is nem érti, a pasiknak azért mégis csak a fajfenntartáson jár az eszük, ha nem is így szó szerint véve, szóval ha hiányos öltözetben látnak meg egy lányt...kivéve persze, ha melegek, de akkor meg jó eséllyel nem kapnak külön szobát, vagy nem teszik őket lányok közé. Az ilyet egyáltalán hogyan oldják meg? Hát igen kíváncsi rá, hogy mi lesz Eddie-vel...főleg, hogy nem lesz ott vele, hogy szétrúgja a seggét annak, aki beszól neki, pedig nagyon is megtenné. Kicsit talán elkalandozott, így rövid fejrázás után tér vissza a társalgáshoz.* -Szóval asszem megoldom ezt a harmadik dolgot, majd úgy veszem, mint valami frankó kis edzés. *Nem, nem úgy néz ki, mint aki gyakorta edz.* -Igen az eléggé kiüti az ember szemét, hogy nem vagy jó passzban. Dobott valami csaj, vagy csak szarul sikerült egy dogád? *Dehogy kertel, bár azt nem tudhatja, hogy az első tippel elég közel jár.* -Egyik miatt sincs értelme búsulni. Csaj sok van még, húzzál le Nellondba, szedj fel valakit, és jól csináld meg, az tuti segít! Ha meg doga...jó azon röhögnöm kéne, remélem nem vagy valami stréber alak!

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 10, 2013 4:37 pm

*Felpillant a dícséret hallatán, és akaratlanul is elmosolyodik.* Most mit mondjak erre? Köszönöm? *Vonja meg a vállát, habár a szarkazmus nem igazán az ő asztala, ez most olyasminek minősül. Andy nem ismeri őt, tehát akár az is feltételezhetné, hogy ilyen, ha jó passzban van. Bár mégsem, hiszen eléggé szótlan, búskomor, és ezt támasztja alá a sok külső jegy. Valahol tehát jó volt a megérzés. A vízipipán és ilyesmiken sem lepődött meg, lehet, hogy ha jobban van, akkor meghökkent volna, így csak gépiesen pakolászott. Felpillant a harmadikra vezető lépcsőre, aztán vissza a lányra, legalább elterelődik gondolata az akasztott csajról.* Talán mert mi lustábbak vagyunk? De ha gondolod, én amúgy is egyedül lakom, Nellondban vettem ki egy szobát, megkaphatod azt amibe beosztottak. Akkor nem kell annyit felfele menned. *Ismét visszateszi fejét a térdére, de legalább már nem néz le, és nem tapasztja be a fülét. A túlzottan modernkori dolgokra finoman bólint, annyira nem ez az ő világa. Viszont Nayeli, Scarletta, aki az ő világa lett volna, befuccsolt mindkettő. Ezért jó neki egyedül. Azaz sosincsen egyedül, hiszen a holtak elég durván körbeveszik.* Nem, nem zavarsz, de jól látod, nem vagyok éppen túl jól. De nem veled van baj. Úgy tűnik, hogy velem. Ne is figyelj rám. *Mégis, picit kiváncsi az új jövevényre, aki annyira más, mint ő. Viszont Nayelinél túlzottan nyomult, Scarlettánál, innentől ha valaki akar tőle valamit, akkor ő azért túl sok mindent nem fog tenni. Ennyi gyötrelem után a fossza lehet kissé önző is.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 10, 2013 2:59 pm

*Erőteljesen füstölög még mindig, nem is nagyon veszi észre, hogy valahol a háta mögött is akad valaki, elég jól elrejtőzött az árnyak között minden bizonnyal. A hang viszont azért csak felkelti az érdeklődését, úgyhogy azért már hátrafordul.* -Kösz, észrevettem, ha lenne, akkor nem szenvednék ezen a nyomorult lépcsőn! *Veti oda, aztán amikor végülis a srác lefelé indul hamar kiszúrja, hogy nem néz ki éppenséggel a legjobban. A felajánlás hallatán egy picit azért csak elmosolyodik, nem szokott túl sokáig tartani nála a kiakadás, inkább az a zivatart típus, gyorsan jön, gyorsan megy.* -De szarul nézel ki. *Bukik ki belőle gondolkodás nélkül, hiszen úgy néz ki Elidor, mint aki napok óta koplal, vagy bezárták valahova és minimum éheztették. Szemrebbenés nélkül pattan fel, és segít összeszedni a cuccokat, egyáltalán nem jön zavarba, hogy a srác az alsóneműit is pakolászni kezdi. Elég idős, biztosan látott már ilyesmit, akkor meg mit kéne szégyellni rajta, nem azt mutogatja, amit takarni szokott velük, a burkolat nem nagy ügy. Még egy két érdekességet is találhat a segítő, hozott vizipipát is, hozzá füvet és hasonló nyalánkságokat. Csoda, hogy nem tört az egész ripityára, bizonyára a bombabiztos csomagolásnak köszönheti, jó eséllyel számított rá, hogy nem lesz zökkenőmentes az út. Lassan elkészülnek és még a bőrönd is értelmes állapotba kerül. A falnak támasztja, majd visszaül, kell egy kis szusszanás.* -Kösz azért a segítséget, tisztára kiborító, hogy minden az emeleten van, és úgy hallottam, hogy a lány szobák a harmadikon. Mégis miért nekünk kell többet gyalogolni a lépcsőn, miért nem nektek? A pasik az erősebbek nem? Tisztára kicseszés! *Aztán Elidor is leül kicsit távolabb, majd úgy fest hogy tényleg nincs a legjobban. Első blikkre egyszerűen magára veszi a dolgot.* -Jól van na, szólj ha zavarok...nem kell befogni a füled, értek ám a szép szóból is. Kicsit pihenek, aztán nekiesek megint ennek a kócerájnak.

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 10, 2013 2:49 pm

*Igen rossz lelki állapotban van, már túl sok volt neki mindaz, amit átélt. Erre a világra vágyott, hogy megbosszulja ikertestvérét, aztán gyermekkori szerelme erről bőszen lebeszélte. Összeismerkedett Nayelivel, akivel egészen jól elvolt, de mégis Scarletta után vágyakozott. Egyik kapcsolata ment gallyra a másik után, és most itt van tök egyedül, a bosszúja beteljesületlen. Már bűvészkedni sincsen kedve, lemondta az előadásokat, csak vegetál. És hogy még valami hab is legyen a tortán, származásának köszönhetően egyre több holt veszi körül, nem csak éjjel, már nappal is látja őket. Mintha megéreznék gyengeségét, hogy már nem tud, nem akar rajtuk uralkodni, így most megtorolják a sok kihasznált alkalmat, amikor Elidor uralta őket. Így hát hősünk rettentően lefogyott az elmúlt hetekben, pofacsontjára ijesztően rátapad a bőr, az egykori sötét szemcsillogás is kifakult már. A vörös-fekete öltözék helyett sima zekét, és nadrágot visel, és csak úgy múlatja az időt. Sosem volt úgy vele, hogy bárcsak lenne valakije, de az elmúlt hónapokban azt éreztették vele, hogy számít, most pedig egy használt, és eldobott rongydarab. Fent ücsörög az első és a második között, valahol félúton a lépcsőkön, amikor látja, hogy valaki jóizűet szerencsétlenkedik.* Lift az nincsen. *Szól oda búskomoran, ám neveltetését nem tudja levetkőzni, még így is úriember, de biztos, ami biztos, udvariasságból odakérdez.* Ne segítsek? *Választ sem várva lépdel lefelé, a lelkesedés minden hiánya nélkül. Nem is nagyon néz rá a lányra, most éppen ki van bukva a gyengébb nemre. Úgy van vele, hogy a lány minden bizonnyal nem fog szégyenlősködni, hogy a bűvész segítségképpen könyékig turkál az alsóneműiben. Nem mutatkozik be, amúgy is háttal van neki az üldögélve füstölgő lilácska, ezért szó nélkül pakol vissza, és egy lazább reparoval visszajavítja a "szarrá" esett bőröndöt.* Nem éppen úgy pakoltam a helyére, ahogy voltak de talán megteszi. *Most már nem gyalogol teljesen vissza, oda ahonnan jött, hanem csak két lépcsővel feljebb ismét lehuppan. Főleg azért nem, mert a második emelet egyik keresztrúdján egy felakasztott nőt vesz észre. A térdére tapasztja a fejét, befogja a fülét, sem látni, sem hallani nem akarja. Kezd megőrülni.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 10, 2013 2:32 pm

*Pár órája érkezett csak. Mondjuk úgy, hogy Prestonéknak meglepinek szánja a dolgot, főleg Lory-nak, úgyhogy előre nem kötötte az orrára, hogy jönni fog. Így sokkal viccesebb, meg ha előre szól, akkor ugye hol van abban a meglepetés. Nem lehet a másik nyakába ugrani és rá hozni a frászt, uncsi lenne! Éppen ezért nincs is, aki segítene neki, hogy felcuccoljon valami szoba féleségbe, pedig ha előre szól, akkor lenne. Nem baj, ezt most végig kell csinálni, berendezkedik, aztán majd pár nap múlva jól lerohanja a leányzót, amint összefut vele. Tuti majd Nellondban valami bulin, ismeri már annyira a leányzót, hogy biztosan megtalálta a legjobb helyeket, ahol igazán jót lehet partyzni. Rövid derekú élénk lila felsőt visel, farmert alul, ehhez egy jó erős bakancsot vett fel, a dereka elég rendesen kilátszik, mert a farmerkabát is igen rövid, amit választott, és ugye folyamatosan előre hajol, ahogy igyekszik a bőröndöt felfelé rángatni a lépcsőn. Persze egyszerűbb lenne valami lebegtetéssel, de modern lány, nem mindent mágiával old meg. Szimplán vonattal érkezett, nem vitte túlzásba a külsőségeket, meg egyébként is jóval drágább, ha normálisan bejegyzett hoppanálást hajt végre, amihez kellett volna beszereznie engedélyt, meg minden félét. Újabb rántással húzza egyel magasabb fokra a bőröndöt, ami ettől már egyszerűen megadja magát. A gurolós kerék egyszerűen lepattan és szép koppanásokkal indul meg lefelé, majd a csat is megadja magát és az összes cucca egy mozdulattal szétterül a lépcsőfokokon.* -Hogy menjen a búsba mindenki, aki kitalálta, hogy a szobák magasan vannak és még csak lift sincs! *Majdnem bele is boxol a falba mérgébe. Szokása kissé hevesen levezetni az indulatait, de annak a keze is kárát látná, így végül csak a mostmár szinte teljesen üres bőröndöt rántja fel és vágja lendületesen a falhoz, ami aztán végképp megadja magát, jó eséllyel igen nehézkes lenne újra használhatóvá tenni.* -Szuper...tényleg baromi szuper! *Levágja magát az aktuális lépcsőfokra, kell egy kis higgadási idő, hogy rászánja magát a cuccainak az összeszedegetésére.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 6:40 pm

*Hát persze, hogy nem néz hátra, a sármőr kapja csak meg a látványt, ha már megdolgozott érte. Lehet, hogy Aiden azt hiszi, nem szolgált még rá a halálra, de ilyen tenyérbemászó stílussal mások már régen eldönthették ezt helyette. Finom vállrántással reagál a lehetséges egérutakra, amiket az angyal említ, végülis oly mindegy, csak csalfa játék volt, innentől mindegy, hogy mit mond. Beront hát a szobába, a másik lánykát pedig kivágja, aztán legnagyobb meglepetésére az angyalvéla ugyan visszadobja a labdát, de nem csapja le azzal, hogy mondjuk kihasználja a helyzetet. Erre már visszatér arcára a rideg kifejezés. Való igaz, érdemes szövetségeseket gyűjtenie, de most talán még túl kapkodós volt, elszámította magát. Új helyen van, nem ismer még itt senkit, ezért gondosabban meg kell terveznie minden lépését. Így, hogy még egyedül van, nem tud komolyan manipulálni. Gyenge szövetségesekkel, talpnyalókkal kéne kezdeni. Úgy vélte, hogy a csábítót le lehet kenyerezni némi spontán erotikával, de az illető vagy beijedt, vagy csalafintább mint hitte. Mindegy, több ajánlkozás nem lesz, a fickó pedig nem tudja, hogy mit veszített. Na nem mintha Shannon komoly lepedőakrobata lenne, de akkor is, már rögtön az elején ilyen komoly hiba. Mérgében arcon csapja magát, de csak miután az angyal kiugrott az ablakon. El sem köszönt, annyira dühíti a helyzet. Felkapja a táskáját, és kilép a folyosóra, majd a még mindig ott pityergő csajt visszatolja a szobájába.* Elnézést, asszem tévedtem. *Mormolja kimérten, és visszaindul az elsőre.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 6:26 pm

*Természetesen nem tudhatom így látatlanban, hogy nem valami fertőző miatt köhög, hanem csak egy gyerekkori betegség, így azért teljes mértékben érthető a távolságtartásom. Elindulunk hát a lépcsőkön felfelé, néha összeszorítom a szám, de egy pisszenés sem jön ki rajta, így aztán az előrefelé néző lány semmit nem vesz észre az egészből. Így is van rendjén, senki se tudjon arról, hogy bármi is hátráltathat. A nevetés nem lep meg, végülis okkal mondtam a kicsit fekete humort.* -Az enyémet kétlem, nem szolgáltam rá, legalábbis egyelőre biztosan. *Mosolyodom el kicsit. Egyébként sem lenne olyan egyszerű belerámolni egy sírba, pályáztak már rá néhányan, de egyelőre még senkinek sem sikerült, hogy eltegyen láb alól. Szándékaim szerint ez még jó ideig így is lesz.* -Ki tudja, úgy gondolod, hogy sántít? Lehetséges, hogy csak nem volt más kéznél? Esetleg nem hordom a jelvényem, vagy még csak kinevezés előtt állok és még nem készült el, amit nekem szánnak. *Vetem fel a lehetséges magyarázatokat. Lássuk be, sok mindent ki lehet dumálni, ha a a fél-angyal azt akarja. Persze, ha már túlságosan látom, hogy nem érek sokat a játékkal, akkor biztosan nem fogom tovább űzni. A lány végül random benyit az egyik szobába, azt hiszem tényleg sejti, hogy nincs nálam egyetlen szoba kulcs sem, amit neki szántam. Jó, lássuk be, egy idő után tényleg megbukik a játék, ez van, a végtelenségig úgysem húzhatom. Egyébként is egészen sötét lett már, ez az én időm, szárnyalni vágyom! Kicsit megrázom a fejem, ciccegek is hozzá, amikor a megszeppent lányt kizavarja a szobából.* -Hát ennyire egyedül akarsz maradni velem? *Ne, lépek be a szobába, csak finoman megrántom a vállam.* -Oh...tévedsz, nem fűződik hozzá érdekem, hogy tartozz nekem. Nem szokásom efféle alkukat kicsikarni, semmi értelme sincs. Nem ismerem a képességeid, és egyébként is miért használjak bárkit, ha sok mindent én is megtehetek? *Finoman elmosolyodom, figyelem, ahogy leteszi a táskáját, aztán hátra lépek és szélesre tárom az egyik emeleti ablakot a folyosón. Visszapillantok még a lányra.* -Jól sejtetted Shannon, a szobádért nem én felelek, sok sikert! *Biccentek még egy mosollyal, aztán lendületes ugrással vetem ki magam az ablakon. Érzem, ahogy az arcomba csak a hűvös esti szél, borzolja a hajam, szinte libabőrös leszek, ahogy zuhanok és csak pár centivel a föld felett terjesztem ki erős szárnyai. Élvezem a kockázatot.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 6:10 pm

*Nem, nem fogja megfertőzni semmivel, lévén ez egy gyermekkorban kialakult betegség visszamaradt változata. Mindenesetre most túl van rajta, és a szájíze is visszaállt a megszokotthoz, ezért hát el is indulnak a folyosón, majd a lépcsőn felfelé. Gyorsan fel is érnek a harmadikra, itt a lány tovább folytatja a felülvizsgálatot. Azaz csak folytatná, mert a replikára kitör belőle a nevetés. Úgy igazán jóizűen.* És kinek a sírját ássák? A tiédet? *Kuncog még picit, de továbbra sem hagyja nyugodni a dolog.* Összegezzük kedves Westly. Nem érnek rá a naxeldíres vezetők, ezért az eramír szakvezetője egy jelvény nélküli diákot küld hozzám. Kicsit sántít ez az elmélet, nemigaz? *Kérdezi cinkos mosollyal, azért ennyire nem hülye. Főleg, hogy ő is az ármányok nagymestere, úgy véli, a srác csak kicsit ismerkedni akart. Végülis nem lehet mindig rideg, távolságtartó, hiszen akkor a terve az életben nem sikerül. Kár lenne már az első napon véráldozattal kezdeni. Belemegy a játékba. Benyit az első szobába a harmadikon, és egy megszeppent, vörös copfos kiscsajt kipenderít belőle.* Diákmentor vagyok, húzz el. *Aztán belép, és maga után inti az angyalt. Karbafont kézzel kérdez rá.* Erdőre vagy udvarra nézőt? És ha ezt kérem? El tudod intézni? *Dobja fel a labdát, végülis úgy tesz, mintha szívességet kérne, pedig szó sincsen erről.* Tegyük fel, hogy igen. Mivel kéne akkor meghálálnom? *Kérdezi kétértelmű mosollyal. Nem szívbajos az biztos. Ledobja táskáját az egyik ágy elé.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 5:56 pm

*A hazai pálya előnye? Hát igen, azért ez erős túlzás, hiszen két napja érkeztem csupán, annyira még nem volt időm felfedezni az iskolát, de azért a szükségesebbeknek természetesen utána jártam. Az emelet felé indulok, tehát a lépcsőket célzom meg. Majd a harmadikon keresek valami szobát, esetleg olyasmit, ahol a gondnok tárolja a takarításhoz szükséges eszközöket. Kétlem, hogy véletlenül is túl hosszan lenne majd bezárva oda, biztosan hamar meghallják a hangját, vagy egyszerűen megoldja, hogy kiszabaduljon. A külsejéből legalábbis úgy látszik, hogy nem egy visszafogott, butuska csitri, nagy törést nem okozok majd ezzel az életében, de attól még igenis szórakoztat. Amikor a lány a vállamba kapaszkodik, és köhögő roham tör rá, finoman hátrébb húzódóm. Nehogy megfertőzzön itt valami ocsmány korral...arra igazán nincs semmi szükségem. Rezzenéstelen arccal nézem végig, ahogy valami rém kellemetlen szagú teából iszogat. Karba fonom a kezem, amíg várakozom, nem látszik, hogy kifejezetten együtt éreznék vele. Miért kéne? Nekem is akadnak problémáim, most is sajog a vádlim, mint mindig, csupán elég lassan lépdelek ahhoz, hogy a sántítás szinte annyira minimális legyen, hogy fel se lehessen fedezni. Ehhez igazából minden erőfeszítésemre szükségem van, legalábbis ahhoz, hogy ne látszódjon az arcomon semmi, amikor kicsit erősebben nehezedem rá a lábamra és fájdalom nyilall belé. Régóta élek már együtt vele, kibírom, ugyanúgy, mint minden áldott nap. A fekete szemvillanás felkelti az érdeklődésem, ha jól tudom a démonokra jellemző az ilyesmi, másokra nem igazán. Tehát nem teljesen ember a lány...ez fogjuk rá, egy kis pozitívum. Talán mégsem kéne bezárnom? Nem, ha már elterveztem, akkor egy ilyen apróság nem tántorít el.* -Rendben van Shannon. Mediaris küldött, a szakvezetőm. Ha minden igaz, a te szakodról épp nem ért rá senki sem. Fogalmam sincs, lehetséges, hogy közös sírását terveztek be a Naxeldires vezetők... *Finoman megrántom a vállam, persze nem gondolom komolyan, hiszen miért is lenne minden naxeldires egyforma? Lassan felérünk a harmadikra.* -Udvarra, vagy az erdőre néző szobát szeretnél? *Van választási lehetőség, naná, főleg mert igazából egyiket sem tudok neki adni.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 5:38 pm

*Oh, pedig megszokta már, hogy el akarják kápráztatni. Már volt is pár apróbb kalandja, de miután szinte semmit sem érzett, tényleg csak unaloműzésre szolgált a dolog, semmi többre. És attól, hogy nem szokott tudatosan csábítani, mégiscsak nő, ráadásul még egy bizonyos fokig finom szépséggel megáldva, így önkéntelen reakciói lehetnek, amik a gyengébb nemre utalnak. Mégis megszokta már, hogy mágiával éri el, amit akar, netán zsarolással, ritkán veti be a saját testét, külsejét, pedig tudja, hogy a férfiaknál ez a legcélravezetőbb, de azért utcalányi szintre sem akar lealacsonyodni.* Igaz. *Adja meg magát, nem fog logikai vitába keveredni azzal, aki már eleve a hazai pálya előnyét élvezi. Szinte semmit nem tud még az iskoláról, csak amit külsősként lehet tudni, és miután úgy beszélték meg a két tanárral, hogy majd itt a tanárinál találkoznak, nem is ásta bele magát az épület pontos felépítésébe, egyenlőre mindegy is. Úgyis fog majd eleget járkálni, ha majd szabálytalankodókat kell mágiahalálra itélnie, vagy ilyesmik. Várakozik tehát arra, hogy az illető beadjon neki valamit arról, hogy merre is kéne menniük, viszont a régi, gyermekkori betegsége egy kiadós köhögésben rátör, jobb híján az angyalba kapaszkodik, amíg rázza a roham. Aztán lecsüccsen ismét a padra, előhúz egy termoszt a táskából, és gyorsan lecsavarja a tetejét. Olyan illat fel belőle, mintha beleöltek volna valami piócát. Shannon gyorsan meghúzza, és látványosan fintorog, ocsmány íze lehet, de ha ez segít, akkor muszáj. Gyorsan nyel egy párat, hogy ne jőjjön vissza a gyógytea, és bekap egy mentoszt, hogy elűzze a rossz szájízt. Aztán behunyja a szemét pár másodpercre, hogy végre fel tudjon állni. Kinyitja, és ismét felegyenesedik, majd mintha mi sem történt volna, bólint is.* Kizárásos alapon azt hiszem én vagyok az. *Elfogadja a kéznyújtást, bámulatosan hosszú körmei (vagy műkörmei ?) vannak fekete alapon piros mintákkal. Naxeldír-fanatista? A kéznyújtásnál picit feketén villan meg a szeme, ahogyan érintkezik a kezük. A démoni vér ütközött ki, egyébként pedig nem szokott fizikailag senkivel kapcsolatba lépni. Westly. Örvendek. Akkor vezess. Shannon. *A családnevét nem mondja ki.* Ki küldött? Mi köze az eramirnak éppen hozzám? *Bök a fiú jelvénye felé.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 5:22 pm

*Már miért is akarnám lenyűgözni? Szó se róla, kedvemet lelem abban, ha imádnak, netán sóvárognak utánam, de egy idő után ez is unalmassá válik, így hát nem teszek kimondottan sokat azért, hogy így is történjen. Mint tegnap a lány a labirintusban, a kis Lulu, játékszernek kiváló, egy ideig, aztán úgyis keresnem kell valaki más. Ahhoz viszont amúgy sem lenne kedvem, hogy túl nagy erőfeszítést tegyek azért, hogy elkápráztassak valakit, akit láthatóan egyébként sem lehet. A sötét összhatás legalábbis erről tanúskodik, nem úgy fest a lány, mintha kimondottan tetszeni akarna, akkor sem, ha viszonylag kifinomult a sminkje és az illata sem utolsó. Követem a tekintetét és a hátam mögé tekintek.* -Nagyon úgy tűnik, hogy csak én maradtam. *Mosolyodom el kicsit, amikor a leányzó kelletlen arcot vág. Már-már illik az arcberendezéséhez ez a fajta grimasz, azt hiszem nem is passzolna hozzá egy erőteljesebb mosoly. Az ajakharapásra önkéntelenül is oda pillantok, azért lássuk be, a hölgyek részéről ez elég nagy csáberővel bír, bár nem szokásom elcsábulni...én szoktam csábítani. Így csupán elraktározom magamnak a mozdulatot.* -Bárhogyan is nézzük, akárki is jönne itt a folyosón, számodra idegen lenne, akkor is, ha tanár, vagy bármilyen nagyhatalmú vezető, akire vársz, hiszen ha jól sejtem, még egyikükkel sem találkoztál. *Jegyzem meg finoman, és az is biztos, hogy nem vettem volna át a táskáját. Nem vagyok hordár és még egy játék kedvéért sem süllyednék le arra a szintre. Kíváncsi vagyok, mennyit tud az iskola felépítéséről, a lányok hálói a harmadikon vannak, de vajon ő ezzel tisztában van-e? Talán jobb nem kockáztatni, és odafent keresni valamit, ami alkalmas lehet... Finoman elmosolyodom, ahogy megfogalmazódik a fejemben az ötlet.* -Oh, csótányok nem nagyon vannak, inkább odalent a labirintusban elvétve néhány, de viszonylag ritka.* -Csupán annyit közöltek velem, hogy lesz itt egy lány, diákmentori jelvénnyel, és mivel rajtad kívül többet nem látok, minden bizonnyal te leszel az, nem de? *Végül csak kezet nyújtok neki.* -Westly Frost. *Mutatkozom be. Olyan könnyen csúszik ki a hazugság a számon, hogy a szemem sem rebben. Ha ki akarok szúrni vele, akkor jobb, ha nem tudja a nevem, legalábbis egyelőre, úgy sokkal érdekesebb.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 5:12 pm

*Feláll, most már végképp nem szeretné, ha magasságbeli különbség lenne, még ha alacsonyabb is a fiúnál, de lányokhoz képest kifejezetten nyúlánk idézőlányról van szó. Fogalma sincsen róla, hogy a srác a darkos összehatást netán komoly belépőnek szánta. Ennél azért többet kell adnia, ha le akarja nyűgözni.* Igen, az volt. *Bólint, és a táskájába sülyeszti a gépet, amely ez esetben egy sötét válltáska, minden bizonnyal tértágított. Ezután fordítja vissza csak tekintetét az angyalra. Most a jobb megvilágításban veheti csak észre Aiden, hogy igen sötét sminket használ, a szeme alatt szépen ívelten van kifestve, akárcsak az ajka, amely körbe van rajzolva valamilyen rúzzsal, nyilván nem arra van kifejlesztve, hogy lecsókolják róla. Egyébként pedig az egész jelenséget ezoterikus illat lengi körbe, füstölő, vagy aromatea lehet.* Nem feltétlenül több tagú. Már akkor is hálás lehetek, ha valaki elmondja, hogy mi merre. A tanárokra úgy fest hiába várok. *Pillant át Aiden vállán, hátha mégis feltűnik valaki a folyosón. Aztán kelletlen arcot vág, ahogyan végigsimít az arcán. A sajátján persze.* Tiszta Homályzóna. Feltűnik egy idegen azzal a dumával, hogy majd én elvezetlek a lakosztályodhoz. Fincsi. *Harap bele az ajkaiba, és az ifjút fürkészi.* Felőlem. Itt úgyis hiába várok, ahogy látom. *Nem nyomja Aiden kezébe a táskát, vagy mert nem bízná rá, vagy mert nem tekinti az illetőt szolgának. Eddig is ő hozta, nem vészesen nehéz.* Nem számítottam lakosztályra, igazán megfelel egy sima szoba is, ha nincsenek... csótányok. *Nem lehet tudni, hogy tényleg csótányokra, vagy leendő szobatársakra utal. Besorol az eramiros mellé, és ismét felnéz rá.* Azt sem tudod, hogy ki vagyok, akkor honnan tudod, hol fogok lakni? *Kérdez rá, és addig nem is indul el, amíg nem kap megfelelő választ. A jelvényre téved a tekintete, és most először hidegen elmosolyodik.* Na ja.

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 4:59 pm

*Az az igazság, hogy leginkább akkor vagyok hajlamos mások felé nyitni, ha valamiféle élvezet is nyújt számomra, ha szórakozhatom, vagy játszhatok, de csak azért, hogy nem is tudom...mások piszkáljanak. Annak mégis mi értelme lenne vajon? Kicsit oldalra döntöm a fejem, amíg várom, hogy a lány kikapcsolja, vagy legalábbis leállítsa, amit hallgat és kivegye a füléből a fülhallgatót. Nem tűnik kifejezetten félős alkatnak, de ezt már a megjelenése alapján is leszűrhettem könnyedén. A kérdésre szenvtelen arccal bólintok.* -Akár az is lehetsz, itt ücsörögsz és valami szerkezetet bújsz, hallgattad is, tehát minden bizonnyal valamiféle szórakozást elősegítő dolog lehet. Legalábbis, ha jól tippelek, ezzel ütöd el az időt. *Tippelgetek. Minimálisan azért értek ezekhez a ketyerékhez, még ha én magam nem is használom őket.* -Bár természetesen tévedhetek is, úgy tudom ezek a...dolgok tudást is magukban rejtenek. *Nehezen találom a jó szót, ami a táblagépre használhatnék, hiszen a rendes nevét nem ismerem igazán és nem is szívesen használnám. A könyvekhez vagyok szokva, a mágiához, nem az efféle modern furcsaságokhoz. Egy jól megszokott holló sokkal jobban leköt, mint mondjuk egy mobiltelefon, bár természetesen az sem meglepő, hogy mások e téren haladnak a korral...az ő dolguk, csak rám ne erőltessenek semmit. A sürgető kérdés hallatán felszökik a szemöldököm, de egyelőre nem mozdulok a fal mellől.* -Fogadóbizottság? Az azért bizottság, mert több tagú, bár úgy látom rajtad virít olyan kitűző, ami azt jelzi, hogy te valaki vagy. *A valaki szócskát jól meg is nyomom. Miért kellene a lánynak, hogy én irányítsam el valamerre, ha egyszer ő rendelkezik valamiféle poszttal. Aztán végül csak elmosolyodom, és ellököm magam a faltól.* -De egyébként jól sejted, azért küldted, hogy elvezesselek a lakosztályodhoz, természetesen, csak amennyiben nem zavartam meg az elfoglaltságod. *Barátságosabb hangnemre váltok. Nem tudja ki vagyok és azt sem tudja, hogy kit vár. Ezt kihasználhatom...szórakozhatom kicsit.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 4:50 pm

*A torokköszörülésre nyom egy szünet gombot, és kiveszi a fülest. A mellette falat támasztó idegen igen impozáns látványt nyújt ebben a full feketében, és a durva szárnyakkal, átható tekintettel. És még véla is részben. Ettől a lány arca kicsit megrándul, aztán lepattogzik róla a csáberő. Több mint tíz éve tudatosan megvon magától minden érzékiséget, a saját szexualitását is alig éli meg, ezért a várt ajaknyitogatós reakció helyett csak egy fintort vág. Majd kisimulnak vonásai, még ha az ellentétes fajhoz is tartozik az illető - merthogy angyal - attól még nem kell itt rögtön kikaparni a szemét. Majd valami nyirkos éjszakán, eldugva a világ elől. A duruzsoló szavakra kinyomja a gépet, és összehúzott szemekkel mered az illetőre. Kicsit lekezelve érzi magát, ő ugyanis ül, a másik pedig majdnem fölé magasodik.* Butít...Akkor ezek szerint én buta vagyok? *Kérdezi finom éllel a hangjában. A sötét kinézettől függetlenül igen lágy a beszédhangja, kicsit érces a sok köhögéstől, de nem is beszél túl hangosan.* Nos? *Fonja karba a kezét, várakozóan intve a srácnak, hogy mondja, mit is akar. Nem türelmetlen, egyszerűen nem erre számított. Jöhetne Kaen, jöhetne Dora, erre egy ismeretlen angyali csábító. Nem is az illetőt nézi, hanem azt, hogy lát-e nála fontos relikviákat, ami jelezné érdemességét. Megigazítja a mentori kitűzőt, és ismét felnéz.* Te vagy a fogadóbizottság, vagy olyasmi? Valorum főkancellár?

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 4:31 pm

*Már sötétedik, ez sokkal inkább az ő világa, mint a napfény. Az a helyzet, hogy a telet kedveli jobban, a közeledő tavasz nincs kifejezetten ínyére, hiszen egyre többet süt a nap, nőnek azok a rém pocsék színes virágok, zümmögnek a bogarak és minden vidám, de egyben rémesen unalmas dolog. Úgy döntött, hogy kicsit elhagyja most a labirintus sötétjét, pedig egyértelműen az a hely nyerte el leginkább a tetszését, főleg így nappal, de mivel lassan tényleg kezd sötétedni, így kicsit ő is feljebb merészkedhet. Éjfekete szárnyak kísérik útját, finoman a hátára lapulnak. Nem rejti őket, soha sem szokta, mi oka lenne rá? Ha valaki nagyon végezni akar vele, akkor úgysem tud elrejtőzni, bár annyi biztos, hogy erőteljesen védené magát, ha arról van szó. Az erkély felé halad, kipillant az ég felé, de még inkább szürkület van, egyelőre nem repül ki. Azt kedveli, amikor igazán bele tud olvadni a sötétbe, ahhoz pedig arra az időszakra van szükség, amikor már teljesen lement a nap és feljött a hold. Oldalt pillantva hangokat hall nem is olyan messziről, de minden bizonnyal a forduló után lehet az a személy, akitől ez származik. Arra felé indul hát, a kíváncsiság hajtja egyszerűen. Fekete farmert visel, ugyanilyen garbót, csizmát. Nem azért visel feketét, mert kiemeli az alakját, vagy ilyesmi, egyszerűen csak szereti. A hajához is passzol, egyedül világos bőr, és égkék szemei, amik szinte szikráznak a sötét kombinációból. Kicsit megköszörüli a torkát, amikor nem messze a lánytól a falnak dől félvállal. Nem igazán hívei a mai technikának.* -Látom már ide is teljesen beitta magát ez a haszontalan mágiátlan botorság. Nem értem, miért is van rá szükség, egyszerűen csak butít... *Mondja csendesen, semmi erős él nincs a hangjában, a szavai lágyak, mint mindig, ahogy a vonásai is. Mintha még mosoly is bujkálna a szája szegletében.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Márc. 03, 2013 4:23 pm

*A tanári szoba előtt üldögél a padon, feltett lábát lógázza a térdén. A kezében egy táblagép, a fülében pedig ott a fülhallgató. A Közönséges bűnözőket nézi, amit már rengetegszer látott, mégis megunhatatlan. Felnéz időnként, hátha kijön az igazgató, vagy legalább a szakvezetője, akinek tudtán kívül lett mentori posztba felvéve. Érdekes dolog lesz, az igazgató mégis azt mondta, hogy jótáll érte ezügyben. Rheadora Syntyche... micsoda nem evilági név, mintha minimum valami faóriás elevenedett volna meg, és gyorsan nevet kellett volna adni neki. A lány igen sötét ruházatban van most, úgy tartja a fekete nem csak tekintélyt kölcsönöz neki, hanem elegáns is. Rakott szoknya, szolídan kivágott blúz, hosszú harisnya, és bakancs. Szerencse, hogy nem csak a mágikus hanem a mugli dolgokhoz is ért, így a kettő ötvözése nem is okozott gondot az egyébként is nagy tárgymágus hírében álló idézőnek. Anyja, azaz a néhai anyja Cahill, így jogot formál az örökségre, más nem is tehetné rá a kezét, csakis ő. Az ostoba Riley persze az egymilliót választotta. Mindegy, egyedül legalább nem hátráltatja senki. Eh, gondolatot sem érdemel, felnéz még utoljára, aztán vissza a filmhez*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 9:16 pm

* Azt mondják a harag is egy vihar, csak a testen belül. Hát Sper testében most komoly hurrikán tombolhat. Elengedi a füle mellett a sértéseket, most nem ezért vannak itt. Koncentrálni kell, mert különben nem jön össze a nagy terv. Nagyon oda kell figyelni, mit tesz és mit mondd az ember. Csak most fordítja tekintetét Bárdosi felé, és előveszi a repertoárjából a legkomolyabb meglepődött arckifejezést, amit csak képes előadni. Próbálja persze nem eltúlozni a dolgot. Miközben szégyellősen, ijedt képpel elteszi, amit el kell, Sper már magyarázza is a bizonyítványt. Tagad, mint anno Nürnbergben szinte mindenki. Nye már szinte várja, hogy "Parancsra tettem". Ekkor persze irdatlan sértettséget és hitetlenkedést mímel, mint akit épp most szúrt hátba a bűntársa. *
- Mivan? *kiáltja. A nyakörvénél fogva lekényszeríti az ágyról Süvit, akinek az oldalára valaki céltáblát festett. Még egy rejtély, de ez most nem is tartozik ide. A szuka tagad, erre számítiott. A tanár viszont túl nyugodt. Ki kéne valahogy zökkenteni. * - Most meg rögtön rámveri a balhét. Ez a némber it el... El...
* A csapda kattan, s a vad fogva van. Sosem szerette a sok hókusz-pókuszt, talán ezért nem békélt meg soha a Neza igazi lényegével. Egyik pillanatról a másikra megtorpan, nem tud mozdulni. Úgy fest kihallgatás folyik, de nem biztos, hogy szerencsés dolog, ha a lány az első kikérdezett. Belenyugszik, nincs más lehetősége. Csak bár ne mozgás közben fagyasztotta volna meg Dárdosi, most úgy nézhet ki, mint a diszkoszvető szobra.

//10 elmúlt, úgyhogy folytatás az időközben ténylegesen létrehozott Dárdosi Péter szobában Smile

//*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 9:04 pm

*Az ajtó halkan becsukódik, a zár pedig kattan. Speranza lasan megfordul, Nye pedig az ágyon halál nyuodtan elvan. Ami azért elég gyanús, lévén, most buktak le, hogy tönkretették egy tanár szobáját. Péter természtesen tisztában van vele, hogy Sprenza nem ember, Nye viszont igen. A szekrényre és a falra néz, ami (a nagy fallosz mellett) igencsak meg van rongálva. A malac ijedten vinnyog az ágyban, Nye pedig tökéletesen kényelembe helyezi magát.*
- di Bagliore Kisasszony, üljön le! *szólal meg Dárdosi még mindig fenyegetően halk és nyugodt hangon és az egyik fotelra mutat, majd Nye-re néz.*
- Maga pedig Mr. Drysan tegye el a péniszét és vegye le a disznót az ágyamról. *jelenti ki fenyegető hangon a férfi és megvillan a szeme. Egyértelműen Nye-t jelöli meg az agya ötletgazdaként. Lassan előveszi a pálcáját és int egyet, majd mormog valamit, mire mindkét diák mozdulatlanná válik. A varázslat gyors és erőteljes, így nem sok esélyük van kivédeni. Lassanaz asztalához sétál, és fenekével rátámaszkodva karbafonja a kezét és úgy néz hol a lányra, hol a fiúra.*
- Nos. Ha nem haragszik Mr. Drystan, a hölgyeké az elsőbbség. *biccent illedelmesen Nye felé a férfi és Speranzára néz.*
- Kisasszony, msélje el, hogy mi a fészkes francot keresnek maguk a szobámban. *utasítja kissé emeltebb hangon a férfi Sper-t. A szeme szikrákat szór, de látszik rajta, hogy igyekszik nyugodt maradni és normálisan megbeszélni a dolgokat.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 8:55 pm

*Hát, hogyha a srácnak annyi se volt elég, hogy elapadjon a csobogó és helyre pakolja magát, akkor meg is érdemli, hogy így lett falhoz vágva. Illetve tök jó lenne, hogyha legalább egy kicsit elszégyellné magát, de ehelyett csak néz rá, felül, és hogyha vannak is fájdalmai, vagy ilyesmi, akkor is simán beszél hozzá.* - Bűntérs, én?! Tudod ki fogja ezt elhinni neked! *Kiáltja vissza, de lassan kezdi a hangjának erejét visszafogni, de az idegessége így hűvös, gyilkos tekintetté válik.* - Bruti a zombi és Süvi a malac. Komolyan, hogy a fenébe vehettek fel egy értelmi fogyatékost Ebbe az iskolába?! *Kérdezi, ingerülten, de a fogai között szűrve a szavakat, miközben kínosan nem pillant oda, ahova nem illik. Hogy úgy mondjam finoman megmerevedik, amikor megérzi a tanár jelenlétét, valami hegylakós dolog lehet... Na jó, nem, inkább látnok dolog, és egyértelműen hogyha nem is fizikai, de veszélyforrás, hogyha a férfi rajtakapja őket. Csak hogy egy tanárt, aki szintén látnok, azért bizonyára nehezebben jelez előre a képessége, és ahogy hátrafordul Dárdosi már ott áll, Nye pedig játssza a saját maga által kijelölt szerepét. Megremeg, egész testében, összeszorítja a fogait, és félhangosan szólal meg.* - Könyörgöm tanár úr fogjon le, mert neki fogok támadni. És nem... leszek képes megállni, hogy... ~ ne tépjem fel a torkát... ~ *Csak gondolatban fejezi be, de így is egyértelmű, hogy nem szexuális értelemben akarja letámadni.* - Te vagy a világ leggusztustalanabb embere, ugye tudod?! *Pillant a fiú felé, majd vissza a tanárra, a halottszín, hófehér arcába szökik a vér, ami valljuk be egy vámpírnál már elég erőteljes dühöt jelenthet, hiszen nincs túl sok felesleges mozgatható vérük, hogy úgy mondjam. Nagylevegő, beszív, kifúj, de még mindig akármennyire próbál lenyugodni, még Dárdosira is kissé ingerülten szól.* - Ugye nem képzeli, hogy ezt én műveltem?! Csak ki akar csapatni. *Próbálja visszafogni az ingerültségét, és valamennyire halad is, nem fog hisztérikus libaként gesztikulálni és csapkodni, annyi szent, szóval próbál nyugodni lefelé.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 8:39 pm

* A világ egyik leginkább megnyugtató cselekmlénye közben csúnyán megzavarják. Ami azt illeti, mégcsak meg sem hallotta, hogy Sper megjött. Nemhogy a cipzárt nem húzta fel, még arra sem volt ideje, hogy visszategye a ketrecébe az egyszemű szörnyet. Így amikor átrepül a szoba másik végébe, vidáman fickándozó vitorlaként lobog, aminek lobognia kell. Szerencsére (vagy nem, ezt mindenki döntse el maga) az ágyra huppan, így megússza komoly sérülés nélkül. Elsőként bevillan neki, milyen szép látványt nyújthat Süvi malac mellett az ágyban, kikandikáló fütykössel. Nem érdekes, ha már így alakult, felveszünk a bűnlajstromra egy kis paráználkodást is. Felül az ágyban, majd Sperre tekint. Kellőképpen felforrt a tyúk agyvize. Helyes. Idegesen tán nem tud olyan okosan magyarázkodni. *
- Ja, kicsapnak. Ahogy a bűntársamat is. És nem Süvi malacra gondolok.
* Minden a terv szerint halad, befut Dárdosi is. Az ő reakciója már aggasztóbb, valamivel hidegfejűbbnek tűnik, mint kellene. Úgy tesz, mintha észre sem venné őt, elvégre az ágyon van elterülve, és az ajtót némileg kitakarja a megveszett bige. Ehelyett Sperhez fordul, . Nem akarja takargatni, amit épeszű, illedelmes emberek takargatnának ilyen helyzetben. *
- Na mi lesz már, idehuppansz mellém, ha már a te ötleted volt ez a bizarr édeshármas?

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 8:26 pm

*Lévén, hogy vasárnap van, ilyenkor Péter általában mindig Nellondban tanyázik. A Jeniliába vacsorázik, majd megiszik egy-két titalt és utána tér vissza a szobájába. Ezt Nye tökéletesen és pontosan tudja, hiszen hogyha csak két hétvégén megfigyelte a tanárt, már leeshetett neki, hogy Péternél ez egy bevett szokás. 9 körül azonban szokása vissaztérni a szobájába és ahogy halkan fütyörészve halad a folyosónés maga mögött hagyja a lépcsőket, kiáltásokat hall. Egy pillanatra megtorpan, majd szedni kezdi a lábait. Egyszerű fekete alkalmi cipője hangosan csattan a folyosó kövén, barna egyszerű szabású zakja úszik mögötte a levegőben, szürke szövetnadrágja pedig susog, ahogy szedi a lábait. Befordulva a szobájához vezető folyosón megdermed, ugyanis pontosan hallja, hogyaz ő szobájából jött a hang és a zaj,és látja, hogy nyitva van az ajtó. Futásra vált és megérkezvén a szobába éppen látja, ahogy Nye a földön elterül, Speranza pedig dühtől csillogó szemekkel mered a fiúra. A két diákot szúrja ki elsőnek, majd pedig a szobáját, ahogyan kinéz. Értetlen tekintettel, kimeredt szemmel néz körbe és lassan becsukja az ajtót maga mögött, ráfordítva a zárt is, hogy nehogy a diákoknak szökni támadjon kedvük. Merthogy ezt meg kell beszélni, az biztos,ez bizony tetten érés. A zár kattanására valószín a két diák is felfigyel, és megláthatják a sápadt arcú tanárt. A mindig kedves, csillogószemek most sötétek, értetlenek és haragosak, az általában mosolygó száj pedig pengevékony és haragos.*
- Üdvözletem! Megzavartam valamit? *szólal meg a férfi fenyegetően és ijesztően nyugodt, kimért hangon.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 8:18 pm

*Megkapta a levelet. Illetve kicsit késve, mert úgy tűnik nem valami jó megfigyelő, ugyanis csak délután vette észre azt a bizonyos levelet az ajtója alatt, miután a Titokzatos idegennel találkozott a padláson. Persze az is lehet, hogy Nye-nek speciel egykor kezdődik a reggel, ki tudja. A lényeg, hogy az ágyán eldőlve olvasta végig a levelet, kissé felvonva a szemöldökét. Megfordult a fejében, hogy nem megy el, de ha ez a barom azt mondja, hogy lerendezik a vitájukat, akkor gyávaság lenne nem megjelenni. És a reménye annak, hogy a srácnak leesett, hogy milyen egy gusztustalan, erkölcstelen állat... Ó, szép álom csupán. Szóval egyszer felhúzta magát, majd lenyugodott, eldöntötte, hogy eljön. És késik. Igen, szándékosan. Amúgy a pontosság megtestesítője, szóval egyéb módon nem lehetne, hogy később fut be. Most úgy gondolta, hogy kissé megvárakoztatja a srácot, ezzel talán csöppet felhergelve, de megérdemli, teljesen megérdemli. Mikor ráfordul a folyosóra, és nincs ott a srác kissé felvonja a szemöldökét és megszaporázva a lépteit a tanár szobájához.* - Kip-kop. *Löki be az ajtót, és ahogy végignéz a rongáláson, a törött dolgokon, a festésen, a MALACON, a pisáló Nye-n... Teljesen elönti a düh, olyan erővel, amit egy vámpír egyáltalán nem engedhetne meg magával.* - Neked teljesen elment az eszed? Normális vagy? Hogy merészeled, te gerinctelen, szemét, senkit és semmit nem tisztelő barom?! *Szinte sikítja a szidalmakat és úgy ahogy van, erősen megragadja a fiút és meglöki, remélhetőleg eközben már felhúzta a gatyáját. Neki a szekrénynek, neki a falnak, neki mindegy, de teljes erejéből, ami hogyha vesszük, hogy nő, még csak nem is lenne erős... na de vesszük, hogy vámpír, eléggé koppan a srác a falon/szekrényen, csontja csak nem reccsen. Speranza szeme hihetetlenül gyilkosan villódzik, azt, hogy ez csapda, nem is vágja le, csak azt érzi, hogy menten kinyírja, mert egy hülye nyomorék, akit már pszichiátriára is kár bezárni. Fújtat rendesen, miközben összeszorítja a száját hogy ne bukjanak elő vámpír fogai... Még sose ivott vért, és nem szándékozik egy éppen az előbb a szekrénybe húgyáló srácból inni, inkább csak széttépni. De nem teszi, szorítja az álkapcsát, amennyire az önuralma engedi.* - Ezért ki fognak csapni! *Kiáltja még hozzá, szinte remeg a dühtől, pedig nem is az ő szobája. De még is ez mire volt jó?!*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Jan. 20, 2013 8:00 pm

* Az epe keserű, a szőlő savanyú, a bosszú édes. Nye Drystan pólójáról ez a bölcselet vírít a mai napon. Nye egy antik karosszékben üldöldégél Dárdosi Péter szobájának közepén, igazán remek darab ez a tölgyfából készúlt bútorcsoda, nagy kár, hogy az összes lábát letörte valami huligán. Így akár sámlinak is nevezhetjük. Hátradől a székben, lábát felteszi az asztalra, mint aki jól végezte dolgát. Elvégre így is történt. Kezében félig üres festékszóró spray-t fog, aminek hiányzó tartalma nem veszett el csak úgy, itt van az a szobában. Leginkább a falakon. Gyönyörködik egy ideig az ágy melletti falra festett hatalmas falloszban, valahogy művészi értéket lát abban a kettősségben, hogy a gigantikus makk alatt az ágyban egy közepes méretű disznó heverészik édesdeden. Csupa sár és mocsok, ahogyan az ágynemű is az. Ez a jószág vajon hogyan keveredett ide? Valószínűleg Nye titka marad a rejtély. Idegesen az órájára pillant, majd kinéz a tárva nyitva hagyott ajtón. Már itt kéne lennie a szukának. A napokban nagyon belegázoltak az egójába, amit nem hagyhatott válasz nélkül. Ma reggel egy levelet csúsztatott be Speranza ajtaja alatt. A levélben nem hazudott, talán csak elhallgatott pár részletet. Azt írta a lánynak, hogy jelenjen meg Dárdosi szobája előtt (már vagy 5 percet késik), most végre lerendezhetik a kis vitájukat. Előtte persze feltérképezte a helyet. Kifigyelte Dárdosi napi rutinját, így viszonylagos magabiztossággal meg tudja mondani, mikor nincs a szobájában, illetve mikor ér haza. Nemsokára. Csak a ringyó előbb ideérjen, mert különben nagy a bukta. A terv egyszerű, csinál egy kis káoszt a szobában, megjelenik Sper, majd megjelenik a hazatérő Dárdosi Péter is. Ejnye-bejnye, ez a két diák bizony csúnya rongáló, csapjuk ki őket gyorsan az iskolából. Nye úgy tervezi, hogy megpróbálja kidumálni magát, de ha nem sikerül, az se baj, hidegen hagyja, ha kirúgják. A lényeg, hogy a némbert is besározza. Őt biztosan jobban megrázza majd, ha kiteszik a szűrét, főleg ártatlanul. A terv tehát gyönyörűen összeállt, most, az utolsó pillanatban pedig összeomlani látszik. Ha Sper nem jön el, semmit sem ér az egész. Nye feltápászkodik a szék romjaiból, a várakozás és a feszültség hatására kissé szorít a hólyagja. „Miért is ne?”, gondolja, majd a gardrób szekrényhez sétál. Kitárja az ajtaját, lehúzza a sliccét, majd enged a természet hívó szavának. *

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Nov. 25, 2012 6:04 pm

*Azért legalább az megnyugtató, hogy egy kicsit a másik is esetlennek tűnik, végülis ez már legalább valami, még ha valami magabiztos macsó is lenne, akkor végképp ki lenne akadva...azaz ennél is jobban.* -Jó hát...én is üzletelgettem kicsit, de annyi abból nem jött össze, hogy ha netán kivágnak otthonról, akkor legyen elég egy albérletre. *Jó ebben az is benne van, hogy általában elherdálta a pénzt, alkatrészre, egy kis játékra, ilyesmi, és esze ágában sem lett volna saját magát eltartani, mert ahhoz...be kell osztani a pénzt, és fel is kellett volna nőnie, na azt nem akart. Finoman vállránt.* -Azt nem tudom, de az étkezőben alapvetően minden van, de ráguglizok. *Nem gond, menet közben is megtudja oldani, valami Nellondi pizzázó csak van, szóval szerez...legalább ebben mutassa hogy mennyire ászkirály! A melltartó láttán finoman szólva is bíborvörösre vált az arca, örül is neki, hogy Ani visszahúzza az ajtót.* -Aha, ez...ez jó ötlet! *Habog kissé, majd csak lelnek egy szobát, nem sokára pizza is lesz, aztán mehet a wow party, egy hálózaton, akadás nélkül, azért ennek örül! Érdemes lenne majd Jerry-t is megtanítani játszani, mert ő inkább berheli a gépeket, de mégis jó lenne egy harmadik fő is.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Nov. 25, 2012 5:57 pm

*Most már nem válaszol, hiszen látja a közeledő alakot, csak olvasgatja amiket a másik ír. Aztán végre szembetalálkoznak. Ő picit meglepődik, hogy Charlie ilyen alacsony, de hát sebaj.* Szia. *Integet sután, azért élőben nem annyira magabiztos, inkább ilyen megrögzött informatikus, aki a facebook profil alapján ismerkedik.* Hát engem anyám már nem tudott volna ilyesmivel zsarolni, mert besegítettem némi fejlesztésbe, amiből kaptam feketén némi lóvét, így aztán... *Vonja meg a vállát, és felkapja a zsákját. Savanyú képpel reagálja le azt, hogy nincsen kaja, aztán nagyot sóhajtva az órájára néz.* És szállítanak ki ide pizzát? Valami mocsárjáró hidroplánnal, vagy... Mindegy, csak hozzák. *Bólogat reménykedve, és benyit az egyik üresnek vélt terembe, ami nem is volt annyira elhagyatott, Elise Dupont egykori szobája ez, ahol rögtön a bejárattal szemben egy fogason fekete csipkés melltartó. Avanel zavartan húzza be az ajtót, mielőtt a tulaj rájuk pirítana.* Talán inkább egy másikat. *Int csak úgy találomra Charlie-nak, aztán elvonulnak.*

» Udvar