Keselyű háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Sophie Wendaline
2. Mila Krasimira
3. Anja Prokofjevna
4. Meriel Ravenwood

A szoba lakói - bal oldal:
1. Lyubov Bolenta
2. Rosalinda Perez
3. Lavena Theia
4. Evangeline Elovics

Vendég

*Nem haragszik ő, ugyan. Csak éppen... meg van bántva, igen mélyen. Elvégre neki a legérzékenyebb pontja Chris, és Nathaniel testvérei, így hát ha valaki szavai számítanak, akkor azok ők. Mikor Meriel beszélni kezd, húga felé fordul, és csak némán nézi. Végül lassan felkel az ágyról, nyújtózik, mintha nagyon ráérne... majd óvatosan Meriel mögé lép, és átkarolja hátulról. Nem néz rá, elbámul a feje mellett, ki az ablakon. A tölgyes fáit figyeli, ahogy fújja őket a szél, majd a vízesést keresi szemével. Nemigen tudja, mit mondjon, mit feleljen a színészi monológra. Merielből csak úgy peregnek a szavak... az övéi pedig elfogytak. Nem véglegesen ugyan, de egy időre biztosan. Szóval csak áll, Merielt átkarolva, megtartva, hogy ha véletlen a lány összeroskadna, ott legyen, és el tudja kapni - feltéve persze, hogy Meriel engedi. Közben pedig várja, hogy húga szólaljon meg, ha már ő nem tud.*

Tárgy: Re: Keselyű háló Csüt. Dec. 31, 2009 3:17 pm

*Halkan, szótlanul szuszog, a légzése egészen egyenetlen, de, mivel eléggé halkan teszi mindezt, így annyira nem látszik a dolog. Csak áll, és meredten néz a távolba. Lassan tudatosul benne, mert nem hagyja, hogy gyorsan történjen, hogy mit mondott Lawrence-re. Hogy haragszik rá, és az is, hogy talán tényleg igaza van, és mindennek véget kéne vetnie. De talán, ha megbeszélné Tamással.. Halvány, enyhe vígaszsugár az, ami benne még megjelenik, a remény pislákoló mécsvilága, de oly hamar tűnik el, mint ahogy a vadász lövésétől huny ki a fény a vadkacsa szemében. Fáj. Persze, hogy fáj neki, de az élet márcsak ilyen. Ha Meriel tudná, hogy még mindig, minden egyes lánnyal, akkor ő is máshogy állna a dolgokhoz.* -Lehet, mylord. Természet, hallj meg engem! Te, drága istenség, hallgass reám! Tartsd vissza szándokod, ha kész valál gyümölcsözővé tenni e teremtményt; tedd magtalanná méhét mindörökre, hervaszd el benne a tenyészetet, hogy hitvány testéből gyermek soha ne származzék, mely díszt adjon neki! S ha akarnád, hogy szüljön valaha, haragból alkosd gyermekét, hogy éljen természet csúfjaként gyötrelmeül, hogy ráncokat ásson ifju homlokába; hulló könyűi arcain csatornát égessenek; szülője gondjait, jótéteményét gúny- és megvetéssel térítse meg: hogy lássa, mennyivel élesben fáj, mint a kigyó foga, hálátlannak tudni gyermekét. *a szavak úgy peregnek belőle, hogy érződik rajta, hogy játsza, hogy még tartja magát, mert belül a legszebb álomvárai omlottak össze sorban. De tartja magát. Színész, és játszania kell, mert nem tehet mást, mert talán nem is akar mást tenni. Hangja színtelen, fásult, mintha egy életúnt felnőtt beszélne halála előtt. Nem tud emgfordulni, és a fiú felé nézni. Érzi, hacsak el is mozdulna, talán nem tudná tovább tartani magát. Meredten néz ki a messzeségbe, az ablakon túli, jobb világra.*

Vendég

- A lényegen nem változtat. Akkor se hozzám gyere majd. *Az ellenkező irányba néz, az ajtó felé, és nem hajlandó Merielre nézni.* - Én elmondtam, amit tudok. Az már a te dolgod, kinek hiszel. De ha képes vagy hazugnak nevezni engem, akkor... azt hiszem, erősen félreismertük egymást a tizenhárom év alatt. *Amíg Meriel csendben van, addig ő sem szól semmit, csak figyeli az ajtót. Gondol rá, hogy feláll és kimegy, de akkor a lány hirtelen megszólal. Lawrence nem is néz arra, csak megvonja a vállát.* - Elisaveta az, akiről név szerint tudok. Tamás is így mondta. Elisaveta és még néhány lány. *Jó, talán kicsit kevés információval állított ide, de mégis... egyszerűen nem tudta már, mit tegyen, és tudta, hogy mindenképpen beszélnie kell erről Meriellel. Az már más dolog, hogy ő igenis a szavakkal való flörtöt is vészesnek veszi. Amíg néha becsúszik, addig persze valóban nem az, de úgy, hogy Tamás minden szembejövő tizennégy és hatvan év közötti nőnemű lénnyel flörtöl... az azért már Lawrence-nél erősen beletartozik a "vészes" kategóriába.*

Tárgy: Re: Keselyű háló Csüt. Dec. 31, 2009 3:00 pm

*Tekintetét megkeményíti, és már semmi nem látszódik benne. Csak mered kifelé az ablakon, miközben vadul gondolkozik. Minden talán túlságosan is szép lett volna ahhoz, hogy igaz legyen. Túlságosan is. Hogy kinek hisz? A szerelem vak. A szerelem olyan dolog, ami néha olyanok ellen fordít, pusztán két hónap után, akit régebb óta ismer, akit régebb óta szeret.. Ez a szerelem. Teljesen kifordítja néha az embert, és a lány nem tudja, hogy kinek higgyen. Egyszerűen nem akar hinni Lawrence-nek, ami teljesen érthető és jogos.* -Nem fogok sírni. *közli a lehető legegyszerűbb hangnemben, mintha mi sem lenne temrészetesebb. Tőle talán túlságosan is hideg ez az egész. Lehajtja a fejét, és úgy gondolkozik tovább, maga elé meredve, miközben hallgatja a fiú további szavait. És az a legrosszabb az egészben, hogy Tamásról tudja, hogy mennyire nőcsábász, hogy miket tett eddig, és azt is, hogy van valami abban, amit a fiú mond neki. Csak hallgatja a szavakat, de nem akar hinni. Gyermekien naív lelke emgtörni készül, és átadni magát a világ nyújtotta szenvedéseknek. Egyszer szeret, és egyből csalódjon? Dehát ő szeretett bele a rossz emberbe.. Talán.. Talán tényleg a fiúnak lesz igaza. De ezt túl nehéz elismerni. Csak felemeli, egészen lassan a fejét, és kinéz az ablakon, el a messzeségbe. Egy könnycsepp mintha végiggördülne az arcán, de semmi több.* -Kikkel? *semmi több, csak egy kérdés, de oly éles, hogy érezhető a hangján, hogy választ akar. A kikkel eprsze érezhetően arra vonatkozik, Tamás kikkel jár még. Ki az a "néhány lány" akiről ő nem tud. A flört, amíg szavakkal van, az más, az nem vészes, de..*

Vendég

- Úgy. Tehát neki hiszel, akit alig... két hónapja ismersz, de nekem, aki tizenhárom éve csak jót akar neked... nekem nem. Én hazudok. És minden bizonnyal az életedhez sincs semmi közöm, mert már nagylány vagy. Ne szóljak bele, ez lesz a következő, ugye? Hát kössz szépen. *Kissé dühösen dől hátra, a feje koppan is a falon, mire felszisszen.* - Ééén? Hogy szakítson veled? Frászt... Ezt egy szóval sem mondtam neki. Azt, hogy te szakítani fogsz vele, mert rájössz majd, hogy mekkora egy szemét nőcsábász... azt mondtam. De azt nem, hogy ő szakítson veled. *Megcsóválja a fejét, majd Merielre pillant, és ha a lány engedi, akkor a szemébe néz.* - Ha nem akarod, ne hidd el. Ha akarsz, hidd el az ő szavait az enyéimmel szemben. Ha annyira akarod, állj az ő oldalára. De Meriel... amikor kiderül majd, hogy én mondtam igazat, és tényleg több lánnyal járt még melletted... akkor menj, és sírd ki magad Gabriel, Nathaniel, vagy akárki vállán, de ne az enyémen. Ha most képes vagy neki hinni, akit alig két hónapja ismersz... velem szemben, aki imád téged, és mindig neked akart jót... akkor tedd meg, de ne hozzám gyere sírni. *Nem fenyeget... inkább... megbántottan beszél, majd a tekintetét is elfordítja.* - Te remek lány vagy, Meriel. Az én szememben az vagy, és nem csak mert rokonok vagyunk. Rettentően szeretlek téged, és jobbat akarok neked annál, hogy csak egy legyél valakinél a sok közül. Én nem fogok kárt tenni Tamásban, ettől nem kell félned. De féltelek tőle, és értsd már meg, hogy jogosan!

Tárgy: Re: Keselyű háló Csüt. Dec. 31, 2009 2:42 pm

*A fiú szavait hallva a szemeiből eltűnik a csillogás, és hátrább húzódik a fiútól, miközben emgrázza a fejét, hevesen megcsóválja azt.* -Nem.. Nem lehet igaz! Ez nem lehet igaz, nem mondasz igazat.. Azt.. azt mondta, hogy te azt mondtad neki, hogy szakítson velem! *tiltakozik, nem is kicsit, ami persze teljesen értelmes és ilyenkor emgszokott reakció. Felhúzza a lábait, és agya erőteljesen azon jár, hogy miért is lenne igaza a fiúnak, miért is lenne más rajta kívül.* -Mondta.. meg.. mondta.. *felnéz a plafonra, majd feláll, és az ablakhoz sétál, miközben elnéz a távolba. Enyhe köd szállt le a terepre, és nem éppen bíztató a kinti táj.* -Honnan tudjam, hogy tényleg van más? Miért kellene elhinnem? És honnan tudod, hogy mit érdemlek? *az utolsó kérdésnél a fiú felé sandít a válla felett.*

Vendég

- Áhá, szóval jártok... akkor minden bizonnyal azt is megosztotta veled, amit ő maga vallott be, miszerint veled párhuzamosan jár Elisavetával, és még... "néhány lánnyal". Szeret, persze... és honnan veszed, hogy másnak nem állítja ugyanezt? Mondd csak... mikor mondta neked, hogy az már a múlt? Tényleg kíváncsi lennék rá, csak hogy fel tudjam sorolni, az a nap óta kikkel kezdett ki. *Nem, nem akar a lány lelkébe gázolni... de nem tudja finomabban előadni a mondandóját. Kissé összeszűkíti a szemeit, és úgy figyeli Merielt. Nem tetszik neki ez az egész dolog... határozottan nem tetszik.* - Hazudott. *Feleli az utolsó mondatra egyszerűen, és... a hangjából mintha keserűség, sajnálat hallatszana ki.* - Ezerszer jobbat érdemelnél nála, Meriel. Olyat, aki tényleg csak téged szeret.

Tárgy: Re: Keselyű háló Csüt. Dec. 31, 2009 2:31 pm

*Az elején fogalma sincs, miről akar vele beszélni a fiú, közelebb is hajol hozzá, felülve az ágyra, kezeit a fiú térdére téve, támasztva, miközben zafírkék szemeiben egyre nagyobb és nagyobb aggodalom csillan.* -Kezdej megijedni Love.. biztos, hogy nincs baj? *kisé értetlenül ráncolja a szemöldökét, meg a homlokát, aztán végül kiböki a fiút, és persze, Tamás a vége. Tudhatta volna. Felsóhajt, leveszi kezeit a fiú lábáról, majd halványan elmosolyodik, félredönti a fejét, és rákacsint a fiúra, miközben feláll, és lassan sétálni kezd a szobában.* -Tamás egy igen érdekes jelenség. Néha nagyon, de nagyon fura tud lenni.. Hogy járunk-e? Azt hiszem. Azt hiszem mondhatjuk ezt. Hogy szeretem? Ebben teljesen biztos vagyok. *halkan felsóhajt, megpördül, kezeit maga előtt összekulcsolva, az állához emelve, majd úgy néz rá Lawrencre.* -Szerelmes vagyok. Az ilyesmi érzés lehet.. szerelem.. *halkan felsóhajt, miközben mintha dúdolgatni is kezdene, majd csak legyint.* -Az a múlt. Azt mondta, hogy szeret. Azt mondta nekem, és én elhiszem neki. Mondta, hogy pletykálni fognak róla. De az a múlt. Már nem csinálja. Nincs több barátnője. Vagyis, barátnője van, de nem olyan, mint én. Nincs más szerelme, más ekdvese, vagy hogy is kell ezt kifejezni.. *a fiú elé térdel a földre, mondhatni lehuppan, bár eléggé puffan egyet a földön. Kezeivel megfogja Lawrence térdeit, és hatalmas, csillogó szemekkel hajtja rá fejét a fiú étrdeire, szemeiben boldogság és szerelem csillan, miközben szinte suttogja a fiúnak, áhítattal.* -Azt mondta, hogy csak én vagyok neki.

Vendég

*Ellöki magát az ajtótól, és letelepszik Meriel mellé, mikor az int neki. Az ágyra térdel, majd megrázza a fejét.* - Nem, nem bántottak, és igazából baj sincs... csak... *Felsóhajt, és kissé zavartan túr a hajába.* - Szóval... én tényleg, igazán nem akartam veled ilyen helyzetbe kerülni, és nem akarok aggódó apukát játszani, de mégiscsak a húgom vagy... az unokahúgom, na, de érted... szeretnék veled beszélni Tamásról, ha lehet. *Na, csak kinyögte... bár Meriel minden bizonnyal már a mondat elején tudta, mi lesz a vége. Mindenesetre a fiú most nekidől a falnak, és csak Merielt fürkészi.* - Szereted őt? Meg úgy egyáltalán... mi van köztetek? Szóval jártok? És... arról gondolom tudsz, hogy nem igazán csak neked csapja a szelet. Meg hogy körülbelül minden második lánnyal kikezd... szóval... *Csak a fejét csóválja, és itt megakad, inkább várja, hogy a lány szólaljon meg.*

Tárgy: Re: Keselyű háló Csüt. Dec. 31, 2009 2:14 pm

*Az ajtóhangra sem figyel fel, eléggé elkaladnozott, ez bizonyos. Amikor a nevét hallja meg, akkor nyitja ki a szemét,e mgrázva a fejét. Haja a szemébe omlik, de egy laza mozdulattal söpri félre, és értetlenül pislog a fiú felé.* -Hmm? Mit szeretnél Lawrence? Olyan.. komolynak tűnsz.. *ráncolja a homlokát, majd szabad kezével lenyomja a zenedoboz tetejét, és kicsit arrébb helyezkedik az ágyon, intve a fiúnak, hogy üljön le mellé. Szemeiben enyhe aggodalom csillan.* -Ugye nem történt semmi baj? Bántottak? *aggódik, mint mindig, kezeit idegesen kezdi el tördelni.*

Vendég

*Nem igazán tudja, mit várjon ettől a találkozástól, de... tudja, hogy túl kell esnie a beszélgetésen. Azt sem tudja, hogy viszonyuljon majd Merielhez... ez mindenképpen a lányon múlik. Mindenesetre most zsebredugott kézzel, megszokott öltözékében sétál ráérősen a harmadik emeleten. Benyit a keselyű hálóba, majd ott a megfelelő oldal ajtajához lép, és bekopog. Igazából nem is igazán vár választ, néhány másodperc várakozás, majd lenyomja a kilincset. Megpillantja húgát az ágyon, mire csak becsukja maga mögött az ajtót, és nekitámaszkodik.* - Szia. Beszélhetnék veled, Meriel?

Tárgy: Re: Keselyű háló Csüt. Dec. 31, 2009 2:07 pm

*Halk dúdolgatás hallatszódik, miközben egy kislány lógázza a lábát az ágyon, miközben egy kimustrált zenedoboz előtt üldögél.* -Far away, long ago, things I almost remember.. *szól a medvetánc szép angol dallama és szövege, amire a lány egyenletesen lógázza a lábát. Éppen semmi dolga nincsen, és idehaza, a szobájában van, ezlért hosszú, csíkos zoknit, rövidnadrágot, és egy a rövidnardág színével megegyező, tehát világoszöld rövidujjú pólót visel. Pizsamában van igazából, mert nem tervezte, hogy nagyon megy bármerre is. Halka dúdolgat, fejét kissé félredönti, szőke haja a hátán terül szét, egy kicsit eltakarva az arcát. Kezeivel maga mellett támaszkodik, gondolatai egészen messze járnak, egy bálon, egy jövőbeli, keringő bálon. Csak dúdolgat néha pár hangot, miközben a gondolatai között jár, szemeit lehunyva.*

Tárgy: Re: Keselyű háló Szomb. Dec. 26, 2009 11:22 am

*Még ideszáll be útközben a kis uhu, egyet kuvikkolva a szobában, ledobja a csomagját, majd kirepül. A csomag tartalma, egy kis nyaklánc, amin egy kisebb üvegcsepp van felfüggesztve.*

Kellemes Ünnepeket Kívánok neked. Legyen szép Karácsonyod, és majd jövőre találkozunk

Samantha

Vendég

*Ezt a szobát sem hagyja ki a szarka, itt is megjelenik, és Meriel ágyára ejti a maga kis csomagját. Még van nála néhány csomag, csak aprók, ráadásul súlytalanító bűbájjal vannak kezelve, így könnyedén elbírja őket. Továbbrepül kézbesíteni. Meriel ajándéka egy átlátszó, rózsaszín gyöngyökből fűzött, egészen egyszerű, de azért szép karkötő. Mellette pedig egy levél. Kedves Meriel! Tudom, nem nagy dolog, de azért szeretnék ezzel boldog karácsonyt kívánni neked. Hogy vagytok Tamással? Lawrence mesélte, hogy együtt vagytok. Jól mondta? Ariana

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Sophie Wendaline
2. Mila Krasimira
3. Anja Prokofjevna
4. Meriel Ravenwood

A szoba lakói - bal oldal:
1. Lyubov Bolenta
2. Rosalinda Perez
3. Lavena Theia
4. Evangeline Elovics