Udvar

Tárgy: Re: Udvar Vas. Dec. 26, 2010 7:13 pm

First topic message reminder :

*Egy leányzó sétálgat, a szemét az elpusztult növények látványa vonzza, és lépten-nyomon igyekszik őket feléleszteni, segíteni nekik, különféle Természetmágiás varázslatokkal, mint Természetes körülmény teremtésével, gyógyításokkal, amikhez ért. Vagy dalol nekik valami gyógyító dalt, hátha... Csak jönne össze. Nem véletlen sétálgat itt, ugyanis amikor megtudta, hogy Andi jön, azonnal előterjesztette az egész vezetőségnek, hogy ez a diák az övé, bármelyik szakra is kerül. Mikor észreveszi, illetve, mikor Tria észreveszi, azonnal felkapja a fejét. Akármennyire fájós-lábú, és akármennyire anti-mozgékony, azonnal a lány felé veti magát, vagy inkább rá? Igyekszik azért úgy vetődni, hogy el ne essenek, akárhogy kétszer akkora mint a leányzó.* - Andiiii! *Jön a szájából a csata kiáltásszerű megszólítás és szépen öleli, szorítja, hisz olyan rég nem találkoztak. A macska nagy zöld szemeivel pislog rájuk és kicsit mintha mosolyogna... Bár a macskaszájával mindig olyan, mintha mosolyogna.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jan. 02, 2011 3:31 pm

- Isten nem létezik. Máskülönben nem hagyna szenvedni, nemde? *Mosolyodik el jéghidegen. Amikor a fiú a kalapjához nyúl, reflexből ő is így tesz; meg is igazítja a kicsit elcsúszott kőr ászt, ami a kalap fehér selyemszalagjába van tűzve. A költőinek vélt kérdésekre csak felvonja a szemöldökét, de nem válaszol. Mármint, azt illetően, hogy Máté-e, avagy valami Őrül kalapos. Csak az utóbbiakon gondolkodik el kissé.* - Minek éljek Álomvilágban, ha ezt is pontosan olyanná tudom tenni, amilyenné akarom? *Vonja meg a vállát.* ~Varázsló vagy, ember...!~ - És hogy mi vagyok én? Egy egyszerű vándormutatványos, akinek nincsenek barátai vagy családja, ámbár az van, de csak elvétve lelhető fel. Egy lány, aki a macskájával él közeli viszonyban, és imádja az őrületbe kergetni az embereket. Egy lány, akiről gyakran állítják, hogy pszichopata. Egy lány, aki bakancsban jár hóban-fagyban, de plusz harminc fokban is. *Elhallgat, mintha csak hatásszünetet tartana.* - Ugyan, kell ennél több...? *Kérdezi elégedetten. Teljes mértékben boldog, jól el van a bőrében.*

Vendég

*A fiú fájdalmasan felsóhajt.* -Tudtam hogy senki sem tud választ adni. Csodaország elbukott. A kalapos is elbukott. Elbukott minden ami a számomra létezett. Én már csak egy lélek nélküli test vagyok. Egy zombi. Valakinek sikerül széppé varázsolni az életet, valakinek nem. Számomra ez a nap, piros betűs nap. Itt bukott el, ezen a napon Czilley Máté...Az őrült kalapos. Mindennek vége már. Pedig ha visszaemlékszek, nem ilyen voltam egykoron. De rég volt már. Szinte nem is emlékszem. *Kicsit elhallgat, majd a lányra emeli a tekintetét.* -És te hogyhogy errefelé kószálsz?

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jan. 02, 2011 3:50 pm

*Igazából nem is nagyon érti, mit mond a fiú, szóval csak hallgat, majd, ha Máté abbahagyja, végül visszakérdez.* - Hogy mi? *Meg kell hagyni, tényleg elég zavaros, amit a srác magyaráz, így talán érthető, hogy nem vágja a témát a lány. A kérdésre csak megvonja a vállát.* - Macskát sétáltatok. *Körbepillant, de ismét nem látja semerre a négylábú jószágot.* - A franc essen már beléd, Arthur...! *Sziszegi a fogai között, és a fiúra néz.* - Nos, úgy tűnik megint elszelelt. Szóval megkeresem, mielőtt még valami nagyobbacska bajt csinál. Szokás szerint... *Húzza el a száját, az égre fintorog, és a kabátját összehúzva magán elindul. A hó ropog bakancsa alatt. Egy pillanatra még visszafordul.* - Sok szerencsét önmagad kereséséhez! *Búcsúzik a lány, és végül a sötét alak eltűnik a hófehér tájban.*

//Bocsi, de vissza kell érnem hatra és addig még van egy kis dolgom. Sad

Mindenesetre köszi ezt a rövid kis játékot.//

Vendég

*Megnyikordul az iskola hatalmas kapuja, először egy méretes bőrönd kerül be az udvarra, majd megjelenik a kapuban egy fekete árny, szorosan mögötte egy leopárd szedi a lábát. Újra nyikorgás, majd kisebb robajjal becsukódik a kapu az árny mögött. A fekete köpeny a földet súrolja miközben az alak sietős léptekkel indul a kúria felé. Közben többször körülnéz, vajon változott-e valami, mióta nem járt itt? Nem tűnik fel semmi változás, ám arról csak halvány információi vannak, hogy valami nagy dolog történt itt. Sajnos erről lemaradt, mondhatni fontosabb dolga volt máshol, mint hogy decemberben az iskola kapuin belül tartózkodhasson. Hirtelen elég nagy zajjal lehuppan a bőrönd a földre, mire a lány felriad gondolataiból. Hirtelen zsebébe nyúl és azonnal megnyugszik. Vajon mi lehet benne? Mi az ami ennyire megnyugtatja? Semmi nagy dolog, ám Estellának jelenleg nagyon fontos, hogy ne veszítse el. A leopárd megtorpan a bőrönd gyors földetérésén és kérdőn néz gazdájára. Mire a lány csak vállat von, pálcáját újra a bőröndre irányítja és gyors léptekkel a kúria felé siet. Belép a hatalmas kapun és eltűnik a hálók irányában.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 3:24 pm

*Az udvaron hamarosan fel lehet fedezni Susant.Sárga pulcsiban és barna selyemnadrágban.A barna csizmája van a lábán és a nyakában lóg kedvenc nyaklánca.A táskáját is magával hozta.Letelepedett egy padon is tanulni kezdett.Többek között a mai órára tanult.De tanult másra is.Mosolyogva olvasta és tanulmányozta a tudnivalókat.Semmi baja nem volt a tanulással mert régebben a nap legtöbb részét tanulással töltötte.Már megszokta, hogy folyton a könyveket kell bújni.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 3:30 pm

*Őt nem a tanulás vonzotta az udvarra, csak egy kis friss levegőre van szüksége. A benti száraz levegő nem tesz jót az egészségének, ezért jobb, ha nem kockáztat. A harcos lány harcban nagyon bátor, nem fél semmitől, de az egészségével nem játszik. Pláne nem, ha olyan betegsége van, amely eléggé sok gondot okoz neki. Rajta farmernadrág van, lila pulcsi, és hosszú kabát. Mikor kiér, észreveszi Susant. Órákon talán már látta, de még nem ismeri. Odamegy hozzá, és leül mellé.*
-Szia. Tanulsz?
*Kérdezi. Ha zavar, akkor legfeljebb elküldi a másik lány.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 3:37 pm

-Igen tanulok.Nem zavarsz, már úgyis megtanultam mindent.De egyébként Susan Wulner vagyok.*Mondja szokásos mondókáját.Miután ezt kimondta visszateszi a könyveit a táskájába és a másik lányhoz fordul.Kiváncsian mint mindig.Majd ezt mondja.*-És te mi járatban vagy erre?*Ezután elővesz a táskájából egy csomag cukrot és megkínálja iskolatársát.*-Kérsz?*Összekulcsolja a kezét is várja, hogy a lány feleljen neki.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 3:44 pm

[color=mistyrose]-Szeretsz tanulni?
*Kérdezi kíváncsian. Rápillant Susan könyvére, hogy mit is tanul, de végül feladja. Sötétben nem lát ilyeneket. Kicsit összébbfogja a kabátját, mert kezd egyre hidegebb lenni.*
-Én Yeo Jung-hwa vagyok. Nyugodtan hívj Jung-hwának. Általában senki sem tudja megjegyezni, hogy egybetartozik.
*Mondja mosoly nélkül. Még mindig nem szokott mosolyogni. Valamiért nem sikerül olyan hangulatba kerülnie, bár ha valami vicceset hall, jó eséllyel nem nevetne rajta.*
-Csak kijöttem a friss levegőre. Eléggé száraz odabent.
*Válaszolja. A cukorból most nem kér, ezt egy kézmozdulattal jelzi.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 3:53 pm

-Igazából már azt is lehetne mondani, hogy szeretek tanulni.De inkább csak megszoktam, hogy sokat kell tanulni is ezért sokat is tanulok.*Válaszol a kérdésre.Mikor a lány jelzi, hogy nem kér a cukorból ezt kérdi.*-És valami mást.Biztos van valmi olyasmi ami neked kell.Mert ebben a táskában rengeteg dolog van.A testvéreim feneketlen táskának is szokták mondani..*Mosolyog még mindig de észre veszi, hogy Jung-hwán nem viszonozza ezt.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 4:00 pm

-Tényleg? Én a harcot szeretem. A tanuláshoz sosem volt türelmem. Csak a történelmet szeretem.
*Válaszol. Mostmár tényleg kezd elég hideg lenni, ezért feláll, és járkálni kezd. Persze nem megy meszire, mert továbbra is beszélgetni szeretne. Az újabb ajánlást megint kénytelen elutasítni.*
-Köszönöm, de most nem kérek semmit. Nemrég ettem.
*Válaszol. De mostmár ő is kérdez valamit.*
-Te hogy viszonyulsz a harcművészetekhez?

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 4:07 pm

-Háát.Nem is tudom nem igen foglalkozom vele.*Válaszolta a lánynak.Majd kikort a ,,feneketlen táskájából" egy sütit és ezt mondta.*-Én viszont egész nap tanultam és csak néha ettem ezért most enni fogok.*Ezután beleharapott a sütibe és ezt mondta, miután lenyelte a falatot.*-Nekem most fel kell mennem a hálómba.De ha akarsz velem tarthatsz.A fehér tigrisbe lakom.*Mondta is összepakolt mindent és a lány válaszát várta.*

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 4:13 pm

-Jaj, nem egyértelműen tettem fel a kérdést.
*Szabadkozott. Elég gyakran előfordul vele, hogy nem egyértelműen tesz fel kérdést vagy válaszol.*
-Arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan érzel a harcművészetekkel kapcsolatban. Érdekel? Esetleg elriaszt? Vagy valami más?
*Próbálja konkretizálni a kérdést. Susan kérdésre elgondolkozik. Majd beleegyezően válaszol.*
-Szívesen elkísérlek.

Tárgy: Re: Udvar Pént. Jan. 07, 2011 4:19 pm

//Én már a fehér tigris hálóba irok//

Vendég

*Máté sétál az udvaron, beesett szemekkel. Arca sokkal fakóbb, mint szokott lenni. Rajta még mindig az Őrült kalapos felszerelés, tele zsebórákkal. Álmosan körbenéz, két kézre áll, majd úgy szemlélődik tovább. Mikor megunja, visszaáll 2 talpra, és a távolba tekint.* -Milyen egy unalmas nap. Mennyire szörnyű...*Morog, és csak szemléli a tájat.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jan. 12, 2011 4:02 pm

*Kezében teli tankönyvvel lép ki az udvarra Susan.Mellette dacosan egy macska lépked.A lány leül az egyik padra és a macskája mellé ugrik.Egészen jól összebarátkoztak.Pedig nem rég találkoztak először.Susan körbetekint észre veszi Mátét.A sárga pulcsiba és kék farmernadrágba öltözött leány.Hamar megteszi a fiú felé az első lépést egy barna cipőben.A macska követi minden lépését.Majd a lány megszólal.*-Szia Susan Wulner vagyok.És te?*Kérdezi majd alaposan szemügyre veszi a fiút.*

Vendég

*A fiú meg sem fordul, csak kémleli a tájat.* -Én vagyok a Kalapos. Az Őrült Kalapos.* Hátrafordul, és karikás, beesett szemeivel ránéz.* -Ugye mostantól te is gyűlölni fogsz? *Néz rá pislogás nélkül, majd visszafordul.* -Így lenne a legjobb, és a legszerencsésebb. Nem gondolod? lehet hogy nem ismersz, de hamarosan ismerni fogsz. Az Őrült Kalapos sosem szerencsés jel. Csak azok beszélnek velem, akik nem féltik a lelkiismeretüket...vagy saját magukat. *Nagyot sóhajt.* -Kitaszított vagyok. Elűzött...Egy vad...száműzött...*Kuncogni kezd.* -Így volt megírva.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jan. 12, 2011 4:21 pm

-Nem hiszem, hogy amiatt, hogy ilyennek irtak meg, nem beszélhetek veled.De mi az igazi neved?Nem hiszem, hogy úgy hivnak, ahogyan bemutatkoztál.*Mondja.Majd hátralökje a szemébe eső hajszálakat.Kezébe veszi a cicáját és simogatni kezdi.A macska dorombolással jelzi, hogy ez tetszik neki.Majd a szél egy kicsit felfrissíti a levegőt.És Susan megszólal:-De ha mégis nem akarsz beszélni.Visszamehetek tanulni hisz van mit.*Ennél a mondatnál kicsit szégyelli magát.*

Vendég

*Máté csak felsóhajt* -Miért lenne nevem, ha már azt mindenki elfelejtette, és teljesen felesleges? *Kuncogni kezd.* -Máté vagyok...Czilley Máté. De már annak is vége. Én az Őrült Kalapos vagyok most már. Büszke vagyok erre a névre. Mindenkiben gyanú, és kétely fogalmazódik meg. *Kuncog ismét.* -És téged hogy hívnak? És ki a macskád? Érdekes egy állat. Nekem is van egy barátom, de éppen...valószínűleg láthatatlan üzemmódban van. Érdekes...furcsa dolgokat művel néha. Úgy ahogy az anyám...róla ne is beszéljünk.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jan. 12, 2011 4:37 pm

-Susan Wulnernek.*Mondja.*~Mintha ezt nem mondtam volna el.~*Teszi hozzá gondolatban.*-A macskámat még nem neveztem el.Nem tudom mi legyen a neve.Ő is művel furcsa dolgokat.Például beszél vagy ír.*Mondja a fiúnak.Majd a zsebéből elővesz egy tábla csokit.*-Kérsz?*Kérdezi a fiútól.Azután a zsebéből valami ételt ledobja a földre.És nézi amint a macska kiugrik a kezéből.És majszolni kezdi az ennivalót.Majd visszafordul a fiú felé és vár a válaszára.*

Vendég

-Író macska! Beszélő! Kész lángész! Ebből író lesz. Vagy politikus! Ebben a mocskos világban kell valaki, aki épeszű. Lehet hogy ő lesz egyszer az iskola igazgatója! *Suttogni kezd.* -Ide is el kell egy vezetés. Mondjuk a Vörös Királynő! Érdekes lenne. legyőzi a fehéret, és a szívet. Én lennék a királyi...szabó! *Nevetgél.* Az anyám... a szív! Egyszer legyőzte a Vöröset. Börtönbe záratta. De! A Vörös kitört onnan. Az az idióta öngyilkos király, odaadta neki a kulcsot. A Szívnek sikerült megszöknie, így a Vörös királynő került a hatalomra. *Vigyorog. Tiszta Alice csodaországról beszél a fiú.* -Éééés...Nem kérek csokit köszönöm.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Jan. 12, 2011 4:49 pm

-Köszi az elismerést.*Mondja a macska mikor végzett az evéssel.Felugrott Susan kezébe.Aki ezt mondta.*-Ha nem kell csoki nyugodtan kérhetsz mást is.Valószínű van nálam.Vagyis a táskámban.*Ennél a mondatnál elmosolyodott.Majd folytatta.*-Hát nem igazán tudom ezt az igazgatóst történetet felfogni.Mert novemberben jöttem.*Furcsálta a fiú viselkedését de ezt nem mutatta ki.Hanem csak a szemébe nézett.Majd ezt mondta.*-Nekem mennem kell.Szia!*Összeszedte a cuccait és már ment is.*

Vendég

*Máté biccent, majd hevesen körbenéz.* -Mindjárt óra van. Bocs hogy így elviharzom, deee...nem szabad késni. Viszlát! *Sietősre veszi a lépteit, majd futni kezd, a távolban eltűnve*

/Köszi a játékot/

Vendég

- Van szerelem, bolondos mosolyod úgy ég szívemen, még a világot is átölelem... *Énekli egy gitárral a kezében miközben az Udvaron sétálgat. Mostanában nagyon elkapta a gitározás hangulata. Mondjuk néha a szobájában is szokott gitározgatni. Van egy dal is amit ő írt. Bár az nem ér fel a híresebb énekesekéhez. Ruhája, fekete-lila skótkockás [Only admins are allowed to see this link], fekete cicanadrág, lila [Only admins are allowed to see this link], fekete cipő lila halálfejekkel díszitve, fekete kabát, félholdas nyaklánca nyakában, oldalán tőrei és pálcája. Jól el van az énekelgetéssel. Ezzel tudja leginkább lefoglalni a gondolatait.*

Vendég

*Egy fekete csuklyás alak szeli át az udvart nyomában egy barna színű fosszával. Haja, mint mindig most is hullámosan omlik a hátára, egyébként egy fekete harisnya, combfix valamint egy miniszoknya van a lányon. Dögösnek is mondható, ha úgy tetszik a lényeg, hogy most az udvaron sétálgat. Mindenesetre fogja magát és beáll egy fa alá, úgy néz ki a csuklya rejtekéből. Várja azt a bizonyos hat órát...*

Vendég

*Ráérősen sétál ki az udvarra. Pontosabban... ő ráér. Újdonsült daimónja már nem ennyire. A dingó megbolondulva rohangál a tíz méteren belül, lelkesen, mintha most járna először az udvaron. Pedig nem, de minden alkalommal ezt csinálja. Imád a szabadban lenni. Lawrence most szándékosan ignorálja másik felét, és elgondolkozva forgatja a kezében a dínófogat, amit még nyáron kapott. Valahol a szobában hánykolódott, és ma véletlen akadt a kezei közé. Maga sem tudja, miért hozta le, és miért éppen erre mászkál. Nem szokott faliújságot olvasni, az Ariana stílusa, hogy mindennel képben van. Szóval békésen sétál, miközben egy dingó rohangászik a közelében vidáman, néha meg-megállva, és beleszagolva a levegőbe. Aztán kiszúrja Susant, mire lelkesen szalad oda hozzá, és rohanja körbe. Lawrence egy halvány félmosollyal int a lánynak, és arrafelé veszi a lépteit.* - Te hogy nem fagysz meg, jányom? *Szól oda néhány méterről.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar