Makákó háló

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Kora reggel Clína ágya mellett apró kis csomag lelhető fel. Benne egy vékony kis cipő, amit viselve szinte olyan érzés, mintha nem is lenne a lábán, át lehet érezni rajta keresztül a talajt, de mégis valamelyest védi a lábát. Mellette pedig egy kis tarisznya, amiből naponta egy alkalommal előhúzhat valamilyen kis apró meglepetést valaki számára, akinek kedveskedni akar.*

*Miranda reggel egy egész kis csomagot talál az ágya mellett. Történetesen egy kitűzőről van szó, ami egészen egyszerű funkcióval bír. Mindig olyan elem jelét mutatja magán, ami a lány elsődlegese, ellenben, ha valakihez hozzáér, akkor az övét villantja fel, tehát ha ne adj isten kezet fog egy vérbeli tűzmágussal, akkor tudni fogja róla, hogy ő a tűz elem mestere.*

Tárgy: Re: Makákó háló Hétf. Jan. 16, 2012 6:07 pm

Misztikus történések a nezában január 15.

*Lina totyog be szobájába, látszódik, hogy szeme a könnytől dagad. Piros az arca, teljesen össze van rogyva. Haja leengedve, de összevissza áll. Egy hajráffal tűi meg rakoncátlan hajszálait. Egy fehér póló, és egy kék melegítőalsó van rajta, meg egy edzőcipő. Nem tudni az arckifejezésén, örül e vagy sem, a lényeg, hogy valami szokatlan történt. Mihelyt elcsoszog az ágyához, rögtön ledől, és macskájához beszél.* - Hogy lehet ez? Hogy történhetett? Hiszen semmi sem utal arra, hogy én.. ilyen állapotba legyek. ~ Itt valami tévedés lehet. Lehet valami dilis orvost hoztak nekünk, és rávágja, hogy terhes vagyok..~ *hirtelen odakap egy csokiért, és jó sokat majszol magába.* -Olyan éhes vagyok... *gyorsan felpattan, és a szekrényéhez fut. Egy csomó szendvics van benne. Körülbelül öt darab. Rögtön elkezdi ezeket enni, ameddig már az utolsó darab el nem fogy. Immár jó lakottan ücsörög ágyán. Gyorsan belegondol, miféle tréfa lehet ez.* - Biztos valami bűbáj. Áh.. Nem lehet. Ilyennel csak nem szórakoznának. Remélem. De hát... Lor és én alig vagyunk pár hónapja együtt, tehát Lortól nem lehet a baba. Jaj istenem, most mi lesz?! *közben próbálja a jó oldalát nézni, az egész dolognak.* - Mi legyen a neve? Hm... Missy? Odett? Lehet nem is lány lesz. És.. Milyen ágya legyen? Öm.. Milyen etetőszéket vegyek neki? *Na igen, user szerint Lina ilyenekről ne is gondolkodjon, mert mindenből összevisszaság lesz. Tehát inkább a saját ruháit nézegeti, amiben a terhességet tudja átélni. Egyre jobban beleéli magát. Éppen egy nagyon nyúlós fekete fehér szoknyát próbálgat magán, mikor olyan nagy éhség roham jön rá, hogy az nem igaz. Nem talál semmit, csak egy nápolyit, amit szívesen elrágcsálna. De Lina belegondolt, csak azt eszik ami a babának is jót tesz. Tisztára beleélte magát. Ahhoz képest, amikor megtudta a hírt.. Ez csúcs teljesítés.

Tárgy: Re: Makákó háló Szer. Jan. 04, 2012 12:34 pm

Misztikus történések a nezában Jan. 1.

*Lina az ágya oldalán alszik. Derekáig van az ágyon, a lába a földön. Kócosan fekszik, és kábán szuszog. Ablaka szokás szerint nyitva. Nagy huzat támad, mire az ablak hangosan becsapódik. Felkapja fejét, és rögtön leesik az ágyról. Sápadtan néz előre, és félő macskáját pillantja meg rögtön a sarokban, aki szinte reszket a félelem miatt. Próbál felállni, de rögtön kapkod valamiféle zacskó után, szája elé teszi kezét, végül egy üres zsepis zacskóba jön ki az, aminek jönnie kellett.Még mindig falfehér arccal dől az ágyra. Nem emlékszik mi történt, pár kép ugrik be neki. A földön egy könyvkupac terül el.*~ Bejöttem a könyvtári látogatás után, és amikor leakartam rakni a könyveket...~ *Ennyire emlékezett. Összeszedi a könyveket, és lerakja őket a éjjeliszekrényre. Hasát fogva, odadöcög Pihihez, felkapja és az ágyára dől. Egy zsebkendő után kap, amit leönt mentes ásványvízzel. A folyadék rögtön a földön végzi, néhány csepp akad a zsepin. A lány felkeni sem tud ezek után, csak a fejére rakja a zsebkendőt. Próbál visszaemlékezni a dolgokra. Úgy gondolja elájult, ami nem olyan biztos. Arra is gondolt, hogy leütötték, ezért fáj ennyire a feje. Bár még az is benne van a pakliban, hogy miközben elájult beütötte a padlóba a fejét. Nem tudja, mindenesetre próbál felállni, átöltözni,hogy tiszta ruhában tudjon pihenni. Végül úgy dönt, inkább lemegy a betegszobába, hogy ott a nővérke megnézze. A feje kezd el sajogni, inkább már ez a fő gond, a hasa egyre jobban. Azonban, mielőtt elindult volna, egy hajcsattal megtűzi haját. Ide-oda dőlingélve. Éppen a kilincset nyomja le, mikor újra rájön a dolog, tehát kinyomja az ajtót, és mintavillámcsapás ront be a mosdóba. Már teljesen nem tudja, hogy megy le az első emeletre. Egyre több ötlete támad, mint például az, hogy egyáltalán nem is megy le, de az is eszébe szállt, hogy nem lesz több hányásos invázió a testében. Végül arra a sorsra jutott, hogy nem megy sehová, ugyan is nem akar a takarítóknak több munkát. Inkább próbál valahonnan egy vödröt keresni, hogy ne kelljen még az ágyneműjét is kimosni. Tehát a mosdó egyik felmosó vödörjét kölcsönzi ki magának. A fogantyújánál fogva felkapja és elvonszolja magát a szobájába, ahol több magyarázatot kér a hirtelen rosszullétéről.

Tárgy: Re: Makákó háló Vas. Dec. 25, 2011 11:07 am

*Miközben Lina a házi manóját küldözgeti a különböző személyekhez, ő is elindul egy jó barátnője ágya felé. Szerencsére szobatársak. Gis ágyához megy, és egy fehér dobozt hagy ott.

Kedves Giselle!

Boldog karácsonyt kívánok! Remélem tetszeni fog ez a kis ajándék

Üdv:Lina

Vendég

- Minden lány hisztis csak máshogy mutatja ki, de természetesen ha nem vagy akkor igazad is van igazából nem is ismerlek, de már többet tudok rólad mint te rólam eltaláltam?*Kérdezi meg irónikus hangon, és kényelmesen elhelyezkedik az ablak párkányon. Attól nem ijed, meg ha nagyot zuhanna, ő fel tud hamar állni, nem egyszer volt már zűrős helyzetekben és aki ide jár egy ideje az tisztában van ezzel. Már aki ugye bár hiszen a lány ezt nem tudhatja.* - Nem azért járőrözök, mert nem akarok aludni és egyedül vagyok most a a Kardfogú tigrisben. Nem kell meglepődnöd én nem titkolom ott lakom. De ezt te már tudhattad drága Krasmer kisasszonytól. Egyébként ő neki ne igazán higyjél ő imádja kavarni a dolgokat és természetesen néha el is ferdít azon. Például a Mazoista állat sem én vagyok hanem Liam barátom.*Mondja barátságos hangon és vigyorog közben. Azután ugye, hallja a leányzó reakcióit és nem érdekli, hogy lekezeli, nem is zavarja.* - Azért te oda figyelhetnél kivel beszélsz egyébként nem értem miért kell beképzelten beszélni még nem is ismersz mondtam.* ~Azt hiszem meglátogatom Gisellet.. Hogy hol lehet!? Lehet most jönnek hazafelé a szobába. Vagy megvárom itt... De akkor biztosan ki fog nyírni...~*Igen rájött a hangsúlyból kinek az ágyára gondolt, és bólint illetődöen.* - Biztos nem fogja észre venni ha csak valaki el nem pletykálja. Figyelj nem fognak örülni neki annak ha a Belsi nem győz az idén úgyhogy húzzál bele a pont szerzésbe.*Feleli a másiknak, azután ugye az ablakból is fel áll majd jár egyet kettőt és lefekszik cipőstül Meredith ágyára. Élvezi, ezt a helyzetett.* - Igen, de mindegy. egyébként meg akkor üdv még egyszer itt, hmm érdekes.. Akkor sejtem miért issza le Kamen magát. Csak nem össze futottál vele és enyhén kiakasztottad? Ez csak tipp .*Felteszi a kérdést felvont szemöldökkel azután az ajtó felé veszi az irányt.* - Tudod a perverz jellemző valóban igaz rám, de csak akkor ha rám jön az őrült 10 perc...*~Szinte mindig~* - De egyébként ezt már Tristan is mondta. Tudsz valami ötletet hogyan legyek még jobban vele, A kis párnás incidenc után mert ez tényleg véletlen volt, és azt hiszem veszek karácsonyra egy hasonló és szebb párnát neki.*Feleli Lorenak, azután a bogárkára kicsit felszökik a szemhéja.*
- Ez a bogárka iszonyú helyes és egoista tud lenni. Pedig megjegyezték már páran, hogy egész sexy a hangom és természetesen igen formás a hasam is. De te tudod. Na jó nem fényezem magam tudod mit hagylak aludni aztán jó légy két szememet rajtad tartom.*Feleli nevetve és barátságosan aztán int a lánynak és Willonnal együtt távozik a Kardofgú tigrisbe és természetesen ahogy halad lefelé a második emeletre éppen Gisellett veszi észre aki Tristanon támaszkodik és próbálja begyömöszölni a hálóba.* - Ebből tuti lesz valami...*Szólal fel, hogy mennyire emlékeznek majd a mai napra ki tudja, ezen egyet felkuncog azután a szobájába megy és már alszik is mint a tej.*

Vendég

- Hisztis? Nem igaz. Önző? talált. Egoista? Talált süllyed. Nocsak, a hisztisen kívül sikerült eltalálni a főbb jellemvonásaimat. Szívből gratulálok hozzá. *Vigyorog még mindig pimaszul. Igazából fel sem veszi Alex kötekedését.* -Tehát azért járőrözöl, hogy a lányokkal szórakozz az éjszaka kellős közepén. Szép dolog mondhatom. És hidd el nem aggódom. Büntetőmunka? Jöhet. Elviselem. Pontlevonás? Ugyan, az hol érdekel. Szóval szívesen vonulok büntibe úgyse érdekel mi lesz. Egyébként tényleg nem adtam rá semmilyen okot. ~ Egyenlőre...* Megint magában fejezi be a monológot, de hát a Branimir leányzó már csak ilyen, na.* -Hát nem vagyok olyan biztos, hogy te mennyire is vagy jó fej.* Szól vissza megint pimaszul. Lorette-féle kötekedés következik hölgyeim és uraim.* -Giselle azóta odalent van, mióta felidegesítettem. *Kuncog magában, majd megint megszólal.* Na meg van egy olyan érzésem, hogy Kamen is csatlakozik hozzá, mert őt is sikerült kikészíteni. Aki tud az tud. *Feleli vidáman, hiszen az egyik kedvenc hobbijáról beszél.* -Én a helyedben holnap nem jönnék erre. A cigi láttán, és megtudják hogy te voltál az ágy "tulajdonosa" ölni fog.*Közli Alexszel, hogy jobb, ha holnap inkább távol a marad, vagy Gis kinyírja.* -Sajna ez van. Bele kell törődnöd. De úgy tudom, hogy Scoopokból is vannak elegen szóval nem értem mi a bajod öcsi. Egyébként azért ide jöttem ,mert ehhez volt kedvem. Na mit szólsz? Vagy talán szeretnéd, hogy elmenjek? Mert tudod lesz*rom mások véleményét.*Felel lazán, majd a családos kérdésre válaszol.* -Unokatestvérek vagyunk mind a hárman. Azért nem hallottál még rólam, mert senki nem ismert.* Felel vidáman cseverészve meg iszogatva.* -Csak azt, hogy perverz vagy és bunkó, de ha normálisabb lennél akkor bírna, mert amúgy bírja a humorod csak a bunkóságodat nem képes eltűrni.Ja meg azt is, hogy mikor meglát már reflexből bunkó, mert tudja hogy te is az leszel vele.*Vonja meg a vállát Lorette. Őt aztán nem érdekli, hogy mit kavar össze-vissza.* -Enyhén erotikus? Rohadtul nem erotikus a hangod bogárkám. Sajnálom, hogy el kellett keserítenem téged, de ez tény. *Mondja enyhén ironizált és szánakozó hangon.*

Vendég

-Tudod én meg nem tudtam, hogy minden féle hisztis önző egóista leányzót beengednek a suliba, de Gisellén kívül úgy látom tévedtem.*Vág vissza és természetesen tovább nézi és felvonja a szemöldökét.* - Tudod ezért járőrözök és nem fekszem le figyelem az ilyen fajta lányokat, mint te egyébként meg ne aggódj, nem kapsz büntetést...nem volt rá okod arra, hogy én haragudjak rád.*Igen az user már hülyén fogalmaz mindenesetre tovább hallgatja unottan a lányt.* ~ Marceu így Marceu úgy.. A Marszupilami nem megy vissza dzsungelbe édes istenem, de legalább meg nevelné a porontyait...~*Gondolja magában, azután természetesen Willon besértődik szokás szerint.* - Igen így van.. lassan ki is rakhatnánk egy ilyen táblát egyébként meg, hogy lásd mennyire jó fej vagyok és nem köplek be.*Fogja és a fiú is rágyújt, és természetesen nem tudja ki é a kék ágyneműs ágy leül rá és ott szívja el.* - Gis-t tudom kb pár perce vittem haza Liamot ő már szépen leitta magát az ünnepek örömére.*Feleli hiszen tényleg amikor haza cipelte ki is feküdt és most kb a földön fekszik a lakásában és nem az ágyban. Alex is ivott, de ő nem annyit mint szokott. Amikor a nevét meg hallja felvonja a szemöldökét.* ~Ejj de sokat tud ez a kis tökmag. Vajon kitől~*Gondolkodik el azután meg hal két nevet és összeszűkül a szeme és a kezei ökölbe szorulnakés a cigi a párnán landolt.* ~Hopsz most valaki nagyon dühös lesz...~*Illetődik meg, aztán el oltja a cigit, és ránéz Lorettere.* - Hogy ki vagy? Most ugye viccelsz? Már épp van elég Ravenwoodokból, Beawerekbel, Marceukból és Waylanokból most jön még egy Branimir familia is? Oh mária szent józsef... miért pont ide kellett jönnöd egyébként nem mintha gondom lenne csak kicsit nehyén kiakasztó.....*Akad ki, de természetesen meg is látszik rajta.* - Mellesleg, akkor te Yan és Kamen testvére vagy igaz, Vagy csak Unokatestvérek!? Bánom is én, de még soha nem hallottam rólad.*Jó ő nincs annyira jóban Kamennel és Yannal mint egyes emberek, de azért tuti hallott volna róla. Főleg, hogy Francia.* - És mond csak miket mesélt a drága Gisellke!? Egyébként meg, nem tudom mit hallottál róla, de a fele se lesz igaz. Előbb ismerj meg aztán ítélj, vannak emberek akik imádnak kavarni mellesleg gyakran hallhatod enyhén erotikus hangomat az iskola rádióban én vagyok az egyik műsor vezető.*Feleli a lánynak, hiszen senki nem tud olyan jó zenéket adni, Paten kívül mint ő. De legalább helyes is, csak barátnője lenne, mert vannak emberek akik a másik nem felé nézik, csak nem mondják ki.*

Vendég

*Mikor Alex felbukkan akkor kicsit felé fordul, de egyenlőre nem szól semmit. Nyugisan szívogatja a cigijét, és a másikat figyeli. Akkor szólal meg, amikor kérdezik.* - Nem tudtam, hogy ide mindenféle csőcseléket beengednek, bár a prefim említette, hogy van egy fehér hajú idióta, aki állandóan feljárogat a másodikra, hogy kiélje a perverzióját. *Válaszol pimaszul, persze kicsit füllentett, mert a leányzó csak annyit mondott, hogy egy fehér hajú gyerek traktálja őket a hülyeségeivel. Aztán még mndig ücsörög, és akkor száll le a párkányról, mikor Alex "figyelmezteti".* -Nos akkor menj, és mondd meg a többi diáknak is, hogy ilyet nem szabad, mert rossz kisgyerekeknek lesznek titulálva. Különben is hagyj már élni. Marceau is folyton a "Ne dohányozzunk a szobában dologgal zaklat!"* Fintorog a lány, de azért elnyomja a cigijét, és egy elegáns mozdulattal lepöccinti a párkányról.*-A Jeniliába? Öhm. Asszem Kamen és Giselle ott isszák le magukat a jóvoltomból úgyhogy most békén hagyom őket. *Hoppácska. Megint megérzései van Lorettenek. A daimonos dologra nem figyel, viszont Alex nevére felkapja a nevét.* -Csak nem te vagy Scoop, akit Giselle annyira "kedvel", és aki Meredith szerint egy bunkó, beképzelt, mazochista állat? *Mondja vissza Alexnek azokat, amiket hallott róla. Vigyázat, beindult a keverőgép.* -Egyébként Lorette vagyok. Lorette Branimir Yan Sergej Branimirnek és Kamen Branimirnek az unokahúga. És jól gondolod, Giselle barátnője vagyok. *Felel kegyetlen mosollyal, majd odalép a hűtőhöz, és kivesz egy üveget, amit fel is bont, majd meg is húzza.*

Vendég

*A Makákó ajtaja kitárul és egy fiú néz körbe..* - Meredith hol vagy beszél.. *Szólal meg enyhe agresszív lévő állapotban aztán felvonja a szemöldökét és egy lányt pillant meg.* - Oh... ne tudtam, hogy a háló új lakótársal bővült te meg ki a csuda vagy?*Megkérdezi majd fogja magát önkényesen belép és levágódik az említett lány ágyára és a plüss nyusziját kezdi el dobálni a fal felé aztán a napszemüvegét veszi el az éjjeli szekrényéről és próbálgatni kezdi.* ~Hmm... sajna nem az én méretem, de ha buzi lennéktuti ilyet vennék magamnak...de ki ez a kislány!?~*Gondolkodik el hiszen még csak most látja először az újdonsült Törpét. Majd a dobálózást és a nézegetést abba hagyja azután fel áll és át sétál az egyik ágyra és lehuppan majd jobban megméregeti magának a kistörpét.* - Nem szabad az épületben cigizni, egyébként meg jobban tennéd, ha kimennél vagy át mennél a Jeniliába.*Miért is pont oda menne? Hiszen Giselle éppen most issza le magát már amennyire látta, hogy ott van. Ha harmadszorra összefutnak ma már pedig össze fognak akkor természetesen meghivatja magát vele.* ~Hmm... egy fiú és egy lány. Jó természetesen nem gondolni rosszra...~* - Éhes vagyok menjünk le enni a konyhába...*Szólal meg enyhe kómás állapotban lévő Willon Alex természetesen rápillant.* ~Már ettél eleget, ha így folytatod el fogsz hízni mint egy elefánt..~*Még tovább vitatkoznának, de az egész este így telne el akkor nem jutnának sehova sem és mind a kettő megsértődne.* - Alexander a becses nevem. Kit tisztelhetek benned!? Talán A Perzsa macska egyik rokona vagy haverja vagy!?*Természetesen Gisellere gondol és gonoszan elvigyorodik. Ááááh nem bunkó tényleg nem csak enyhén irónikus állapotban van, mindenesetre azért tovább méregeti szürke szemeivel a lányt.*

Vendég

*Kivágódik a Makákó háló ajtaja. A közös helyiségbe Lorette lép be diadalmas képpel.* ~ Első Branimir pipa. Második. Kérdőjel. Holnap vagy Kament boldogítom, vagy Yant keresem meg. Annyira imádom ezt a gyereket. Szegénykém hogy kiakadt. De sebaj. Amúgy tényleg csinálni kéne ezzel a két hülyével valamit. *Morfondírozik csípőre tett kézzel, és körbenéz a szobában.* ~ Hm. Sehol senki. Tiéd a kéró Lorette. *Vigyorog magában, majd odamegy a sporttáskájához, elővesz egy kis könyvet, levágódik a közös helyiségben lévő egyik fotelbe, majd neki áll írogatni.* ~ Szóval. Giselle. Kamen. Kamelle, vagy Gimen? Á, a Kamelle jobb. Tuti, hogy én ezeket összeboronálom. Van egy olyan érzésem, hogy nem ártana nekik egy kisebb szembesítés. * Morfondírozik magában, majd szépen neki áll összeszedni mindent, amit csak tud erről a két emberről. Nos. Khm. Elfoglalja magát a drága. Hirtelen felpattan a fotelből, kinyitja az ablakot, felül a párkányra, és rágyújt.* - Á, de jó... És ezt még Gis se tudja megakadályozni, hogy elszívjam. *Suttogja magában, bár az rohadtul nem zavarja, hogy a folyosóra nyíló ajtót nyitva hagyta. Ő élvezi a csípős, hideg esti szelet és a cigarettát.*

Vendég

*A lány válaszára inkább nem mond semmit, egyszerűen csak megcsókolja a lányt, aki visszacsókol, viszont a végén ellöki magától, amire értetlenül néz a lányra. Aztán a lány igent mond és a karjaiba borul. Nem érti, de nem is bánja. A lényeg az, hogy újra együtt vannak, most már minden jó. Megcsókolja a lány és persze visszacsókol. Az arcán egy nagy mosoly van, hát igen, ilyen boldog is régen volt már... Szorosan magához öleli a lányt, persze csak normális keretek között, és egy ideig nem is engedi el. Nem akarja. Magához láncolná, hogy a "Boldogsága" többé ne szökjön meg tőle.* - Na végre... *Szólal meg Kol, teljesen nyugodtan az ölelkező pár mellett ülve. Hát igen, végül is neki köszönhető ez az egész. Ha nem hozta volna ide Lort...* - Én is. *Súgja vissza Lina fülében és próbálja nem észrevenni Kolt, bár kicsit nehezen, mivel sajnos bejáratos a fejébe, de nem hagyja, hogy ezt a pillanatot elrontsa. Aztán kézen fogva elindulnak lefelé, bár van egy olyan sejtése, hogy céljuk még nincs.* - Menjünk le a Teázóba. Ott kezdődött minden, emlékszel? *Mosolyog a lányra és az ő gondolatai máris a múltban vannak. Amikor ott állt a két lány előtt és választania kellett. Ez volt talán élete legjobb döntése.* - Amit akkor hoztam, az volt talán életem legjobb döntése. *Állapítja meg és egy puszit nyom Lina homlokára.*

// Fagyás //

Tárgy: Re: Makákó háló Kedd Nov. 29, 2011 6:16 pm

* Meggyötörve próbálna választ adni miért nem üzent.* - Mert tudtam, hogy csak a veszekedés lesz, és azt is, hogy fölösleges áztatnom könnyeimmel a papírlapot, ha egyszerűen nem tudunk normálisan élni. *Majd lehajtja a fejét, ha tudná, mert Lor rögtön megcsókolja, szenvedélyesebben mint valaha. Persze viszonozza, de annyira összekavarodott, hogy azt sem tudja fiú vagy lány... Mikor aztán már tényleg a pórlevegőből él elszakad Lortól kissé ellöki magától, mintha nem élvezte volna a dolgot.* - Hát persze,hogy nem! *mondja végül a kérdésre, de aztán elmosolyodik.* - Majd ha meghalok, mondok ilyet, addig is.. Igen! *kiáltja, majd Lor karjaiba borul, és újra megcsókolja, ezúttal nem olyan hosszadalmasan, de ezt sem rövidre fogja. Teljesen elpirulva áll ott és szótlanul néz a fiúra. Nem is tudja mit mondjon, életében soha nem volt még ilyen boldog, Angi gyógyulását kivéve.* -Szeretlek. *súgja neki, majd átöleli, mint akit 1000 éve nem látott. Jó szorosan, jelezve neki, hogy soha.de soha nem engedi el, soha! Még sokszor megpuszilja a fiú arcát, száját, majd végül megfogja a kezét, és levezeti a lépcsőn, nem mintha tudná hová is vezeti őt.* - Azt hiszem erre az izgalomra innunk kéne egy jó teát, vagy tényleg sétálnunk egyet. Na mit szólsz hozzá? Melyiket választod?

Vendég

*Nem segít semmit, hogy a lány próbálja oldani a feszültséget. Ahhoz Lornak is fel kéne engednie, de az most nem megy. Most túl feszült, túl sok ideig folytott vissza mindent. Aztán egy hirtelen mozdulattal falhoz szorítja a lányt, neki szegezi az egyik talán legfontosabb kérdését, amire eléggé érdekes választ kap. Legalább is az ő szemszögéből érdekeset. Nem volt benne biztos, hogy tényleg szereti* - De akkor miért nem írtál? Miért nem szóltál nekem? *Tér vissza ismét a múltba és ledönti a fejét előre. Újra a földet nézi, miközben azt hallgatja ahogy a lány folytatja a beszédet.* - Lina... ha szeretsz, akkor... újra kezdhetnénk? *Néz a lányra kissé talán esdeklő és fájdalommal teli szemekkel. Nem bírja már tovább. Eddig bírta egyedül, tovább már nem bírja visszafogni magát. A felelete után pár pillanatra rá, egy hirtelen elhatározásra (és persze Kol sugallataira), megcsókolja a lányt. Szenvedélyesebben mint eddig és ha a lány nem szakítja meg, akkor addig, amíg nem lesz muszáj levegőt vennie.*

Tárgy: Re: Makákó háló Kedd Nov. 29, 2011 5:33 pm

* Érezve a fiún lévő feszültséget csak úgy elnyomja. Próbálja leplezni a szívében rejtőző fájdalmat némi zavart beszéddel, aminek semmi értelme. Kezd hidegnek lenni, tehát még indulás előtt bezárja a kinyitott ablakát, majd elindul az ajtó felé. A hálót kulcsra zárja, majd hosszú folyosó veszi kezdetét. Út közben feszülten próbál félszemmel Lor arckifejezésére nézni, na, meg a kulcsát próbálja begyömöszölni kicsiny zsebébe. Próbálja oldani a nyomasztó helyzetet egyfajta combütögetéssel, hogy Lor ne azt higgye,hogy még mindig olyan nagyon a dolog alatt van, hogy nem mer kimenni a szobából. Igen is úgy tekint erre a dologra mint egy álomra, ami egy kicsit belenyúl a mindennapokba. Mikor aztán már a lépcsőfordulóhoz érnének hirtelen mozdulatot vesz Lor, amire csak nyög egyet, nagyon nem tehetett mást, csak meglepődötten néz a fiú szemébe, és hallgatja kérdését. Hosszasan mozognak pupillái jobbra-balra, szája egyik csücskét pedig rágicsálja. Végül suttogva kiejt valamit.* - Még jó, hogy szeretlek.Egy olyan embert, mint Téged, hogy lehetne nem szeretni? *remegő hanggal képzi szavait, alig tud beszélni.* - Ez egy olyan ok amit az ember egyszer él meg többször nem! A segítségeddel tanultam meg másokat szeretni, érzéseket adni, nevetni. Tudod milyen nyomorban éltem egész életemben attól a naptól kezdve, miután a világra jöttem? A szülinapomra rossz volt gondolni. Rossz. Azon a napon, mikor megláttalak, megismertelek valahogy elkezdett másik munkába is lépni a szívem. Nem csak a vért adta nekem, hanem az érzéseket irántad. *magyarázza immár normálisan érthetően. Könnyeivel birkózik, de fogalma sincs, mire fel ez a hirtelen mozdulat.*

Vendég

// Olvadás //

*Hallgatja a lányt és közben Kol fejét kezdi simogatni, úgy beszél.* - Attól még nem vagyok az életed egy fontos pontja, hogy segítettem a húgodon... *Rázza meg a fejét.* - Van gyógymód, csak az lehet, hogy legközelebb is fájdalmat okozna... *Néz Linára, majd a földre.* - Azt akarja, hogy kezdjétek újra. Röviden ennyi! * Ugrik fel Kol és Linához kocog miközben beszél.* - Kol, hagyd! *Ugrik fel Lor is és a szemében lévő fájdalommal indul el a daimon után, azaz Lina felé, aki miközben beszélnek, újra átöltözik.* - Rendben. *Bólint a sétálásra, viszont amikor a lány beszélni kezd arról, hogy még mindig nem lépett túl rajta, megáll és újra a földet nézi. Pár pillanat múlva egy gyors mozdulattal beáll elé és próbál úgy állni, hogy a falhoz szorítsa de ne ijessze el, szóval a falhoz szorítja a lányt, hogy az ne fusson el és mélyen a szemébe néz.* - Lina. Szeretsz még engem? És ha igen, miért? *Néz fájdalommal csillogó szemekkel a lányra. Nem érti, hogy tudja a lány még ezek után is szeretni. És talán a következő kérdésre nem is kell felelnie. Kiolvasható a szeméből a válasz. Hogy hogy is érezte magát az elmúlt, napokban, hónapokban... Az a nyomasztó magány, hogy teljesen egyedül van, a fájdalom, a hiány és a reménytelenség...*

Vendég

*Giselle ágyán egy virágos-bogaras - természetesen csak az irónia kedvéért - csomagolópapírba burkolt... Nos, leginkább valaminek nevezhető dolog hever. Látszik rajta, hogy a készítője eléggé hiányában van bárminemű kézügyességnek, de azért benne volt a szándék. Ha a lány kibontja, egy táskát találhat benne, valamint egy üdvözlőkártyát, a következő szöveggel:

"Kedves" Giselle!
Mielőtt még eszedbe jutna, hogy kissé elkéstem az ajándékkal, megmondom, hogy most érkezett meg, és nem tudtam előbb odaadni. Szóval a lényeg a lényeg:
Boldog szülinapot!
(Ha lehet, a füled ne érjen bokáig. Ne rontsd el a szépségedet. Halj meg fiatalon és szépen.)
Üdv:
Kamen B. (És nem Grozdan!)

Néhány folt persze felfedezhető rajta, hála annak, hogy késő éjszaka került megírásra, de valóban csak tegnap érkezett a csomag - a messzi, messzi Amerikából.*

Tárgy: Re: Makákó háló Vas. Okt. 09, 2011 5:34 pm

* Egy kis résnyire kinyitja az ajtót, és úgy felel a fiúnak.* - Talán. De már egész másnak nézlek téged. Te segítettél.. Nem akármiben. A húgom miattad menekült meg. Addig míg ő él, te is ott maradsz vele. Csak nem feledem el azt, aki az utolsó reményt is megmenti. Nincs igazam? *majd szipogva fojtatva.* - Minden másra, de erre az egyetlen betegségre nincs gyógyszer. Ez van, így kell engem szeretni. ~ Szeretni? nevetségesen beszélek..~ *majd végül kimegy, és egészen új Linát pillanthat meg a fiú. nem nagyon találkozhatott még így vele, esetleg órákon pillanthatta meg újra rendezett haját. Most már nem csilli-villi lány, hanem elvont, szivárvány felé közlekedő ember. * - Tehát ez van. *majd felkapja macskáját, és kabátját.* - Egy séta? *kérdezi, majd akár jön a fiú akár nem, ő egyenesen az ajtóhoz megy, és mintha kicserélték volna, bájos mosollyal birizgálja kitűzőit. Ha a fiú jön, akkor közben elkezd mesélni.* - Azt hiszem találkoztál.. Khm.. Delyvel. Mesélte. Aám halála után, ő volt az egyetlen, aki segíteni tudott. Az a sok baj.. Pihi is már pár hete beteg, úgyhogy nagyon rongy napok vannak a hátam mögött, és mi jön még? De szerencsére kaptam Delytől egy gitárt ami megnyugtat, és sikerül mindent elfeledni. És azt hiszem, úgy nézek ki, mintha elfeledtelek volna. Nem, ez olyan álca mint, tigrisben a cica. Ki hinné, hogy egy vadállatból egy bájos doromboló állatka lenne? *nevet, majd ezután új témába nyúl.* - És neked helyre jöttek a minden napjaid?

// Fagyás //

Vendég

*Pár pillanat múlva felegyenesedik és elég mérgesen néz Kolra. No igen, nem akart idejönni. Nem akarta megint felzaklatni Linát, de Kol ezt másképp gondolta. Ő már kicsit határozottabban, magyarán nem dadogva felel Linának, persze ott marad az ajtóban. Nem néz a lányra, a falat bámulja.* - Kol rohanni kezdett az udvaron és nem akart megállni egészen eddig. És hát nem volt kedvem meghalni, így futottam utána. *Mondja, miközben még egy sötét pillantást vet Kolra, aki közben kényelmesen elfeküdt a földön. A macskára nem figyelt fel, egyikük sem. Figyeli ahogy gyorsan nerohan a gardróbba és átöltözik a lány, és a dal... Na igen, a bűntudat ismét mardosni kezdi a szívét, a fajdalommal együtt.* - Lina, még mindig? *Teszi fel a kérdést és besétál a szobába. Körbenéz és a fejében máris a búcsú napja sejlik fel... Török ülésbe leül a földre, Kol mellé, és a falnak támasztja a fejét. Nem tudja mit csináljon.* - Mit tegyek, hogy ez elmúljon? *Néz rá most Linára.* - Hogyan segíthetek? *Kérdez ismét és a szemében ismét a fájdalom tükröződik. Nem fogja visszafogni magát, ezeket az érzéseket már nem tudja.*

Tárgy: Re: Makákó háló Vas. Okt. 09, 2011 4:58 pm

* Macskáját simogatja, miközben ő valamiféle dorombolás félét kezd kiejteni, ám nem sokáig, mert keserves nyávogásba kezd bele. Rögvest meglátja Kolt, akitől a macska kissé megrémült, pedig ismeri is őt...Na, de ki tudja, mit gondol egy macska betegség közben, lehet kettős látása van? két ilyen nagy állattól, még Lina is megijedne. Tehát csak rémült arccal néz a nagy pumára, és a megérkező Lorra csak elvörösödik, és lent gubbaszt az ágy alatt. Nagyon szégyenli magát, amiket mondott Lornak, úgyhogy csak ott lapul, és cincogó hangon kérdez.* - M..Mit ke-keresel itt? Vagy is... Se..segíthetek va-valami..miben? Azaz... Mi szél..? *hebegi az üdvözlő kérdéseket, de tulajdon képen nem nagyon tudja megfogalmazni, hogy is kezdje. * - Lor.. *suttogja, majd az ágynak támaszkodva csak egy könnycsepp gördül ki a szeméből. Szégyenében befut a gardróbba,a hol teljesen más emberré válik. Lila kockás ing, és egy sima farmer, no meg egy edzőcipő. Na igen, állandóan öltözködik. A lány vállára rakja a gitárt, és halkan kezd gitározni, no meg az éneklés...* - Hol vagy már, és merre szólsz... Merre jársz... *suttogja, majd leül a gardrób ajtaja elé, és lerakja a gitárt a helyére. Arcát a kezeibe temeti, és talán csak így van mersze beszélni Lorral. Egy ajtó válassza el őket. Talán örökre? vagy esetleg lesz olyan kulcs, ami kinyitja ezt az ajtót?*

Vendég

*Ha a szobában csend van, akkor a lány hallhatja, hogy a folyosóról ordítozás hallatszik be, elég ismerős hanggal.* - Kol! Azonnal állj meg! Meg akarsz ölni, vagy mi!? *Na igen, Kol önkéntes akciót hajt végre, gazdája ellen, mivel az nem hajlandó ide eljönni. Ha nyitva van az ajtó, akkor hamarosan Kol kocog be rajta, kicsit lihegve.* - Szia Lina! Hoztam neked valakit. *Pislog hátra a daimon a gazdájára, aki épp a háló bejáratának a ajtófélfájában kapaszkodva és a térdére támaszkodva, előre hajolva liheg. Kifutotta a lelkét. De hát muszáj volt, hisz Kol csak futott és futott, nem lett volna jó, ha lemarad... Egészen az udvartól futottak ide. És hát nem kicsit hosszú út az ide... Öltözete egy fehér póló, fekete pulcsi , fekete hosszú nadrág, fekete edzőcipő, fején egy fekete sapka, oldalán a kardja és farzsebéből kilóg a pálcája. Na igen, mostanában már azt is szokta használni, persze csak ritkán. Még mindig jobban szereti a kardját használni a pálcájánál. Azzal jobban mennem a dolgok. És szerinte akkor is egyszerűbb gyorsan kardot rántani, mint azon agyalni, hogy milyen igét használjon...*

Tárgy: Re: Makákó háló Vas. Okt. 09, 2011 4:10 pm

*Lina ront be a szoba részlege ajtaján, és betegesen fekvő macskájára pillant, és mint egy csemőhöz, gügyögni kezd.* - Semmi gond cicusom, itt vagyok, hoztam az orvosságot. *majd egy mini asztalkához rohan, ahol már egy fehér mázas tál várja a lányt. Egyébként most egy sima kék hosszujjú, és egy melegítő nadrág van rajta, na meg egy nyuszipapucs. Ez most jó a hirtelen hidegre. Egy papírcetli tartogat a kezében, na meg egy egy tégla alakú üveget, amiben világos kékeszöld kotyvalék van. A tálba beleönti azt, majd egy kicsi szütyőt húz ki a zsebéből. Liszt van benne, remélhetőleg nem elszóródva..* - Jaj, csak add, hogy elég legyen! *a konyhából csente a kisasszony ezt a maroknyi lisztet, ami csak egy betegeskedő macskának kell.. Azt is beleönti a tálba, majd egy fakanáláll kezdi kevergetni a trutyit. * - Hagyni egy percig. *olvassa, majd gyorsan felpattan, és a gardróbjába suhan, ahol egy kék trikót vesz fel, egy fekete latex nadrágot, ami a bokájához simul, egy fekete őrkabátot, barna bőr magassarkút, és egy kék fehér pöttyös sálat. Haját egy copfba köti, és már is készen áll a mai napi sétához vagy mihez.. Az egy perc bőségesen letelt, félve kavargatja az eredményt. Egy golyó lett belőle, ami rózsaszín(tehát közel sincs a kiinduló ponthoz..) és ide-oda lötyög. Egy kiskanálra tuszkol azt, próbálva, hogy ne nyúljon a gyógyírhez. Mire sikerül, macskája már olyan mint a nyúzott béka, úgyhogy nagy léptekkel, és egyensúlyozva viszi neki oda.* - És akkor lenyelni. *macskája elé rakja a trutyit, ami száját húzva nyivákol egyet.* - Azonnal... le.. kell.. Nyelni! *a végét nagy hangsúllyal próbálta kiejteni, hogy megértse a macska, most azonnal, nincs mese, se táp, egér s a többi. Úgyhogy kénytelen volt kinyitni a hegyes fogakkal eteli száját, ami nem egy kellemes illatú élmény... A lány gyorsan beleömleszti golyócskát,és a macska savanyú képpel néz gazdára, mintha az kérdezné: Méreg!?* - Nyugi, meggyógyít. *Mosolyogva nézi,a gyógyszerrel küszködő macskát, mire az egy nagy nyeléssel végez azzal, és lehajtja fejét a lány L+L-es szív alakú párnájára.*

Vendég

*Tényleg nem számított, de kész passz. Ezt már kitárgyaltuk. Aztán nagyokat bólogat Kamen szavaira. Néhány mozdulattal megjavítja, és visszahelyezi a dolgokat. Aztán mikor az állatok érzékelik, hogy szabad az út, és a gazdájuk nyugodott akkor ők is bejönnek, sőt a kutya egyből kiszemeli magának Kament, és megnyalja a fiú kezét. Gis serényen pakolászik miközben beszél mindenféléről össze-vissza. Igazából eléggé hangulatfüggő meg zenefüggő. Odanyargal az íróasztalának a fiókjához, kivesz egy fekete karszalagot, és felveszi.* -Mivel utálom a feketét ezért ha gyászolok akkor ezt viselem. Utoljára a nagyanyám halálakor viseltem. *Kezd már megint sztorizgat valahogy elfelejti azt hogy meghalt az apja, de néha átsiklik ilyen dolgokon. A megjavított hangszereket elteszi, majd Kamenre pillant. *-Kérsz valamit inni? *Pörög fel miközben egy henger alakú tokot dob az ágyra.* -Ha kíváncsi vagy rá mindjárt megmutatom csak Lina ágyát kellene visszafordítani. *Mondja miközben a felfordított ágy előtt toporog csípőre tett kézzel.* -Ezt hogyan csináltam. Na mindegy. *Aztán szépen varázslattal felemeli az ágyat, és megfordítja. Majd miután egy fokkal jobb állapotba került a szoba levágódik egy tollal meg papírral a kezében Kam mellé, és firkálni kezd.* -Amúgy, ha szomjas vagy akkor bő a választék, mert múltkor Tristanék kitalálták, hogy valaki ellenőrizni fogja a szobát, és nálam rejtették el a piájukat. Csak megfeledkeztek róla én meg nem szóltam. *Vonja meg a vállát, majd ha Kam kér valamit a akkor pattan elmegy érte, majd odaadja az üveget. Aztán visszaül, és a kezébe veszi a hengert.*

//Fagy//

Vendég

*Hát, nem meglepő, hogy Gis nem számított ilyesmire Kamentől. Ő sem számított ilyesmire önmagától. De ez van, nem gondolta át, mit is csinál. A lány szavaira bólint.* - Ahogy jónak látod. *Kam természetesen hagyja, hogy odaadják neki a képet, aztán csendben figyeli, ahogyan a lány pakolászik, közben ő nyugisan ücsörög az ágyon. Egyébként Kamen annyira nem lepődik meg, de következtetéseket sem von le, hogy miért viselkedik a lány úgy, ahogy. Ő is szokott ilyeneket csinálni, szóval neki annyira nem meglepő, ha valaki egyik pillanatról a másikra hirtelen máshogy kezd el viselkedni. És az okokat sem keresi. Legalábbis most. Hogy később fog még gondolkozni ezen, az egészen biztos. Most viszont csak ül az ágyon, és figyeli a másikat. Kivételesen nem beszélve. A célok.... Hát, igen. Céltalan élet nem élet. Hogy neki mi a célja? Ezen inkább nem akar elgondolkodni, mert lényegében fogalma sincs. Neki csak nagyon rövid távú, kis célocskái vannak, semmi nagy, semmi érdemleges. Ezen úgy futólag elmereng, de hamar visszatereli a figyelmét Gisre. Figyeli, ahogyan pakol, szépen, egy szó nélkül. Ami nála szintén meglepő, de nem tudja, hogy a felesleges fecsegéssel ártana vagy segítene... Minden esetre egy darabig még biztosan marad, és ha más nem, akkor csak végignézi, ahogy a másik pakolászik.*

Vendég

*Hát Gist is meglepte. A szívét meg valószínűleg csak a vér keringetésére használja... És Kamen családtagjainak a halálozási arányáról is hallottunk már szóval megértjük őt (vagyis csak user). Őt egyébként nem zavarta az, ha a hátát simogatják csak furcsa volt tőle. Nem számított erre. Aztán mikor Kam felajánlja a segítséget csak bólint rá.* - Kösz a segítséget, de én akarom elintézni. Sajátos kínzásmódom van. *Keserűen elmosolyodik, majd az mp4 átvált a Skillet -Rebirthing című számra a lány meg felpattan, és neki áll megjavítgatni a dolgokat. Aztán, ha Kam hagyja odaadja neki a képet, és először is megjavítja az ajtót.* -Tudod, apám régen mindig azt mondta, hogy tűzz ki magadnak egy célt, és ha teljesíted akkor keres magadnak mindig újabbat és újabbat, hogy legyen miért élned. Az új célom most az lesz hogy megbosszuljam az apámat aztán még nem tudom mit fogok csinálni. A levélben még az is benne volt, hogy az örökség rám eső részét hamarosan megkapom. Apám mindig is jól értett ahhoz, hogy mindenünk a család fő részében maradjon. *Ered meg a nyelve, és újult erővel kezd sürögni-forogni a szobában. Rendezkedik, javítgat, és kissé furcsának tűnhet, hogy hogyan képes ilyenkor pattogni, de vagy Kamen van rá jó hatással, vagy csak elhatározta, hogy rendbe kellene szednie a helyet.*

Vendég

*Hát, Kamen önmagát is meglepte. Hé, van szíve, csak nem nagyon használja! Szóval... Valamint úgy gondolja, hogy ezt várják tőle. De tényleg sajnálja a lányt. Elvégre ő tudja, milyen elveszíteni egy apát. Nos, legalábbis olyasmit. Mert hát Sergej mégiscsak az apafigurája volt, kisbaba korától nevelte. Egyébként nem kell aggóni, a srác hamar megszünteti a fizikai kontaktust. Egy darabig hallgat, miután a lány elmondta amit el akart mondani, majd szusszant.* - Hát, ha segítség kell, számíthatsz rám *mondja határozottan, majd felvonja a szemöldökét.* - Valamint egészen biztos vagyok benne, hogy Patre is. Bérgyilkosnak készül. Ha kideríted, kik azok, biztos vagyok benne, hogy a legközelebbi szünet ideje alatt elintézi őket. Csak szólj, és segítünk kivitelezni a bosszút. *Hangja teljesen komoly. Igen, tényleg komolyan gondolja. Jó, gondolni sehogy nem gondolja, mert megfontolás nélkül beszélt, de biztos benne, hogy szívesen megteszi. És, hogy ha a csapata bérgyilkosának kifogása lenne, őt is rá tudná venni valahogy. Biztos benne, hogy igen.* - De persze azt is megértem, ha a saját kezeddel akarod intézni az ügyet *teszi még hozzá, aztán tényleg befogja. Ha lehetősége van rá, vet egy pillantást a képre, gyorsan felméri a rajta lévő alakokat, de aztán inkább a szobát nézegeti.*