Hiúz háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Samantha Cyen Elesmery
2. Courtney Treat
3. Rosetta Waylan
4. Tyara Waylan

A szoba lakói - bal oldal:
1. Hua Xiangfeng
2. Elinor Rheia Lioness
3. Joyce Haworth
4. Vanessa Mantova

Tárgy: Re: Hiúz háló Csüt. Feb. 18, 2010 5:47 pm

*A lány éppen a szobájában van, az ágyán üldögél, és egy tőrt forgat a kezében. A benne levő vésést figyeli, az írást próbálja rajta elolvasni, de nem sok sikerrel. Mikor kopogtat a fiú, először meg sem moccan, nem zavartatja magát.* ~ Elinor, nyisd ki, kopogtak! Semmi kedvem, úgy sem engem keresnek. Nem tudhatod. ~ *Mondja a daimón rosszallóan, és nagy fekete szemecskéivel figyeli a gazdáját, és lassan rá is veszi, hogy elinduljon. Ügyesen talpra ugrik, macska ügyességével, és ajtóhoz lépve, Flame-mel a nyomában ajtót nyit. Nem kérdezi meg, hogy ki az, hogyha nevet hall, majd úgy se tudja hogy ki az. Enyhén szólva antiszoc a lány, amin csak a daimónja tud segíteni... Már amikor tud. Mikor meglátja a fiút, kezében a gyakorló karddal, kicsit felvonja a szemöldökét, és majdnem hogy kineveti. Egyetlen dolog, ami visszafogja, az Flame hangja a fejében, aki gyönyörűen megfenyegeti azzal, hogy a következő hetet a nyusziimádó kislányokkal fogja tölteni, a rózsakertben, ha nem viselkedik normálisan.*
- Üdvözlet... Kit keresel? *Kérdezi, visszaszorítva a nevetést, egy jó kis fapofát erőltetve az arcára. Az a nevetés se lett volna jóízű... Inkább gunyoros.*

Tárgy: Re: Hiúz háló Csüt. Feb. 18, 2010 5:30 pm

*Kissé esetlenül fogja a baljában ráadásul azt a játékkardnak nevezhető, az eredetihez megszólalásig hasonló, mégis fából készült, és a rendesnél könnyebb kardot, amit Szevér sózott rá, miközben lökött egyet rajta, hogy menjen azonnal Elinorhoz. Megtette, nem nagyon volt mit tennie. Baljában amrkolássza a akrdot, egyszerű, talpig fekete gyakorlóruhát visel, majd kihúzza magát, és torkát megköszörülve bekopogtat. Reméli, hogy a kiszemelt lány fogja kinyitni az ajtót Ocelotja mellette ül, farkával lassan legyezve magát. A fiú néha le-lepislog a daimonra, mire az felnéz gazdájára, sárgán villanó szemekkel, végül a fiú még mormog valamit, majd visszafordul, és meredten kezdi el bámulni az ajtót. Hátha kinyitják.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Chris reggel, amikor felébred az ágya mellett egy kis csomagot talál. Talán valamiféle megkésett karácsonyi ajándék lehet, vagy efféle? Ki tudja. Mindenesetre ott van az apró kis csomag feladó nélkül, címzés nélkül. Ha kinyitja, akkor nem mást talál benne, mint egy varázsgombolyagot. Ez a gombolyag ezüst színű, halványan vibrál és egyértelműen látszik rajta, hogy valami különlegesség lehet. Mellette kis leírás, mely arról tanúskodik, hogy mire is használható:

A csomagban egy meseszép tündekötél található meg. Jónéhány méter, de épp annyi, amennyire szükség van egy adott helyzetben. Ez a különleges kötél hihetetlen teherbírással bír, de mégis könnyű, és nem számít súlynak cipeléskor, no meg kis helyen is elfér. Tökéletes lehet mászáshoz, vagy összekötni egymást, ha veszélyes helyzetbe kerül az ember, vagy a kobold. Ha arra koncentrál a gazdája, hogy oldódjon ki, majd megrántja, akkor magától kioldódik, de egyébként akármilyen egyszerű csomóval is feszesen tart.*

Tanár Hozzászólások száma : 438 Kaszt :

*Egy kis csomag, valamint egy mikrofont ábrázoló díj jelenik meg a szobában. Egy levél is található a csomagban, ami a következőt tartalmazza:*

Tisztelt Haworth kisasszony,

Örömmel konstatáltam, hogy az allidonos tehetségkutatón sikeresen szerepelt. Remélem nem vette zokon, hogy épp az ön produkciójánál kellett küzdeni, de úgy gondoltam jobb, ha kicsit megedzik magukat. Fogadja szeretettel a kis kárpótlást, ezt a szobrocskát.

Senna Marsine, allidonos szakvezető-helyettes

Tárgy: Re: Hiúz háló Pént. Dec. 25, 2009 2:04 pm

*A szobában egy ismerős alak jelenik meg, majd halkan bexsukva maga mögött az ajtót, letesz egy-egy könyvet egy-egy ágyra.
Rosetta ágyára egy barna csomagolású, zöld szalaggal átkötött könyv kerül. Egy regény, ami egy ifjú medimágus történetét meséli el igencsak izgalmas és csavaros történetek által. Van benne minden, ami kell. Természetfeletti erők, egy fiatal hős, aki belekeveredik az eseményekbe, pedig talán semmi köze sincs hozzá, és persze a végén a félig megnyugtató megoldás. Mellette egy kártya, mely mutatja, hogy a címzett az ifjú kobold, az ajándék karácsony alkalmával érkezett, és a feladó egy bizonyos H. Sz.

Estella ágyára pedig egy feketébe csomagolt, piros szalaggal átkötött csomag kerül. A tartalmas Agatha Christe Nem zörög a haraszt című műve, természetesen eredeti, angol nyelven, angol kiadással, ahogy illik. Mellette egy kártya a lány nevével, egy karácsonyi jókívánsággal és egy apró aláírással. H. Sz.*

Vendég

Neeem, megígérem hogy nem maradok ott. De figyelj Rose, valamit ígérj meg nekem. Ha bármi történik, azaz visszajönnek azok a szörnyetegek, a kegyencek, azonnal küldesz egy hollót nekem vagy inkább egy sast, és visszajövök. Ha baj van, akkor vissza. Ha nincs... akkor viszont szeretném kihasználni, hogy a családommal lehetek kicsit, otthon, és távol néhány olyan embertől akik nem érdemlik meg, hogy egyátalán szóba álljak velük.*Mondja kissé komoran. Aztán megölelgeti a lányt.* Ugyan már... nem örökre megyek el. Tudod mit? Itt hagyom neked Sunsetet, aludj addig vele.*Magához röpteti a kék-narancs plüss sárkányt a ládája tetejéről és a kobold ölébe rakja. Kellemesen puha és ha megnyomja a pocakját, morog mintha tüzet akarna fújni de azt persze nem tud.* Igen, szerintem eljönne, persze csak akkor ha majd ráér. Szerintem elgondolkodik rajta mert... hát nem egyszerű neki, mert félvér. De épp ez a jó az én falumban. Feleslegesen nem csinálunk problémát, így nem csinálunk abból se hogy valaki csak félig tünde. A negyed tünde persze érdekesebb de ha be tud illeszkedni közénk akkor éljen velünk, minket az se zavar.*Vonja meg a vállát. Aztán újra a tisztító kendőért nyúl hogy letörölje Rose arcáról a festéket.* De ha bárki kérdezi tőled vagy Estellától, egyikőtök sem tudja, hol vagyok. Remélhetőleg Mediaris sem fog ebből reklámot csinálni, bár nem is feltételezem. Nah, kész is.*S megint odaadja neki a kis tükröt.* Amíg nem vagyok itt, alhatsz az ágyamban, megengedem.*Teszi hozzá. Ismervén Rose gyermeteg énjét, mindenki gyerek imád idegen ágyban aludni.*

fagyi

Tárgy: Re: Hiúz háló Csüt. Nov. 05, 2009 6:54 pm

* A koboldlány csendben hallgatja a szaktársa szavait, figyelve az arcát, a daimont, majd újra az arcát, és a szavait, annak értelmét.* - Két hónap? De ugye nem maradsz végleg ott? Ugye visszajössz, mindenképpen? Akármi is történik ott? *Kérdezi a lány, cseppet kétségbeesett pofival, majd folytatja. * - És nem baj, hogyha átbeszélünk a részeken... Ha halljuk, akkor jó az... De Arnu... Annyira fogsz hiányozni. *Mondja, kicsit lesütve a tekintetét, hogy a fátyolosodó szemei ne látszódjanak. Jellemző. Két hónapra menne csak el a tünde lány, de ő már ezt is megsiratná, hogyha tehetné. Csak nem akar előtte sírni. Nagyokat nyel, és próbál nyugodtan levegőt venni, jó nagy levegőket.*
- A szakvezetőnk?... Elemnne hozzátok? Ő elmehet az iskolából? *Kérdezi értetlenül felemelve a tekintetét, a fátyolt szépen egy gyors mozdulattal kitörölve. A koboldlányka megpróbál megnyugodni, hiszen még se a világ dőlt össze, semmi baj nincs, semmi, csak két hónap.* - Szerintem még nem tartana veled... Talán decemberben meglátogatna de... Még megy a tanítás, a végéről el is mész, még órát is ad le a tanárnő. Vagy nem nézted az órarendet ugye? *Kérdezi, az utolsó kérdést már kicsit szúrósan, mosolyogva, sunyin, miközben természetesen a szeme már megint elmaszatolódott. Lassan felemeli a tükröt, és belepilllant, majd sóhajtva leengedi.* - Nem való nekem a smink, ezt aláírom. Arnu... Leszeded teljesen? *Kérlelő tekintet, aranyos pislogás, bár még kicsit kétségbeesett. De mr megnyugodott többnyire.*

Vendég

Nem csak kicsit... remegett a kezed. Szerintem kellene egy tisztességes kobold tükröt is szerelni abba a fürdőszobába, majd reklamálok az éjtündénél.*Mondja még mindig mosolyogva.* Gyakorlás kérdése az egész.*Teszi hozzá, majd kicsit elneveti magát Rose kifakadásán hogy ő bezzeg néma csendben elalszik.* Hát, hülyén venné ki magát ha már ketten dumálnánk ilyen hangosan, ráadásul két külön szobában. Hülye ötlet volt ez a szobamegosztás de hát ez van. Ez az allis csajszi nem valami akítv meg beszédes de annyi baj legyen. Nem szól semmiért, kis nyuszi.*Vonja meg a vállát. Valahogy kevés allist tudott eddig igazán elfogadni a többség álmodozó vagy sznob vagy szimplán dilis vagy mindhárom egybe. Aztán csak bólogat.* Haza bizony. Három éve szinte folyamatosan itt vagyok. Nekem nincsenek itt az unokatestvéreim sem, pedig vannak, nem is akármilyenek. Van két iker unokafivérem, ők a kedvenceim. Meg a szüleimet is régen láttam meg... a falum, az erdőm, a tündék. Nem ugyan az mint itt. Jó ez is de más, én tündének születtem, 109 évig ott éltem.*Magyarázza türelmesen.* Meg... most van min elgondolkodnom kicsit, ahhoz pedig nyugalom kell, csend és néhány tapasztaltabb tündétől jó tanács. Vigasz és megnyugvás, meg erő, hogy a régi legyek megint, ahogy idejöttem még elsősként.*Nem konkretizál, de sejthető hogy valami negatívum történt amiatt lépne le.* Hát... hosszabb időre inkább. Januárban jövök vissza. Estella még nem tudja, de vele is beszélek.*Teszi hozzá.* De visszajövök, nyugi. Mediaris csak a második félévig engedett el, utána jelenésem van nála. Meg... beszélek a Tanáccsal otthon, hátha eljön velem a Fekete erdőbe, tudod, ő félig tünde. Hátha neki is jót tesz.

Tárgy: Re: Hiúz háló Csüt. Nov. 05, 2009 6:16 pm

*A LoL-ra a kobold lány csak nagyokat pislogva reagál, fogalma sincs, hogy mi a fene az a lol. Az értetlen pillantások a nagy fekete emo-s tekintetből végigmérik a tünde leányzót, majd amikor a lány elővesz egy kendőt, és javítgatni kezdi a szemét, illetve a szemceruzát. A koboldlányka kicsit elpirulgat.* - Nagyon rémes, ugye? Köszönöm... *Mondja halkan, majd amikor Arnuil belekezd a beszédbe, hogy nem beszéltek, de ő igen is egész este beszél, a lány csak egy kicsit tovább vörösödik.* - Jaj, de tudod, hogy milyen nehezen tudok elaludni! Velem beszélgetni kell... És ezt kikérem magamnak, te hallgatod, hogy mit mondok, de nem válaszolsz? Milyen rémség vagy te! Gonosz, gonosz! *Mondja a lány vádló pillantással, de amikor már nincs a lány keze a szeménél, akkor egy kicsit elkuncogja magát, gyermeteg örömmel. A tükörbe pillog és kicsit megforgatja az arcát, nézegeti a szemét, meg ilyesmi. Amikor a tünde leányzó újra megszólal mellette, a kobold lány azonnal leereszti a kezét, és nagy, mostmár jobban kifestett zöld szemeivel összetörten-értetlenül nézi őt. *
- Haza? Miért? Holnap után? Szombaton? Miért csak most szólsz? Meg se kérdeztél! És Estella? Vele már beszéltél? Arnu, nem mehetsz haza! Miért mész? Mi történt? *Rakatnyi kérdés, összetört tekintet, lázadás a zöld szemekben, hiszen nem akarja hazaengedni a lányt, egy kis időre se.* - Ugye csak néhány napra mész haza? Én nem tudok nélküled elaludni! *Mondja a lány, és az órás köszönésre, és a madárra már nem is reagál. Azok olyan semmisnek tűnnek, most az a lényeg, hogy Arnuil éppen csomagol... Haza.*

Vendég

Ohh...LoL...*Csúszik ki a száján mikor Rose ijesztegetni próbál, s azzal a sminkkel sikerül is. Arnu cska legyint, s úgyis épp a pipere holmijait pakolja, egy tisztító kendőt húz elő, majd odaül Rose mellé az ágyra, úgyis jelentős a magasságbeli különbség közöttük, hiszen Rose kis kobi méret, Arnu meg nyúlánk tünde.Elkezdi korrektúrázni azt a fekete szemceruzát, hogy tényleg csak egy vonal legyen, ne elfolyós emós.* De csakis. Kicsit nehéz elfelejteni, hogy minden este azt hallom hogy beszélsz amíg el nem alszol. Még akkor is ha már Estella lelépett vagy már alszik. Már két mesélő gyertyámat égettem el, de még mindig te vagy a hangosabb.*Mondja egy halovány mosollyal, majd csak-csak elkészül a javítással. Odaadja éjjeli szekrényéről a kis tükrét, hogy a lány megnézhesse.* Csomagolok, holnap után hajnalban megyek haza. Egy kis időre...*Teszi hozzá de Arkadion csak morran egyet erre.*Egyébként is múltkor órán külön neked köszöntem, másnak csak biccentettem, szóval egy szavad sem lehet.*Mondja még mindig egy halvány mosollyal, de a levél hallatán az is leolvad.* Öhm... csak egy kis apróság, amit még Blue is el tud intézni. Lehet hozok otthonról majd Blue mellé egy nagyobbat, mert szegényme nem bírja hazáig egykönnyen az utat, így meg lassú.

Tárgy: Re: Hiúz háló Csüt. Nov. 05, 2009 5:52 pm

*Amikor a lány belép, akkor éppen nincs a hálószobában senki... Legalább is a hálószoba részében. Egy aprócska koboldlány húzódott be a fürdőszobába, és ki tudja, hogy mit csinál. El van... Nagy titokban el van. Amikor meghallja az ajtó nyitódását, akkor még folytatja az ügyködését, de amikor Arnuil hangját hallja, és hogy hívja a madarát, meg pakolászás zaja hallatszódik, akkor azonnal kidugja a fejét a fürdőszobából, és kioson Arnuil felé, a fal mellett, úgy hogy ne látszódjona lány előtt. Aztán egy hatalmas vetődéssel érkezik Arnuil ágyára.*
- Vááá! Búúúú! *Igen, ijesztgetni próbál. Bár igen csak gyerekes, hogyha azt tekintjük, hogy pár napja még milyen letört volt. De a hálója, Arnuil és Estella olyan barátai, akik között úgy érzi, hogy lehet gyerekes... És naív.* - Szia Arnu. Hát te mit csinálsz? Olyan rég láttalak... *Mondja a lány, majd picit elpislog és lesüti a szemét, gondolkozva, hogy a nyakába vetődhet e.* - Illetve láttalak én, hiszen egy szobában lakunk, de olyan rég beszéltünk. Ne is tagadd. Tudom, hogy elfelejtettél! *Mondja a lány, vádlón, de a szemében semmi harag, semmi rosszindulat nincs. *
- Milyen levelet küldtél el a madárkával? *Kérdezősködik, érdeklődve, és felvont szemöldökkel a lány. És hogy mit is ügyködött a fürdőben? Sminkelt. A haja feltűzve, az arcán lehelletnyi smink, ami nem tökéletes, jobban mondva a szemceruza talán kicsit megcsúszott, mert olyan, mintha bevertek volna neki. De hát na, életében talán másodszor festette kimagát, és most is csak hülyéskedett a tükör előtt.*

Vendég

*Arnuil érkezik, talpig feketében, fekete selyemszalagokkal a hajában, sarkában hiúzával. Szinte bevágja az ajtót, úgy rohan a szekrényéhez, s kinyitja. Végignéz mindenen s kicsit megnyugszik ahogy elkezdi végiggondolni, mit is vigyen haza. Ládája ott ál az ágya előtt, csak most egy kék-narancs terítő meg egy plüss sárkány van rajta. Azok is mennek. Meg persze ruhák, cipők, kenceficék, varázshasználati dolgok. Szóval, elkezd pakolódni. Aztán ahogy matat, Arkadion böki meg.* No miaz?* Néz, majd látja, hogy a hiúz saját cicakosarából valami apró csillogót kapar elő. Egy apró zafírdarab. Kb a fele lehet az eredetinek, ami abban a bizonyos gyűrűben volt, amit darabokra szaggatott.* Ohh...*Elgondolkodva nézi egy percig, majd odaül az asztalhoz, s egy levelet firkat, borítékba rakja a kis darabbal együtt, majd füttyent egyet a nyitott ablaknál.* BLUEE!!*Kiált egyet a madarának. Hamarosan jön is a kis jégmadár, majd megy is, hogy postázza a levelet.*~Mit írtál?...Csak a lényegesebbeket!~*Ennyiben abba is marad a néma diskurzus. Arnu tovább matat és pakol.*

Tárgy: Re: Hiúz háló Szer. Okt. 07, 2009 1:25 pm

*Mikor Andrey az ezer meg ezer ajándékot említi, a lány tovább pirul, és zavartan a fiúra emeli a tekintetét. Vörös, mint maga a haja.* - Valójában… Te voltál az egyetlen, akinek eszébe jutottam az egész iskolából. És… Nagyon köszönöm, hogy neked eszedbe jutottam. *Mondja a lány, hálás pillantásokkal, hiszen úgy néz ki még se olyan természetesen a születésnapi ajándék, vagy maga a felköszöntés. Vagy csak ő rontott el valamit, és az összes barátja gyorsan elfelejtette. Már ha a barátai… hiszen egy barát elfelejti a születésnapot? Nem. Lassan leteszi a könyveket, a papírhalomra az asztalán… Gyorsan körbepillant a szoba részében, ami iiencsak kaotkus, de Andrey csak nem evszi zokon. Az ágya mellett van az asztala, ami eli val lapokkal, de az aszztala előtti föld is teljesen teli van… Az ágya baldachinos, narancsos színű, és a négy sarkában egy-egy gyertyatartó van, benne gyartyákkal, amiket este szokott meggyújtani. Illatos. A szekrényén egy unikornis rajza lóg, asztalán egymókus képe van bekeretezve, meg persze minden eyes lapon kis firkák vannak szétszórva… A fürdőszoba igazából vegyi labor miatta, de azt Andrey úgy se fogja észrevenni.*
- Éldegélek, és tanulok… És… Raistlinre gondolsz? Remekül van! Gondolom a kedvenc helyén van… *Mondja a lány, kicsit megingatva a fejét… A kedvenc hely, az történetesen Rosetta sekrénye, a ruhák között szokott aludni, a alsó polcon… Mikor meghallja a nevét már ki is dugja az orrát, kicsit kinézve, de aztán megy is vissza, kényelmes dolog az az izé.*

//fagyi//

Tárgy: Re: Hiúz háló Szer. Okt. 07, 2009 1:14 pm

*Andrey mosolyogva szorítja magához a lányt, és jól megöleli.*-Nincs mit, ez természetes. Biztos ezer, meg ezer ajándékot kaptál már.*mondja, és mikor a lány elengedi lányos zavarában, hát, ő maga is elpirul, mikor rájön, hogy mit csináltak.*-Áhh, látom a gyógyítós elnyerte a tetszésed. Akkor jól választottam.*Itt az user most mosolyog, és Rosetta usere is mosolyoghat, ha emlékszik még a könyvtáros szakkör végén vásárolt könyvre. Dehát igen, valóban, az lett Rosetta ajándéka. A gyógyítós könyv. A fiú csak mosolyog, és leül közben egy székre, onnan figyeli a lányt.*-És, hogy vagy mostanában? régen nem találkoztunk, a kis rókaszerű valami jól van?*kérdezi mosolyogva a fiú, az utóbbi egy régebbi ajándéka. A fiú csak figyeli a lányt, csillogó szemekkel.*

Tárgy: Re: Hiúz háló Szer. Okt. 07, 2009 1:07 pm

*Mikor a fiú titokzatoskodva válaszol, majd bemegy, valamit dugdosva előle, illetve a táskájában, akkor cseppet felvonja a szemöldökét. Nem is sejti, amit kéne, pedig olyannyira kézenfekvő. Épp az imént siránkozott, hogy enm köszöntötték fel, most pedig le sem esik neki. Lassan becsukja az ajtót, majd odalépked Andrey mellé, figyelve, nagy pislogásokkal. Mikor felköszönti, és a kezében egy csomagot nyújt felé, akkor alány megilletődve figyeli.* - A… Andrey… Köszönöm! *Azzal a lendülettel gyorsan félretolja a könyveket, vagy ledobja az ágyra, és a fiú nyakába veti magát. Ő volt az egyetlen, aki nem felejtkezett el róla, a családját nem számítva. Minden félősségét félretéve karolja át a fiú nyakát, és öleli, de persze néhány pillanat alatt eljut az agyacskájáig, hogy talán ezt annyira nem szokás. Lassan elengedi a fiút, és lép egyet hátra, lesütve a tekinteté, és inkább a könyvekhez szökken, zavartan, kicsit háttala fiúnak, hogy ne lássa vörös pofiját.*
- Nagyon szépen köszönöm… Igazán nem kellett volna ajándékot hoznod, főleg nem kettőt, de nagyon- nagyon tetszenek. Örülök neked! *Mondja a lány, zavartan, mosolyogva, miközben a könyveket forgatja és nézegeti, főleg azt a gyógyítós könyvet, hiszen gyógyítónak készül. *

Tárgy: Re: Hiúz háló Szer. Okt. 07, 2009 12:50 pm

*A kis kobold lépteket hall bentről, reméli azé, akit ő szeretne látni. És igen. a lány ajtót nyit, a fiú elmosolyodik*-Szervusz Rosetta, hát, majd meglátod..*mondja kacsintva,aztán az utasításokat követve elmegy Rosetta szobarészlegébe. Kicsit le is hagyja a lány,t hogy legyen ideje elővenni az ajándékot, amit a lánynak hozott.*-Hát nos, szóval azért jöttem, hogy ....Boldog születésnapot Rosetta.*mondja mosolyogva, talán egy kis pirrel az arcán, mert kicsit zavarban van, de azt a mosolyogás eltünteti, így a lány nem nagyon veheti észre. kezében ott van a kis csomag. Egy ajándék. Méghozzá nem is akármilyen, hiszen egy könyv. a látványmágiáról, és a gyógyításról Szól. Vagyis két könyv. Igen, két könyv, így a csomag nem igazán vékony, inkább vastag, hiszen egyet a gyógyításról, és egyet a látványmágia titkairól szóló könyv van benne. Nagyon reméli, hogy a lánynak tetszeni fog. Próbált megfelelő ajándékot választani, reméli sikerült.*-Remélem tetszik..*mondja a földet nézve, és lábát forgatva a padlón..*

Tárgy: Re: Hiúz háló Szer. Okt. 07, 2009 12:44 pm

• Egy lány ücsörög elszontyolodva az ágya tetején. Nem vágyik ő a hírnévre, nem vár a hatalmas üdvvözlőlapokra, és a csokrokra… De tényleg ennyien elfelejtették volna? Valaha olyan sok emberrel találkozott… Most talán még a lakótársai is elfelejtették? Hiszen szülinapja volt. Tegnap. És hányan keresték meg? Egy árva ember-tünde-véla-óriás-kobold sem! Lassan hátradól az ágyon, kinyújtózzkodik, és a baldachint kezdi el bámulni.* ~ Estella... Arnuil… Nikorina… Andrey… Arabella… Mindenki elfelejtett engem? ~ *Kissé szaggatottan felsóhajt, majd lehunyja zöld szemeit, és éppen az álom ragadná magával, amikor kopogtatást hall. Ijedtében azonnal felül, és kitágult pupillákkal ugrik le az ágyról a földre.*
- Ki az? *Szól ki, mielőtt ajtót nyitna, és kisétál a kis folyosó félére, az ajtóhoz. Mivel azta kis kukucskálót nem éri fel, először hallgatózik, majd kinyitja az ajtót, nem akarja váratni a vendéget. Arca kicsit kókadt, csillogó szemei is fáradtak, túl sokat gondolkozott tegnap óta. A kicsi buksija lefáradt ennyi idő alatt.* - Andrey? Szia! Gyere be nyugodtan… Gyere… Arra menj tovább, ott van a szobám! *Mutat a saját szobarészlegére, ahol Arnuillal és Estellával van… Meg még valakivel, akivel még sose beszélt.* - Hogy-hogy itt vagy? Mi járatban?

Tárgy: Re: Hiúz háló Szer. Okt. 07, 2009 12:31 pm

*Halk, egyenletes dobolás veri fel a harmadik emeleti folyosók csendjét. A lépcső felől jön, mintha felfele igyekezne valaki. Hát igen, pontosan így van. Egy kis kobold fiúcska szedi lábait a lépcsőn. Egy fekete póló, egy farmer és egy fekete convers mini tornacsuka, a vállán egy fekete kis kocka alakú bőroldaltáska. Az oldaltáska kicsit dagad, így sejthető, hogy valami nagyobbacsaka darab van benne, méghozzá téglalap alakú. Be is van csomagolva. Piros selyempapírba, egy fehér masni díszíti, és a kis kártyán a "Rosettának szeretettel Andreytől" címszó áll. Valóban, a kis kobold fiúcska ki is lehetne más, mint a Naxeldires Szakmegbízott, Andrey Bogdan. Egy lány szobája felé igyekezik, abban a reményben, hogy ott is találja, hiszen egy ajándékot adna neki. Méghozzá nem is akárkinek, hanem fajtársának, és egyik jó barátjának, Rosetta Waylannak. A kis eramiros kobold lány a hiúz háló lakója, amerre Andrey is igyekszik. Felér a lépcsőn, és céltudatosan indul el a szoba ffelé. Majd megáll az ajtó előtt. Kifújja magát, szőke kócos haját összerendezi, vagyis csak szeretné, mivel szinte lehetetlen. Nagy sárga bogárszemei csillognak, és így kopogtat az ajtón. Míg várja, hogy kinyissák, mégjobban kifújja magát.*~Nagyon remélem, hogy itt van..

Vendég

*Még emlékszik tavalyról, hogy Rosetta nem szereti a gyógyszereket, de nincs mit tenni, Estella nem hagyja, hogy szobatársa ne engedelmeskedjen.* - Én sem. Jót tesznek. *Mondja röviden, és ezzel letudta a dolgot. Majd ha megérkezik a tea, lesz mivel bevennie Rosettának. Biccent a lány válaszára, miszerint nem baj. Nem szándékosan nem várta meg, csak mert már jó távol volt.* - Igen... Már rég nem beszéltünk. Pedig szobatársak vagyunk... *Mondja maga elé nézve. Mikor megengedik neki, hogy megnézze a rajzokat, már forgatja is azokat. Minden egyes rajzot hosszú ideig szemügyre vesz, végül fogja és a leghátsó rajz mögé teszi, mint a fényképeket. Végignézi az összeset, azalatt több ismerős alakot is felfedez. Felismeri az alakokat, köztük saját magát is. A lapokon való csúszást nem nagyon érti, ezért nem is válaszol, de szerencsére nem feltűnő, hogy nem mond erre semmit. Végignézi a rajzokat, majd visszateszi őket a helyére. Rosettára pillant, majd kisvártatva megszólal.* - Jók. Nekem tetszenek és ne próbáld lehúzni saját alkotásaidat. *Ebben benne van a dicséret és egyúttal megakadályozza szobatársát, hogy szidja rajzait. A teára bólint, feláll az ágyról, majd szekrényéhez lép, előveszi bakancsát, meg köpenyét. Felveszi mindkettőt, majd az ajtóhoz lép. Ezalatt Delila is felébred, összeszedi magát és leugrik az ágyról.* - Gyere te is. *Mondja végül Rosettának, és együtt elindulnak a folyosón a házimanók konyhája felé. Nekik van belépésük,szerencsére. Jobb szeret mindent onnan összeszedni, mint az étkezőben vagy egyéb helyeken. A szobát természetesen alaposan bezárják maguk után.*

Tárgy: Re: Hiúz háló Kedd Szept. 08, 2009 2:06 pm

*Persze, hogy nem a hiúsága miatt vésülködött Estella, ez természetes. Csak Rosetta borzalmas hajáról jutott ezsébe. Mikor a lány feláll és egy dobozt nyom a kezébe, Rosetta megilletődvce pillog fel rá.* - Nem szeretem a gyógyszereket... *Mondja, kicsit motyogva, a gyógyszerre nézve, majd felnéz Estellára. Nem akar a lánynak ellent mondani, inkább tényleg be fog venni a gyógyszerből, hiszen tudja, hogy jót tesz. Mikor Estella válaszol a kérdésére, hogy a teremben miért nemvárta meg, akkor kicsit biccent, mosolyogva, ő is így számította, hogy valami ilyesmi lehetett a dologban. *
- Igazán semmi baj! *Mondja gyorsan ,amikor hallja a lány bocsánatkérését. * -Nem kell bocsánatot kérned, nem tehetsz róla, hogy nem hallottad, hogy én szólok. De most végre beszélgetünk! *Mondja vidáman, izegve mozogva, ahogy lecsüccsen a saját ágyára. Amikor Estella a rajzokról kérdez, a lányka kicsit biccent, bátortalanul, nem szokta mutogatni a rajzokat, a készeket se, nem hogy a félkészeket.* - Nyugodtan nézelődj, de saját felelősségre. El ne csússz a lapokon... *Aggodalmaskodik megint, ugyanis ő már jópárszor csúszkált az ágya mellett. A lány közben elkezdi fésülni a haját, kibontani a rengeteg kócot, ami a hosszú ágyban töltött órák alatt odakerült. A rajzol között nagyon sok minden van, kentaurok, pegazusok, unikornisok, de a varázslényeken kívül néhány személy is... Arnuil, Andrey, Curtis, Jack, és... Estella is. Semelyik mű nem teljesen élethű, mind rajzszerű, vázlatszerű, mivel fejből rajzolta mindet. Az embereken kívül még a suli különböző pontjairól is van néhány rajz, meg néhány tárgy-terv is van. Üvegcsék, lámpások, gyűrűk, fülbevalók... Ilyesmik. * - Teát? Hát... Ha nagyon sétálhatnékod van, akkor örülnék egy teának! De csak a régi szép betegeskedés emlékére. *Mondja, kicsit elkuncogva, miközben lassan a haja kezelhető állapotba kerül. Még szépen fésülget rajta egyet-kettőt, majd a vörös tincsek többnyire összeállnak, egész normális alakot formázva.* - Köszönöm! *Mondja, majd odanyújtja a fésűt Estella felé,miközben másik kezében még a gyógyszert szorongatja, ivás nélkül úgy sem tudná letessékelni a torkán.*

Vendég

*Nem csoda, ha Rosetta nem figyel fel a daimónra, hisz Delila teljesen belelapul az ágyba és folytatja tovább az alvást - amit Estella ledobása szakított félbe. Részben igaz, hogy a lánynak szobatársa hajáról jutott eszébe a sajátja, de nem azért, mert mániája a fésülködés, hanem mert eszébe jutott, hogy neki is hasonlóképp nézhet ki. Bólint a figyelmeztetésre, majd mintha valami mosolyszerűség suhanna át arcán, de csak nagyon nagy jóindulattal lehetne mosolynak nevezni.* - Ne félts. Tudok magamra vigyázni. *Válaszol hidegen, majd leteszi a fésűt az asztalra. Tudja, hogy Rosettának nem túl jó az immunrendszere, ezért könnyedén elkaphatja Estella betegségét is. A Naxeldires lány hirtelen feláll az ágyról és egy másik gyógyszeres dobozt vesz a kezébe. Odalép szobatársához és a kezébe nyomja.* - Vegyél be belőle kettőt. Immunrendszer erősítő. Hogy ne kapd el ezt. *Mutat magára az "ezt" szónál, majd a dobozka nélkül tér vissza ágyához és újra leül. A gyors rendbejövésre bólint, mintha valami megköszönésszerű lenne. Két kezével összefogja a haját, majd jobb válla felett átteszi maga elé, a vége az ölében pihen. Szeret törődni a hajával. Nem volt kis munka ekkorára megnöveszteni, és semmi esetre sem vágatná le. Igaz, néha nehézségei támadnak miatt, mert teljesen a szemébe hull, ezért tanult meg kontyot csinálni, de azt nagyon ritkán alkalmazza. Tényleg csak végszükség esetén. Hirtelen felhúzza a szemöldökét egy pillanatra, felesleges érzelemmentessé tennie arcát - bár így sem látható túl sok érzelem rajta. Hamar rendezi vonásait és bólint.* - Hallottam valamit, mintha valaki a nevemen szólított volna, de már távol jártam a teremtől és fogalmam sem volt, hogy ki lehet az. Arra gondoltam, talán rosszul hallotta és nem fordultam vissza. *Válaszol a lánynak, majd kicsit kedvesebb hangon - ami nem jelenti azt, hogy tényleg kedvesen, hanem nem olyan ridegen - hozzáteszi:* - Sajnálom. *Ilyet is ritkán hallani tőle. Bólint a válaszra, majd a rajzokra pillant.* - Én is tanulgatok... Megnézhetem? *Kérdezi a rajzok felé bökve, és ha igenlő választ kap, akkor feláll az ágyról, odasétál az alkotásokhoz és kezébe véve leül szobatársa ágyára. A fésűre bólint, közben nézegeti a rajzokat.* - Enyém sem volt jobban. *Von vállat.* - Ez van, ha későn kelünk. *Teszi hozzá és megint mintha valami mosolyféleség játszadozna ajkai körül, de a következő pillanatban újra rezzenéstelen vonásokkal szemléli a rajzokat.* - Hozzak teát? *Jut hirtelen eszébe a tavalyi megbetegedésre gondolva. De most nem a betegség miatt mondja ezt, csak ha esetleg Rosetta kérne teát, gyorsan lemegy, és csinál egyet. Persze akkor már magának is hozna.*

Tárgy: Re: Hiúz háló Kedd Szept. 08, 2009 1:39 pm

*Rosetta nem nagyon nézett körbe, észre se vette Delilát, csak akkor, amikor Estella egyedüljött ki az ajtón. Na akkor kezdte el keresni a daimónt, és akkor jött rá, hogy Delila végig ott volt a lány szobarészén. Mikor Estella ránéz, majd csinál egy hátra arcot, és eltűnik a fürdőszobában, majd visszatér a fésűel, a koboldlányka kicsit elmosolyodik, hiszen sejti, hogy az ő érthetetlenül gubancos hajkoronája váltotta ki a lányból,hogy nekimost meg kell fésülködnie. * - Semmi baj. *Mondja vidáman, majd ellép a tükör elő, inkább nem akarja látni magát. Végighallgatja a szobatársa szavait abetegsgéről, amjd kicsit megcsóválja a fejét.* - Nem szabad lekicsinyleni egy betegséget sem, vigyázz magadra, kérlek! *Kicsit szívén viseli mások betegégét, mindenkinek a betegségét, hiszen ő maga nagyon gyenge immunrendszerrel van megáldva, és neki még a legkisebb infuluenza is halálos lehet.Nagyon gyér az egészsége, bár nem mindig látszik meg rajta. Mindig mosolygós arca felvidítja a sápadtságát is.* - Rmeélem gyorsan rendbe jössz. *Tűzi még hozzá, őszinte szavakkal a lány, és kicsit közelebb sétál. Szinte áhitattal figyeli a lány hosszú haját, ébenfekete haját, és a fehér tincsét. Igazán szép a haja, és szinte tiszteletre méltó, hogy úgy törődik vele, hogy idáig lenőtt. Múlt nyáron, mikor Rosetta beteg volt, szülei aggódó levelekkel bombázták, féltek, hogy a lányuk belehal abba a kis betegségbe, ami másoknak meg se kottyan... Peches a lány, nagyon peches. *
- Köszönöm, velem minden rendben. Illúiómágia után el akartalak kapni, utánad szólni, de túl gyorsan elmentél, míg én pakoltam. Nem hallottál meg, ugye? *Kérdezi a lány, mosolyogva, hisz azt nem képzelné el, hogy Estella meghallja, de figyelmen kívül hagyja és lelép.* - Amúgy velem igazán nincs semmi. Elkezdődtek az órák, szorgos kiskobold vagyok, és nagyon rég énekeltem, meg rajzoltam, kezdek nyűgös lenni nélkülük. *Ahogy beszél, néhányszor az ágya meletti rajzlap stócra les, amin ezernyi rajz van, sok, különféle mintha, meg állat, és tájak...* - Ezek már nagyon régiek... *Fűzi hozzá, majd kicsit lekacsingat a fésűre.* - Kölcsön kérhetem? Eléggé vészes állapotban van a hajam, amint észreveheted. *Kicsit elkuncogja magát, majd, ha Estella megengedi, akkor elveszi a fésűt és cibálni kezdi a haját, hogy minél gyorsabban kifésülje.*

Vendég

*Ha Rosetta pontosan odanéz, láthatja, hogy Delila még a szobában van, ám Estella nincs sehol. Ebből pedig arra következtethet, hogy csak Estella lehet a fürdőben. Ha meg nem ő, akkor a lány elbújt valahol a szobában, másképp a daimón nem maradhatna egyedül ott gazdája nélkül. A lány el is felejti kifésülni a haját, és ez csak akkor jut eszébe, amikor Rosettára pillant, aki épp a tükörben nézi saját kócos haját. Megáll lépés közben, visszateszi a lábát a másik mellé és szó nélkül visszafordul. Nem csukja be maga mögött az ajtót, hanem gyorsan fésűt ragad és visszamegy a szobába.* - Szia. Bocs, csak elfelejtettem. *Szólal meg. Hangja nem annyira rideg, mint máskor, hiszen a kobold lánykával beszél, akit kedvel. Ugye milyen ritkaság? Fésülés közben hallgatja Rosetta szavait, majd bólint egy kicsit, de arcán semmiféle érzelem nem látszik.* - Megfáztam. Tegnap... Csak köhögök, zsepire van szükségem és tüsszögök. Ennyi az egész. Nincs nagy bajom. *Válaszol tőmondatokban a kérdésre. Neki is eszébe jut a tavalyi betegsége Roettának, amikor hozott neki forró teát és nem engedte ki a szobából. De Estella távolról sincs olyan állapotban, mint akkor szobatársa. Ritkaság, hogy Estella törődik bárkivel is, Rosetta minden esetre azok közé tartozik. Végül befejezi hajának fésülését, nagyjából csomómentesre - mintha valami ételről lenne szó... - fésülte a haját. Végigsimít rajta, de az alja elterül az ágyon. Az ősz tincs pedig egyre jobban látszik, nem fog elhalványulni. Örökké a ridegség, lelketlenség jelképe marad, amit nem fog soha lemosni magáról - de nem is akar.* - Te hogy vagy? Rég nem beszéltünk. *Szólal meg végül. Úgy emlékszik, mintha a legelső tanítási napon az óra után valaki szólította volna, de már kiment a teremből és nem fordult vissza. Lehet, hogy Rosetta volt?*

Tárgy: Re: Hiúz háló Kedd Szept. 08, 2009 1:18 pm

* Egy koboldlány ébred riadtan, de mire felébred, már sneki sincs a szobában. Halk csobogást hall, amire okosan arra következtet, hogy valamelyik szobatársa éppen a fürdőben zuhanyozik. A tüsszentésre, és a köhögésre ébredt, de mire magához tért, hogy hol is van, a lány már bement a fürdőbe. A kobold lányka lassan kikecmereg az ágyból, egyszer-kétszer pofára esve a sok lim-lomon, és a papírokon, majd elvánszorog a tükréig, és belepillog. Ez az a tüker, amelyen Szevér először szólt hozzájuk... Vagy is, valami olyasmi. Most csak egy sápatag zöld szemű hegyesfülű néz vissza benne, aki igencsak morcos, mikor tekintete a kócos hajkoronájára oson.* ~ A fenébe... Ezt hogy fogom kifésülni?...~ *Ahogy bambulgat a tükörbe, Estella szépen visszaér, és szépen beveszi a gyógyszerét. Rosetta valamivel jobban felélénkül, amikor a tükörbe nézve meglátja,hogy Estella visszatért, és kicsit mosolyogva fordul hátra.*
-Estella! Szia! Rosszul vagy? Hallottam a tüsszögést, és a köhögést... Beteg vagy? *Kérdezi, aggódó pillantásokkal. emlékszik még amúlt nyárra. Ő is beteg volt, olyan beteg, hogy Estella nem akarta kiengednia szobából, míg erőre nem kap jobban. Mondhatni szép emlék ez... Szép, mert tudta, hogy a lány törődik vele. Az nem számít, hogy a betegség kínozta, túlélte ám.*- Mióta vagy beteg? *Kérdezi, felvont szemöldökkel, hátha eszébe jut valami gyógyír a betegségre, valami kobold praktika.*

Vendég

*Nyöszörgés, köhögés. Megmozdul a sötét takaró alatti kupac. Hirtelen felcsapódik a takaró és a padlón ér földet. Kómás fejjel felül a lány, fekete haja inkább hasonlít egy szénakazalra, mint egy hajkoronára. A leopárd a takaróval együtt esik a földre. Hangos morgás következik, majd mindketten némán ülnek, ki-ki a maga helyén. Végül fogja magát a lány és feláll az ágyból. Hálóingét megigazítja, a fürdőbe lép és a tükörbe pillant. Nem túl elégedett saját magával. Ha beteg, mindig rosszabbul néz ki, mint máskor. Pedig a beesett, karikás szemek nem állnak neki jól. Visszasétál a szobába, a daimónra pillant, aki akkorra már újra az ágyban fekszik. Odalép a szekrényéhez és kiveszi belőle egy hosszú fekete, egyenes szárú farmert, fekete bokazoknit és egy fekete Cradle of Filth-es pólót. Lehet, hogy a lány nem a muglik közt nőtt fel, ám a zenéjükkel tisztában van. Fehérneműt is elővesz, majd belép a fürdőbe. Néhány köhögés és tüsszentés után beáll a zuhany alá. Nem mos hajat, nemrég tette ezt meg, és azért egy combközépig érő hajkoronát megmosni, megszárítani nem kis munka. Miután végzett a zuhannyal, felöltözik, bekrémezi az arcát, mert eléggé száraz a bőre, és kihúzza fekete szemceruzával a szemét. Korrektorral megpróbálja eltüntetni a karikákat, ami kisebb-nagyobb sikerrel meg is történik. Ezután fogja magát és visszatér a szobába. Leül az ágyára, az éjjeli szekrény fiókjából elővesz egy gyógyszert és kis vízzel beveszi. Kicsit megfázott, de nem veszélyes. Naná, hogy sikerül a nyár végén megbetegednie.. Hozza a formáját.*