Sironion Palota

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

Leírás később.

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

*Nagyot nyújtózva mászik ki a baldahinos ágyból. A házimanóknak meghagyja a tevékenységet, hogy megigazítsák az ágyat. Egy halványságra hosszú ruhát kap magára, szépen megfésüli szőkés, fehéres göndör haját, és kis kuntyba fogja össze hátul, hogy azért jópár kósza tincs lelógjon, majd kiigyekszik a konyhába.* -Larien, ne húzd ilyen sokáig a lóbért, ráncos lesz a bőrőd a sok alvástól! *Kiabál be a nem messze lévő másik hálószobába, miközben a lassan elé kerülő kissé kései reggelinek áll neki, várva, hogy testvére is kitollászkodja magát, és felkeljen végre.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 3

*Egy párna repül ki Larien szobájából, és egyenesen a nővérke felé tart. Kérdés, hogy Marien észreveszi e, és ki tud e térni az útjából. Pár perccel később panaszos nyöszörgés hallatszik, és a szemeit dörzsölve jön ki a kishúg.* Már reggel van? Olyan szépen álmodtam, de teljesen elfelejtettem, csak benyomakodott a kiabálásod, és összekuszálta. *Néz ál-vádlón a reggeliző tesónak. Mivel Marien sem öltözött még át, ő is a hálóingben ül le, nem fésülködik, kócos még, de a csodás ezüst-arany hajfonat, mely az ikrek sajátja, nem is igényel túl nagy törődést.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

*Megszota már a repkedő párnákat, hisz majd minden reggel ezzel kel huga, nem igazán híve az ébredésnek. Ezért hát ki is tud térni előle. Megrázza a fejét.* -Ha eltalálsz, és kiborul az étel, te takarítottad volna fel. *Mondja szigorúan, aztán elneveti magát.* -Na jó nem, ez úgyis a manók dolga. Majd eszedve jut az az álom, ha meg nem, akkor majd újra álmodod, annyira nem lehetett fontos, ha elfelejtetted. *A leányzó is kap természetesen reggelit. Marien már átöltözött, tehát ez a meglátás téves egy kissé, és már el is rendezte magát, huga az, aki nehezen ébredő típus, ezért sem jött most sem rendezetten reggelizni.* -Egyértelműen anyánktól örökölted ezt az álomszuszékságot azt kell, hogy mondjam. Apu mindig rendezetten jött ki enni, mint én is, de téged még szinte sosem láttalak a reggelinél másban, mint köntösben. *Elmosolyodik és jóízűen falatozza tovább a reggeli pirítóst.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 3

*Mégsem lehetnek teljesen egyformák, hiába ő a lustább korán kelésben, annak ellenére hogy ő a fiatalabb, mégis ő az aki a józan ész felé tudja terelni nővérét, Marien sokszor a szívére hallgat, és nem az eszére. Visszanevet.* Én meg a takarítás? *Megfenyegeti a mutatóujjával.* Ejnye no, ne butáskodj. *Hozzálát a reggelihez, int a manóknak, hogy készítsék ki a ruháját, amire végez.* Pedig szép álom volt, erre biztosan emlékszem. *Teli szájjal áll fel, és kipillant az ablakon.* Oh, Mara, nézd, valami csoportosulás lehet a Bársony téren. *Lenyeli a falatot, úgy fordul az ikertestvéréhez.* Talán megint kifundáltak valamit az ostoba muglik ellen? *Kérdezi nevetve*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 4 Kaszt :

*Nem is egyformák, a testvéreket nem feltétlenül jellemzi a hasonlóság, azaz a hasonlóság még igen, de attól még sok dologban lehetnek különbözőek. Ő mindig is a szívére hallgatott, és kevésbé volt a racionalitás híve, ami nem csoda, hisz anyjától ezt örökölte, még ha apja precízsége mégis az övé lett.* -Tényleg szép lehetett. *Mosolyodik el, majdő is kipillant az ablakot. Eddig még nem vette észre a palotától nem messze lévő Bársony téren gyülekezőket.* -Lehetséges, abban viszont benne kell lennünk, még a végén lemaradunk az önkéntesek szerepről. *Kacsint.* -Na sipirc öltözködni, hogy megtudhassuk, hogy mi is van odakint. *Sietteti meg egy kicsit húgát, majd ő is a szobája felé indul, hogy még picit megigazítsa magát, megmossa a fogát, hogy teljes pompájukban mehessenek ki a többiek közé a térre.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 3

*Azért összességében tökéletesen kiegészítik egymást, kettőjükben minden lényeges tulajdonság megvan, ami nem árt a boldoguláshoz. Ő picit fekete bárány, nem túl sokat örökölt szüleitől a külső jegyeken kívül, ezért hát mindig az elsőszülött lett a kedvenc, az elkényeztetett, akiben a reménységet látták a virgonc kishúg mellett, akire meg vigyázni kellett, mert hiába volt eszes, konokságban nem vehette fel vele a versenyt soha senki. A vélák városában sokan írtóznak még ma is a szeszéllyeségétől, remélve, hogy majd a nővére egyszer jobb belátásra téríti.* Menjünk! *gyorsan berámolja a reggelit, aztán pattan öltözni, és szépítkezni, hogy indulhassanak*