Társalgó - Konyha, étkező

Tárgy: Társalgó - Konyha, étkező Szomb. Okt. 16, 2010 7:57 pm

First topic message reminder :

A Társalgó központi terméből egy kisebb szobába nyílik egy ajtó. Nem túl nagy a hely, de esti nassolásokra, mikor már az Étkezőbe nem szabad menni kimondottan alkalmas.
Ha belépsz szemben magaddal a fal mentén végig egy pult húzódik, sok-sok szekrénnyel, ahol találsz poharakat, tányérokat, sütéshez, főzéshez is összetevőket. Meglepő lehet, de szinte minden fellelhető itt, vélhetően a mágia erejének hála, ha palacsintára vágysz, és liszt kellene biztosan lelsz egy szekrényben. Természetesen láthatod, hogy van itt csap is, kézmosáshoz, mosogatáshoz, bár utóbbi nem szükséges, hiszen a manók, mikor épp nincs itt senki sem rendet tesznek.
Egy kisebb hűtőt is találsz itt, ha valamit készítesz, és marad belőle elteheted, de ha egy szendvicset ennél ahhoz itt leled meg a felvágottat. A mélyhűtőben még különböző ízű fagyik is rejtőznek, nem árt hát jól körülnézni.
Sütőt is láthatsz, ha esetleg bonyolultabb ételt szeretnél készíteni, hisz néha az ember kedvét leli az efféle alkotásban, és nem mindig akarja a manók ételét enni, így akár a hazai ízeket is a kúriába varázsolhatod.
A szobában egyetlen kis asztalka van, maximum ketten férnek el mellette, bár szék több is akad, tehát ha arról van szó leülni le lehet, vagy kivinni az enni, innivalót a központi terembe.
írta Cirelin de Sovalon

Társalgó - Konyha, étkező - Page 39 Kitchen_by_Majoh

Diák Hozzászólások száma : 462 Kaszt : Üzenőláda :

*Amikor már majdnem befejezi a szendvicset akkor Noel megszólal. Ettől a közbeszólástól még jobban elpirul de rábólint az italra. Jobbnak gondolta ezt a megoldást.*
-Igen igen siettem ide...
*Rögtönzi és látva a fiú ügyetlenkedését mosolyog egyet. Ő is pontosan ilyen szokott lenni . *
-Köszi kérek de csak egy pohár vizet.
*Mondja mert úgysem szomjas igazán. Elég kellemetlen szokásának tartja hogy folyton elpirul de mostmár kezdi megszokni.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szer. Okt. 27, 2010 6:07 pm

*Halkan elneveti magát, amikor meghallja, hogy a lány nem jó a konyhában.* - Ne mondj ilyeneket, mert ebből is látszik, hogy még sosem láttál engem főzni. De ne is akarj. Bele se gondolj. *Fűzi egymás után a szavakat, minél elborzasztóbb legyen, de inkább komikus, mint elborzasztó. Igen nehéz procedúra azt a monstrumot enni, de neki megy, a hatalmasra tátott szájával. Eszik-eszik, miközben elmosolyodik. Elsőre nem is veszi észre, hogy Sonja elvörösödik, majd, nem igazán értvén a leányzókhoz, értetlenül megáll az evésben. Még feltűnően lenyeli a falatot, és előzékenyen felteszi kérdést, ami kissé megzavarta.* - Kicsit ki vagy pirosodva, esetleg kimelegedtél? Hozzak valamit inni? *Kérdez a fiú, és azzal a lendülettel el is indul az asztaltól, ha a lány rábólint. Ha nem, már akkor is állna fel, csak az a kérdés, hogy el is megy e innivalóért, vagy visszaül.*

Diák Hozzászólások száma : 462 Kaszt : Üzenőláda :

*Kedves mosollyal leül Noel mellé. Az ő kis sonkás szenvicse elbújhat az emeletes monstum elött amit épp a fiú töm magába . Kicsit kuncog rajta majd ő is eszegetni kezd.*
-Neked is köszi.
*Mondja*
- Hát igen nem vagyok valami jó a konyhában bár össze tudok dobni egy-két dolgot .
*Válaszol Noel kijelentésére . Evés közben fél szemével a fiúra tekint és elpirul ami elég gyakori szokása. *

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szer. Okt. 27, 2010 5:51 pm

*Szépen pakolássza a szendvicsbe a dolgokat, hús, saláta, hús, uborka, hús, szóval egy hatalmas tripla húsos szendvics lesz belőle, de hát mint tudjuk egyrészt a pasik húsevőek, másrészt meg rengeteget esznek. Így van, tény, ez van. Így lesznek nagyok és erősek, és így lesz cuki bicepszük.
Ami ezen a fiún is megtalálható. Lassan leveszi a pulcsiját, itt bent nincs szüksége rá, és már az arcpír is eltűnt a futástól az arcáról. Mikor meglátja Sonját, aki először szendvicset csinál, aztán odajön hozzá, kicsit félszegen elvigyorogja magát. * - Szia, dehogy zavarsz. Én Noel vagyok, Belsirion. *Válaszol, kedvesen, közvetlenen, miközben az alkotását egy tányérra rakja, és szépen beleharap. Hatalmas száj kell ehhez, de megvan. Lenyeli a falatot, igyekszik nem habzsolni, de ez nagy kihívás. * - Egyébként jó étvágyat. Látom nem csak né vagyok szendvics párti. *Folytatja kicsit déloldalasan elvigyorogva, miközben újra harap. Igen, a pillantásai a lányon vannak, de csak rajta vannak, többet nem csinálnak. Nem olyan tipikusan... "Vetkőzteti a szemével" nézéssel néz rá.*

Diák Hozzászólások száma : 462 Kaszt : Üzenőláda :

*Egy nagyon csinos lány jelenik meg a terem ajtajában. Mint mindig most is vonzza magához a tekinteteket. Készít magának szendvicset mert máshoz nemigen van étvágya. Körülnéz a teremben hogy mégis hova ülhetne le enni és egy srácot pillant meg. Kecses járással odamegy hozzá és kellemes hangon megszólítja.*
-Szia! Nem zavarok? Egyébként Sonjának hívnak.
*Mutatkozik be és közben kedvesen néz a srácra. *

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Szer. Okt. 27, 2010 4:33 pm

*Egy sportruhás fiú jelenik meg, a fején egy fejpánt, amit azonnal levesz amint belép, ugyanis kicsit kellemetlen, rózsaszín színben virít. Nem, egyáltalán nem illik a stílusához, épp csak egy furcsa baleset folytán lett rózsaszín. Amint belép, ismételten megkordul a gyomra. Hosszú edzésen van túl, kicsit le is izzadt, de ahelyett, hogy zuhanyozni ment volna, a bűzét legyőzte az éhség, és enni jött. Nem, amúgy nem büdös, csak a pólója a pulóvere alatt szépen a testéhez tapadt. Közelebb érve kinyitja a hűtőt és valami igazán primitívet alkot, mert a tojásrántottánál például félő lenne, hogy leégeti az egész konyhát. Valami hideg szendvics, egy pohár tej, ilyen egyszerű dolgok. Rég nem volt már "bevetésen"... Hiányoznak is az Auror társai rendesen.*

Vendég

*Mosolyogva hallgatja a beszámolót Párizs szépségeiről. A város azok közé a helyek közé tartozik, ahova a lány már nagyon rég el szeretne jutni. Persze erre nem sok esélyt lát, hisz nem mondhatni, hogy a családja annyira bővelkedne anyagiakban, az pedig, hogy ő munkát vállalhasson, bizony még messze van. A felajánlásra mosolyogva bólint.* - Ó, az nagyon jó lenne! De igazán nem akarok zavarni... *Szabadkozik, majd csak tovább hallgat. Az elharapott mondat után csak pislogva nézi, ahogy a lány folytatja az olvasást, majd olyan hirtelen borul ki, mint ahogyan az előbb felkiáltott.* - Mi..mi a baj? Hé..Miley! *Már épp vigasztalni kezdené, mikor a lány hirtelen felugrik, és egy rövid elköszönés után elviharzik a szobájába - otthagyva a halálra döbbent szőke lányt. Na ez meg mégis mi a fene volt? Biztosan szakított vele. Jó hirtelen elrohant, az tuti. Eva is eléggé meglepődött képet vág, észre sem vette, hogy mikor tűnt el onnét játszótársa. Halkan nyüsszög egyet, mire Lil ránéz.* - Szerintem is fura. Na gyere, menjünk fel a szobába...

//Köszi a játékot (= //

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 6:45 pm

*Máté után James is lassan távozóra fogja a dolgot. Jana még utánaszól, mire a fiú megremeg és visszafordul. Látja a lány angyali mosolyát és mélyen belül hibásnak érzi magát, hogy ilyen mértékű fóbiákkal küszködik. Nem elmélkedik rajta inkább sokat, kioldalog az ajtón és kanyarint egyet a kalapján. mikor kiért a konyhából, a falnak veti a hátát és kifújja magát. Egy megkönnyebbült sóhaj is elhagyja a tüdejét.*
~ Eszméletlen... Nem is tudtam, hogy errefelé ilyen izgalmas a főzés...
*Ellöki magát a faltól, majd elindul valamerre. Azonban Banán is vele tart, mivel nemigen akar magára maradni.*
- Áruló... Megvonom a mai cukorka adagodat. *közli a fiú a kis kapucínussal, majd fütyörészve távozik a folyosón.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 6:42 pm

[Liliya]

* Miley látja, hogy a lány eléggé megijed az Ő felkiáltása miatt.* - Bocsánat, bocsánat csak az ismerőseim mind megszokták, hogy hirtelenjében felszoktam kiáltani. Amúgy igen szép város, de nekem nem már megszokott. Egész életemet ott élem le. Majd ha egyszer hazautazom
ha nem nagyon lenne programod eljöhetnél velem. Jó lenne? * Kérdi közelebb menve a lányhoz leülve az egyik székre.* - Ha kimegyünk az udvarra csodálatos a kilátás az Eiffel-toronyra. Mindenki azt mondja, hogy reggel nagyon szép, de este nem látják sokszor. Este nem szép hanem csodálatos. * Maga elé gondolva a gyönyörű építményt. Ropi meg csak ugrál meg futkározik a kutya után boldogan.* ~ Legalább most nem zavar.~ * Gondolja kicsit bosszankodva, de ettől még nagyon szereti állatkáját.* - Igen nincs közel. Sokszor van honvágyaim. Hazamennék és ott megölelnék mindenkit, de főleg... * Ugyan kit ölelne meg? Mikor a levél végére ér eléggé megviseltnek látszik.* - Nem ez, ez nem lehet igaz! De miért akarja inkább ezt mintsem folytatni mindent. * Néz értetlenül. Nem elég az alig egy hónapja elhunyt barátnője, de most ez? Hatalmas könnycseppek csordulnak ki szeméből zsebkendő után kutakodva.* - Bocsánat, de, de... * Erős sírásban tör elő csak elköszönésre van ideje és felszalad szobájába ahol felfogni
sem tudja a történteket.* - Bocsánat, de ilyenkor inkább az ágyamba bújva eresztek le. Örvendtem a találkozásnak. Remélem mikor megint találkozunk jobban leszek. * Azzal hirtelenjében már látni sem lehet. Állata már ott néz szomorúan Miley kezében, de hogy került fel olyan hirtelen oda? Azt már csak Ő tudja.*

// Köszi a játékot. Smile

//

Vendég

*Máté szavaira csak összevonja a szemöldökét, és már éppen állnak neki kifejteni, hogy miben is másabb a városi tojás, mint a falusi, amikor a srác közli, hogy ő most megy. Így aztán csak nagyot sóhajt, majd csinálja tovább a rántottát. Aztán mikor meghallja a majmocskát sikonyálni, akkor oda pillant. James is kifelé sompolyogna, ha tudna. De úgy látszik a majom nem igen akarja hagyni. *
- No látom te is inkább a távozás mezejére lépnél. Hát akkor jó éjt neked. * Mondja a lány bájos, angyali mosollyal, majd azért ő még megcsinálja azt a rántottát. Mivel nem igen segítenek neki, ezért a telekinézist is beveti. A tojások lebegnek, majd összecsapódnak, hogy megtörjenek. És a többi, és a többi. Így működik ez Janánál. Aztán ha végzett, akkor megvacsorázik, majd a hálófelé veszi az irányt.*

Vendég

*Máté elkészíti a tojást, majd egy hatalmas nyújtózással közli a továbbiakat.* -Noss...én mégsem tudok veletek enni. majd máskor bepótoljuk rendben? Eszembe juttatott a múzsám egy jó történetet. Azt akarom megkreálni, és ismertek! Nem tudok várni semmivel sem. *Kuncog, majd meghajol.* -További szép napot! És neked is! *Pillant a fiúra, majd óvatosan átlép felette, és táncoló léptekkel távozik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 6:26 pm

*James biztos távolba kúszik a földön, majd az orrát tapogatja behunyja egy pillanatra a szemét. Az orra fáj, el is eredt belőle a vér, de átkozott nagy szerencséjére nem tört el. Mikor kinyitja a szemét, a két alakra pillant. Jana továbbra is készítgeti a rántottát, míg Máté segédkezik neki és közben valami tojásokról kezdenek el beszélgetni.
A fiú ide-oda kapkodja a tekintetét, miután végre eljut a tudatáig, hogy nincs a fején a kalapja. Mikor észreveszi nem messze a hűtőtől, szinte ösztönszerűen mozdulna, ám mégis meggondolja magát. Vár. A földön ücsörög és a tekintete Banánra siklik, aki a hűtő tetején táncikál, ám lejönni onnan már nem kívánkozik őméltósága.
Végül felkel, leporolja magát, majd egyetlen másodperc erejéig a konyhaajtó felé fordul.*
~ Most az egyszer ne légy hülye! Fuss, amíg még megteheted! MENEKÜLJ!
*A fiú megbabonázva áll, miközben a figyelmét elvonja a tátongó ajtó és az azon túli csábító gondolat: külvilág, kék ég, friss levegő. Ám valamiért mégis megfordul (talán a kalapért, hisz azt otthagyta) és vigyázva a lépteire, szinte lábujjhegyen lépked a két diák felé. Míg azok háttal állnak neki, addig ő felkapja a kalapját, csendben eloldalog és ez a szörnyű élmény a konyhában secc-perc alatt kitörlődik az elméjéből, mintha valami mágia segítségével kirángatták volna onnan.
A procedúra meg is kezdődik: James odasunnyog, óvatosan lehajol a kalapért, ügyelve közben a két idegenre, ám amikor a fejére helyezi és indulna el, Banán hangos makogásban tör ki.*

Vendég

[Miley]

- Aha. *Kapja fel ismét a borsót rájőve, hogy már megint elkezdett sajogni az óra tapintható emléke. A felcsattanásra kishíján elejti a hűtőeszközt, majd a lányra pislog.* - Öö... Nekem sem rémlik. *Csóválja meg a fejét, majd a lány megvilágosodására csak bólint egyet.* - Aha. Lehet. *Aztán csak nézi, ahogy az írja a levelét. * - Párizs szép hely. Egyszer szeretnék oda elmenni. *Gondolkozik el, de nem zavarja többet a látszólag eléggé szerelmes hangulatú lányt, aki rájön, hogy az igen hosszú levél a kétszeresére nőtt, ahogy megfordította a lapot. Aztán az állatokra pillant, Eva pedig felvbátorodva a reakción körülugrálja Ropit, hátha annak van kedve játszani. Lil csak emgcsóválja a fejét, majd megfordítja a fején a fagyasztott borsót.* - És...nem hiányzik? Úgy értem, Párizs eléggé messze van. *Pislog párat az eufórikus örömben úszó Mileyra pillantva.*

Vendég

*Máté is hátra ugrik, mikor a fiú megrémül, és a villájával kezd el hadonászni.* -Ha nem hagyja abba, erőszakot fogunk alkalmazni! Jöjjön elő felemelt kézzel! *Lényegében minden baj véget ért, mert Jana lecsillapította a helyzetet.* -Megfagyott a vér az ereimben! Tudod mennyire megrémültem? *Fogja a mellkasát a fiú.* -Annyira...megijedtem! Bár...ez nem volt rosszabb annál, ahogy anyám szokott nevelni. Ő szó szerint...megver. Üt, vág, varázsol. Bár az a legvégsőbb eset. Többnyire pofont szokott adni. *Elgondolkozik.* -Hol is tartottunk? Jah! Ennivaló! *Elkészíti a tojást.* -És mond csak Jana! Milyen a friss, tanyasi, vagy falusi tojás? Mi a különbség a városinál? Gömbölyűbb? Vagy...keményebb a teteje? *Pislog rá.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 6:05 pm

// Fagyasztott játék folytatása. Liliya.//

- Tégla?! * Kérdi eléggé meglepődve na meg sopánkodva. Ha tégla csattan az ember fejéhez még nagyobb baj is lehetne erős fej fájás
helyett.* - Jó hogy nem tört be a fejed. * Végre lenyugszik az aggódásból. Ezen nem tud változtatni mindenkivel törődik ha az lenne a feladata, hogy ne segítsen máson akkor abba nem menne bele. Majd amikor meghallja, hogy honnét is érkezett felcsattan.* - Bulgár?! Egyik rokonom ott él.
Nem hiszem, hogy ismered. Nem olyan család, hogy olyan sokat vannak mindenhol. Épphogy kiruccannak. * Csóválja a fejét.* - Nem hiszem, hogy találkoztunk volna már. Azért arcokra emlékszem. Diákképviselő? Akkor onnét voltál nekem olyan sunyin ismerős. * Mondja kacagva egy kicsit utána
belemeredve a válasz levél írásába. Néha, néha felszisszen, kicsit kacag, de az a kislányos mosoly végig ott ül az arcán.* - Igen otthoni. Nem ő nem idejár, sőt ő otthon van Párizsban. Ugyanis én onnét érkeztem. * Mondja nem is nézve Liliya-ra csak a a levelet írva.* - Igen aranyosnak látszik, de gonosz oldala is van. Amúgy Ropi a neve. Saját nyelvemre fordítva: Gressins. * Mosolyog lábát lóbálva. Valami oknál folyva csak megfordítja az
ismeretlen fiútól kapott levelét. Mintha valami megérzése lett volna Mileynak, mert a lap hátoldalán folytatódott a levél. Eléggé hosszú lett így válaszlevelét leteszi és a levél folytatást kezdi el olvasgatni. Közben fel, felnéz ahogy a kutyus megnézegeti kedvencét. Ropi erre csak vékony hangján
boldogan forog. Nagyon tetszik neki a társaság.*

Vendég

*Amikor Máté a frász hozza Jamesre, és az pánikrohamot produkálva nekivágódik a hűtőnek, a lány az orrnyergét kezdi el masszírozni.*
- Pasik... komolyan mondom a világ legnehezebb dolga eligazodni rajtuk... pláne ha még stikkesek is. Gábriel segíts... én vonzom a sikkes pasikat? Atyám... ilyen a világon nincs. * Morogja maga elé alíg hallhatóan, majd a kifelé igyekvő, magát kommandósnak képzelő James felé szól.* - Már nem is vagy éhes? De most komolyan... nem jönnél már vissza hogy segíts nekünk? *Majd Mátéfelé pillant.* - Te meg ne hozd rá a frászt, mert valakit egyszer elvisz a szívroham. * Közli komolyan, majd vissza fordul a tojásokhoz.* - Ami azt illeti... normális alapanyag nélkül én sem kezdek bele. Ismerd Marinénit? Naná hogy ismered. Őt mindenki ismeri... még a hülyék is. Na neki vannak érdekes tojásai... olyan... gömb alakúak. Szabályos labda forma... De ott van Julcsa néne, akinek meg olyan tojásai vannak mint egy rögbilabda... már persze alakra mondom. Nem létezik, hogy ne ismerd. Aki nem ismeri az nem ember... legalább is nem olyan ember, aki...na érted... *Mondja komolyan, miközben csinálja a dolgát.* - Na te ott szedd már össze magad, ne riadozz mint a tikok...* Mondja komolyan.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 5:56 pm

*James aprócska tudata kezdi felmondani a szolgálatot a hirtelen információlavinának köszönhetően. A lány máris úgy kezeli őt, mintha az anyja lenne, a fiú meg valami királyságról beszél, ahol valami szívkirálynő a mindent uraló hatalom. James szemei kitágulnak, majd egyre nehezebben veszi a levegőt. Banán viszont jól elvan magának a cukorkájával. Legalább most nem zavarja a fiút.
Azonban mikor Máté hirtelen James mellé bök, a szerencsétlen gyerek akarata ellenére is elkiáltja magát, majd a hűtő oldalához ugrik. Banán rémülten pattan le a fiú válláról és visítozva ugrál fel-alá, míg végül meg nem állapodik a hűtő tetején. A Blackwood gyerek azonban fejvesztve menekül, hogy elbukik a saját lábában és a hűtő oldalának csapódik (szabályosan csapódik), majd a földre zuhan és négykézláb kezd el csúszni-mászni kifelé a konyhából. Az arca vörös, a kalapja a földön... szerencse ha az orrát nem törte el...
Hát igen.
Veszély dolog a rántotta készítés. Senki se próbálja ki otthon szülői felügyelet nélkül...*

Vendég

-Hmm...szóval...nem királyi család. *Ekkor Máté nagyot sóhajt, és kuncogva elvesz egy tányért.* -Egy jobbágyhoz van szerencsénk! Vagy egy katonához. Egy dolog. Én csupán elővigyázatos vagyok, mint mindig. Szeretem a biztonságot. Főleg, amióta anyám a fejemet akarja. Mégiscsak ő a nagy gonosz! Nem lehetünk elég óvatosak...bárhol lehet. *A hozzávalókon elgondolkozik egy kicsit.* -Erdély...hmm...az ízletes hozzávalók hazája! Sosem csinálnék ételt, erdélyi hozzávalók nélkül. Igazi székely gulyás! vagy Székey, erős leves! *Nagyot szippant a levegőbe.* -Az az igazi! *Ekkor James felé fordul, és kezetráz vele, majd megveregeti a vállát.* -A nevem Czilley Máté. De hívj Kalaposnak! *Leteszi a tányért, és felüti a tojást.* -Nem értem én ezt a világot. Először háborúk, utána gonosz manók, törpék. Mi jöhet még? *Ekkor hirtelen megfordul, és James mellé mutat egy villával, mintha ott lenne valaki.* -Te meg ne nevess! Így is épp elég gondom van. Nem adnád meg nekem azt az erőt, hogy ihletem legyen! Pedig annyiszor Imádkoztam hozzád! *Szomorú arcot vág, és szipogva veri tovább a tojást.*

Vendég

- Nyugi kalapos... nem bánt ez senkit. * Mondja Jana mosolyogva, enyhítva valamelyest a feszültséget... legalábbis a terve ez lenne. Majd Máté kérdése elég kétértelmű, amit James az egyik úton, míg ő a másikon értelmet.* - Honnan hoznám máshonnan a tojásokat, ha nem a méltán híres Erdélyi fejedelemség legnagyobb udvarából? De most komolyan... tudod, hogy én csakis elsőosztályú dolgokkal működök.
* Jegyzi meg Máténak vigyorogva, majd előkap egy pár tányért.* - Na... de ha enni akarsz akkor gyere, és segíts is. Ne csak azt forszírozd, hogy a srác elviszi e a fejed, vagy sem. * Azzal odahúzza Mátét a tányérhoz, hogy bizony kezdje el felverni a tojást, ha enni akarnak. * - Te meg Fiam... mutatkozz be szépen, mosd meg a kezed, és gyere te is segíteni. * Jelenti ki James-nek. Nem, nem törődik a srác anyátlanságával.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 5:34 pm

*James épp nyúlna a hűtő ajtajához, mikor a cilindert viselő fiú belekezd a monológjába. A keze megakad és úgy kapja el a hűtőtől, mintha valami mágikus csapda várna lesben állva a figyelmetlen diákoknak felállítva. Csak pislog értetlenül, de sokkal inkább döbbenten, a szája elkerekedik és végre, végre feltör belőle valami:*
- Öööööööööööööööööööööööööööööööö... *a fiú végül becsukja a száját és egy kicsit hátrébb lép. A cilinderes fiút nézi, aki miatt egy kissé kellemetlenül érzi magát.
~ Szívkirálynő? Öldöklés? Királyi udvar? Ho-ho-hová kerültem én, te varázslatosan zseniális Merlin, segíts énrajtam!
- Ehe... ühm... hmmm... *a fiú a lányra néz, aki épp azon ügyködik, hogy rántottát készítsen magának és a vendégeinek is, akik közé James is beletartozik. Vagy tartozhat. Leemeli a kalapját, majd megvakarja feje búbját.
- Nem vagyok épp... rojális származású. Az udvarok távol állnak tőlem... *mondja óvatosan, kissé halkan és várja a Kalapos reakcióját.

Vendég

*Dobol az ujjaival az asztalon idegesen, közben a lábával ide-oda lépked. Néha a kabátját, néha meg az inge ujját igazgatja, vagy a kalapját igazítja meg. Kicsit oldalra dönti a fejét, és megszólal.* -Kisütni? Még mit nem? Árulás íze lenne! Meg kell tudnom mindent, amit tervez ellenünk. El akarja adni az iskolát a Vörös Királynőnek! De ezt nem hagyjuk ugye? Apropó...a Bölcs Hernyót sem láttam már...jó rég óta. Egyszer az álmomban jelent meg, és...*Ekkor kinyílik az ajtó, és belép rajta a fiú. Kicsit szemügyre veszi, majd amikor megbökdösi Mátét, azután janát, vagy fordítva, Máté hátraugrik.* -Vigyázz Jana! Lehet hogy anyámnak, a Szívkirálynőnek dolgozik! Elveszi a fejemet, és odaadja neki! Aztán az ebédlő fölött fog lógni trófeaként! Nem engedhetjük! Meg kell győződnünk róla, hogy nem ellenünk van. Fel kell tenni neki egy találós kérdést...*Ekkor simítgatni kezdi az állát, és csettint.* -Semmi sem jut eszembe...nem elég szoros ez a kalap... *Leveszi a fejéről, és ütögetni kezdi.* -Jah! Csináljunk rántottát...éhes vagyok. Ugye a királyi udvarból van?

Vendég

*Az első aki berobban az Őrült Kalapos... Azaz Jana kedvenc őrült kalaposa... Máté. Amint meglátja elmosolyodik.*
- Óhhh drága Kalaposom. Régen láttalak. Jó újra. Mesél mi van veled? Óhhh hogy a fehér nyulat? Nem nem láttam. De jobb is neki, mert tetszik az az óra. Könnyen lehet, hogy kisütöttem volna, és akkor most nem lenne vele gondod. Mit mondassz? Legközelebb ha látom elkapjam kisütni?
*Kérdi az elején mosolyogva, majd lassan neki is egy kissé őrültbe hajló mosoly terül el az arcán. Aztán jön James... akiről nem tudja, hogy James... de nem sokára ki fog derülni.*
- Öhm... Helló...a nevem...Jana. * Mondja. Kicsit kibillenti a zavarából az, hogy a fiú megböködi, de nem akad fenn rajta túlságosan.* - Épp tojásrántottát akarok sok sok sonkával. Velem tartotok? Csináljak nektek is? * Kérdi mind a két srácot.*

Tárgy: Re: Társalgó - Konyha, étkező Vas. Okt. 24, 2010 5:13 pm

*James lép be a terembe. Öltözete a szokásos ruhadarabokból áll: koszos, szakadtas fekete zakó, egy kopott kék farmer és egy lyukas tornacipő. A fiú a kalapját igazgatja, majd leemeli a fejéről és kibomlik a már régóta mosatlan, ragacsos szalmaszőke haja. Ide-oda kapkodja a tekintetét a teremben, míg Banán a vállán üscörögve majszol egy cukorkát.*
~ Semmi vész... csak... csak maradj nyugodt. Csak semmi vész... Ezek itt nem szellemek.
*A hűtő felé fordul, ahol észrevesz egy fura figurát, akinek az öltözéke az Őrült Kalaposéra hasonlít. Egy feketébe öltözött, csinos lánnyal beszélget, akinek a hátán egy kard pihen. Amíg a két diákot nézi, ujjaival ösztönösen elkezd dobolni a kalapja peremén, majd egy gyors mozdulattal a fejére kapja és odalép a két idegenhez. Először csak áll ott mellettük némán, a nyakát meresztgetve, hol a fiút, hol a lányt mustrálva, majd óvatosan megemeli a jobb kezét és a mutatóujját a két diáknak szegezve finoman megböködi őket. Nem szól semmit, még csak elnézést sem kér. Inkább kutakodni kezda hűtőben valami étel után*

Vendég

*Hirtelen nyílik az ajtó, nagy robajjal, és egy srác ugrik be az ajtón, az Őrült kalapos ruhájában. Cilinderére egy zsebóra van feltűzve, oldalán ott a szokásos számsor. Hát ki lenne ez, ha nem Máté?* -Tudtam! Most rajta kaptalak királynő! Tudtam hogy egy hete!...*Ekkor nagyokat pislogva Jana felé néz.* -Báthory Marijana! Micsoda kellemes meglepetés! *Odasétál, és vigyorogva kezetráz vele, miközben a fiú másik kezéből, kiesik az elmaradhatatlan kelléke, a vörös, arany mintás kis könyvecskéje.* -Mesélj valamit! Hogy vagy? Ugye nem láttad errefelé a Fehér nyulat? Mintha az előbb ide rohant volna be. Én mondom neked! Egy követ fújnak a királynővel! Az egyik pillanatban a zsebóráját mutogatja nekem a folyosó végén, a másik pillanatban összeesküszik mindenkivel. *Csettint egyet.* -Eljön még az idő, mikor a fehér királynő ül majd a trónon.* -Lebillen egy székre.* -Mit készítesz ma este? *Vigyorodik el, kicsit sunyin. Szemében most is a téboly ül.*

Vendég

*Egy lány sétál be a konyhába. Nincs kedve lemenni és a manóktól kunyerálni, ezért inkább fogja magát, és csinál valami kaját. Testét most is fekete ruha borítja. Bőr nadrág, katana, egy fekete póló. Alkarján fehér nagy vágásnyom. Egy hiéna sétál mellette nyugodtan. A lány beér, kinyitja a hűtőt majd körbe néz. Sonka, van. Kolbász van, tojás is. Kenyér a szekrényben... vaj, olaj... mi kell még egy jó rántottához? Hát persze... társaság. Ám az sajnálatos módon nincs. Sebaj. Akkor főz egyedül.*