Tigris cápa háló

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szer. Júl. 24, 2013 11:14 am

*Hogyha nem bódítana el Andie szépsége és kívánatossága, akkor hangosabban dübörögne a fejemben, hogy meggondolatlan, meggondolatlan, meggondolatlan. De így csak annyi dübörög benne, hogy "akar engem, akar engem, akar engem" és válaszul, hogy "én is őt, én is őt, én is őt". Eléggé egysíkúvá válik a gondolkozásom, nem megy a másra koncentrálás. Bátorít, megnyugtat, vagy inkább felizgat, de a lényeg, hogy lassan visszavezet oda, ahonnan elkezdtük. A kezei lent nagyon ügyesen és gyakorlottan dolgoznak, pillanatok alatt elfeledteti velem az előbbi affér legnagyobb részét. Igen, óvatos vagyok még, de már nem tudok félve gondolni arra, ami most következik, egyszerűen túl jó ahhoz, hogy rosszul végződjön, hogy elvesszem a fejem. Az édes sóhaj zene füleimnek, tovább simogatja az önbecsülésem és ébresztgeti a ragadozót - de nem a vért kívánó fajtát. Mikor az ágy felé lépne vissza és lekerült a nadrágja egészen egyszerűen átfogva a derekát felkapom, hogy átkulcsoljon a lábaival és pillanatok alatt az ágyra döntöm, és a kezeimmel a a maradék ruhájától szabadítom meg, miközben érzékien simogatom a testének Minden porcikáját. Igen, ha most meghátrálnék, talán hetekig kerülném és félnék akár hozzáérni, ebben teljesen igaza van... de már nem is gondolok erre, az összes gondolatom kiszállt a fejemből. Keményen feszülnek az izmaim felette, az erőm emberfeletti, de igyekszem nem átlépni a határt és túlságosan durva lenni vele, figyelek a reakcióira, még ha a magabiztosságom hihetetlenül megnőtt az ágyban a legutóbbihoz képest. Szinte már domináns vagyok. Szinte. Andie mellett az lehetetlen.
Pontpontpont...*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szer. Júl. 24, 2013 10:48 am

*Igen, jobban meg kéne ijednem tőle és jobban át kéne járnia a félelemnek, de nem így történik. Persze az első reakcióm ez, egy kicsit megijedek, egy kicsit remeg a testem az apró szúrástól, de bátor lány vagyok. Bár mondhatjuk úgy, ahogy az ismerősi köröm fogalmaznak, hogy meggondolatlan és bolond. De én mindig is szerettem bolond lenni, soha sem vettem semmit túl komolyan és azt hiszem nem is fogok addig a percig, amíg valami igazán komoly bajom nem történik ebből, vagy talán még akkor sem. Nem hiszem, hogy jó, ha az élet aggodalomból áll, ha csak folyton a következményeken rágódunk. Engem nem érdekelnek a következmények, csak a jelennek élek és annak, ami épp történik velem és most éppenséggel erre a cuki pasira vágyom, akkor is, ha egy kissé még ő is tart magától és egy leheletnyit talán veszélyes is. Lecsúsztatom a kezemet a nyakamról, amikor közelebb lépek hozzá, pedig látom, hogy próbál beleolvadni a falba, hogy még hátrébb húzódhasson, de én nem engedem, lecsúsztatom a kezem a nadrágjára.* -Hát bízz magadban annyira, mint én, és akkor nem lesz baj. Tudod a legtöbb dolog fejben dől el. *Ejtek meg egy apró mosolyt, az ujjaim pedig odalent finom játékba kezdenek. Nem akarok csak úgy elmenni innen. Ez ugyanolyan, mint hogy a lóra is vissza kell ülni, ha ledobott, ha most elmennék, akkor sosem tudnánk ezen túllépni, most kell megpróbálni és kész. A vér íze nem érdekel, ami a számba kerül, amikor megcsókol, inkább a feje mögé nyúlok vértől maszatos kézzel és a hajába túrok a tarkója felett, hogy még közelebb húzzam magamhoz. Oldalra döntöm kicsit a fejem, amikor a nyakamra téved, és még a szememet is lehunyom, hogy élvezzem a kényeztetést.* -Oh... Matt... *A kezem nem mozdul a hajából, nem érdekel, ha megint begöndörödik neki, amit annyira nem szeret, nekem úgy is tetszik. Érzem, hogy egy leheletnyit húzódik a bőröm, ahogy a seb beforr, majd felemelem a fejem és megfogom a kezét, hogy megint az ágy felé húzzam. Mostmár ledobom a nadrágomat is.* -Te is tudod, hogy ha most elmennék, akkor talán soha, vagy csak nagyon soká mernéd ezt újra megpróbálni. *Finoman végigsimítok az arcán, és újra irány az ágy. Második felvonás!*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szer. Júl. 24, 2013 10:36 am

*A friss, meleg vér, akármilyen kevés is jutott a szervezetembe teljesen felpezsdít. Egészen addig, míg nem éreztem magamhoz ilyen közel egyáltalán nem éreztem éhséget, csak most, hogy már egy kis kóstoló érintette ajkamat.
Ahogy hirtelen már a falnál állok, Andie-re meredve, idegesen és látom, hogy a kezével szorítja le az eret a nyakánál egyre jobban oszlik el a sóvárgásom a véréért. Kicsit kijózanodok ebből az állapotból, hiszen jobban aggódok érte, mint amennyire meg tudnám fogalmazni. Ahogy reszketve feláll és közelebb jön valahogy a falhoz préselem magam még hátrébb lépve, mintha én tartanék őtőle. Hogy lehet ilyen bátor? Vámpír vagyok. Megharaptam! Hiszen a vére ott csorgott a nyakán, a kezét is beszennyezte... és a szám! A kezemet felemelem és megtörlöm a számat, ne látszódjanak a vörös cseppek.* - Andie... *Suttogom halkan, amikor közel él és a tekintetével az enyémet keresi. Belenézek a szemébe és az enyémben egy jó adag megbánást láthat, míg én az övében sokkal kevesebb félelmet, mint várni lehetne. Hát ennyire meggondolatlan? Tényleg ennyire bolond?* - Nem akarok ártani neked, jobban bízol bennem, mint én magamban... *Válaszolom, de ahogy a keze lecsúszik megmerevedek álltomban és muszáj nyelnem egyet. És még rám mondják, hogy meggondolatlan vagyok! Nagy levegőt veszek, csak hogy megnyugtasson ez az ember szokás és közel hajolok hozzá, a szemem csillogása és a testem reakciója abszolút mutatja, hogy nem zárkózom el a folytatástól, egyre oszlik újra a félelmem. Habozok, majd vággyal telve megcsókolom az ajkát, nem gondolva arra, hogy a saját vérének fémes - számomra édes és mennyei - érzését is átadom neki. A kezemet a nyakára csúsztatom, végig simítva az aprócska seben, ügyetlenül hagytam ott, sietve, de nem akarom, hogy emiatt maradandó lyuggatások legyenek rajta. Másik kezemmel átölelem a derekát, majd egy hosszú, édes csók után az ajkaimat újra a nyakára csúsztatom, lecsókolom róla a vért, hihetetlenül koncentrálva, hogy ne uralkodjon el rajtam a vérszomj. Óvatosan, lassan, puhán, amíg a sebhez nem érek és megpróbálom begyógyítani azt. Gyakorlatlan vagyok, igazán, hiszen nem voltam más nővel Andie-n kívül, se azelőtt, se azután, hogy átváltoztam, de akármennyire is teli van a lány tetoválásokkal és akar is még, azért két vámpírharapás ütötte apró lyuk nem a legjobb motívum. Azt ígértem, hogy számíthat rám, hogy vigyázok rá, rájuk, erre már most sebet ejtettem rajta.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 9:08 pm

*Csak megérti végre, hogy mit akarok, és már hamarosan gyakorlott mozdulattal heveredik fölém. Egész jó tanítvány, azt meg kell hagyni, hiszen eddig még csak egy éjszakánk volt együtt, és nem tudom, hogy azóta gyakorolta-e az újdonsült tudását mással. Hergelem és simogatom, mire végül elkezdi lehámozni magáról a nadrágot, addig engedek neki egy kis teret, hiszen a lábaimmal átöleltem a csípőjét és magamhoz húztam előzőleg. Amikor végre készen van, megint magamhoz vonom szorosan, és már nagyon is érzem, hogy be van indulva, én pedig nem vágyom semmi másra, csak hogy jól elintézzen, mert erőteljesen hiányom van. A nyakamhoz ér, és hirtelen felszisszenek, amikor egy kicsit megkarcolja az ütőerem felett az érzékeny bőrt, majd a következő pillanatban már belém is mar. Egy apró nyögés hagyja csak el a számat, de már is kellemes érzés árad szét a testemben. Lecsukom a szemem, magamhoz húzom, átölelve a vállát, és halkan szuszogok, miközben a fogai a nyakamban pihennek. Aztán hirtelen szakad meg minden, a következő pillanatban már a fal mellett van, én pedig ösztönösen a nyakamhoz kapok, amiből apró csíkban folyik a vér. Szorítom a két apró sebet, hiszen az ütőér... el is vérezhetek, ha nem nyomom elég erősen. Látom, hogy a szája is véres és egy pillanatra meghűl az ereimben a vér. Az én hibám? Nem gondoltam bele eléggé, hogy ez neki most nehezebb így? Kicsit reszketek, ahogy feljebb tornászom magam az ágyon, de nem tőle félek, csak valahogy így reagál a testem arra, ami történt. A szívem hevesen kalapál, hiszen a testem még mindig részben fel van hevülve az érintésétől, a harapásától. Beharapom az alsó ajkam, majd végül feltápászkodom és felé lépkedek. Nagyot nyelek, és végig keresem a szemkontaktust.* -Megbízom benned... érted Matt, megbízom benned! Nincs semmi baj. *Egészen közel lépek hozzá, és leveszem a kezem a nyakamon lévő sebről, ami már nem szivárog, de még mindig maszatos a vértől, az én véremtől. Le kell ezt győznie, és hogyan tudja megtenni, ha nem úgy, hogy gyakorol. Le kell ezt győznünk, hiszen van egy gyerekünk és én... bármilyen furcsa és magam sem értem, de vele akarok most együtt lenni, nem akarok más pasit keresni, hogy kielégüljek. Lecsúsztatom a kezem az alsójára, finoman simítok végig a férfiasságán.* -Mindent lehet uralni, biztosan ezt is.

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 8:21 pm

*Azért még eljut hozzám, amit kér és a nevetése, elmosolyodok és természetesen vettem a lapot, majd visszafogom magam. Igen, de hogyan is? Furcsa módon erre még nem kaptam kiképzést, csak arra, hogy ne támadjak meg éhségemben egy diákot se, aki elsétál mellettem. Ahogy a keze a mellkasomon megszokásból levegő szökik a tüdőmbe és kihúzom magam, majd a csókokat szenvedélyesen, hevesen viszonzom. Nem felelek már a szavaira, a lába már körülöttem én pedig egészen közel nyomulok, hogy összeérjen a testünk. A vérem az egész testemből egyre jobban pontba gyűlik és ezt még az amúgy kemény anyagú farmer se tudja elfedni, éppen csak egyre kényelmetlenebbé válik. Azzal a kezemmel, amelyikkel nem támaszkodok és eddig a mellét simogattam lecsúsztatom a nadrágomra és fél kézzel kikapcsolom, bár valójában a gomb lepattan róla, így csak jóindulattal lehet ezt kikapcsolásnak nevezni és lejjebb rugdosom. Csak annyira távolodok el tőle, hogy a farmer lecsússzon, majd azonnal hozzásimulok, szorosan, még alsógatyán keresztül. A csókjai a nyakamon felhevítenek és mélyen beszívom a bőrének illatát. A testem a szívverésem nélkül is afféle lüktetésbe kezd, majd az ajkaim lassan az ő nyakára vándorolnak, csókolgatni kezdem, viszonozva az ő játékát, de... De az ereihez érve a fogaim akaratlanul is kipattannak és még ha csak kevéssé is, de megsebzem a nyakát. Szinte érezhetetlen, de néhány csepp vért még is produkál, ami egyenesen a számba fut. A vérének az íze megbolondít és a fogaimmal mélyebbre harapok, őt elönti a vámpírok bénítása, kéje, de én pontosan tudom, hogyha továbbra is iszok belőle, akkor mindennek vége. A harapás után, még mielőtt kortyolnék a nyakából elkapom a fejemet és elugrok az ágy mellől, afféle Edward-szerűen hátra, pedig az utolsó vágyam az, hogy csillámvámpír legyek. Andie nyaka véres, még ha a vámpírok nagyon is értenek hozzá, hogy hogyan tüntessék el a nyomaikat, én még nem, és az ajkaimon is vér csillog. Hatalmas szemekkel meredek rá, a falnál állva, megfeszült testtel, hogyha szükségem lenne a légzésre, most zihálnék.* - Andie... Sajnálom... *Nyögöm ki, ennyi telik tőlem és eközben is látszanak a véres fogaim. Összeszorítom a szám és "becsukom az orrom", próbálom kitörölni a fejemből a csábítást, az édes vérének az ízét...*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 7:58 pm

*Na igen, a fene se tudja, hogy ezt most hogy lehet kezelni. Mi van, ha majd eljönnek a szüleim? Hogy fogom bemutatni őt? A gyerekem apja, vagy egyszerűen csak "Őt itt Matt.", fogalmam sincs. Szerencsére nem konzervatívak, szóval nem fogják elvárni, hogy akkor szépen vegyen el, és házasodjunk össze, ettől nem félek, de mégis, nem tudom, hogy lehet ezt jól kezelni. Majd idővel biztosan kialakul. Aztán szórakozik nekem kicsit az ablakkal, de mostmár nem hagyom, hogy meghátráljon. Vannak szükségleteim és most nem uborkára vágyom.... vagyis mondjuk úgy, hogy más formában, mint a kovászos. Szóval igenis igyekszem elmagyarázni neki, hogy rá vágyom, és hogy szépen pattanjon ide rám, mert morcos leszek és egy terhes morcos lányt igazán nem akarhat a szobájában. Szerencsére veszi végre a lapot és ledobja a pólóját. Elmosolyodom, hiszen olyan hirtelen terem felettem, hogy követni se tudom.* -Azért a lényeget ne ilyen gyorsan cukorborsó, mert úgy nekem nem lesz az igazi. *Nevetem el magam, hiszen azért ez a gyorsaság sok lenne később. Finoman végigsimítok a mellkasán, hiszen ha ez létezik, akkor még kidolgozottabb, mint eddig. Igazán szexi pasi, csak amikor már kinyitja a száját és vigyorog... bár valahogy azt is édesnek gondolom. Végre megtalálja az ajkaimat is, én pedig mohón viszonozom a csóközönt, beszívva az ajkait, a nyelvemmel is vad táncot járva a szájában.* -Igen, valami olyasmi, de ez most...bonyolult még. *Lehelem halkan, de már nem igazán köt le a beszéd, arra már nem tudok igazán figyelni. A lábaimat a dereka köré kulcsolom, hogy magamhoz húzzam a csípőjét, hiszen még mindig rajtunk van alulról a ruha, de ez kis előjátéknak ez is megteszi. Finoman simítok végig a hátán, és csókolom végig a nyakát.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 7:27 pm

*Hogy milyen viszonyban vagyunk? Talán erre mondják, hogy bonyolult? Vagy az csak egy facebook-os hülyeség? Mindegy is, a zavarát nem veszem észre, mert túlságosan elvonja a figyelmemet a baba és az öröm, amit érzek. Nem fogok külön edzeni arra, hogy mások arcáról vagy szívveréséről, vagy hangszínéről olvassak, hiába van meg bennem hozzá a tehetség már, egyszerűen... Ez igazán nem köt le. Nem abból indulok ki, hogy mindenki át akar verni, akkor meg minek? Nem fogok ezért Lie to me-t (Hazudj, ha tudsz) tanulmányozni minden este.* - Igen is, azt hozom, amit kíván, my Lady. *Hajolok meg egy kicsit a kedvenc könyvem - mivel mást nagyon nem is olvastam - megnevezésével élve. Ahogy látom az ágyamon és lassan oldozza a ruháját még csak csak el tudnék fordulni, de a szavai teljesen beindítanak. Elégítsem ki a testi vágyait és be van indulva... Na itt tűnik el az ép és logikus eszem minden foszlánya, amiben amúgy sem bővelkedek Még valahol visszhangzik a fejemben, hogy "terhes nőd... nőd... nőd!", de képtelen vagyok kiemelni. Inkább ledobom a pólómat és a következő pillanatban már fölé hajolok, egyik kezem a testén, a másikkal támaszkodok, az ajkam az övére tapadva. Nem emberi gyorsaság volt, amit produkáltam, és a testem valahogy még annál is keményebben feszül, mint a legutóbb - pedig alapjáraton is igazán kidolgozott volt ez a test. Néhány hosszú csók után suttogok csak halkan egy két pillanatig.* - Az én terhes nőm? *Kérdezem, vagy inkább vigyorgom halkan, belenézek a szemébe bármiféle reakciót várva - igen, most várok és figyelek -, de akármi is az, újra megcsókolom, a kezem már a mellén, testemmel csak finoman nehezedek rá.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 7:55 am

*Értékelem is, nem akarom, hogy mindent tudjon, amit én, amit gondolok, hiszen nem vagyunk olyan viszonyban. Azt sem tudom, milyen viszonyban vagyunk, hiszen még csak nem is járunk. Nem szoktam én annyira komolyan venni ezeket a dolgokat, de most, hogy itt a baba... gondolatban megrázom a fejem, ebbe aztán végképp nem akarok belebonyolódni. Aztán felmerül bennem az ötlet, hogy hallhatná a baba szívverését, hiszen már elég nagy hozzá és neki meg hiperszuper hallása van. Kihúzom magam kicsi, hogy lehetőleg minél kevésbé kellejen hajolgatnia, de hát nem vagyok túl magas és ezen az sem változtat, hogy nyújtózkodom. Csendben várok, amíg hallgatózik, hogy ne zavarjam meg, aztán megszólal, hogy hallja, nekem pedig repes a szívem, hogy ilyen nagyon lelkes. Pedig féltem, hogy ki fog akadni, de nem, úgy örül, hogy azt nem gondoltam volna.* -Örülök neki! *Mosolyodom el, amikor megölel. Milyen kis hóbortos és mégis érzelmes... egészen klassz pasi... Furán érzem magam, létezik, hogy zavarban vagyok? Én soha sem vagyok zavarban, de az is igaz, hogy soha sem voltam még valakivel, hát nem is tudom, kedvelem ezt a srácot.* -De nem, akkor egyszerűen csak azt kell hoznod nekem, megértően és kedvesen! *Nevetem el magam, így legalább a felmerülő zavaros gondolatok is gyorsan elszállnak a fejemből, aztán kapok az alkalmon és meg is célzom az ágyát, és immár póló nélkül heveredem el rajta. Morcosan pillantok rá, amikor az ablakot emlegeti, és kicsit jobban felkönyökölök, majd a nadrágomon is kioldom a gombot.* -Arról volt szó, hogy a terhes nődnek bármit megteszel, amit kér, és most azt kéri, hogy elégítsd ki a testi vágyait, mert iszonyatosan ki van éhezve! Gyerünk cukorborsó, ne várakoztass! *Megpaskolom magam mellett az ágyat. Nem túl nagy a hely, de igazából nincs is szükség arra, hogy két ember elférjen rajta egymás mellett, hiszen amúgy is egymáson leszünk.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 7:36 am

*Kicsit bólintok, nem szándékom kikémlelni a titkait meg kihasználni ellene a vámpírságomat. Más kérdés, hogy mással szemben simááán és a kosárpályán verhetetlen leszek. Persze úgy, hogyha olyannal játszok, aki nem tudja a titkom, akkor ne legyen a mozgásom ember feletti. De mindenkit lenyomok, háh!* - A babát? Hú! *Eszembe se jutott, hogy már lehet szívverése és eddig nem is figyeltem. A mozdulat, ahogy a hasára teszi a kezét hihetetlenül bájos, néhány pillanatig csak elmosolyodva tudom figyelni, aztán hajolok le kicsit.* - Eddig nem hallottam, de nem is figyeltem... *Mondom halkan, aztán elhallgatok, hogy meghalljam a legkisebb neszeket is. Nagyon közel kell hasonlom, hiába a vámpírhallás, azért ez igazán halk kis dobogás még. Mikor megüti a fülem a pici nesz elvigyorodok, hallgatom tovább, jó néhány másodpercig nem akarok elmoccanni Andie-től.* - Hallom! *Szólalok meg és kihúzom magamat, csöppet elragadtatottan megölelem, de nem szorítom meg nagyon, csak átölelem boldogan. Jézusom, ennyire érzelmes lennék? Olyan papucsot fog belőlem csinálni ez a baba-dolog, mint még soha. Természetesen az ágyba vitel ötletén kapva kap, bár valamiért a pasizásra kicsi pofont érzek az arcomon, de annyira nem ügyelek rá.* - Ó, te szegény-szegény kicsi Andie... *Suttogom, kicsit vigyorogva, hogy már vagy másfél hónapja nem pasizott igazán. Micsoda szerencsétlenség! A kovászos uborkás kiakadásra muszáj felnevetnem hangosan.* - Aztán, ha két hónap múlva kovászos uborka lóg ki a szádon majd emlékeztetlek, hogy mennyire utálod. *Nevetem kicsit, tényleg azt láttam, hogy a terhes nők nagy része azt eszeget össze-vissza, rendszertelenül. Ahogy az ágyamra hátrál nyelek egyet, a póló ledobása igen egyértelmű célzás, hogyha az embernek van egy kis esze.* - Ó, meleged van? Nyissak nagyobb ablakot? *Kérdezem kissé felvont szemöldökkel, értetlenül. Na jó, hülye vagyok, de ez alkalommal megjátszom. Nem vagyok olyan jó színész, szóval néhány másodperccel azután, hogy megszólaltam egészen egyértelmű lesz, hogy nagyon erőteljesen végignézek a lányon és pontosan értem, hogy miért is fekszik póló nélkül az én ágyamban. Nem lépek még oda hozzá, míg nem válaszol, nem hallottam a reakcióját. Az eszembe kúszik, hogy vámpír vagyok, hogy sokkal erősebb vagyok nála, hogy összeroppanthatom akár, hogyha nem ügyelek, nem koncentrálok így kissé elbizonytalanodva állok az ágytól nem messze, Andie-re nézve. Igazán aggódok, hogy tudnék ártani neki és a picinek is... De basszus, milyen dögös! Még úgy is, hogy pontosan tudom, hogy terhes, uhh... Van bennem elég sok vér ahhoz, hogy egy kevés az arcomba szökjön.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Júl. 23, 2013 6:40 am

*Nem is tudom, azt hiszem a környezet bár befolyásol, de az alap jellemen az sem tud gyökeresen változtatni, és valahogy mindenkinek van egy alap jelleme, ezért van, hogy testvérek, akik egy helyen nőttek fel nem egyformák, még az ikrek sem, akik egy iskolába járnak és akár a baráti körül is egyezik. Azért annak örülök, hogy nem tud teljesen minden reakciót értelmezni, bár így is nehéz, hogy azért az átjön neki, ha nem vagyok nyugodt, ez már biztos.* -Jól van és nem ér előnyt kovácsolni belőle ellenem! És nem titkolok semmit, csak na, a miheztartás végett. *Aztán hirtelen villan be egy ötlet, hiszen... elmosolyodom, és a hasamra csúsztatom a kezemet.* -Akkor hallod őt is? *Hiszen a kicsinek is van szívverése, bár bent, és lehet hogy halkabb és közel kell hajolnia hozzá, de van. Azért ez nem fair, így ő akármikor hallhatja.* -Ha bármi gond van, rohanok hozzád, hogy megnézd jól van-e. *Nevetem el magam. Arra mondjuk számíthat, hogy ha arról van szó, akkor hajnal kettőkor fogok leosonni a kijárási tilalom alatt hozzá, ha akarok valamit. Simán képes vagyok rá. Aztán a válasza és a nevetés így együtt.. elvigyorodom, amikor a derekamra csúsztatja a kezét.* -Végülis... a hülye rosszullétek miatt nem nagyon voltam mostanában se bulizni, se pasizni... *Nem mondom ki nyíltan, hogy ki vagyok éhezve, de azért lassan kezd így lenni. Igazából mindig is elég nagy volt a szexuális étvágyam, amit gond nélkül tudtam csillapítani, de az utóbbi időben... és amúgy is ha elkezd nőni a hasam, akkor végképp ki a franc fog majd rám mászni? Francba! Lecsúsztatom a kezem az övére, és az ágya felé indulok húzva magam után, közben azért még figyelve a szavaira.* -Jól van cukorborsó, meglátjuk. *Reagálok még a szülés dologra, de már kezd erőteljesen máshol járni az eszem. Jó teste van na, erről már egyszer megbizonyosodtam.* -Fúúúj, utálom a kovászos uborkát! De végülis egy fagyi... nem, most inkább másra vágyom, majd utána. *Amikor elérem az ágyat lehuppanok rá, és egy pillanat alatt ledobom a felsőmet a földre, hogy aztán kényelmesen eldőljek. Csak érti a célzást, igaz?*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Vas. Júl. 21, 2013 7:43 pm

*Elgondolkozva bámulok az ikertestvéréről szóló dologra, igazából nem akarok mélyebben gondolkozni ezen, hogy akkor mit befolyásol a környezet, hogyha nekik ugyanabban a környezetben ilyen más lett a jellemük. Ez bonyolult gondolatmenet és úgy se tudnám kibogozni. Kicsit megvonom a vállam a hazugságra.* - Attól még, hogy hallok dolgokat, meg szagolok dolgokat, meg látok dolgokat nem biztos, hogy össze is kötöm, hogy mi mit jelent. Jó, hogyha nagyon dobog a szíved akkor gondolom félsz, vagy izgatott vagy, hogyha meg nagyon elkerekedik a szemed meglepett, de ezen felül... Mit tudom én, gondolat olvasó azért nem lettem. *Vonom meg kicsit a vállam, hiszen tényleg nem voltam soha se olyan típus, aki nagyon figyelgeti a másik arcvonásait és megfejti, hogyha elsunnyognak valamit.* - Miért, mit titkol a kisasszony, amit ennyire félt? *Vigyorgom el kicsit, vidáman.* - Ágyba vinni! *Vágom rá, elnevetve magam, miközben a kezem már a derekán van, nem a nyakán. A kérdés már csak az, hogy komolyan veszi e, amit rávágtam, vagy rájön, hogy vicceltem... Nem minthogyha ellenkeznék, hogyha nem jönne rá. A szülésre elhúzom picit a számat, de nem az ő válaszát fintorgom ki, hanem latolgatom, hogy van e esélye annak, hogy bent legyek.* - Azért... azért megpróbálok majd edzeni rá, jó? De nem ígérek semmit, valójában nem igazán értem még a saját működésemet se, azt se tudom, hogy lehetséges e akkora önuralom, fogalmam sincs. *Mondom kicsit homlok ráncolva, rám van írva, hogy lövésem sincs menni fog e, tanácstalan vagyok. Talán majd Nicolas... Vajon mit fog szólni, hogyha elmondom, hogy gyermeket vár Andie? Egyáltalán... felvehetem a nevemre? Mikor rájön a válaszra lassan-lassan bólintok.* - Talált-süllyedt. Egyáltalán nem gondoltam bele eddig, amíg be nem jöttél és elő nem álltál a babával, de ahogy belevillant a fejembe, hogy végül is... hulla vagyok... vagy olyasmi, körvonalazódott a dolog. *Válaszolom neki, miközben lassan veszek egy levegőt, szokom az erős illatokat, habár kívülről inkább úgy látszik, hogy a hajába szagolok.*
- Hogyha bármiben... ismétlem bármiben segíteni kell, csak szólj, rendben? Mikor hordjak csoki fagyit, kovászos uborkával? *Kérdezek rá, eszembe jutva, hogy az egyik vígjátékban a feleség állandóan ezzel ugrasztotta ki a férjét a házból.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szomb. Júl. 20, 2013 10:43 am

*Finoman megrántom a vállam. Én is gondolkodtam már ezen, de hát talán pont így a jó ez, mert kiegészítjük egymást. Én néha felpörgetem, ő pedig pont hogy leállít, hogy ne álljak föld körüli pályára, vagy ilyesmi.* -Dehogy, ugyanúgy viselkedtek, de tudod neki más a jelleme, nyugodtan. Szerintem pont azért van ez így, mert ikrek vagyunk, és így alkotunk egy kerek egészet. *A vámpír téma azért persze, hogy megijeszt kicsit és ideges leszek tőle, furcsa is lenne, ha nem így lenne, de legalább nem rohantam el sikítva, pánikolva, hogy most mi lesz. Ez most bőven elég. Azért arra elhúzom a szám, amikor arról beszél, amiket érez belőlem.* -Szóval akkor neked még csak hazudni sem lehet innentől mi? Azért ez elég szemét egy helyzet. *Na nem mintha akarnék, mert egyébként is elég nyílt és egyenes ember vagyok, csak hát na. Vannak jótékony hazugságok is, apró füllentések, amiket a jó ügy érdekében lépünk meg. Azokra azért néha szükség van. Automatikusan a nyakamhoz nyúlok, amikor arról beszél, hogy milyen nehéz visszafognia magát, és talán még inkább hevesebbre vált a szívverésem, amikor a saját kezét az enyémre teszi és végigsimít a nyakamon. Megborzongok, hiszen egyébként is érzékeny pontról van szó.* -Most megnyugtatni akarsz, vagy ágyba vinni cukorborsó? *Nevetem el magam, bár ez most inkább a feszültségem levezetése, mint igazi nevetés. A csontszárnyakra már inkább csak megrázom kicsit a fejem, én nem örülnék neki, ha olyanokkal rendelkezne. Ez azért jobb, sokkal. Egyáltalán nem ellenkezem, amikor a derekamra csúszik a keze, volt már ennél jóval intimebb helyen is, szóval hozzásimulok, amikor közelebb húz. A kérdésére elgondolkodom picit, végül lassan, de bólintok.* -Azt hiszem, talán. Tudod nem bírnám én ezt egyedül végig csinálni, de... de nincs baj, majd Lory, vagy anya ott lesz velem. *Nem akarom én erőltetni, tudom hogy ezt több részről is igen nehéz lehet neki, szóval kibírom nélküle, de egyedül semmiképpen sem menne, hogy végigcsináljam. Igazából a vámpírokról nem tudok túl sokat, sose kérdeztem erről Lory-t, főleg mert úgy tűnt, őt se nagyon érdekli.* -Hát nem sokat, de... nem lehet gyereked? Mármint több ezek után? *Így már kezdem érteni a dolgot, akkor végülis logikus a reakciója, hogy ennyire örült. Hülye helyzet, mert neki ez a becsúszott gyerek az egyetlen, aki lehet.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szomb. Júl. 20, 2013 8:43 am

- Hogy lehet, hogy ennyire nem hasonlítotok? Tűz és víz A szüleitek máshogy viselkedtek veletek? *Kérdezgetek, bár valószínűleg ezekre a kérdésekre nem nagyon lehet választ találni. Mikor azt mondja hisz nekem és átölel kicsit elmosolyodok, jól esik, igazán, csak az erős szívverése zavar meg kissé, ami a félelmét, vagy inkább idegességét jelzi.* - Most is hallom, hogy milyen hevesen ver a szíved és éreztem, hogy megfeszült a tested. *Mondom neki, hogy pontosan tudja, hogy "mivel áll szemben". Nem ígérem, hogy az új képességeimet nem fogom kihasználni, de talán annyit meg tudok tartani, hogy Andie-vel igyekszem visszafogni magam, bár ha egyszer érzem a reakcióit nehéz kitörölni a fejemből vagy nem szóvá tenni. Ahogy a nyakához emeli a kezét lassan megemelem az enyémet és rácsúsztatom, végigsimítok a kézfején, majd a nyakán is, gyengéden.* - Semmi baj. És szerintem a csont szárnyak nem csúnyák, hanem kimondottan coolak! *Kicsi vigyor kúszik az arcomra, tényleg menőnek tartom, extra-különleges lenne, hogyha valaki csontszárnyakkal sétálna. Mondjuk az a valaki nagyon csúnyán be lenne skatulyázva, hogy halál teremtménye, sötét, romlott és így tovább, mert azért tényleg ijesztő és feltűnő az. Én is feltűnő vagyok, de a vörös-aranytól még nem nagyon ijedtek meg, inkább bámultak egy sort aztán tovább sétáltak. Leengedem a kezem a derekára és magamhoz húzom kicsit, egészen közel, de hogyha ellenkezik, vagy látom, hogy fél, akkor persze abbahagyom.* - Jézusom, a szülésen? *Hüledezek kicsit elkerekedett szemmel, valójában akkor se jutna az eszembe, hogy bemenjek a szülésre, hogyha ember lennék. Az... gusztustalan! Még az oroszlánoknál is az volt, amit láttam a discovery-n, az embereknél testközelből még rosszabb lehet. Andie szenved, mindenhol vér, egy kicsi, véres cucc jön ki BELŐLE... Valahogy szimpatikusabb, hogy már tisztán és üdén kapjak a kezembe egy kicsi ént. Néhány pillanatig bámulok rá, aztán megrázom a fejem, de csak hogy kiűzzem a véres gondolatokat.* - Hogyha ember lennék szeretnéd, hogy bent legyek? Még... kilenc hónap... annyi idő alatt talán sikerül tanulnom még. Hogyha szeretnéd. *Papucs vagyok? Naná, hogy papucs vagyok. Hogyha szeretné bent leszek és mindent megteszek azért, hogy a vértől ne gőzöljek be. Furcsa ez az érzés, egyszerre gusztustalan, egyszerre pedig attól kell tartanom, hogy majd meghozza az éhséget és az őrjöngést. Ez is gusztustalan.*
- Andie, mit tudsz még a vámpírokról? Tudod, hogy miért örülök annyira a gyereknek? *Kérdezek rá, miközben már a másik kezem is a derekán, félig átölelve őt, közel húzva. Meghitt póz, valamiért úgy érzem szükségem van rá hogy átöleljem, hogy közel legyen hozzám, és a vérszomjat igen is el tudom tüntetni. *

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 8:02 pm

-Hát majd találunk valami arany középutat, ne aggódj Eddie majd szigorú lesz vele, ismerem már, ő majd megneveli, amíg mi igyekszünk elkényeztetni! *Elvigyorodom, hiszen tényleg így gondolom, Eddie engem is próbált megnevelni, bár nem igazán sikerült neki lassan húsz év alatt, de majd hátha a kicsivel többre megy. Ha pedig nem... hát akkor majd elkényeztetett kis kölyök lesz belőle, bár remélem ő nem fog húsz évesen gyereket szülni. Tényleg erősen meglepődöm a vámpír dolgon így elsőre, hiszen azért ez eléggé hirtelen ért, még a felvezetés után is, ő pedig gyorsan pattan fel és megy az ablakhoz, nem is tudatosul bennem, hogy miattam teszi. Kicsit hezitálok, de végül mögé lépek, hogy átöleljem. Kedves fiú és a gyerekem apja, nem fogok azért kiakadni rá, mert olyasmi történt vele, amibe amúgy sincs beleszólása.* -Hát megfordult az a is a fejemben, de te mondtad, hogy te jófiú vagy... én meg elhiszem. *Mondom a hátának beszélve, és hallgatva az új infokat róla. Azért ezek biztos nem rossz dolgok, de vért inni.. hát az eléggé nem guszta. Azért, amikor rólam beszél egy kicsit megmerevedik a testem, amit biztosan érez is, és megint kicsit feljebb kapcsol a szívverésem.* -De ez... nem is lehet előtted semmit eltitkolni, úgyis rájössz. *Nem fair, de tényleg! Aztán az ösztöneiről beszél, ami azért tényleg ijesztő, így nem is gondoltam bele mélyebben, hiszen nem igazán értek én ehhez. Megfordul, én pedig óvatosan pillantok fel, és amikor beszél automatikusan a nyakamhoz kapok, mintha csak próbálnám elnyomni a vérem ideges száguldását.* -Mert akkor csúnya lenne a szárnyad. *Mondom egy óvatos félmosollyal. Azt hiszem Lory ki fog akadni... nagyon ki fog akadni!* -És bízom benned, mármint igyekszem, és gondolom ezek után nem leszel bent a szülésnél, ahol... hát tudod. *Igen, ott aztán tuti lesz vér, meg minden és nem lenne hasznos, ha leölné a gyógyítókat.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 7:44 pm

*Mikor kapok egy puszit az arcomra a kedves szavai mellé elmosolyodok, hogyha lenne bennem egy kicsit több vér - na meg friss - talán még fel is forrósodna az arcom.* - Igyekszem majd nem félre nevelni a gyereket. De előre megmondom, gyanítom, hogy elkényeztetett ficsúr lesz. *Kicsi vigyor, aztán jön a komolyabb téma. A pupilláinak kitágulása, a ledöbbenés igazából egy kicsit kétségbe ejt, de nem fixírozom sokat, már az ablaknál állok és szívom be a kinti levegőt. Azt hittem, hogy inkább az ágyon marad, távol tőlem, ameddig megemészti a dolgokat, de hallom ahogy feláll és mögém lép. Hihetetlenül jól esik, hogy hátulról átölel és a hátamra dönti a fejét, de közben az orromba újra beszivárog az illata. Túlságosan friss vámpír vagyok, állandóan lélegzem, megszokásból. Egy pillanatra megfeszül a testem a kérdésekor, majd halkan felnevetek.* - Nagyon rossz? *Visszhangzom, tényleg egy kiszakadó, őszinte nevetéssel.* - Én a helyedben már kifutottam volna a világból és te értem aggódsz, Andie? *Kérdezem csendesen, még mindig mosolyogva, talán kicsit hitetlenül.* - Egyáltalán nem rossz. Erős vagyok. Gyors. Vannak... képességeim. Persze hátrányaim is, például... isteni az illatod és hallom, ahogy pulzál a szíved, ütemesen, amikor elmondtam akkor olyan gyorsan, mint egy riadt őzé. *Hogy ez miért hátrány? Az illata, a szívverése, minden szépen ébresztgeti az ösztöneimet, aminek még nem vagyok teljesen az ura.* - Még nem nagyon tudom kezelni az egészet, hogyha éhes vagyok én... még nehezen találom meg az arany középutat, az az igazság. *Mondom, bár ez így most egészen ijesztő lehet, hiszen itt van velem kettesben. A kezeire csúsztatom a sajátomat, magamhoz szorítom, egy kicsit még jólesően így állok kinézve az ablakon, aztán felé fordulok.* - De neked nem ártanék, soha, soha nem harapnálak meg. Ígérem. *Biztosítom, amennyire csak tőlem telik és visszatartom a lélegzetemet amennyire lehet, na meg persze véletlen se villantok fogsort, nem akarom elijeszteni.* - Matt Demerest, az élőholt sárkányfiú, szolgálatodra. *Hajolnék meg, hogyha nem állnánk olyan közel, hogy azzal lefejelem.* Miért nem születtem én csontsárkánynak?

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 7:30 pm

*Igazából én is igyekszem ezekbe bele sem gondolni, de attól még muszáj lesz, mert úgyis tájékozódni kell, nem lehet csak úgy hozzáállni, hogy majd egyszer csak hirtelen minden a nyakamba szakad, azt hiszem akkor eléggé kiverné a biztosítékot a sok infotömeg.* -Köszönöm, de szerintem te is. *Mosolyodom el, és még egy puszit is nyomok az arcára. Nem is tudom miért oda, ez most ilyen hülye helyzet. Tényleg nem tudom hogy kezelni. Más, ha lefekszem egy pasival, aztán nem is találkozunk többet, megint más, ha egy vad éjszaka után csak haverok maradunk, de most közben lesz egy gyerekünk. Ilyenkor mi van?* -Én elhiszem, de... *Tényleg nem értem, hogy mire akar kilyukadni, aztán lassan tovább magyaráz, vagy legalábbis fogjuk rá, hogy valami hasonlót próbál művelni, ami azért jócskán körülményesen megy neki. Kissé kitágul a pupillám és a szívverésem is automatikusan gyorsul, hiszen azért erre tényleg nem számítottam. És amikor a fogait is kiengedi... Kicsit lefagyok. Jó, nincs bajom a vámpírokkal, de hogy Matt az és én itt vagyok vele egy szobában...* -Oh! *Ennyit sikerül kinyögnöm, ő pedig már rögtön az ablakban is van. Hezitálok, most oda kéne mennem? Valamit kéne mondanom igaz? Mert azért ez neki se lehet könnyű gondolom. Végül feltápászkodom az ágyról és kissé bizonytalanul közelebb lépek, egyszerűen csak hátulról átölelem és a hátának döntöm a fejem.* -Semmi baj... tényleg. És nagyon rossz? *Hülye kérdés azt hiszem.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 7:09 pm

*A szoptatás. Pelenkázás. Na, ezek eszembe se jutnak. Egyelőre a "mi van, ha sír és nem akar aludni" a maximum probléma, ami eszembe jut. Andie mellein csüngő gyermek, aki az én véremből való... Őőő...* - Belejövök hát. Mindenki belejön, azt hiszem. És nagyon jó szülők leszünk. Te mindenképpen. *Mosolygok kedvesen, főleg, hogy látom, hogy enyhül a félreértett viccelődésben. Nem szántam komolyra, igazán.* - De én az is vagyok, jó, mindenekfelett. Csak hidd el, kérlek. *Válaszolom, jóval komolyabban, mint ahogy ő viccelődve visszamondta, hogy mindenki ezt mondja. Lehet, hogy picit a komolyságommal megijesztem, mert hát nem valami jellemző rám, de nem tudom hogyan kéne tálalnom. Valószínűleg az se lenne jobb, hogyha el báb-játékoznám, hogy vámpír vagyok.* - Nem, ne aggódj! Mármint igen. Hú, hogy kezdjem. Azután, hogy találkoztunk, néhány nappal én... szóval volt egy bizonyos kaland, ami nem igazán jól sikerült és nagyon... súlyosan megsebesített egy vámpír. Jobban mondva... *Hihetetlenül nagylevegő, beszív, kifúj, majd a számat kissé kinyitom és csöppet engedem, hogy az agyaraim előbújjanak, de erősen gyötrődök, mert nem vagyok még valami profi abban, hogy ezután ne nekiessek valakinek, akiből ihatok.* - Átalakított. *Bököm ki és miután megmutattam a vámpírfogakat visszahúzom őket és nagyon gyorsan felállok a lány mellől, az ablakhoz lépek, kinyitom és nekidőlve a párkánynak kihajolok, hogy levegőzzek kicsit. Túl közel a lüktető vérének az illata, más szagokat kell éreznem, a hideg, tiszta levegő illatát. Nem vagyok éhes. Nem vagyok éhes. Tényleg nem vagyok az, elméletben. Hülye fogak és hülye ösztönök!*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 6:55 pm

-Hát tényleg nem volt kellemes, de az a lényeg, hogy már vége van. *Bólogatok, hogy megerősítsem a saját szavaimat. És naná, hogy majd pihenek és szépen oldják meg, akik segíteni akarnak, az a dolguk, főleg ha szülés után leszek, akkor meg főleg. Jó ég, mi lesz majd a szoptatással! Megrázom magamban a fejem, nem ezekre a dolgokra most még nem akarok gondolni, van még pár hónapom, hogy teljesen felfogjam a dolgokat, addig sok mindent szépen eltemetek mélyre és kész.* -Majd bele jössz, muszáj lesz. *Hát igen, ez az a típusú munka, amit nem igazán lehet félúton feladni és kész.* -Jófiú, persze, mindenki azt mondja ám. *Mosolyodom el, de azért nem haragszom ám igazán, csak így elsőre érintett kissé rosszul a dolog, mert hát eléggé komolyan vettem a kis viccelődést. Aztán a vámpírokra terelődik a szó, amit igazán nem értek, hogy is jött szóba.* -Persze, nem is gondolom, hogy mind az lenne, az emberek között is vannak rosszak, vámpírok között is vannak rosszak, de attól még nem alapból mindegyik. *Aztán egészen elkomolyodik és mellém ül. A kis viccelődésre elmosolyodom, de feszült maradok, mert eléggé komolynak tűnik, amit mondani akar.* -Miről van szó Matt? Valami baj van? *Persze, alapból valami rosszra gondolok, ami végülis érhető, ha már így indított.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 6:26 pm

- Napokon át... minden reggel... Rh'llor-ra! Rémesen hangzik! *Hüledezek csendesen, majd hozzá toldom.* - Örülök, hogy most már jobb. Akkor amíg pihensz majd én a telefonon lógok és idegesítem a családod, meg a barátokat, hogy mit kell csinálni, hogyha a gyerek nem hajlandó elaludni és már zsibbadnak a szárnyaim. *Vigyorgok egy kicsit, az említett testrészeimet megmozgatva, nyújtóztatva. Kicsit rosszul esik, hogy tényleg azt hitte, hogy ilyen aljas lennék, pedig nincs is miért rosszul esnie. Tényleg nem ismerjük egymást, ez, hogy gyermekünk lesz teljesen felforgatja az életünket. Halálunkat. Az ő életét és az én halálomat.* - Én jófiú vagyok, glóriás angyalka. Hidd el, csak a szárnyaim félre sikerültek. *Egy vigyor csúszik azért az arcomra, ahogy felé fordulok, lassan beletúrva a hajamba, majd visszahanyatlok hátra, a könyökeimre támaszkodva. * - Jó tudni. És persze, ők is emberek, csak kicsit... mással táplálkoznak. De attól még, hogy néhány gonosz, nem mindegyik! *Úgy védekezek, mintha Andie támadott volna, de egy rossz szót se mondott, csak fogalmam sincsen, hogy hogyan lehet ezt kibökni. hasra fordulok, a párnába nyomom a fejem, nyögök egyet, majd feltápászkodok és mellé csusszanok.* - Nekem is el kell mondanom valamit Andie... *Elhallgatok, várok olyan öt-hat másodpercet a szemébe nézve, majd újra megszólalok.* - Nem, nem vagyok terhes. *Vigyor kúszik az arcomra, majd megrázom a fejem és kicsit komolyabb ábrázatot próbálok magamra erőltetni. Mélyen beszívom a lány különleges, erős illatát - ahhoz képest erős, mint amit akkor éreztem, amikor legutóbb találkoztunk.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 6:08 pm

-Hát nem volt épp kellemes napokon át minden reggel hányni. *Habár gyakorlott vagyok a témában, voltam már párszor másnapos, de azért ez mégis csak eléggé más volt. Azért kibírtam, és a te tényleg sokat segített, szóval hasznos dolog, ha az ember egy kis mágiával fel tudja turbózni a dolgokat. A kis riadalmára elmosolyodom kicsit.* -Azért nem lehet összetörni gondolom, meg hát én se értek a gyerekekhez, szóval majd kiötöljük együttesen csapatban, meg majd a szüleim segítenek, ha ide költöznek. Ha meg nem, hát majd... szerezünk tanácsot telefonon. *Annyira ettől nem félek, maga a szülés sokkal nagyobb ijedelemmel tölt el, de az meg ugye vége szakad, nem tart örökké, szóval... csak túlélem valahogy, igaz? Aztán kissé felhúzom az orrom a csajozós dumájára, de nem, honnan tudnám, hogy viccel?* -Hát mit tudom én? Akár még komolyan is gondolhattad. *Rántom meg a vállam, hiszen fene tudja, azért annyira még nem ismerem. Aztán csak bólogatok a holtas dologra.* -Aham, bár én annyira nem értek hozzá durván, de mintha ilyet hallottam volna már. És passz, nem nagyon ismerek vámpírokat, de végülis ők is valahol emberek ugye, szóval... *Igazából tényleg nem ismerem a vámpírokat, mármint nem tudok róluk túl sokat úgy általában.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 4:55 pm

- Ughl... *Utánzom fintorogva a rosszullét hangjait.* - Nagyon rémes volt? De akkor most már nincs semmi rosszullét valami teától? Éljen a varázsvilág! *Tényleg kicsit elmosolyodok, nagyon nem örülök neki, hogy Andie-t elkapta többször is a rosszul lét, de hát... ez normális... azt hiszem. Őszintén fogalmam sincs semmiről, ami a szüléssel kapcsolatos, csak azt láttam a filmekben, hogyha a lány terhes, akkor mindenki hordja neki a kajákat, akármit is kér. Okés, ez nem vészes, ez meg lesz. Biccentek a pesztrálásra bár egy kicsit felemelem a fejem és kétségbeesetten nézek rá.* - De ugye tudod, hogy amúgy fogalmam sincsen, hogy hogy kell bánni egy gyerekkel? Mi van, hogyha leejtem? Vagy összeroppantom? Olyan kicsik, egyszer láttam a diszkávörin egy oroszlán ellését, azok is tök kicsik. *Visszahanyatlok, előadom a babával-csajozást, mire eléggé csúnya választ kapok. Elkerekedik a szemem a plafont bámulva és halkan nyöszörgök néhány hangot.* - Hé... hé Andie, ugye tudod, hogy csak vicceltem? *Kérdem halkan, a gerinctelenség feltételezése eléggé pofán vágott, főleg, mert attól még, hogy azt mondom, hogy hú de becsajoznék, meg felszedném a nőket én... azt hittem tudja, hogy inkább vagyok cukorborsó, mintsem izomagy, aki ha felszed egy nőt másnap lecseréli, ha meg volt.* - Vörös krétapor a holtak ellen? Az jó ellenük? *Kérdezem megütközve, egy kicsit nyögve. Lassan felülök az ágyon, nyújtózom egyet, majd egészen elkomolyodva pillantok rá.* - És ha a vörös krétapor miatt olyanról derülne ki, hogy vámpír, akiről eddig nem is tudtad? Vannak... előítéleteid? *Előítéletei?! Jézusom. Ez aztán a megfogalmazás. Csak ne mondja most azt, hogy Lory-ék mindenkit elpsztítanak és ő is gyűlöli a vámpírokat, mert akkor nekem lőttek.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Júl. 19, 2013 6:43 am

*Hát tényleg nem pont ilyen reakcióra számítottam. Jó persze örülök, hogy nem akadt ki, vagy nem vágott ki az ajtón, hogy biztos csak mit tudom én a Demerest vagyonra akarom rátenni a kezem - nem is tudom igazából, hogy van-e ilyesmi -, de így akkor is furcsa. Értetlenkedve nézek rá, a homlokom ráncokba szalad újra és újra. Magyarázni kezei a nagy öröm okát, hát végülis van benne ráció.* -Én is jobban értékelném, ha neked kéne szülni, szó se róla, meg úgy általában. A kezdeti rosszullétek... Berill teája nélkül már kiszaladtam volna a világból. *Igen, ezt utáltam, és mi jön még? Majd a hátfájás, meg nem aludhatok hason... ezekbe még inkább nem is gondoltam bele mélyebben. Azért ez a nagy lelkesedés, meg levegőbe boxolás csak-csak mosolyt csal az arcomra.* -Hát akkor majd tuti, hogy lesz erre alkalmad, én alszom és pihenek, te pedig pesztrálod a kölyköt. *Vigyorodom el már egészen szélesen. Azért az jó, hogy lesz kire bízni.* -Még az is lehet, hogy rátudom dumálni a szüleimet, hogy ide költözzenek Nellondba... *Teszem aztán hozzám óvatosan, hiszen azért őket nem ismeri, és mondjuk nem is tudom, hogy fogom bemutatni, mert hát nem a párom, nem a pasim, nem a férjem... a gyerekem apja. Elég hülye helyzet. Amikor a gyerekkel való sétálást emlegeti arra célozva, hogy majd milyen nőfogó lehetőség lesz, azért kicsit elhúzom a számat. Pasik... Persze neki lehet, hogy mágnes lesz a csajokhoz, nekem meg majd taszítani fog minden létező pasit, igazán remek lesz.* -Ne a gyereked használd arra, hogy becsajozz, az eléggé gerinctelen húzás. *Igazából nem is ez a tény zavar, meg hát úgy nem is vagyunk együtt, csak hát... ha talál valami nőt, mi van, ha akkor majd folyton vele lesz, egy idő után már nem lesz ekkora lelkesedés, és szépen le fog lépni, elvesz valakit, saját gyereke lesz, rendes családban. A hirtelen jött jókedvem elég hamar el is száll, nem valami jó irányba indulnak el a gondolataim. A kérdésére már csak megrántom a vállam.* -Majd vigyázunk rá, Lory családja nagy vadász bagázs, nekik nem lesz ez gond, pár védőmágia, vörös krétapor az ajtóba a holtak ellen, meg mit tudom én, és kész.

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Csüt. Júl. 18, 2013 8:13 pm

*Jól esik, hogy hozzám bújik, de aztán látom rajta az értetlenséget és ki is böki, hogy mi olyan furcsa. Persze, gondoltam, hogy furcsának találja, de nem tudom pontosan, hogy el kéne e mondani neki, hogy mi ez a nagy öröm.* - Persze, fiatalok, azok vagyunk hát, de... Örülök, nagyon, tudod, új élet, belőlem, örökítettem a Demerest vérvonalat és...! Na jó, igazából nekem ez sokkal könnyebb, mint neked, hogyha én lennék az, aki kihordja a babát lehet egy kicsit jobban aggódnék, de attól egyáltalán nem tartok, hogy a születése után bajt fog okozni nekünk. Nagy a család, sok a barát, mágusok vagyunk, megoldjuk! És már most mondom, akármi miatt fog sírni, egy kis repülés a papával és már is elhallgat. Érzem a zsigereimben! *Elengedtem már a lányt kissé a levegőbe bokszolok, mintha csak egy kosármeccsre készülnénk és ahhoz lelkesíteném magamat. Mintha csak egy játék lenne. Valahogy ennek az egésznek csak a pozitív részét érzem. Majd lenyugodok kicsit, szusszanok egyet és hátradőlök az ágyon.* - Cassandra, Berill Lory, ez már jól hangzik, de azt hiszem kilenc hónap múlva már egy sereg lány lesz kíváncsi a picire, a lányok mindig nagyon babásak, akár van nekik, akár nincs. És képzeld el, hogy hányan fognak elolvadni, amikor elmegyek sétálni a kicsivel... *Egy kis vigyor, habár inkább a plafon felé nézek jelenleg, de még is Andie-nek szól. Kisbabával csajozni, azt biztosan jól lehet. Még a végén előadnám, hogy egyedülálló apa vagyok. Nem mintha nem lenen egyértelmű, hogy akkora felhajtás lesz itt, hogy mindenki pontosan tudja, hogy nem kétségbeesett egyedülálló apa vagyok, hanem csak egy kétségtelenül helyes és partiképes apa édes kisbabával. Kicsit megrázom a fejemet a gondolat után, majd valamivel normálisabb mederbe terelem őket.* - Figyelj, Andie... Tudtad, hogy az iskolában vannak a pletykák szerint vámpírok és vérfarkasok is? Szerinted biztonságos itt egy babának? *Idióta rávezetés Nicolas is vámpír és soha nem ártana a babánknak, de valahogy szóba kell hoznom a vámpírokat.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Csüt. Júl. 18, 2013 7:51 pm

*Figyelem, ahogy változik az arca. Az elején még lassan, aztán egyre inkább azt látom, hogy kihúzza magát, feszül a mellkasa, és egyre szélesedik a mosoly az arcán. Jó azért ilyen reakcióra tényleg nem számítottam. Hirtelen mozdul és veti magát a nyakamba, hogy megöleljen, én pedig hozzá bújok kicsit, bár tényleg nem értem ezt hűde kitörő örömöt, hiszen mégis csak egy bohó kölyök és én magam is eléggé nehezen fogadtam az elején, hiszen fiatal vagyok még, nagyon is ráérek azzal, hogy gyerekem legyen. Aztán meg is szólal, én pedig végképp értetlenül pislogok. Még pár pillanatot hagyok neki, aztán hátrébb húzódóm, hogy fel tudjak nézni rá, hogy lássam az arcát.* -Nem értem... mármint azt hittem kiakadsz, mert fiatalok vagyunk még, előttünk az élet, meg minden, és hát gondolom az ember általában attól akar gyereket, akit szeret. Megleptél... nagyon. *Még mindig kicsit ráncolom a homlokom, tényleg elég fura így ez az egész. Ahhoz képest, hogy legutóbb bohóckodott, meg táncoltatta az izmait, ez most elég erős váltás hirtelen. A valahogy furcsán túlzó lelkesedésre én inkább csak egy visszafogott mosollyal tudok reagálni.* -Szerintem jó a göndör haj, és egy babán határozottan édes. *Azt végülis nem tudhatjuk, hogy lesz-e szárnya, marad a tippelés, és majd kiderül. A kérdésére csak aprót rántok a vállamon.* -Hát ez érdekes történet, ott van Cassandra, ő egy tündér, és ő világított rá, hogy nem gyomorrontásom van. Aztán Berill, vele meg csak úgy találkoztam, meg persze Lory. *Sorolom. Végülis nem olyan nagy a létszám. Van még Cat is, jó fej volt amikor egyszer találkoztunk, de az azóta nem sikerült összefutni.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Csüt. Júl. 18, 2013 7:40 pm

*Lassan, de biztosan Andie oldódik, bennem pedig rengeteg minden játszódik le. Egyáltalán nem gondoltam bele, hogy nekem gyerekem lehet, de most, hogy Andie közölte, hogy gyermeket vár, az én gyermekemet minden egyszerre tisztázódik. Hiszen... vámpír vagyok! Ha ez most... nem csúszik be, csúnyán mondva, akkor soha nem lett volna utódom, vér a véremből. Az arcomon gondolkozás látszik, aztán hirtelen erőteljesen feszíteni kezdi a mellkasomat az öröm. Furcsának tűnhet, hogy hirtelen sugároz rólam a boldogság, aztán a következő pillanatban már rávetődök a lányra és szorosan megölelem.* - Soha többet ne kérj bocsánatot. Soha többet! Köszönöm, Andie! *Most totál őrültnek nézhet, de azért ölelem egy kicsit - nem túl erősen, sőt, ahhoz képest nagyon gyengén, amilyen erősen ölelhetném. Nem akarom teljesen lesokkolni, megijeszteni azzal, hogy nagyon rápörögtem a gyerek témára és hogy talán mások számára betegesen örülök ennek. Még a végén megijed. A keze a hasára csúszik, muszáj erre elmosolyodnom és közel maradok hozzá, még mindig izgatottan, a mellkasom csak úgy feszít. És most nem az izmaimat ugráltatom.*
- Ó, jézusom! Szárnyai! *Muszáj kicsit felnevetnem, majd újra megszólalok.* - Remélem lesz, szép, erős szárnyak, sőt, pikkelye, és a te szemedet örökli majd és az én göndör fürtjeimet, had szenvedjen vele ő is! *Vigyorgok egy kicsit, a hajamba túrok és hatalmas levegőt veszek.* - Egyébként fogalmam sincsen, még soha nem találkoztam negyed-sárkánnyal, szerintem... szerintem nem lesz szárnya. Pedig biztosan vannak negyed-vérek, hogyha vannak fél-vérek is. Egyébként kik a lányok? Kiknek mondtad el?