Társalgó - Játék terem

Diák Hozzászólások száma : 3 Kaszt :

*Reméli, hogy késöbb még táncolnak majd egyet. Szeretné, de még nem meri mondani. Nem akarja, hogy Radko nagyon elfáradjon. Az nem lenne jó.*
- Micsoda??*kérdezett vissza, majd tapsolni kezdett.*
- Jaj de jó!! Én is akarok egy olyant!*neki sajnos még nincs állatkája, szomorú picit. A kártyára néz inkább, nem akar irigynek tűnni.
- Nem tudom. Mutasd ide!*hajol közelebb és pislogott.*

-------

http://www.nezabar.net/viewtopic.forum?t=2171

Diák Hozzászólások száma : 5 Kaszt :

*örül hogy Lyudmil vele eggyütt táncol, mert régen is ezt csinálták mikor még othon voltak! Volt olyan mikor még rosica is beált, táncolt. Kimerittő a tánc és a zene együtt, de nem baj, ők ilyen családból származnak. Mikor jól kibórkostolozták maguk, leülnek pihenni! Radko örül hogy tesókája is ilyen érdeklődős!* -én is nagyon, képzeld, vettem Nollandban egy bagjot! *Nagyon szereti kis álltát, hozzá nőtt a szívéhez. Oda megy a szekrényhez és kivesz belőle valamilyen fajt kártyát.
-Te ezzel tudsz játcani?? *Kérdezi Radko*

Diák Hozzászólások száma : 3 Kaszt :

*Sietett és ide is ért. Nagyon boldog! Főleg, hogy táncolhat vele, együtt rophatják a dalukra. Amikor vége, fáradtan szusszant egyet, majd visszaöleli a fiút. Még mindig nagyon örül neki! De a nagy futásba elfáradt így pihenni akar, odamegy Radko mellé és ül le az egyik székre, amit Radko mellé huzott.*
- Jól! És te?*kérdez vissza mosolyogva*
- Igen!*kiáltott fel, és a szekrényre nézett*
- Kártyázzunk!![i]

Diák Hozzászólások száma : 5 Kaszt :

*Meg érkezett Lydmil! Radko nagyon örül és a fiuval kezd el énekelni kedvenc dalukat!* -Bor bor borkostólo!! *Énekli és táncol. Megöleli Lyudmilt, akit elég rég nem látott már! Aztán visszaül a székre.*
- Hogy vagy? Akarsz valamit játcani? *Kérdezi és odamegy a szekrényhez. Ki nyitja a szekréynt.* -Na...??

Diák Hozzászólások száma : 3 Kaszt :

*Lyudmil száguldozik végig a folyosón, mert késésben van. Nemrég beszélt testvérével, hogy majd találkoznak valahol. Ez a valahol a játékteremben lesz. Már nagyon várta, de megint nem bírt elkészülni rendesen, mert lekötötte a figyelmét egy falon mászkáló légy. Igen, légy. Fura szrzet Lyudmil, mindig is ilyen volt. De szereti a testvérét és nem akarja megbántani. Ezért siet, nagy, és lihegve ront be a játékterembe, ahol rögtön kiszúrja Radkot, és meghallja a közös dalukat. A borkóstoló! A kedvence! Ezért, mindenféle köszönés helyett, hangosan énekelni kezdte!*
- Mert ez itt egy bor bor borkostoló...!! *dalolta vidáman.*

Diák Hozzászólások száma : 5 Kaszt :

*Radko izgatottan sétál be a játék terembe. Egy farmernadrág, egy póló és egy ing van rajta. Azért izgatott, mert megbeszélte Lyudmillal, hogy itt fodógnak találkozni ma délután. Odasétál a zenegéphez és megkeresi kedvenc számát, Várkonyi Andrástól a Borkóstolót, amit Lyudmil is nagyon szeret. Leül egy székre és vár Lyudmilra.* ~Vajon mikor érkezik már meg?~

Vendég

* Hallja a csalódottságot a lány hangjában,és egészen meglepődik. Csupán azért mondja, hogy legyen más, mert azt hitte, hogy a lánynak most nincsenek ilyesféle ingerenciái. Inkább nem mond semmit, csak csendben ücsörög tovább, hallotta ha egy lány ideges, akkor abból nem sülhet ki sok jó. Sőt a legjobb lenne visszavonulni. A fények már amúgy is kezdenek idegesítőek lenni, és bántja a szemét. Ahelyett inkább a vészjelző villog, nem csak azért mert le kéne lépni a helyszínről, hanem fáradt is már.* - Na jó, azt hiszem a legjobb lenne ha most mennénk. * Mondja mosolyogva és ásít egyet, még odamegy és becsukja az ablakot. Nati is bizonyára fáradt már ilyenkor, sőt még be kell majd pakolnia, úgyhogy mind ketten elindulnak kifelé a társalgóból. Az első emelet után elbúcsúznak, Exan jó utat kíván, és Nati is szépen elindul a hálókörletébe, ahol aztán vagy még pakolászik, vagy álomra hajtja fejét. A féltünde még olvas egy kicsit. Szokásos könyvét, a bestiáriumot. Vált pár szót Sawierrel és csak utána fekszik majd le aludni.

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Hétf. Jún. 25, 2012 9:51 pm

*Egészen elkeseredik, mikor meghallja, hogy Exan meggondolta magát.* Aha... *Mondja csalódottan.* Ha nem szeretnéd, akkor persze nem kell. Csak nem értem, mért kérted az előbb, hogy tanítsalak meg, ha nincs is kedved hozzá. *Néha nem tud kiigazodni a fiún, és ez roppantul zavarja. Mégis mit gondoljon egy olyan emberről, aki percenként változtatja a véleményét? Ex hoz egy magának egy széket, és arra ülve nézi, ahogy játszik. Ráadásul még beszél is hozzá, és Nati kifejezetten utál úgy beszélgetni, hogy nem látja a másik arcát. Leteszi hát a dákót - talán egy kicsit erősebben a kelleténél - és a srác felé fordul.* Nagyon szívesen küldök képeket, de azt hiszem, ezt már megbeszéltük egyszer. *Mondja, a szokásosnál egy kicsit hűvösebben, majd újra a játékra koncentrál. Már az asztal fölé hajolva, ütés közben mormogja:* Ne csukd be az ablakot, teljesen jó az idő. * Bár a lába fázik egy kicsit, ezt a világért sem hajlandó beismerni. A fiú megdicséri ugyan, de semmi jelét nem adja, annak, hogy beszállna a játékba. Natinak egy kicsit elege lesz, úgyhogy ismét leteszi a dákót.* Egyáltalán sehogy sem ütöm. Egyedül nem jó játszani. És még jó, hogy nőies, hiszen nő vagyok *Keresztbe fonja maga előtt a karját, és úgy válaszol a fiú kérdésére.* Igen, holnap délután megyünk el. És nagyon várom már, hogy otthon legyek, de őszintén szólva még be sem csomagoltam. *Az ablakhoz lép, és a tájat figyeli, valamint a denevért, ami elsuhan előtte.*

Vendég

* van egy olyan érzése, hogy a ma estéje is sokáig el fog húzódni, ezen gondolkozik, és vállat von. Nat bizonyára nem értette miért csinálta, de az is lehet, hogy észre sem vette. Konyhai tevékenységük után átmentek a játék terembe. A fények kissé tompák, de annyira nem zavaróak, úgyhogy elkezdtek el játszani. A billiárd része jobban tetszett a fiúnak mint a táncos része, lévén azt egyáltalán nem tud, és lehet, hogy jobban járna, ha inkább megspórolná magától ezt a ma este. Így talán a lány lábára sem lépne. Gondolkodik magában, de arra még nem is került sor, úgyhogy inkább a játékra koncentrál.* -Rászántam magam? Nem.. Azt hiszem ez az a dolog amire soha nem fogom rászánni magam. * Félszegen mosolyog, az ebédlőből áthoz egy széket magának és onnan figyeli Nat játékát.* - Nem baj, akkor kérek mást. Mondjuk Oroszországi képeket, mit szólsz? * Kérdi vidáman és felpattan a székről, hogy lekapcsolja a zenét.* - Csukjam be inkább az ablakot? Szerintem kellemes. * Kérdi a másikat.Az ilyen időt szereti a fiú, nincs túl meleg, de annyira hideg sem, szóval ideális mindenre. Miközben visszasétál elkezd magyarázni.* - Hát, még, hogy te nem tudsz játszani? Ez egész szép volt, azt hiszem nincs is mit tanítanom, átadom a stafétát. * Biccent elismerően, annak ellenére, hogy egyik golyó sem gurult be, látszik, hogy nem kezdő.* - Viszont üthetnéd egy kicsit erősebben, ez olyan jellemzően nőies volt. * Viccelődik. És int, hogy folytassa. Ő az új szerzett székén trónol, és onnan figyeli a játékot. Néha ugyan beleszól, de alapvetően Natit jó játékosnak tartja.* - Holnap mikor indulsz? Már rákészültél gondolom. * Kérdi, nem akarja kizökkenteni a játékból a lányt, csak kíváncsi.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Hétf. Jún. 25, 2012 9:07 pm

//Olvadunk, még a konyhából//

*Szerencsére Exan nem akar odaállni mellé mosogatni - igencsak szűkösen lennének - viszont megkérdezi, hogy Nati komolyan gondolja-e a billiárdozást. Eléggé el van foglalva az edények sikálásaával, úgyhogy csak bólint. miután mindketten elmosogattak, átmennek a játékterembe, ahol csak a játékgépek világítanak. Alapjáraton nem szereti a színes fényeket, de most vaahogy illenek a hangulatához, és az asztalt is jól látja, szóval nincs rá oka, hogy babráljon a fényekkel. Ex betesz valami zenét, amire Nati szerint nincs túl nagy szükség, de hát ha a fiú így szeretné... A lány eddig ugyan úgy tudta, hogy a tündék a csöndet szeretik, de végül is Exan csak féltünde, és lehet, hogy most éppen a zajra vágyott. Aztán a fiú elárulja, mit kér cserébe a billiárdleckékért, és Nati egy csöppet kétségbeesik. Nem azért, mert nem szeretne Exszel táncolni, hanem mert egy kicsit nagy volt a szája a múltkor a Jeniliában.* ~De én csak keringőzni meg lassúzni tudok. A lassút meg igazán nem kell tanítani... Na jó, még egy kis rocky is belefér, de ez a maximum.~ *Gondolja, de igyekszik nem mutatni, hogy bánja már a meggondolatlanságát.* Látom, végre rászántad magad, ennek örülök. De előre szólok, hogy nem vagyok valami nagyon jó táncos. *Nem vall be mindent egyszerre, de igyekszik eloszlatni a fiú hamis reményeit - már ha vannak.* De először lássuk a billiárdot. *Mondja, miközben elveszi a dákót, és az asztal fölé hajol. Exan kinyitja az ablakot, és az esti levegő beárad rajta. Hiába van rajta a kockás inge, Nati megborzong egy kicsit. De gyorsan inkább a fehér golyóra koncentrál, ami ott áll előtte az asztalon. Céloz, majd meglöki a golyót, ami nem is túl rossz ívben csapódik neki a többinek. Néhány színes golyó messzire gurul. de a legtöbb alig mozdul.* Na, milyen volt? *Néz fel a fiúra mosolyogva. Tud ugyan billiárdozni, de régen gyakorolta, úgyhogy lehet, elkél neki a segítség.*

Vendég

* Hát ami azt illetni a Frostburn család tényleg nem szenved hiányt semmiben ha pénzről van szó, de ezzel soha nem éltek vissza, meg nem verik nagy dobra. Egyszerűen élik a saját kis életüket, hiányok nélkül, úgy ahogy boldogan. Az álomfogók pedig apja szerzeményei, van rengeteg a családban, szóval ha egy hiányozna nem vennék észre.* - Ha gondolod, majd hozhatok neked egyet otthonról. Persze az sem mostanában lesz, hogy én hazajutok. * Viccelődik. Már beletörődött, hogy itt kell maradnia, egyáltalán nem ideges Belwarra, főleg mivel ő volt a rémálmaiban. Balgaság, de Exan azóta nem szeret teliholdban sétálni. Utálja. Viszont Nati hangja vidámabb lett valamennyivel, de valóban adok kapok alapon neki is el kellene mondani az álmát, vagy legalább is csak a végét.* - Én egy vérfarkasról álmodtam, no meg teliholdról és egyéb véres dolgokról. * Nézi a lábbelijét. Közben elborzad.* - Te jó ég. Azért annyira figyelhettem volna, hogy ne ilyenbe jöjjek le vacsorázni, de már mindegy.Fejcsóválva néz vissza Natira.* - Viszont én eredetileg enni jöttem le, csak arra nem került sor. * Mondja, és keres valami ehetőt átsétálva a konyhába, összepakolja őket, hogy aztán felvigye és a szobájában fogyassza majd el, a telihold társaságában.* - Szerintem indulnunk kéne. * Veti fel az ötletet, Nati bizonyára egyetért, hiszen lassan négy órája időznek és hajnali 2 óra múlt. A második emelet lépcsőjénél elválnak útjaik, de Exan még Nati után szól.* - Lehet, majd mégis el kéne látogatnunk a Jeniliába. * Reméli érti a lány a célzást.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Pént. Jún. 22, 2012 12:03 am

*Így már egy kicsit elfogadhatóbb a helyzet, de azért még mindig nem teljesen okés. Viszont Nati már hozzászokott ahhoz, hogy minden ismerőse jobb módú, mint ő, - kezdve ugyebár Borissal - úgyhogy a továbbiakban szóra sem méltatja a dolgot, csak bólint egyet. Az álomfogós javaslat viszont tetszik neki, annak ellenére, hogy eddig ezt is humbugnak tartotta.* Lehet, hogy kipróbálom majd. Bármit kipróbálnék, csak ne kelljen megint a folyóba vetnem magam. *Már nem hangzik olyan szomorúnak, részben azért, mert eltervezte, mivel fogja kivédeni ma este a rémálmokat... Apropó, rémálmok: Ex nem akar beszélni a sajátjáról, és ez egy kicsit bántja Nataliát. Persze, megérti, hogy nem szeretne emlékezni rá, még annyi ideig sem, amíg elmeséli, de úgy gondolja, ha ő megtette, a másik is képes lehet rá.* ~Persze csak azért gondolom ezt, mert nem tudom, miről is szól az az álom. Nekem is vannak olyan dolgaim, amiket nem mondok el neki.~ *Miután ilyen módon megnyugtatta magát, érdeklődve figyeli Exan hadakozását a kínos helyzettel, amit a táncolás említése okozott. Még szép, hogy emlékszik a Jeniliában töltött estére. Amúgy is lassan felejt, hát még a szép emlékeket... Úgy dönt, nem kínozza tovább a fiút, úgyhogy így szól:* Hát te tudod, ha nem, akarsz, nem tanulsz meg... *Önkéntelenül is elképzeli a magas fiút a csatatéren, karmos mamuszban és köntösben balettozni. Nagyon jól tudja, hogy a másik nem erre gondolt, de nem tehet róla, ellenállhatatlan nevetőgörcs fogja el.* Ne búsulj, mindenkinek vannak hiányosságai. *Nyugtatja meg a fiút, majd a zeneszám végén felpillant, "visszatér a Földre", és így szól.* Miért, mit hittél, milyen zenét hallgatok? És ha már itt tartunk, te milyen zenét szeretsz? *Kérdezi kíváncsian.*

Vendég

*Nati azt hiszi, hogy a fiúnak saját házimanója van. Téved.* - Neem, félreérted, az egész családé. Az aranyvérűeknek mindig van egy. Nálunk meg mindenki szereti a mágiát, varázslást és ilyesmit szerencsére. * Bár a félig könnyűléptű fiúnak sem tökéletes a családja, a problémáik amiken összevesznek többnyire a hovatartozás, faj problémák. Anyja ki nem állhatja az embereket, ami azért érdekes mert egy egyszerű ember férfiba lett szerelmes, de persze ezt soha nem lehetett felhozni a jelenlétében. Nati közben elmondja az álmát, nem az egészet, de a végét igen.Az égszínkék szemek elkerekednek. Nem igazán tud erre mit válaszolni.* - Vegyél álomfogót.Nálunk szinte minden szobában van egy. Csak elfelejtettem elhozni otthonról.. * Mély sóhaj.* -Jó is lenne hazamenni. * A Saját rémálmára terelődik a szó, amiben nem róla van szó, hanem a testvéréről.Ezért mindig elszomorodik, ha a teliholdra néz, mivel akkor változnak át a fertőzött vérfarkasok brutális fenevaddá.* - Az én rémálmom szerencsére már nem fog megtörténni.De inkább nem beszélnék róla. * Még senkinek nem beszélt róla az egész iskolában. Meg aztán bugyuta rémtörténetnek hangozna. Esetleg még hülyének is néznék érte. A rossz dolgokról viszont Nati gúnyos hangja akár a hideg zuhany úgy érkezik meg Exanhoz. Megint csak a gyenge pontjára tapintott ezzel. Kifejezetten zavarja a fiút, ha valamiben nem tud kitűnően helyt állni, hiszen a tökéletesség a tökéletesség.. Az anyja is ezt szajkózta otthon hegyes füleibe egyfolytában, ezt az egyet jól az eszébe véste.* ~ A francba , hogy még emlékszik a jeniliára, ilyen az én szerencsém.~ * A táncra terelődik a szó és Ex akaratlanul is a zenegép felé pillant, majd megrázza a fejét, és nyel egyet hangosan.* - Én a csatatéren táncolok! * Keres kibúvót ügyesen. Egyszerűen rossz kimondania, hogy: Nem, nem tud.* - De amúgy, azt hiszem rájöttél az egyik hiányosságomra. * Pislog a zenegép mellett álló Natira aki közben betette a zenét.* - Nem rossz szám!

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Jún. 21, 2012 11:20 pm

*Ex a házimanójáról mesél, és Nati nem állja meg, hogy ne tegyen egy igen epés megjegyzést.* Ja kérem, akinek saját házimanója van... *Észbe kap, és elharapja a mondat végét. Aggódva fürkészi a fiú arcát, remélve, hogy nem bántotta meg. Akaratlanul is eszébe jut az anyja, és a kis házuk, amit azért kemény munka renden tartani a gyógynövénybolt vezetése mellett.* ~Bezzeg, ha anya mellett is lenne egy manó...~ *Gondolja, majd a rémálmokról kezdenek beszélni. Nem akarja Exant a gondjaival terhelni, úgyhogy csak ennyit mond.* Legyen elég annyi, hogy az apám szerepelt benne, és a végén kétségbeesésemben leugrottam a Tower hídról. *Megborzong az emlékektől, úgyhogy gyorsan másfelé tereli a témát.* És neked mi a visszatérő álmod? *Kérdezi egy kicsit félénken. Nem biztos benne, hogy szeretné tudni, mit álmodik a fiú, de egy próbát megért a dolog.* ~Szóval azt hiszi, nem tudok újat mutatni? Ilyen jól ismerne talán? Most kéne elmondani... De mit is?~ *Fut át az agyán egy szempillantás alatt a gondolat, de aztán végül is mást mond.* Miért, talán a táncolás is olyan jól megy? *Kérdezi egy vidám félmosollyal. Igazából ő sem tud olyan jól táncolni, de Exnél mindenesetre jobban. Nem szeretne a kelleténél többet az apjáról beszélni, mert ilyenkor valahogy mindig ökölbe szorul a keze, úgyhogy viszonylag gyorsan igyekszik lezárni a témát.* Csak azon szomorkodom, hogy nem engedi, hogy találkozzam az öcsémmel. Négy éve nem láttuk egymást. *Mondja halkan, de aztán hirtelen megrázza a fejét, és mosolyogva néz fel a fiúra.* De nézd csak, már nem is szomorkodom. Lássuk csak... *Lép oda a zenegéphez, és látványosan gondolkodóba esik, majd nemsokára bemondja a kedvenc száma címét.* Nem a legpörgősebb szám, de nagyon szép. *Teszi hozzá magyarázatképpen, mielőtt elindulna a zene. A szám alatt a falnak dől, és kifürkészhetetlen tekintettel maga elé bámul.*

Vendég

* Még mindig nem jutott el odáig, hogy egyen valamit, de elég késő van már, úgyhogy majd felvisz valamit a szobájába.* - Hogy te elvállalni? Viccelsz? Amúgy van házimanónk. Illetve csak nekem egyedül. Szerencsétlen Floppy most is takarít. * Kissé elfáradt, ami nagy szó, de attól még akar biliárdozni, meg élvezi a társaságot. Visszafordul az asztal felé és pattintva belő két golyót. Közben válaszol is, és megkerüli az asztalt, hogy onnan folytassa tovább a lövöldözést.* - Hát.. A rémálmokról nem olyan jó beszélni. Nekem is van egy visszatérő rossz álmom. És ahogy ma megláttam az ablakból a teliholdat. *Kissé megborzong.* -tudtam, hogy újból azt álmodnám. Szóval megelőztem a dolgot. * A komolyból hirtelen jókedv üzemmódra kapcsol.* - Azt mondják, ha beszélünk róluk akkor nem térnek vissza. * Ez lehet egyfajta célzás is, de nem annak szánta a kijelentést. Ha Nati akar majd beszél róla, ha pedig nem, akkor Ex nem fog erőszakoskodni, nem az a fajta. Ő inkább az a jámbor óriás fajta.* - Sajnos nem ismerem őket, de biztosan jók. Tudod mit? * Egy hirtelen ötlettől vezérelve oda megy a zenegéphez és elkezd babrálni vele.* - Tegyünk be egy számot tőlük, és akkor megismerem. A zenegép mellett áll és a kezében úgy tartja a dákót mint egy kardot, vagy más harci fegyvert. Hiába, ha a vérében van. Nat közben, rábólintott a tanításra.* - Mit kérek cserébe? Hát ezen még nem gondolkoztam. * Ex egy kicsit mindenhez ért, barkácsolni nem kell megtanítani, harcolni sem, táncolni...* - Inkább semmit, azt hiszem nem tudsz újat mutatni. * Viccelődik a fiú, takarításról szó sincsen, eszébe sem jutott az olyasmi. A jókedve aztán hirtelen megszűnik amikor a lány az apjától kapott levélről kezd el beszélni. Hallja az elcsukló hangot és látja a remegő lábakat.* - Hát. Tudom, hogy nem egyszerű, viszont erről nem te tehetsz. Az, ha a lánya tehetségére nem büszke, akkor neki kéne elgondolkodnia. Nem pedig neked szomorkodni. * Próbálta valahogy jobb kedvre deríteni a lányt, ezért is volt jó ötlet a zene gép. Nagy lendülettel és léptekkel indult meg újra a masinához.* - Na? Mi legyen a szám címe? Kérdi és bekapcsolja amit Nat kér.

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Jún. 21, 2012 10:25 pm

*Nati nem ismeri Ex titokzatos szobatársát - őszintén szólva a nevét sem tudja - de elég jól el tudja képzelni az alapján, amit a fiú mesélt róla. Mindenesetre a karmos mamusz akkor sem illik a képbe. Az igazat megvallva az ő szobájuk sem túl rendes, egyikük sem megszállott takarító, de azért mindennek megvan a helye. És különben is, mire valók a manók?* Ha nem baj, ezt a megtisztelő posztot nem szeretném elvállalni. *Jegyzi meg, még mindig viccelődve, de ekkor az éjszakai kóborlásra terelődik a szó, és leányzónk elkomorul.* Igazából rosszat álmodtam tegnap este és nem merek lefeküdni, nehogy újra megismétlődjön. *Vallja be lehajtott fejjel, fülig vörösödve. Nagyon szégyenli a gyávaságát a fiú előtt, de hazudni csak még rosszabbul tud. Reméli is meg nem is, hogy Ex rákérdez az álom részleteire. Miközben meglöki a fehér golyót, Ex rákérdez a pólóján látható együttesre - mellesleg ő az első, aki ezt megteszi.* Igen, ők egy mugli szimfonikus rockbanda Hollandiából, a legnagyobb kedvenceim. Tavaly volt Szentpétervárott egy koncertjük, akkor vettem a pólót. Talán te is ismered őket? *Mesél és kérdez lelkesen, majd elkeseredve nézi a "művét". Exan felajánlja, hogy megtanítja játszani, amire amúgy nem sok szükség van, de Nat ezt elfelejti megemlíteni.* Felőlem oké, úgy is rám fér a gyakorlás. *Bólint rá az ajánlatra, de aztán szöget üt valami a fejébe.* És mit kérsz cserébe? *Kérdi gyanakvóan.* Ugye nem holmi szobatakarításra gondoltál? *A fiú közelebb lép hozzá, ami egy kicsit feszélyezi Nataliát, ezért hátrébb lép egy lépést. Sajnos vagy szerencsére Exnek ismét feltűnik a rossz hangulata, és rá is kérdez. Nati pedig nem akar tovább titkolózni, úgyhogy elő is áll a farbával, miközben megint megfogadja, hogy nem fog sírni.* Kaptam egy levelet apától, Londonból. Megint azt akarja, hogy költözzem vissza hozzá. És ez rendben is volna, csak az a baj, hogy apa mugli, és a szíve legmélyéből gyűlöli a varázslókat. *Érzi, hogy elcsuklik a hangja, és remegni kezdnek a lábai, úgyhogy nem folytatja tovább - pedig lenne még mit mesélnie - hanem háttal az asztalnak támaszkodva néz fel a fiúra.*

Vendég

* Nem tudja nem észrevenni a lány kezdetleges nevetőgörcsét, szégyenében csak fekete fejebúbját vakargatja, reméli, hogy gyorsan terelődik majd a téma.* - Hogy miért hord ilyet? * Vonja meg széles vállait, nemértését kifejezve.* - Tudod tőle minden kitelik. * Ez talán mókás mások számára, de Exannak nem, hiszen vele kell egy fedél alatt léteznie. És jött a várva várt kérdés is.* - Háát az úgy volt... Na mindegy, kellene egy házvezető nő hozzánk, mert esélytelen megtalálni a cuccokat. Feletsd el ha hirtelen kell valami, úgy sem találod meg. * Viccelődik.Majd hirtelen komolyabb arckifejezésre vált.* - Amúgy csak nem te is megéheztél? Vagy mi oka van a késő esti kóborlásnak? * Néz a lányra és kissé rossz kedve lesz, mert szóba került, hogy a lány nemsokára hazamegy. Az egyik piros biliárd golyóval kezd el játszani, amíg Nati kezdett. Mélyet sóhajt, miközben nézi, hogy mit alkot a másik.* - Mi ez a póló? Szereted az ilyesmit? Ki nem néztem volna belőled. No persze, ez kellemes csalódás.. * Várta, amíg rá nem kerül a sor.* - Hmm ezt még gyakorolni kell. Mi lenne,ha megtanítanálak? Viszont cserébe akkor kérek majd én is valamit. Mit szólsz? * Kérdi, és nem is folytatta tovább a játékot.A dákót letette az asztalra, közelebb ment Natihoz és az asztalhoz dőlt.* - Én csak... Nem tudtam aludni. *Nem tudja miért mondja ezt most így hirtelen. Látványos gondolkodóba esik. Az étkezés nála elég szegényes mostanában, mivel mindig eltereli a figyelmét valami olyan dolog amit fontosabbnak tart De nem fogyott le, sőt jó formában van azért. Viszont Nati annál kevésbé, kissé szomorúnak tűnik és Exan sejti, hogy családi problémák állhatnak a háttérben. Az erdőben már beszéltek róla egy kicsit.* - Mikor jössz vissza? * Teszi fel a kérdést, bár lehet, hogy nem ide illik, de attól még kíváncsi.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Jún. 21, 2012 9:28 pm

*A teremben elég sötét van, és reméli, hogy ez segít elrejteni hatalmas vigyorát. Nem szeretné, ha Ex azt hinné, kineveti - pedig pontosan ez a helyzet - úgyhogy igyekszik fékezni a nevetőgörcsöt, ami rátörni készül. Ezért hát egy kicsit kevesebbet beszél, mint szokott, de minden mondata mögött ott érződik a gondosan leplezett kacagás. Nem érti, a fiú hogy játszhat ilyen sötétben, de hát ő féltünde, biztos jobban lát, mint egy közönséges halandó. Mikor észreveszi Natit, láthatóan igyekszik leplezni a mamusz-baklövést, de sikertelenül, mivel a lány így is jól emlékszik a szőrös-karmos darabra.* Azt nem is kérdezem, miért tart a szobatársad egy ilyen darabot a szobában, de az azért érdekelne te miért vetted fel. *Exan válaszol a gúnyolódására, és Nati már majdnem elnevetné magát, mikor a mondta második fele is eljut az agyáig.* Igen, hétfőn elutazom. *Mondja lehajtott fejjel, és hirtelen nem is örül annyira annak, hogy láthatja az otthoniakat. Érdekes, valahogy mostanában, akárkivel beszél, erre jut. Ráadásul, ha hazamegy, az anyja úgyis kiszedi belőle a levél tartalmát - amit mellesleg ő továbbított neki. Ismét eszébe jut az apja, és úgy tűnik, a könnycsatornái még nem száradtak ki, mert érzi a szeme sarkába gyűlő könnycseppeket. Ekkor azonban Exan egy dákót nyújt felé. Gyorsan felemeli a fejét, megtörli a szemét - nem túl feltűnően persze - és a kezét nyújtja a dákó felé.* ~Ma este nem és nem fogok az apámmal foglalkozni. És Samuellel sem. És Evával sem.~ *Jut eszébe a másik főbb gondja, miközben az asztal fölé hajol, és célozni próbál. Az utolsó pillanatban Exre néz, aki az állát a tenyerébe támasztva könyököl az asztalon, Gyorsan elkapja a tekintetét, és meglöki a fehér golyót, ami furcsa szögben csapódik a többinek. A golyók szétfutnak a pályán, de egyik sem talál be a lyukba.* ~Az ördögbe!~ *Bosszankodik magában.* ~Kijöttem a gyakorlatból.~ *Az meg sem fordul a fejében, hogy más miatt nem sikerült a lökés. Exan felé fordul.* Azt hiszem te jössz. Te jó ég, rég voltam ilyen szörnyű formában. *Sóhajt fel, és szabad bal kezével hosszú, kibontott, fekete hajába túr.*

Vendég

* Tetszik neki a sötét, esze ágában sincsen fáklyát gyújtanii, vagy bűbájt alkalmazni a plafonon. A játékgépek világító színes fényei úgy is pont a billiárd asztalt világítják, így jól látja. A látása pedig jóval érzékenyebb mint egy átlagos emberé, elszórakozik ő így is egyedül. Felállítja a golyókat a biliárd asztalon, aztán elkezd játszani. Egészen jól kezd, úgyhogy büszke is magára. Már egy ideje játszhatott egyedül amikor léptek zaját hallotta a folyosóról.* ~ Biztosan csak egy diák. Hiszen itt a konyha a játék terem mellett.~ * Gondolja magában és becéloz egy újabb golyót, ráfókuszál és koncentrálni kezd, de az ütés elmarad mert egy jól ismert hang köszönti őt.*
- Nat! Nahát, micsoda meglepetés. * Félbehagyja a megkezdett mozdulatát és kissé összébb húzza magán a köntöst, hát igen... Kínos. A mamuszról meg is feledkezett, késő bánat.* - Ez.. félreértés. * Mondja miközben az asztal másik oldalára áll, hogy Nati ne lásson rá a lábbelire. És egy halovány mosoly játszik ajkain.* - Ez. Ez nem az enyém tudod, nem is jó rám. A bolond szobatársamé, tudod, aki mindig bulizni szokott. * Magyarázza a szintén fekete hajúnak, reméli, hogy nem kérdez rá, hogy miért nem a sajátjában érkezett, mert arra nem tudna mit felelni, hiszen ő sem tudja hol van. A fiú szobában általában minden eltűnik, és akkor bukkan elő amikor a legkevésbé sem számítanak rá. Éppen az elveszett tárgyakon gondolkozik, amikor Nati gúnyolódik.* - Hahaha, nem számítottam látogatóra.. Főleg nem ilye.. * A mondat végét elharapja, és legyint, hogy hagyják a témát, szóra sem érdemes.* - Nos, a mamusz viselése kötelező volna, de azt hiszem a fekete hajú lányokkal tehetünk kivételt, de csak a ma estén, hiszen úgy is nemsokára elutazol nem? * Kérdi és a gyomrában furcsa kavargást érez, amit csak az éhségre fog. Gyorsan el is tereli róla a figyelmét és elvesz egy dákót, hogy átnyújtsa a lánynak.* - Kezdj, a lányoké az elsőbbség. * Mondja és fejét kitámasztva hatalmas tenyerével lekönyököl az asztalra.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Csüt. Jún. 21, 2012 8:39 pm

*Miután tegnap kisírta magát Meimei vállán, egy kicsit jobban érzi magát, de a gondjaitól még nem szabadult meg teljesen. Ráadásul tegnap este volt egy rémálma, amiben az apja szerepelt. És bár elég sok horrorregényt olvasott, és eddig azt hitte magáról, nem az a félős típus, most nem mer lefeküdni, hátha az álma folytatódik. Szóval egy fekete melegítőalsóban, strandpapucsban és az egyik kedvenc pólójában a Társalgóba teleportál. Az utóbbi időben inkább a csendre és nyugalomra vágyott, de most kifejezetten a zajt keresi. Eleget kesergett már az elmúlt napokban, és elege van belőle - ahogy az apjából, és Exanból is. Ezért hát a játékterem felé veszi az irányt, ahol ugyan még sosem járt, de elég fényes és zajos helynek tűnik. Mikor belép az ajtón, egy pillanatra azt sem tudja, hova került, főleg, mikor megpillantja a billiárdasztalt, és a fölé hajoló alakot. Magas, és hosszú, fekete haja van, és Nati még meg is örülne neki, - annak ellenére, hogy állítólag elege van belőle - de ekkor elköveti azt a hibát, hogy lejjebb néz. A kék köntössel nem sok baj van, bár kétségtelenül úgy néz ki a fiú, mintha a fürdőszobából jött volna, de azok a mamuszok, amiket visel... Szőrösek, és - ó, borzalom - az elején nagy karmok is vannak. Nati halkan megkerüli az asztalt, hogy megerősítse a gyanúját, és lám, nem tévedett, tényleg Exan Frostburn áll ott.* ~Édes jó Istenem~ *Gondolja nagyot sóhajtva, bár nem istenhívő.* ~Miért kellett nekem pont ebbe a srácba...~ *Nem folytatja a gondolatot, mert még nem biztos az érzéseiben, és mert érzi, hogy a nevetés a torkát fojtogatja. Gyorsan megszólítja hát a fiút.* Szép jó estét! Biztos, hogy billiárdozni készültél ebben az öltözetben? *Kérdezi egy hatalmas vigyorral.* Beszállhatok esetleg, vagy szőrös mamusz viselése kötelező? *Nem tud ugyan olyan jól játszani, de hát próba, szerencse... Annyira feldobódik a fiú látványától - meg a mamuszétól - hogy egészen elfelejtkezik a rémálmáról.*

Vendég

* Nem jött álom a féltünde szemére, csak forgolódott a sötét szobában az ágyon. Furcsa gondolatokon járt az agya. Belwarral délelőtt összekaptak egy kicsit, ami miatt egy kissé harapós lehet a mai estén, bár ki tudja. Egyetlen fényforrást csak az ablakon besütő vigyorgó telihold sugarai szolgáltatják.* ~ A telihold...~ * Mered el gondolataiban az ébenhajú. Tudja, hogy úgy sem fog aludni, egyrészt azért mert a mai nap nem csinált semmi olyasmit ami kifárasztotta volna fizikailag - Amire feltétlen szüksége van. - Másrészt pedig az érdekes gondolatok miatt. De a legfőbb ami nem hagyta nyugodni az az éhség. Az öltözködésre sem szánt sok időt, egyszerűen csak magára kapott egy kék köntöst. Papucsot nem talált, úgyhogy felvette Sawier mamusz szerű lábbelijét, ami természetesen kicsi volt Exan méretéhez képest, de semmi gond. Azért merte ezt így bevállalni, ugyanis a kúriában már alig vannak diákok, és biztosra vette, hogy senkivel nem fog majd találkozni. Nem csak azért mert este van, de a nyár küszöbén már a diákság jó része, sőt a háromnegyede haza utazott. Ében haja kiengedve omlott le széles vállain, nem szánt magára több időt, hiszen úgysem látja majd meg senki. Gondolta, majd a konyha felé vette az irányt. Az étkező üres volt, és sötét, csendes.. a játékteremből viszont a zenegép színes fényei odavonzották a kék szemű tekintetét és az éhséggel mit sem törődve sétált keresztül a játék teremig. Megállva a biliárd asztal előtt egy elégedett hümmögéssel pillantott rá. Ex nemrégen járt itt a játék teremben, volt már itt többször is, de a biliárd asztalt még csak nem régen fedezte fel. És bár tegnap Doryval és Bellával játszottak egy kicsit, úgy érezte, hogy kijött a formájából. Ennél jobb alkalmat nem is tudna találni, hogy fejlessze tudását.. Hiszen, mint tudjuk.. a tökéletesség fontos, és nagy erény.*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Hétf. Jún. 18, 2012 8:24 pm

*Isabella örül, hogy nem lesz egyedül az est hátralévő részében. Mindig is imádta és imádja a társaságot, így most is nagyon jól jön neki az, hogy két diáktársa is idetévedt, főleg, hogy az egyikük egy új diák, akit Bella nem régen vezetett fel a hálójába. Így legalább a lány is megismeri az iskolai életet, ami nem hátrány. Bella annak is örül, hogy Samantha immár szerzett még egy ismerőst rajta kívül. Persze nyilván már ismerkedett néhány leányzóval a várószobában, mégis más egy esti beszélgetés, mint egy késő esti billiárdparti egy sráccal. Isabella felajánlja, hogy billiárdozzanak lányok a fiúk ellen, ami egész jó arány és jó csapatnak tűnik, hiszen Belláéknak több esélyük van. Kivéve, hogyha Sam még nem játszott, de ez hamar kiderül és bizony Bellának csalódnia kell. *
- Sebaj, majd segítek! *mosolyog bátorítóan Samanthára a lány és még egy kacsintást is mellékel hozzá. Exan balesetére nem szól semmit, ő is nagyon megijedt, hiszen még nem látott közvetlen halált, főleg nem olyat, ami az egyik diáktársával történt úgy, hogy egy másik diáktársa ölte meg.*
~Raven...~*jut eszébe a szőke lány, akit nagyon nem bír. Iszonyatosan unszimpatikus neki a lány, de hát megesik. Elég sokan vannak itt, nem lehet mindenki szimpatikus. Exan lökni kezdi a golyókat, végül Sam jön, így Bella átadja neki a dákót.*
- A fehéret célozd meg úgy, hogy a csíkos golyót a lyukakba menjenek. A lényeg, hogy a feketének nem szabad idő előtt a lyukba menne, különben veszítünk. A többit majd később. *magyaráz egy kicsit Isabella a lánynak, majd félre áll és várja, hogy Sam lökjön.*

//Fagy//

Vendég

* Exan tehát betért a játékterembe, mivel hallotta, hogy onnan zene szól, aztán ott meglátta Bellát, akinek még nem tudja a nevét, csupán annyi az információja róla, hogy Deyan barátnője. A zene nem lesz a kedvence, viszont mókásnak találja, hogy a leányzó a fenekét riszálgatva próbálja eltalálni a golyókat. Úgy látszik élvezte egyedül is, jó dolog, ha valaki így eltudja foglalni magát. Exnek ez még valahogy nem jutott eszébe, lehetséges, hogy eléggé csőlátású, hiszen neki a természet a program, no meg persze a sport csarnok. De ő nem többfunkciós úgy tűnik mint Bella, akinek ez is egészen jól megy. Bella aztán megelőzte Exet az új lány felsegítését illetően. Exan azt hitte, hogy a labirintusban egyedül ő tartózkodik, erre hirtelen hárman is lettek, ez már igazán népes összegnek számít ilyenkor a nyár küszöbén. Bella aztán játékra is invitálja őket. Exan tud biliárdozni, habár elég régen csinálta, de aki ért az íjhoz és azzal pontosan céloz, akkor egy ilyen játék biztosan nem okoz nehézséget számára. Daliásan kihúzza magát.* - Miért is ne! * Válaszolja ő is, közben Bella is válaszol az ő kérdésére, nevetgélve. Ex számára annyira nem volt vicces a halála napja, úgyhogy inkább fanyar mosollyal sétál oda az egyik dákóért, és kezdi el a krétával hegyezni a végét.* - Háát, elég sok mindenkire ráijesztettem akkor. Azt hiszem azt a napot soha nem tudom majd elfelejteni, már csak azért sem, mert a sebek hegei megmaradtak. * Gondolkozik el a fiú, de nem akarja untatni a fehér népet. Félreáll jelezvén, hogy a lányoké az elsőbbség, kezdjék a játszmát. Ex is Sam-re néz, aki nem tudhatja miről van szó. A fél tünde csak legyint, hogy nem érdekes.* - Egy régi történet, szóra sem érdemes. Közben Exan kerül sorra. Elég lassan áll neki a dolgoknak, de annál biztosabban. Pattintva lő be egy két teli golyót. De a következőt elrontja, úgyhogy az új lány jön. Aki közben be is mutatkozott neki.* - Valóban nem láttalak Samantha. * Mosolyog és kezet nyújt a lánynak.* - Exan Frostburn vagyok. De legyek inkább csak Ex ha kérhetem.

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Hétf. Jún. 18, 2012 8:08 pm

*Sam már megszokhatta volna, milyen ügyetlen tud lenni, úgy látszik ez most emlékezetes marad. Mindenki számára, ugyanis egy fiú jelenik meg közvetlen a vágódása után. Mosolyogva fogadja Bella segítő kezét és zavarva néz rá a fiúra, s reméli nem látta a jelenetet. Hogy elterelje a gondolatait inkább bemutatkozik a fiúnak.*
-Szia, Samantha vagyok és még nem láthattál. A napokban érkeztem meg és épp a felfedező utamat jártam, amikor rátaláltam Bellára. *mosolyogva ránézett a lányra, aki az asztal mellett áll és lövi a golyókat. Nem lepődött meg azon, hogy ismerik egymást, azonnan az a párbeszéd megütötte a fülét. Felkeltette kiváncsiságát, de nem kérdezett semmit, mert tudta, hogy nem az ő dolga. Ezért hát bele egyezett a játékba, bár ő még sosem játszott semmi hasonlót. Ezt el is mondta a többieknek.*
-Bár én még nem játszottam ilyet, benne vagyok. Lányok a fiúk ellen. *rákacsintott Bellára. Eszébe jutott, hogy nem kérdezte meg a fiú nevét, ezért kérte mutatozzon be*

Tárgy: Re: Társalgó - Játék terem Hétf. Jún. 18, 2012 7:54 pm

*A zene valóban magával ragadja a leányzót, hiszen elég pörgős dalról van szó. Valóban a fenekét riszálgatva igyekszik eltalálni a golyókat az asztalon, ami elég nagy kihívás ilyen testhelyzetben, ringó csípővel, de Bellának valahogy ez is megy. Élvezi a dalt, ahogy körbelengi a szobát, és a billiárdgolyót hangos koccanását, ahogy egymáshoz, vagy az asztal falához ütődnek, majd a gurulás hangját, ahogy belegurulnak egy-egy lyukba. Minden egyes golyónál Bella lelkendezve forog meg, táncikálva egészen addig, amíg ajtónyitódást nem hall. Oldalra nézve meglátja újdonsült ismerősét, az új Eramires leányzót, Sam-et. a lányka mosolyogva érkezik, majd hirtelen el is vágódik a földön. Ekkor ismét nyílik az ajtó, Bella pedig nem is tudja hirtelen, hogy hova figyeljen először.*
~Úgy tűnik, más sem tud aludni.~*gondolja magában vigyorogva, majd Sam-hez lép és felsegíti a földről, végül Exan felé fordul.*
- Sziasztok! De egyszerre jöttetek. *neveti el magát a lány, hiszen tényleg hirtelen nem tudott kire figyelni.*
- Habár csak két fajta golyó van, akkor lányok a fiúk ellen. *vigyorod Exanra Bella. Mikor Exan megkérdezi, hogy emlékszik-e a leányzó rá, Bella elneveti magát.*
- Persze hogy emlékszem rád, Exan. Én vittem a rossz hírt Cat-nek, hogy meghaltál. Aztán hallottam, hogy mégsem. Nagyon megijesztettél, ugye tudod? *néz komoly tekintettel a fúra a kék hajú leányzó, majd Sam-re néz és reméli, hogy nem ijesztette meg ez az aprócska párbeszéd a lányt.*
- Nos, én először csíkos lőttem be, úgyhogy Exan! A teli golyók a tieid! *jelenti ki vihogva Bella a dolgot és az egyik szabad dákó felé mutat a falon, majd Sam-hez fordul:*
- Játszottatok már amúgy? Én igen, és nagyon kedvelem ezt a játékot. *mosolyodik le és közben figyeli Exan játékát.*