Kaland a felhők között

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

First topic message reminder :

Kizárólag mese alkalmával használható!

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:52 pm

*Leona megkapja a választ a kérdéseire. Tűz és föld... nem mestere, de nem baj, biztosan leverhetőek másként is. Előkészül minden eshetőségre majd tovább figyeli a királynőt. Nemsokára hangok hallatszódnak. Leona először az Amikokra gondol, hiszen repülő lények. Hátra kapja a fejét és elkerekedett szemekkel figyeli a lényt. Egyszerűen gyönyörű. Nemsokára megtudja a nevét is. *
~ Drinell~
*Ámulva nézi. Nagyon gyönyörűnek tartja. Nem tudja hogy másokra is ilyen hatással van-e vagy csak rá, de nagyon nagyon szép. Nagyon örül, mikor kiderül hogy vele kell tartaniuk. Boldogan követi a lényt, közben le sem veszi róla a szemét. Még az megragad neki hogy a városon kívülre mennek. Szeretne minél közelebb kerülni a fehér lényhez. Mellé fúrja magát. Reméli, hogy érti amit mond. Kinyitja a száját, de nem tud mit mondani majd mégis megszólal.*
- Szia! Te csak a városig kísérsz minket vagy tovább is velünk maradsz?
*Reméli, hogy kap választ.*

Diák Hozzászólások száma : 78 Kaszt :

*A kis szőke jelentőségteljesen bólogat, és megpróbálja emészteni a hallottakat.* Tehát vannak a tündérkék, nekik vannak segítőik, és az ellenség csak néha tört be ide hozzájuk, de most eldurvultak. Kezdem érteni. *vigyorog mint a tejbetök. Sajnálja, hogy a tanárnéni nem jöhet most velük, de hát ez most az nagy kalandjuk. Kap még egy segítőt is, akivel nem tudja, hogyan érdemes bánni, hiszen a buksisimi talán túl közvetlen dolog lenne így elsőre, és a fura kis lény nem biztos, hogy értékelné, már ha van anyagi teste. Mindenesetre bemutatkozik neki.* Halihó, Meriel vagyok, és azért jöttünk, hogy segítsünk. *Hadarja tisztelettudóan. Bár utcagyerek volt, legalább jómodort tanult. Óvatoskodva követi segítőjét a táborba, még nem húz pálcát, hiszen nincs közvetlen veszélyben még.*

Vendég

- Értem. Nos... köszönöm azért a választ. Ami igaz, az igaz. Nem attól függ, mennyire aranyosak. *Helyeslően bólint, majd mikor meglátja Christ, azonnal mellé lép.* - jajj drágám... De jó hogy látlak. Az utóbbi időben nem is találkoztunk. * Sóhajt boldogan, majd átöleli gyorsan a fiút, majd el is engedi, hisz szárnysuhogást hall. Mintha csak most jutna el az agyáig, hogy hol is vannak. Meg emeli egyszer, kétszer a lábát, majd mosolyogva lehajol, és megfogja a "talajt". - Hogy ez mennyire jó... Nagyon tetszik.* Aztán megnézi magának a segítőt.* - De aranyooos. Olyan mint egy szárnyas cicaaa... Ez nagyoooon aranyooooos. * Igen... Jana lelkesedik. Elképesztő milyen tud lenne ez a máskor gyilkos kirohanásokkal megáldott lány. - Tehát tűz, és föld. Ez jó... Ez Jóóóó lesz.* Mondja komolyan. Bár nincs kedve megölni egy olyan lényt sem, ami ilyen. dehát... a muszáj az muszáj. Így aztán mikor azok a lények segítenek neki repülni, vagy elmenni oda, akkor megköszöni a lénynek.* - Köszönöm szépen. * Aztán simogatni kezdi. * - Hogy te milyen aranyooos vagy.*

Vendég

*A felhők közé érve csodalátos tavaszi időjárás van, igy Clarnak már nincs szüksége a sálra,sapkára,kesztyűre. Be is teszi őket a táskájába. Mikor rálép a felhőkre kicsit besüpped a talaj alatta és elesik, ez nem meglepő hisz Clar mindig bénáskodik. Mikor mindenki felért a tanárnő elindult egy kis falu felé. Mikor beértek a faluba ámulva nézte, a tündéreket. Kicsit furcsán néztek ránk, valószinű hogy némelyik még nem is látott embert. A királynőhöz érve, meghajolt. Nem ment közelebb hisz kérdést nem tett fel, mert amit szeretett volna kérdezni azt már megkérdezték igy csak a válaszra várt.*

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

*A királynő halvány mosollyal arcán fogadja a kérdéseket és válaszol sorban. Először Sárára pillant.* -Az Amikok repülő lények, mint nálunk a legtöbb. Sosem szállnak a felhők alá, és még a határainkat sem lépték át ez előtt. Elsősorban a föld, s a tűz, amit nehezen viselnek, mivel ezek az elemek idefent nem túl gyakoriak. *Közben a tanerő Janára pillant, akinek végülis logikus kérdései vannak, bár afféle kis naivnak is mondhatóak.* -Eddig sosem támadták meg őket, talán most valamiféle mágia hatalma alá kerülhettek, ami okozta megzavarásukat, de kedves Báthory kisasszony sosem attól függ, hogy a gonosz kit bánt, hogy az mennyire bájos, sőt. *Válszol neki, de a királynő már nem, hiszen Sárának adott válaszában benne volt az is, amit Marijana kérdezett. Rose Bridget kérdésére újfent válaszol, hiszen Leona is ugyanazt kérdezte, mint Sára.* -Nem drágám, nem minket támadtak meg, hanem a városon kívül élő lényeket, akik óvnak minket, s életben tartják a felhőket, amiken élünk. *Rose Emily kérdésére csilingelően nevet fel. Nem teljesen értett meg ő sem a lényeget.* -A Turillik mi vagyunk, akiket az Amikok megtámadtak, ők segítőink. Az Amikok távol élnek innen, csupán időnként szokták segítőnk felhőit megdézsmálni, és annak mágiáját elszívni, de eddig meg volt a tökéletes egyensúly. Most talán...elszaporodtak és több kell nekik, nem tudom. Ennek kellene utána járni, de mi nem hagyhatjuk el a határokat...túl veszélyes.
*Aztán mikor már vélhetően mindenki kérdéseire fény derült a távolból szárnysuhogás csapja meg a diákok fülét, majd egy hófehér lényt látnak meg közeledni, akit a királynő kellemes mosollyal üdvözöl.* -Köszönöm, hogy eljöttél Drinell, kérlek mutasd meg a fiataloknak a táborotokat, kellene mindenki mellé egy segítő, aki elviszi az Amikokhoz. *A lény bólint, majd int a szárnyával, hogy kövessék.* -Én viszont itt kell, hogy maradjak. Szélmágusként nem léphetek az Amikok területére, mert túl könnyen észrevennének. Sok sikert! *Int a diákok után a tanerő, majd a kis lény elindul velük a városon kívülre.*

Kaland a felhők között - Page 3 Ari_repulo

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:36 pm

*Daniel továbbra sem szólal meg, illetve benne is felmerülnek azok a kérdések, amik a többieknek, de ők mind felteszik ezeket különféle formában. Nem egy eszetlen fiú, így tisztában van vele, hogy minél több információra van szükségük ahhoz, hogy győzhessenek. Alapevtően ez az egész dolog olyan különös. Ő maga nem is hallott efféle lényekről és lám, mégiscsak vannak. A Nezabar tehát kiszélesítette a világot, kiszélesítette azt, amit eddig Daniel Valóságnak nevezett. Mikor belépett az úrnő elé, egy főhajtással üdvözölte őt. Nincs különösebb mondanivalója ezen felül, amúgy se nagyon jut szóhoz. Kellemesnek ítéli meg a környezetet, kifejezetten hívogató, ráadásul az előttük álló kaland is felcsigázza képzeletetét.*

Diák Hozzászólások száma : 78 Kaszt :

[Rose, Elenia]

*Biccent Rose Brigdetnek, hiszen még tényleg nem nagyon beszélgettek, talán most lehetőség nyílik rá, ha valahol meg tudnak pihenni. Mivel jó idő van, lekapja magáról a kabátot és a sálat, majd a lépcső tetején ledobja, bizik benne, hogy még itt lesz, amikor visszajönnek. Fel sem merül benne, hogy netán nem jönnének vissza, ilyen kis naívul bizakodó lélek. A daimon is a jobb idő hatására kicsusszan az öléből, és szokás szerint felfedezőútra indul előre, hogy figyelmeztetni tudja gazdáját az esetleges veszélyről. Ahogy sétálnak befelé, a kislány ámulattal hallgatja a tanárnő elbeszélését, nem is tudja, hogy mit nézzen, mit tapintson meg elsőre, majd a fejét ingatja.* De hisz ez szörnyű, bárcsak segíthetnénk. *Beérnek a tündi királynő elé, ahol ő is tisztelettel hajlong, de megszólalni nem mer, és nem is akarja ismételni a többieket, remélhetőleg a válaszokból kiderül hogy mit tehetnének, és egyátalán milyen lények is akik a tündérek ellen törtek.*

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:35 pm

* Sheidy a többiekkel tart. Egy dozka kerül elő igazából csodálkozva nézi ,hogy mi dolguk egy dobozal amibe igazából semmi használható nem lehet. Aztán mikor kinyilik a többiek szépen sorban el indulnak. *~Ezt a sok lépcsöt mire meg mászom...anyám...~ * Aztán észreveszi a hogy a társai eltünedeznek. A lány méjlélegzetet vesz. * ~ Nyugi nem lesz baj, nem fog fájni!~ * Így neki indul első pár lépcső foknak aztán ahogy eegyre jobban felért egyre melegebb van így a lány meg szabadul kabátjától. Amikor fel ér a szája tátva marad a lenti zord undoritó idő helyet itt csicseregnek a madarak virágoznak a fák. Mi? Habcsókon járnak? *~Ez most komoly?~ * ez után követi a tanár nöt és tátót szájal bámulja a helyi furcsa házakat a lakosokat akik szinte ugyan így nézik öket. Amikor a királynő elé mennek Shiedy csendesen meghúzza magát*

Vendég

//User anyja hazaért és ugráltatja, szóval kari NJK... bocsi Cir, és sietek vissza, igyekszem majd még visszakapcsolódni. Viszont eddig tetszett az alapötlet, és szép a tündérke. *__*//

Vendég

*Chris is itt van, csak user kicsit elnézte az órát, de összekaparta magát, és jelen van. A fiú talpig feketében van, mint mindig, bár mostanság keveset mozdult ki... beteg volt a lelkem. A tanárnőt követi erre persze, és ránéz a tündérkékre, félrebillentett fejjel. Nem védik meg magukat a vallásuk miatt? Bár hivatalosan ő meg van keresztelve, meg minden, igazából sosem követte a vallást ilyen szempontból. De ez már csak ő... de nem tudja elképzelni, hogy egy egész nép ennyire vallásos legyen.* ~Középkor, Chris... Akkor sem volt az összes ember vallásos... mindig volt, aki ellenállt, meg nem aszerint élt, meg minden. Meg megszegte a szabályokat. De ezek nem emberek. Oké, oké. Point taken.~ *Valahol hátrébb álldogál, mellkasa előtt összefont kezekkel, Fekete haja arcába lóg, ráférne már egy kisebb hajvágás. Katanáját nem hozta, annyira még nem tudja használni... a tőre és a pálcája viszont nála van.*

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:30 pm

*Felérve kellemes, friss levegő csapja meg a lányt, ami nagyon jól esik neki. Nincs hideg, sőt, tavaszi időjárás van itt, még madárcsicsergés is hallatszik, ami kissé meg is lepi a lányt. Miután lelépett az utolsó lépcsőfokról, lába kissé besüppedt, de nem vészesen, szóval nem ijedt meg Rose annyira. Pedig felhőkön sétálnak, sejthette volna, hogy nem lesz olyan kemény a "talaj" , mint a földön. Amikor a tanárnő megszólal, érdeklődve néz rá, majd miután meghallgatta a szavait, elindult utána, és ámulva figyelte a kis falut. Beérve a faluba több tündér röppen ki a házakból, és figyeli meg őket, bár közel nem nagyon mernek menni. Bizonyára a többség még nem látott embert, elvégre, nem mindenkinek adatik meg az, hogy a felhőkön sétálnak. A királynőhöz érve kissé megbiccenti fejét, majd figyeli, hogy az mit mond. Segítenének. * ~Igen, segítünk, már ha tudunk ..~ * gondolta, egy percig a tanárnőre pillantva, majd vissza a királynőre. * - Üdv! A tanárnő azt mondta, hogy a Turilliket megtámadták az Amikok. Ez hogy történt? A Turulliknak van külön falvuk, vagy hogy? És fogságba is ejtették a Turullikokat? Nem mellesleg, milyen lényeg azok az Amikok, és mivel tudták megtámadni az Amikokat? * tett fel pár kérdést a lány, miközben kíváncsian várta a válaszokat. *

Vendég

[Meriel]

*Nincs ideje odalent válaszolni Merielnek, mert hirtelen odafent köt ki. Látta a tanárnő eltűnését, és tudta, hogy ez lesz, de ez még neki is sok. Mikor lelép a lépcsőről, egyenesen bele a hóba, bizony elveszti egyensúlyát, és elesik.* - Ó, hogy az a... *Morogja idegesen.* - Persze, találkoztunk, de ha jól emlékszem, még nem beszéltünk... Ő itt Diego, szintén daimón. *Mutat a tigrisre, aki szemmel láthatóan elemében van, még ha ez itt nem is hó, csak felhő.* ~Azért ne menj el messzire... Ne aggódj, itt maradok.~ *Több idejük nincs a kommunikálásra, ugyanis ekkor Elenia belekezd a tények ismertetésére. Még sosem hallott ezekről a lényekről, de a tanárnő elmondása alapján az Amikok nem túl kedves teremtések. Zsebébe nyúl hát, és előhúzza pálcáját. Ujjai finoman rákulcsolódnak a fára, de nem tesz semmi hirtelen mozdulatot. A tündérek vezetőjét megpillantva megpróbálja visszafojtani az előtörő nevetést. Semmi baj nincs vele, egyszerűen csak túlságosan is tündéri.* - Öhm... kérdezni szeretnák. *Kezd bele még mindig a nevetéssel viaskodva. Jól tudja, hogy nem kéne elrontania ezt.* - Mikor támadtak magukra ezek az... Amikok, vagy mik, és tulajdonképpen mik is ők?

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:28 pm

*Aztán mikor kiderül, hogy semmi szükség a vastag ruházatra, leveszi sálját, sapkáját és a zsebébe teszi. Tovább lépeget felfelé. Kíváncsian lép le az utolsó lépcsőfokról. Lába kicsit megsüllyed. Óvatosan lépeget tovább majd megkönnyebbülten látja, hogy nem okozott kárt semmiben. Gyorsan felzárkózik a többiekhez majd a nőt hallgatva csendben nézelődik. Fogalma sincs mik azok az Amikok. Talán majd erre is választ kapnak. Mosolyogva figyeli a házakból előröppenő apró lényeket. nagyon aranyosak és szépek. nemsokára megérkeznek és egy lényecske előtt megállnak. A tanárnő meghajol előtte. Leona követi a példáját, nem akar tiszteletlen lenni. Látja, hogy örömmel fogadják őket. *
- Milyen erejük van azoknak a bizonyos Amikoknak? Van valami gyenge pontjuk?
*Kíváncsian várja a választ. Pálcája a kabátja belsejében pihen, villámgyorsan elő tudja kapni, ha szüksége lenne rá.*

Vendég

*Janácska hallgatja a tanárnő elmondását, és arcára kiütközik egyfajta... döbbenet. Meg is szólal azonnal.*
- Elnézsét tanárnő... de... miféle elvetemült izék azok az Amikok akik ezeket a... kedves, és véleményszem szerint bájos tündéreket bántják? - Majd mikor elvezeti őket a kis fehér faluba, Jana elbűvölten nézi.* - Elnézést prof az újabb kérdésért... de... nem róluk mintázták az angyalokat? Csak mert... határozottan úgy néznek ki... noha az igazi angyalok nem... ilyen szépek. * Mondja ismét kérdezve, majd meghallgatja a többieket, van e kérdés. De azért ő is felteszi a sajátját.*
- Mit kell tudni a támadóikról felség? * A kérdést feltével előre lép, és meg is hajol a tündérek királynője előtt.*

Vendég

*Hallgatja a tanárnő szavait, és kissé félredönti a fejét. Nem hallott még ezekről a tündérekről, bár ha ilyen magasan élnek, és sosem jönnek le a földre, akkor nem is csoda. Mindenesetre követi a tanárnőt, és mikor beérnek a faluba, ő is ugyanolyan kíváncsian méregeti a tündéreket, mint azok őt. Aztán elérnek a királynőig. Annak szavaira kicsit elgondolkozik, majd megszólal.* - Üdvözöllek, ó, Turillik legszebb királynője! Természetesen segítünk Neked és a népednek. De mondd csak... pontosan miféle lények ezek az Amikok? Van esetleg valamilyen gyengepontjuk? ~ És ugye nem a víz az...? ~ *Az utolsó kérdést csak gondolatban teszi hozzá, de hogy ő vízzel nem fog varázsolgatni, az egészen biztos. Pedig minden bizonnyal elemekre lesz szükség, ha már ennyire levegővel vannak körülvéve, meg ha jól tudja, a tanárnő is elemi harci mágiát tanított, amíg tanított.*

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

*A diákok felérkeztükkor remek időben találják magukat. A lenti havas, hideg időjárás valami miatt idefent nem érvényesül, talán, sőt jó eséllyel mágia hatása lehet. Kellemes tavaszi idő van, madárcsicsergés hallatszik. Amint lelépnek a legutolsó lépcsőfokról egy picit besüpped a lábuk, mintha habcsókon, szivacson járnának egész puha a talaj, de ez nem meglepő, végülis a felhők között vannak.* -Nos itt is vagyunk, idefent laknak a Turillik, különleges tündér faj, akik nagyon ritkán, szinte sohasem látogatnak el a földre. Most viszont nagy fenyegetés zúdult rájuk. A felhőiket ilyen formájúvá és efféleképp használhatóvá kis lények a segítőik teszik, nélkülik elvesztek, összeomlanak városaik. A lényeket viszont a veszedelmes Amikok támadták meg. *Maga után inti a diákokat, hogy kövessék. Nem messze fel is tűnik egy hófehér házakból áll apró kis falucska.* -Sajnos nem avatkozhatnak közve, nem engedi a vallásuk, nem bánthatnak semmilyen élőlényt, még akkor sem, ha ezzel saját pusztulásukat segítik elő. Ezért is van szükség ránk. *Lassan beérnek a falucskába, ahol az ajtókon tündérek röppennek elő, csodálkozva néznek a diákokra, hiszen nem gyakran látnak embert, sőt többségük még sosem. El is érnek a királynő elé, aki egy kisebb felhőgomolyagon trónol. A tanerő picit hajlított térdel meghajol előtte, majd a diákokra mutat.* -Segítenénk. *Pillant a diákokra, legalábbis reméli, hogy ők is így vannak ezzel.*
-Köszönjük lentlakók, hogy eljöttetek. Nélkületek pusztulásra vagyunk ítélve. Amit kértek megadjuk, hogy könnyebben boldoguljatok. *Pillant rájuk, jelezve, hogy ha kérdés, illetve kérés van, szívesen válaszol.*

Kaland a felhők között - Page 3 Tunderke

Vendég

*Nemsokkal később megérkezett a tanárnő, és máris kezdetét vette a program. Clar szája tátva maradt mikor a kicsike dobozból egy hatalmas lépcső indult el a felhőkhöz. Nagyon remélte, hogy nem kell megmászni és természetesen nem kellett. Csodálkozva nézte ahogy a diákok eltűntek, a felhők fölé. Most ő következett, ráállt az első lépcsőfokra majd teleport segítségével máris a felhők között találta magát. A szél megcsapta az arcát igy a sálat kicsit feljebb húzta. Szerencsére tériszonya nincs. Ugy hogy remélhetőleg nem lesz semmi baj.*

Diák Hozzászólások száma : 78 Kaszt :

[Rose]

*Miután megérkezett a tanárnő, felkapja a hóból a daimont, és hevesen bólogat, hogy márpedig ő a programra jött. Nincs tériszonya, de azért eléggé húzós lesz egy korlát nélküli lépcsőn felegyensúlyozni méghozzá ki tudja milyen magasságokba. A borzot magához szorítja, aki ki sem mer nézni a lány karjának takarásából.* Sss... nem lesz baj, végülis ez kirándulás, nem a vesztőhelyre visznek. *Willen azonban nem válaszol, csak nyiszog. A szőke kislány pedig rendületlenül lépdel fölfelé, igyekszik nem remegtetni a lábait, és csak a lépcsőfokokra koncertrálni. Ám megoldódik a probléma, mert már az első lépcsőfoknál elteleportálódik, és fent köt ki. Megkönnyebbülten sóhajt, és idejének tartja körülnézni. Még a lépcső aljánál rá is köszön egy szaktársa. Kedvesen mosolyog* Persze, de azt hiszem találkoztunk már többször is Rose. Meriel Candisson vagyok, ő pedig Willen, a daimonom. *A borz kidugja a mancsát, hogy intsen, aztán már fent is vannak.* Kiváncsi vagyok, mit is takar ez a felhők közötti kaland.

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:15 pm

*Daniel is megérkezik a fellegek közé. A srácnak egyáltalán nincs tériszonya, sőt, elbővülve érzi magát idefent. Ha akarná se tudná levakarni arcáról a vigyort, mely valamiféle eufórikus állapot miatt lehet. A Nezabar egészen más, mint eddigi, szürke élete. Most kezd igazán élni. Kicsit elvont, kicsit csendes, kicsit művész, de épp ez fogja egyszer naggyá tenni a fiút. Továbbra is érdeklődéssel tekint körülöttelévő társaira, akik közt meg is pillant valakit, akit mintha már látott a belsirionosok között. Mindegy, ő maga egyelőre nem veszi fel Clarissával a kontaktust, majd ha esetleg úgy adódik a helyzet. Most csak szimplán várja a tanárnő utasításait. Ki tudja mit rejt a fenti világ? Ki tudja milyen borzalmak vannak errefelé? Egy rossz lépés és máris az élet és halál közti pengevékony útra tévedhetünk.*

Vendég

[Meriel]

*Észre sem veszi, amikor a tanárnő megjelenik. Persze, hogy nem, mivel ő a fák közül repült ki. Rose tudta, hogy Kyriake tanárnő légmágus, de ez most valahogy nem jutott eszébe, így a többiek valószínűleg előbb vették észre a tanerőt. Egy biccentéssel üdvözli őt, és figyelmesen hallgatja, amit mond. Figyeli azt is, amikor dobozt helyez a földre, és abból kanyargós lépcső bontakozik ki... Egyenesen az égbe. Normális körülmények között nagyot, és jól hallhatót nyelne, de ilyen kis "apróságokon" már nem lepődik meg. Mivel nem akarja egyedül követni a tanárnőt, Merielt szemeli ki "áldozatáulˇ, vagyis könnyed léptekkel megközelíti a lányt. Próbál kedvesen viselkedni, ugyanakkor magát szeretné adni. Nem barátokat akar szerezni.* - Üdv. Rose Bridget Verona. Velem tartasz? *Akár igen, akár nem a válasz, Diegoval együtt fellép a lépcsőre, és ha minden igaz, eltelportálódnak a felhők közé. Jó esetben szaktársa is követi őket.*

Vendég

[Leona, Sára]

* Mikor megjelenik Sára is, mosolyogva konstatálja a dolgot, majd int neki. Amint a lány odaér, azonnal rá is mosolyog.*
- Sárám... Drága barátném. De jó hogy itt vagy. Csatlakozz nyugodtan. Én szívesen veszem a dologot.* Majd Leona felé fordul* - ami azt illeti... nekem is tetszik a nyuszi. Remélem sokáig ott marad.* Mondja mosolyogva, majd aztán megjelenik még Rose is, neki int, és kicsit érdekesnek találja, hogy az mosolyog, de nem zavarja igazán. Sőt. Ennek is örül. Hiába... a mai nap ilyen. Jana örülős napot tart. Mindenkinek integet aki megérkezik. Így aztán a tanár is amikor megjelenik, ő is kap egy nagy adag integetést, majd amikor megjelenik a lépcső, kérdés nélkül megindul oda. Majd vissza fordul.*
- Jössztök? * Kérdi Sárát, és Leonát.

Vendég

*Ookami halkan felnyüszít, mikor észreveszi a tanárnőt, mire Sára is arra fordítja a fejét. A tériszony szónál kissé elhúzza a száját, majd lepillant a farkasra. Néhány mondat gondolatban, majd végül a lány szaktársára néz, aztán ha Jana és Leona is elindulnak, ő is a lépcső felé indul. Határozottan tetszik neki a lépcső ezzel a világos széllel, de látja, hogy nem lesz alkalma sokat gyalogolni rajta. Pontosabban... itt az elején nem. Ő maga is fellép az első lépcsőfokra, és mikor rögtön fentre kerül, akkor ugyan megszédül kissé, de nem esik le. Nem lenne szép. Halkan dúdolgat, valami Quimby számot, talán éppen a Sehol se talállak-ot, talán valami mást. Ugrál a sorok és a számok között, csak úgy magának dúdolgat, miközben a farkas szorosan a lába mellett lépdel.*

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:09 pm

*Az érkező Merielnek visszaint, majd mikor a tanárnő megjelenik, ellöki magát a fától, és közelebb megy a többiekhez, hogy hallja a tanerő szavait. Kedves tanárnő, párszor már tartott órát, de az utóbbi időben aligha. Bizonyára leváltották .. Érdeklődve hallgatta a nő szavait, miközben lopva körbenézett. Kétli, hogy lenne olyan, aki nem a programra jött volna, de hát lehet, hogy a tanárnő máshogy gondolja. Vállat vont a gondolatmenetére, miközben a földre tett dobozt figyelte, majd elámult. A dobozból egy hatalmas lépcsőszerűség nőtt ki, ami talán a felhőkön túl is ért. Miután felfogta, mi ez, a tanárnőre pislogott, enyhe " ez meg van hibbanva? " arckifejezéssel. De amikor meglátta, hogy nem kell megmászni a lépcsőt, csupán az első fokra kell lépni, és az elteleportál, elvörösödött. Látszik, hogy kissé kivan kapcsolva. Hisz' ez egy mágusképző. Elmosolyodott, majd ő is rálépett a lépcsőfokra, és már el is tűnt. Egyenesen a legfelső lépcsőfokon találja magát, ahol kissé megszédül ugyan, de egyensúlyát nem veszti el, és tovább lépdel.*

Tárgy: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:07 pm

*Leona figyeli az embereket. Nemsokára megjelenik a tanár és hozzájuk lépdel. Ellátja őket instrukciókkal majd letesz a földre egy dobozt és kinyitja. nemsokára megjelenik előttük egy út. Még hozzá fölfelé. Leona kicsit elsápad bár, de bátran nekiindul az útnak. Régebben volt egy kis tériszonya. Már régen járt a kilátóban, nem tudja mennyire győzte már le. kezét a zsebébe dugja és miközben lépked, felhúzza kesztyűjét és az arca köré teszi a sálat. Szeme azonban így is könnybe lábad a széltől amikor felljebb jut. Karba font kézzel sétál. nemsokára kiderül, hogy már kevésbé veszélyes a félelme de még mindig van. nem néz le, csak halad, egyenesen előre.*

Tanár Hozzászólások száma : 27 Kaszt : Üzenőláda :

Kizárólag mese alkalmával használható!