Első emeleti folyosók

Tárgy: Első emeleti folyosók Vas. Júl. 12, 2009 4:04 pm

First topic message reminder :

A Kúriát számos zegzugos, kanyargós folyosó szeli át, melyet azonban nehéz kiismerni. Nagyon sok helyen van, hogy egy titkos ajtóra, vagy bemélyedésre bukkansz, amely akár olyan helyekre is vezethet, melyeket nem biztos, hogy jó, ha megismersz.
A falakat sorban szegélyezik festmények is, ritka az olyan hely, ahol ne lennének egymás alatt, fölött felfüggesztve a beszélő, festett portrék, csoportképek. Jobb vigyázni, hogy ne bosszantsd föl a festmények lakóit, mert elég nagy lármát tudnak csapni, és ha ők kimondanak valamit, hamar eljut a kúria minden zegzugába, hiszen a lefestett alakok tudnak járkálni a különböző festmények közt.
írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Nov. 25, 2012 5:47 pm

*No igen nem térképezte fel annyira a sulit, hiszen nagyjából eldöntötte, hogy ellesz a szobájában, szóval végülis mi értelme lenne tudni, hogy mi merre van? Az órákra való bejárást is lehetőleg megpróbálja elbliccelni, majd utólag beiktatja magát a rendszerbe, mintha ott lett volna, úgyse fognak minden tanárt egyesével végigkérdezni, néha meg bemegy, hogy arcról nagyjából vágják, hogy kicsoda. A szülőket illető szavakra csak szemforgat erőteljesen, azért ezt mondani könnyebb, mint megtenni.* -Jól van persze, de nem ismered a szüleim. Ha kitiltom anyám a szobámból, akkor se kaja, se ruha, se zsé a gépre, azért mindent nem lehet megtenni, neked iszonyú mázlid van tudod jól, mondtam már! *Kifogás lenne? Végülis valaha igen, soha sem volt egy szembeszálló típus, de azért nem is nagyon tehette volna meg, hogy tényleg nagyon fellázad, nem lett volna esély rá, hogy ebből jól tud kijönni. A közeledő léptek hallatán majdhogynem összerezzen, hiszen most erősen a gépére koncentrál. Úgy fest nem tudja halogatni az elkerülhetetlent, így hát feltápászkodik és elindul a folyosón. A hozz kajátra csak a táskájára pillant, ami tök üres.* -Majd szerzünk, a hűtőt a szobában hagytam. *Mosolygós szmájlit nyom a végére, hiszen lássuk be nem szokott magánál kaját tartani túl gyakran. Aztán a folyosó végén meglátja végülis a másikat. Reflexből majdnem a falhoz kenődik, hogy amaz ne vegye észre, de félő, hogy erre már nincs esély.* ~De ez...ez...te jó ég!~ *Majdhogynem sikít fejben, hiszen lássuk be a másik srác magas, jóképű, izmos, baromira az ő ellentéte. Végül aztán nagyot nyel és közelebb indul lassú tempóban.* -Hát hello...Anakin! Jó, hogy itt vagy haver! ~Soha a büdös életben nem mutatlak be Adannának, soha!~ *Ő úgy alulról súrolja a 165 centit, szóval cseppet sem mondható magasnak, kifejezetten alacsony. A hóna alá csapj a saját gépét, majd körbepillant, biztos van egy üres terem, vagy ami még jobb lenne egy gyors menekülőút.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Nov. 25, 2012 5:38 pm

*Csodálkozva mered a képernyőkre, és már gépeli is be a választ immár a falnak támaszkodva* Kint? Ebben az időben minek? Megfázol! *Na igen, ahonnan ő jön, Afrikából, ott évszázados jégkorszaknak hívták az olyan hideg őszi estét, mint amilyen most dúl Bulgáriában. Mindenesetre felhörpinti a teát, és nekiindul. Ő már reggel körbenézte az egész épület elhelyezkedését, nagyjából tud tájozódni, és mivel rá is kapcsolódott a műholdra, látja is hogy merre kell mennie.* Háh, ez a lényeg, hogy nem a szülőktől kell függeni. Én amint tizennyolc lettem, leléptem, és addig sem engedtem be senkit még a szobámba sem. A jó édes muter ki akarta vágni az R2-D2 életnagyságú makettemet, és nem nem értette, hogy miért tiltottam ki onnan. Nem értenek ezek semmit. *Aztán megáll a lépcsőfordulóban, és felszalad rajta. Igen jóerőben van, de mielőbb neki akar esni a hálózati játéknak.* Mindjárt ott vagyok kishaver, az emeleten vagyok. Erkély? Várlak a folyosó végén. Nézzünk itt egy üres termet, és mehet is. *Most már letámasztja a földre a táskáját, afféle katonai zsák, amibe minden belefér, viszont a gépet mindig a kezében viszi, nehogy baja essen. A gyomra megkorran, és próbálja felidézni, hogy mikor is evett. Jóég, kb másfél napja egy fél melegszendvicset. Elfelejtett enni. Ciki.* Hozz kaját.

Vendég

*Hagyja, hogy Ilya a hátára terítse a pulcsit, és esetlenül megvonja a vállát.* - Még nem volt erőm feljebb mászni, mondhatni. De semmi gond, tényleg. Majd... kisírom magam Chris vállán, vagy valami. Csak... egyszerűbb lett volna, ha valaki olyat találok, akinek el sem kell mondanom igazán, mi történt... *Újabb pillantást vet az ajtóra, miközben az ujjait ráfűzi a másik keze csuklójára, a csillagos tetoválásra, majd nyel egyet. Úgy látszik, most jött ki rajta a stressz, a tudat, hogy túl sok időt hagyott ki. Túl sokan mentek el azóta, akik pedig maradtak, azok változtak, szinte mindenki, akivel eddig találkozott... visszavonhatatlanul. Nem tudja, merre jár Jana, vagy Susan, vagy Becca, nem tudja mi van Nicolasszal, nem tudja hogyan húzza vissza Zakariást és Kászont a fénybe, és ráadásul még Faith sincs az iskolában. Összehúzza maga előtt a pulóvert, de elég esetlenül lépdel Ilya mellett, nem nagyon kapaszkodik a fiúba. Viszont mintha megérezné, hogy annak hol jár az esze... elvégre látnok.* - Nem kellene aggódnod amiatt, hogy meglátnak. Hacsak te nem szégyellsz így mutatkozni velem. Én mentem már át őrült, kifordult szemű jósba az egész iskola előtt. *Vág egy fintort az emlékre, de őszintén szólva tényleg nem érdekli, ki hogy látja. A legtöbben már úgysem ismerik ebben az iskolában.*

Vendég

*Kanyarog a folyosókon, azaz ahol kell. Leginkább egyenes terepen halad komótos tempót diktálva. Nem siet sehová, nem kergetik sem a törökök, sem a tatárok (előbbiekkel mellesleg odahaza nagy múltja van, ami a zsibvásárokat illeti). A sokadik (három) kanyar után legelőször is a hangok jutnak el az agyáig, azután a kép: Ariana úgy kinézvén, mint akit alaposan agyba-főbe vertek. Megáll előtte, nem szól egy szót sem, megvárja, míg a lány magától talpra áll.*
-Szia... *Még egyszer végigseper a tekintete diszkréten a szaggatott-néhol-véres ruházaton, s megszületik agyában a döntés: a blúzt egyik kezébe veszi, a másikkal lehúzza a kapucnis dzsekije cipzárját, kibújik a szabad oldalon, aztán átveszi másik kezébe a blúzt, s most az előbb foglalton teszi szabaddá a kezét. Végezetül átveti Ariana háta mögött, iszonyat komoly fejet vág és lazán kézen fogja. Bármikor kitépheti Ariana a kezét az ő kezéből, mivel nagyon enyhe az a fogás.*
-Gyere. Szarul nézel ki. Legelőször is túl nyilvánvaló a hely. A blúzodat jöttem visszaadni a múltkori randalírozásból, de az most várhat. Menjünk. *Nem erőszakoskodik, mégis a hangja tényközlő. Nem fogja erőltetni, ha mégsem mennek sehová, de amennyiben Ariana hajlandó vele menni, húznak a büfébe rövid úton. Nem érdekli, mi történt a lánnyal, nem fog felesleges kérdéseket feltenni olyasmikről, amik nem is érdeklik és érintik. De egy rend innivalót és egy nagy adag csokit bele fog diktálni a hölgybe, mert enyhén szólva felmosóval lehetne most összekapirgálni ránézésre. Tehát, ha Ariana hajlandó mozdulni, mennek. Ismételten: nem empátiából teszi, csak egyszerűen megszokta, hogy a húgát is így lehet gyorsan összevakarni. Ráadásul Arianának azért itt van státusa, ami egyeseknek számít. Nem lenne jó lerombolni ilyen külsővel és összetört kinézettel.*

Vendég

*Az igazság az, hogy Arianának jelenleg a legkisebb bajai közé tartozik, hogy Ilyánál maradt egy blúz amit egyébként nem is hord. Ezt alighanem a fiú is észreveszi, ugyanis amint befordul az egyik sarkon az első emeleti folyosókon, megpillanthat egy szőke hajkoronát. A lány egy ajtó előtt ül a földön, a térdeire borulva, átölelve őket, és előre-hátra hintázik. Hogy flúgosnak nézné? Talán most kölcsönös ez az érzés. Elvégre hányan választanak kisírt szemekkel, szakadt és koszos ruhában éppen egy első emeleti folyosót és egy teljesen üres, felirat nélküli ajtót, hogy épp ott nyugodjanak meg? Aligha sokan. Mikor meghallja a lépteket, felpillant, és kisimítja a haját a szeméből. Kicsit nagyon pocsékul fest, és nem vágja le azonnal, hogy Ilya éppenséggel az ő blúzát fogdossa. Mint mondtam, nem hordja túl gyakran... talán nem is volt rajta mióta Jana elment. (De erre jobb nem emlékeztetni, mert a végén még rosszabb kedve lesz.* - Szia. *Köszön neki halkan, és nagy nehezen feltápászkodik a földről.* - Mindjárt összeszedem magam, tényleg... *Esetlenül igyekszik megigazítani a ruháját. Sehol nem látszik rajta seb, de a ruha néhol véres, nem komolyan, inkább az sejthető, hogy ugyanaz karcolta meg a bőrét is, ami kiszakította a ruhát, csak... a karcolás azóta eltűnt.*

Vendég

*Igazából múltkor, mikor a fiúkkal megrohamozták Ariana ruhatárát, nála maradt egy blúz. Az bizony, az a mélyen dekoltált, amiből kiordított, hogy pedig neki nincs melle semmi, de ennek ellenére meglepően dögös nő lenne. Ezzel együtt még mindig inkább tart a kemény férfiak táborával, mivel nagyon is annak érzi magát. Szóval ez alkalommal szoknya és mindenféle egyéb kínzóeszköz nélkül lépeget az első emeleti folyosókon teljesen gyanútlanul, elvégre miféle balszerencse történhetne itt? Mondjuk jön egy vámpír és kiszívja a vérét. Esetleg egy vérfarkas torkon harapja és elvérzik. Ezeket már mind számításba vette és úgy döntött, ezekkel még ki is lenne békülve. Rajong a bizarr dolgokért, olyasmikért, amiktől a legtöbb ember sikítva menekül, ha van egy kicsinyke esze.
Egy szó, mint száz, halad Ariana hálója, a Fekete özvegy felé, közben a blúzt nagy gonddal vigyázza, nehogy baja legyen. Az egyik manót megkérte, hogy mossa és vasalja ki szépen. Ő elégette volna esélyesen.*
~Vajon ezek után mennyire fog flúgosnak nézni?~ *Meg kell hagyni, azért vicces volt a beöltözésük. Mind a hárman Ariana ruháiban... Már csak képeket kellett volna készíteni és örök érvényű emlék maradt volna.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Kedd Okt. 09, 2012 3:50 pm

*Kicsit elmosolyodik, amikor a lány először nem úgy köszön, ahogy illene, hanem inkább úgy, mintha egy diáktársával futott volna össze, elnézően pillant felé, persze ezzel nem arra utal, hogy máskor köszönni se kell, pacsizzanak le, mintha együtt homokoztak volna anno, gyerekkorukban. Csak arra, hogy ez most nem probléma, nem kell nagyon haptákba vágnia magát. Az egész kúriában a falnak is füle van, így túl biztonságos helyet úgy se találhatnak, ellép a lány mellett a tanárihoz, a pálcájával kopog rajta hármat, senki nem válaszol, az ajtó kinyílik.* - A Tanári szoba megfelel? Nem tartózkodik bent senki. Szívesen meghallgatom a beszámolót, esetleg sikerült új ismeretségekre is szert tenni? *Belökve az ajtót előreengedi Flame-t, de aztán utána is lép, becsukja az ajtót, és közben int az egyik tanári asztal melletti székhez, neki nem nagyon van külön asztala, bárhova leülhetnek, persze nem más asztala mögé, csak elé, beszélgetni, vagy esetleg a kávézó/teázó asztal melletti kanapé és fotel is még jó hely, a lány választ, csak üljön le, ahová szeretne, és Zachary is leül vele szemben, érdeklődően végigmérve a lányt, hogy miről is van szó.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Kedd Okt. 09, 2012 3:34 pm

*Eléggé esetlen és elveszett még ebben az iskolában, így szüksége van a mentorokra, régen a mestere, ha úgy tetszik, szintén végigkövette az életét, noha a végefelé eltűnt, és most, hogy oda az iskola, talán sohatöbbet nem látja. És most, hogy itt más a mágia, és vannak mindenféle kirohanásai... Meg amúgyis. Még mindig elszigetelve érzi magát. Amikor lépteket hall, akkor felpislog az érkező felé, és nem, nem sejti, hogy a szobájából jön, arról nem tudja, hogy az hol is van pontosan, így csak figyeli az érkezőt, majd lassan csóválja, ingatja a fejét.* -Nem egészen erről lenne szó. *aztán mintha hirtelen kapna észbe.* -Jónapot tanárúr. Igazából magához jöttem, csak nem tudtam, hol keressem. Történt egy s más mostanában, és.. nem mind túlzottan jó, és egy kicsit.. *beletúr a hajába, miközben eléggé félszegen pislog le maga mellé, a meteorok továbbra is izzanak. Aztán csak-csak felsandít a férfira.* -Tudunk valami biztonságos helyen beszélni?

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Kedd Okt. 09, 2012 3:28 pm

*Nem, egyáltalán nincsen a tanáriban, így ahogy a lány strázsál, nem is hallhat belülről hangokat, eléggé veszett ügy. Zachary a napokban sok időt töltött Nellondban, ám most éppen a szobájából érkezik, túlságosan sok nem derül ki, csak az, hogy lefelé érkezik a lépcsőkről, persze az is lehet, hogy a lány még ezt se veszi észre, mert nagyon a tanári szobára koncentrál. A lényeg, hogy észrevéve a tanári előtt a lányt megáll a lépcsőknél, nem megy tovább lefelé, kissé elmosolyodva kedves tekintettel végigméri a lányt, a meteorok izzását már távolról látja, ebből arra következtet, hogy Flame "fel van spanolva" csúnyán kifejezve. A léptei nem igyekeznek hangtalanok lenni, de azért nem trappolva érkezik a lány mellé, bátorító tekintettel ráköszönve.* - Flame, meglep, hogy ezen a folyosón látlak. Történt valami, tanári segítségre lenne szükséged? *Kérdezi, segítőkészen, pedig tudja, hogy valószínűleg nem baj történt, és nem más tanárra van szüksége, hanem rá. Egyértelmű a faliújságos levelezésekből, teljesen, hogy afféle mentorszerepet tölt be a lány életében.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Kedd Okt. 09, 2012 3:23 pm

*Kissé idegesen téblábol, mert bizony, hogy keres valakit, de nem tudja, hol is találhatná meg. Sarut visel, rövidebb nadrágot, hajában virág, felsője egy könnyed, ujjatlan valami, meg egy drapp színű ing, most világosabba öltözött. Mégiscsak ezen a folyosón van a tanári szoba, de félő, hogy Reed nem lesz ott, viszont nem tudja, hol a férfi szobája, ezt is nehezen találta meg. A tanári szoba előtt strázsál tulajdonképpen, majd kicsit arrébb téblábol.* -Csak tudnám, hol találhatlak meg... *morog az orra alá, és nem, nem jut eszébe, hogy varázslatot használjon, valahogy most ahhoz kicsit kuszák a gondolatai, tudja, hogy nem tudna teljesen emgnyugodni, ráadásul olvasta az üzenőfalat.. amit Ő sohase szokott használni.. és most mégus.. hogy kinyíltak.. és olyan, mint Fellah.. és köszöni.. hiába köszönte meg a másik lánynak is, valahogy érzi, hogy nagyot dobban a szíve, miközben a két meteor az oldalán hevesen pulzál, és valami furcsa tűz kavarog bennük, és a felszínükön. Közben pedig Flame csak téblábol.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Hétf. Aug. 27, 2012 10:16 am

*Éppen gyakorolni indult, legalábbis ezzel a céllal lépett ki a szobájából, de hamar rájön, hogy elfelejtette, hogy juthat el a ködszirtig. Sarah elmondta neki, hogy a teleporton keresztül... Na de hol a teleport? Végül úgy dönt, keres valakit, aki ezt meg tudja neki mondani, és mikor megpillant egy felnőttet az első emeleten járva, akkor rögtön felé veszi az irányt. Elvégre a tanárok azok, akikhez fordulni lehet, ha az ember nem tud valamit, nem? Arra nem gondol, hogy esetleg a másik is új, és még korántsem ismeri ki magát az iskolában.* - Jó napot! Elnézést, meg tudná mondani, merre van a teleport, amivel el tudok jutni a Ködszirtre? *Mivel gyakorolni indult, könnyed szabadidőruhát visel, a hátán pedig ott van az íja és a nyilai a tegezben, valamint az övére is két dobótőr van erősítve. Bizony, igencsak távfegyveres. A másik oldalon meg persze ott lóg egy válltáska is.*

//fagy amíg Emilynél visszajön az áram//

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Hétf. Aug. 27, 2012 10:06 am

*Nikola a tanári szobából döcög ki az első emeleti folyosóra. Elég gömbölyű öregúrról beszélünk, köpcösre nőtt, de a szíve legalább olyan nagy, mint a pocakja... Sétapálcájának fémvége ütemesen kopog az emelet padlóján kisebb-nagyobb szünetekkel, amikor a férfi meg-megáll a falakat nézegetni. Nemrég érkezett csak meg a Nezabarba, hiszen ő (is) lesz az új relikviamágia tanár, egy hölgyeménnyel karöltve ugye, szóval még nem annyira térképezte fel a kúriát, a fontosabb dolgokat már tudja: tanári, étkező, az igazgató szobája, a Kincstár, ilyesmik... szóval bőven van még mit felfedeznie, első lépésként például arra gondolt, hogy ellátogat a könyvtárba, csak hát jól el is tévedt, szóval majd meg kell kérdeznie valakit, hogy merre leli pontosan. Közben lusta pöfékelésbe kezd aranyozott pipáján, ki tudja, azért teszi-e, mert nincs tisztában vele, hogy idebent ilyet nem lehet, vagy mert nem érdekli...*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Feb. 25, 2012 7:11 pm

*Majdnem egy perc kell hozzá, hogy Paloma visszatérhessen az iskola falai közé lelkileg. Zihálva néz fel a lányra, aki legalább annyira megijedt tőle, mint Paloma a farkastól - bár ez valószínűleg senki számára sem meglepő. Eltelik egy kis idő, mire visszahúzza a karmait, és kiegyenesedik. Csak hallgatja a lány szavait, de még nem tud válaszolni; torkában gombóc. Aztán, amikor szívverése visszalassul viszonylag normális tempóra, válaszol is.* -Tudom, hogy daimon... Tudom, azt megérzem, csak... Csak... *Nem tudja befejezni a mondatot, vagy csak nem akarja. Nem lép egyébként közelebb, tisztes távolságban marad, és csak úgy beszél.* - Én Paloma vagyok... Paloma-Ann Doe. *Mutatkozik be, de tekintetét nem tudja levenni Baltoról, pedig már nagyon szeretné... *

//Fagy.//

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Feb. 25, 2012 6:55 pm

*A lány kissé megijed a ,ásik reakciójától, de aztán sóhajt egyet, és emlékezteti magát, hogy diáktársa végülis félig macska, nem kell meglepődni. Balto is hátraugrik egy kicsit, egy pici morgást is hallani, de ennyi az egész. A farkas egy daimón, bár benne is vannak még állati ösztönök... Dora gondolatban megkéri Baltot hogy üljön le és maradjon nyugton, és az azonnal engedelmeskedik is neki.*-Ne félj, nem harapok.*szólal meg a daimón.*-Ugye nem esett bajod?*kérdezi Dora, és ha kell, felsegíti. *-Be se mutatkoztam, Teodora Yana vagyok, de szólíts csak Dorának. Ő pedig Balto és nem harap, mivel nem eszik embert.Vagyis macskát. Na, érted.És bocsi ha megijesztettünk, nem állt szándékunkban.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Feb. 25, 2012 6:41 pm

*Már messziről lépteket hall, de nem csak egy kétlábúét, hanem egy négylábúét is... Egy sima diák talán nem hallaná már meg őket ilyen hamar, sőt, valószínűleg a farkast nem is hallaná, de hát, mint azt tudjuk, Paloma-Ann nem sima diák. Fülei önkéntelenül is a megfelelő irányba moccannak. Pal megpróbál nem tudomást venni az egészről, hiszen valószínűleg nem ismerik egymást a közeledő diákkal, tehát nem fognak besz... És ebben a pillanatban valami nekicsapódik - úgy elmerült a gondolataiban, hogy fel sem tűnt neki, milyen közel jár már hozzá a lány, de nem is ezzel van a baj, hanem a farkassal, még akkor is, ha azonnal meg tudja állapítani, hogy daimonról van szó. A lány rögtön hátrébb ugrik vagy hat lépést, és összegörnyedve kivillantja fogait, hátracsapja füleit, és karmait kimeresztve fenyegetően fújtat... Ilyenkor van az, amikor emberi énje szinte teljesen elveszik benne.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Feb. 25, 2012 6:33 pm

*Doránk sétálgat erre farkasával, Baltoval. A daimón és gazdája között most épp mosolyszünet van amiatt a bizonyos levél miatt. Balto még mindig tartja a váleményét hogy Dora húga bolondot csinált a nővéréből, de a lány nem hisz neki. Tegnap este jól összevesztek, részben emiatt, részben pedig mert az Allis lányka szerint a daimónja már nem olyan, mint régen. Közben sikeresen eltört Dora kedvenc vázája is, ráadásul az, amelyik egyáltalán nem volt olcsó. Így most a rosszkedv kettőjük között áll, ami nem tesz jót a kapcsolatuknak. Miközben sétálgatnak, a lány hirtelen nekimegy valakinek.*-Bocsi.*mondja, és jobban megnézi a másik diákot. A macskafüleket kissé furának tartja, de inkább nem szól semmit. Balto már nyitná a száját, de gazdija befogja.Egy hang se jön ki a torkán, csak nézi a lányt. És vár, hátha történik valami izgalmas...*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Szomb. Feb. 25, 2012 6:22 pm

*Kedvenc félcica-félember lánykánk vidáman fütyörészve szökdécsel a folyosón. Mint utóbb kiderül, szinte semmi baja nem esett a mai órán, szóval nagyon szerencsésnek érzi magát - pár karcolással megúszta ezt a féreg-dolgot. Pedig elég sokan vannak most a betegszobán...! Neki meg csak simán körbetekerték némi gézzel a bal csuklóját, hogy valamennyire fixen maradjon. Szóval ő már a vizsgálgatáson is túl van. Szívesen ott maradt volna a sérültekkel, tartani bennük a lelket - az egyik szaktársának például három helyen tört el a lába, az egyik Naxeldires lányt pedig a féreg alól kellett kiszedni - , de elzavarták, mondván, most kell a hely... És már előre sajnálja a tanárnőt, ezért biztosan ki fog kapni, mármint, hogy ilyen sérülésekkel kellett hazatérnie a diákoknak egy elvileg tanórának nevezhető valamiről. Na mindegy. Szóval itt, az első emelet sétálgat, meg-megállva az ablakoknál, hogy megnézze, mennyire tavaszodik odakint.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Szept. 18, 2011 5:46 pm

-Nem baj az. Majd hozzáképzelem valahogy. *legyint, majd amikor ahhoz a képhez lapoznak, akkor csak meglesi, majd végignéz magán.* -Igen, azt hiszem még mindig ilyen kockás a hasam. Mi a baj a hullámvasúttal? Nagyon jó dolog, és nagyon vicces, emg izgalas, meg felpörög benned az adrenalin szint. És izgalmas is! Kalandos! *sorolja a dolgokat, csillogó szemekkel, majd megvonja a vállait.* -De ha nem, akkor nem. *vonja meg a vállát.* -Ne is járok. Nem szokásom. Néha kinézek, pontosabban régebben néztem ki, amikor jártam Krashoz rendszeresebben. *vonogatja a vállait, majd csak a szemöldökeit huzogatja.* -Mint a mágnes..? *kérdezi, sármos félmosollyal, majd felsóhajt, nekidől a falnak, és végigpörgeti az eseményeket.* -Volt egy vicces órám az egyik új tanárnővel. Azt hiszem még koordinálnom kell az erőmet. Nem a legkellemesebb dolog. *beszél tovább, és, ha minden igaz, akkor így beszélgetnek takarodóig, amikor Zakariás felkíséri a lányt, majd utána ő maga is nyugovóra tér, kutyusával.*

Vendég

- Chrisről van egy csomó rajzom, csak az nem biztos, hogy fehér ruhában. De rólad is van képem, ha már itt tartunk. *Jegyzi meg, és egyenesen ahhoz a képhez lapoz, a medence mellett.* - Azt, hogy ne tereld a témát, úgy értettem, hogy válaszolj. *Teszi hozzá, szinte kitalálva a fiú gondolatait, de azért látnoknál talán ez nem annyira meglepő. Aztán kuncog, és megrázza a fejét.* - Nee, a hullámvasúton nem akarok képet! És elég sok szőke van az iskolában. Én is csodálkoztam, hogy mennyi, de hát... lehet, hogy tényleg vonzzuk egymást, mint a mágnes. Szóóval veled mi történt, és miért jársz a feketepiacra? *Köti az ebet a karóhoz szépen, oda való.*

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Szept. 18, 2011 5:02 pm

-Szinte mindent lerajzolsz, kétlem, hogy van olyan, akiről nincs. Márint, aki fontos a számodra, szóval akit akár a naplódba is beleírnál. Róluk biztosan van képed. *mosolyodik el féloldalasan, félredöntött fejjel nézve tovább a képet. Ha ne terelje a témát, akkor nem válaszol, neki az is jó.* -Ő még nem volt, amikor én. Teljesen korrekt megfogalmazás.* -Csak lesi a képet, majd vállatvon.* -Érdekes egy figura, az már bizonyos. De az is, hogyha szeretnél közös képet, arra ott a vidámpark. A legelőnyösebb képek mindig a hullámvasúton készülnek. *mosolyodik el, majd a történet végét hallva csak pislog kettőt, majd hümmög egy sort, és maga elé veszi a képet, elemezgeti, felhúzza mindkét lábát, forgatja a razjtömböt, két kézzel fogva azt, majd visszaengedi a lábait és a kezeit is, az ölébe.* -Csupa szőkék.. Ez olyan, mint a tömegvonzás, vagy hogy találjátok emg egymást? *értetlenkedik, félredöntve a fejét.*

Vendég

- Naa, ne tereld a témát! *Csap le rá rögtön, mikor Zakariás figyelmen kívül hagyja a kérdését. Aztán megcsóválja a fejét.* - Nem, tényleg nem hiszem, hogy van róla... Bár fene tudja, nem emlékezhetek mindenre. Laurával lehet, hogy találkoztál... ő nagyon régóta itt van, Brit szerintem még nem volt, mikor te... tudod. *A végigmérésre felvonja a szemöldökét, majd felnevet.* - Nem hiszem, hogy Nate fényképezőgéppel követne mindenhová... de veled akár még le is fotózhatna. Egyébként nem annyira nagy rajongó, nem követ és lesi minden lépésemet, vagy ilyesmi, igazából alig találkozunk, kettesben nem is tudom, mikor beszéltünk utoljára. Csak a legelső találkozásunkkor teljesen fellelkesült, és kijelentette, hogy ez olyan, mintha Angliába menne és Lady Dianával találkozna, de mégse, mert neki csúnya vége lett, szóval inkább olyan vagyok mint Kate, akinek nem tudja a vezetéknevét, szóval még jobb is vagyok, mert az én nevemet tudja. *Hadarja, elmesélve a történetet, miközben képet keres a fiúról, és Zakariás elé tolja.* - És veled mi újság, mióta visszatértél?

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Szept. 18, 2011 4:32 pm

*Már éppen helyeselne, amikor a lány kérdésére egy fél pillanatig a semmibe réved a tekintete, majd maga elé húzza a következő rajzot.* -Szóval ezen a képen ki is van? *tereli a témát, majd a hajas témára kissé kihúzza amgát, emg beletúr a hajába. Ő se nagyon akarja befesteni. Majd az idő, az a vén piktor..* -Majd emgkeressük, ráérünk. *mosolyog, mikor a lány felnevet. Aztán csak nézi az emberkéket, és igyekszik megjegyezni a neveket.* -Laura.. ismerősen cseng.. de lehet, hogy nem.. Britet nem ismerem. *mondja, helyeselve, és megnézi a képet, a lányt, végigméri, majd kétkedve pislog a leányzóra.* -Rajongód? Nem sejtettem volna, hogy máris ilyen nagy ember lett belőled. De azért, ugye még találkozhatnk nyilvános helyen? Vagy csak rejtve, mert jönnek a fotósok? *kérdezi, kissé nekivetve hátát a falnak.*

Vendég

- Ez igaz... egy mugli városban azért jóval feltűnőbbek lennénk. Bár fene tudja, ott is akad épp elég érdekes ruhában járkáló ember. De minek jársz te a feketepiacra? *Vonja fel a szemöldökét, és kicsit gyanakodva méregeti Zakariást.* - Még nem nagyon jártam ott, csak óra keretében. Hé, Kras szerintem morcos lenne, ha feketepiacra járogatnék, nem nekem való az. *Viszonozza a kuncogást, és bólint.* - A barna haj tökéletes, nem néznél ki jól fehérrel. Az szerintem is öregít valamennyire... Jó ez. *Aztán hirtelen nevetni kezd.* - Ne haragudj, csak... ugye ha fehér hajad lenne ehhez a fekete ruhához, az elég nagy kontraszt lenne... és csak eszembe jutott Chris, mikor egyszer talpig fehérbe öltözött, már nem is emlékszem, miért. Bár ennyire nem vicces, csak elég szokatlan látvány volt... Nem is tudom, van-e róla rajzom... *A fejét csóválja, majd visszafordul a füzethez.* - Ő Laura, tulajdonképpen a legjobb lánybarátnőm... persze Jana, Brit meg Susan mellett... Janát ismered... Susant? Na várj, Britet biztos nem, őt megmutatom. *Azzal lapozgatni kezd a füzetben, és megérkezik a leányzóhoz.* - Ő az egyik szobatársam... Jana meg Susan mellett. Jófej lány, majd biztos megismered. Meséltem, hogy van egy rajongóm is?

Tárgy: Re: Első emeleti folyosók Vas. Szept. 18, 2011 4:02 pm

-De a furcsa, nem hétköznapi ruhákat ellenben ismerik. Nem egy ember mászkál színes ruhákban és különböző fegyverekkel. Jártál már a fekete piacon..? Te, kész cirkusz néhanapján.. Egészen furcsa, különös dolgok kerülnek elő, főleg, ha varázsfegyvereket keresel.. veszélyes.. *forgatja meg a szemeit, majd csak kuncog egy sort, és megvonja a vállait.* -Jó, a fehér úgyse illene hozzám. Ez a barna jobban megy az amúgyis színpompás ruházatomhoz, úgy vélem. *húzza ki magát, végigsimítva fekete ingjén, és igen.. talpig feketében.. A mosoly eltűnésére nem is reagál semmit, hanem azt az okulárét keresi, majd megnyalja "fogsorát".* -Ejj, hát ideje vóóóna. De meséljen csak tovább ekdveském. Had lássam, mennyi minden került még elő itten, no.. Itt van ez a szép kép. Hát ez meg itt már megint kicsoda? *tárja szét a karjait, miközben lapozott egyet, egy újabb képhez érve, amin megint talált valakit, akit nem ismer, bár ez nem nagy trükk.*

Vendég

- Hát pont ezért. A varázslók közül kevesen ismerik ezt az animét, meg minden. *Nem szól semmit arra, hogy komolyabb emlék lett volna a dolog, csak kitartóan bújik Zakariáshoz, odadöntve a fejét. Aztán önkéntlenül is kuncogni kezd.* - Neked nem is kell. Nincs kifejezett ideálom, meg ha lenne, akkor sem Enzio lenne az, szóóval... Nem kell mindenben rá hasonlítanod, sőt. Te így vagy tökéletes magadnak, ő meg úgy. *Megvonja a vállát, aztán tovább nevet.* - Ejnye, na! Ígyis elég jó vagy, mondtam már. *De azért persze hagyja, hogy meg legyen dörzsölve a karja, viszont aztán eltűnik a mosoly az arcáról.* - Ki tudja. Lehet, hogy tényleg rejtegetett valamit. *Jegyzi meg nagyokat bólogatva, majd önkéntlenül újra felnevet, mikor Zakariás elváltoztatja a hangját.* - Ó, a kis hamis, de csúnyán elbújt! Meg kellene nevelnie azt az okulárét, öregapám.

» Udvar