Cickány háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Scarletta Ferellion
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Camille Fiona Crystalmoon
2. Candace Flora Crystalmoon
3. Rosalie Morgan
4. Elisia Hatway

Alessy részlege

A testvérek közül az ő része a legdivatosabb. Rengeteg modellről és ruhadarabról van képe, saját magáról, és a kedvenc ruháiról is - polaroid képek ezek. Egy szép tablóra vannak kiragasztva, az ágya felett. Szintén polaroid képekkel van kirakva a teljes gardróbja. Daisy-vel közös volt az övék, de mivel a lány sajnálatos módon meghalt, ezért az ő cuccait elégette. Minden ruháját hermetikusan lezárja, egyesével, és a cipőket is, a dobozukban. A kiegészítőiről dobozonként csinált egy képet, a ruhákról pedig ruhánként, a cipőkről szintén. Minden dobozon és táskán van egy fotó, amiről eldöntheti, hogy mi is van benne. Egy alkoholos filccel márkát is írt, valamint, hogy kitől kapta, mikor, milyen alkalomra viselje.

Vendég

- Tudom, sajnos a mi daimonjaink is meg fognak állapodni ebben a világban... Még nem jött el az ideje, de Calosnak a nap végére meg lesz az igazi alakja. És akkor vége az alakformálódásnak. Pedig elég hasznos, hogy úgy mondjam... *Mondja a lány, egy kis mosollyal, miközben a daimonját simogatja, kedvesen cirógatva a nyakánál. Mikor Alice kifekszik az ágyán, kicsit felvonja a szemöldökét, de halványan elmosolyodva figyeli őt. Olyan, mint egy rossz gyerek. Ebben talán hasonlít Florára.*
- A "..."-ról jöttem a nővéremmel. Annak a világnak a boszorkányai közül valók vagyunk... Hasonlít a földre, de még is más. A mi kultúránk messze nem ilyen, mi nem kövek között élünk, inkább erdei boszorkányok vagyunk, ha úgy tetszik. És azzal, hogy átjöttünk erre a világra elég sok mindent elvesztettünk... A bölcsek egy-egy medált helyeztek a nyakunkba, ami miatt elvesztjük az összes képességünk, ami a másik világbeli boszorkányvérünkből származik. Továbbra is van varázserőnk, de csak olyan, amilyen szokványos ezen a földön. És halk szavakkal, beszéddel, és mozdulatokkal varázsoltunk. De itt már nincs meg ez a varázserőnk, csak a pálca. A másik világból való volt az a képességünk is, hogy megismerjük az ember kilétét, auráját, faját, különleges képességét... Nos, ezt is elvesztettük... Legalább is én már nem ismerek rád, teljes mértékben. *Mondja, őszinte, hiszen nem kell hazudnia. Amíg rajta van a medál, ugyanolyan, mint mások, így nem megy sokra a lány az információval. *
- De úgy is vége mindennek, most hogy itt vagyunk. Most a te világod szabályai szerint kell tanulnunk és élnünk.

Diák Hozzászólások száma : 195 Kaszt :

- A daimónok nem változtatják az alakjukat. Nálunk, legalábbis. Kíváncsivá tettél. Mi ez a másik világ cucc? *Pislog a lányra, és kicsit furcsállva az alvó lányt, megnyomkodja őt.* - Ja, bocsi. Ööö... Nem hittem el, hogy igazi. *Kicsit elfordul, és békaként terül el Camille ágyán.* - Á, olyan kényelmes, új ágy. Egy éve az enyém is ilyen volt. *Kuncog fel halkan, és érdeklődve felül.* - Na és... ti mivel varázsoltok, ha nem pálcával? Kézzel? Vagy valami mással...? *Elég furcsa neki ez a téma, így addig kérdezősködik, amíg nem elégül ki a kíváncsisága. Utána minden bizonnyal lelép, és legközelebb akkor jön ide, ha szüksége lesz valamire. Vagy valakire. Netán mégsem? Ezt senki sem tudhatja - még ő maga sem.*

Vendég

*A lány figyeli a szobatársa tekintetét, és az Eh nem igazán tetszik neki. Inkább ő szokott a jámborlelkűbb lenni, az anyáskodó, de azért az Eh nem egy kellemes kritika. Még nem szól semmit, hátha csak valami furcsa beidegződése van a lánynak, és "eh"re áll a szája, lehetnének akár jóban is... Nem kellenek még ellenségek.* - Ikrek, de gyanítom, hogyha nem lennénk azok, akkor is ezt a nevet kaptuk volna. Pusztán véletlen, hogy ugyanaz a nevünk kezdőbetűje. Legalábbis szüleink nem mondták, hogy direkt lenne. *Mondja, a lány. Talán a medálja miatt nem tudja olyan gyorsan kiismerni őt, talán ilyen mentális behatásoktól megvédi a medál, nem csak az ő erejét csökkenti le, elég rendesen... Se repülés... Se alakváltoztatás... Milyen dolog ez?... No mindegy, nem tudni, hogy Alessy miért nem tudja olyan gyorsan kiismerni, talán azért, mert még nem látott hozzá hasonlót.*
- Igen, tegnap este érkeztünk. A mi világunkban máshogy cserélődnek a nappalok, és az éjszakák, még nem állt át a szervezete, minden bizonnyal... Távolról jöttünk, egy térkapun keresztül, hogy megismerjük ezt a világot... És hogy megtanuljunk varázsolni pálcával, természetesen. *Mondja a lány, majd mikor látja, hogy Alessy körbenéz a cuccain, akkor olyan sok mindent nem lát a lány. Csak egy táskája van, egy erdőszín táska, barnás, talán bőrből van, és kipakolva a polcokon csak néhány tekercs van. A könyvek helyén legalábbis. A szekrényne, amiben a ruhái vannak, avagy lesznek, a kilinc részen egy ruha lóg, szárnyas ruha, bár a szárnyai öössze vannak zárv a a hátán. Ebben a világban úgy se tudj majd túlságosan használni. Az éjjeli szekrényen csupán az alap dolgok vannak, egy lámpa, és egy toll és egy lap. Még nincs rajta semmi. Tehát eléggé puritán a drága. Vagy csak mindene még a táskájában van.*
- Ő a daimonom... Calos. *Mondja a lány, és megcirógatja a hatalmas tigrist, a torkánál. Majd az állat ismét átalakul, és a nyakára fut fel, hófehér hermelin alakjában, körbeölelve. * - Amúgy... Nem igazán hallottam még rólad, hiszen csak tegnap érkeztünk.

Diák Hozzászólások száma : 195 Kaszt :

*A leányzó kicsit csodálkozva méri végig az állatot, ami változtatja az alakját. Azután rápillant Camille öltözékére, és a magasba szalad a szemöldöke.* - Eh... Hali. Alice de Vontier vagyok, de már biztosan hallottál rólam. Candace? Ti ikrek vagytok, vagy viccből ugyanolyan kezdőbetűjű a nevetek? *Kérdi eltöprengve, hiszen nem sok mindent tud kiolvasni a lányból, pedig mentalistának sem utolsó.* - Tegnap jöttetek, igaz? *Kérdezi egy furcsálló mosollyal, és tekintetét Candace-re függeszti.* - Ő miért nincs fönt? Nemsokára tizenegy. Honnét jöttetek? Én francia vagyok, félig. *Lehuppan Camille ágyára, és körbepillant a polcokon, meg az éjjeliszekrényen. Neki az ékszerei, meg egyéb holmijai szoktak itt lenni, kíváncsi, mit fog itt látni.* - Ez milyen állat? *Kérdi továbbra is kicsit ódzkodva, hiszen valljuk be; elég furcsák ezek az új lányok, és az őket körülvevő dolgok.*

Vendég

*Igen, volt tegnap beszélgetés, ő és ikernővére érkeztek a Nezabarba, és Flor szakvezető-helyettese kísérte fel őket. A lányok még alszanak, amikor Alessy még táncikál, de Camillenak azonnal felnyílik a szeme, mikor közeledik a hang, jobban mondva a lány léptei. Azonnal felül, és ledobja magáról a takarót, így látszik, hogy ő miben aludt. Egy egyszerű rövid topban, ami erdő színű, és egy rövid nadrágban, mind a kettő nagyon egyszerű, és egyértelműen márkátlan, nem is ebből a világból származó. Nem egy Prada. Flora nem kel fel, inkább a fejére húzza a takarót, és tovább alszik...* ~ Calos, az egyik szobatársunk az? - Minden bizonnyal... ~ * A daimon éppen kígyó alakjában tekereg, az ajtó felé, hiszen a szobatárs nem sokára ideérhet, köszönti szépen... Tekergőzés közben átalakul egy apáca majommá, kinyitja a lány előtt az ajtót, majd átalakul egy egyszerű bengáli tigrissé, és visszasétál a gazdájához. *
- Ühm... Jó reggelt. *Áll fel az ágyról a lány, szép a tartása, habár nem a legmodernebb bolygóról való, a mozgása ügyes.* - Camille vagyok, ő pedig ott, a takaró alatt, a nővérem, Candace. *Mutatja be látatlanban is nővérét, hiszen egyszer úgy is találkoznak majd. A lány végigméri Alessy melírcsíkjait, prada selyem ruháját, ő a világában kitűnik, a fehér ruháival, amiket nappal visel, de hogyha ilyet viselne, talán ki is átkoznák... Na jó, nem, csak az ő korában, amíg nincs felnőtté avatva selyem ruhákat nem is hordhat. Közben daimonja szépen leül mellé, és fejtét tartva követeli a simogatást, amit persze megkap a lánytól. *

Diák Hozzászólások száma : 195 Kaszt :

- Tu déconnes on va pas te faire, encore un plan grocacom de quel plan tu causes... tu oses, c'est toi qu'a commencé, j'abandonne, t'es vraiment trop conne. *Lelkesen énekelget franciául, valamiféle elektronikus zenének a szövegét énekelgeti, hozzá táncikál is, a szobában. Crissy már valószínűleg hajnalban felkelt, és ment gyakorolni a Gyakorló terembe, Missy pedig elment idegesíteni Crissyt, szóval magára maradt. Tegnap este hallott valami beszélgetésfélét, szóval minden bizonnyal új szobatársak jöttek. Hátraveti divatosan kócos, melírozott haját, és kecses léptekkel indul meg az új jövevények szobája felé. Egy pár balettpapucsot visel, és egy éjszakai selyemdresszt, szigorúan Pradát.*

Tárgy: Re: Cickány háló Vas. Dec. 27, 2009 9:06 pm

-És főleg nem süket. *villantja meg a szemeit a két lányon, majd a nyakukban levő medálokra néz, aztán vissza a lányra. Hallása jobb, mint az embereké, látása, szaglása is kifinomultabb. A szíve pedig nem ver. Nem éppen átlagon aluli. A lányok meg majd úgyis elveszítik a tudásukat. Ha nagyon akarná, minden bizonnyal kitörölhetné a lányok fejéből a képeket, és a tudást, de nem is akarja annyira. Nem fognak úgyse beszélni senkinek, akkor meg minek?* -Az órák? Van bennük elmélet is, gyakorlat is. Az Átváltoztatás nem annyira véres tantárgy, nem fognak tudni démonokat elűzni vele, de hasznos dolgokat fognak megtanulni. A többi pedig már csak fantázia. Nem azért vagyok itt, hogy maguk helyett gondolkozzak, és gyilkológépeket neveljek magukból. Azért vagyok itt, hogy megtanítsam maguknak a tudás alapjait, a többi a maguk feladata. *mondja, majd a másik lány felé néz, aztá n a felreppenő denevérre, és mintha halvány mosoly is átsuhanna az agyán. Aztán a lányra néz.* -Ha nincs más, akkor részemről távozok. A szobámban megtalálnak. *mondja, majd egy aprót biccent, és, ha nincs kérdés, távozik a szobából.*

Vendég

*A lány közelebb húzódik ikernővéréhez, mellé osonva és kicsit megszorítja a kezét. * - Nem csak látnok. *Súgja a lány fülébe, de a tekintete nem támadó a nővel szemben, csak érdeklődő. Más világ boszorkányainak eléggé éles a tekintete, de ki tudja, hogy miért... Valószínüleg ezt a képességüket is elvesztik hogyha beáll a ritmusuk erre a világra. * - Elnézést a nővérem nevében is, nem akart kotnyeles lenni, és többé nem is fog előfordulni, csupán gyors ténymegállapító. Ahogy én. Csak én tudom tartani a szám. * Egy kis félmosolyt ejt, Flor felé, majdnem el is kuncogja magát.* - Kiváncsi vagyok, hogy milyenek az órái. Mi nem csak a véres órákhoz vagyunk szokva, így nagy valószínűséggel a maga óráit jobban fogom élvezni, személy szerint, mitn egy oylan órát, aminek annyi a lényege, hogy zombikkal, vagy sárkányokkal harcoljunk. Érdekes az is, de ugyanúgy érdekelnek a teremben ülős órák is. És téged Flor? *Fordul a nővére felé, miközben a daimonja albínó denevérré változik. Felröppen a csilárra és onnan lengedezve figyeli a társaságot.*

Tárgy: Re: Cickány háló Vas. Dec. 27, 2009 8:36 pm

*Lassan, könynedén kalauzolja fel a két leányzót, kezében a kulccsal. Egy kis ideig elgondolkozik, hogy hány kulcsot adjon, majd végül a kettő meleltt dönt. Az egyiket Candence felé nyújtja, a másikkal az ajtót nyitja ki, majd kitárja a diákok előtt.* -Az új rezidencia. Errefelé, ezen az oldalon. Jobbra. Három nyelv? Az szép, de higyjék el, ez csak a javukat fogja szolgálni. *mondja a nő egy halvány félmosollyal, biccentve a lány felé. Aztán Candence felé vet egy pillantást.* -Ön pedig kotnyeles. Szerintem még mindig én állok jobban. *mondja kissé hidegen villantva meg a szemeit, majd visszanéz Camille felé.* -A kérdés, és a ténymegállapítás helyes. Én velem fogják kezdeni az évet. Úgyhogy, ha bármikor bármi kérdésük van, keressenek nyugodtan. Az én óráimat általában a diákság nem szokta annyira élvezni, nem elég véres és akciódús. Pedig hasznos, ha valaki átlátja. De lényegtelen is.. A kijárási tilalom tízkor van, utána csak a kijelölt helyeken lehet lenni, de tényleg jobb, ha ti krédeztek, mert nem igen tudom, hogy mennyi mindent tudtok már. *mondja, egy kissé eltöprengve. Hát igen, a lányok sokat tudnak, így a tanárnő helyzete nem éppen szerencsés, nem tudja pontosan, mit mondjon, és mit felesleges említeni is.*

Diák Hozzászólások száma : 84 Kaszt :

*Valóban, ikerhúgával érkeznek, a tigris lerakja a cuccát a kiválasztott ágyra, majd visszalakul az ő kedvenc alakjára, a spánielé. Mosolyogva cirógatja meg a fülét a lány, miközben csak figyeli a húgát, amint a nővel beszélget.*~Ő a szakvezető-helyettesem..höm..van benne valami hívogató, valami különleges, ami általában van az olyan emberekben aki..~*itt véletlenül kizökken, és akaratlanul hangosan folytatja a gondolatot*-Ő látnok.*szája elé kapja a kezét.*-Elnézést...*mondja hangosan a lány, magát korholva a saját nyelvükön.*- Nem igaz, miért, miért kellet hangosan ki,mondanom, istenem, ezt a képességfelismerős erőmet a kromolba vetném*mondja halkan magának, de a nővére is hallhatja.*

Vendég

*A Crystalmoon ikrek jelennek meg az emeleten és kikötnek ennél a szobánál, a naxeldir szakvezető-helyettesének kalauzolásával. Calos gyorsan szalad fel a lépcsőkön, szájában a lány cuccával és azonnal leteszi, amikor megvan, hogy melyik is lesz az ő ágya.* - Elnézést kisasszony, de maga legalább ezena földön született, és ezeken a nyelven értett. Nekünk több mint három nyelvet kellett megtanulnunk, mire ide jöhettünk. * Mondja a lány, nem felvágva, egy kicsit sem, csak mesélne a nőbnek, már ha befogadó képes. És van kapacitása este az ilyesféle dolgokra. Calos ahoyg lerakta a cuccokat, visszaalakul hermelinné, az az egyik kedvenc formája, és szépen an lány nyakába fut. * - Köszönjük az eligazítást. És felkeresem szakvezetőmet, hogyha ideje engedi, hogy fogadjon. És nekem lenne kérdésem... Ugye maga lesz az első óránkon az oktató? Átváltoztatástan, jól tudom? *Kérdezi a lány, cseverésző hangnemben, miközben simogatja a nyakán körbefonódó Calost. *

Vendég

*Ó, még hogy nincs belezúgva. Még be is vallotta, vagy valami olyasmi, csak akkor Daisy önkívületi állapotban volt, így nem emlékszik a pontos részletekre. Ellenben ő az, aki nincs belezúgva a másikba, csöppet sem.*-Hogy mit felelj? Hát tudod, nagyon is jó kérdés. Azt hiszem, hogy éppen én vagyok a szerencsétlen áldozat, aki nem tud semmit. Először jön Kiss a kérdésével, utána meg te azzal a fura vallomással, vagy mivel, utána meg nem mondtok semmit. Persze ti beszélgettek itt gondolatban, de én teljesen ki vagyok zárva mindenből...De azt hiszem, az lesz a legjobb, ha azt mondod, hogy az őrületbe akarsz kergetni, ugyanis mindig nagyon közel álltál ehhez.*Arca még mindig durcás, nem lehet csupán egy átültetéssel kiengesztelni. Ahhoz ő túl kitartó, bár sosem volt erőssége a durci. Az első találkozásra nem mondd semmit, reakcióképp épp csak megrántja a vállát, nem túl büszke arra az esetre. Mint oly sok másikra sem, de ez azért tényleg elég kínos volt.
Mikor átülteti Julien a másik ágyra, csupán felhúzza a térdeit és szemforgatva hallgatja a fiú bocsánatkérését. Már igazán nem haragszik, sőt nem is haragudott, de azért ilyen könnyen nem adja meg magát.*-Ó, Kiss, látom tetszenek a ruhák. Ennek igazán nagyon örülök. Holnap írok is Lalo-nak, hogy csináljon egy újabb szériát. jaj, alig várom!*Mondja a lehető legvidámabba, hisz most nem a selyemfiújával beszél.*-Azt hiszem, hogy jobb lenne, ha lemennénk a társalgóba, ugyanis kezdek éhes lenni. Persze csak ha nem szeretnél már nyugovóra térni. A ruhákat majd holnap átviszem a szobátokba, de azért párat itt is tartok, hogy legyen okod felém nézni, Kiss. És persze a jövőhéten megérkeznek az újak, biztos vagyok benne, hogy azok is legalább ilyen jók lesznek. Velem tartotok?*Kérdezi, s ő el is indul, ha követik, ha nem.*

//Társalgóóó//

Tárgy: Re: Cickány háló Szer. Júl. 15, 2009 7:47 pm

*Mi is történt? Csak a daimon rákérdezett, hogy tudná e szeretni a fiút. Azóta meg semmi. Hát igen, a lány túl sokat képzel be magának.. De téényleg. Igazán nincs belezúgva a szőkém, de igazán nem. Mikor Daisy teljesen felháborodik a Drágámon, a fiú halkan elneveti magát, nem tudja vissza tartani, ezt váltja ki belőle ez a hangszín.*
- Milyen szándékom van veled? Erre mit feleljek, ha véletlen előkerülnek? Jobb előre megbeszélni a dolgot, ne hogy éppenséggel mást mondjunk. * Mondja féloldalas mosolyával, miközben a daimonját figyelgeti a kockás ruciban. Daisy teljesen felháborodik azon, hogy kifogásolja az ízlését a lánynak, és fél, hogy a daimonján nem fognak jól állni a dolgot. De hát ő egy daimon, és nem egy ember, ő az állati éne, a társa, és elég furcsa ruhában látni. A fiú összetörteni figyeli, ahogy a lány bedurcázik, teljesen elvesztve a a jókedvét, mármint hogy a hozzá való jókedvét. Ugyanis Kisst szépen dédelgeti továbbra is.*
- Tudod… A lélek dolog, ami köztem és Kiss között van, igen erős. De akkor zavartad meg igazán, amikor első találkozásunkkkor elkezdted simogatni. Emlékszel? *Nosztalgiázik, hátha a lányt ki tudja engesztelni, legalább egy picit. Aztán a kis Kiss-t a kezeibe veszi és óvatosan megöleli, vigyázva a Ruhára. Mikor látja, hogy milyen durci vele a ány, kicsit elhúzza a száját, és lerakja Kiss-t az öléből, az ágyra, feláll, és azzal a lendülettel megfogja a lány kezét, felállítja Aless ágyáról és maga mellé húzza, a saját ágyára. Nem hagyja ám, hogy egy ággyal arrébb ott durcázzon, miközben ágyszomszédok. * - Ne haragudj! Bízom én a kiváló ízlésedbe, csupán mások gyenge ízlésében nem… *Mondja afiú, békítően, miközben tengerkék szemeivel megpróbálja fürkészni a lány tekintetét, hogy leolvashassa érzelmeit, hátha siekrül kicsit megenyhítenie.* ~ Ó istenem, bár tudnám olvasnia gondolatait. Ilyenért megsértődni! És én őt… Őt… Őt… ~ *Nem fogja befejezni, de nem ám. Kiss közben belevetődött a ruhákba, és az egyikből a másikba bújik, amennyire tud.*

Vendég

*Szemöldökei igencsak magasra szaladnak, mikor meghallja azt a bizonyos birtoklást kifejező "m" betűt és a drágám szócskát. Igaz, ezt már máskor is mondta Daisnek, de akkor csöppet sem így. Vagy lehet, hogy így, csak a kedvenc kis előkelőnk képzel bele túl sokat a szócskába...most, hogy megtörtén Az.*-Drágáám?! Egyébként, félreértesz, kedves, én nem rejtegetlek. Csak gondoltam jót teszek veled, ha kedvenc nővéreim nem bombáznak meg a csupa-csupa indiszkrét kérdéssel, köztük hogy mi a szándékod velem, meg hogy mekkora szuszpenzorra lenne szükséged egy amerikai focimeccsen.*Megcsóválja a fejét, jelezvén, hogy erre neki sincs szüksége, hisz ha felé irányulnának a hasonló kérdések, akkor nem tudna mit válaszolni. Sőt, amíg nem tisztázták ezt az egészet Juliennel, addig nem is nagyon akar válaszolni.*-Igazán nincs mit, Kiss. Tudod, hogy örömmel teszem és hogy teljesen biztos vagyok benne, hogy jól fognak állni. Ezek nem egy mackóra, nem is egy daimónra valók, ezek csak és kizárólak rád valók, ugyanis neked lettek készítve.*A bájos mosoly azonnal eltűnik az arcáról és játszott sértettség kerül a helyére, amit csak és kizárólag selyemfiújának szán.*-Hogy kiröhögni? Hát ennyire bízol az ízlésemben? Szép, mondhatom...*Azzal nem is fecsérel több szót a fiúra, most rajta a sor sértettség terén és őt nem lehet ám olyan könnyen kiengesztelni, mint Julient.
De ez nem is számít most, hisz Kiss felvette a kedves kis Burberry darabot, ami, mint a márka legtöbb darabja: kockás és van hozzá egy kis francia sapka.*-Ó, mesés vagy Kiss. Egyszerűen fantasztikus. Nem is tudod, hogy mekkora a kísértés, hogy megöleljelek. A francba már ezzel a turkálással.*Toporzékol egyet, tényleg nem kedveli túlzottan ezt a lélekben kotorászás ügyet.*-Most jöhet az a zöld. Az is biztos csodásan fog állni.*Ezeket a szavakat is Kisshez intézi, ugyanis hercegével még mindig nem beszél. Inkább csak egy durcás pillanást küld felé...*

Tárgy: Re: Cickány háló Szer. Júl. 15, 2009 6:54 pm

*Mikor a lány megszorítja a kezét, azért egy picit a fiú arcára is kikerül a pír, de olyan halványan, hogy alig látszik. Hiszen fiú, a fiúk tök ritkán pirulnak. És nehogy már a nagy nőcsábász ennyitől elpiruljon! Lassan megérkeznek a hálóhoz, és Daisy beles, hátha ott vannak a testvérei, majd behúzza magával és lelöki az ágyra. Zavartan pislog a lányra, majd az arcára egy szelíd vigyor kerül.*
- Te… Dais-em Drágám, nem gondolod, hogy cseppnyit félre érthető volt ez a jelenet? Most engem bújtatsz a nővéreidtől? *Kérdezi a fiú, miközben elnyúlik az ágyon. Nem nyújtózkodhat ám sokáig a pihe puha ágyon, hiszen a lány jó sok csicsás kis medve-holmit dob oda hozzá. Ő inkább csak érthetetlen fejjel reagál, de Kissen látszik, hogy nagyon el van ájulva tőle.*
- Jajj Daisy, annyira köszönöm! Ezek nagyon csinosak! De… Biztos mackóra vlóak? Daimonra valóak? *Kérdezi a kicsi lány bocs, miközben Julien zavartan emel fel vaalmi rózsaszín ruhácskát. Szépen széthúzza, méregeti, Kiss elé rakja, de gyorsan megrázza a fejét.*
- Ilyen… Ilyen az én daimonomon? Te figyelj, drágám, nem fognak minket kiröhögni egész véletlenül? *Kérdezi a fiú, direkt kiemelve a drágám részt, egy vékony kis vigyorral az arcán. Na jó, élvezi, maikor ezt kimondja. De csak egy picit. Igazán csak egy egészen picit. Aztán a fiú vaktában kivesz egyet a ruhákból, maga elé emeli a daimonját, az ágyra, és feladja rá… Megdönti a fejecskéjét, és méregeti, de inkább user a lányra hagyja, hogy eldöntse, hogy mit is adott rá.*

Vendég

*És lássunk csodát, Julien mégsem idézi fel azt a csöppet sem rossz poént, csak egy nyögéssel reagál a helyzetre. Ahogy kedvenc selyemfiújának az arca egyre csak közeledik, az ő arca, mint az előrelátható volt, egyre csak pirul. Persze ez már szinte meg sem látszik, és egyébként is olyan szokványos már, hogy még csak nem is szégyelli.*-Ha-ha. Viccesfiú.*Felhúzza egyik szemöldökét, jelezvén, hogy mennyire nem tartja humorosnak a ciccegést. Szinte ideje sincs frappánsabb megjegyzést tenni, mert a fiú megragadja a kezét és vonszolni kezdi a háló felé. Ez csöppet sincs ellenére, sőt igazán tetszik neki a dolog. Megszorítja a kezet és egy totálisan boldog mosoly ül fel az arcára, mikor is megérkeznek a háló elé. Ő megy elöl, hogy leellenőrizze, a lányok tényleg lent vannak e Nellondban. Bár nincs sok oka a kétkedésre, hisz le van árazva minden Gucci cipő, ez kihagyhatatlan ajánlat. Ő is csak azért nem ment, mert így végre annyi meggyszószt ehetett, amennyit csak akart. Ugyanis manapság testvérei is kezdenek egyet érteni a nagynénjükkel, és ők sem hagyják Dais-t rendesen enni.*-Ahogy sejtettem, nincsenek itt.*Most fordított a helyzet, ő húzza a fiút. De nem sokáig, mert amint beérnek, lelöki őt az ágyára, ne ácsorogjon már szerencsétlen, míg neki fontosabb dolga van. Odatáncol a szekrényhez és kihúzza a Kissnek szánt fiókot, ami telis-tele van maciruhákkal.*-Na, gyerünk leányzó, tessék felpróbálni ezeket.*Juliennek nyújtja oda a kupacot, hisz ha ő öltöztetné Kisst, akkor bizonyára fennállna a lélekben turkálós effektus.*-Gondolom neked kell felöltöztetni.*Pedig már annyira beleéltre magát. Mindegy, így sem lesz rossz, de azért egy hatalmas sóhaj belefér. Ő maga Alessy ágyára csüccsen, onnan figyeli a divatbemutatót.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Scarletta Ferellion
2.
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Camille Fiona Crystalmoon
2. Candace Flora Crystalmoon
3. Rosalie Morgan
4. Elisia Hatway

Alessy részlege

A testvérek közül az ő része a legdivatosabb. Rengeteg modellről és ruhadarabról van képe, saját magáról, és a kedvenc ruháiról is - polaroid képek ezek. Egy szép tablóra vannak kiragasztva, az ágya felett. Szintén polaroid képekkel van kirakva a teljes gardróbja. Daisy-vel közös volt az övék, de mivel a lány sajnálatos módon meghalt, ezért az ő cuccait elégette. Minden ruháját hermetikusan lezárja, egyesével, és a cipőket is, a dobozukban. A kiegészítőiről dobozonként csinált egy képet, a ruhákról pedig ruhánként, a cipőkről szintén. Minden dobozon és táskán van egy fotó, amiről eldöntheti, hogy mi is van benne. Egy alkoholos filccel márkát is írt, valamint, hogy kitől kapta, mikor, milyen alkalomra viselje.