Tigris cápa háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Nemo Blackwell
2. Kyle Peters
3. Matthew Demerest
4. Vaszilij Potrevszkij

Vendég

- Cápa. *Válaszol még a betegszobán, majd int egyet a másik két jelenlévőnek, bár a másik kettő tett rá magasról, és nem reagáltak rá semmit. Mindegy. Simán át lehet nézni rajta, mert miért ne. Ellöki magát az ajtófélfától, majd felsétál Lawrence-el együtt a másodikra, be a cápába, jobb oldal. Ott aztán katana levesz, ágy mellé tesz, kabát hanyag mozdulattal eldob, de mégis szépen a széken landol, majd tőr, pálca, minden szépen lepakol, óráját, amit talált elteszi a fiókba, cigarettát, öngyújtót az éjjeliszekrényre. Ott elég sok kis fiola sorakozik, tele-üres felváltva. Álombájital mindben. Kétszeresen is függő, de ez akár egy harmadik függőségének is lehet az elvonási tünete... Ahogy vetkőzik, persze nem nagyon, de a nadrágját lehúzza, és enyhén megégett térdét nézegeti, úgy, pólóban és alsónadrágban.* - Te... meg tudod nézni? *Kérdezi, felpislogva Lawrence-re.*

Vendég

[Navajon... Chris]

*Egy házimanó jelenik meg a szobában, a kezében néhány levéllel. Esetlenül böngészi őket egy darabig, majd végül kihúz egyet a többi közül, és kis hezitálás után leteszi egy ágyra. Becsületére legyen mondva, a Chrisnek címzett levelet jól választotta ki, csak éppen véletlen Nathaniel ágyára tette. De hát valahogy csak odakerül az a levél a valódi címzetthez. Még egyszer ellenőrzi, jól csinálta-e, majd miután tévesen arra jut, hogy igen, áttrappol a szoba másik felébe, a bal oldalra.*

Topher!

Személyesen akartam szólni, de valahogy mindig elkerüljük egymást az utóbbi időben... Már komolyan azon gondolkoztam, hogy levágatom a hajam, elkunyerálom Lawrence ruháit, és ideiglenesen beköltözök a helyére, a szobatársadként csak el tudlak csípni valamikor. Na de most egy hétig semmiképp, ugyanis hazautazok. Ha minden igaz, 16.-án jövök, de pár nap eltérés lehetséges mindkét irányba, apától függ. Viszont ne aggódj, hamarosan jövök vissza! Üdvözlöm a fiúkat,

ölel;
Tennyo

[Faith]

*A házimanó a másik szobában is bénázik egy darabig, de végül itt sikerül Faith levelét jó ágyra juttatni. Gyors ellenőrzés, aztán megkönnyebbülten távozik egy pukkanással.*

Faith!

Hazautazok egy hétre valamelyik ma esti vonattal, 16.-a környékén jövök. Csak szólok. Igyekszem majd megkeresni téged, ha visszaértem, szóval viszlát addig. Beszéltél Samanthával? Mi a véleményed erről az egészről? Tényleg ő az, Faith? Kérlek, haza írd meg a választ, egyszerűen muszáj tudnom, mit gondolsz! Nem tudok vele egy hétig várni, de ma már aligha talállak meg. Azért próbálkozok, szóval ha véletlen meglellek, vedd semmisnek a levelet.

Ariana

Vendég

*Tegnap este hullafáradtan dőlt az ágyba, csak felvette a levelet a földről, és olvasás nélkül a szekrényére tette. Amikor ma, késő délelőtt felkelt, megzuhanyozott, felöltözött, akkor jutott megint az eszébe, hogy hoppá, levél. Szóval ki is bontotta, és azóta ott ül az ágyán, törökülésben, ágyán előtte a kibontott levél, és csak nézi, egyetlen, árva szó nélkül. Lilith meg csak ül az ágy mellett, és nézi a fiút némán.* Nem kéne válaszolnod neki? Nem tudom, mit mondhatnék. *Halk párbeszéd, Lilith kérdően félrebiccenti a fejét, Chris pedig felsóhajt, hátradől, nekitámasztva hátát a felfestett pentagrammának.* - Hogy álljak így elé, Lilith? Szeretnék vele találkozni, de... hogy legyek a terapeutája, hogyha rólam is két kilométerről üvölt, hogy nekem kéne agyturkász, egy dilidokival karöltve. Talán nem csak az agyturkászt várja, hanem téged. *Lilith felvetésére Chris nem válaszol, csak lassan megrázza megint a fejét.* - Amikor utoljára találkoztunk... semmi bajom nem volt. *Elakad, elgondolkozik, majd kijavítja magát.* - Legalábbis nem látszott rajtam ennyire. De... mégis... így odaállni elé... *Nem tudja megfogalmazni problémáit, csak mered a levélre tovább.* Keresd meg Arit. *Na erre aztán pláne vadul megrázza a fejét, Lilith pedig felsóhajt.* Chris... Nem. Láttam, hogy a csaták alatt mennyit volt Biancáék környékén. Jó lesz neki ott. Biztosan hiányzol neki. Nem fogok, ha megteszem, amit. Jacknek is elnézte. Kétszer. Sőt, Jerichóval együtt háromszor. Már ha Jerichóval az történt, ami látszott. És javíts ki ha tévedek, de se Elis, se Annis, se Jericho nem volt Ari rokona. Márpedig én az egyik rokonát fogom eltüntetni a föld színéről. Nem ma, nem holnap, de amint lehetőségem lesz rá. És erről nem fog tudni lebeszélni. Nincs értelme odaállnom elé, és úgy viselkedni, mintha nem akarnám megölni a halálból éppen visszatért unokatestvérét. *Összehajtja Sasha levelét, és elteszi a fiókba, majd feláll, katanát a hátára veszi.* Hova...? A ködszirtre gyakorolni. Addig kitalálom mit írjak vissza Sashának. *Válaszol, majd daimónostól kilépnek a hálóból. Irány a ködszirt.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Pént. Aug. 06, 2010 2:56 pm

[Chris]

*Egy színes papagáj kopogtat kitartóan az ablakon, mikor egy pukkanással egy manó tűnik fel a szobában. Azért jött, hogy elvigye kimosni a szennyest, de a levélhozót meglátva megszánja, és beengedi. Az bereppen az ablakon, és repül egy kört a szobában, majd végül a közepére ejti le a levelet. Látszik, hogy nincs túlzottan betanítva, fogalma sincs, melyik a címzett ágya. Leszáll az asztalra, tollászkodik egy darabig, majd már el is repül a nyitott ablakon, amit az időközben eltűnt manó nyitva is hagy. A borítékon kacskaringós betűkkel csak ennyi áll középen: Chris Strife, Nezabar, Tigris cápa háló. A benne lévő papír egész szépen ki van dekorálva, a "Szia!" betűi nem is írva vannak, inkább rajzolva, mintha mindegyiknek saját személyisége lenne. Az S szinte sziszeg, a Z egy villámra hasonlít leginkább, az I tetején pont helyett karika van, az A meg... nos, az is rajzos betű. A felkiáltójel görbe kissé, a "pont" az alján pedig csigavonal. A levél további része normális betűkkel van megírva, de a papír széle különböző, határozottan élethű és jó firkákkal van díszítve. Chris, Lilith, és nagyrészt Supernatural-re utaló motívumok.

Szia!

Nagyon remélem, hogy ezt a levelet végre megkapod! Már rengeteget írtam, de az utóbbi időben valahogy minden levél elkallódott a háború alatt. Úgy hallottam, mostmár vége van - remélem, az új vezetőség nem tiltja ki a postásmadarakat az iskola területéről.

Képzeld, Trudy-t már kiengedték a kórházból, és az orvos éppen egy bolgár specialistát ajánlott neki, aki segíthet benne, hogy újra tudjon majd járni. Neszebarban van, egy ottani kórházban, vagy hogy hívják az ilyen helyet... erre a fajta gyógyintézményre van valami külön szó, vagy nem?

A lényeg a lényeg: Nellondban vagyok, egy itteni magántanár keze alatt, és gyakran járok be hozzá, de így mégiscsak közelebb vagyok az iskolához. Trudy nem akarta, hogy visszairatkozzak, azt mondta, nincs értelme ennyi kavarásnak, és azt hiszem, ebben egyet kell értenem vele. De valamelyik nap találkozhatnánk, ha gondolod, meg ha kiengednek még titeket Nellondba... bár mintha láttam volna pár diákot nemrég.

Várom válaszod;
Sasha

Vendég

*A bizonyos fiú, akihez pedig a holló jön, bizony az ágyán van, hanyatt fekszik, és olvas. Ablak nyitva, elvégre forróság van, még ilyenkor is, így az könnyen berepülhet... ő pedig felül, a könyvet összezárva, még az ujját se teszi bele jelzőként. Jól tudja, hol járt, és egyébként is, most másra figyel. Kezét nyújtja a holló felé, aki odaszáll, ő pedig csak kiveszi a kis táskából a levelet, kinyitja. Átfut, homlokát ráncolja... hát, de ő legalább nem finnül kapott, de konkrétan csak a szavak felét érti csak egyelőre: non, tu és ego. Feláll, a szekrényéhez sétál, és laza mozdulattal leveszi a szótárt, ami neki kell, és gyorsan lapozgat, nem is törődve most a madárral, ő pedig kihúzza magát, amikor összeállt neki a levél tartalma, és elgondolkozva néz rá. Gyors mozdulattal előhúz egy papírlapot, tollat, és a szótár párját elővéve megírja a választ.*

Accipio. Maneo. Velut.
F.

*Tömör, és jó ég tudja, hogy nyelvtanilag helyes-e, user latin tudása meglehetősen limitált, akárhogyan is nézzük. Vegyük úgy, hogy Faith mindenképpen addig lapozgatott, amíg helyesen le nem tudta írni, amit akart. Aztán a levelet összetekeri, a hollóhoz sétál, belecsúsztatja a táskába, ahonnan a sajátját kivette, majd útjára engedi.*

Vendég

Egy holló reppen be a nyitott ablakon. Szárnya végében vörös tollak díszelegnek. Leül az ágyra, ami Faithé. Nagyon jól tudja, hogy ez hol van. Ha a fiú bent van, akkor annak ölébe reppen, ha nincs, akkor az ágyra, és megvárja a címzettet. Rajta egy kis táska, amiben egy tekercs. Ha a fiú kibontja, és elolvassa, a következő áll benne. Idegen nyelven. És egy jelkép. Egy saját farkába harapó sárkánykígyó. Egy címer.

” Non curo, tu desum, ego velut.
M.”

Tigris cápa háló - Page 10 IconClanTzi

Azzal, ha a fiú leszedte róla, esetleg írna választ, akkor vár a holló, majd a levél elhelyezése után felreppen. Ha nem ír, akkor már előbb elszáll.*

Vendég

Fekete holló reppen be a szobába. Szárnyain egy-egy Vörös toll. Leszáll Chris ágyára, majd egy levelet tesz le. Azon idegen nyelvű írás. Ám a betűk hurkai, és hajlásai egyszerűek.

A levélben ennyi áll:

Varmuuskopioi Tuon sen sinulle. Mitään hintaa. Älä ole huolissasi. Hän tulee kotiin.

Az aláírás helyén pedíg csak egy rajz. Egy saját farkába harapó sárkánykígyó.

Tigris cápa háló - Page 10 IconClanTzi

Majd a holló felreppen. és eltűnik a szobából a levelet hagyva csak hátra.

Vendég

-De én nem is..Mégcsak nem is gondoltam ilyenre józanul...Tudom, hogy teljesen hülyeség ez az egész, de én nem...*magyarázza a lány és látszik rajta, hogy igazat mond. ugyan miért hazudna? Amikor a fiú kipöcköli a cigit az ablakon és újra megszólal, akkor csak, nos a lány úgy érzi magát, mintha egy vödör hideg vízzel öntötték volna le. Arca falfehér lesz. Majd csak megrázza a fejét.*-te sem vagy kurva..Senki sem az..És biztos csak véletlen egybeesés...*mondja a lány, majd, amikor a fiú odasétál hozzá akkor, nos kissé megszeppen.* ~Itt a véég.~*motyog közbe Darwin, mire a lány csak nyel egyet. Nso, igen fene tudja miért, de erre a beszélgetésre nem nagyon számított.*-Ne..*mondaná a lány, de csak összehúzza magát, amikor a fiú megragadja a vállainál. Egyébként Darwin full nyogodt, de hát mindegy. Viszonozza a szemkontaktust. Zöld szemeit a fiúra szegezi. Jobban mondva felnéz rá.*-De, de rád hallgat..*motyogja a lány. Aztán, amikor kifelé kezdik el terelgetni, nos nem kell kétszer szólnia a fiúnak.*-nem,nem dehogyis nnyugottaaan meenj csak!*mondja a lány, majd csak egy zavart mosoly fut át az arcán. lábait gyorsan szedve megy ki a szobából, majd csak vesz egy nagy levegőt. Visszafordul a fiúhoz, amjd egy halovány, őszínte mosoly jelenik meg az arcán.*-Faith, tudod nem is vagy te annyira félelmetes..*mondja a lány, majd csak elköszöna fiútól és elindul valamerra kúriában. fejében száz meg száz gondolat kavarog.* ~ Na megkeressük janát?~*teszi fel a kérdést, mire a lány csak felsóhajt.*-csak egy kicsit fogd be kérlek..*válaszolja neki, majd tovább rója a kúriát.*

Vendég

- In vino veritas. Borban az igazság. *Mondja tárgyilagosan, miután végighallgatta a történteket.* - Az alkohol nem mondat olyat veled, amit nem gondolsz... csak olyat, amit gondolsz, csak normál esetben nem mondanál ki. A létező legértéktelenebb kifogás, ha az alkoholra kennéd azokat, amiket mondtál. De gondolom nem azért kurváztad le, mert összejött velem, hanem mert aznap, amikor Strife szakított vele. *Elmosolyodik, kipöckölve a cigicsikket az ablakon.* - Ezek szerint én is kurva vagyok, hiszen én is aznap szakítottam Ericával. *Mosolyog tovább, miközben feláll, Susanhoz sétál, megragadja a vállait, és talpra húzza a lányt, valószínűtlenül kék szemeit a lány tekintetébe fúrva.* - Ne sajnálkozz. Ne az alkoholtól keress megoldást. Ha elcseszted, hozd rendbe. Attól, hogy depressziózól, Jana nem fog megbocsájtani. Állj oda elé, józanul, és beszélj vele őszintén. Mást nem tehetsz. *Mondja, majd elkezdi kifelé terelgetni a lányt.* - No de most nekem dolgom van. Ha megbocsájtasz... *Mondja, majd egyszerűen kitolja Susant, útközben zsebre vágja a cigarettás dobozt, bezárja maguk mögött az ajtót, majd Zirával együtt eltűnik egy utolsó köszönés után.*

Vendég

-Hát jó..*adja meg végül magát a lány, majd csak bólint.*-Elhiszem..*válaszolja kissé sután, de amikor Faith kijelenti, hogy érdekli a dolog, akkor csak leszegi a fejét.*-Nem is tudom, hogy kezdjem... Szóval lementem a Jeniliába, mert*mondja a lány, de nem, nem akarja azt mondani, hogy unatkozott.*-Szóval lementem aztán meg összefutottam a Naxis társalgóban janával és úgy látszik sok volt az ital és összevesztem vele..Olyat vágtama fejéhez, amit nem kellet volna..Le..le kurváztam, mert összejött veled*mondja a lány, de csak leszegi a fejét és próbálja visszatartani a könnyeit.*-De, nem akartam azt mondani...Józanul sem vagyok valami nyugodt, de sokat ittam..*mondja a lány, majd egy kis szünetet tart. Néha-néha megremeg, ahogy próbálja visszatartani a sírást.*-SÉ még ezt is visszadta..*mondja, miközben a zsebéből előhúzza a Janának adott láncot. Csak maga elé tartja, majd a fiúra néz.*-Soha nem fog megbocsájtani és meg is érdemlelm, de én annyira szemét voltam vele. Próbált segíteni rajtam én meg azt hittem, ha ellököm magamtól akkor nem stresszelem még az én baromságaimmal is...*mondja a lány, halkan szinte már- már nyöszörögve.*

Vendég

*Amikor Susan nem kér, akkor csak bezárja a cigisdobozt, és egy laza mozdulattal az asztalra dobja, majd szívja tovább a kezében lévő szálat, figyelmezve a lányra. Arra, hogy "nem is igaz", ő nem reagál, csak Zira szusszan fel, afféle "na persze"-hangsúllyal, de ő sem szól semmit. Aztán arra, hogy csak voltak barátok Janával, Faith szemöldöke felszalad. És lehet, hogy magas a fiú, és nem is olyan hú-de-vékony, de azért nem olyan kicsi az ablak, hogy ne tudjon mellette Susan kinézni.* - Megmondtam, hogy szavamat adtam Erwin Blackcrossnak, hogy nem ártok senkinek. *Mondja ugyanazzal a hangsúllyal, mint az eddigi szavait, de valamennyire érződik, hogy itt megfagy kicsit a levegő - azt nem szereti, ha szószegőnek vagy hazugnak nézik, még ha közvetve is. Aztán ez elmúlik, és enélkül a hideg felhang nélkül folytatja.* - Viszont most már érdekel. Mit csináltál Janával, és miért is gondolod, hogy van okod félni tőlem? *Kérdezi érdeklődve, valószínűtlenül kék szemeit nem veszi le a lányról*

Vendég

*Susan megrázza a fejét, majd csak Darwinre pillant.*-Nem is igaz!*sziszegi a fosszának, majd csak leül Russel ágyára. Közben a cetlit is oda rakja annaka párnájára. Amikor a fiú beszélni kezd csak felsóhajt.*-Én nem is tudom..*mondja, majd csak belenéz a cigisdobozba. Már nyújtaná a kezét, de aztán csak megrázza a fejét.*-Nem köszi!*~Az ital éppen eléggé elszívta az agyam..~*fejezi be gondolatban a monadotot, majd csak egy megrázza a fejét.*-Csak voltunk...*jelenti ki, halkan. Aztán a fiúra néz.*-Szerintem még örülne is neki, ha kinyírnál..*mondja aztán csak egy kserves mosoly fut keresztül az arcán.*-Nagy hülyeséget csináltam...*mondja, miközben elnéz a fiú mellet az ablakon. Márha egyáltalán ki tud nézni Faith mellett.*-És még neked is lenne rá okod, hogy csinálj velem valamit..Szóval mondhatjuk úgyis, hogy tényleg van okom félni..*~Bár nekem már úgyis mindegy.~*fejezi be megint csak gondolatban a monadtot.*

Vendég

*A zavart dadogós bókra, nem is reagál, csak ugye kiül az ablakba, és egy cigisdobozt kezd el bontogatni.* - Ne álljál már úgy ott az ajtóban, mint Lót felesége. Üljél már le, nem fog odaláncolni semmi sehova. Beszélgetnénk, nem? *Kérdezi, miközben a szájába vesz egy szálat, és ujjának érintésével meg is jelenik a cigaretta végén a parázs. A dobozt udvariassági szempontból Susan felé tartja... és a lány láthatja, hogy vörös a doboz - ergo erős. Nagyon.* - Szóval félsz tőlem... hmmm. *Gondolkozik el, fejét az ablaknak vetve, kifújva a füstöt.* - Ez népbetegség lesz lassan? *Teszi fel a költői kérdést.* - Ha azt mondanám, nincs mitől félned, hazudnék. De volt apósjelöltemnek megígértem, hogy nem fogok senkinek ártani itt. *Mondja tárgyilagosan, szívva tovább a cigarettát.* - És ráadásul Jana barátnője vagy, nem? Ha ártanék neked, ő is ártana nekem. *Sötét mosoly jelenik meg Faith arcán.* - Őrültnek neveztek valamennyien, de azért annyira nem vagyok az, hogy őt magamra haragítsam.

Vendég

*A lány csak áll, majd, amikor Faith szemöldöke a magasba szalad akkor csak rémülten pillanta fiúra.*-Ne haragudj...Nem akartalak megbántani..*dadogja a lány holtsápadt arccal, majd amikor Faith kiegyenesedik a lány csak összébb húzza magát. Kissé begörnyeszti a hátát. Amikor a fiú folytataja a mondatot, akkor egy zavart mosolyt erőltetet az arcára.*-Én csak ezt akartam oda adni Russelnek, mert mindig elkerüljük egymást.*Mondja kissé szótagolva a lány. A cetlin egyébként annyi áll, hogy" A préri kutyában vagy a Jeniliában megtalálsz.." Mindenesetre valami kis halk nyöszörgés szerű hangot, ad ki amikor a fiú megfogja a csuklójánál fogva.*-Jaj, nem dehogyis..De persze..öhm jó a szemüveged!*mondja a lány, majd, csak megáll daimonostól az ajtó előtt. Mint valami szobor úgy áll ott. Darwin úgy látszik nincs zavarban, sőt. Amikor a lány nem szól semmit, csak megforgatja a szemeit majd Faithre néz.*- Na jó, ha ő nem válaszol akkor majd én megteszem..Egyébként Darwin. Nos, szóval fél tőled amúgy nincs semmi baja veled. De hát még nem a világ vége, ha valakinek levágjuk az egyik ujját!*mondja a daimon szórakozottan. Nos, igen, ami Susanban nem mutatkozik ki az Darwinban meg van. Mindenesetre a lány csak előre hátra hintázik a lábain. Látszólag mindjárt elájul...*

Vendég

*Látja a reakciókat... maga a reakciók ismerősek neki, nem egy Ravenwood reagál így, vagy hasonlóan, ha meglátják. Pláne Gabriel. De Susantól nincs ehhez hozzászokva, hát fel is szalad a szemöldöke rendesen, még Zira is érdeklődve emeli fel a fejét a szobában.* - Te csak...? *Kérdez vissza, majd eltolja magát az ajtófélfától, így teljesen kiegyenesedve áll Susan előtt. Nem, nem beszélt azóta Janával, szóval nem tud semmiről. De azért kinyújtja a kezét, megfogja a lány csuklóját, és finoman, de annál határozottabban behúzza a szobába. Nem szorítja erősen, semmi, egyszerűen csak behúzza.* - Ne nézzél így, mintha minimum kísértet lennék, vagy meg akarnálak erőszakolni.Viszont az érdekelne, mégis mi váltotta ki belőled ezt a reakciót. Tudtommal semmit nem tettem ellened. *Mondja, miközben elsétál Susan mellett, miután ugye behúzta a lányt, becsukta az ajtót. Persze nem kulcsra, csak simán, kilincsre. Az asztalhoz megy, felteszi a szemüvegét, majd a nyitott ablakhoz sétál, és odaül, majd ránéz a lányra, vár.*

Vendég

*Amikor ajtót nyitnak, akkor a lány, nos talán kicsit kihűl. Mondhatjuk így is. Zöld szemeivel némán pislog fel a fiúra. Szinte fel sem fogja, hogy az mit mond neki csak áll némán. Még annyit se mond, hogy szia vagy valami. Végül Darwin félre billenti a fejét, majd megböködi a lány lábát. Csak kábultan rázza meg a fejét. Hófehér, sápatag bőre hirtelen vált át az arcán vörösre.*-ööhm..*nyögi ki végül nagy nehezen a lány, majd csak a cetlit kezdi el szorongatni a kezében.*-Ö..én csak..aha szia..*zagyválja a lány összevissza, majd csak leszegi a fejét.*~Uramisten...remélem Jana nem mondott neki semmit, mert én tuti meghalok..~*fut át a gondolata fejében, majd csak hátrál egy lépést. Darwin csak lesunyja a füleit, majd lehasala földre.*~ Ne félj már..Levágta a Srife gyerek ujját és?~*kérdezi a daimon, de a lány csak rá pisszeg, mintha a fiú képes lenne meghallani, amit mond Darwin.*

Vendég

*A kopogtatás után kinyílik az ajtó, és nem, nem Russel jelenik meg, hanem egy jóval magasabb alak. Hosszú, fekete nadrág van rajta, és egy fehér ing, szőke haja kicsit vizes, és a bőrén is több helyen látszódnak vízcseppek... alighanem zuhanyozott. Szemüvege most nincs rajta, és így úgy, anélkül néz az ajtó előtt álló lányra ultrakék szemeivel. Igen, Faith az.* - Szervusz, Susan. *Köszön, fél kézzel az ajtófélfának támaszkodva.* - Ha az unokatestvéredet keresed, éppen elkerülted, tíz perce ment el. A másik oldalra be kell nézned, hogy ki van otthon, és ki nem, annyi bizonyos, hogy Strife végre hazadugta az orrát az este. *Mondja, továbbra is támaszkodva, várakozva nézve Susanra, hogy esetleg akar-e tőle valamit a lány.*

Vendég

*Egy kis cetli van a kezében úgy lépdel fel a második emeletre, nagyon reméli, hogy most nem fog összefutni senkivel sem. Leaglábbis..Mindegy. Unottan megy végig a folyosón. Nem szól semmit csak néha, néha pillant rá a mellette lévő fosszára.*-Szemét voltál tudod? És, amúgy sem szoktam még meg, hogy itt vagy erre elüldözöd előlem MÉG őt is...*mondja halékan, amjd csak felsóhajt. Mindenesetre benyit a Tigris Cápába. Pillantása rögtön Russel oldalára esik.*-Ha megint nincs itthon..*mondja halkan, majd csak bekopog az ajtón. Darwin némán leül a lány mellé, majd csak felpislog rá.*~ Szóval én tehetek róla, hogy nincsenek barátaid? És különben is ez a Lawrence nem hozzád való..~*válaszolja a daimon. A lány, ha tudna akkor csak még jobban elsápadna, de most nem ezt teszi csak összeszorítja a fogait, majd egy hatalmasat belérúg a daimonba.*-Ne, ne akarj felidegesíteni!*suttogja a lány, amjd csak tovább vár az ajtó előtt.*

Vendég

*Lassan megrázza a fejét a "mármint"-re.* - Hamarosan úgyis megtudod. De tudod... azt kívánom, bárcsak ne tudnám. *Kis keserű félmosoly jelenik meg az arcán.* - Bár ne tudnám... *A "great"-re megrázza megint a fejét, de most gyorsabban.* - Megkapta a magáét, és Lilith megint kiszagolná rajta... és nem akar megint végighallgatni azt hiszem. *Mondja, majd csodálkozva néz Lawrence-re, és felnevet, röviden, de vidáman.* - Lucas, Lucas... hát ő sem változik. ~Csak én.~ *Fejezi be gondolatban, majd bólint.* - Jóéjt. *Mondja mosolyogva, majd bemegy a fürdőbe, lezuhanyozik, és kijön egy fekete pólóban és alsónadrágban, és megáll. Némán áll egy rövid ideig, Lilith kérdően néz rá, afféle "döntsd már el, mész vagy nem"-tekintettel. Chris végül mozdul, és bebújik az ágyba, magára húzva a takarót. Lilith csak bólint egyet, majd becsoszog a kutyaházába, amiben olyan, de olyan régen aludt már... és lassan álomba szenderül mindkettő.*

Vendég

- Mármint? *Nem egészen érti Chris szavait, hiszen ha csak azt hiszi, akkor minden bizonnyal másra is vonatkozik még a szó... de nem érti, hogy mire. A kijelentésre elkomorul, majd bólint.* - Great... *Sóhajt fel, aztán az asztalon lévő pálcájáért nyúl, és két suhintással befejezi a rendrakást.* - Na eredj zuhanyozni. Én délután megtettem, mert tele ment homokkal a ruhám, a hajam, meg mindenem. Ha még fent leszel, mikor Lawliet befut, üzenem neki, hogy nem volt vicces. Jó éjt. *Kis habozás után közelebb lép Chrishez, és még egyszer átöleli.* - Nyugi... Itt maradok, akármit is jelentsen... De csak ha te is itt maradsz. *Aztán hátrébb lép, hagyja, hogy a fiú elmenjen zuhanyozni, ő maga pedig átöltözik, és ágybabújik.*

Vendég

*Lassan bólint.* - Elég lesz... azt hiszem... itt maradsz... *Mondja halkan, inkább csak magának, majd nehézkesen felsóhajt.* - Fogalmazzunk úgy hogy... nem az alkohol a legdurvább, amit kipróbált. *Mondja zavartan, de többet láthatóan nem akar kimondani. Pedig aztán lenne még mit mesélnie a lányról. És nem is kéne sokat mondania, csak megemlíteni, hogy hárman italoztak egy este, és Lawrence tudja, hogy Chrisre milyen hatással van az alkohol... de azt fel se hozza, meg se említi. Ez is elég baj, hogy ezt elmondta.*

Vendég

*Az esetlen megfogalmazásra felsóhajt, miközben néhány könyvet visszatesz a polcra.* - Az iskolában maradok. És melletted is. A barátod is, ha kellek. Egyéb "itt"? *A komoly hangra felvonja a szemöldökét.* - Mivel az ex-menyasszonyom, ezen kívül a barátom, szerintem jogom lenne tudni. Ezen kívül félórás szentbeszédet nincs hangulatom tartani. És én nem fogom megütni... de ha te képes voltál rá, akkor azt hiszem, erre egyre kíváncsibb vagyok. *A fiúra néz, szintén komolyan.*

Vendég

- Hát úgy... itt... *Mondja kicsit esetlenül. Mellette, támogatva, az iskolában, ezen az oldalon... itt. Nem nagyon tudja jobban megfogalmazni. Pláne anélkül, hogy esetleg elárulná, hogy kiről tudja, hogy biztosan nem fog "itt" maradni. Legalábbis nem az összes értelemben. Arra, hogy mire mondta még azt, csak megrázza a fejét, és komolyan szólal meg.* - Ne haragudj, de megígértem neki, hogy nem mondom el. És már tőlem megkapta a magáét. Legalább félórás szentbeszédet, és egy akkora pofont érts ezalatt, hogy majdnem lefordult a székről. *Szúrja közbe Lilith, mire Chris csak bólint, Lawrence pedig tudhatja, hogy azért ahhoz sok kell, hogy Chris megüssön valakit.*

Vendég

*A szemeit forgatja, mikor nem kap választ, de végül úgy van vele, jobb, ha nem tudja. Ha Chris nem akarja elengedni, akkor megadóan öleli még jó sokáig, amíg a fiú magától el nem húzódik.* - Mit kell értenem az "itt" alatt? *Kérdez vissza ahelyett, hogy válaszolna, majd hagyja, hogy Chris ellépjen tőle, és ugyebár ő is pakolni kezd.* - Ugyanaz a kifogás? Miért, mire mondta még ezt? *Néz fel kérdőn, összeráncolt szemöldökkel.* - Ne aggódj, én is csak akkor értesültem róla, mikor beszambázott ide vele sápadtan. Mondtam, a nevét sem tudom.

Vendég

*Vadul rázza meg a fejét a "de"-re, nem bírja kimondani. Lawrence-nek nem. Amikor felhúzzák és megölelik, akkor szorosan visszaölel, nem nagyon akaródzik egy darabig elengedni a fiút.* - És itt maradsz ugye? Itt maradsz... nem mész el... *Motyogja, bár kérdés, hogy Lawrence mennyit ért, hogy miért akarja ennyire hogy ott maradjon. Majd lassan elengedi, és nekilát pakolgatni ugye, és Susanra megrázza a fejét.* - Unatkozik... ugyanaz a kifogás... *Sziszeg, egy pillanatra megvillanó szemekkel, de nem magyarázza meg, pakol tovább.* - Tényleg, daimón? Nem is tudtam... bár nem is nagyon találkoztam mostanában senkivel... *Motyogja, csoszogva, pakolgatva.* - Mintha jóformán mindenkit elkerültem volna... pedig én csak ide nem jöttem, tényleg...