Imádkozó sáska háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Camille Madeline
2. Lina Constance Thanatos
3. Seldrit El Perimd
4. Teodora Yana

A szoba lakói - bal oldal:
1. Yekaterina N. Fyodorov
2. Munashi Kataku
3. Noraneida de la Fuente
4. Lilia Radoslava

Vendég

*Lina cseszik rá reagálni, pedig Brittany hozzá beszél.* - Ejnye Linácska, alapvető udvariasság válaszolni annak, aki hozzád szólt. Bár igaz, attól mit is várunk, aki annyira magasan hordja az orrát, hogy még az is derogál neki, hogy a szobatársainak szóljon, hogy bulit akar rendezni. *Kék szemeiben megvetés villan, határozottan szokatlan ez a viselkedés a lánytól. Úgy tűnik, bal lábbal kelt fel. Corianának hagyja, hadd tapogassa meg a fegyverét, oda is adja, és bizony jó nehéz, ha ezzel rád lőnek, akkor már nem köszönsz holnap. Pláne, ha a használója ért is hozzá, mert Brit ért. Aztán lehuppan, és a könyv angolul van, mer szerzett fordítást, na. Aztán kialudnak a fények, Lina kiáltására felhorkan.* - A te hálód? A TE HÁLÓD? Nem a te kiváltságod ez a szoba kislány, álljon meg a menet, az enyém is! *Szinte visít a dühtől, Lina nagyon kihúzza ma nála a gyufát. Apropó gyufa... Mollyson mind a kérdésével, mind a gyufázásával szintén feljebb pumpálja Britben a dühöt.* - Peeersze, majd én. Egyébként elárulnád honnan tudod a nevemet? Csak nem látnok vagy? És láttál te engem varázsolni? Mágikus analfabéta vagyok, csak közlöm. És mit csi...? Nekem MOST van elegem. *Itt felemeli a kezét, bár ezt a lányok nem láthatják, és egy hatalmas energialöket indul el a kezéből. Energiamágus... a szobaajtót akarja kivágni ezzel, bár könnyen lehet, hogy Linát és Mollysont is eltarolja. Cort nem valószínű, hiszen a lány leült mellé. Majd felpattan, és Mollysonhoz fut, akárhol is van, akár áll még, akár elesett, megmarkolja a tarkóját, és kicsit megszorítja, mint engedetlen emlősállat a kölykét.* - Ha felgyújtod a holmijaimat, akkor egyessével fizettetem meg veled dupla áron. *Sziszegi, majd kivágtat az ajtón... már ha sikerült kinyitnia ugye. Ha sikerült, és kint is van, akkor bizony visszacsapja az ajtót, ha megint bezáródik, akkor így jártak.*

Vendég

*Érkezik egy újabb lány, akinek kérdésére Coriana megtorpan, és felölti a tudálékos arcát.* - Hát az egy olyan dolog amikor... *Ekkor lejjebb siklik a tekintete, és megpillantja Brit fegyverét, mire elkerekednek a szemei.* - Azta... az milyeeen? Ezekhez nem értek, nem tudom a típusaikat, de... *Közelebb sunnyog, hogy megszemlélje a fegyvert, ha szabad, meg odaadják, meg ilyenek. Őt mondjuk nem érdekelte a zene hiánya, hagyja, hadd pakoljanak a manók, táncol anélkül is.* - Mit olvasol? *A borítója meg a címe alapján jónak tűnik a könyv, szóval leül Brit mellé, és ha az számára érthető nyelven van - értsd: angol-magyar-bolgár, de alighanem ezen nyelvek valamelyike a megfelelő -, akkor beleolvas, majd szépen ott is ragad...na, de ekkor hirtelen kialszanak a fények, mire bosszúsan felmordul.* - Naaa, valaki nézze már meg a biztosítékot, olvasni akarok! És honnan szereztetek zenét? *Körbepillant, de a vaksötétben alighanem nem lát semmit.* - Tud valaki fényvarázslatot elvégezni? Én sík vagyok a bűbájokból. *Lina sápítozására csak a szemeit forgatja, majd közelebb hajol Brithez - lehetőleg a füléhez, de amennyire a sötétben lát...* - Te, ez mindig ilyen? *Aztán Mollyson eldobja a gyufát, mire felpattan, és eltapossa.* - Te normális vagy?! Csak úgy eldobod a gyufát? És ha felgyújtod az egész szobát?! Benn akarsz égni, hülyegyerek? *Talán nem kellene ez a jelző, de eléggé felhúzza magát ekkora felelőtlenségen.*

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 3:32 pm

*Kitapint egy arcot.* -Te ki vagy? Mi folyik itt? Britany ezt te csináltad? És nem lettél vak Lina,mert én is úgy látok mint ha vak lennék. *elővesz egy kis mécsest,s megpróbálja meggyújtani.- A csudába nem ég! *eldobja a gyufát remélhetőleg nem egy lánynak. -Bocsi ha valakit megdobtam! *elővette pálcáját.* -Én is megpróbálom azt a varázsigét,hátha nálam működik! *megpróbálta,de neki se ment.* -A csoába ez se megy! Szerintem menjünk át az én szobámba!

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 3:16 pm

* Vigyorogva nézi Mollyt, hoyg tetszik neki az ajándéka.* - Az ékszereket Serafinetől kaptad. Ő sajnos kicsit náthás lett, nem tudott jönni. * Konyorult le a szája, de aztán a Manókhoz szól.* - Igaza van Corinak. Menjetek csak. Ti nem sok zenét tudtok, de nem erre vagytok. Cori, nekem itt a pálcám, ha gondolod, megmondod mit csináljak... De így zenenélküll is élünk! * Brittanyra nem nagyon figyelt, mivel az ő partija egyértelmű, ő takarít. Majd hirtelen vak lett.* - Á!!! Segítség! Vak lettem! * Kiabált, majd tapogatózni kezdett, és sikerült valakinek a vállára rakni a kezét.* - Ki vagy? * majd észbe kapott, hát ha vak lenne, akkor vajon miért van még mindig fény az ajtó rése alatt?* - Lányok? Mitörtént? * Majd a zsebéből kikotorta a varázspálcát. próbálta a fényhozó varázslatot előidézni, de nem történt semmi. Csak a vak sötét, az ajtó rése alatt fény. Próbálta az ajtót megközelíteni, de hát, mintha az ajtó mindig csak távolabb és távolabb lett volna.* - Megátkozták a hálónk!

Hozzászólások száma : 338 Kaszt :

*Lina keresheti a tortát, mert az eltűnik a helyéről. Helyette a kis asztalon jelenik meg egy torta. Nem az, amelyiket Lina keresi, hanem egy másik. Ezüst-aranybarna színekben pompázik és hogy milyen ízű? Azt nem tudni. A manók azt hallva, hogy Coriana el akarja engedni őket, már készülődnek is, hogy lelépjenek. Összeszedik a hangszereiket és elindulnak vissza, oda ahonnan jöttek. Brittney is megérkezik közéjük. Kicsit talán hibbantnak tűnhetnek, ugyan is milyen dalra táncolnak? Hát semmire...vagy még is van egy dallam? Szüli napi zene csendül fel, habár ének nem társul hozzá. Hirtelen elsötétül a szoba. Minden fény kialszik. Vajon mi történhetett? Mindenesetre még mindig a szobában vannak és mindenük meg van. Csak korom sötétség lett a helyiségben.*

Vendég

*Újabb be nem tervezett jövevény, a szoba egy lakója nyit be, és konkrétan lefagy az elé táruló látványtól. Az öltözete alapján simán lehetne azt hinni, hogy a partira jött. Testhez simuló barna nadrág, rajta nagyonmini barna szoknya, hosszúszárú csizma, fekete top. A combjára, mint mindig, most is egy nagy kaliberű fegyver van kötve. Fekete haja leomlik, kék szemeivel döbbenten néz körbe.* - What. The. F*ck?! *Fakad ki angolul, és dühösen villannak meg általában vidám szemei, egyenesen Linára. Elvégre ő lakik itt, csak ő szervezhette a partit, mer Jana és Susan nincsenek itt...* - Ha már bulit rendezel, legalább kérdezz meg minket is, nem gondolod? Te takarítasz, azt várhatod, hogy mi egy konfettidarabot is kidobjunk. Szerintem a másik két lány nevében is mondhatom. *Mondja hűvösen, tőle szokatlan magatartás ez. Ennek ellenére végigvonul a szobán, az ágyán lévő szablyával nem törődik, csizma levesz, eltesz, majd leveti magát a saját ágyára. Nem mutatkozik be, és nem is vonul el, ő most itt lesz, és belerondít a parti hangulatába. Ez az ő szobája is, hé! Szóval levetődik, elővesz egy rágót, bekap egyet, majd egy könyvet vesz elő, és olvasni kezdi. Harrison Fawcett: Jó nap ez a halálra. A borítón egy szárnyas démoni lény magasodik egy bolygó fölé. Nem vastag könyv, Brit meg nekiáll, és az elejétől kezdve olvasni kezdi, mintha nem is buli lenne körülötte.*

Vendég

*Vigyorogva nézi a manókat, akik szenvednek a hangszerekkel, majd Linára pillant. Azért nem szadista ő, csak vicces a látvány.* - Szerintem jobb lenne ha elengednéd a manókat. Semmi kedvük hozzá, és ez így csak macskazene. Megfájdul tőle a fülem. *Bőszen eltitkolja, hogy nem tudott a születésnapról, helyette az oldaltáskába túr, és előhúz belőle egy tábla csokoládét. Ez mindig van nála, így tud improvizálni.* - Boldog születésnapot! *Adja át fülig érő szájjal.* - Inkább egész délután, a nap fele már egész szépen eltelt. De jó, táncoljunk... csinálnék zenét, de sajnos a pálcám... na mindegy, nem lényeg. Ez melyikőtök ágya? *Leoldja az oldaláról a szablyát, és leteszi az egyik ágyra, történetesen Brittany-éra, majd először figyeli ahogy a lányok táncolnak, aztán vigyorogva beáll közéjük.*

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 2:44 pm

*Egy fehér kis top van rajta,valamint egy hosszabb szoknya,és egy régebbi cipő.Elvesz egy pohár üdítőt.* -Nagyon szépen köszönöm,az ajándék gyönyörű,a vendégek a barátaim csodás a zene,bár kicsit rozsdás de nem baj..Hát kell ennél több? *elvette az ajándékot,Cirminek is oda adta.Nagyon tetszett az állatnak is,mert ki is próbálta.Molly táncolni kezdett.* -Tudjátok mit? Használjuk ki ezt az alkalmat és bulizzunk! Gyertek táncolni! *Még jobban bepörgött/táncolt.* -Szeretem a szülinapokat,és bulizni is szeretek.Szerintem ünnepeljünk egész nap!

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 2:31 pm

* Mosolyogva nézi a vendégeket.* - Hát tudod Molly, rendeztem neked egy születésnapot! * Majd az ágy alól kivette a csomagot. Ha a csomagot kinyitja Molly, egy dobozkát talál, ami eléggé színes-díszes. Ha kinyitja, van benne minden féle gyűrű,nyakék,fülbevaló. Azonkívül, van benne Cirminek egy kinyitható kaparófa. Molly még talál a csomagban egy könyvet, amiben egyetlen vers van, ami minden nap mást ír. Tehát egy jósolás a napra. Cori láttán mgelepődik, hogy eljött.* - Szia Cori! Jó, hogy jöttél. Nem emlékszel? A szülinapi buli! Gyertek, sütizzetek, meg igyatok! * Majd, a hűtőből kivette a frissítőket, és rögtön a konyhába ered, ahol a torta van( volt?)*

Hozzászólások száma : 338 Kaszt :

*Összegyűltek páran megünnepelni a szülinapot a fiatal Mollyosnnak, aki egy évvel idősebb mától kezdve. Olyan egyszerűnek, nem túl giccsesnek tűnik az egész. A manók értetlenül pislognak a kottára, de megpróbálják eljátszani amit látnak a papíron, de meg lehetősen hamisan hangzik az egész és sok kedvük sincsen a szülinapi zsúrhoz, de hát muszáj itt lenniük és a zenét adni.*

Vendég

*Fütyörészve halad az imádkozó sáska felé. A meghívót igazából elhányta valahová, nem is nagyon emlékszik, hogy itt ilyenkor szülinapi buli van... Janához jön, úgy döntött, megismeri a többi szakmegbízottat, ha már ő is az. Bekopog, majd választ sem várva benyit, és megpillantja a két lányt, Linát méghozzá kisminkelve, szép hajjal, meg ruhában. Eléggé bárgyún pislog.* - Hát te meg miért vagy ennyire kiöltözve? Jé, szia Mollyson! *Az oldalán persze most is ott lóg a szablya a maga kis tokjában.*

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 2:11 pm

*Oda sétál Lina szobájához.* ~ Kopogjak vagy benyissak? Inkább benyitok! ~ * Levette pulcsiját,derekára kötözte,majd megigazította a haját,végül Cirmit a táskájába tette.* --Hát nem jobb így cicám? *Benyitott Linához.* -Szia Lina! Mi ez a zene és ruha?

Tárgy: Re: Imádkozó sáska háló Szomb. Nov. 13, 2010 2:06 pm

* Készülődik, hisz ma van Molly születésnapja, az ő hálójában.* - A falon vannak a poszterek, a torta a konyhában, ajándék az ágy alatt, sütik az asztalon, születésnapos csákók a fiókban, dudák a sarokban, italok a hűtőben. Minden megvan! * Majd gyorsan átöltözött egy fehér ruhába és a haját beköndörítette. Kisminkelte a pofiját, és várta a vendégeket. Ránéz az órájára. Három óra múlt 5 perce. Gyorsan a manókat beengedi a szobába, és ad nekik egy-egy kottát. Várta, míg a lépteket meghallja.*

Vendég

*Ahogy Ari felpattan, és motyog valami szabályszegésről, Jana csak mered maga elé. A lány elköszön, majd elviharzik. Jana csak meredten bámul utána, majd lassan, gépiesen feláll. Lagmar felkapja a fejét, és a lányra szegezi nagy szemeit.*
- Jana... MOST térj észhez... Jana... ne...legyél...rohadj meg... Ez most nekem is fájni fog te szerencsétlen...
* Azzal teljes testsúlyával rárobban a lányra, majd a bokáját elkapva elkezdi leráncigálni az ágyról, ki a folyosóra, majd Jana tiltakozásával mit sem törődve le a lépcsőn, és be Faithez. Neki nem ment el az esze... ő tudja, hogy mi a teendő krízis esetén. * Ohad mef...te...hüfe fufa...fak ne lenné a gafdateftem...

Vendég

*Némán, lehajtott fejjel ül Jana ölében, és a sötétben nem látszik, hogy folynak a könnyek az arcán. Mikor a sötétség eloszlik, hirtelen feláll.* - Jó, akkor... majd biztos szólok... szabályszegés, de mindegy... majd... *Motyogja, majd megköszörüli a torkát.* - Akkor... szia. *Nyikkan még egyet, majd kifordul az ajtón, és sietős léptekkel tér vissza az özvegybe, hogy bevágja maga mögött a sajátját, és bezárkózzon mögé.*

Vendég

- Nem tudom. Nem értek ennyire Deanhez. Csak azt tudom, hogy ez az ösvény amin most jársz az egyenesen visz az én végzetemhez.
* Csóválja kelletlenül a fejét.* - Tudom, hogy nem fogod tudni megtenni... vagyis... nem nagyon akarod megtenni. Figyelj kislány... ha kell... engem megtalálsz. Én nem akarok innen elmenni. Már megszoktam. Kialakítottam a saját kis érámat... nem lenne jó, ha most meg kéne bontanom. Már minden megvan a fengsui szerint. Hiéna a sarokban, nekromanta bot a fejem fölött. Ne haragudj. Figyelj... ha olyan van szólj, és kimegyünk a közös helyiségek valamelyikébe, és ott kempingezünk egy-egy éjszakát.
* Mondja halkan, a lányt megpuszilva, és eloszlatva lassan az idézett sötétséget.*

Vendég

*Az első mondatra már nyitja a száját, hogy válaszoljon, hogy rávágja, amit gondol: hogy inkább ő veszítsen, mert Sebastiant nem vághatja tönkre ezzel. De sejti, hogy Jana ezt nem díjazná, így inkább be is csukja a száját, és másra felel.* - Feszültség... Tudtommal nem volt, csak... már nem volt belém szerelmes. De abból kiindulva, hogy szerintem kerül május óta, átgondolom ezt a feszültség dolgot... *Megrázza a fejét.* - De nincs olyan, hogy maradjunk barátok. Ezek után már soha nem lehetünk. Én... nem akarom teljesen elveszíteni. *Aztán megrángatja Jana pólóját.* - De téged sem, hallod?

Vendég

- Ari...értsd meg... itt most vagy ő, vagy te. Nincs más opció. Ari... hidd el... annyira szeretném, hogy boldog legyél. Sajnálom amit Deannel történt... kedvelem Deant... tényleg. Nem tudom mi volt köztetek a feszültség. Nem is az én tisztem megítélni. Én csak azt látom, hogy így ez... csúnya lesz. Valahogy, de nagyon csúnya véget fog érni. És én azt nem akarom. Nem akarom, hogy sírj miatta, nem akarom, hogy összeomolj. És legfőképpen... nem akarom hogy olyanná válj mint én. Nem akarom, hogy úgy megtörj. Márpedig... ha ez így marad, akkor az én sorsom felé rohansz Ari.
* Sóhajt halkan a lány, miközben cirógatja tovább. *

Vendég

*A puszira megborzong, kellemesen, de tovább rázza a fejét.* - De nem bírom nélküled... Ide nem jöhetek... Én már oda vagyok nőve, hiába a múlt lidércei... És ha ki is tudnám tépni a gyökereim, akkor sem férek el. Nem bolygathatom meg ezt a hálót magam miatt. *Keserűen beszél, de őszintén, valóban nem férne el. Utána viszont beharapja az ajkát.* - De nem tehetem meg... Őt is felőrli a családja. Nekem kellene kihúznom onnan valahogy... megmenteni tőlük... erre elhagynám? És annyira szeret...

Vendég

*A sötétség leszáll, és a két lány annak a leple alatt beszélget... az az inkább hallgatják egymást. A lány kifakadására látni ugyan nem, de érezheti, hogy kap egy puszit, és, hogy továbbra is cirógatják.*
- Ari... te már akkor tudtad mi lesz ennek a vége, amikor elindultál. Nem mehetek vissza... nem megyek vissza. Sok szép emlék köt oda... de ugyanakkor sok olyan is, ami a lelkembe mar. Nem akarok oda visszamenni. Kísértene a múlt összes lidérce, amit ott átéltem. *csóválja meg a fejét. Ha a lány ideköltözne...az egy másik dolog. De Jana mostmár nem nagyon akarja elhagyni az imádkozósáskát.*
- Óhhh istenem. Drága szivem. Hát ennyire nagy a baj? * Kérdi halkan, még jobban magához ölelve a lányt. * - Kedvesem... ha úgy érzed... hogy meg fogsz bolondulni, akkor nem szabad. Láthatod... ami Chris és köztem történt... az is... élhettünk volna egymás mellett szó nélkül... de mindketten tudtuk volna, hogy ez nincs így jól. Ezért kellett kimondania az Isten hozzádot. Ugyan ez köztetek is... élhettek egymással... de Te szenvedni fogsz... vagy most menekülsz el... vagy felvállalod... de akkor meg te jársz rosszul Drága. * Mondja halkan, megsimítva Ari arcát. Nem akar neki rosszat... ez bizonyos... de lépni nem léphet helyette.*

Vendég

- Az előbb mondtad, hogy Faith-nek mindenben igaza van! Saját magadat cáfolod meg! Ha tévedhet Sebastiannal és velem kapcsolatban, velünk kapcsolatban miért nem? *Fakad ki, és megrázza a fejét.* - Nem! Most egyszerűen nem ez a lényeg, nem érted? A lényeg az, hogy vissza kell, hogy kapjalak. *Köti az ebet a karóhoz, majd sötétség borítja be őket. Egy ideig némán bújik Janához, és az csak a légzését hallhatja, csak a testét érezheti maga mellett. Aztán felsóhajt.* - Mondjam el újra és újra? Hát jó. Sebastian... elhiszi még a legnyilvánvalóbban hamis mosolyomat is, nem látja meg, ha bajom van. Tudod, Dean annak idején azt is megérezte, ha álalakban voltam mellette... tudta, hogy én vagyok. És ha véletlen vele maradnék, és egyszer hozzámennék, megőrülnék abban a családban. Már ha elfogadnának egyáltalán a szülei.

Vendég

- Sebastian? Mi a baj vele?
* Kérdi halkan. A másik témát kerüli. Nem tud már rá mit mondani. Ő elmondta az érveit. Cirógatja a lányt. * - Kicsim... mondd már el mi a baj Sebas és közted? Mondd el... hátha tudok tanácsot adni... mert az hogy Faith azt tanácsolja, még nem jelenti azt, hogy...feltétlen azt is kell tenned. Jó... persze... Faith szava a te családodban majdhogy nem szent, és mindent felül ír... de... de mivan ha mégsem? * kérdi halkan, magához húzva a lányt. Ha lennének most fekete szárnyai, azzal szépen betakarná a lányt, hogy senki ne lássa. A lány lassan felemeli a pálcáját... majd kimond egy igét. A pálca hegyéből fekete füst száll fel, és lassan ellepi a szobát. Majdnem korom sötétté változtatva mindent. Sötétség borul a szobára. Hát a szárnyak mégis csak betakarják a lányokat, ám kissé máshogy. Némán fürkészi a lányt... már amennyit lát belőle. Majd kissé közelebb húzza.*
- Hallgatlak. Mesélj.*

Vendég

*Igen... Legtöbbször Ariana is így gondolkozik, kivéve a fekete angyalos részt. Erősnek kell látszania, hogy mások lássák: minden rendben van, és nem zuhanhatnak össze. De minden helyzetben ő sem tud mosolyogni. Leül Jana mellé az ágyra, és szorosan hozzábújik.* - De Faith azt is mondta, hogy annyira akarod, hogy tévedjen, hogy csakazértis visszajössz majd! Persze ha visszajössz, akkor meg ebben lesz igaza, de... mi lenne, ha inkább ebben lenne? És igenis nehezemre esik! Mert nem vagy ott, és nem takarsz be este, és nem bújhatok csak melléd, ha baj van, és nem aludhatok veled, és nem jössz be mellém mikor zuhanyozok, és nem vághatom hozzád ezért a falból kitört csapot. Én megpusztulok ott egyedül, Jana. Muszáj, hogy visszagyere, érted? Létfontosságú. *A kérdésre felsóhajt, és Jana nyakába fúrja az arcát.* - Éppen az, hogy Faith-nek mindig igaza van. Így... ha Faith azt mondja, hogy úgy a legjobb, ha szakítok Sebastiannal... *Nem fejezi be a mondatot, de erősen sejthető a vége.*

Vendég

*Lassan feláll, amikor Ari megpróbál bújni. Elvégre... ő hagyni fogja. Ez a világ rendje. Neki kell erősnek látszania, mert mások talán így megnyugszanak, hogy a "fekete angyal" vigyáz rájuk. Odébb tolja a széket, átöleli Arit. Leöl vele az ágyra, hogy legalább ne álljon ott magának. A szavakra, hogy vissza kell mennie, és hogy Ari vállalja a következményeket, csak megrázza a fejét.*
- Ari... te is tudod... ahogy én is... Bármit csinálunk Faithnek igaza lesz. És amúgy is... nehogy már...nehezedre esik végigsétálni a folyosón, és bejönni? * Kérdi a végén mosolyt varázsolva az arcára. Igen. Ő is nagy színésznő. Bármikor tud mosolyt varázsolni az arcára. Hiszem mindenki így szereti látni. Jack is azt mondta a bálon... hogy már azt hitte elvesztette a mosolyát. Nem. Nem vesztette el. Nem veszítheti el, hiszen akkor mi lenne itt? Káosz. Neki mosolyognia kell. A kérésre, hogy miért nem elég szeretni a másikat, csak megcirógatja a szőke loboncot.*
- Na mesélj. Mi a baj Kedves? Ne tartsd vissza... mondd csak el.* Mondja halkan, nyugtató tónusban.*

Vendég

*Lehajol, és egészen Jana hajába fúrja az arcát, úgy hallgatja a szavait, miközben a könnyek megállíthatatlanul folynak le az arcán. Remeg, és végül nem bírja tovább: térdrerogy a szék előtt, és úgy szorítja Jana kezét.* - De ez így rosszabb! Én elviselek, elvállalok mindent, vállalom a felelősséget azért is, ha bántassz... Megvédem magam, meggyógyítom, vagy akármi, ha meg nagyon eldurvulna, Faith meghalni úgysem enged, nem? Megteszek bármit, Jana, csak gyere vissza... Nem bírom egyedül, és mást nem akarok oda, csak téged! Visszahozhatod magaddal Britet vagy Susant, ha nem akarsz tőlük megválni, de... Jana, muszáj, hogy visszagyere... *A végére egészen elkeseredik. És most még hozzábújni sem tud rendesen a lányhoz, mert közéjük áll a szék támlája...* - Miért nem elég csak szeretni egymást? Ez lenne a legfontosabb, akkor miért van olyan hülyén felépítve a világ, hogy nem elég? *Fakad ki... és ezt már ugyanúgy lehet érteni Sebastianra is.*