Erkély

Tárgy: Re: Erkély Kedd Nov. 29, 2011 4:26 pm

First topic message reminder :

-Oh, így már értem. *Pillant a gyűrűre. Mondjuk tényleg nem a megszokott formájú darab, manapság nem sok fiú visel gyűrűt, főleg nem ilyen régies kinézetben. A fokhagyma kérdésre picit azért behúzza a nyakát. Végülis tényleg buta kérdés volt, de mit tudhat egy sima ember ezekről a dolgokról, főleg ha az amúgy egyáltalán nem ért a sötét dolgokhoz.* -Napirend...és étrendbeli változás ugye? *Próbál a helyzettel viccelődni picit, de még egyelőre saját maga számára nem teljesen vicces a helyzet. A többire figyel nagyon és hallgatja a beszámolót. Erről nem tudott, de akkor nem valószínű, hogy sikeres lesz a téli nagy karácsonyozás.* -Oh, értem, akkor jó eséllyel nem lesz esély nyugodt ünneplésre. Kár. *Szontyolodik el egy kicsit, de amikor a srác megfogja a kezét mosolyra vált a kissé legörbült szájszeglet. Közelebb húzódik, és belesimul az ölelésbe.* -Akit? *Áh, nem akar ő kierőszakolni semmit, meg amúgy is lehet, hogy pont nem is tudna mit kezdeni egy szemtől szembe megkapott információval. Végül aztán kicsit újfent elbizonytalanodik.* -Én tényleg nem tudom mit kezdjek veled...annyira mások vagyunk nem? *Kibontakozik az ölelésből.* -Veled túl sok rossz történt, velem pedig túl kevés, és ez gátat verhet közénk. Én nem tudnám végignézni azt, hogy te valakit... *Sejthető, hogy a befejező szó a "megölsz".* -Sőt még, ha tudok róla se biztos, hogy tudnám kezelni. *Teszi még hozzá.* -Vagy talán idővel? Vagy szerinted van, ami áthidalhat ilyen különbségeket? Azt se gondolnám, hogy jó kedvvel jönnél el velem bevásárolni, én pedig nem tudom magamat meghazudtolni. Sok minden fontos nekem, ami a te értékrendet szerint biztosan csak...butaság és jelentéktelenség. *Oldalra dönti a fejét picit. Talán, amit Nicolas lát benne nem több csak szimpla vonzalom, netán valami olyat, ami a saját sötét múltjából időnként visszarántja, de lehet hogy soha nem tudna azonosulni ezzel.*

Vendég

* Feltűnt neki, hogy a lány kerüli a pillantását, és ehhez még hozzá segíti az is, hogy hosszú a haja, kedve támadt volna kisöpörni az arcából , hogy jobban lássa akihez beszél. A leányzó eléggé szűkszavú volt.* - Foszlányokra? * Kicsit ideges lett, haragudott a lányra.* - Hol is kezdjem.. akarod, hogy elmeséljem? * Kérdi, lehet, hogy a lány rosszul érzi magát a másnaposság miatt, ismét átsétál a másik oldalára, hátha innen jobban látja majd az arcát. Mélyet sóhajt majd ő is tájat kezdi kémlelni.* - Gondoltam, hogy nem fognak összeállni reggelre a mozaik darabkák. * Mondta és közben felvázolta a tegnap történteket, elmondja a lánynak mi történt de először csak a nem olyan kínos dolgokat. Először a végével kezdte. Egy mély sóhajtás kíséretében intézte a lány felé a szavakat.* - Szóval legalább három férfit kellett levakarnom rólad kedves. Mindig olyan meggondolatlan vagy. * Kedve támadna maga felé fordítani a lányt, de ehelyett csak elkezdett körkörösen járkálni és úgy magyarázta.* - A pincér is bepróbálkozott volna nálad, ha nem jövök én.. Te is kelletlenül végigmustráltál egy ismeretlent aki a pultnál állt. És amikor hazakísértelek kifelé menet is legalább két férfi próbált elráncigálni tőlem, mert te annyira táncolni akartál. * Megállt egy helyben az ajtó előtt és nekitámaszkodott. Úgy várta a reakciókat, a leglényegesebb dolgokat még el sem mondta, de szándékában áll.*

Tárgy: Re: Erkély Szer. Május 09, 2012 5:59 pm

* A smaragdzöld tekintet a nap lemenőfélben lévő alakját figyelte, minden egyes szellő nyugtatta a lelkét, szinte teljesen megnyugodott. Magában felidézi sorra az emlékeket, a piros ruhától elindulva, szépen igyekszik végigvezetni ezeket a dolgokat. Helyenként talál üres részeket, miket nem tud hova tenni, de még jobban zavarja az a csekély emlék mikor a tünde ölében ült. ~Te jó ég... Mi a fenét csináltam én a múlt éjszaka?~ Gondolta felháborodva és utólag nagyon hálás volt, hogy tényleg a Vitéz úr talált rá. Más bizonyosan kihasználta volna, hogy kevésbé bírja jól az italt. Gondoltait megszakítja az ajtó zárjának kattanása, meg sem fordult, hisz bárki is lép be azon az ajtón nem akar vele foglalkozni. Csöndre és gondolatokra vágyik, de a hang egyértelművé teszi számára ki is van a háta mögött. Testtartása enyhén feszülté vált, arcára az próbált maszkot húzni, mi elrejt mindent, hogy erre rásegítsen előrébb dőlt, így a szőke függöny mögé bújhatott. Nem köszönt, semmit se szólt, némán hallgatta ahogy közeledik a fiú végül csak az utolsó kérdésre válaszolt, de csak csendesen. * -Foszlányokra, nem tudom pontosan mi történt. * Ha lehet akkor végig kerüli a kék szemek pillantását, ezért is nézi Eva inkább a messzi tájat. *

Vendég

* Exan is éppen az óráiról jött, ahogy kilépett a teremből a többi diákkal egyetemben esküdni mert rá, hogy a folyosón Eva alakját látta, de elnyelte a tömeg. Néha látta még a szőke lányt felbukkanni a sok ember között aki hirtelen elkanyarodott valamerre, halkan szitkozódott egyet mikor azt hitte, hogy végleg szem elől veszítette. Mintha a diákok direkt azért töltötték volna fel a folyosót, hogy megakadályozzák a lány utolérésében oly hamar tűntek el és lett üres és csöndes az egész helyiség. Belenyugodott, hogy a lány már elment, vagy esetleg csak ő képzelődött. Ha már képzelődik is a legjobb lenne kiszellőztetni a fejét, túl sok olyan dolog történt amit magában is le kell tisztáznia és még nem volt ideje rendesen átrágnia magát az egészen. Ahogy kiért viszont meglátta a korlátnál támaszkodó szőkét.* - Hát itt vagy? * Kérdi tőle és odasétál mellé, ő háttal támaszkodott a korlátnak, most jobban érdekelte a lány arca mint a nemsokára elkezdődő naplemente.* - Hogy vagy? * Jött az egyszerű kérdés, érdekelte, hogy emlékszik e még a tegnap estére, vagy legalább a fontosabb "részletekre".* - Gondolom másnaposan. * Egészítette ki a kérdését és átsétált a lány másik oldalára.* - Esetleeg... emlékszel valamire? * Kérdi reményteljes mosollyal.*

Tárgy: Re: Erkély Szer. Május 09, 2012 5:08 pm

* Kisebb fejfájással ébredezett a mai késő délelőttön Evangeline. Kezdetben semmi támpontja nem volt azzal kapcsolatban, vajon mitől is lehetett, viszont miután meglátta a piros ruhát az ágy mellett képek villantak be. A Jenilia, pincér, Exan, koktélok, kacérság... és még sok más aminek hatására a fejét fogta döbbenten. Idővel egy érzés kezdett benne kialakulni, hogy valami nagyon fontos még mindig nem jutott eszébe, valami történt közte és a Vitéz úr között. ~ De mi? Megütöttem? Beszélgettünk valamiről, mondott valamit ami...~ Túlságosan zavaros volt minden az elméjében ahhoz, hogy bármelyik gondolatfoszlányba bele tudjon kapaszkodni biztosan. Kikapott a szekrényéből egy fehér inget és szoknyát és amilyen gyorsan csak tudott elindult az óráira. A nap hátralévő részében se hagyták nyugton zavaros emlékképei, mik olykor kiegészültek. ~Azt hiszem ez az a pillanat mikor bizonyosan elhatározom: Többet nem megyek így Jeniliába!~ Gondolta dacosan a folyosókat róva, s az az érzése támadt, mintha nem lenne elég levegő számára. Az első emeleten sétált mikor meglátott egy erkélyajtót és gondolkodás nélkül lépett ki rajta. Baloldalra sétált, nem akart nagy feltűnést kelteni, táskáját mi a vállán volt hanyag modon a fal mellé tette. A korlátnak támaszkodva bámult üres tekintettel a messzeségbe.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 6:30 pm

* Natalia meglepődik egy kicsit, amikor a lány sikeresen kikerüli a varázslatát. Persze, a lelke mélyén gondolta, hogy így lesz... A gonoszság már szinte nyomtalanul eltűnt belőle, de Hinamori megpörkölődött ruháinak látványa elégtétellel tölti el. Örül, hogy sikerült a varázslata, de annak még jobban, hogy a másik szemlátomást menni készül. motyog még valamit magában, amit Nat nem nagyon ért, majd int, és távozik is.*
- Neked is további szép napot! * Kiált utána egy kicsit gúnyosan, majd felveszi a könyvét.* ~ Azért kíváncsi lennék a nevére... Muszáj elmesélnem ezt az egészet Meinek. De vajon hol lehet?~ *Mosolyogva megy fel újra a szobájába, hátha ott találja a barátnőjét. így utólag már csak viccesnek találja az esetet, és megbocsátott az ismeretlen lánynak, hiszen nem történt semmi baja.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 6:20 pm

*A lány nem tétovázott sokáig, máris küldte Hinamori felé a villámokat. Persze ez nem volt valami jó ötlet, hiszen Hinamori már fel volt készülve a támadásra, így könnyen ki tudta védeni.* -Qualitas! *Mondja ki a varázsigét, mielőtt még becsapódna a villám, és közben erősen a reflex megnövekedésre koncentrál. Hatásos volt, hiszen Hinamori reflexei annyira megerősödtek arra az egy másodpercre, hogy ki tudta kerülni a támadást, még ha csak félig is, de sikerült. A ruháját jól megpörkölte, viszont magát szerencsére meg tudta menteni.* -Ez ügyes volt.. *Mutatott a ruhájára, ami szinte már csak félig takarta el a testét. Szerencsére a jelentős részeket eltakarta.* -Azt hiszem, mára ennyi. Elég volt egy villámcsapás, és egy idegesítő pasi átverése. *Morgott magának, és közben a lányra pislogott.* -Aztán ami a villámokat illeti, látom nincs szükséged tanulásra! *Kacsintott rá, majd intett neki egyet, és elment az erkélyről egyenesen a szobája felé. Mára ennyi volt az izgalmakból. De azért érdekes egy találkozás volt, hiszen se a lány, se Hinamori nem tudja a másik nevét.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 6:05 pm

* Natalia legnagyobb örömére visszakerül a testébe. Gyorsan feláll, leporolja a ruháját, és pálcát ránt. Alapvetően békés lány, de most vérszemet kapott.*
- Nem szerettem volna játszani - eddig *mondja, és felvillantja eddig gondosan titkolt gonosz mosolyát.* Szóval azt mondod, hogy csak természetmágiásat szabad? *kérdezi, és úgy tesz, mintha nagyon elgondolkodna* Akkor mit szólsz ehhez a varázslathoz? Nemrég tanultam, és még csak néhányszor tudtam gyakorolni. Claustrum! *Kiáltja, és a kezével az ég felé mutat, majd úgy csinál, mintha lehúzna valamit. Erősen a másik lányra koncentrál, akibe ebben a pillanatban villám csap. Nat arcára megint kiül a gonosz vigyor.*

//Természetmágia III., elsődleges
Villámcsapás
Varázsige: Claustrum

Leírás: Ez a varázslat alapvetően egyszerű, a név magát adja. Segítségével villámcsapást idézhetsz meg, mely annál erősebb hatásfokú minél inkább jobbak a körülmények. Egy zárt szobában is lehetséges a megvalósítás, azokban szabadban erőteljesebb lesz, de ha még felhős is az ég, akkor lehet igazán pusztító. A villám teljes mértékben koordinált, de természetesen azok a dolgok, melyek vezetik az áramot, ezt is vezetik, tehát nem hasznos egy tó közepén állva elsütni. Abba a személybe csap a villám, akire koncentrálsz.

Hatás: Azonnali és időleges. A villám azonnal becsapódik, gyakorlott varázslók akár villámcsapás sorozatokat is létrehozhatnak, minden villámhoz egy mozdulat tartozik. Kezdők egy villámot hozhatnak létre, légmágusok, évfolyamonként, druidák (kaszt és képesség), elsődleges természetmágiával rendelkezők. //

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 5:56 pm

*A lány közben egész jól bán az új testével, hiszen még nem látott Hinamori zuhanást. Elég vicces is lenne, ha ilyen könnyen meglehetne ölni azt a lányt. Hinamori rápillant az órájára, és látja, hogy még jó pár perce van a lánynak. Kicsit elkezd unatkozni, ezért inkább feloldotta az átkot. Ha a kismadár figyelte az előző testét, akkor már újra benne is lehet.* -Elnézést kérek az előbbiért, csak gondoltam szeretnél egy kicsit játszani. *Szünetet tart, majd folytatja.* -Most te jössz, használj rajtam valami átkot, vagy támadást. Persze kizárólag csak természetmágiásat szabad! *Húzza fel a szemöldökét, hiszen kíváncsi, hogy mennyi fantázia van a lányban. Furcsa, hogy még nem is ismeri, és máris el kezd vele "játszani". Közben nem is érdekli, hogy mit akar mondani, a lány, vagy akár hogyan érez.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 5:48 pm

* Éppen rájön, hogy a madár egy rigó, mikor valaki belép az erkélyre. Mosolyogva fordul felé, örül, hogy lesz társasága és nem kell tanulnia. Mivel eddig csak kedves emberekkel találkozott, ezért duplán meglepődik, mikor a lány szóhoz sem hagyja jutni, hanem egyből pálcát ránt, és Nat nemsokára a rigó testében találja magát. Már az ágról látja, hogy a teste összecsuklik - egészen különös érzés. Az első pillanatban teljesen leblokkol az agya, azt sem tudja, mihez kezdjen. Aztán beugrik neki valami:* ~Lehet, hogy ez a lélekcserés varázslat? Mintha valamelyik órán beszéltek volna róla... És ha ez tényleg az, akkor látnom kell magamat, amíg a bűbáj tart.~ *Miután erre ilyen jól rájön, az ág széléig tipeg, ahonnét pont látja a cipője talpát.* ~Nincs is olyan messze innét az erkély korlátja... Megpróbálkozzak a repüléssel? Végül is eleget láttam már madarakat repülni, csak nem olyan nehéz. Arról nem is beszélve, hogy egyszer már voltam madártestben - még otthon, Oroszországban, mikor a természetmágiát gyakoroltam.~ *Óvatosan kiterjeszti a szárnyát, miközben szorosan markolja az ágat. Végezt egy-két próbacsapást, - nem is megy olyan rosszul - majd nagy levegőt vesz, - már ha egy madár képes rá - és elrugaszkodik. A repülés mégsem olyan egyszerű, mint várja, és a korlát is messzebb van. Nagy nehezen, és sokat verdesve leszáll a korlát legalján található faragványra, és igyekszik láthatatlan maradni,úgy, hogy egy lyukon át a testét is szemmel tarthassa, miközben már a hatásos bosszún töri a fejét.*

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 5:27 pm

*Hinamori egy kicsit csalódott abban a férfiban akit egy kicsit megkedvelt, és reménykedett, hogy ebből még össze lehet hozni valamit. Tudja, hogy a gonosz avagy ördögi emberek nehezebben képesek kimutatni az érzéseiket, hiszen szeretnek játszani a szerelemmel. Mivel nagyon elakarja felejteni azt a csókot, ezért most egy levegős helyet keres magának a kúrián belül. Lassan meg is találja a megfelelő helyet, ami nem volt más, mint az erkély. Viszont már volt ott valaki, aminek annyira nem örült, de szerencsére most éppen az optimista feje van fent. Ez persze eléggé szokatlan nála.* -Nem igaz, itt is van egy ember. Ennyire kicsi ez az iskola, hogy mindig kell valakivel találkoznom? *Neveti el magát, ám közben a bemutatkozást el is felejti. Hinamori végig pillant a lányon, és egyből kiszúrja a természetmágia tankönyvét. Érezte, hogy a lány nem nagyon akar tanulni, pedig nagyon közeledtek a vizsgák. Egy röpke pillanatra beugrott neki egy ötlet, ami nem is volt olyan kivitelezhetetlen.* -Vizsgára készülsz? Azon segíthetek! *Mondja, majd a pálcájáért nyúlt, és ki is mondta a megfelelő szavakat.* -Transmens! *Bök rá a pálcájával a lány felé, majd az előbb éneklő kismadár felé. A lányt mivel hirtelen érte a csapás, ezért nem tud védekezni, legalábbis Hinamori ezt reméli. A varázslat sikere után a kismadár és a lány testet cserél, de csak a kismadár lesz képes mozogni.* -Egy kis gyakorlásnak megteszi! *Neveti el magát. Most el van telve magával.*

//Lélektranszport: A célszemély lelkét állati testbe küldjük. Ehhez természetesen szükség van egy állatra is a közelben, maximum látótávolságban. A lélek helyet cserél az állati lélekkel. A célszemély tehát fogollyá válik az állati testben, nem lesz képes benne beszélni, emberként cselekedni, jelezni, hogy ott van. Az állati testet irányítani képes, valamelyest, de az állati lélek az eredeti testet nem, tehát az emberi test mozdulatlan lesz, míg az állati elszaladhat...bár ezzel nem ér el túlzottan nagy célt. A mágia ugyanis csak akkor oldódik fel, ha a két lélek látótávolságon belül van, azaz hiába jár le a mágia hatóideje a lelkek akkor cserélődnek csak vissza, ha újra egymás közelébe kerülnek.//

Tárgy: Re: Erkély Vas. Ápr. 29, 2012 5:05 pm

* Nat egy kellemes, napos helyet keres, hogy - milyen meglepő - olvasson. De most kivételesen nem egy regény van nála, hanem a természetmágia-tankönyve. Közelednek a vizsgák, és bármennyire okos és magabiztos, azért nem árt, ha tanul egy kicsit. Lesétál hát az első emeletre, és kilép az erkélyre. Leül az egyik székre, kinyitja a könyvét és olvasni kezd. Körülbelül egy fejezetet bír elolvasni, utána inkább a tájat figyeli. Ahogy egy madár énekelni kezd, hirtelen rettentő honvágya lesz. Becsukja a könyvét, feláll a székről, és kihajol a korláton, hogy rájöjjön, honnét jön a hang, és milyen madár adja. Hosszú, fonott copfja előrehullik.*

Tárgy: Re: Erkély Pént. Ápr. 20, 2012 5:12 pm

*Sophie végigsétál az első emeleti folyosón, majd kilép az erkélyre. Az elmúlt két órát a kúria felfedezésével töltötte, megállás nélkül járkált egyik helyről a másikba, körbejárva az épület minden kis rejtekét. Egész eddigi életét egy angliai faluban töltötte, és nagy álma volt szabadulni onnan. Most, hogy ez megtörtént, igyekszik kihasználni minden lehetőséget, hogy új dolgokat láthasson. Az erkély ugyan nem egy nemzetközi látványosság, de neki tökéletesen megfelel. A korláthoz lép és körbepillant, aztán egy kicsit kijjebb hajol és lenéz, hosszú haja előre omlik az arcába. Rengeteg érzelem kavarog benne, és úgy érzi, meg kell osztania valakivel. Az édesanyjára gondol, és elhatározza, hogy holnap ír neki egy hosszú, részletes levelet és beszámol mindenről. Még erről a szimpatikus erkélyről is. Mosolyogva nekidől a korlátnak, miközben merengve nézi a naplementét.*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Ápr. 17, 2012 6:56 pm

// Most fagy, majd folytatjuk Smile

//

Tárgy: Re: Erkély Kedd Ápr. 17, 2012 6:39 pm

* Éppen teljesen gondtalanul, gondolataiba mélyen süllyedve üldögél szinte csurom vizesen a korláton mikor egyszer csak egy mélyebb hang üti meg a fülét. Sebesen hátrapillant közben kicsit megijed mert nem számított társaságra. Persze nem bánja mert különösen társaság kedvelő fajta. Megnyugodva érzi hogy a fiú valószínűleg nem szúrta ki hogy véla. Ezzel nagyon megkönnyebbült mert nem nagyon szereti hogyha kapásból felismerik kilétét, azért mert nem büszke fajára. Sőt nem hogy nem büszke de küzdeni is próbál ellene. De sajnos sikertelenül. Aztán végre kinyögte válaszát. *
- Szia! * Köszönt neki kedvesen, arcán széles mosollyal. *
- Hogy fázom e? Nem, egyáltalán nem. * Mondta őszintén. Mivel északról érkezett ezért ez a hideg meg sem kottyan neki, sem most sem máskor. Aztán ismét csak a homlokára csapott, ami egész feltűnő lehetett. Ugyanis eszébe jutott hogy megint elfelejtett bemutatkozni. *
- Mellesleg. Cat Morgan vagyok. Belsirionos. * Mutatkozott be úgy, ahogy itt a nezában szokás. Vagyis nem szokás de általában így illik ahogy a lány megfigyelte a többi diáktól. *
- Mi szél hozott erre? * Kérdezte kíváncsian. Közben hirtelen zuhogni kezdett az eső ami szépen nyakon suhintotta Catet egy nagy adag vízzel. Ezen elnevette magát, elázott tincseit a füle mögé biggyesztette és fürkészte a fiú tekintetét. *

Tárgy: Re: Erkély Kedd Ápr. 17, 2012 6:28 pm

*Miután sikeresen beosztották a fiút, úgy gondolta itt az ideje, hogy felfedezze a kúria épületét. Lentről kezdte a dolgot, úgyhogy mondhatni a földalatti részek nagy részét sikeresen bejárta, de persze koránt sincs felfedezve az iskola. Még mindig a fekete nadrág, és a fehér ing van rajta, csak hogy egy fekete hozzáillő zakószerű valamit is magára kapott. Hosszú, szőke haja ápoltan omlik a vállaira, látszik rajta hogy nemesi fiú, bár őt ez különösebben nem érdekli... Irányát az erkély felé veszi, ahol meg is pillant egy zöld ruhába öltözött lányt, mire halkan megszólal.*
- Szia... Nem fázol idekint? *Kérdezi meg, miközben közelebb lépdel hozzá, szép, zafírkék szemeit pedig a lányra szegezi. Arca komoly, de mégis barátságos, ha a lány nyit felé, akkor természetesen be is fog mutatkozni.*

Tárgy: Re: Erkély Kedd Ápr. 17, 2012 6:14 pm

* Nns is jobb egy fárasztó hosszú nap után mint naplementekor kiülni a csendes, békés és nyugalmas erkélyre amelyik az első emeletről nyílik a magasba. Ahhoz képest hogy nincs annyira nagyon magasan még gyönyörű a kilátás és nagyon messzire elpillanthatunk ha fürkésszük a tájat. Cat is ezt tette. Nem sok lépcsőmászás után befordult az egyik folyosón és kikecmergett a teraszra. Eléggé fázhatott mert egy egyszerű kis zöld ruha van rajta. Nem hozott magával semmit, nem gondolta hogy hosszabb időre jött volna ki. Bár ki tudja mit hoz a sors. Lehet hogy éppenséggel összetalálkozik valakivel, bár nem biztos. Közelebb ment a korláthoz és kihajolt. Időközben elkezdett cseperegni a hűsítő eső. A lány kiült a korlátra és onnan lógatta lábát és hagyta hogy merő víz legyen. Nagyon szereti és tiszteli a természetet ám akadnak olyan dolgok amik igen csak nem erre utalnak. *

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 1:20 pm

Jaj Cat meg ijesztettél*mondja a lánynak mikor felriadt,közben fel ült és szét nézett*ugy látszik itt aludtam el az erkélyen*mondja és vakarja a fejét persze közben szétnéz látja-e vki Caten kivül.//FAGY//-

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 1:16 pm

* Cat kicsit megijed. Ritka látvány egy lány aki egy fotelben az erkélyen alszik. Na mindegy kapásból tudta hogy Artemis barátja ül ott. Látta rajta hogy nem pihenésből aludt el. Mivel Cat kiváló emberismerő ez nem volt nehéz feladat számára. Megsimogatta pamacsot majd odament Arthoz. Gondolta kicsit megvicceli. Az egyik vállát megkocogtatta és a másik oldalon volt guggolva. Amikor Art odanézett akkor a háta mögül szólt neki. *
- Szia Artemis! Mizujs veled? Régen láttalak. Vagyis nem olyan régen.

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 1:13 pm

*Cat arra figyelhet fel,hogy valaki alszik a fotelban de mivel nem látja igy közelebb megy*Artemis csöndesen álomba sirta magát miután Exan elment Pamacs ébren örzi az álmát igy mikor Cat-et meglátja farkát csoválva szalad oda hozzá*

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 1:08 pm

* Cat ballag fel az erkélyre. Gondolta szív egy kis friss levegőt, elvégre tegnap is itt jól érezte magát. Ujjatlan felső volt rajta és cicanadrág. Ez persze mind fekete. Térdig érő tornacipőjén neon zöld cipőfűzők tekeregtek. Most ez a kedvenc ruhája. Ja és persze haja termetes copfba volt fogva úgy hogy a vállára lógjon. *

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 11:13 am

Nem állt szándékomban zavarba hozni de ki kivánkozott ez belölem de megyek is nem akarlak zavarni tovább vagy ugy mond untatni*feláll és még mielött el megy meg probálja a lehetettlent ismét csokot nyom a srác ajkaira ami egy kicsit most hosszabbra sikeredik és ki érzik belöle,hogy a lány mit érez iránta,majd hirtelen elszakad töle és varázsol egy italt magának,hogy ne kelljen válaszolnia a tetteire*

Vendég

* Exanban megállt az ütő, kicsit elpirult, általában ő szokott kezdeményezni, ez a szituáció most kicsit irreálisnak tűnt neki. Nem nagyon volt még ilyen élethelyzetben. Hang nem jött ki a száján pedig szóra nyitotta. Arcára ha lehet még jobban kiült a meglepettség. 115 éves létére tapasztaltnak mondhatja magát az élet többi terén, viszont ha a női elmébe kell belelátni akkor valahogy leblokkol. Hihetetlennek tartotta, hogy őrá a lány úgy gondolhat. Tátva maradt a szája is, fejét elfordította, gyorsan rendszerezte magában a gondolatokat majd kék szemei ismét találkozott a lányéval. Nem tudta ilyenkor mit szokás mondani vagy mi lenne a helyes..
- Ömm kicsit zavarba hozol Art.. * vallja be a lánynak őszintén. Igazából még alig ismerik egymást, szóval annyira erős érzések mégsem alakulhattak ki Artemisben, hiszen az iskolába sem olyan régóta járnak. Alig pár hete iratkoztak csak be.*

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 11:01 am

nem.........*Mondja közben elveszi a papirzsebkendöt és megtörni a szemeit utána a fiura néz*Valoban nem csak játék volt*mondja neki a fejét lehajtja közben hiszen még könnyesek a szemei és nem szereti ha igy látja valaki őt*

Vendég

- Nem egyáltalán, ne értsd félre! * Válaszolja a lánynak kék szemei még mindig elkerekedve figyelik a lány mozdulatait aki egy fotelt varázsol magának az erkélyre és pityeregve beleül. ~ Hm vajon honnan vette ezt, ki mondta neki?~ A lány közli Exannal, hogy kicsit fáj neki. vagyis kezdett világossá válni Exannak, hogy a lány igenis mélyebb érzéseket táplál felé, mint azt ő gondolta. Megköszörülte a torkát, odasétált a lány mellé, vigasztalásképp. Exannak már voltak barátnői de igazából nem komolyan és rövid időtartamúak voltak, nem igazán értett ő a női elméhez, de a maga esetlen módján próbálta megvigasztalni a mellette pityergő leányzót, letérdelt a fotel mellé.
- Szóval az a dolog a pataknál... azt mégsem véletlenül kezdeményezted? * Kérdezi kedvesen a lánytól, közben zsebében kutat egy zsebkendő után majd mikor előhalászta átnyújtja a lánynak.*

Tárgy: Re: Erkély Szer. Ápr. 04, 2012 10:49 am

Azt nem tudom sajnos már meg mondani,kitöl hallottam de azt tudom,hogy egy picit fáj itt legbelül ez az érzés*mondja a Srácnak és a szivére mutat majd nagyon kicsit össze rázkodik lehet látni rajta,hogy sir de hallani nem lehet mert inkább csendben magában szenvedő tipus ő*Ne haragudj nem akarlak untatni a problémámmal*mondja közben egy fotelt varázsol az erkélyre és bele ül*