Holló háló

*Van igazság abban, amit Deyan mond, szó se róla, de Bella mégiscsak megcsóválja a fejét.*
-Persze, hogy kell állóképesség, de azért egy kocka has sem árt *szemöldökhúzogatás, valamint egy csábos, pajkos vigyor játszik Isabella arcán és elneveti magát. Majd a nevetése lassan lágy mosollyá tér át.*
-Az auror szép szakma. Csak elég veszélyes is... Miért akarsz auror lenni? *tesz fel egy érdekes kérdést Bella, hiszen azt tudja, hogy párja auror szeretne lenni, de hogy miért, arra még nem kapott választ, így most érdeklődve pislog a fiúra. Hogyha Deyan válaszolt, akkor Szandrára terelődik a szó, na meg az esküvőre, amire Bella megcsóválja a fejét.*
- Na igen, egyelőre tartsunk ki egymás mellett egy ideig. Utána elvehetsz! *neveti el magát a lány és ismét egy puszit nyom a fiú ajkaira, pontosan akkor, amikor Deyan is Bella ajkaihoz ér. Néhány másodpercig a lány csukott szemmel élvezi az aprócska kis csókot, majd ismét a fiúra néz és elmosolyodik. A szeme csillog és látszik rajta, hogy nagyon jól érzi magát. Szóba kerül a Nekromágia is, de erre Isabella már nem mond semmit, csak nevet a "szemes" viccen. Új téma gyanánt a családod dobja fel, de néhány perc után már meg is bánja, hiszen kiderül, hogy Deyan fogadott testvére elhunyt egy férfias párbaj miatt. Deyan szeme ismét megtelik könnyel és Bella nyakába borul, aki szorosan magához vonja a fiú fejét és lágyan simogatni kezdi a haját és egy puszit is nyom a kobakra.*
- Nagyon sajnálom. Ne haragudj, hogy ilyen témát hoztam fel... *suttogja Bella bocsánatkérően a fiú fülébe és egy darabig nem engedi el, csak szorosan hozzábújik és öleli, amíg csak tudja...*

*Isabella Deyan ölében köszöni szépen, egész kellemesen elvan. Nem is érezhetné magát jobban, mint most. Kellemesen elbeszélgetnek, a fiú vele van és nem tanul és minden csudijó. Habár jó lenne, hogyha Szandra is itt lenne, de hát... Az élet gonosz és kegyetlen (xD), így a lány most valahol máshol császkál. *
- Gyúrni? Hajajj! Szólj, ha kockás lesz a hasad *ölti ki a nyelvét vigyorogva a lány Dey-re, aki minden bizonnyal meg fog sértődni erre az aprócska kis beszólásra. Avagy már megmutatja kockás hasát. De akkor a leányzó tuti, hogy elájul. Érdekes reakció...
Isabella felhozza legjobb barátnőjét is, és Deyan rá is kérdez, hogy ki is ő, de csakhamar leesik neki, hogy a kobold leányzóról van szó.-
-Bizony, hogy róla. Persze, majd egyszer bemutatlak neki. De még nem most.... Elég valószínű, hogy Szandra már az esküvőnket tervezgetné, hogyha megismerne. És hát... Khmm. Szóval az még kicsit korán van *neveti el magát a lány és ismét egy újabb puszi landol Deyan ajkain. Nem tehet róla a lány, szereti osztogatni az ingyen puszikat. Persze most már csak Deyan-nek. A tanulásra terelődik a szó és a fiú egyik kijelentésére Bella felvonja a szemét.*
- Fekete mágus? Ugyan már! Hiszen a Nekormágia az végül is az élettel és a halállal foglalkozik. Lehet valaki úgy is nekromanta, hogy megpróbál valakit visszahozni az életből, vagy segít valakinek, hogy kapcsolatba léphessen a szeretteivel. Nem feltétlen rossz minden, ami annak látszik *magyarázza el Bella a saját véleményét. A tekintete most komoly és higgadt, habár a végén elmosolyodik.*
- De oké, beszéljünk másról. Például még tök keveset tudok rólad. Hogy vannak a testvéreid? Ann-Tabitha? Így hívják a leányzót, igaz? *kérdez rá a dologra Bella és kíváncsian pislog a fiúra.*

*Mivel Deyan kiszól, hogy az ajtó nyitva áll Bella előtt, a lány nem habozik. Lenyomja a kilincset, majd hamarosan, néhány apróbb lépés után már ott is áll Deyan szobájába. A fiú nyakába ugrik és egy cuppanós küld az arcára, majd végül kicsit hátrébb lép, hogy hagyja érvényesülni a fiút is. Bella egy ölelést és egy lágy csókot is kap, amit izgatottan és élvezettel viszonoz, hiszen egyre jobban élvezi ezeket a testi érintkezéseket a fiúval. Még egy kicsit Deyan karjaiba lóg, majd leülnek az ágyra, Bella pedig átöleli a fiú nyakát és úgy foglal helyet a fiú ölében. Habár nem túl kényelmes, ez az utolsó ok, tökéletesen élvezi ezt a helyzetet, nem akar egy centivel sem távolabb lenni a fiútól.*
- Ennek örülök Dey! Nekem is hiányoztál *mosolyodik el lágyan a leányzó és egy aprócska puszit lehel a fiú ajkaira.*
- Azért majd szólj, ha nehéz vagyok *kuncogja el magát Bella, habár a maga 55-60 kilójával nem nevezhető nehéznek.*
- 36 óra? Olyan sok? Jézusom! *szorítja magához a fiút nevetve Bella és ismét egy puszit nyom a fiú arcára. Hogy mi újság? 36 óra alatt? Nos, érdekes kérdés, ámbár mi mással kezdenék a társalgát?*
- Semmi különös. Elmeséltem Szandrának, hogy összejöttünk. Tök aranyos volt. Tudod, ő a régi barátnőm, akiről meséltem neked. Iszonyatosan meglepett, hogy ide jött. Na mindegy *legyint egyet a lány nevetve. Csillogó szemével Deyan szemébe néz és elmosolyodik.*
- Nekem is kellene tanulnom... De igazából szívesebben zaklatlak téged, mint hogy a könyvek felett gubbasszak *mosolyodik el a lányka kissé pajkosan.*

*Az ajtó előtt állva hallgatózik a leányzó, hiszen habár a kilincs nem nyomódik le - jelezve, hogy valaki ki akarja nyitni neki az ajtót- odabentről egy jól ismert és szeretett hang szól ki. Isabella szíve hevesen kezd el dobogni, majd benyit a szobába és a jobb oldali szoba felé indul, hiszen ott lakik Deyan. Besétálva elmosolyodik, ahogy látja, hogy a fiú tanul, ugyan akkor egy kicsit lelkiismeretfurdalás tör rá, amiatt, mert a) ő sem tanul és b) nem hagyja a fiút tanulni. Merthogy nem fog elmenni innen, az biztos, így széles mosollyal ugrándozik oda Deyan-hez és öleli át még ülve a fiú nyakát és egy cuppanóst nyom az arcára. *
- Szia! Mit tanulsz? *kukkant bele a kinyitott füzetbe az asztalon Bella és elfintorodik.*
- Nekromágia? Nem a kedvencem... *motyogja a lány, majd elmosolyodik és engedi, hogy esetleg Deyan felálljon, vagy valami ilyesmi. A lányka örömmel nyugtázza, hogy egyedül vannak a szobában, a többiek valószínű vacsoráznak, vagy éppen kószálnak valamerre. Hiszen annyi érdekes hely van itt a kastélyban, vétek a szobában ücsörögni. Kivéve ha kettesben lehetsz a pároddal. Akkor megéri...*
- Mi újság? Hiányoztam? *kislányos vigyor terül szét Bella arcán és úgy pislog fel a fiúra - már ha persze felállt.*

*Bella érkezik a Második emeletre. no nem, most nem valami hivatalos ügyben jött, egyszerűen újdonsült párját látogatja meg, akivel tegnap délelőtt találkozott utoljára. Ma valahogy nem futottak össze sehol, így Isabella elhatározta, hogy meglepi a fiút. Reméli, hogy Deyan nem fogja tolakodásnak venni így néhány hét után, hogy Bella máris a szobájában keresi fel.*
~Biztos, hogy nem. Sőt, még örülni is fog nekem!~*bíztatja magát a lány, habár egy aprócska kis félelem és gyanú marad a szívében. Határozott léptekkel sétál végig a folyosón, majd megáll a Holló szoba előtt. A szoba ajtajára - mint ahogy mindegyikre - ki van függesztve a lakók neve és Deyan neve is ott szerepel a jobb oldali szobalakók között.*
~Azért jó lenne, hogyha nem lenne most itt senki... Vacsoraidő van~*fojt el egy pimasz kis mosolyt a lány, majd vesz egy levegőt és határozottan koppant hármat az ajtóra. Reméli, hogy Deyan a szobában tartózkodik és nem máshol. Elég komikus lenne, hogyha a fiú pl. az ő szobájában keresné. *

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.