Fogadó

Tárgy: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 2:28 pm

First topic message reminder :

*Toma és Amidala érkeznek meg Nellondba, ezer éve nem jártak erre, és ideje volt már, hogy kimozduljon egy kicsit a négy fal közül. Bár nincs miért csodálkozni, a tündesrác nagyon le van törve. Sőt, ez még talán enyhe kifejezés is. Mindenesetre most jön kiszellőztetni a fejét. Jó ideig sétálgat a negyedek között, gondosan elkerülve a sötét, sikátorokkal teli utcákat. Szokásos tünderuháját öltötte ma is magára, de ez most nem kékben, hanem zöldben és barnában pompázik. Haját kiengedve hagyta, soha nem kötötte össze, így most sem teszi meg. A hosszú, kék tincsekkel csak némán játszadozik a hűvös szellő, de ez egyáltalán nem zavarja* ~Ideje lenne, ha túllépnél rajta és foglalkoznál egy kicsit magaddal is. Nem hiába rángatlak mindenhová, vissza kellene végre térned a valós életbe~ *hallja gondolatban a nőstény tigris szavait, de nem mond rá semmit, nem tud rá mit mondani, így csak némán ballag tovább* - Üljünk be valahová *veti fel az ötletet a daimón, Toma pedig csak bólint és a Fogadó felé veszi az irányt, hiszen ez van a legközelebb hozzájuk, jelen pillanatban. Amikor belép az ajtón körülnéz, de tekintete azon nyomban a tündelányon állapodik meg* ~Ajjaj, mégsem volt túl jó ötlet~ *sóhajt Amidala, de most már nem mehetnek ki, biztosan észrevették már páran* - Szép délutánt! *köszön, majd elindul a lány felé* - Üdvözlöm kisasszony! *hajol meg cseppet a lány előtt* - Hogy telnek a napjai? *na igen, a magázódás, ez most már örökre megmarad, ez is azt a távolságot szimbolizálja, ami kettejük között van. Nem ül le, meg sem kérdezi, hogy leülhet-e, lehet, hogy a tündelány nem is akar társalogni vele* - Üdvözletem Clémence, Savonn! *hajol meg a daimón is, aztán leül társa mellé és onnan figyelget mindenfelé*

Ha belépsz a masszív fa ajtón, jobbra egy nagyobb teret pillantasz meg, 20 kör alakú asztallal.. A bejárattól balra mágikus biliárd asztal, hogy ha kedved tartja játszhass. És egy mágikus flippert is találsz, ami szintén arra vár, hogy játssz vele.
A bejárattal szemben a pult, ahol a fogadós tananyázik. Mögötte üvegszekrény, benne italokat látsz. A pult előtt sorban 10 bárszék, mindegyik előtt egy kis tál, benne sós ropogtatnivalóval.
A pult baloldalán egy ajtót pillantasz meg, a mögött van az iroda, ott találod a főnököt, Björköt.
A pult jobb oldalán, az asztalok mögött egy lépcső húzódik. Odafent szépen megvetett szobákat találsz, hívogatóan egy fárasztó utazás után.
A terem fa burkolású, a barna szín dominál, de az asztalok teteje vörös márványból készült, a székeken bíbor bőrhuzat. A falakon képek lógnak, és fényképek egy-egy nagy játszmáról, ünnepségről. Minden asztalon találsz egy itallapot.
Az ajtó mögött húzódik a házirend, és a tábla az árakról.

Áru:
Alkohol mentes italok:
Jaffa sör, Mézbor, Vajsör: 55 bronz
Alkoholmentes koktélok:
Tengerszemkoktél, Mámoros éjjel, Északi szél : 70 bronz
Bólék:
Keleti egzotikum, Részeg hajnal: 77 bronz
Alkoholos italok alkoholmentes fajtái, koktéltól, (bólétól) függően más ár. 80 bronztól - 3 ezüstig
Alkoholos italok: (csak felnőtteknek):
vérnarancs pálinka, Lángnyelv whisky, Szíverősítő , Paraszt - torok, Igazgyöngy pezsgő + az előbb felsorolt koktélok valamilyen alkoholos kiegészítővel : 86 bronz

Rostos üdítők :
barack, narancs, répa, sütőtök 43 bronz
Teák:
Citromos, barackos, piócás, felhő ízű, napfény ízű: 50 bronz
Rendelhető csemegék:
Medveszem keksz, szivárvány ízű cukorka, búzadara –szelet, édeslekváros-sós bóhócos chips: 62 bronz
Kérhető reggeli :
rántotta + 3féle feltét (kolbász, sonka, lecsó)
Kenyér + vaj, felvágott, vagy méz, vagy lekvár: 1 ezüst
Mindegyikhez jár tea vagy rostos üdítő
Vacsora:
egy tál leves + valamilyen üdítő , vagy kenyér feltéttel. 1 ezüst[/color]

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Dec. 11, 2009 4:22 pm

- Nem véletlenül mondtam, hogy csak jelöltje vagyok. Bár a főztömre még soha nem volt panasz. *Nem mereng el a múlt eseményein. De sokszor használta álcaként a bejutáshoz és a beépüléshez a hentesi és a főzési tudományát. Igaz utóbbiről nem volt hivatalos papírja, de volt kiktől megtanulnia. A falhajtott lap utatenged számára és belép a pult mögé. A fogadóst követi a konyhába.* - Japánból jöttem. Ott sokfelé dolgoztam. *Azzal megveregeti a dossziét amit a kezében fog.* ebben minden korábbi munkahelyem benne van és a tulajdonosk ajánlólevelei is. elsősorban hentesként dolgoztam. Ez az elsődleges szakmám. A szakácsmesterséget már utazásaim során szedtem fel magamra. Mindenhol ahol jártam, az elsődleges dolog volt, hogy megismerkedtem a helyi ételekkel. 14 éves koromtól kezdve hentesnek tanulok.

Vendég

*Meg is jött nem sokkal, hogy kihörpintette az utolsó korty sörét is. Ki nem lépett a pult mögül, megvárta, hogy a férfi lépjen oda hozzá.*
-Jó estét kívánok. Hát az még elválik, előbb lássam mit művel ott hátul. *Közben felhajtja a pult lapját, és beljebb invitálja a "színfalak" mögé. Int Pandorának, hogy jöjjön előre, amíg ő hátul az új hentesjelölttel foglalkozik.*
-Meséljen magáról valamit! Honnan jött, mit csinált? Mióta foglalkozik a hetességgel?
*Pár kérdés, de ezek úgysem döntőek, az egész csak formalitás, ki is hagyhatnák. A puding próbája az evés, az új szakácsé meg főleg.*

Tárgy: Re: Fogadó Pént. Dec. 11, 2009 4:07 pm

*Hiei a szokásos ruházatától eltérően, mely fekete volt, most fehér színű nadrágban, és pulóverben érkezett a lépcsőn lefelé. Járása nyugodt, könnyed. Hóna alatt egy felgöngyölt bőrt cipel, mely eléggé nagy átmérőjű. Másik vállán egy összehajtogatott fehér kötényt cipel.*
- Jó estét kívánok fogadós uram! Én volnék az új hentes és szakácsjelöltje.
*A férfi fedetlen fővel van, haja most is mint mindíg égnek meredezik, mintha a haja normálisan is csak ebben a pozícióban lenne hajlandó megmaradni. Arcát nem kell borotválnia, hiszen ott szőr még soha sem nőtt neki. Kezében egy dossziét tart. Ki tudja mi van benne.*

Vendég

*Lassan öt óra nincs sok hátra az esti csúcsforgalomig, és pontosan akkorra beszélt meg találkozót az új hentessel, hogy mielőtt munkába fogná egy kicsit elbeszélgessen vele. Nem szándékozik sokat beszélni, inkább munka közben nézi meg, akár csak az eddigi összes alkalmazottját.
Most is a pult mögött áll, és azt a pár embert nézi aki a biliárd körül álldogálnak dákókkal a kezükben. Közben egy korsó hideg sört szorongat a kezében. Bár a korsónak már csak az alsó negyedében van sör ez nem zavarja. ~Na vajon mennyit fog késni? A hentesek mind maguknak való emberek." *Van egy sajátos véleménye a hentesekről.*

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Dec. 08, 2009 1:42 pm

- Hát nem is egyeznék bele. A halottak had nyugodjanak békében. Békében ha viharos életük volt, hogy ellensúlyozzódjon a megpróbáltatásaik, ha meg nyugodt életük volt akkor meg azért, mert nem méltóak a halál utáni viharos, pörgős létre.
*Hallgatja a férfi szavait, lehet mégsem oylan gonosz ő mint amilyennek első ránézésre tűnik, de mégis viszolyog tőle.*
- Ha ez célzás volt, akkor értettem. Az üres testeket pont azért kell tisztelni mert segítenek emlékezni, és mert kiszolgáltak egy lelket egy életen át. És gyávaság szerintem egy védtelen üres testet bántani, mert még annyi hatalma sincsen mint egy léleknek.
*Eléggé rosszul érzi magát, hoyg a férfi iylen furcsa szemmel szemléli a halottakat, de senki sem tökéletes, ez a lény meg tökéletlenebb.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 7 Kaszt :

*Variam csak hallgatja a férfinek a mondandóját, majd így válaszol: -Tehát hatalommániás ripacs lennék? Érdekes. Hatalommániám van, de ripacs, na az nem vagyok. Élet és halál. Cöh. Egyre megy. Ön szerint hány hulla panaszkodott nekem? Egy sem. Értelem nélküli üres testek. A lélek az tőlem nyugodhat, bár higgye el, ha kell a rokonait is meg tudnám idézni, de nem teszem. Nem teszem, mert maga nem egyezne bele. Ennyi az egész.
Nem értem meg a halál szentségét? Szentség... Hát nem tudom, hogy rájött-e már de ez adja a legjobb előnyt. A halál feletti uralom. Nem szabadna uralkodni felette? Lehet. Mi viszont megtesszük. Akár bármelyik lelket kényünkre kedvünkre kínozhatjuk, de nem tesszük. Mi is emberek vagyunk, igaz a feketemágia elnyelt minket. De nem gond, hisz mi ezt akartuk. Hogy elnyeljen.
Ó igen. A lelkek legtöbbször, mint mondtam békén vannak hagyva. Én speciel, csakis üres testeket mozgatok, mert az jobb. Nem tud visszapofázni, ha érti mire gondolok.
*Aztán Variam, már szinte kikel magából, mert amit most mond Hiei, az feldühíti. Nem is kicsit. -Tehát nem saját áldozataim árán?! Én kérem szépen miután kijártam a varázslóiskolát csak ezzel foglalkoztam. Annyit elértem már, hogy az már tényleg számít valamit, nemcsak egy nevenincs temetői mugliriogató nekromanta vagyok. Több az erőm. Jóval több. És Dormed nagyúr tanítana, nem pedig elorozni akarom erejét. Ó igen. Erről jut eszembe, mennem kell. Hátha valaki segítőkészebb lesz. Ó és igen. *Teszi hozzá, majd a tenyere újra felfénylig. -Maho. *Mondja, majd a tenyerével az asztal közepébe beleégeti annak tetoválásának a lenyomatát. Egyszerű billogvarázslat. -Csak, hogy emlékezzen rám, mikor itt ül. A viszontlátásra. *Feláll, majd odamegy a fogadóshoz, akinek két galleont nyom a markába, hogy ne elnézzen az asztalon esett kártól. Kisétál a fogadó ajtaján, majd a kikötő felé veszi az irányt. ~Őrült pasas... biztos a szolgája neki. 100%, hogy a kastélynálk találkozok vele valamikor.

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Dec. 08, 2009 1:18 pm

*A fiatalembernek felszalad a szemöldöke. Mugliivadéknak nevezték. Majd felröhögö, hangosan és harsányan. Ha vannak a fogadóban akkor biztosan minden szem rájuk szegeződik.* - Tisztelt uram. A szavaiból ítélve Ön lenézi a muglikat. Amúgy meg nem tudom az vagyok e. Nem ismertem a szüleimet. Árvaházban nőttem fel. Mint gondolom ezek után rájött már arra is, hogy miért csak egy tagú a nevem. A jelentését már maga úgy sem értené. *Aztán egy mondatrészre reagál, ami megragadt a fejében.* - Nem csak mágia létezik? Húha. Most találta fel a spanyol viaszt. Tisztában vagyok vele, hogy az univerzum hatalmas egységét rengeteg erő befolyásolja temérdek létsík létezik, több dimenzió és számtalan világ. amúgy meg nem gondolja kedves polgártárs, hogy a halottak feltámasztásához bármiylen gyenge formában is mágia szükséges? Ugyanis egy egyszerű halandó emebr nem képes ilyesmire. Ahhoz mágusnak kell lenni legalább, ergó érteni kell a mágiához, vagy tudni kell irányítani az élet és a halál szövedékeit. *És már megint ugyanazzal a kérdéssel jön elő csak másabb formában. Kezdi untatni őt ez a téma.* - Dombred vagy miylen nagyúrról soha nem hallottam. A halál szentsége sérthetetlen. Én gyalázatosnak tartom a magukféle mágiáját, ahol az életüket leélt emberek lelkeit akarják megbolygatni. A halál olyan hatalom, ami fölött nem szabadna uralmat gyakorlnia senkinek sem, főleg egy egoista hatalommániás ripacsnak, mint amilyen kegyed is. Aki nem érti a halál szentségét, nem érti az utat ami odáig vezet, nem érti az élt és a halál összefüggéseit. És ráadásul megvetendő is mert a hatalmat nem önerőből, saját áldozatai árán akarja elérni, hanem egy másik, hatalmasabb úrtól akarja kikunyerálni. *Dühe csupán csk látszólagos. Mióta elsüllyedt az alvilág sötét fertőjében nem ismerte a dühöt, csak a célt, amit bármi áron el kellett érni, ehhez pedig tiszta fejre és szenvedélyektől érzésektől mentesnek kell lennie.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 7 Kaszt :

*Na igen, lehet, hogy Variamnak rossz a szeme, de Hiei-nek akkor a füle az. Variam kérdezett valamit, méghozzá Dormed Nagyúrra vonatkozóan, de választ nem kapott rá. Aztán a tetejébe becsmérelte is a tetoválását, meg muglimódon "beszólt" neki. De Variam nem kapja fel egykönnyen a vizet, áh nem. Kicsit ügyeskedik inkább. -Áh, szóval ön mugliivadék. *Mondja halkan* Nos megértem én, hogy nem nagyon hisz a mágiában, bár szívesen megmutathatom önnek, hogy melyik mágiaágat képviselem én. Csak ahhoz, meg kéne ölnöm valamelyik polgárt, hogy aztán kedves Hiei úr, láthassa, hogy nem csak mágia létezik, de a holtak is meg tudnak elevenedni. Vagy talán Dormed Nagyúrnál nincsenek élőholtak? Cö cö. Nem így képzeltem a beszélgetést. Újra megkérdezem: Mit tud a halál urának székhelyéről? Nem nem vagyok auror, sem ellenség. Én egy hatalomvágyó nekromanta vagyok aki el akar szegődni Dormed nagyúrhoz, de ehhez útbaigazítás kell. Nos? Megtudhatnám? Kevés az időm, házat pedig vennem kéne hamarosan, hiszen nem rostokolhatok itt állandóan.

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Dec. 08, 2009 12:32 pm

*A férfi elengedi a másik megjegyzését a testalkatát illetően. Jól láthatóan baj van a szemével. Hiszen a testőröknek első védvonalban magas, erős testalkatú, de nem szétgyúrt emberekt raknak be, akik azért láthatóan jók közelharcban de nem vesztették el a gyorsaságukat sem. Ő azonban nem ilyen. Átlagosnál picit vékonyabb testalkató, és bár látszik rajta hogy akad azért izom is rajta, ezek pedig inkább formásak, és ízlésesek, természetesen kialakultak, ezt most a ruházata gondosan elrejti.*
- Nem érti a lényeget. Csak a vásárlás része a könnyebb, a paírmunka ugyanolyan szenvedéses, és magának kell azt is elintéznie. A bejelntéseket, az átírásokat stb. Annyi hogy itt nem csók alapján mennek a dolgok. Megveszi a házat, mert van rá elég pénze. De a városnál, ha van is elég pénzed lehet mégsem te tudod megvenni, ha épp az kell valaki másnak is. Ingatlanokkal is foglalkoztam egy időben. *Ebben a kijelentésében azonban semmi hazugság sincs, csak megközelítés kérdése, mit tekint valaki ingatlannal történő foglalkozásnak. Aztán a férfi az erejét fitogtatja.* - Szép tetkó. Sok, nagyon sok ismerősömnek volt ilyenje, sokan közülük bőrrákot kaptak. Hallott már erről a betegségről? Bár nem tudom a mag kezének mi baja van, de az övék nem fénylett. csak simán foltos elváltozások ekeltkeztek rajta. Lehet hogy magának valami sugáérzásos izéje is van... *És azonnal hátratolja a székét.* -Menjen inkább orvoshoz. Magának nagyon komoly bőrproblémája van.

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 7 Kaszt :

*Variam csak eszik, ő is kiélvezi a pörkölt minden zamatát, melyet finom magyar borral önt le. Na igen, a magyarok ehhez igen jól értenek, mármint a borkészítéshez. Csodálja is őket ezért. Figyel Hiei ~Milyen név ez? Nem is hallottam még a világon ilyen nevet. *szavaira, majd lassan bólint. -Látom ön eléggé benne van az ilyesmiben. Bár alkatát tekintve nem is csodálom, hisz testőrféle lehetett jól mondom? Ó és a muglik igen... Hát az ő világukban nem vagyok járatos... De igen, lehet, hogy felkeresek inkább egy magánembert és attól veszem meg simán... aztán az intézgesse a papírjait. Remélem találok eladó házat.
*Variam kicsit gondolkozik, közben megeszi a maradék pörköltet és lassan kiissza a maradék bort. Szöget ütött valami a fejében. ~Ez az ember nagyon is úgy néz ki. Hátha... Bár ki tudja... Azért megér egy próbát. *Variam nem sokat gondolkozik rajta, inkább közelebb hajol és suttogva felteszi a kérdést. -Hol találom Dormed Nagyúr székhelyét? *Na igen. Ki tudja, hogy kicsoda ez az ember, ezért Variam Lehúzza fekete kesztyűjét és megmutatja a tenyereibe tetovált körben lévő pentagrammákat. -Ahusin. *Mondja, majd azok vöröses fénnyel felizzanak, bár ez még csak olcsó trükk... Ilyet bárki bármelyik testrészével tudna csinálni. Csak mutatni akarja, hogy ha Hiei támadni akarna akkor ő sem védtelen...
És nem azonnal a kardjához fog kapni az biztos.

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Dec. 08, 2009 12:00 pm

*Evés közben egy számára ismeretlen alak érkezik az asztalához.* ~Ekkora vassal szaladgálni... Elszomorító hová fajult a világ.~ *A férfi be is mutatkozik. Nem különösebben köti le az érkező. Őt nem zavarja, ha más is eszik az asztalánál, amíg szándékai békések.* - Hiei. *Mondja ki halkan, de érthetően, miután lenyelt egy falatot. Lassan, nyugodt tempóban eszik. Aféle ínyenchez hasonlít, aki jól megízlel minden egyes falatot.* - Látom új még itt. Jól jegyezze meg. Itt MINDEN pénzbe kerül. De ha csak ilyen információra van szüksége... A muglik világában az iylet a városházán intézték, ha önkormányzati tulajdonú lakást akart valaki vásárolni. Na de az ilyenekhez aztán ám nagyon nagyon sok csók kellett. Egyszerűbb volt magánembertől lakást vagy házat venni. Lehet hogy kicsit drágább volt, de lényegesen egyszerűbb. *Láthatóan jól érti a világ dolgait, főleg a bürokráciát. Ez nem is csoda az ő előéletével. Meggyőzéshez sokszor szükség volt mélyebb ismertekre egy adott témában, és a diplomata mellett, akinek társul, demonstrációként, vagy testőrként jelölték ki őt, sokmindent megtanult.* - Szerintem ebben a városban sem lehet ez másként. Tuti itt is van valaki a városházán, aki illetékes ezekben az ügyekben.

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 7 Kaszt :

*Variam nemrég érkezett a fogadóba, hiszen valahol meg kell szállnia amíg nem vesz kikötői házat magának. Éppen a fogadósnak csengeti a napi pénzét, amikor meglát egy férfit annál az asztalnál ahol ő evett tegnap éjszaka. Szokásos fekete köpenyében van, csak most nincs rajta csuklya. Ezüstös színű haja, mely valójában csillogó ősz, csak úgy omlik a vállára. Hál' istennek nem ritkult meg csak megőszült a nekromancia tanaitól. De hát ez a velejárója. A köpenyén van egy jelvény, melyen egy saját farkába harapó kígyó által kialakított körben felirat látható, mely csak annyit jelent, hogy Démonvadász.
Na igen, még régen Variam tagja volt az ír Démonvadászoknak de egy évnél tovább nem nagyon húzta, nem is annyira érdekelte. Az őrültek még démonnak gondolták az élőholtakat is! Áhh... De már lecsengett ez.
Odasétál a sarokasztalnál ülő férfihez, hosszúkardja oldalán lóg, mely amolyan övként is szolgál neki. Legalább van mivel magyaráznia, hogy ott össze van fogva a köpenye...
Hamarosan oda is ér, majd egy széket odatolva leül. A fogadós nemsokára hozza az ebédjét: disznópörkölt, finom borral. Variam csak eszik és eszik, mikor megszólítja a férfit. -Variam vagyok a neves Altolos családból. Úgy látom ön is a fogadó egy vendége. Legalábbis a hájas szerint *itt a fogadós felé mutat* maga már régóta itt lakik. Nem tudna nekem segíteni? Ez a szemét 10 galleonért akarja megmondani amit szeretnék tudni a többi meg amolyan nem szimpatikus ember... érti?
Na tehát én egy hivatalt keresek ahol házat vásárolhatnék. *Mondja, majd még eszébe jut, hogy Dormed nagyúrt is fel kell keresnie.

Tárgy: Re: Fogadó Kedd Dec. 08, 2009 11:29 am

*Hiei éppen ebédjét fogyasztotta a fogadó földszintjén az egyik asztalnál. Olyan régóta lakik itt, hogy már szinte sajátjának tekintheti az asztalt, ami a pult mellett van a sarokban. Tökéletes félhomály uralja ezt a helyet, az ablakok, ajhtók viszont jól láthatóak innét. A férfi ritkán mozdul ki újabban a szobájából. Ez a ritka alkalmak egyike. Hosszú fekete kabátját, nem hozta magával, vastag pulóvert és hosszúnadrágot visel csak. Minden ruhája fekete. Ez a kedvenc színe. Rövid tüskés fekete haja az égnek mered most is.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Nov. 28, 2009 8:14 pm

*Toma is érzi, hogy nem olyan a légkör, mint volt amikor először találkoztak vagy amikor még nem is gondolt arra, hogy valaki másé lesz Clémence szíve, de ez már a múlt. Vagyis neki még a jelen, hiszen most is itt van és neki sem könnyű, mert sokféle érzés kavarog benne és Clémence viselkedése sem mondható olyannak, amivel megnyugtatná Tomát. Egyik pillanatban olyan, mintha minden rendben lenne, a másikban viszont újra ott van a szakadék, amely elválasztja őket egymástól.* - Értem *bólint kimérten és nem is mondd mást, mit is mondhatna arra, hogy a lány fáradt. Tudja, hogy ez nem a teljes igazság,d e nem akarja feszegetni, mert látja, hogy a lánynak sem túl kellemes ez a téma. Inkább hanyagolja és csendben figyeli Clémencet. Próbál arra koncentrálni, hogy megértse mit érezhet a lány, mi járhat a fejében és hogy egyáltalán élvezi-e Toma társaságát, vagy csak udvariasságból viselkedik így. Már épp ott tartana, hogy ezt meg is kérdezze, de erről daimónja lebeszéli* ~Ha ezt a kérdést felteszed, akkor vérig sérted őt. Miért kételkedsz benne? Nem kételkedem, de látom, hogy bántja valami. És ez a valami biztosan az én jelenlétem. Lehet, hogy jobb lenne, ha elmennénk. Nem hagyhatjuk itt őket, nézz már körül, hogy milyen alakok vannak itt~ *mordul fel cseppet a tigris, alig észrevehetően, de azért a szemben ülő tünde és daimónja biztosan észreveszi a reakciót* ~Jól van, ne idegeskedj, nem hagyom itt őket~ *sóhajt lemondóan Toma, aztán újra Clémence néz, aki hirtelen pattan fel a helyéről, ezzel nagy értetlenséget varázsolva Toma arcára* - Biztosan jól van? *érdeklődik, de aztán meghallja a kérdést, így feláll* - Természetesen sétálhatunk egyet, ha ez a kívánsága *mondja halványan elmosolyodva és ha minden igaz akkor el is indulnak valamerre. Toma hagy valamennyi pénzt az asztalon, a Fogadós biztosan érte jön majd, aztán Clémencet és Savonnt előre engedve elhagyják a Fogadót*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Nov. 28, 2009 7:56 pm

*Nem, nem a burkoltság csupán az az érzés keltés, melyet nem akar őszintén kimondani, mert valahogyan szakadékot érez. Sokminden bántja. Jaejoong hiánya, hogy Toma most itt van és egyfajta bűntudat, bár okai nincsenek meg rá. Csupán ott keringenek a levegőben, mint valami rosszakaró és várja, hogy lecsapjon.*
-De minden rendben van, csak fáradt vagyok.
*Ez részben igaz is volt. Sajnos fáradt és a fogadó bűze amúgy sem nyerte el tetszését már a kezdetek óta a lánynak. Savonnra pillant, aki békésen fekszik, ahogyan Amidala is szótlanul vagy legalábbis úgy tűnik, szótlanul pihenget, míg a két tünde diskurál talányokban kifejezve. Érdekes egy szituáció és Clémence egyre nyomasztóbb szorítóbb érzésekkel küszködik.*
-Nos, biztos hamar be fog gyógyulni, bár ha nem az sem baj, nem zavar egyáltalán.
*Mikor a fiú a kezeit végigsimította, olyan furcsa érzése támadt. zsebkendőt persze elvette. Clémence ökölbe szorította kezét elég látványosan, majd mintha villám csapott volna belé felpattanr. Erre Savonn is felkapta a fejét.*
-Nem mennénk sétálni? Kicsit zsúfolt már ez a helység és amúgy sem kellemes bizonyos társaság.
*Itt körbenéz az érdekesebbnél érdekesebb alakokat végigmérve, majd jégkék szemeit Tomára szegezi, aki majd meglátjuk hogyan is reagál minderre.Igen belül háborog, de ez egyáltalán nem látszik rajta. Mindig is jól tudta magát leplezni, érzéseit eltakarni, mert ezek a tulajdonságok hasznosak számára. Legalábbis így látja jónak. Most nem akar kétszínű lenni, de néha tényleg jobb, ha a külső szemlélők mit sem sejtenek. Bár Toma mégis valahogyan más, mintha tudna mindent. Sőt tud is az biztos.*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Nov. 28, 2009 7:24 pm

*Csak hallgatja a lányt, aki ugyan nem néz rá, Toma mégis érzi, hogy nincs minden rendben. Pontosan tudja, hogy mi lehet a probléma, legalábbis sejti. Persze az is megeshet, hogy teljesen másról van szó és csak Toma fújja fel ennyire a dolgot. Mindenesetre nem tetszik neki, hogy Clémence szomorú és rossz kedvű. Ugyanúgy fáj neki, mint a lánynak, bármi is legyen az, ami bántja. Ő soha nem haragudott rá, hiszen nem Clémence hibája ez a helyzet, egyszerűen Toma volt túl szerencsétlen ennyi az egész* - Elnézést, ha tapintatlan vagyok, de úgy látom, mintha nem lenne minden rendben Önnel. Vagy csak a keze fáj? *kérdezi érdeklődve, mondandója közben végig Clémence tekintetét keresi, legalább ilyenkor nézzen rá, hátha abból is ki tud olvasni valamit. Közben a tanításos kérdésére is választ kap, arra csak bólint* - Igen, vannak olyan tantárgyak, amik könnyebben mennek és vannak, amikhez nincs érzéke az embernek... jelenesetben tündének *halványan el is mosolyodik aztán tovább folytatja* - Igen, teljesen igaza van, senki sem reagál ugyanúgy egy helyzetre, mint a másik. Vannak akik könnyen túlteszik magukat a dolgokon és vannak akik nem *nem érti, hogy miért kell ez a burkolt fogalmazás, de ha a lánynak így könnyebb akkor őt aztán nem zavarja, csak kicsit furcsállja a dolgot. Aztán előkerül a pálca és a zsebkendő is visszakerül hozzá. Nem látszik rajta, de kicsit csalódott. Hogy miért? Nem lehet tudni* - Remélem, hogy hamar begyógyul a seb és nem okoz nagy fájdalmat *ezzel a mondattal veszi el a zsebkendőt, közben óvatosan végigsimít a lány kezén aztán tekintetét visszaemeli a lány arcára, szeret a szemébe nézni, mert olyan megnyugtató, még akkor is, amikor a lány lelke épp háborog. Amidala közben csendben figyel, ebbe most nem akar beleszólni, oldják csak meg ketten, ő úgysem tud hatni Tomára*

Tárgy: Re: Fogadó Szomb. Nov. 28, 2009 7:10 pm

//Olvad//
*Csak néz ki fejéből, pontosabban a kezére néz ki a fejéből... Igen ő ilyet is tud nem kell meglepődni semmin sem. Zsebkendő szépen takarja a csúnya vágásokat, igaz varázslattal könnyen megoldható lenne, hogy ne fájjon neki, de igenis ő akarja azt a fájdalmat. Nem kell félreérteni nem szereti a szenvedést és nem szokta vágdosni magát, csupán ezzel is arra koncentrál és addig sem kell Toma szemeibe néznie, amik persze rá szegeződtek. Persze elhangzottak után mégis meg kell szólalnia, ehhez pedig fel kell emelnie a fejét és a fiúra néznie. Tegezés menne neki, de ő is abban a hiszemben van, hogy Toma sem tegezte a kezdetekkor valószínűleg nem véletlen, akkor Clémencének vajon mi joga lenne hozz.*
-ÁÁ a vérem...nem nemesebb az. Már nem. Nos a könyvek bújása és a mindennapos okosodás. Igen megy. Fogjuk rá. Ami érdekel az sokkal könnyebben, ami nem az persze már annál rosszabb. De hát mindenkinél van ilyen azt biztosra veszem. Mindenki máshogy éli át az eseményeket. Mindenkinél más.
*Igazából már nem is a tanulásról beszélt, hanem másról, csak burkoltan jelezte ezt az ég tudja, hogy miért pont így.*
~Ha nem tetszik valami miért nem mondod el neki? Miért mondanám? Jogom nincsen hozzá azok után. Mindenkinek mindenhez van joga. És ez nem törvényszegés. Nem nem az, de nekem bűn, hogy így...na mindegy.~
*Váltottak pár szót gondolatban, majd fogta Clémence és lecsavarta azt a zsepit a kezéről. Összeszorította a markát, így még jobban fájt neki, nem baj ez sem izgatta. Pálcáját elővette, majd szépen elmondott egy tisztító varázslatot és lássunk csodát a zsepi mintha csak új lett volna.*
-Nos azt hiszem ez az Öné. Ne maradjon nálam...
*Kezét kinyújtotta a zsepivel együtt. Pont abban volt, amelyikben a pohár széttört.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 7:24 pm

*A mondat tördelésre felkapja a fejét, na igen, nem csoda, hiszen Clémence javasolta a tegeződést és most mégis magázza a fiút. Mindezt azért, mert Toma sem tegezte le* - Úgy látom, mintha valami nyomná a szívét. Esetleg szeretne mondani valamit? *kérdezi kicsit félredöntött fejjel, nem mintha így többet látna a lányból, de sokkal aranyosabban fest. Ez persze nem sokat számít. Na igen, még a talár is a lánynál van, de ez egyáltalán nem zavarja, legalább lesz indoka, hogy felkeresse a lányt. Persze nem akarja zaklatni sem, de azért jól elvannak egymás társaságában, legalábbis Toma jól érzi magát. Most még azt a bizonyos dolgot is félretette, hogy értelmesen tudjon társalogni a lánnyal és ne untassa halálra őt* - Igen, ez így igaz. Addig marad Önnél, amíg szeretné *halvány, sejtelmes mosoly, de aztán folytatja a mondatot* - A vére sokkal nemesebb, mint a zsebkendő, emiatt nem kell aggódnia *ha a lány akarja, akkor szobájában átkötözi a sebet és visszaszolgáltatja a zsebkendőt, vagy vár addig, amíg kicsit rendbe jön a keze és akkor úgy adja vissza, ez már csak rajta múlik. Aztán közben egyre többen lesznek a Fogadóban, de Tomát egyáltalán nem zavarja a tömeg. Néha még belekortyol a poharába, lassan elfogy a forrócsoki is, ami már nem is forró, inkább csak langyos, de így is finom. Közben persze végig Clémencét figyeli, aki most a kezével van elfoglalva, így aztán egy ideig még nem töri meg a csendet* ~Mondj már neki valamit... Mégis mit?... Bármit~ *beszélget daimónjával, aztán szólásra nyitja a száját* - És hogy telt az elmúlt néhány hónapja? Hogy tetszik a tanítás? *jobb nem jut eszébe, de nem ülhetnek végig csendben, így feltesz egy általános kérdést, hátha ezzel újra elindítja a beszélgetést*

//Fagy//

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 7:10 pm

~Na azért én is így gondoltam...~
*megy végig a gondolat Savonn fejében, majd Clémencére pillant, gondolatai az övé is, tehát tökéletesen tudja, mi is jár a fejében. Nem vág hozzá semmilyen arcot sem, inkább követi Amidala példáját és szépen kinyúlik a földön.*
-Jaj kicsit elgondolkodtam, ne haragudj..on.
*Kicsit tördelve de kimondta az utolsó szót is, nehezére esnek a dolgok. Megosztaná a fiúval de fölöslegesnek érzi, hiszen a tényeken semmi sem változtatna.*
-Azért mégegyszer köszönöm, de a zsebkendőt mikor adjam vissza? Hiszen mindig nálam maradnak a dolgok, már meg kellett volna szoknia és egy ilyen szép zsebkendő csak nem maradhat nálam. Plána, hogy az én vérem mocskosítja be.
*Hűűű brutál kifejezés, ennyire még nem alacsonyította le magát senki előtt sem, értékelendő dolog Clémence részéről, erre természetesen felkapta a fejét Savonn is és csendben kezdett el mérgelődni, mert mást erre már nem tud csinálni. Haját a lány a fülei mögé teszi és eléggé bámulja kezét továbbra is néha-néha felsandít Tomára, hogy mit is csinál, néha meg Amidalára néz, na meg a népre, ami gyűlik és gyűlik a helyiségben. Na igen az esti órák, ahogyan gondolta...jól elszaladt az idő.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 7:01 pm

*Már csak a reakció miatt kérdezett rá a dologra, azért ő sem vak, látja a dolgokat, csak néha mégis jobb rákérdezni, bár ezzel őrületbe lehet kergetni másokat, nem baj* - Nagyon úgy néz ki *bólint még mindig halványan mosolyogva, aztán Savonnra pillant, aki kérdőre vonja a mosolygás miatt* - Nem, nincs semmi mulatságos *feleli komolysággal hangjában és tekintete is ezt sugallja, nem zavarja, hogy a daimón rákérdezett, egyáltalán nem vette letolásnak a kérdést. A remegő kézen nem lepődik meg, ő is a fájdalomra gondol, hogyan is gondolhatna másra. Egyáltalán nem szabad másra gondolnia, mert nem akar hiú ábrándokat kergetni, úgyhogy el is hessegeti nem ideillő gondolatait* - Ez csak természetes *bólint egy aprót, mikor a tünde megköszöni* - Nem hagyhatom, hogy egyedül szenvedjen vele *teszi még hozzá aztán a kérdésére várja a választ, de az csak nem akar jönni. Clémence nem szólal meg, csak üldögél, így hát Toma sem töri meg a csendet, helyette inkább a lány arcát fürkészi, hátha észrevesz rajta valamit, hogy vajon most mit gondolhat róla, mit érezhet és a legfontosabb miért van csendben. Amikor Savonn válaszol a lány helyett akkor egy pillanatra rá pillant* - Ennek örülök *kezeit összekulcsolja az asztalon és kérdőn pillant a lányra* ~Vajon akar valamit mondani? Nem jellemző rá a csend~ *gondolja, daimónja csak halkan felsóhajt és elfekszik*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 6:51 pm

*Hát enyhe meglepettséget okozott a lánynak, azt hiszem eléggé kifejező volt a poharas dolog.*
-Nos ez biztos helyénvaló kérdés? Ön szerint meglepődtem?
*Kérdésre kérdés a válasz. Ő már csak ilyen, de az egyértelmű dolgokra miért is kell rákérdezni, hiszen feket fehéren ott van, na jó ez esetben más színekkel,d e eléggé egyértelmű.*
~Jujj ez fáj... Ne nyavalyogj..Dehogyisnem nem csak te érzed én is...néha gondolhatnál rám is...Na ezt pont te mondod.~
*Villant egy komyol arcot Savonnak, aki maga is rázza a mancsát, majd Tomára néz, aki láthatóan jól szórakozik a dolgokon.*
-Van valami mulatságos talán?
*Nem úgy mondja, mintha le akarná tolni, pusztán kíváncsiságból... ennyi a dolog kimenetele. Közben meg egy újabb meglepődés jön, mikor is Toma szépen maga kezdi el intézni a dolgokat. Clémence keze remeg, eléggé, de rá lehet fogni a fájdalom miatt, amit a sok kis éles tárgy okozott neki. Előveszi Toma azt a bizonyos zsebkendőt, amin rajta van a fiú monogramja, Clémence teljes mértékben el van ájulva. Ezek után még segítséget is kap. Még mindig csak remeg a keze a fiúé között és nem tud megszólalni sem. Mikor készen van, akkor azért egy köszönöm félét elmotyog.*
-Lekötelezett.
*Másik kezével gyorsan elhúzza azt a sérültet és meg is fogja, a zsebkendőt nézegeti, majd a fiú arcát nézi, mintha akarna valamit mondani, de ez nem jött össze, így csak csendben üldögél. Savonn ezt figyelve krákog eggyet.*
-Nem, nem fáj...
*Válaszol a lány helyett, mert ő mintha odaszögezték volna a székre csak bámul két pontot figyelve, a két pont pedig a fiú két szeme.*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 6:33 pm

//Olvad//

*Az időjárást csak azért említette meg, hogy ne legyen üresjárat a beszélgetésben, mert nem nagyon tud mit mondani, amit meg tudna azt inkább megtartja magának, ugyanis jobb, ha arról csak daimónja és ő maga tud* - Igen, a betegség az senkinek sem jó, de szerencsére elkerülnek az ilyenek, legalábbis egyenlőre *ki tudja, hogy nem dönti-e le valami majd a későbbiekben, bár nem az a betegeskedő típus, így talán egy egyszerű megfázással megint átvészeli a telet és az ezzel járó hideget. Amikor a kérdése elhangzik és Clémence kezében összetörik a pohár akkor elmosolyodik. Nem, nem azért, mert kárörvendő, főleg nem a lánnyal. Ez egy megmagyarázhatatlan reakció* - Nocsak, ennyire meglepte a kérdésem? ~Áh, dehogy, hogyan is lepte volna meg...~ *nem tehet róla, de ez az eset most valamiért mégis jobb kedvre derítette, de persze ezt nem mutatja ki, azzal nem segítene, sőt inkább rontana saját helyzetén* - Ez igen szomorú hír. Nagyon remélem, hogy nem történt semmi rossz dolog ~és persze, hogy az az ember rendesen vigyáz önre~ *teszi hozzá gondolatban ezt is, pár pillanatra el is gondolkozik, de közben tekintete végig a lányon pihen. Az ő hangja hozza vissza a valóságba is* - Kérem, had segítsek *és mielőtt a lány alkalmazná a Ferurát, máris tenyerébe fekteti Clémence kezét és óvatosan kihúzza az üvegszilánkokat, végig figyelve az arcát, hátha fáj neki, vagy valami. Amikor végez szépen előhúz zsebéből egy hímzett zsebkendőt, látszik rajta, hogy tünde munka, sőt még a monogramja is bele van varrva. Nem sokat foglalkozik most vele, szépen ráteszi a lány kezére aztán óvatosan át is köti* - Kész is van *mondja és abban a szent pillanatban el is engedi a kezét. Ezután fogja a pálcáját és összerakja a bögrét egy Reparo-val, így olyan, mintha nem is történt volna semmi* - Nem fáj a keze? *érdeklődik, most már a lány szemébe nézve*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 4:02 pm

*Hát olyat Clémence nem tud csinálni, de még ha akarná, akkor sem csinálna emlékezet törlést, hiszen akkor nem élné senki sem egészében az életét, az olyan snassz lenne semmiféle érzelemmel. Egyszerű és unalmas. Mondjuk így is az, nehogy már a rossz dolgok ne szinesíthessék, mert ugyebár abból is volt egy kicsit több is mint kellene vagy mint egy életben egészségesnek mondható.*
~Most komoly? az időjárásról akar beszélni? Hát..ez hihetetlen.~
*Fordult meg a fejében ez a dolog, mert ez a téma általában azoknál jön elő, akik egyéltalán nem ismerik egymást, pedig ez nem érvényes kettejükre.*
-Nos ennek örülök, nem lenne jó se egy betegség se meg úgy semmi sem.
*Nos ennyit tudott mondani Savonn is azért hozzászól.*
-Az nem kifejezés, hogy mennyire furcsa alakok...de én inkább más jelzővel iletném, mondjuk az nem is ide való.
*Kimérten beszél a párduc, mert máshogy nem is tudna, kivéve Clémencével, akivel persze goromba is tud lenni, de az már mellékes. Közben a lány bögréje teljesen kiürült. Kellemes csalódás volt neki, hogy azért adnak itt valami finomat is és pluszba még sikerült átmelegednie is. Jó pont, de a tényeken nem változtat, márpedig borravalót fújhatja a "kedves" fogadós úr. Még jó, hohgy azért megitta teljesen a pohara tartalmát, mert biztosan kiköpte volna a szájában lévő tartalmat amikor meghallotta a kérdését tomának. Így is összetört a bögre a kezei között, annyira szorította.*
~Na mégis lesz borravaló...Úgy tűnik, de nyugi, nem csak te vagy feszült, a fiún is eléggé látszik, hogy nehezére esnek a dolgok.~
*Ekkor persze Clémence rögtön a szemeibe nézett Tomának, majd gyorsan el is pillantott és a vérző kezét nézte, amit megvágott a pohár, nos szilánkok voltak mindenhol. Nem is reagált rá semmi sem hirtelen.*
-Már régen láttam őt, hogy válaszoljak...
~Hahóóóó szilánkok vannak a kezedben!!Ne bambulj már!~
-Jaj nagyon ügyes vagyok...
*Mondja hangosan, de cseppet sem fáj a keze jobban fáj neki más dolog. kezdi kiszedegetni azokat a fránya törmelékeket, aztán szépen, mintha mi sem történt volna előveszi pálcáját és gyógyítani próbálja.*
-Ferula.

//fagy//

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 3:40 pm

*Újrakezdeni... vajon sikerülne tiszta lappal indítani? Akkor talán, ha emlékvesztő bűbájt alkalmaznának Tomán... talán nem is olyan rossz ötlet, de nem, egy szerelmi csalódás miatt ezt nem vállalná be, majd csak túl lesz rajta valamikor, évtizedek vagy akár évszázadok múlva, hiszen olyan fiatal még, csupán 110 éves* - Elég hamar köszöntött ránk a hideg, már az időjárás sem a régi *na ez most aztán tényleg úgy hangzott, mintha valami halálán lévő idős bácsi lenne* - Köszönöm kérdését jól ~a körülményekhez képest persze~ *teszi hozzá gondolatban, aztán tovább folytatja a mondatot* - Csak sétálgattunk és a Fogadó itt volt a közelben, gondoltuk benézünk, hogy milyen az élet itt *mondja, ő nem akart emberek közé jönni, csak daimónja unszolásának engedett, amikor belépett erre a helyre. Közben a Fogadós talán kihozza neki a forrócsokit, bár már nincs itt, de azért azt az italt akkor is megissza* - Na igen, fura alakok járnak erre és a kiszolgálás sem a legjobb, de vannak akiknek ez is megfelel, hiszen ehhez a körülményhez vannak szokva *fejti ki hosszan véleményét a daimón, Savonn szavaira felelve ezzel* - És hogy vannak Jaejoong úrral? *ezt a kérdést igazán nehéz volt feltennie, főleg ahhoz kellett akaraterő, hogy hangszíne ne változzon a név kiejtése közben, nem akarja, hogy Clémence lássa rajta azt a féltékenységet és közönyt, ami így is nyilvánvaló a lány számára, nem kell ezt még mutatnia is. Csak lassan kortyol bele a forró italba, az nem vitás, hogy finom, talán a legjobb is a városban, legalább egy jó pont a Fogadóra, bár nem sokszor fog erre járni, az már biztos*

Tárgy: Re: Fogadó Vas. Nov. 08, 2009 3:28 pm

*Nos igen eléggé keresztülhúzta Toma userkéje a dolgokat, de hát ez van máshogy is meg lehet oldani a problámát. Persze Clémence csak szorongatta eléggé erősen azt a poharat, nehogy látszódjon, hogy remeg a keze. Savonn nagy nehezen megitta vagyis lefetyelte az a pohár barackos teát, ezt nem fogja szó nélkül hagyni, de ezt csak későbbre tartogatja. Közben kérdésre válaszol is a kék hajú tünde.*
-Megtisztel. Nos a hideg főként az, hogy válaszoljak a kérdésére. Egy kis felmelegedés volt a célunk, így hát a legközelebbi helyre, ami pont ez a khmm fogadó volt, nos ide jöttünk.
*Körübelül ennyi a titok nyitja, de ezt már nem tervezte elmondani.*
-Hát igaza van Amidala, de ezt osztotta nekünk a sors. Ilyen hely senkinek sem lenne való, aki értelmes és tiszteletre méltó vagyis normális.
*Persze ezt elég hangosan mondta, hogy továbbra is csak felhúzza a tulajdonost. Akkor is eléggé a vendéglátás alján van ez a viselkedés, hogy a vendégek igényeit nem elégítik ki oly módon, hogy figyelmetlenségükkel vagy éppen szándékos figyelmetlenséggel csak magára haragítanak. Pedig eleinte kedvesnek tűnt a férfi, de mint minden tulajdonos csak a pénz érdekli, arra pedig várhat...*
-na és kedves Toma és Amidala mi szél fújta erre Önöket és persze hogy vannak?
*Nagyon furcsa ez a dolog, eddig tegeződés volt, most újra magázás...annyira nem szeretné, de mégis tudja, hogy más esély nincsen a barátság visszaszerzésére. Talán újra kellene kezdeni az egészet.*