Északi torony - Kilátó

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

First topic message reminder :

A Kúria északi homlokzatán magasodik a Nezabar Varázsló iskola kilátótornya. A mellvédszerű építmény tornya kecsesen tör az ég felé, kacsú, ugyanakkor masszív építményével. A vörös téglából épült mellvédre a Kúria folyosójáról lehet feljutni 111 lépcsőfok megtétele által. A csigalépcső minden fordulójában egy-egy fáklya serceg kísértetiesen, bevilágítva az éjszaka ide bátorkodóknak az utat.

Ide csak a tényleg nagyon bátrak merészkednek fel, de aki feljön annak olyan kilátásban lesz része, mint kevés helyen a világon. Innét beláthatja az Árnymadarak-mocsarát, a Kúriát körülvevő területeket, a Kékfátyol-vízesést, és a Lélekölő-hegység bérceit és Mocsáron túl elterülő ismeretlen, veszélyes világot.

A Kilátó tetején egy hatalmas távcső segít abban, hogy mindenki kedvére gyönyörködhessen, de a távcső jó szolgálatot tehet abban az esetben is, ha netán az iskolát veszély fenyegetné. Az ellenséget az Őrző, aki mindig a Kilátóban tartózkodik, már nagyon-nagyon messziről észrevehetné és mire az ideérne, addig a kúria lakói felkészülhetnek a harcra.

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Csüt. Feb. 03, 2011 5:09 pm

* egy fehér hosszújúban,rajta egy szürke tunikában, egy zöld farmerben és egy szürke topánkában van. Haja most ki van engedve. Pulcsit most nem vett, indulása előtt még egy varázsigével elintézte a fázást. Először jár erre, és mikor már a legfelső lépsőfokon átlép, angylevegőt vesz. Szép lehet a kilátóról kilátni. És tényleg így volt. Kissé fújt aszél, de nagyon szépnek látszott minden, már így estére is.* - Ez csoda szép! * most nem is kívánt társaságra, de ha jön valaki, szívesen megosztja vele a kilátást...*

Vendég

*Gia, biccent a fejével a daimónnak és elmosolyodik. Ami igaz az igaz, a sötétség valóban a kedvenc napszakja hiszen ekkor van fent inkább a lány. Ő éjszakai bagoly.. Még nem osztották be őt házba így a vendégszobában lakik még szóval ott szokott edzeni néha néha. Az íját az ujjai között forgatja mint egy kardot majd fel figyel a lány kérdésére.* - Londonban lakom, de Amerikai a származásom. És te honnan származol?*Érdeklődik a lánytól bizony nem tudja, hogy milyen családból származik Lisa mellesleg szép a neve a lánynak.*

// Fagyikehely //

Vendég

*Mire a lány felér Lisa már felé van fordulva. Vagyis ülve a korláton. Jól hallotta a lány lépteit. Nem hiába maffiozó minden kis neszre felfigyel. Bólint egyet a lány mondandójára és még egyet a bemutatkozásra.* - Hello Gianna, Lisa és Allidon. Ő meg a daimonom Joe. Üdvözletem! *Mondja titokzatosan mosolyogva. Bár külsejéről senki sem gondolná, hogy a bárdok szakjára való. Talán még maga Lisa sem, pedig azért szereti a zenét. De azért megtévesztő lehet a kasza a hátán. Nem túl bizató dolog, főleg ha a lány még azt is tudná, hogy egy maffiozóval áll szemben. Hm... érdekes lenne.* - Így igaz. A csillagok gyönyörűek, hát még a hold! *Mondja mosolyogva. Neki is ez a kedvenc napszakja. Nagyon is illik hozzá a sötétség, a mély csend.* - Amúgy te honnan származol? *Kérdi és tekintetét Giannára fordítja.*

Vendég

~Egy... kettő.. három... négy... öt...~*Nos igen valaki nem normális és számolja a lépcső fokokat, miközben ugrándózva halad a kilátóban. Könnyű léptekkel, szinte senki nem hallja úgy megy a barna hajú diák lány. Nos igen. Természetes, hogy jó a kedve és újra erőre kapott a párbaj óta amikor Sepp legyőzte. Elővesz egy íjat és a kezében forgatja mintha kard lenne. Egyébként a jól megszokottt barna nadrágban van és hozzátartozó pólóban, vagy topban. És persze a hőburok nem marad el. Ahogy halad a kilátón körbe tekint és neki dől a hideg kőnek és kémleli a holdat. Ahogy barna íriszeivel tekint minden felé észre vesz egy másik lányt.* - Nem csak neked kéne lemenned Nellondba. Tényleg gyönyörű a hold onnan is, és innen is.*Feleli a lánynak, aki biztos más házból van, majd közelebb sétál hozzá.* - Üdv, Gianna Scoop Naxeldir.*Biccent a fejével, az Allis lánynak és a daimónjának, majd vissza pillant a holdra.* - Talán az egyik legszebb napszakunk az éjszaka. Ahol nem látszik semmi más csak a csillagos ég...*Feleli határozottan a lány halkan, a levegőbe.*

Vendég

*Végre kiengedték a gyengélkedőről, már alig várta. Nem érti, hogy minek kellett három napig ott feküdnie. Most egyenesen a kilátóhoz igyekszik, majd kettesével ugrálva veszi a lépcső fokokat. Ruhája egy szürke felső, fekete cicanadrág, fekete magassarkú papucs, szőke kissé göndör haja hátát veri, oldalán pálcája, hátán meg kaszája. Mikor felér egyenesen a korláthoz siet és felül rá. Mindig is szerette a magas helyeket, meg az onnan való leugrásokat. Bár ez esetben inkább nem teszi meg. Az túl veszélyes lenne és nincs kedve újabb napokat tölteni a gyengélkedőn. Utálja az a helyet.* ~ Adamnak tetszene ez a hely. -Ja, meg Lilnek is ~ *Gondolják és a csillagos eget meg a holdat nézik.* - Egyszer le kéne megint mennem Nellodna. Onnan olyan jól látszik a hold. *Mondja, majd letekint a mély sötétségbe.*

Vendég

//Óra alatt továbbra sem játszunk, elvégre a karid is ott van mégha csak NJK-ként de ott van.//

Diák Hozzászólások száma : 214 Kaszt :

*Halk lépsek halatszanak a lépcső felöl. Egy sötétszinű kabát és egy fekete farmer van rajta. Az ajtó nyilik és ő kilép a csipés levegőben dusan rendelkező kilátóba. sötétedik már. A nap már lement de azért még teljesen nem sötétedet be. Haját a hüvös szél cibálja. Közzel megy a körláthoz és csak nézi a meszi tájt. Nézi, ahogy az újból hóvval elepett tály csilog ahogy a hold fénye megvilágitja. Az agya egyre csak egy személyre tud gondolni és az Sarah. Visszaemlékezik arra az estére mikor ő meg a lány egyé lettek. elmosolyodik amikor az egész a szem előt lejátszódik. Eljátszik azzal a gondolattal mi lenne, ha most a lány itt lenne mellete és megoszthatná vele most érzéseit. Két napja nem látta azóta. Igaz neki is sok dolga volt meg lehet hogy a lánynak is meg hát elkerülték is egymást meg a fiú is hibás mert nem kereste fel.* ~Kellet ez a kis idő távól lét egymástól~ *Jön rá végül.* - Holnap első dolgom lesz, hogy felkeresem. *Majd megint elmerül gondolatiaba megszünik létezni a világ számára. Nagyon sebezhetőnek tünhet egy kivülálónak. Észre sem vennés ha valaki most idejönne akkár az nyugodtan csenden el is intézhetné örökre. Ezzel a gondolattal is el játszik. Végül arra jutt, hogy nem lenne rossz ötlet megszabadulni a problémáktól. Csak Sarah miatt lenne van az az érzése, hogy még sem lenne olyan jó ötlett*

Vendég

*Úgy látszik, hiába közeledik egymáshoz a testük, ahogy Benjamin egyre feljebb lépeget a toronyba, a lelkük ég és föld. A fenti lány nem rágódik semmin. A ködbe vesző múlt sem érinti meg, na az meg pláne hidegen hagyja, hogy mennyire magasan van... pontosabban inkább pozitívan hat rá. Imádja a magasságot, minél közelebb van a csillagokhoz, annál jobb. Ő maga egy egyszerű farmernadrágot visel, pólója pedig rövidujjú, fekete. Az elején egy kék rendőrségi telefonfülke díszeleg, a hátulján pedig négy eléggé ismert angol mondat: Something old, something new, something borrowed, something blue. Alighanem hőburkot használ, hogy nem fagy meg rövidujjúban januárban... Na persze azért felhozta a kabátját is, de az egyrészt vékony, másrészt a maga kék, T betűvel díszített valójában a korlátra van hajtva a lány mellé.
A sziámimacska észreveszi Benjamint, még mielőtt az megszólítaná őket, így a fiú hangját meghallva Lisa meglepettség nélkül fordul hátra, egyelőre csak a felsőtestével. Először értetlenül néz, mikor Benjamin kilátástalanságról beszél, majd csengő hangon felnevet. Egy lendülettel megfordul a korláton, teljesen, így már belül lógatja le a lábait.* - Na rólad se mintáznák az empátia szobrát, az egyszer biztos. Szerencséd, hogy nem terveztem semmi ilyesmit. Egyszerűen csak... innen remekül látni a csillagokat. *Az mellékes, hogy a korlát mellett a földön állva is ugyanúgy látná őket, igazán mellékes. Mégiscsak más a fíling.* - Na és, ha te nem ugrani jöttél, akkor mi járatban erre fent? Megéri vajon megmászni száznál több lépcsőfokot, aztán visszafele ugyanezt?

//fagy//

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Vas. Jan. 23, 2011 6:01 pm

Kezdi megszokni a helyet, igazán… kezdi. Nem, már nem hiányzik neki semmi… csak minden, amit maga mögött hagyott. A francba is, erre mondják hogy kísért a múlt? Mert ha igen, Benjamint nagyon kísérti. Akármerre néz, megy, akármire gondol régi emlékek furakodnak elméjébe, és nem, nem tudja elengedni azokat a pillanatokat. Felejtenie kell, különben nem tud a céljaira koncentrálni. Jobbnak kell lennie, edzenie kell, gyakorolnia és legyőzni a félelmeit. Ahogy ezt végiggondolja a szobájában úgy dönt az utolsóval kezdi, mert talán az a legkönnyebb a sorban. Ha már gyengének gyenge, legalább gyáva ne legyen.
Felkap magára egy koptatott, szakadt farmert, egy fekete inget és az egyik kevésbé megviselt tornacipőjét, majd elindul a folyosón. Léptei határozottak, nyoma sincs arcán félelemnek, vagy hasonló negatív érzelemnek, nem úgy tűnik, mintha épp most hajtaná végre élete legnagyobb hülyeségét. Ha nem ismerném, és tudnád a célját,azt mondaná, idióta, de így… hajrá, Benji.
A kilátó felé közeledve tenyere nyirkosabb lesz, a 111 lépcső pedig úgy hat rá, akár a poklot megelőző félhomályba nyelődő folyosó. Fél. Ez tény, már gyerekkora óra retteg a magasságtól; ha magasabb helyen van lefehéredik, rosszul lesz, és rettentő béna poénokkal hozakodik elő, elég rossz vele ilyenkor egy légtérben lenni.
A csigalépcső tetejéről már hallja az angyali dallamot, s ő maga is dúdolja az ismerős dalt a lánnyal együtt. Félelme nem száll el,de csillapul, valahol nagyon jó érzés. A szöveget csak helyenként tudja, így dúdolgatva kíséri el az éneket a dal végéig. Akkor nyitja ki a szemét, mikor elhal a hang, s ekkor észreveszi a korláton ücsörgő lányt.
-Öhm, figyelj, tudom hogy most kilátástalannak érzed a helyzetedet, meg minden, de nem az öngyilkosság a megfelelő mód a dolgok elől menekvéstől.... izéé..pontosabban nem most.... figyelj, nem tudnád mondjuk olyan negyed óra múlva a semmibe vetni magadat, hogy engem ne gyanúsítsanak?
Hát igen... Benji és az empátia.

Vendég

- És én még nem tudom, mit ő tudott... *Maga elé suttogja a szavakat, félig-meddig énekelve, miközben a korláton ül, felnézve az égre, a csillagokra. Ehhez azért bőven kell bátorság, hiszen egyrészt ha most valaki mögé lopózna, és hátulról meglökné, könnyedén megölhetné... Bár, látnokról van szó, ez tény, meg azért mégsincs ilyen szándékkal az iskolában senki, ugyee? Viszont magától is könnyedén leeshet, ha úgy mozdul, tehát mindenképpen nagy bátorságra vall, hogy kint ücsörög, lábait a semmi fölé lógatva. De láthatóan neki megvan. Alighanem vakon bízik valamiben. Vagy a saját érzékeiben, vagy valami felsőbb hatalomban... Igazából mindegy is, miben.* - Én most esküszöm, hogy számíthatsz reám... *Énekli még, behunyva a szemeit. A magyar szöveg ebben az iskolában még nem is lenne annyira furcsa, viszont az, hogy egy korántsem magyar lány énekli... De annak idején, Amerikában mégiscsak egy magyar lány volt a szobatársa, és a lemezeit éppen elégszer hallotta ahhoz, hogy belemásszanak a fülébe. Így hát énekel, tiszta hangon, nyugodtan, és lógatja a lábait. A sziámimacska a korlát tövében fekszik, és elgondolkozva pislog körbe, mindenfelé.*

Vendég

- Persze, most. *Mondja mosolyogva. Legalább addig is lefoglalja valami a gondolatait, és nem kell a családjára gondolnia. A kérdés hallatán elmosolyodik.* - Persze, hogy nem gond. Ha még este 10 előtt végzünk. *Mondja a lánynak. A következő mondat hallatán kissé meglepődik. De válaszol.* - Nem zavartál meg. És nem érzem magam miattad rosszul. *Mondja kedvesen a lánynak. És most nem is hazudik.* - Akkor indulhatunk? *Kérdi a lánytól. És ha igen akkor elndulnak a nem leges válasz meg nem épp valószínű.*

// Fagy //

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Jan. 11, 2011 7:48 pm

*Miután elmondja, ami a szívét nyomja, Réka leül mellé a földre, és felajánlja, hogy beosztja.* - Tényleg? Akár most is? *Néz gyönyörű - bár most éppen elkerekedett - tengerkék szemeivel a lányra.* - Hát... az jó volna, tényleg. *Mosolyodik el hálásan, miközben az ajkait kezdi el rágni.* - De ugye nem gond, hogy ilyen későn? *Az órájára pillant.* - Meg, tudod... én nem akartalak megzavarni, és... nem szeretném, ha miattam rosszul éreznéd magad... *Szabadkozik rövid ideig, miközben lesüti a szemeit. Ezután zavartan beletúr a hajába, és ruháját kezdi el porolni.*

Vendég

*A segítséget elutasítják, így nem tehet semmit semmit a lányért. Bár kissé szúrja a szemét az a horzsolás a lány térdén, de hagyja inkább. Rory tudja, hogy mit akar. Mikor kimondja, hogy prefektus a lány arca észrevehetően felderül.* - Igen, prefektus. *Mondja mosolyogva.* - Értem. Akarod, hogy beosszalak egy szobába? *Kérdi a lánytól egy félmosollyal az arcán.* - Amúgy is fenn vagy már a listán. *Mondja mosolyogva, majd leül a lánnyal szenben. Figyeli, hogy mit mond a lány és ha beleegyezik akkor megy és beosztja a lányt, ha meg nem, akkor nem.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Jan. 11, 2011 7:17 pm

*Felszisszen, de nem a fájdalomtól - azt már megszokta... - , hanem saját maga szerencsétlenségén csodálkozik el. A lány odasiet hozzá, és felajánlja segítségét, de Rory megvonja a vállát, és a fejét rázza, nemlegesen persze, miközben feltápászkodik a földről, és törökülésben helyezkedik el.* - Őőőjólvagyok. *Hadarja el.* - De tényleg. Semmi gáz. *Egy legyintéssel elutasítja a gyógyítást is, csak a térdén van egy kis horzsolás. Amikor viszont meghallja a "prefektus" szócskát, felderül az arca.* - Prefektus vagy? Tééényleg? Én Rory Lekisha Milborrow-Qennell vagyok, és néhány napja érkeztem. Amúgy meg Rory. Na, képzeld, az történt, hogy amikor megérkeztem, senki nem jött le elém, vagy értem, pedig ide jár a barátnőm, és ő azt mondta, hogy egy diákképviselő vagy prefektus majd felkísér. Még akkor találkoztam két kedves lánnyal, ők segítettek, és felvittek valami várószobába, ahol van rajtam kívül egy csomó lány, de azóta sem keresett senki. *Elhúzza a száját.* - Ja, igen, amúgy Rory vagyok. *Vigyorog, és kivillantja hófehér fogait.*

Vendég

- Szálljon fény és dal, mert szívünk lát és hall -, de szórjon áldást ránk az ég, nehogy elvesszünk, ha egy csillag sem ég!... *Énekli nagyban belemerülve a dalba a korlátnak támaszkodva. Így mindenképp észre veszi a lányt, ha kinyitja a szemét. De azt sem kell megvárni, mivel a lány sikeresen elesik és a puffanásra Réka is felfigyel. Letörli a könnyeket, a gitárját visszteszi a hátára és oda megy a lányhoz.* - Jól vagy? Segítsek? *Kérdi tőle kedvesen. Ha a lány igent mond, akkor felsegíti és az esetleges horzsolásokat, már ha vannak, egy varázslattal begyógyítja. Ha meg nemet mond a lány akkor nem segít.* - Amúgy szia! Horváth Réka vagyok. Allidonos prefektus. És te? *Mutatkozik be az ismeretlen lánynak egy félmosollyal az arcán. Mutatványos lévén tökéletesen megjátsza a jó kedvű leányzót. Figyeli a lányt, hogy ő mit felel.* - Amúgy mi újság veled? *Kérdi a lánytól mosolyogva. Bár Rékának most nincs nagy kedve a beszélgetéshez, azért próbálkozik.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Jan. 11, 2011 6:45 pm

// Olvad //

*Gótikus stílusú ruhájában libeg fel a lépcsőkön. Csípőjéig leérő, élénkvörös haja szinte lebeg utána, ahogy fekete kis topánkájában szedi a fokokat. Kék szemeivel a falakat vizslatja, minden repedést, festményt, szobrot tüzetesen megvizsgálja. Úgy toppan be a Kilátóba, mint valami tornádó, és, kivételes módon, még orra sem bukik. Odafent megpillant egy lila hajú leányzót, ahogyan a falnak dőlve énekelget. Gondolja ám, hogy mi a szitu, nem is akarja zavarni őt, így olyan gyorsan próbál hátat fordítani (hogy a csajszi még véletlenül se vegye észre), hogy sikeresen elbukik a saját lábában...*

Vendég

*Kissé fáradtan, de újra nekiindul a 111 lépcső foknak. Ruhája, fekete-lila szoknya, fekete magassarkú, fekete köpeny, lila sapka, fekete cicanadrág, lila haja kiengedve, aqumaritos, félholdas és monogrammos nyaklánca nyakában, oldalán tőrei és pálcája, hátán meg a gitárja, Renit most nem hozta, alszik már a kis állat. Egy nagy sóhajjal megteszi az utolsó lépcső fokot. Újra kezd depresszióba esni. Kellett Seppnek kérdezősködnie a múltkor. Meg hát hamarosan Január 24-e. A haláluk évfordulója. Háttal nekitámaszkodik a korlátnak és egy szomorú dallamot kezd el játszani a gitáron, majd kezdi is a szöveget hozzá.* - Az éj csöndet hint, a fény búcsút int, de bennünk még ég a tűz -, minden homályt elűz... *Folytatja a szomorú dalt hangosan. Ezt a dalt az égbe küldi nevelőszüleinek. Közben szép lassan könnyek gördülnek ki csukott szemei alól. A dalt viszont hibátlanul énekli. Gyakorolt rá. Vajon mi lesz 24-én vele, ha már ma ilyen rossz kedvű? Lehet, hogy ki sem fog mozdulni a szobájából. Ki tudja. Majd kiderül.*

// Fagyika //

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Jan. 08, 2011 5:08 pm

-Igen, szerencsére. Egyébként mindig ez van. Minden olyan nyugodt, és egyszercsak megtörténik.
*Fejti ki véleményét. Eddig legalábbis így volt. Mondjuk otthon nem. Ott már előre érezte, ha történik valami, de itt nem. Nem lehet megjósolni. Közbe még mindig simogatja Renit. A válaszra elmosolyodik.*
-Ő biztosan nem szökik meg, mint a macskám. Ma még nem is láttam.
*Mondja. Elgondolkozik a Nelondos kérdésen, majd végül arra jut, hogy miért is ne? Mosolyogva válaszol.*
-De, van kedvem.

Vendég

- Én tökéletesen vagyok. Mostanában szerencsére nem történik semmi rossz. *Mondja a lánynak, egy nagy mosollyal az arcán. A kérdés hallatán még mindig mosolyogva válaszol.* - Igen. Egy kissé régebbi dal. *Mondja, miközben felnéz a csillagokra. Elmosolyodik azon, hogy milyen fényesek. Mondjuk a múltkor is így kezdődött. A Renis kérdésen elneveti magát.* - Szokása. Imád mások vállára felfutni. *mondja még mindig kuncogva.* - Igen, aranyos. *Mondja és figyeli, ahogy az állatot simogatja. Ránéz karórájára és arra gondol, hogy elmehetnének Nellonda. Mostanában alig jár oda.* - Nincs kedved lemenni a nellondi fgyizóba? *Kérdi a lánytól. Ott nagyon finom sütik vannak és nem is olyan drágák.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Jan. 08, 2011 4:51 pm

-Én jól. Nem történt semmi rossz velem. Na és te?
*Kérdez vissza. Közben egy kicsit próbálja visszaidézni a dallamot, amit Réka énekelt.*
-Magyar dal?
*Érdeklődik, bár sejti, hogy az. De a biztonság kedvéért megkérdezte, mert nem akar tévesen ítélni. Ő maga már nagyon régen énekelt, talán nyáron utoljára. Mikor felfut a vállára Reni, nevetve megsimogtaja.*
-Nagyon szereti ezt csinálni? Aranyos.
*Mondja. Említette már, de akkor is. Nem elég egyszer elmondani.*

Vendég

- Csomagol, úgy menekül innen, ahogyan tolvajok a filmben. Viszi el, azt ki neki egykoron én voltam. Valahol másvalaki várja, köszön el, rúzs kerül a szájra. Egy ölelés, még marad-e hátra, hogy elmondjam?... *Még mindig hangosan énekelve lógatja a lábát, miközben a sötétségbe bámul. majd megérkezik Hua is.* - Szia Hua! Dehogy is. Jó az egyensúly érzékem. *Mondja a lánynak mosolyogva láb lógatva.* - És, hogy vagy? *Kérdi a lánytől. A bál óta nem is látta őt. A kérdésre elmosolyodik.* - Ööö... Zséda- Fekete rúzs. Azt hiszem. *mondja kissé nevetve. Már nem nagyon emlékszik rá. Csak a szöveg ragadt meg a fejében, de az nagyon. Majd hirtelen a pele odarohan Huához és felfut a nyakához és ott kissé oda dörgölődzik a nyakához a lánynak.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Szomb. Jan. 08, 2011 4:34 pm

*Ő is a kilátóhoz igyekszik. Szüksége van egy kis nyugalomra, és ehhez most azt találta a legjobbnak, ha feljön ide. Még nem ér föl teljesen, mikor éneklést hall. Valamilyen számára ismeretlen nyelven. Mikor megérkezik, észreveszi Rékát. Legutóbb a bálon beszéltek egymással. Xiaán ma lila hanfu van, mintha egymáshoz öltöztek volna. Haja pedig ki van engedve. Meghajol a lány előtt, és így szól.*
-Szia, Réka. Nem fogsz onnan leesni?
*Kérdezi, miután odaáll a lány mellé. A világ minden kincséért sem ülne föl oda. Azután rákérdez a dalra.*
-Milyen dal volt, amit énekeltél?

Vendég

*A lány újra neki indul a 111 lépcső foknak. Kissé lihegve felér a tetejére. Régen mászta már meg, így kijött a gyakorlatból. Ruhája, fekete-lila szoknya, fekete magassarkú, fekete kabát, lila sapka, fekete cicanadrág, lila haja felkötve, aqumaritos, félholdas és monogrammos nyaklánca nyakában, oldalán tőrei és pálcája, vállán meg a kis peléje, Ren. Réka, amint felér felül a jól megszokott helyére, a korlátra. Ez valahogy már a megszokásává vált, hogy ő oda felül. Így nézi a sötétséget, a csillagokat és a pelét aki a korláton futkározik. Kuncogni kezd azon, hogy milyen kis energikus állat.* - Ma vele jön a csend, valami depi end. És én tudom mit akar, ma megint lelép, sebaj, sebaj... *Kezd énekelni egy magyar dalt jó hangosan a sötétségbe.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Jan. 04, 2011 4:33 pm

- Köszi, de Te sem panaszkodhatsz! Mosolyodik el féloldalasan, megcsillogtatva hófehér fogait. Amikor viszont Lora kimondja azt a bizonyos mondatot, szinte reflexből a daimon szájára tapasztja a kezét, és szorosabban fogja.* ~Mégis, mit képzel ő magáról?! ÉN, ARANYOS?! Kikérem magamnak...! Minden vagyok, csak aranyos nem...! Csitt.~ *Szól rá gondolatban a majomra. Kicsit zúg még a feje a hirtelen jött kiabálástól.* - Ne haragudj... De nem szereti, ha bármi szépen mondanak róla... *Magyarázkodik a lánynak.* - Egyébként mi először járunk itt, nem tudom, mennyire szeretik ezt a helyet a fiúk. Mindenesetre nekem tetszik, gyönyörű innen a kilátás, főleg, hogy odalent szikrázik a hó. *Válaszolja, és egy pillanatra a Tölgyes felé vándorol a tekintete, ahol a fákat fehér porcukor borítja.* - Szeretem a telet. *Jelenti ki, majd visszafordul a lányhoz és a daimonjához.* - Én? Én Angliából jöttem. Londonból. *Mosolyodik el.* - De a nevedből ítélve Te is biztosan valami angolszász területről érkeztél. Igazam van...?

//FAGY, Miley lépett.//

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Kedd Jan. 04, 2011 4:24 pm

- Milyen szép neved van. És megjegyzem a becenevedet. * Mosolyodik el Lora és a majomra pillant.* - Milyen aranyos. ~ De tőlem nem aranyosabb! Tudod, hogy te vagy a legaranyosabb.~ * Folyik le gondolkodásban egy a picinyke párbeszéd, mert nem akarják, hogy meghallja bárki.* - Szeretek itt lenni. És te? Gondolom ez ilyen szokásos hely a fiúknak. * Mosolyog a fiúra miközben elővesz egy hajgumit ami természetesen zöld és begumizza hosszú haját.* - Honnét érkeztél? Gondolom kicsit messzebbről.
Mármint ezt nem rossznak mondom, de látszik egy kicsit a kinézeteden. * Mosolyog még mindig, de lehet, hogy nem a mondat miatt hanem a fiú miatt? Ezt nem tudjuk meg úgy lehet soha.*