*A szoba eddigi egyik még aktívnak is mondható tagja, Evangeline a takaró alatt szunyókál édesdeden és ártatlanul. Ritkán használhatóak ezek a jelzők rá. Hason fekszik, arca oldalra fordítva, a haja kicsit eltakarja vonásait. Jobbja a párna alatt, balja pedig mellette. Egy halk pukkanás hallatszik a szobában, mire a félvéla oldalra fordul. Még az álom és ébrenlét vékony pillanatában van.*
-Kis.. Kisasszony. *Hallatszik a vékonyka kis hang, ami egy rongyos párnahuzatban álldogál. Nagy, kék szemei vannak, haja vagy egyéb szőrszál nem látszik rajta. Holtfehér bőrén barnás foltok látszanak. A lány ágya mellett áldogál egyik kezével a szőke leányzó felé nyúl. Mint aki fel akarná kelteni, csak nem mer hozzáérni, ezért szóval próbálja az ébrenlét pillanatába hozni. *
-Elnéz... * Szólal meg ismét picivel hangosabban mikor a naxledires teste felemelkedik az ágyról. Szemei még mindig be vannak csukva. Vesz egy mély levegőt, jól hallhatóan kifúja. *
-Megszerezted amit kértem? * Kérdezi nyugodt, fáradt hangon. A mondat végére pedig a kicsi lényre veti zöld szemeit. *
-Természetesen Kisasszony, Prixi megszerezte Önnek! * Mutat a szoba másik sarkában felsorakoztatott dobozokat. Jól láthatóan egy szabászatból valóak, ez a ruhamennyiség egész tanévre elegendő lenne a lánynak. *
-Rendben. * Feláll odamegy a dobozokhoz és átnézi őket, majd a manóhoz fordul. *
-És amit külön kértem? * Fordul vissza a manóhoz aki egyből ott terem és az alsó dobozok közül elővesz több kisebbet. A lány elveszi, átnézi őket és egy ékszeres dobozt vesz ki közülök. Kinyitja és abban egy ezüst lánc van amin fehér aranyból készült medál díszeleg. A medál nem hosszabb 3 cm nél és kb egy cm széles. Mintája is van, de azt most nem figyeli meg jobban. Elteszi. Átmézi miket hozott a manó, aztán elbocsájtja. Nem teszi el őket most, majd később. Inkább visszafekszik aludni. Holnap ráér ezekkel foglalkozni. Egyébként is van még mit kitalálnia. *