Imádkozó sáska háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Camille Madeline
2. Lina Constance Thanatos
3. Seldrit El Perimd
4. Teodora Yana

A szoba lakói - bal oldal:
1. Yekaterina N. Fyodorov
2. Munashi Kataku
3. Noraneida de la Fuente
4. Lilia Radoslava

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Vas. Dec. 26, 2010 3:19 pm

*A lányka most vörös rózsákkal kihímzett fűzőben, zöldes hosszú szoknyában mászik el a folyosó végére, a kezében egy kisebb és egy nagyobb csomag, ami tetején egy közepes és egy pici csomag. Mind a négy be van csomagolva nagyon gusztusosan, a lányka pedig siet Ari és Jana szobája felé.Persze a varázscuccai most is nála, a lopakodó lapos talpú csizma most is rajta, a mély tatyó is nála.Bemegy a közös helységbe, majd bekopog Ariék részébe és várja, hogy kinyissák az ajtót. Sokat gondolkozott, hogy mit válasszon nekik, de most egészen izgul, hogy fog-e nekik tetszeni.meglátja, hogy Arinak vendége van már, így csak zavarba jön, de most nem lép le, meg semmi.*-Sziasztok. Először is Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni nektek.*Majd ránéz a srácra és nem feltűnően végigméri.*-Farkas Zsuzsanna Gaiaea vagyok.Örülök, hogy megismerhetlek.*Bemutatkozik a srácnak, alap udvariasság.~Szép pár.~Majd odamegy Arihoz és két puszival átadja az ajándékát. Egy nagy csomag, amiben egy méregdrága kasmírsál van, arany áttöréssel, kék-arany színben. A kisebb csomagban pedig egy pici szerkezet van.Egy iszonyat ritka cucc, hiszen egy olyan találmány, amit egy habókos professzor adott a lánykának.A kinézete a következő: egy picike kék indákkal átszőtt, halványkéken néha felizzó gömböcske, egy Álomgömb. Ha a fejedhez érinted, akkor végignézheted az álmodat, ahogyan neked kényelmes, a saját szemszögedből, vagy máséból, érezheted az ízeket, illatokat, egyszóval nagyon aranyos kis tárgy. Ha a lány rákérdez, akkor Gaiaea ezeket elmondja neki. A másik két csomagot pedig leteszi Jana ágyára. Az egyikben egy díszes nagy merengő van, végig ómagyar rovásírással, a másikban egy vörös-fekete, ezüstszálakkal átszőtt kasmírsál.És látjátok rajta, hogy menne is.*-Majd Janának szólnál a kedvemért. Nem találom két napja. És..azt hiszem..

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Vas. Dec. 26, 2010 3:05 pm

*Hallva, hogy a lány nem számított senkire, csak egy halvány mosoly suhan át az arcán, majd biccentgetve lépdel beljebb, és hagyja, hogy becsukják mögötte az ajtót.* -Azt hittem, neked több szemed van. Mégis csak meg lehet lepni egy látnokot? *kérdezi ekdves, játékos félmosollyal, hangjában és a játékos, könnyed tréfa bújkál, semmi sértő, vagy zaklató. Amikor Ariana közelebb lép hozzá, és megöleli, akkor Sebastian, mondhatni, végre felenged, szorosan amgához öleli a lányt, és, nem bírva magával, egyszerűen felkapja, és emgforgatja néhányszor.* -Úgy aggódtam érted! *súgja a lány fülébe, majd leteszi, és alaposan megnézi magának, hogy tényleg egyben van-e, megforgatja finoman maga előtt, majd finoman végigsimít az arcán.* -Amint meghallottam, hogy az Iskolával mi történt - tudod, nem kerültem messzire - azonnal leveleket, manókat és hollókat küldtem ki, hogy megtudjam, mi van veled, és nem esett-e bajod. Az a hatalmas robbanás.. Ha tudnád, mennyire megkönnyebbültem, mikor emgtudtam, hogy tegnap nem messze tőlem voltál, ma pedig már itt.. Persze jóatyám nem örült nagyon annak, hogy hirtelen leléptem a családi ebédről, a vendégek távozása előtt, de oda se neki. Ormuzd látja lelkem! *mosolyodik el, és csak hallgatja a lány szavait, miközben megáll előtte, kezében tartva még mindig az ajándékot. A történet végére érve kissé elneveti magát, megigazítva köpenyét.* -Akkor kellemesen teltek az ünnepi napjaid. Ezt a kis apróságot pedig neked hoztam. Nyisd ki. Remélem, örülni fogsz neki.. *mondja, miközben átadja a dobozt. Egy függő van benne, majd, ha a lány kivette, akkor elmondja, mit is jelent. Egy sima üveglap, kerek, amit fel lehet akasztani valahova, mindkét oldala festett, ugyanazzal a mintával, pontosabban a minta az üveglapon belül van, és ahogy ráesik a fény, azt szétszórja a szobában, és szépen "világít".* -Az enyém? Hiányoztál. Nem is volt az igazi nélküled.. Csak a szokásos. Családi ebédek, és látogatások, hasznos ajándékok, kimért úriemberek.. *lemondóan sóhajt és legyint, nem is foglalkozik velük, minden évben megkapja. Most meg a vasárnap is benne volt, pluszban.* -De Lucas bácsikámtól kaptam egy egész hasznos kis kütyüt.. *teszi hozzá, halvány félmosollyal játsza szája sarkában.*

Vendég

*Csörömpölés az nincs, szerencsére a keretet fejelte le, az üveg nem tört össze. Aztán kinyitja az ajtót, és Sebastian szavait hallva félszegen elmosolyodik.* - Nem is kell jobb. Tökéletesen megfelelsz. Csak... nem nagyon számítottam most senkire. *Néhány pillanatig csendben, kissé esetlenül áll az ajtóban, majd félreáll, hogy Sebastian be tudjon lépni. Becsukja a fiú mögött az ajtót, és megrázza a fejét.* - Hát, igazából igen, de... talán jobb is, hogy megzavartad. Jó látni, hogy rendben vagy. Hiányoztál. *Végre felenged kicsit, rendesen elmosolyodik, majd átöleli a fiút. A mellkasába fúrja az arcát, és legszívesebben magához szorítaná. Hatalmas a kísértés, de tudja jól, hogy azzal kárt tenne Sebastianban, így nehezen ugyan, de leküzdi. Le kell küzdenie. Nyitja a száját, hogy kérdezzen, mondjon valamit, de végülis becsukja. Nem, nem tudná úgy megkérdezni, hogy ne legyen túl egyértelmű. A múltkor, a Lassenienes kérdésből is sütött, hogy róla van szó. Róluk. Hát persze, hogy róluk. Aztán végülis elhúzódik.* - Boldog karácsonyt. Nálatok hogy telt? Engem Rosetta meghívott magukhoz... Érdekes volt. Eléggé régen volt ilyen csajos buliban részem... kizártuk Krast, mármint Krasimirt, Rose bátyját, és Penny kifestett Rosettát, Danát meg engem. Dana annyira aranyos, ugye kobold, meg még kicsi is, mármint korra kicsi... Tehát rettentően apró, mint valami játékbaba. *Ömlik belőle a szó, és a szemei is csillognak. Látszik, hogy tényleg élvezte a dolgot, de a szülők csínyéről nem ejt szót.*

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Vas. Dec. 26, 2010 2:37 pm

*Amikor hallja a koppanást, és az esetleges csörömpölést, csak összehúzza a szemeit, és kissé aggodalams pillantásokat mér az ajtóra, és már éppen nyitna be, hogy megnézze, minden rendben van-e, nem törődve az illemmel, amikor keze félúton megáll a kilincs felé, ugyanis az ajtó kinyílik. Arianát, és a homlokát tapogató kezét emglátva enyhén felsóhajt, örül neki, hogy nincs nagyobb baja a lánynak.* -Hát én. Jobbat nem tudtam küldeni magam helyett, sajnálom. De azért remélem velem is beéred. Nagyon megzavartalak valamiben? *érdeklődik, ellesve a lány háta mögött, válla felett, aztán egy fél lépést közelebb lép.* -Esetleg beljebb jöhetek, vagy valamiben nagyon benne voltál, és jöjjek vissza később? *érdeklődik, miközben bal kezében forgatja, szorongatja az ajándékot, amit hozott, nem, még említést sem tett róla. Arról sem, mennyire aggódott a lányért. Valahogy túlságosan is benne van még az illem, illetve a megilletődöttség ahhoz, hogy hirtelen felkapja a lányt, szorosan amgához ölelje, megforgassa a saját tengelye körül, miközben nevet, kacag, és megkönnyebbül, hogy minden rendben van vele, nem lett baja, egyben van, és a hírek, amiket hallott, csak kacsák voltak. Szemeiből minden esetre eltűnik az aggodalom, és lelkesen, boldogan csillognak a lányra. De a tartás, és a nemesi mivolt nem ereszti a fiút.. Talán csak a ruha teszi? Minden esetre egyelőre csak ácsorog a lány előtt, kissé idegesen, kissé kényelmetlenül, de nem akar csak úgy berontani, fél, hátha tényleg zavar.*

Vendég

*A földön ül, a sarkán, Blanche tükre előtt. Felváltva nézi a keret mintáit, és az üvegben a saját arcát. Egyik kezével némán összefogja a haját, és kissé félredönti a fejét. Ígyis megszemléli tükörképét, részletről részletre, mintha rácsodálkozna magára. Mintha most látná először új valóját... Pedig külsőre ugyanolyan. Csak belül változik... És Rosetta azt is kimondta, amit valahol mélyen ő is tudott, de egyszerűen nem volt képes bevallanni magának. Azt, hogy milyen irányba halad ez a változás. Pontosabban hogy mi az oka. Hogy mivé lett...* ~ A vérfarkasok nem öregednek, igaz, Per? Ha senki nem öli meg őket... Meddig élnek vajon? Örökké? Eltűnt volna a halandóságom? Vajon már én sem halok meg? ~ *A kérdések keringenek a fejében. Különféle témák. Waylanék háza. A ma éjszakai álma, mikor Penny és Rosetta mellett álomba zuhant, és aludt néhány órát. Az új lénye. Az öröklét. Az, hogy a többiek felnőnek majd, megöregednek, és meghalnak. Ez persze hosszú évek munkája, de neki alighanem csak perceknek fog tűnni. Halhatatlanoknak még száz év is csak rigófütty. Persze megmarad majd neki Rosetta, Bianca, Aeryn, Laura, na meg persze Jack is... De a többiek elmúlnak, eltűnnek az idő folyamában. Csodálkozva szemléli a szeme sarkából kigördülő könnycseppet. Nem tervezi, hogy letörli, inkább csak figyeli, ahogy lassan elér az álláig, és ott megáll, megremeg. Aztán kopogást hall. Hirtelen összerezzen, leengedi összefogott haját, mintha rajtakapták volna. Megtörli az állát, és olyan gyorsan áll fel, hogy lefejeli a tükör keretét. Felszisszen, és az ajtóhoz lépked, hogy kinyissa. Egyik kezét bevert homlokára szorítva, hunyorítva pislog fel Sebastianra. Rövidnadrág, rövid ujjú póló, lábain semmi. Egyszerű, itthoni öltözék.* - Szia. Hát te...? *A hangja bizonytalan, a tekintete kissé talán rémültnek hat most. Túl hirtelen szakadt ki a gondolataiból, az álmából, meg az egészből.*

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Vas. Dec. 26, 2010 2:20 pm

*Egy viszonylag magas, kiöltözött fiú léptet végig az iskola épülő falai között. Most is, mint mindig, ha kiöltözik, tiszteletet, hatalmat sugároz. Egy emgtermett harcművész, aki nem mellesleg Nellond uralkodója, már ha eltekintünk a hatalmon levő varázslótól. Nyakában ott a Colwell ház címere, tulajdonképpen ő az elsőszülött, és éppen a családi ünnepi ebédről tart ide, kezében egy apróbb dobozzal. Szép, egyszerű masni. Az öltözéke amúgy elegáns, mintha egy kicsit régebbi korból jött volna, dehát az elitek mindig is megmaradnak ott. Ing, megfelelő, díszes felső, a Colwell ház színeivel, előkelőbb szabású cipő, rövidebb nadrág, és persze a köpeny, aminek a csatja szintén a griff fej. Haja jólfésült, szemei sötétek, akárcsak a bőre, ami szintén enyhén napbarnított. Az oldalán pedig ott a híres-neves varázskardja. Egyszerűbb rúnakard, ám mégse lehet nála látni, nem szívesen mászkál vele, mégis ezzel harcol a legjobban. Most viszont, mivel családtól jött, kénytelen volt felkötni. Díszesebb tokba helyezve, lánccal, ahogy illik. Int az auroroknak, majd megáll az Imádkozó sáska megfelelő ajtaja előtt, és határozottan bekopog. Kezein kesztyűt visel, hímzett, ahogy illik. Láthatóan nem állt meg. Egyenesen az ebédről jött.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Ariana, ha lefekszik aludni, akkor az éjszaka közepén édes álmot lát. Lelki szemei előtt látja lebegni a sárkányt, aki az örvénynél is látott, de a kérdésére nem kapott választ. Akkor legalább is. A sárkány belebeg a képbe, miközben folyamatosan nő, mintha nem lehetne tudni pontosan, milyen idős is volt, vagy most épen mennyi. Szemei szépen csillognak, a lány pedig egy egyszerű szót hall a fejében. Igen. Lágyan, könnyedén, de határozottan cseng a fejében, majd reggel kipihenten ébred fel.*

Vendég

*Egy manó nyit be az Imádkozósáska hálóba, és egy borítékot tart a kezében. Oda siet Ariana ágyához és leteszi rá a borítékot. A borítékra rá van írva Ariana Ravenwoodnak. A levél tartalma:

Kedves Ariana Ravenwood!

Horváth Réka és Mollyson Willbert meg szeretne hívni téged egy csajos napra. A program meglepetés.
Hozni kell: Egy kis meglepetést, azt mindenki hoz. Nem kell nagy dolognak lenni.

Helyszín: Vörös vércse háló
Időpont: December 12. vasárnap 14:00

Köszönettel és szeretettel: Réka&Molly

*Miután a manó kézbesítette a levelet indul tovább a következő hálóba.*

Vendég

*Egy szőke lány kopog be tétován az Imádkozó sáska háló ajtaján. Nem tudja, hogy helyesen teszi-e, amit tesz. Sokat gondolkozott rajta. Elvégre még nem ismeri annyira a lányt…nem mondhatni, hogy a legjobb barátok lennének… Végül azonban úgy döntött, nem lehet belőle baj. Bátraké a szerencse. Vagy nem. Reméli, hogy a lány nem fogja a kukába vágni az ajándékot… Sokat gondolkozott rajta, mi legyen az. Végül, mivel senki nem nyit ajtót, benyit a szobába, célirányosan továbbindul a megfelelő oldal felé, és a lány feltételezett ágyára tesz egy pici csomagot, mellette egy üdvözlőkártyával, aminek a hátulján egy rövid szöveg áll:

„Boldog születésnapot, Susan.
Liliya.”

Többre nem tellett… Szóval ezeket lepakolja, aztán még egyszer tétován körbenéz, majd sietve távozik a szobából.
A csomagban egyébként egy nyaklánc található, ami egy sokoldalú dobókockát formáz. Azt meg, hogy mire akart ezzel célozni a feladó… találja ki a címzett.*

Vendég

- Ugyanmár, ez sose akadályozzon, a bűbájok jól takarítanak. *Legyint könnyedén, majd elhúzza a száját.* - Jobb? Azt hiszem, egyikőnknek sem. Voltam már én is viszonzatlanul szerelmes... az ember olyankor általában arra vágyik, hogy viszonzott legyen. De sajnos előfordul, hogy ha ez teljesül... akkor rájön, hogy egy kapcsolathoz az sem elég. *Furcsa, hogy teljesen úgy beszél, mintha már lezárta volna az egészet, mintha elkönyvelte volna, hogy nem elég... Igazából még magával is vitázik. Egyik része így van vele, a másik viszont még reménykedik, még hinni akar benne, hogy ha vár, ha ad még egy esélyt, akkor elég lehet. Egyelőre a második áll nyerésre, aztán majd meglátjuk... Túlságosan a fülében csengenek Faith szavai, az évek során túlságosan kialakult benne az, hogy a fiúnak van igaza, tegyen ő, Ariana bármit is. Viszont hiába mosolyog Brit, megérzi, hogy ennyire mégsem veszi könnyen a lány a dolgot. Ehhez látnoki képesség sem kell, elég a női megérzés, vagy a tapasztalat, vagy az, hogy neki is van szíve, és szerelmes ő is. Oda sem figyel igazán, csak Brit karjára teszi a kezét, közben pedig felnevet. Ugyanúgy beszél tovább, nem szól semmit, csak a keze marad ott a lány karján, ha az nem húzódik el.* - Hát nem csodálkozom. Előtte sem voltatok jóban vele?

Vendég

- És akkor lehetett volna utána takarítani. Mit gondolsz, miért nem lőttem fejbe? Mert lehetett volna kaparni az agyát a falról. *Ingatja a fejét, no meg persze az is hozzájárul, hogy őt azért megtanították, hogy legyen kedves uralkodni az indulatain, és ne mészároljon le mindenkit, ha dühös. Bár kérdés, hogy képes lenne-e rá, ugyanis ő csak egy egyszerű harcoslány, aki ráadásul mágiához teljesen analfabéta.* - Áh, szerelem. Nos igen, alighanem versenyezhetnénk, hogy kinek a jobb... neked van viszonzott szerelmed, ami viszont ezek szerint nem működik... nekem a "viszonzott"-tétel hiányzik. *Mosolyog, töretlenül, mintha nem is ütné szíven a dolog, hogy őt nem szeretik viszont.* - Ez van. De együtt élünk, fura lenne, ha nem lenne itt... de Lina nem fog hiányozni. *Kacag fel, tovább pakogatva Ari cuccait.*

Vendég

*Bizony, a jós nem igazán a fizikai erejével harcol, nem annyira van rá szüksége. Bár tény, hogy meg is járná mágia nélkül... ha ő került volna Bianca, Jana meg a többiek helyére... hajjaj... ott talán még rosszabbul teljesített volna, mint a saját próbáján. Ha meg nem, annak az az egyetlen oka, hogy azt nem tudja alulmúlni. Aztán kuncogni kezd.* - Igen, Jana alighanem katanával csinált volna magának helyet, ha nem fér el a bulitól. *A kérdésre legyint.* - Áh... beszéltem már róla eleget. Meg is kaptam, hogy mi a legjobb, amit tehetek... de egyszerűen képtelen vagyok meglépni, bármennyire tudom, hogy muszáj lesz. Naiv vagyok, és még bízok benne, hogy a kölcsönös szerelem megoldja azt is, amihez nem elég. *Nem mondja ki konkrétan, de végülis benne van, hogy szerelmi problémákkal küszködik éppen. És vicces lenne, ha tovább kergetőznének, de alighanem mostmár maradnak így. Épp ideje volt. A válaszra felsóhajt, majd bólint.* - Értem.

Vendég

*De azért van különbség egy jós és egy harcos között. De azért lelkesen pakolgatnak, segít a lánynak kirámolni, pakolászni, ruhák után a többi cuccot, könyveket, stb.* - Kiraktuk hát. Velünk ne bunkózzon. És alighanem az a szerencséje, hogy én sétáltam fel a buli alatt, és nem Jana. *Rázza meg a fejét, majd Ari szavaira félrebillenti a fejét.* - Akarsz róla beszélni? *Kérdezi kedvesen, de ha azt mondja, hogy nem, akkor nem fogja firtatni a dolgot. De ha rávágja, hogy szerelmi bánat, vagy elkezdi mesélni, akkor valószínű, hogy Britney is mondana pár szót a saját szerelmi gondjairól. Elvégre ha Ari utánuk jött, akkor csak nem fognak már kergetőzni tovább végig a harmadik emeleten, és szépen itt maradnak egy kupacban.* - Susan? Szokásos. *Legyint egyet, és valóban, így tudja jellemezni. Szokásos. Hogy ebből Ari mit szűr le, az az ő dolga, de Brit valószínűsíti, hogy Susan már az özvegyben is olyan volt, amilyen itt.*

Vendég

- Pakoljunk. *Ért egyet végül, majd nyel egyet, mikor Brit simán feldobja a bőröndjét az ágyra. Azért ez neki nem nagyon megy varázslat nélkül. Majd mégiscsak magához tér gyorsan, és segít a rámolásban, ha már az ő cuccai. Körülbelül mindent ugyanoda, ahol a Feketeözvegyben volt, mikor négyen laktak... tehát azon a kemény egy napon... na nem baj.* - Na szép... Én mondjuk őt nem nagyon ismerem, csak kapóra jött, hogy kiraktátok... *Vonja meg a vállát egy félmosollyal.* - Akkor örülök, ha minden oké. Igazából különösebb gond velem sincs... *Eléggé bizonytalanul cseng a hangja, majd megrázza a fejét.* - Jó, van, de... most nem lényeg. Susan milyen mostanában? *Teszi fel végül a kérdést, felpillantva. Nem látta egy ideje a lányt, de nem ártana tudni, mi van vele.*

Vendég

- Hát akkor pakoljunk. *Csapja össze a kezeit, és bizony határozottan felemeli Ari bőröndjét, és feldobja az ágyra. Nem kell megerőltetnie magát, látszódik, hogy nem kicsit erős azért a lány. Tehát, ha fájdalmat akart volna tegnap okozni Mollysonnak, akkor bizony nem a furcsa történések miatt kerül a betegszobára, na.* - Áh, semmi, csak bulit szervezett a szobában, anélkül, hogy hármunkat megkérdezett volna... és amikor feljöttem és kérdőre vontam, akkor nem is figyelt rám, nem reagált. Ráadásul a kis barátnője majdnem felgyújtotta a szobát. Tömören ennyi. És miért lenne baj? *Kérdezi, elmosolyodva nézve a lányra, majd igenis elkezd rámolni Ari cuccai közül. Ruháit a szekrénybe, satöbbi, satöbbi.* - Más helyzet igazából nincs, a tegnapi balhét leszámítva minden oké. *Mosolyog, őszintén... más kérdés, hogy lehet, hogy pár nap múlva erre rá fog cáfolni a lány, hogyha Ari is rá talál nyitni egyszer a fürdőben, ahogy Jana nem is olyan rég. Hajjaj, bizony, az a szerelmes szív, ugyebár...*

Vendég

*Ariana pedig ismerkedik szépen az új szobával, felemelve a fejét. Új színek, új tárgyak, amik mégis ismerősek, hiszen hasonlóan álltak a feketeözvegyben is még régebben... új illatok... Mikor Brit benyit, újra összerezzen, és valahogy úgy pislog fel a lányra, mint az őzike a reflektorfénybe.* - Szia, Brit... *Már épp kezdene el magyarázkodni az elkerekedett szemeket látva, viszont nem azt kapja, amire számított. A lány könnyedén belép, és segítőkészen érdeklődik. Ariana felpattan az ágyról, és most ő pislog meglepetten.* - Ja neem, csak még gondolkozok, hogy mit hova rakjak... Segíthetsz, ha szeretnél, szívesen veszem... Hogy volt ez a tegnapi dolog Linával? Hallottam róla valamit Cortól, de nem sokat. És remélem nem gond, hogy csak így becuccoltam a helyére, csak hiányoztatok, meg... minden. *T/2-t használ, bár Brit nem nagyon hiányozhatott neki, mivel alig ismerte még... de megelőlegezi neki, hogy hiányzott volna, ha többet vannak együtt előtte, na.* - Mi a helyzet errefelé, felétek?

Vendég

*Hát Lina nagyon nem úszta meg a tegnapi esetet. Kőbunkó módon viselkedett a szobatársaival, ráadásul a megkérdezésük nélkül fordította fel a szobát... hát ne csodálkozzon, hogy rövid úton kirakták a szűrét. Brit sétál fel, ki tudja honnan. Amúgy a szobarészéből a tegnap ledobott ruhákból enyhe cigarettaszag árad. Nem erős dohányos, tényleg csak akkor gyújt rá, ha dühös, dühét kontrollálandó. És egyébként sem erős cigarettát szív, hanem nőit, és ízesítettet, hát nem az a tipikus tömény bagószag árad a lányból. Akár kellemesnek is lehet mondani. Fekete haja lebben bögötte, ahogy felsétál, öltözéke ezúttal egy testhez simuló farmer, magas szárú csizma, és egy fekete top, ami szintén a testére simul. Kinyitja az ajtót, és döbbenten áll meg, amikor egy szőke lányt pillant meg a szobában. Linát kirakták, és ez a lány az ő régi ágyán ül, és nem Susan...* - Ariana? Hát te meg...? *Körbenéz, és meglátja a bőröndöt, mire csodálkozva kerekednek el a szemei, majd elmosolyodik, belép, ajtó bezár maga mögött.* - Na, miért nem pakoltál még ki? Segítsek? *Kérdezi segítőkészen, elindulva felé.*

Vendég

*Összerezzen minden apró zajra, majd végül felsóhajt, és felhúzza a térdeit. Átöleli őket, rájuk hajtja a fejét, és csak némán néz maga elé, enyhén könnyes arccal. Az ágyon ül, Lina á... nem. A saját ágyán. Ez már az ő ágya, nem Lináé. Igen, ez az ő ágya, nem az a másik a feketeözvegyben. Mert ő mostantól itt lakik. Igen, nincs visszaút, itt lakik. Nagy levegőt vesz, majd nyögve visszahajtja a fejét a térdeire, ahonnan felemelte az előbb.* ~ Ez annyira... hülyeség... És annyira félek tőle, hogy mit fog mondani Susan, vagy Brittany, vagy... - De nem volt más út. - ... és évek után elhagyni a régi hálómat... ott fog keresni mindenki, Becca ki fog akadni, hogy mindenkit irányíthat át ide... jaj, Per, tudom, hogy nem volt más út! Nem bírom Jana nélkül. Csak annyira hülyén jön ki, hogy nélkülem mentek el, erre utánukjövök. ~ *Némán beszélgetnek gondolatban, az ágyon ülve-feküdve. A bőrönd az ágy alatt, de nem pakoltak ki még különösebben semmit. Nem mertek... minden bizonnyal napokig nem meri majd kitenni a dolgait, berendezkedni.*

Vendég

*Bumm nem reagálnak rá, hát sebaj, ha Linácska kijön a betegszobáról az tuti, hogy nem ússza meg. Figyeli az eseményeket, majd ugye megperzselődik, mire nyikkan egyet. Seggre esik, amikor bevágódik az ajtó. Minden olyan gyorsan történik, meglepetten pislog párat. Gyorsan felpattan, majd kinyitja az ajtót. Körbenéz a szobában, kezei ökölbe szorulnak, arca megmerevedik, miközben tekintetét végigjáratja a szoba mind egyes szegletén. Viszont, amikor meglátja a Bohócot felsikolt, de körülbelül úgy, hogy az egész Kúria beleremeg. Simán lehet hallani egy emelettel lejjebb, az a tipikus hisztérikus sikoly. Tekintete a könyvekre siklik, majd a két lányra.* -Mégis mit képzeltek? *Visítja idegesen, miközben felkap egy könyvet, majd idegesen elvágja a szoba másik oldalába. Na, igen nem kicsit dühös a lány. Amikor megjelennek a manók azokra is csak villámló szemekkel néz.* -Vigyétek már őket...*Sziszegi oda, majd csak lassan, vontatottan kifújja a levegőt. Pillantása a Lina ágya felett lévő bohócra esik. Gyors léptekkel odasétál, majd végigsimít rajta.* - Hogy aza...*Mondja a lány, de nem fejezi be a mondatot. Zöld tekintetét ismét végigfuttatja a szobán.* -Megölöm, ha visszajön, megnyúzom és a bőrével tapétázom ki ezt a rohadt bohócot...*Mondja a lány maga elé, majd csak ellép és a saját ágya felé indul meg. Az ott lévő torta darabokat megfogja majd levágja a földre.* - Azt majd a manók takarítanak...*Mondja, miközben végignéz magán. Hisztérikusan nyöszörögni kezd, majd villámló szemekkel néz a bohóc felé.* - Ne vigyorogj már..*Sikítja, ordítja a falfestmény felé. Kezével idegesen suhint egyet, mire a földről az egyik tortadarab a bohóc pofájába landol. Végül csal elvonul a fürdőszobába, majd átöltözik és hív pár manót, hogy hozzák rendbe a szobát...*

//Mollyson, Lina köszönöm szépen, hogy rám is lett reagálva...-.-"//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Coriana és Brit kirohannak, Lina pedig meglepően jól matekozik úgyis, hogy fejbetalálta egy fémtálca a sötétben. Mollyson nem tud kimenni, mert hiába rángatja az ajtót, az nem nyílik... vész-szoba nincs, szóval mondjuk, hogy a fürdőbe akar Lina bemenni, de az az ajtó szintén nem nyílik. Viszont érdekes módon Susan kívülről könnyedén ki tudja nyitni. A lány ott áll a nyitott ajtóban, és fényt gyújt... kicsit ugyan, de tüzet. Forró léghullám söpör végig a szobán, ami Susant kitaszítja, és bevágja az ajtót. Enyhén megégeti a naxeldires lányt is, de főleg Linát és Mollyt, akiket telibetalál. Egy villogó-vigyorgó-színes bohóc képe villan fel a falon, hallják is a hisztérikus röhögését, és ott világít mellette a felirat is, még mindig: Boldog születésnapot. De a két lány ezt nem látja, mivel elájulnak... és egy ideig fel sem kelnek. Ha Susan megpróbál visszamenni a szobába, az ajtó gond nélkül nyílik, már működik a világítás ha felkapcsolja, és a felirat meg a bohóc feje ott villog a falon, mintha oda lenne festve valami világító festékkel. A lányokat nem tudja felkelteni, talán nem ártana őket betegszobára vinni. Némelyik könyv megpörkölődött, az is, amit Brittany ott hagyott az ágyon... ez viszont pontban éjfélkor hirtelen visszaalakul, és akkor tűnnek el a dolgok a falról is, az leszedhetetlen. A torta persze feltakarítható.*

//És akkor Linát és Mollysont várja a betegszoba, ha Susan nem viszi el őket, akkor a házimanók. Hétfőig fekvőbetegek, tehát csak a betegszobán játszhatnak. A hétfői órára már mehetnek, és utána "szabadok" úgymond. Indok: irreális játék, reagálás kihagyása.//

Vendég

*Már egy ideje a Kúriában sétálgatott, de mivel senkivel sem találkozott. Legalábbis azokkal akikkel szeretett volna, mindenesetre a Harmadik Emeleti folyosókon sétafikálgat szőkeségünk. Léptei egyenesen az Imádkozó Sáska felé vezetnek, még épp látja a szembe jövő Britt-et, de nem tud belőle sok mindent kihúzni, viszont azt még a vak is látja, hogy nem kicsit dühös a lány. Lépteit felgyorsítja, majd szépen benyit a szobába. Először ugye a közös rész, majd a saját oldala felé sétál. Darwin mögötte kullog, mindenesetre a lány benyit. Nos, ha odabent sötétség van akkor nem sok mindent láthat, de persze kintről valamennyi fény azért beszűrődik. Meglepetten pislog, miközben szépen ívelt szemöldöke a magasba szalad.* -Még mi van itt? *Teszi fel a kérdést, miközben szemei kissé megvillannak. A kilépő Corianára csak nagyokat pislog, aztán Lináék felé fordul.* - Na jóóól van véége van a bulinak...Vagy folytassátok máshol, de én pihenni jöttem...*Mondja, miközben előveszi a pálcáját. Helyes pálcamozdulat, majd az ige.* -Lumus! -Mondja a lány és, ha eddig nem volt fény akkor most bizony lesz. Legalábbis nagyon reméljük, hogy a szőkeségnek nem okoz nehézséget egy primitív kis varázslat.*

Vendég

*Eléggé megszeppenten pislog, mikor Brit kiakad. Azzal a fegyverrel lehet, hogy nem akarna vitatkozni így miután megvizsgálta, szóval meghúzza magát, mielőtt még őt találja el. A lány hamarosan ki is rohan, mire Coriana felpattan.* - Hééé, várj meg! *Amannak ilyen fegyvere van, olyan könyvet olvas amiben a második olvasott mondaton kis híján hangosan felröhögött, és ő is mágikus analfabéta, mint Cor? Príma, az allidonos harcoslány már rohan is utána barátkozni! Pontosabban rohanna, de ekkor a felrobbanó tortáról jut az ő arcára is. Lenyalja, amennyit elér, de sietni kell Brit után, mielőtt elhalad...* - Sziasztok, jó bulit! *Köszön el, majd kirohan, úgy, tortás arccal, útközben pedig fokozatosan szedi le a kezével, és eszi meg. A szablyáját meg persze felkapja, nem hagyja ott. Brittel tart néhány méter távolságot, diszkréten követi, csendben, majd ha az lenyugodott, besorol mellé, és kifaggatja a könyvről, a fegyveréről, az energialöketről, meg mindenről.*

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 4:21 pm

*Azt teszi amit Lina mond.* -De jó! Ez a "kezdetén még jó volt" szülinap átalakult " kösz Britany ezt a sok fájdalmat" -tá.Azthiszem én elmegyek.Nem akarok mást ennél a badarságnál.Szörnyű volt,amit mondtak nekem,hogy én ilyen szerencsétlen izé vagyok,meg tarkón markoltak,ez nagyon fájt.Sziasztok Crying or Very sad

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 4:13 pm

* nem igazán érdekli Brittany. A szavai összekeveredtek, nem tehet róla, fél, mivel nem lát. Hallja, hogy Brittany kizódul, éppen akkor megy oda valakihez, hogy kihez, azt már csak az Isten tudja.* - Szerinted minek dühöng ez itt? * Súgja oda valakinek. Persze nem Brittanynak, mivel ő már ősidők óta kint van. Az ajtó becsukódott. megint sötét lett, nem lát semmit. Látja, a gyufa nem égett, hiszen ha égne is, akkor már ők sem lennének itt.* - Lányok, ki mellett van egy szúrós növény? Ha van olyan aki melett van egy szúrós növény, akkor a bal oldalán van a kapcsoló! * De aztán észreveszi, az illető nem más mint ő. A kaktusz melette van. A baloldali kacsolót megnyomja, de csak pislogva kap fényt, ami később el alszik. Később jön a tálca. Elesik, hiszen ez egy nehézkes tálca. Majd mikor már úgy érzi, nem jöhet semmi, feláll, és átgondolja a környéket.* ~ Tehát, én most a kaktusz melett vagyok, akkor hat lépés a kis vész szoba. Ha Molly a Manók volt helyén táncolt, akkor tíz lépés a vész szobáig. És Cori, ha az ágyon ül, akkor feláll, és a jobb oldala melett találhatja az ajtót.~ * Majd megtette lassan a lépéseket közben magyaráz.* - Molly, te lépj egyenesen tíz lépést. Cori, te pedig fordulj jobb oldalt, és a célpont előtt vagy. * Közbe elérte a célpontot, kinyitja az ajtót, ahonnan fény jön ki. Alányoknak így kicsit könnyeb megtalálni az ajtót. Odabent nincs sok hely, de így hárman csak elférnek. Ha mindannyian bent lesznek, akkor becsukja az ajtót.* - Hát, ezt az ütést megéreztem!

Hozzászólások száma : 338 Kaszt :

*Lina varázslata sikeres lenne, de a probléma az, hogy csak visongat és nem mond semmit így tényleg ne sikerül neki. Mollynál ugyanez a helyzet, habár ő éget gyufát dob el, így simán leégne az egész szoba, ha Coriana nem taposná el azt. A fegyvert megkapja Coriana. Nem, nem Brittany fegyvere a rossz. Sőt valószínűleg nincs kibiztosítva sem, de még is dörren valami, ráadásul energia lökete, ezek után fel is löki Linát és Mollyt, de ez nem minden. A torta rohamosan közelít Mollyson felé. A arcába kapja a szakjával egy színű tortát. Finom íze van, de azért még sem annyira jó az, ha az ember fején landol. A tálca, amin volt Lina felé repül, akit alaposan fejbe kólint. Brittany de ő megússza, mivel elmegy még a kis torta repülés előtt, de Coriana kap egy csöppnyi tortát az arcára, nagyjából olyan pici üveggömbnyit. Lina valószínűleg megérezheti az ütést, mivel fémből van és egyenesen arcon találja a sötétben. Amikor Brittany kimegy megvillan egy felirat a falon. "Boldog Szülinapot!", de néhány perc múlva el is tűnik így nem valószínű, hogy sokáig láthatják.*