Tigris cápa háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Nemo Blackwell
2. Kyle Peters
3. Matthew Demerest
4. Vaszilij Potrevszkij

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 27, 2012 2:11 pm

*Össze hát, határozottan összevadászta a holmijait, és a kezdeti morgás után szobatársai kezdik felfogni, hogy marhára semmi eredménye nincs, és végül is nem fogja Jeremy nagyon elpusztítani a ruháikat. Annyira.* - Nem vadásztam, kölcsönvettem. *Morogja, ezt azért nagyjából kikéri magának, nem teljesen tudatosan csinálja, na. Végül is motyogva csak felül, aztán a kérdésre már picit magához tér.* - He? *Vagy mégsem. Aztán a második, átfogalmazott kérdésre már elgondolkozik, és lassan ingatja a fejét, majd bólogat, és végül félrebillenti a fejét.*- Neeemigeee, mi a jó válasz erre? *Nyög fel.* - Aranyos lány, meg nagyon-nagyon szép, de... szóval esztétikusan nagyon szép. Meg minden. Úgy értem, csinos. De... *Habog, két kézzel gesztikulál, nem igazán érti mire céloz ezzel az egésszel Meld.*

Vendég

*Bizony, nem nagyon zavartatja magát, rádől Jeremy ágyára... és Jeremyre. Elvigyorodik, amikor a másik felnyög, majd mindenféle hangokkal ébredezik, aztán kuncog, és hagyja, hogy a másik visszadőljön a párnára. Pontosabban csak félig hagyja, ugyanis lerángatja róla a takarót, és jó alaposan végigszaglássza Jeremyt, a ruháit, minden.* - Na látom, te is jól összevadásztad magadnak a dolgaidat. *Jegyzi meg. Jó, valljuk be, éppenséggel rajta is Hamon inge van, de mivel nem gyerekkora óta ér a falkával, hanem csak rövid ideje, annyira tudja kontrollálni magát, hogy a többi szobatársa cuccaitól távoltartsa a kezeit. Őket nem ismeri még annyira, de Hamon csak nem öli meg a ruhacseréért, elvégre hé, személyiséget már cseréltek.* - Na, ébredj fel, komoly dolgokról akarok beszélni. *Megrángatja kicsit Jeremy fülét a nyomaték kedvéért.* - Szóval... neked ugye nem tetszik Sasha? *Megakad, átgondolja, hogy ezt a kérdést azért nagyon nem így kellett volna feltenni.* - Szóval na, tetszik neked Sasha?

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 27, 2012 1:45 pm

*Ott van, és fel is nyög, amikor Meld rávetődik, igen, délutáni szundikálás közben lett megzavarva. Ja, hogy farkas, és nem macska? Más kérdés, attól még alszik néha délutánonként, duh. Szóval morogva megjelenik a kócos, szőke haj, kék póló (Nemóé), hosszú melegítőnadrág (na ez a Jeremyé), felemás zoknik a lábán (egyik szinte biztos az övé, a másikra már nem merne fogadni, gyanúsan angyalra emlékeztető szaga volt), és álmosan, laposan pislogó szemekkel néz a barátjára.* - Heöööeeeeh. *Szólal meg roppant összefüggően, majd megdörzsöli a szemeit.* - Derült égből Meld. Mijjjaaaaaaz? *Morog, nyűgösen, mostkeltfelkutyus, és egyszerűen visszadől a párnájára (az viszont tutira az övé, még ha Nemo néha el is lopja, most éppen nála van).

Vendég

*Nyújtózkodva halad a folyosókon, ráérősen. A lépcsőfokokon direkt megáll, néha visszatáncol néhányat, ugrándozik, elvan, de fokozatosan csak felér a második emeletre. Ott a levegőbe szimatol, hogy vajon jár-e ismerős a közelben, majd végül célirányosan Jeremy szobája felé indul. Ha a fiú nincs ott, akkor maximum megvárja, ráér ő. Mostmár előbb vagy utóbb muszáj lesz beszélniük, bármennyire is nem akarja. Sasha az üzenőfalon is sürgeti, egyáltalán nem húzhatja tovább... Így nehéz szívvel ugyan, sóhajtva, de belép a tigris cápába. Nem kopog, nem bizony, ha nincs kulcsra zárva az ajtó, akkor egyszerűen besétál, és kényelmesen elhelyezkedik Jeremy ágyán első körben, akár ott van a fiú, akár nem.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Szer. Nov. 14, 2012 4:16 pm

*Ahogy hallgatja a csendet, majd a fiú szavait, lassan biccent. Persze, tiszta víz a pohárban, ez minden bizonnyal nagyon fontos. Hallja, ahogy a fiú nyel, de nem érti pontosan. Hiszen ő nem feküdt le Elinorral. Az egy-egy csók elcsattanása, vagy az, hogy a lányra zuhanyzás közben tört rá esetleg egyszer, és nem volt rajta ruha, nem nagyon izgatja, hiszen érzelem, az ő részéről nem volt benne. Megölelte a lányt, többször is, ivott belőle, és nyilván ez után is fog, hiszen vérre szüksége van. Érzi a ki nem mondott kérdést a fiú felől.* -Nem tudpom, hogy mit vársz tőlem pontosan.. *fordul meg lassan, végigmérve a fiút.* -Tudod, mivel jár, ha valakinek iszol a véréből. Ismered az érzést. *halványan emgrendül a szája széle.* -Nekem innom kell. Ezen a téren meg van kötve a kezem. De a szívem a tiéd. Eddig is az volt, amíg nem voltál itt, azt senkinek sem adtam, és nem is fogom. A donor.. *furcsa, hogy nem mondja ki a nevét.* -Ő nem jelent számomra semmit. Innom kell belőle. Ez őt euforikusan fogja érinteni, ezt tudnod kell, és gondolom tudod is. De azt, hogy ezen kívül más legyen, nem fogom hagyni. Még kevésbé, mint ez előtt. *a fiú mellé sétál, leül mellé, és kezébe veszi a másik kezét, miközben a szemébe néz.* -Ígérem, hogy nem fogom hagyni. Mert itt vagy. És szeretlek.

Vendég

*Amikor Jack eltűnik, és az ablakhoz megy, akkor csak odanéz, utána, szó nélkül, várva a további szavakat. Vérbank, donor. Akinek vannak szükségletei. Nyel egyet, és lassan bólint, amikor Jack felé néz. Érti a dolgot. Meg egyébként is, nem volt itt. Teljesen logikus, hogy esetleg más is történik, amíg nincs itt. Azért sem lenne oka számon kérni, ha az egész sulival kavart volna Jack, amíg Chris távol volt. Egyszerűen úgy érezte, jobb, ha tudják, ha tiszta vizet öntenek a pohárba. Ha Jack tudja, hogy mi volt a tünde fogságában Chris és Ari között. Sok embernek hazudott, és hazudik életében Chris, vagy csak forgatja az igazságot, de Jacknek nem akar. És az ilyesmit jobb tudni.* - Értem. *Mondja halkan.* - De... azután nem volt semmi, azóta, mióta visszajöttünk. Csak úgy gondoltam, hogy azért jobb, ha tudod. Tiszta víznek lennie a pohárban. *Mondja, és csak néz Jackre, kimondatlanul várja, hogy Jack is megerősítse ezt, hogy neki sem volt semmi. Az ember, a vérdonor "szükségletei" ellenére. Csak a megerősítésre vár, és mehet minden úgy, mint azelőtt...*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 13, 2012 5:35 pm

*Az ocelot a kutya bökésére felpislog, majd megrázza magát, és hálásan pislog, igen, foglalkozik ő szívesen a kutyával. Inkább, mint saját dacával, és a fiú gorombaságával. Chris szavaira Jack csak nézi, nézi őt, mármint a kikérős résznél, de nem ragozza tovább, tudja, hogy nem kell. Inkább finoman elmosolyodik, majd csak felsóhajt, és a fejét csóválja. Így felháborodni. De persze.. Aztán a kérdésre a fiú mintha kissé lefagyna, felemelkedik az ágyról, majd a következő pillanatban már az ablakból néz ki a Rejtett tisztásra, ellát addig, és látja, ahogy Molly átváltozik, és elrohan. Kissé összeszűkülnek a szemei, a szája széle is megremeg, az egyik keze is ökölbe szorul. Aztán hirtelen visszatér valami közelebbi jelenbe. A kérdés.. Visszagondol az elmúlt időszakra, arra a bizonyos alakra. Közben hallgatván, felidézvén Chris szavait.* -Nellondból kitiltottak. Xavier azt mondta, nem vadászhatok többet. Veszélyes lenne.. az iskolában szintén tilos. *kezd bele lassan, bár nem nagyon tudja, miért mondja, deazt sem érzi, hogy lenne mit titkolnia, vagy szégyellnie.* -Van egy vérbankom. Egy donorom. De semmi érzelem. Csak vér.. de ő ember. Halandó, és esendő.. *visszapörgeti, hogy mégis mennyi mindent csinált Elinorral. Bízik benne, információkat kap, és vért. Végigpörgeti, hogy egy pillanatig, egy szikrányit is volt-e valami komolyabb érzelme a lány iránt, de semmi sem ugrik be neki.* -Ismered az embereket. Vannak szükségleteik. De én nem fontam be a haját. *mondja, az utolsó félmondatnál groteszk mosolyba torzul az arca, majd lassan, mosoly nélkül sandít Chris felé.*

Vendég

*Hát igen, ezek a macskák már csak ilyenek. Lilith pedig megint megböki Odront, hogy lefoglalja az ocelotot, ha már így megsértődött az Jack beszólása miatt, ott van ő, inkább vele foglalkozzon, mint Jackkel, ha már a két fiú is olyan jól elvan egymással. Chris egyáltalán nem tiltakozik azellen, hogy lelökjék az ágyára.* - Hé, kikérem magamnak, azért van bennem ember is. *Méltatlankodik, majd legyint, igen, határozottan érti, hogy mi a helyzet, nem kell tovább ragozni. Aztán elgondolkozik, a sushira nézve.* - Te, Jack, kérdezhetek valami furcsát? Van oka, eskü. *Mondja, majd felnéz a másik fiúra.* - Amíg nem voltam itt... volt más neked? Csak azért kérdezem, mert... *Szerencsétlenül int egy kicsit.* - Nem hibáztatlak, ha igen. Nem tudtad, élek-e, vagy visszajövök-e még, és na. Meg aztán. *Megint csönd egy kicsit, majd felnéz Jackre.* - Ari meg én köztem is történt egy-két dolog az alatt a kilenc hónap alatt, és nem csak az, hogy néha befontam a haját. *Mondja ki végül is, és csak néz fel Jackre az ágyáról.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 13, 2012 5:15 pm

*Jack előbb a fekete macskát nézegeti, aztán a saját ocelotjára néz, kissé gúnyos félmosollyal.* -Igen, rtem. Azt hiszem, tudom milyenek a macskák. *mondja, és az ocelot diegesen rebbenti meg farka végét, miközbe összekuporodik valahol és igyekszik eltávolodni társától, sértve érezve magát. Jack azonban nem foglalkozik tovább vele, hiszen Chris éppen ekkor téblábol oda hozzá. A rövid csókot viszonozza, majd amikor a fiú már sétálna arrébb, akkor hirtelen elkapja a derekát, és visszahúzza, és, ha a fiú nem ellenkezik, akkor egy laza lendülettel löki az ágyra, aztán csak nézi.* -De még mennyire! Reméltem, hgy szereted, és hacsak nem hozakodsz elő valami emberrel, akkor bizony én csak a látványoddal lakhatok jól. Nem hiszem, hogy a démonvér túlságosan áldásosan hatna rám, tudod jól.. *néz mélyen a másik szemébe, kissé félredöntött fejjel.* -De szívesen foglalkozom veled, amíg megeszed, mert velem ellentétben, neked szükséged van az emberi táplálékra.

Vendég

- Általában nem szoktam keresni. *Mérgelődik, majd ugye hamarosan ki is derül, hogy miért keresi most mégis. Jack kérdésére megrázza a fejét.* - Megvolt, általában el is van velük, vagy pedig Lilith-el, kergetőznek, vagy egyszerűen csak döglődik, csak néha rájön az ötperc. *Magyaráz, majd csak figyeli mi van a dobozzal, és a szusi láttán felnevet.* - Japán emlegetése megihletett, huh? *Kérdezi, majd odasétál Jackhez, rövid csókot lehelve a fiú ajkaira.* - Még nem vacsoráztam. De ez így nem fair. *Mondja, lehuppanva a szusi mellé.* - Nem szeretek egyedül enni. Te pedig cseppet más diétán vagy, mint én. *Mutat rá, tényszerűen. Nem, nem zavarja, hogy Jack vámpír, nem akadt ki amikor megtudta, elfogadta... mondjuk ő meg bedémonult a kapcsolatuk alatt, szóval egy-egy.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 13, 2012 4:59 pm

*A kijelentésre a fiú egyik szemöldöke magasra csúszik, és nekidönti hátát a falnak, miközben összefonja maga előtt a karjait, és várja a mesét arról, miféle állat is ez, majd végül csak biccent.* -Vagy úgy. Ha el szokott bújni, majd előjön. Felesleges a keresgélés. *mondja, de végül daimonja csak előhozza, és amikor a macska megjelenik, egy szép nagy medállal, akkor a nekromanta fiú akaratlanul is elmosolyodik.* -Gondolkodtál már azon, hogy vegyél neki valami játékot? Akkor nem a te varázstárgyaidat szedné szét. *mondja, halkan sóhajtva, miközben ellöki magát a faltól, és az asztalra leteszi az aprócska dobozt, majd kinyitja, és ahogy kinyitja, az szinte kipattan, és egy naaagy tálca sushi fekszik rajta, olyan finom, igazi keleti kaja.* -Főztem. Neked. És reménykedtem abban, hogy nem vacsorzátál még. Csak úgy, hogy tudd, hogy hiányoztál. És jó, hogy itt vagy. *mondja, valamennyire színtelen hangon, de persze azért érezhető, hogy egyáltalán nem gondolja ezt ilyen semlegesen, sőt, sokkal inkább gondolja mélységesen komolyan. Közben lopva oldalra néz, aztán vissza a fiúra, végül az étel felé int.*

Vendég

- Házikedvence a halálnak. *Mordul fel, miközben azért visszahúzza az árnyékokat.* - De szerintem még a vén kaszást is halálra idegesíti. Pláne, hogy Lilith-el folyamatosan ölik egymást. Egyébként familiáris, és imád elrejtőzni. *Közben Lilith és Odron nagy nehezen be tudják keríteni az ágy alatt a fekete macskát, mire Lilith egyszerűen megfogja a grabancánál, és kimászik vele. Ekkor látszik, hogy a macska a szájában fogta a vékony bőrszíjat, aminek a végén ott volt Chris AMM-medálja... hát igen, ezért volt a nagy keresgélés. Chris pedig lehajol, elveszi a medált, felegyenesedik, és rámosolyog Jackre, immár az általa generált árnyékok teljesen eltűntek.* - Szóval. Milyen vacsorameghívás? *Kérdezi csevegő hangon.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 13, 2012 4:45 pm

*Amikor az ajtó kinyílik, majd megpillantja a kavargó sötétséget, bántani kezdi a szemét, és kellőképpen értetlenül néz körbe.* -Chris, mégis.. Mi? *de aztán legyint, felsóhajt, belökve az ajtót maga mögött, majd a macskát keresgéli.* -Nem próbálkozol inkább valami tejjel, vagy hívogató dologgal? És nem is tudtam, hogy már macskád is van, na sebaj.. Gondolom akkor a vacsorameghívásos kérdésemet nappoljam el addig, amíg elő nem kerül a házikedvenced.. De Lilith mellé minek macska? *kérdezi, kissé háborogva, miközben az ocelot is a macska után iramodik, hátha hozzá azért közeledik valamennyire, és laposkúszásban mászik végig az ágy alatt, meg apró helyeken, ahova befér, Jack pedig egyszerűen megáll, és szép lassan körbenéz a helyen, de nem nagyon leli.*

Vendég

Attól, hogy az egész szobát sötétségbe borítod, még nem fog előjönni. Sőt. Csak még inkább elbújik. Nem érdekel, rossz macska. *Sziszeg, és valóban, az egész szoba tele van árnyékokkal, amik mozognak, élnek, kavarognak. Nincs más odahaza, csak Chris, aki a szoba közepén áll, szemei keresik a familiárisát a mozgó árnyak között.* Társaságunk jön. *A karmolás után, mielőtt Jack kopoghatna, kinyílik előtte az ajtó, így most már ő is megláthatja a bent kavargó sötétséget.* - Gyere csak be, és szólj, ha látsz egy macskát valahol. *Jegyzi meg, mosolyogva, és ha Jack belépett, akkor már záródik is be mögötte az ajtó, Lilith pedig Odronhoz sétál.* Nem tudom eldönteni ki az idegesítőbb, a familiáris, vagy Chris *Morogja oda a daimónnak, majd orrával megböki.*

Tárgy: Re: Tigris cápa háló Kedd Nov. 13, 2012 4:31 pm

~Szerinted szereti? Nem tudom. Azt se tudom, mennyire lett finom, tudod, hogy én nem eszek ilyeneket.. Recept alapján dolgoztam. Megkóstolhattad volna.~ *a fiú lenéz a mellette lépdelő ocelotra, aki finoman behúzza a füleit, és néma csendben sétál tovább a villámló tekintetű fiú mellett, aki szépen, békésen sétál végig a folyosókon, kezében egy aprócska dobozzal, amiben nem is annyira apró, és nem is annyira kevés dolgok vannak.* ~Reménykedj, hogy nem vacsorázott.~ *súgja még a fiú gondolatban, mire a daimon csak biccent, majd amikor az ajtóhoz érnek, akkor lendületesen felugrik, és végighúzza karmait az ajtón. Jack vesz egy mély levegőt, megigazítja fekete ingjén, és bekopog. Csak, mert miért ne.*

Vendég

- Akkor jó műsort lát. *Mondja egyszerűen, vállat vonva. Persze azért megcibálná a francoska fülét, ha kiderülne, hogy tényleg leselkedik utána a fürdőben, de azért nem akadna ki annyira nagyon rajta. Van nagyobb dolga is annál, hogy ezen idegeskedjen. Aztán ugye magához öleli Noelt.* - És akkor mi lett volna, ha többet kérdezel? Szerinted elmondja, hogy "igen, Noel, az volt a tervem, hogy kinyírom a másik csajt, de most, hogy megkérdeztél, meghiúsítottad a tervemet"? Nem, Noel. Hidd el nekem, ha te nem segítesz neki, másképp oldja meg. Az ilyesmit nem lehet megakadályozni, csak elodázni. Hacsak nem ölted volna meg. De megölnél valakit, főleg, ha nincs rá semmi bizonyítékod, hogy ártani akar? Nem, az se megoldás. Akkor meg azon rágnád magad, hogy mi van, ha ártatlan volt. *Magyaráz hát igen, habár sötét klános, attól nem feltétlen gyilkológép, kéri szépen.* - Őszintén... amit adott nekem gyerekkoromban, az egy nehezen túllépett önbizalomhiány, és megfelelési kényszer. Utóbbit még mindig nem hevertem ki. Lehet, hogy vannak normális démoni szülők... az enyém nem volt az. És ha magára hagyott, a tiéd se lehetett az.

Vendég

- Gondolod, hogy mindig viszi az információkat a gazdájának? Akkor van egy nagyobb stalkerünk is. Mi van, ha rögzíteni is tudja a szemével az információkat, és utána lejátszani? Mi van, hogyha figyel miközben zuhanyozol? *Sorolgatja a lehetőségeket, amik felmerülnek benne, majd beharapja az ajkát, elgondolkozik.* - És ha tényleg tud ilyet, szerinted hol tudok beszerezni egyet? Nincs kedved megkérdezni a drága barátodat? *Chris szavaira megrántja a vállát, de láthatóan nincs nagyon meggyőzve.* - Akkor is. Lehetett volna több eszem... kérdezhettem volna többet, vagy... nem tudom, mit kellett volna tennem. *Beletúr a hajába, megcsóválva a fejét, majd hagyja, hogy Chris átölelje, és megkönnyebbülten bújik hozzá, valamennyire.* - Te legalább ismered az apádat. Igaz, hogy utálod, igaz, hogy rossz, de... legalább tudod, hogy milyen. *Morogja félhangosan.*

Vendég

- Ő mindig itt van. Little stalker. *Mondja, rápillant a kis lényre, aki kuncogva eltűnik az árnyakban. Majd Noel szavaira megrázza a fejét.* - Ha nem ismered fel, honnan tudod, hogy az volt? *Teszi fel a kérdést.* - Könnyen lehet, hogy nem volt démon, vámpír, árnylény, vagy bármi. Lehet, hogy sima ember volt, aki rossz útra tért, és ezt meg csak jósmágiával tudtad volna belőni... ami például azért nekem sem az erősségem. *Jegyzi meg. No meg persze ótünde-auralátással, de ótündékkel még nem találkozott. Aztán egyszerűen csak elengedi Noel kezeit, hogy magához ölelje barátját.* - Nem a te hibád. Előbb vagy utóbb megfejtette volna a szöveget a segítséged nélkül is, és talált volna más módot, hogy bejusson. A rokonaink meg olyanok, amilyenek. Mi meg nem olyanok vagyunk. És nem várhatják el tőlünk, hogy utánunk takarítsunk. *Más kérdés, hogy ő ezt démonvadászként tökéletesen megteszi néha. De ez az ő saját döntése - nem azért, mert mások elvárnák tőle.*

Vendég

- Persze... majd pont az árnyékodtól. *Röviden felnevet, látva, ahogy az árnyékok, kavarogni kezdenek, majd kicsit felvonja a szemöldökét, amikor mintha egy apró manószerű lény is kirajzolódna.* - Azt hiszem, már megint erre mászkál a kis barátod. *Jegyzi meg Chrisnek, majd elhúzza a száját.* - Ez az. Nem vagyok jós, nem vagyok inkvizítor, nem vagyok démonvadász, nem ismerem fel a sötét lényeket, attól függetlenül hogy elvileg az vagyok, és tessék, csak egy idióta vagyok aki belesétál minden hülyeségbe és démonokat enged ki. Nem értette a szöveget, nélkülem nem tudta volna, hogy mit kell csinálnia, milyen igét kell felolvasnia, és tőlem kapta meg a karperecet is, ami nélkül nem tudja elhagyni a tornyot... erősen kétlem, hogy Shanney odaadta volna neki, de tessék, jöttem én, és megtettem helyette. *Széttárja a karjait, és megrázza a fejét.* - Ez van. A rokonaink már csak ilyenek. Hurrá. *Hagyja, hogy Chris megfogja a kezét, sőt, meg is szorítja egy kicsit.*

Vendég

- Borzasztóan rettegek még a saját árnyékomtól is. *Mondja, szemrebbenés nélkül, az árnyékok megkavarognak kicsit körülötte... egen, nagyon fél tőle mondhatni, látványosan retteg tőlük. Tényleg. Feltűnő. Lucy meg csak ásít egyet, becsukja a szemeit, és trónol odafent, mint egy szfinx. Csak nem egyiptomban van, nincs emberfeje, és nem tört le az orra. Hagyjuk. Türelmesen végighallgatja a történetet, majd megszólal.* - Nem tudhattad. Nem vagy jós. Nem tudhatod, milyen következményei lesznek. Azt hitted, hogy csak az apját akarta kihozni, nem? Nem tudhattad, hogy ő jár a rossz úton. Lehet, hogy azért ő is tudja, mit tehet meg és mit nem. Meg aztán őszintén, tényleg, a tapasztalataim alapján soha nem egy ember egyedül a hibás. Több apró momentum, sok apró ballépés, sok embertől vezet általában egy dologhoz. Csak éppen te voltál az egyik utolsó láncszem. Szar érzés, persze. De ezért nem kell hibáztatnod magadat. *Mondja Chris, finoman két keze közé fogva barátja kezeit, támogatást nyújtva.*

Vendég

- Igen, valami ilyesmire akartam célozni. *Forgatja a szemeit Chris szavaira. Nem, nem normális, de ebben az iskolában lassan talán már senki nem az. Itt már az nem normális, aki az. Átírják a "normális" definícióját.* - Mert egyébként könnyen ijedős vagy? *Vonja fel a szemöldökét, aztán lepillant Lilithre.* - Ejnye. Milyen kutya vagy te, hogy még kutyául sem tudsz? Megbuktál a tolmácsvizsgán. *Juliette persze nagy lelkesen csatlakozik a játékba, a lenéző familiárissal nem is nagyon törődve. Ő nincs tudatában a macska felsőbbrendűségének, és ha ennyire nem akar társulni, nem is hívja le játszani.* - Hát... Követtem Alfie-t valami házba, ahol volt egy vörös hajú lány... oké, nem ez az eleje. Elkerültünk egy nagy toronyhoz, amin keresztül a démonok át akarnak jönni a világunkba, egy szőke lány őrizte. Ezután találkoztam a vörössel, aki kijelentette hogy meg kell mentenie az apját, én hülye segítettem neki bejutni a térkapuval a toronyba, ő meg megölte az őrt, és most ő őrzi a helyet. Röviden.

Vendég

*A böködésre, és a szavakra csak felvonja a szemöldökét.* - Hát nem. Te éppenséggel se nem normális, se nem ember nem vagy. Szóval nehezen ijeszthetnél meg, akárhogy is nézzük. *Mondja, picit félrebillentve a fejét, majd Lilith is megszólal.* Mert szerinted én tudok kutyául? De komolyan. Humanoid nyelveken értünk, továbbra is, mindketten. *Morgolódik, de hát őt nem kell komolyan venni, csak leugrik az ágyról, és kiélvezi, hogy Juliette is megjelent a szobában Noel emberalakjával együtt, vagyis odamegy lelkesen játszani, miközben Lucy, a familiáris, a felsőbbrendűsége teljes tudatában néz le a daimónokra a szekrény tetejéről. Noel kérdésére Chris felsóhajt.* - Legyünk teljesen őszinték, Noel. Annyi démonnal és egyéb lénnyel találkozunk, hogy szerintem marhára nem okoz ez semmilyen különbséget. Akármit is csináltál. Mit csináltál pontosan?

Vendég

*Chris szavaira először is felugrik mellé az ágyra, majd visszaváltozik emberré, és első cselekedetként egy fintorral megbökdösi Chris pólóját.* - Akkor gondolom tőlem nem ijedsz meg. Ez egy határozottan kellemes információ. *Jelenti ki, miközben elhelyezkedik törökülésben, Chris mellett ülve valamennyivel, egészen közel, habár abszolút nem ér hozzá a másikhoz miután visszahúzta a kezét.* - Lassan megtanulhatnál kutyául. Vagy Lilith fordíthatna. *Jegyzi meg, miközben az időközben persze lekerült nyakörvet forgatja a kezében, de még mindig nem tér rá arra, hogy miért jött fel, amikor eredetileg lent töltötte volna az éjszakát a saját házában, Nellondban.* - Te, Chris... mi van, ha rászabadítottam úgy... egy teljes démoni sík nagyrészét a világunkra? *Böki ki végül mégis, a nyakörvet piszkálva.*

Vendég

*Az ágyán van, elterülve, a hasán, éppen fészkelődne, hogy elkezdjen egy könyvet olvasni, amikor nyílik az ajtó. Ismeri a kutyát, Lilith ismeri a szagot, jó a logikája, hát be is zárja a könyvet, félredobja, és felül az ágyon. Nem kell Noelnek az ajtó zárásával foglalkozni, az Chrisnek egy gondolatára bezáródik. Már Halloween régen elmúlt, így már rég nem szőke, de a pólója megint a NORMAL PEOPLE SCARE ME feliratú, ezen kívül egy farmernadrág van még rajta.* - Kutyául még mindig nem értek, csak azt, hogy hatalmas szemekkel nézel rám, szóval, ha beszélni szeretnél, kelleni fog az emberi alakod. *Mondja, de azért megsimogatja a barátja fejét, bár tény, hogy jobban preferálná, ha emberi alakban beszélgethetnénk.*

Vendég

*A Tigris Cápa ajtaja halkan kinyílik, de nem ember jön be rajta, sőt, még csak nem is fél-démon. Vagy legalábbis úgy tűnik. Egy aranyszínű spániel jelenik meg, a nyakában egy nyakörvvel, amin "Chris Strife hű barátja" felirat díszeleg. A daimón sehol, animágusi alakban nem látszik, így csak a kutya ágaskodik fel két lábra, és nyitja ki nagy ügyesen az ajtót belül is, elvégre volt ideje gyakorolni. Halkan nyüsszögve sétál be, és ha Chris odabent van, akkor rögtön hozzá siet, orrával bökdösi a fiú kezét, a lábát. Természetesen Chris nagyon is jól ismeri ezt a kutyát, habár már nem látta egy ideje, az viszont kérdés, hogy rájön-e, hogy miután Noel túllépett a "menjünk Chris agyára animágiával" szakaszon, csak néhányszor jelent meg, éppenséggel amikor a fiú (enyhén) zaklatott lelkiállapotban volt.*