Sarki róka háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

[color=white]

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Harvey Halle
2. Jacob Friedland
3. Pete Demerest
4. Leonard de Wandom

A szoba lakói - bal oldal:
1. Neram Arthas
2. Charlie Black
3. Samuel J. Colwell
4. Avanel Turcantil

Vendég

*Dwalin erősen megrovó pillantásokban részesíti Filippet. A szemei neki is szinte szikráznak, holott ő is ugyan úgy érezte Dorian tenyerét, és ugyan úgy érezte azt is, amikor a fejére esett a srác. De most valahogy mégis csak Doriannal érez együtt...*
~Filipp... menj oda hozzá.~
~Hagyjál békén Dwalin....~
~Filipp... a te hibád. És ezt te is nagyon jól tudod... Ha már össze vagytok adva, akkor legalább próbálj meg vele kedves lenni. Tudom hogy sokat jelent neked, mert ismerlek. Bele látok a gondolataidba, és az érzelmeidbe.~
~Pont ezért fogok egyszer kesztyűt csináltatni belőled.~
~Indulj, vagy esküszöm akkorát harapok a combodba, hogy...hogy belebolondulsz. És nem érdekel, hogy nekem mennyire fog fájni.
* Így hát Filipp kimászik az ágyából, és oda sétál Dorianéhez, és leül a szélére. Kezeit lassan végigfuttatja a takaró felszínén.*
- Dorian...
* Kezdi halkan, bűnbánó hangon.*
- Ne haragudj... tényleg... Nem akartam semmi olyat mondani, amivel megbánthatlak...

Vendég

*Fújtat, igazából egy párosodni nem óhajtó (nőstény) macska hanghatásaira emlékeztető hangokat ad ki, majd ugyebár bemászik a takarója alá. Ő nem kislány, ne szólítsák így.* - Hagyjál. *Mondja morogva, nem, a sértődésre sem reagál, legalábbis látszólag nem. A takaró alatt viszont magzatpózba kucorodik, térdeit átölelve, szőke haja alá rejtve arcát. Chrona is bemászik a takaró alá, és pár hajtincset félresöpör a könnyes szemekből.* ~Hagyjál békén te is. Menjél ki hozzá... Nem. Dorian... Nem, és nem. Hagyjál békén, Chrona.~ *Nem, nem hajlandó előmászni, egyáltalán nem, mozdulni sem hajlandó. A könnycseppek viszont folynak le az arcán, bár hangot nem ad ki, csak némán sír a takaró alatt.*

Vendég

- Szakadj már le kislány! Megmondtam már, hogy nem én loptam el az órád. Tény, hogy nagyon bírtam, mert iszonyat jó Omega óra volt... De...NEM...ÉN...LOPTAM...EL! A Rohad életbe is! Igen. Én mondtam, hogy gyere inni... Én kértem meg a kezed... De NEM ÉN jöttem magammal, és NEM ÉN fogadtam el a lánykérést!
* És mostmár csak azért is. Lánykérés, kislány... igen. tudatosítja Dorianben, hogy bizony, hogy elég nőiesen viselkedik. De mind1. Valahol a szíve legmélyén ő így kedveli ezt a srácot, ahogy van.*
- A kézi ásódat... Azt én loptam el... ahogy a barlangász lámpádat is. De azokat vissza is kaptad nem?
* Sziszegi a szobatárs felé, majd mikor az bemászik a takarója alá, akkor megszólal.*
- Nem fogok megszűnni. És jó lenne, hogyha mostmár abba hagynád a hisztit... Ami történt megtörtént... Ezen már nem tudunk változtatni...
*Hadarja ideges hangsúllyal. Majd ő is visszadobja magát az ágyra. Dwalint felszedi a földről, és leteszi magam mellé.*
- Nem vagyok tolvaj... simlis csirkefogó talán... de nem tolvaj...
* Mondja vérig sértve, csak úgy magának. Majd hátat fordít Doriannak.*

Vendég

*Izzó szemekkel nézi a lebukdácsolását Filippnek az ágyról, majd dühösen vág vissza, újra, meg újra dobbantva a lábával, nyomatékot adva szavainak, és színpadiasan a másikra mutatva.* - Te mondtad, hogy igyunk, te kérted meg a kezem, és te mentél oda az apácához! És tudom, hogy te loptad el az órámat, igazán bevallhatnád már! És nem vagyok feleség! *Az utolsó mondatot nemét meghazudtolva szinte visítja, majd hátat fordít, és nemes egyszerűen visszavágtat az ágyához, belemászik, és fejére húzza a takarót.* - Szűnj meg. *Jelenti ki morogva, és nem igazán hajlandó előmászni onnan, amíg Filipp tényleg meg nem szűnik létezni. Legalábbis viselkedése eléggé ezt mutatja.*

Vendég

*Felgyorsulnak a történések. Dorian felpattan, és belemarkol Filipp hajába. Felrántja, és mivel Jacta nem akarja, hogy a hajából egy jó marokkal kiszakadjon, ezért emelkedik is. Aztán csattan a pofon. Hatalmas, és a kéznyom ott vöröslik az arcán. Filipp nem szisszen fel. Nincs rá ideje. Mert már zuhan is vissza. Ám egyensúlya nem túl jó. Így a keze kibicsaklik alóla, fejét bevágja az ágy szélébe, és ha ez mind nem lenne elég, még le is zuhan az ágyról, fejjel előre. Eszméletlen nagyot koppan. Dwalin szintén nagyon megsínyli a dolgot, de nem tud mit tenni. Filipp megpróbál feltápászkodni, majd mikor ez sikerül, akkor nekitámaszkodik az éppen legközelebb eső valamihez. Mondjuk a szekrénynek. Megérinti az arcát, ami most éppen forró az előbb kapott pofon miatt. Szemei elkerekednek, és már kapna a pálcája után, mikor észreveszi, hogy nincs nála. Inkább csak legyint egyet a pálca felé, majd megszólal.*
- Az én hibám... hát persze... Mint mindíg minden... Kegyed bezzeg hibátlan ugye? Mint a Karibi nyaralásnál is... Az órádat is én hagytam el ugye? És most annak is én vagyok a hibája, hogy feleség lettél? Na remek... Hát ez tényleg pazar.
* Morogja. Majd ismét a fiúra pillant lángoló tekintettel.*
- És tudtommal én nem kényszerítettelek rá, hogy gyere hozzám. Hmpf...
* Fúj a végén egyet.*

Vendég

*Lassan Filipp felé fordítja a fejét, és szinte látja, ahogy a másik fiúnak is összeáll a kép, leesik a tantusz. Ami Chronát illeti, ő meg se bír szólalni, apró mancsával hitetlenkedve tapogatja a Dorian ujján figyelő gyűrűt, mintha abban reménykedne, hogy egy idő után szétfoszlik... de nem. Aztán a szőke fiú feláll, daimónja kicsit esetlenül követi, ahogy másnaposságát, és fényérzékenységét, meg mindenét meghazudtolva nagy léptekkel Filipp ágya mellett terem. Ha van rajta valami póló, vagy ing, akkor annak a nyakát ragadja meg bal kézzel, ha nem, akkor nemes egyszerűséggel a hajába markol bele, húzza fel, és jobb kézzel egy irdatlan nagy pofont lekever neki, majd hagyja, hadd zuttyanjon vissza az ágyra.* - Ez az egész a te hibád... *Sziszegi, lángoló, borostyánszín szemeivel, szanaszét álló, hosszú, kócos hajával, és még dobbant is mellé a lábával.*

Vendég

*A srác nem érti Dorian kifakadását. Hallgatja, ahogy az szitkozódik egy sort. Majd maga elé emeli a kezét.*
- Ühm... egy... gyűrű... méghozzá biztos, hogy nem az én ötvösömtől... Ez akkor most azt jelenti, hogy...
* Itt megakad a mondatban, és akkorát koppan neki a szitu, hogy szinte hallani.*
- Hogy az a levitézlett...
* Mondja nagyon komolyan, mire Dwalin felpillant. Meglátja a gyűrűt, majd félig hisztizve kirobban.*
- Én megmondtma, hogy ne igyatok... De hallgattok is ti az okosabbra. Így kell ezt... Beinni oszt bebűnözni... Mert amit ti csináltok az már bűn... Ha én lennék a törvény, akkor most a kezetekkel együtt a fejeteket is levágatnám... Marhák...
* Hisztizik a Daimon mire Filipp csak ránt egy nagyot a takaróján, minek hatására a selyemmajom lába alól kiszalad a talaj, és hatalmasat koppan a földön.*
- Hagyd már abba... Nem hiányzol még te is... Elég lesz most Doriant hallgatnom...
* Morogja a srác mogorván.*

Vendég

- Akkor gondolom nem nézek ki valami csodásan... *Morogja, majd visszaejti a fejét a párnára. Reakcióideje lelassult, ezért lassan forognak a fejében a fogaskerekek. Apáca. Összeadta őket. Ő is ezt álmodta, de... ha Filipp is... és sokat ittak. Félve emeli arca elé a két kezét, és szeme megakad az egyik ujján lévő arany karikagyűrűn. Döbbenten mered rá, szemeiben beazonosíthatatlan lángok jelennek meg, ahogy kezei remegni kezdenek.* - Jacta, te idióta... nézz a kezedre... *Sziszegi, igen, a vezetéknevén hívta a másikat, igen, ebből is sejtheti a másik, hogy Dorian dühös. Nagyon. Dühös. Egyedül másnaposságának tudható be, hogy még nem robbant.*

Vendég

- Úr jézus... Szét reped a fejem... És a Napot igazán lekapcsolhatná valaki...
* Mondja nagyon elkínzott hangon. Majd mikor Dorian előmászik, akkor rápillant.*
- Hű... most pont úgy nézel ki, mint ahogy érzem magam...
*Jegyzi meg komolyan, majd mikor az apáca szellemről kezd elbeszélni, ő is elgondolkozik...*
- És... összeadott minket... Ugye?
* Kérdi elgondolkodva...*
- Jó hülye álom volt.

Vendég

- Haaaalkabban nem tudtok beszélni? *Morog egy takaró egy másik ágyon. Oké, igazából a takaró alá begubózott fiú morog, de belőle sok mindent jelenleg nem lehet látni. Aztán lassan megmozdul a takarócsomó, és megjelenik egy hosszú, szőke hajú, igencsak kócos fej, és két kezével a hajába túr.* - És valaki tekerje lejjebb a napot, mert rohadtul éget... *Motyogja. Neki nem fáj a feje, ő most fényérzékeny, mintha minimum vámpír lenne, és tompán érzékeli a külvilágot. És nem szereti a hangos zajokat, mert akkor bizony a fejébe nyilall a fájdalom.* - Hülye álmom volt... egy apácaszellem volt a naxis főhadiszálláson... pedig mi a fenét keresne ott... röhej... *Motyogja, észre sem véve egyelőre, hogy bizony egy gyűrűvel több van az ujján, mint a Nezabarba érkezése előtt volt.*

Vendég

[Bal oldali háló]

Filipp lassan nyitja ki a szemét. Iszonyat késő van már. Nem szokott ő ilyen sokat aludni. De a tegnapi Whiskeyzés kicsit betette nála a kaput. Feltápászkodik... azaz legalábbis felül az ágyban, és a halántékát dörzsölgeti. Olyan kész van most, mint az eminens diák házifeladata. Dwalin valahol az ágy végében szenved... Majd felemeli a fejét, és megszólal elgyötört, száraz hangon. Sehol most a kedves kislány tónusa.*
- Adj egy aszpirint, mert menten megdöglök. Szééét szakad a fejem... Mi a francért kell neked annyit innod? Rohadt életbe... Az ég rogyjon rád Jacta.
*Nyüsszög a majmocska, miközben a srác az ágy melletti éjjeli szekrényben keresgél aszpirin után. Mikor megtalálja, oda dob egy szemet a majomnak, aki azonnal be is veszi.*
- Utálom az ilyen macskajajos reggeleket...
* Morogja Filipp, majd a mellette lévő ágyra pillant. Elvileg ott Dorian alszik. Filipp körbenéz. Minden irányba a ruháik vannak. Össze vissza mindenhogy. Itt egy Dorian féle felső... ott egy Filipp csizmája... az egész háló úgy néz ki mint ha bombát robbantottak volna.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[color=white]

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Harvey Halle
2. Jacob Friedland
3. Pete Demerest
4. Leonard de Wandom

A szoba lakói - bal oldal:
1. Neram Arthas
2. Charlie Black
3. Samuel J. Colwell
4. Avanel Turcantil