Udvar

Tárgy: Re: Udvar Vas. Dec. 26, 2010 7:13 pm

First topic message reminder :

*Egy leányzó sétálgat, a szemét az elpusztult növények látványa vonzza, és lépten-nyomon igyekszik őket feléleszteni, segíteni nekik, különféle Természetmágiás varázslatokkal, mint Természetes körülmény teremtésével, gyógyításokkal, amikhez ért. Vagy dalol nekik valami gyógyító dalt, hátha... Csak jönne össze. Nem véletlen sétálgat itt, ugyanis amikor megtudta, hogy Andi jön, azonnal előterjesztette az egész vezetőségnek, hogy ez a diák az övé, bármelyik szakra is kerül. Mikor észreveszi, illetve, mikor Tria észreveszi, azonnal felkapja a fejét. Akármennyire fájós-lábú, és akármennyire anti-mozgékony, azonnal a lány felé veti magát, vagy inkább rá? Igyekszik azért úgy vetődni, hogy el ne essenek, akárhogy kétszer akkora mint a leányzó.* - Andiiii! *Jön a szájából a csata kiáltásszerű megszólítás és szépen öleli, szorítja, hisz olyan rég nem találkoztak. A macska nagy zöld szemeivel pislog rájuk és kicsit mintha mosolyogna... Bár a macskaszájával mindig olyan, mintha mosolyogna.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:13 pm

*Semmi válasz. Hát jó, ha ez van, akkor ez van. Bemegy a többiek után a megfelelő tükörbe. Nagyon nem tetszik neki az új környezet, mindig is utálta az erős színeket, és erre most jött rá. Felbukkannak a testek is, akikbe bele kellene költözni. De nem tűnnek valami meggyőzhetőnek. Laura hangját hallva nagyon is tetszik neki a megoldás, legalább már lehet tenni valamit. Előreszegezi pálcáját, és kimondja háló átok varázsigéjét.*-Gellios.*És reméli, hogy ellenfele/párja nem tudja kivédeni.*

//Párbajtan - elsődleges (Háló átok)

Ezzel a varázslattal, a varázsló képes megakadályozn a fizikális mozgásban az ellenfelet. Nem is akárhogy, mint egy megidézett mágikus hálóval. A háló a varázslat végrehajtása után közvetlen a célpontra idéződik, mondhatni rátekeredik a testére és egyre erősebb össze szorítással gátolja, majd végül lehetettlenné is teszi azt a mozgásban.A háló nagyon erős, emberi erővel széttépni mondhatni lehetetlen, csakis bestiális erővel vagy mágiával lehet a varázslatot megszűntetni. Remek varázslat ha előnyhöz akarsz jutni ellenfeleddel szembe, vagy csupán elkapni akarod és nem kioltani az életét. Persze ez is rendkívüli koncentrációt igényel így begyakorlása eléggé hosszú időbe tellhet. A hálót mágikus úton lehet védeni.//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:14 pm

*Ha elvágjuk a kék drótot bumm, ha elvágjuk a piros drótot, bumm, ha nem vágunk el semmit, bumm. Ez egy ilyen kilátástalan helyzet, de a szőke, és állandóan vidor druidalány most sem adja fel, akár szellem akár nem. A démoni sík azonban még őt is komolyságra buzdítja, így lekonyul szép metszésű ajka, ahogy a hótigrisre néz, míg az elanyátlanodva megvonja a vállát. Bianca szokta tudni a helyes megoldást minden helyzetben, ezért most rá támaszkodik. Laurára sandít, akit most a sárkány irányít. Sindol nem kicsit telepata. Kábítani kéne saját magát? Illetve a párhuzamos dimenzióban található testet? A varázstárgyai felszikráznak, hatalma teljében van, még szellemként is. A druidahercegnő kecsesen int a képmása felé, nem akar most vérontást.* Innuosis! *Suttogja, aztán már mormolja is a sugallatot.* Elalszol... *Amolyan fiatal Charles Xavier hanghordozásban. Végülis a testet most is irányítja egy párhuzamos lélek, akinek el kell sorvadnia, de ennyi önzőség belefér, már annyi jót tett másokkal.*

//Sugallat, elsődleges amm. Használatával olyasmire vehetünk rá észrevétlenül valakit, amiről eddig nem is tudta, hogy megszeretné tenni. Konkrét utasításokról van szó, amiket kiadhatunk a célszemélynek, mindössze erősen rá kell koncentrálnunk. Természetesen függ a mentális ellenállásától, hogy mennyire leszünk sikeresek. A sugallat varázslatot más nem veszi észre, mivel csak gondolati úton küldjük a parancsot. Olyan dolgot, mint öngyilkosság, vagy régi barát, hozzátartozó megölése nem kérhetünk, tehát, ami gyökeresen ellentétes az illető jellemével, de ezen kívül bármit//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:15 pm

*Épp hogy átérnek, és épp hogy a lány körbe tud nézni, és megállapítani, hogy ez a hely ismerős neki, amikor Sindol is osztozik vele a testén, azaz vele beszél. Ő maga is meglepődik, hogy mi jön ki a száján, és milyen hangon, de ő maga is felfogja. Kicsit olyan érzése van, mintha egy pillanatra hátrébb lépett volna, és Sindol pedig a helyére. Amikor újra visszakapja magát, egy pillanatra pislog párat, és csendesen elmormog maga előtt egy "huha" szócskára hasonlító dolgot. Végül ismét körbepillant, amikor már lassan szállingóznak a testek is, és félhangosan megszólal.* - Ez a világ... Nagyon hasonlít arra... Amiben a szakvezetőket láttuk azon a tükrön át... Nem? *Kérdezi a szinte senkit, mert már csak a hasonmásokra figyelmez, és keresi a sajátját. Egyik legnagyobb félelme kerül a szeme elé... Legyőzni saját magát...* - Hát akkor tánc? *Kérdezi a sajátját egy apró kis mosollyal, ezzel leplezve szívének kalimpálását, ami úgy zakatol, mint egy expressz a sínen. Egyértelmű, hogy elsőként valami távolabbi dologgal próbálkozik... Telekinézissel akarja megfojtani a hasonmást, azaz annyi levegőt elszedni tőle, hogy beájuljon...*

// Telekinézis 4. szint
Képes távolról, maximum 10 méter, valakit fojtogatni, akár véglegesen meg is fojtani. //

Vendég

*Hát akik kérdeztek Sindoltól választ nem kaptak. Mindenesetre Giselle az elsők közt érkezett meg a másik világba. A színek kicsit erősek neki, de hát nem panaszkodik. A testek előkerülnek, de meg kell küzdeni velük.* ~ Most komolyan támadjak rá magamra? *Gondolja a Belsis leányzó, majd mikor Sindol, vagy Laura megszólal odafordul.* - Szóval kábítás, szúrás és kijön a lélek? *Sorolja, bár inkább csak magának szól. Ha tényleg nem halálozik el a teste akkor a Belsis lány támad. Giselle arcán elszántság játszik. Előkerül a pálca, sőt már a lány ki is tervelte a támadást.* - Rosina Nidor. *Mondja miközben egy félkör rajzol a levegőbe, majd koppint egyet. Abba nem gondol, hogy mi lesz utána. Ha Gis teste elkábul a lány odavetődik, és megcélozza a szívét.* ~ Ha megölöm magam esküszöm, hogy visszatérek kísérteni.*Fogadkozik a lányka, és a tükördarabot tartó keze gyorsan a szív felé közeledik. Már ha elkábította, ha nem akkor Giselle kigondol egy újabb tervet.*

//TEM, másodlagos,Rózsaillat Hatása a stuporéhoz fogható, ám annál sokkal erősebb, kiterjedtebb. Míg az átok egy személyre hat, ezzel a varázslattal ha már komoly druidák vagyunk, akár 3-4 személyt is elkábíthatunk. És míg a stupor kiüti az ellenfelet, a rózsaillat hatására inkább amolyan drogos szédülést, kábulatot érez az ellenfél, amivel könnyen lefegyverezhetjük, akár ki is hallgathatjuk. Egyszerűen jó illatot érez, még akár csökkenhet is a harci kedve, elbizonytalanodhat hogy nem lépünk fel támadólag. //

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:16 pm

*Átlépve az Ének másik oldalára Alex összevonja szemöldökét. Sivár pusztaság... bár nem mintha másra számított volna. Ez egy tükörvilág és mint olyan, ott is lezajlik az, ami a saját világukba. Lauára felkapja a fejét s végighallgatja, amit a sárkány közvetít feléjük.* Hm... érdekes. *Jegyzi meg, majd visszafordul és meglátja Bianca alteregóját. Kevésbé kedves teremtés, főleg, amikor beúszik mellé Lauráé is.* ~Na hol vagy kicsi-alex...? merre jársz? bújócskázzunk?!...~ *Fűzi gondolatait és tesz pár határozott lépést előre, mikor egy sziklaszerű képződmény mögül ugyanolyan céltudatosan kiemelkedik a másik énje, dühödt pillantást vetve a Kerphina-fiúra. Alex sötét gúnnyal mosolyodik el. Nem fél meghalni, főleg mivel amúgy is halottak.* Hát jó... *Jegyzi meg, majd hirtelen felemelkedik a levegőbe (vagy mibe) pár méterre, és onnan néz le a másik testére. Ott fönn előveszi ismét a vadász énjét. Nem feltétlenül gondolja a lenti Alexet, vagy bármelyik másik lényt gonosznak, hisz bizonyára ők is csak túl akarják élni, azonban nem tudják hol vannak és szeretne megbizonyosodni, hogy valami démonfattyú nem fog idebaromkodni. Ha érez valamit, ha nem, harcképtelenné kell tegye a másik Alexet, aki hozzá hasonlóan bizonyos, hogy szintén kemény ellenfél lesz. Előkapja pálcáját a fiú és egy komoly átkot lő a másikra, azonban az könnyűszerrel védi. be kell látniuk, hogy akikkel harcolnak, azok ők maguk, hasonló képeségekkel és tachtikai gondolkodással. Így nem fog sokra menni. Olyat kell kihasználni, amit az eredeti tud és a tükör nem. Ilyen pedig kevés dolog van, viszont mivel a tükörvilágban láthatóan nincsenek tárgyai az ellenfeleknek, ez jól használható tényező. Talán a légmágia. Alex összeszedi az újdonsült légmágusi erejét és innen föntről, kb. 3 méter magasságból villámot ereszt a másik Alexre. nem fog komolyabban sérülni a test, de annyira megviseli majd, hogy ne tudjon támadni. Ha összejön a fiúnak a dolog, akkor leereszkedik és habozás nélkül vájja bele a tükördarabot tükör-Alexbe...*

//Repülés + villám: Légmágus 5. szint (tárgy miatt - Az örökkévalóság amulettje)//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:22 pm

*Mivel usernek nincs ideje varázslatot keresni, így marad a gyors megoldás. Egyszerűen akrobataként jól irányzott ugrással megpróbál a másik Bianca feje felett átugrani, majd szépen hátulról egy jól irányzott erőkesztyűs utéssel leütni. Ha sikerül, akkor mehet az üveg a szívbe, bár persze habozik, hiszen ő meg a gyilkosság...de ez a test elvileg irányítva van valami által, tehát vélhetően ezzel most nem olt ki életet, vagy efféle.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Emily: Az elaltatás jó ötletnek bizonyult, a párja azonnal el is dől, sebezhetővé vállva.
Yeo: Az ő támadása nem túl jó, hiszen lassú, mert kezdetben csak kicsit gátolja a mozgást. Hát Yeo2 Leggyorsabb csapást mér Yeora, de a hatása nem erőteljes, ugyanis csak a fájdalmat okoz él, mert egész olyan, mintha itt nem is lenne testük... Egész átlátszóak.
Aeryn: Tökéletesen hat, az áldozata szépen összecsuklik lassan.
Laura: Eléggé szadista módot talált, de a célnak megfelel, ám a fojtás elég lassú, és a hasonmás is ezzel támad vissza... Csak épp Laura kezdte előbb. Így hát a hasonmás esik össze előbb.
Giselle: Jó, és humánus választás, ám az ellenfél ismeri ezt elég jól, így ahogy elkezdi érezni, eltakarja az orcáját és Giselle felé támad egy (nem tudom mihez ért a karid, valami jelelmzővel), ami félig betalál. Így a szívszúrás csak köv körben lehet.
Alex: Tökéletes becserkészés, a hasonmás öntudatlanul esik össze, a szívébe mártott tükör pedig folyóssá válik kissé, és lassan beszívja a szív...
Bia: A két Bia eléggé azonos szinten vannak akrobatikailag, de végül az eredeti győz, mert őt midnenféle tárgy mágiája is erősíti - meg ne kérdezzétek, hogy hogyan - a mű-Biát még nem.

Közben a távolból fekete árnyak jelennek meg, olyasfélék, mint a dementorok... Csak ők a nem odaillő lelkeket akarják eltávolítani innen. És hogy hogyan lehet visszajutni? Maguk mögött egy tükröt látnak, amiben az Ének termét, de a tükör nem engedi őket át azonnal, sőt, azután sem, hogy a szívekben van az üveg. Még kell valami. Esetleg egy varázsige...? És sietve, hiszen a fekete lények közelednek.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:35 pm

*A másik Emily eldől, így szemeit lehunyva, óvatosan bele tudja vágni a szívébe a tükörcserepet.* - Egészen furcsa érzés megölni önmagamat. *Szólal meg, de nem olyan hangosan, csak a közelben lévők hallhatják, amit mond. Szóval belevágja ugye a tükördarabkát a másik szívébe, és körbepillant, a legtöbbeknek sikerült a dolog, ám amikor feljebb emeli a fejét, észreveszi a közeledő árnyakat... Nagyon vészjóslóan hatnak. Menekülni kéne.* - Szerintem iszkiri! *Kiált fel, hátha valaki még nem ocsúdott fel. Megpróbálja felemelni a testet, vagy valami, szóval hogy magával tudja vinni magát, és a tükörhöz lép, de beveri az orrát, nem mehet vissza.* - Áhh-áhh... Pont ezen gondolkodtam... hogy hogy-hogy eddig nem kellett? *Dörmögi az orra elé.* - Speculantes clavis...? *Igen, a kérdő hangsúly azért megvan, és reméli, hogy ezzel átis tud majd lépni vissza, a csarnokba.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:37 pm

*Miután Alex belevágta a tükröt a másik szívébe, immáron nylít út vanaz eggyéváláshoz, könnyedén tér bele régiúj testébe. Valójában lényegesebb változást nem érez, valami mégis más, hisz a korábbi állapot csak pusztí tillúzió volt. Alex már diadalittasan menn el erről az átkozott helyről, de hiába, nem tudnak és fel is tűnnek azok a lények.* Mi a fa... *Kezdi meg, de nem fejezi be a mondatát, hanem ránéz először Emilyre, majd Aerynre, hátha nekik van valami ötletük.* Mik ezek? *Kiált fel, majd Laurára néz.* Sárkánybarátnőd nem sugall most valami okosságot? *Kérdi tőle hangosan és már szorítja erősen a pálcát, bár legbelül tudja, hogy nem sok esélye lenne pálcával az árnyak ellen. Laura szakvezetős kijelentését egy az egyben figyelmen kívül hagyja, minden bizonnyal nem is hallotta. Másfelől nem valószínű, hogy ez a tér ugyanaz, hisz ők most egy tükörvilágban vannak, a szakvezetők pedig a démoni létsíkon, bár sanszos, hogy a kettő valahogy összefügg. Mindegy, se ideje, se kedve nincs most ezen godolkodni Alexnek, annál is inkább, mert nem is hallotta Laura megjegyzését. Aztán lőn Emily és okos és hirtelen minden összáll. Persze így is lehet, hogy az a varázsige, vagy mi nem ide szólt, de legalább valami kiindulópont lehet. Alex nem ért ehhez, nem kifejezetten látja jelenleg az összefüggéseket, csak bölcsen figyel.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:39 pm

//Bocsi, de ez most nem fog menni, njk mindketten, jó játékot.//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:42 pm

*Na tessék, most aztán jól megjárta. Ennél erősebbet kellene produkálnia. Persze nagyon fáj neki a dolog, mármint fizikailag, de nem kezd el sikoltozni, mert önfegyelemre tanították. Mégegyszer próbálkozik, de másképpen. A robbanó rúna varázslatot használja ezúttal. Az már hátha jó lesz. De attól még nagyon furcsa rátámadni szinte saját magára. Látja a közelgő dementorokat, és érzi, hogy jó lenne eltűnni innen, de hamar. *

//Rúnamágia elsődleges

Nevével ellentétben nem sok köze van a tűzgolyóhoz. Ellenben igen gonosz varázslat, amellett, hogy kiváló támadóvarázslat. Ellenfelünk testén egy apró rúna jelenik meg, ami akár kullancs, beépül a bőre alá. A gond ott kezdődik, hogy bizonyos időközönként változtatja a helyét, és ezeket a változásokat egyre erősödő robbanások kísérik., fájdalmas égési sérüléseket okozva először a bőr felszínén, később akár a húsig, csontig is hatolva. Ha ellenfelünk nincs tudatában a varázslatnak, akkor nem tudja megszűntetni, amibe akár bele is halhat, ám ha elkezdi megszűntetni, akkor viszont kellőképpen kell koncentrálnia ahhoz, hogy meg tudjuk lepni egy másik kellemes támadással. //

Vendég

*Giselle nem akart humánus megoldást választ csak hát nem akart annyira kárt tenni magában, viszont mivel a teste, vagy hasonmás ismerte a varázslatot kicsit bekattant a lányka.* ~ Vagy visszaadod a testemet, vagy nem állok jót magamért. *Morogja a Belsirionos diáklány. A drága hasonmásnak sikerül őt félig megsebeznie.* -Nem elég, hogy birtoklod a testem, de még ezt is másolod?! Szánalmas vagy. *Duzzog a lány, igyekszik ápolgatni magát. Legalábbis felméri mennyire sebezték meg. Gyűlölködő pillantást vet mű-Giselle-re. Dühében ismét lendíti a kezét, és megpróbálja beleszúrni a tükördarabot. Ha ez sikerült, mert reméli hogy sikerült rápillant a közeledő alakokra. Fogalma sincs hogy jutna vissza, hiszen annyira nem számoltak be neki. Inkább csak már htha jön az isteni szikra. Na meg arra, hogy most mi fog történni a testekkel.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 4:52 pm

*Nem megy közelebb... Nem akar... Nem mer... Amikor megérzi a visszafojtást, földbe gyökerezik a lába... Agyában egyre inkább lüktetnek a szavak. Még egy kicsit. Ki kell bírnod. Levegő kell. Levegő. Már csak pillanatok. Majd a hasonmás összeesik... és vele együtt kb az igazi Laura is. Mindössze térdre rogy, mély levegőket vesz, miközben a tükördarabon támaszkodik, és jobbját a nyakához emeli, ahol a láthatatlan kezek szorították. Majd lendül, és önön szívébe szúrja a tükröt. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a mozdulat szinte azonnal azzal a hatással jár, hogy a lány megvágja magát is, de ha ez megvan, felemeli a fejét, és a majdnem dementorokra figyelmez. Nem hiszi, hogy sok értelme lenne leállni harcolni velük... A tükör felé vetődik, ha kell akrobata képességgel, és egyre csak az jár a fejében, hogy mi volt az a két szó. Az a két szó.* - Mi volt az... Mi volt az... *Dünnyögi magában, miközben inkább fedezi a többieket, kitartott pálcával, de halottlátó képessége talán ezek ellen a mocskok ellen is jó.* ~ Sindol segíts egy kicsit... ~ *Majd Emily kimondja a háta mögött azt, amin eddig gondolkodott.* -Ezaz! *Kiált fel egy kicsit hangosabban, és elismétli a két szót.* - Speculantes clavis! *Így, hogy kimondták a helyes megfejtést, már neki is eszébe jutott, hogy pontosan mi volt. És így reményei szerint átjut a tükrön. Bár inkább vár, és később teszi, hogy segíteni tudjon legalább, ha már megölte magát ma...*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Laura a másik oldalon még: Nem kap Sindoltól választ....
Yeo: Eléggé buta megoldást választ, mert rengeteg seb jelenik meg másik énjén, de végül elveszti az az eszméletét.
Emily és Laura: Mikor kimondja a varázsigét, a testet és őt is beszippantja valami. Valami, ami fogva is tartja néhány perceknek tűnő másodpercig az éterben, mielőtt a másik oldalra megérkezne. Hatalmas ezüstösen, vagy inkább tükrösen csillogó térben van, ahogy a teste és a lelke lassan egymásba lapul, illeszkedve... Aztán a másik oldalon tér magához, a többiek még a tükrön túl.
- Tolmácsoljátok nekik! *Szól egy sürgető hang hangosan, tehát Emily is hallja Sindol hangja* - A hangod átér a tükrön, de az enyém nem, elfogyott az erőm. Mindenkinek ki kell mondani a varázsigét, csak akkor élhetik át azt, amit te, csak akkor egyesülhetnek és érhetnek ide, egyben, egy testben egy lélekkel... Siessenek!
Nem véletlen a sürgetés, Emily tehetetlenül nézi, ahogy a társaira a fekete lények erősen kínzó sugárt lőnek. Tudnak a többiek mozogni, csak kínozza őket a fájdalom, és vigyázniuk kell a testükre is... Lassan tudnak csak araszolni, de mit lépnek? Visszatámadnak, vagy tűrnek még egy kicsit, míg közelebb érnek, és kimondják a varázsigét, hogy minél előbb hazaérjenek? Melyik lenne az okosabb? Végül is Emily-n és Laurán múlik, és a saját eszükön, hogy túlélik e.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:06 pm

*Amikor kimondja a varázsigét, őt, és a másik Emily testét beszippantja valami... Valami, amit nem tud megfogalmazni, amit képtelen szavakba önteni, amiről nem tud beszélni. Valahol a két Világ között van, úgy érzi, hogy ez maga a semmi. Vagy... talán ez a minden? Néhány másodperc alatt lezajlik az egész, neki mégis percekig tűnik, ahogyan lelke átlép a testbe, és megtölti azt, az összes porcikáját, minden egyes ki pontot. Érzi, ahogyan szétárad az egész valója a testben... Nem tudja eldönteni, hogy ez kellemes, vagy inkább iszonytató érzés-e, az egész olyan bizarr. Amikor aztán magához tér az Ének Csarnokában, a tükör másik oldalán, feltápászkodik a földről - mert ha nem feküdt alaphelyzetben, akkor biztos, hogy a döbbenettől hasra vágódott - és pár pillanatig mélyeket lélegzik, érzi, ahogyan a tüdeje újra és újra megtelik az éltető levegővel. Éltető... Élet! Laurára pillant, és valami megfoghatatlan gyönyörrel az arcán szólal meg, hangja inkább suttogás, mint rendes beszéd.* - Laura... Laura, élek... Élünk... *Egy pillanatig még szuszog magában, aztán a Tündérsárkányt meghallva a tükörhöz lép, egészen közel, és megkocogtatja a lapot.* - Mondjátok ki az igét... Gyorsan! Nagyon gyorsan. Tudjátok... Speculantes... *Nem meri kimondani az egész igét, nehogy visszakerüljön.* - GYORSAN!

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:08 pm

*Ó igen, remek helyzet. Emily és Laura beszippantódnak a tükörbe. Minden bizonnyal akkro ki kell mondani a varázsigét. Emlékszik ő rá jól, egyrészt mert egy perce mondták ki előtte, másrészt aktív részese volt az előző kalandnak is, azonban jön a kínzósugár, de Alex erős gyerek, nem holmi kis fakó senki, aki nem tud megbírkózni egy kis fájdalommal (nem mellesleg Harcos is //csak épp mgé nincs beírva//).* Speculantes clavis! *Nyögi közvetlenül a tükör mellett és bármily kemény is, örülne, ha vége lenne a sugárzásnak.*

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:12 pm

*Még nem jött rá, hogy mekkora hülyeséget csinált. Beleszúrja hasonmásába a tükördarabot. Feláll, és hátranéz, mert a tükrön keresztül kellene ugye átmenni. Elindul a tükör felé, ám ekkor a dementorok átkokat lőnek ki feléjük. Nem fog visszatámadni, az biztos. Ennyit még kibír. Talán. A fájdalmakhoz hozzá van szokva, a tanulással járt. Vigyázva cipeli a párhuzamos testét, mikor meghallja Emily hangját. A varázsige folytatása beugrik neki, de nem biztos a dolgában. Szerencsére hallja, hogy mit mondott Alex. Ő is kinyögi a varázsigét, és nagyon reméli, hogy átjut. Mert már nem bírja sokáig.*

Vendég

*Emilyre és Laurára pillant, mikor kimondják az igét, vagy mit. Azt eltűnnek. A lány "kicsit" meglepődik, próbálja felidézni mit mondtak. Elég jó memóriája van Giselle-nek.A fekete lények kínzó sugárt lőnek rájuk, mire a Belsis lánynak egyetlen, bár kicsit talán kockázatos varázslat jut az eszébe.* -Tolero pato. *A maradék energiáját és erejét összeszedve köröz a pálcával a feje fölött. Remélhetőleg a lány jól döntött. Fogja a testét, és megpróbál eljutni a tükörhöz. Egy pillanatra megtorpan, majd megismétli a másik két lányt, akik előbb jutottak ki. Még szerencse, hogy nagyon jó a hallása.* - Speculantes clavis. *Nyöszörgi a lány, majd ha minden jól megy akkor csatlakozik a túloldalon lévőkhöz.*

//Aurormágia, elsődleges, Tűréshatár kitolása: A tűrshatár kitolásával saját, vagy mások tűrőképességét tolhatjuk ki. Jobban ellenáll a kínzásnak, a mentális és fizikai behatásoknak. Közvetlenül nem védekező varázslat, de erősít bennüket. Dementortámadást, mentális sokkot, varázslat okozta fájdalmakat, vallatást is jobban bírjuk. Hátránya azonban, hogy, ha nem sikerül a a külső negatív hatást megszüntetnünk, amig a tűréshatárunk kijjebb van, akkor megszünte után hirtelen nagy adagban zúdul ránk a mentális, fizikai sokk, ami elég veszélyes, hisz így könnyen elveszthetjük ítélőképességünket! ///

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:12 pm

*Nem tudja, hogy mi történt a tündérsárkánnyal, de amikor kimondja a varázsigét, vagy inkább a varázsszót, minden elreped egy pillanatra, és abban a bizonyos semmiben lebeg. Az az ismerős semmi... A semmi, amiről nem lehet eldönteni, hogy mennyi ideig vagy benne. Csendes és sötét. Megnyugtató, de felkavaró is. Majd minden szakad, fény árad körbe, mindenhova, vakítja a lányt, aki eddig a semmi sötétjét élvezte, és próbálta eldönteni, hogy nyitva van-e a szeme. De most kiderült, hogy igen, nyitva volt... Végignézi a jelenetet, majd visszazuhan a testébe. Újra ott van... A börtönben. Emily hajol fölé, és megszólal. Laura feje még kóvályog a megtört csend és a hirtelen fény hatására, de lassan magához tér.* - Valóban... Fáj is a fejem rendesen... *Mondja, és van a hangjában valami iróniára jellemző dolog. Hahó, ő vámpír, egy percet sem él. Amikor látja, hogy az Allidonos tétovázik, nem mondja ki az ige másik felét, szinte azonnal hozzáteszi.* - Clavis. *Majd jön a "gyorsan", és a nekromanta is nógatja őket egy kicsit.* - Ha kedves az életetek, akkor gyerünk!

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Végül csak-csak átér mindenki, és megtapasztalja mindazt, amit a lányok. Mikor mindenki itt van, a saját testében, melegség járja át őket, és persze közülük egyet, Yeo-t, akinek marha nagy fájdalmai vannak, a testén lévő Robbanórúnás sebek miatt. A tükörhöz közeledne a sok lény, amikor az Átjáró Én tükre talán örökre darabokra hullik... És az összes átjáró lezárul, csak tükörképek maradnak, átlátnak rajta, de át már nem léphetnek. Így talán már nem. Amúgy egymást sokkalta élénkebben látják, minden mást sokkalta lepusztultabbnak, romosabbnak.
A tükrök hirtelen váltanak, és öt személyt látnak bennük, mindannyian. Csak egy villanásnyi kép, amin egy eléggé különböző emberekből álló csapat látszik... Van ott nő és férfi, tünde és véla, ember és éjtünde...
De a kérdés kérdés maradt, valóban visszalehet hozni a szakvezetőket? Ebben a teremben talán már elfogytak a nyomok és másfelé visz az útjuk. De a saját életüket visszakapták.

// Köszönöm a részvééételt mindenkinek. //

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:28 pm

*Nem kell sokáig noszogatni a másik világban maradottakat, lassan, de biztosan megérkezik mindenki, ők is átélve azt, amit elsőkét Laura és Emily. Ahogy végigpillant a diákokon, mintha mindenki... élénkebb, élőbb lenne. A falak viszont... azok egyre romosabbak, egyre szánalmasabban néznek ki... Biztosan az az oka, hogy visszakapta az életét. De most... most mi lehet a másik Emily-vel? Hova tűnt a lelke? Mi történik most vele abban a másik világban? Test nélkül fog bolyongani... örökre? Vagy majd talán ő is elveszi egy harmadik világbéli Emily testét? Érdekes gondolatok kavarják fel, ahogy szinte tántorogva lépdel ki a csarnokból, és az udvar felé tart, arra, amerről jött. A mögötte poroszkáló diákokra emeli a tekintetét, nem tudja megszokni a gondolatot, hogy a halálból tért vissza. Olyan... bizarr ez az egész. Agyban még mindig nem fogta fel a történteket... Talán soha nem is fogja. Amikor visszaér az udvarra, erőtlenül füttyent egyet, és elindul vissza a szobájába. Eszébe sem jut, hogy Aphrodité még mindig halott...*

//Köszönöm a mesketét. ^^ //

Vendég

*Végülis áttér a túl oldalra, és kissé furcsa érzés volt egyesülni a testével, vagy mivel mert user kissé elvesztette a fonalat. Melegség járja át a lányt. Remekül érzi magát. A szokásosnál jobban. Igaz a környezet még mindig lepusztult, de ez nem érdekli a lányt. Némán bámulja a tükörképét. Aztán egy pillanatra öt teljesen idegen személyt pillant meg. Hallottál már az iskola dolgairól, így feltesz egy ostoba kérdést.* -Ők lennének az előző szakvezetők? *Megvárja a választ, majd odasiet Yeo-hoz.* -Kérlek hagyd, hogy segítsek.*A gyógyítás dalával próbálja ellátni Yeo sebeit, majd elköszön mindenkitől, és visszatér a kúriába. Persze előtte meg beleköt Alexbe, hogy azért kicsit még szórakozzon. *

//Köszi a mesét Róz. Smile

//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:33 pm

*Érzi a melegséget, majd utána mást is, méghozzá komoly fájdalmat, amivel eddig még soha nem találkozott. Nem tudja a user, hogy tudhatja-e, hogy gyakorlatilag saját magát intézte el, na mindegy. A fájdalomtól térdre esik, de kiáltozni akkor sem fog. Látja a rengeteg lényt, amik szerencsére nem tudnak átjönni. Ekkor öt személyt pillant meg a lények helyett. Nem ismerte a régi szakvezetőket és az igazgatót, de elbeszélések alapján rájuk ismert. De vajon hogy tudnának kijönni? Ekkor odalép hozzá egy ismeretlen lány, és meggyógyítja.*-Köszönöm szépen.*Suttogja, majd megpróbál felállni. Nem tudja, hogy mi történt most valójában. Feltámadt, vagy mi? Ez neki nagyon bonyolult. Elbúcsúzik a többiektől, és elindul a szobájába.*

//Köszi a mesét, nagyon tetszett, csak nem bírtam koncentrálni. Sad

//

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:34 pm

*Hát mindenki visszatért az életbe, és ahogy igyekszik felfogni, mi is van velük, észreveszi, hogy minden szín, ami személyhez köthető, egy kicsit élesebb, és minden szín, ami a helyhez, az fakó. Minden csak romosabb, de ők legalább élnek... Mármint a legtöbben... A villanásra csak visszafojtja levegőjét, azonnal felismeri a csapatot. Giselle kérdésére csendesen bólint. Ezt elegendő válasznak érzi. Végül sarkon fordul, nem köszön el senkitől, és semmitől, felkaptat a lépcsősoron, és odafenn el is tűnik a fák között... Talán csak néhányan láthatják, ahogy jó 100 méterrel arrébb valami fehér szárnyakon csap ki a fák közül, majd el is veszik a messzeségben.*

// Kőőőszi a mesét, nekem tetszett *-* Laura halál pánikban volt a hasonmás miatt >.< //

Tárgy: Re: Udvar Szer. Júl. 13, 2011 5:37 pm

*Visszatérnek hát élve és egészségesen, egészen új, friss testben. Ismét a régi a fiú ismét érzi az elemi erőt, a hatalmat, amivel megáldották születésekor, a harcosi képességeket, a varázserő minden szegletét. Szinte lubickol az árban, el is vigyorodik. Rögtön tüzet gyújt tenyerén. Mintha még a tűz is élénkebebn lángolna, mint eddig. Ez igen... ez ÉLET. Ekkro azonban a beúszó régi szakvezetők látványa hidegzuhanyként éri. Nem ismerte őekt, hisz apjával jött ide, de látott róluk már festményeket és annyira karakán személyek, hogy nehéz lenne nem rájönni, hogy ők azok.* Élnek... *Suttogja. Bár a mesélő azt sugallta, hogy tudták eddig is, hogy élnek, valójában senki sem tudhatta, maximum sejthette, hisz nem volt egyértelmű. Alexnek mindegy kitől tanul, azonban Deneriát nem komázza apja miatt, így eltökélt szándéka lesz valamit kieszelni, hogy kapcsolatot teremtsen azzal a másik világgal. Lehet, hogy az Ének csarnoka most inaktívvá vált, de ki tudja, lehetnek itt még titkok, amik a homályba vesznek... ilyen sötét, mély gondolatokkal hagyja el a csarnokot és tér vissza a roskadozó kúriába.*

» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar
» Udvar