Anglia

Vendég

- Mert annyira szeretem rajtad levezetni a hülyeséget, hogy azt el se tudod képzelni. Könyörgöm ne nézz rá ilyen kiskutyásan, vagy pedig vegyél nekem még egy kutyát, aki pontosan ugyanúgy tud nézni, mint te. *Szól vissza a lány, és az újabb kutya ötlete közben megszületett a leendő kutya leendő neve. Kamen. Kétség sem fér hozzá. Épp nyitná a száját, hogy feleljen, mikor Kamen kinyögi a "Pont, mint nekem..." nekem mondatot úgyhogy a lány inkább elfordul. Hát. Khm. Gisnek kezd működőképessé válni az agya, bár azért titkon reméli, hogy nem értette ezt félre, de na...* -Nem, nem. De akkor is Kamen. Tudod mennyi betegség alakulhat ki dohányzás során? *Kérdez vissza. Igaz, messze nem olyan függő, mint Lorette, de Gisnek, mikor megint eszébe jut a nikotin elvigyorodik. Kamen egyik karácsonyi ajándéka: Nikotin tapasz. Persze szívatásból. Aztán felröhög, amint Kamen védekező módba kapcsolt.* - Nyugodt vagyok, ha idegbeteg lennék úgy járnál, mint Antoine kocsija...*Vigyorog jókedvűen, majd a lustaságos dolognál elgondolkozik azon, hogy vajon Kament mennyire lehet "megnevelni". Jesst egyhamar nem tudja levakarni magáról, de a Kamenos megjegyzését a leányzó tovább tudja fokozni.* -Igen, szegény még hülyébb lett. De a legnagyobb gond, hogy én is hülye leszek tőle. *Fintorog, majd pont azt sikerül elérnie az unokahúgas témával, amit akart.* -Hé. Ne szidd a franciákat, mert akkor engem is szidalmazol. És ha engem szidalmazol akkor tényleg meg mérgezlek. *Figyelmezteti a fiút, majd neki áll Lorette-ről szövegelni.* -Igen. Hiperaktív, a szobatársam, nikotinfüggő, nem túlzottan bírja az állatokat, de jobban visel, mint Kamen. Ééés talán még hülyébb ennél. *Összegzi azokat a tényeket, amiket röviden tudnak Lorról.* -Mi az, hogy dolgozod fel?! ÉN. Minden nap. Elviselem! Múltkor láttam a határidő naplóját, és már eltervezte hol lesz az esküvőnk, mi lesz a menü és milyen színű lesz a ruhám. Nor-má-lis?!*Hangsúlyozza az utolsó szótagokat. Igen, Lorette meghibbant. A virágszirmos esetről Gis pedig nem is mesélt. Aztán, mikor Patrick kérdezi zavartan fel nevet.* -Hát igen. Akkor érkezett meg négy napja, én ugye Kammel vasárnap jutottam haza. És azóta azzal nyaggatott, hogy beszéljek a Branimirekről. És addig nem hagyott békén, amíg el nem mondtam neki pár apróságot. Aztán lement a másodikra, és Kament boldogította. *És csak mondja. Kicsit hasonlít Jess-re ebből a szempontból.* - Hát rendben. De azt hiszem sejtem miről van szó. És nem akarok. Mltkor is a Nílusiban kötöttem ki, és majdnem összehánytam mindent, mert az a szemét Tristan különféle piákat rakott elém. *Vigyorog Gis, de nem hajlandó mást elárulni. Majd a Jeniliás esetre elfintorodik.* - Jaj, Kamen ne hisztizz. A kutya amúgy se liheg a képedbe. Ha meg nem tetsziik neked ne nézz rá, vagy egyszerűen vegyél egy másikat. * Szól vissza a kutyás ügyre, majd lehiggadt, és beszélget a többiekkel.*Tehát azért itt is zajlik az élet. Remélem Dannel nem lesz semmi gond. Ha pedig kell még segítség akkor szólj Mike. Anyám ügyész szóval elég sok kapcsolata van. Még itt Londonban is. *Mondja, aztán ugye Jessica száguldozásba kezd, és mikor hirtelen fékez akkor Gis egy kicsit előrebukik.* -Én?! Miről? Sok mindenről lehetne mesélni, de egyiksem olyan érdekes. Báár. Tudod, Pat. Amikor eltűntünk. Akkor volt az eset, hogy valami rohadt fura kastélyszerű helyen voltunk. És talán két hetet voltunk ott. Na mindegy. Szóval ott minél feljebb jutottunk egyre jobban számítani kellett arra, hogy valami biztosan ránk talál. Voltunk cellában, hajómakettben és minden másban. Egyszer például, ez a hülye mellettem eltűnt a szemem elől. Én pedig megfogadtam, hogy nem fogom hagyni, hogy kinyírassa magát. Tehát én továbbjutottam egy járaton, de mivel nem tudtam, hogy hol van egy taurin bömbölése miatt vissza kellett fordulnom. És mi volt?! Lelépett az unokaöccsével. A szívbajt hozza rám, és lelép az unokatesójával. Nem normális. Nem, nem és nem. De egyszer sikerült együtt dolgozni. Rendesen, bár az nem tudom minek volt köszönhető, mert ritkán szoktunk egyetérteni. Akkor folytatom. Szóval hárman voltunk egy folyosón. Egy tünde fiú, Kamen és én. A tünde a zárral próbálkozott, én az írásokat tanulmányoztam, mikor Kamnek sikerült észrevennie a tűket, mik felénk közelednek úgyhogy lelassította őket, majd én szépen eltüntettem onnan őket. Amúgy Kamen... Mi ezt hogy a francba hoztuk össze? *Árad belőle a szó. Talán kicsit zavaros, bár nevezhetjük Kamenesen összeszedettnek.* - Aztán sikerült haza jönni. És akkor jött a képbe Lorette. Ma meg... Hát egy karácsonyi bál volt a suliba, és valami történt, mert elkerültünk egy sivatagba. Igen, Kamen. Megint egy rohadt sivatag.. És tudjátok mire jöttem rá? Hogy a Branimirekkel mindig valami sivatagba kötök ki. Mert ugye ott volt Yan. Ígyaztán az volt a dolgunk, hogy meg kellett keresnünk valami Bibliával kapcsolatos Fényhozót, hogyne történjen baj. Jó, meg találtunk az ellent. Erre mi van? Ki akarom kémlelni a tábort, mert gondoltam miért ne. Erre a többiek támadást intéznek. Én meg ugye felerősítettem a látásom meg a hallásom. Úgyhogy az éteri fénytől megvakultam, az ellenség sikolyától azt hittem megsüketülök szóval nagyon boldog voltam. Rohadtul hasogatott a fejem. Végülis szerencsére most ismét normálisan látok. El sem tudnám képzelni milyen lenne, ha nem látnék többé. *Rázza ki a hideg a lányt. Majd a kutyája fejét kezdi cirógatni. * -Hát mást nagyon hirtelen nem tudok mesélni, de Kamennek biztos van valami mondanivalója. *És ezennel Gis elhallgat, és várja a reakciókat.*

//fagy//

Vendég

- De miért rajtam? *pislog kivert kiskutyus módon. Aztán ugye Gis megpróbálja kinyírni a tüdejét, ahogy azzal Thierry is próálkozott. Családban marad...* - Az ő bajuk, annál több gondjuk van veled *vigyorog szélesen a felsorolásra.* - Pont, mint nekem... *teszi még hozzá. A Dan szavaival élésre is csak vihogni tud, egyéb reagálás nem hagyja el a száját. Vagyis mégis. A nikotinra.* - Én nem vagyok annyira vészesen függő. Messze nem. Szóval le lehet szállni rólam *morog egy sort. A vitatkozásos dologra mentegetőzve megemeli a kezét, és szélesen vigyorog.* - Jó, jó, csak ne kapd fel a vizet. *A lustaságra vállat von.* - Jóformán *vigyorog. De egyébként tényleg. Csak ezért. Leszállva a gépről ugyebár ismét megtapasztalhatják Jess hiperaktív elmebetegségeit. Hátha elfelejtették már nyár óta...* - Elmebetegebb? Annál, amilyen volt? Halottak vagyunk. *Egyébként a leakasztás nem nagyon megy, végül is Jessről van szó, de annyira azért nem fojtja meg Gist. Csak egy picit. A következő mondat viszont nagy kiáltásokat von maga után.* - Unokahúúúúg?! - Neked van még unokatestvéred? - És mi miért nem tudtunk erről, ha? *támadják egyből Kament. Amaz csak megforgatja a szemét.* - Igen. Megvert vele az ég, elég alaposan. Francia *húzza el a száját, mire Mike szeme persze felcsillan.* - Egyelőre kéretik nem faggatni róla. Még mindig dolgozom fel. Be kellett rúgnom miatta *panaszkodik. Patric erre elvigyorodik.* - Szóval miatta voltál olyan részeg a minap... Te is, Gis? *pillant a lányra. Igen, azon a bizonyos estén ő is ott volt a Jeniliában, bár kicsivel utánuk érkezett, és vélhetően egyik sem emlékszik rá. De azért ott volt. Aztán ugye Jess ismét túlpörög, és lelőhetetlenné válik, elkönyvelve, hogy a Branimir unokatesóról később hallhat többet is, és ugye tovább... beszél. User kissé máshogy akarta kifejezni, de az nem lett volna túl szép. A muszáj kérdésre nagyokat bólogat.* - Még szép, hogy muszáj! Erről locsogok!*Az álljon meg a nászmenet résznél széles kivitelben elvörösödik, aztán vállat von.* -Majd ha Dan is itt lesz. *mondja, aztán be is mászik a kocsiba. Aztán ugyebár Gis és Kamen a kutyán kezdenek vitázni.* - De nem tetszik. Nem szeretem azt a kutyát. Hogyan járok rosszabbul? Úgy értem ha ott ül mellettem és az arcomba liheg, azt nem fogom szeretni, hidd el *mondja morogva. Ha sikerül megegyezniük, és mindenki elfoglalta a helyét, el is indulnak. Természetesen a lejátszóba rövid úton bekerül a Skillet CD, és normál hangerővel megszólalnak a Last night első akkordjai.* - Igazából nincs annyi mesélni való. Természetesen szokás szerint belekeveredtünk néhány balhéba, amiből rendszeresen nekünk kellett kimenteni a részeg Jesst és Dant... -Jól van, na! - De nincs jól. Kirát felvették a színművészetire, én meg elkezdtem gondolkozni, hogy hova kéne tovább tanulni. Mi ketten ezzel vagyunk elfoglalva, Dan és Jess viszont élik a tőlük megszokott életet *mesél Mike.* - Azért a mienk sem teljesen olyan, mint volt. Tök fura, mert ahogy egyre többet élünk, egyre inkább megváltozik minden... És tényleg olyan olyan olyan... Fura. Apám nagyon hülyén viselkedik mostanában, nem tudom pontosan, mi baja van, és egy kicsit aggódom is érte. Legutóbb például azt mondta, hogy az lenne a legjobb, ha elvitetne engem valami pszichiátriai osztályra, és ott ki tudnák szedni belőlem valahogy az elmebetegségemet, meg hogy néha szégyelli, hogy ilyen idióta lánya van. Komolyan gondolta. És ez nem az egyetlen, egy csomó ehhez hasonló megszólalása van, szóval nekem most otthon nagyon zűrösek a dolgok. Dant kirúgták a sulijából, mert felrobbantotta a kémiaszertárat, és azt mondták, hogy szándékos robbantás volt, meg merénylet, és az igazgató be is perelte, szóval náluk meg ez van, és még az is lehet, hogy beteszik egy javítóba. Szóval... Ja. Nem mennek túl jól a dolgok itthon. De ne szomorkodjunk, úgyis minden rendbe fog jönni, szóval semmi gond nincsen. - Én már egyébként is intézkedem Daniel ügyében, próbálom összeszedni a megfelelő embereket, hogy jól jöjjön ki a perből. Egyelőre úgy tűnik, menni fog a dolog. - Szóval akkor zajlik az élet... Dan miatt annyira nem aggódom, bízom benned, Mike. De mi a fene ütött apádba? *Jess csak vállat von, és az útra bámul. Aztán hirtelen fékez, mert majdnem sikerül elütnie egy idős nénit, aki most nagyban rázza felé az öklét.* - De mesélj inkább te, Gis! *mosolyog Jess a visszapillantóba. Most a francia lányra terelődik a figyelem...*

Vendég

- Hidd el, ha összefogok Miss Nikotinfüggő Branimirral akkor biztosan kikészülnél. Meg hát nekem is valakin le kell vezetnem Lorette hülyeségeit. *Vonja meg a vállát miközben kajánul vigyorog. Kamen további arckifejezésére a lány a fiú oldalába könyököl. (Valószínűleg ez Marceau-Berchant szokás ugyanis a család imádja kinyomni mások belsőszerveit, vagy legalábbis szeretnek kárt tenni bennük.)* -Háááát soroljam? Tudod hosszú listám van. Először is ott vannak a franciák, megmeg jópár ismerős. *Viccelődik, majd a nagyfejes visszaszólásra felröhög.* -Úgy érted hogy Dan szavaival élve elpattant az agyered, és túl sok vér van a fejedben? Vagy a nikotin mellékhatása ez. *Pimaszkodik tovább, de hogy most hirtelen miért került ilyen hangulatba a jó ég tudja. Talán azért, mert Kamen is ilyen.* -Kikérem magamnak Grozdika! Egyébként Lorette is visszamondta már szóval ha nem szeretnél éhen halni, vagy nem akarod, hogy csúnyán elpáholjalak akkor. NE. Vitatkozz.*Háborog fel a lány, mert ez már tényleg felháborító. Még ilyet. Szegény kiteszi a lelkét, erre...* -Tehát jóformán azért zárkóztál be a szobádba, mert lusta voltál előbb összepakolni? *Felvonja a szemöldökét, és vádlón mered a másikra. ztán utaznak meg elbeszélgetnek. A lánynak rengeteg mindenről van mesélnivalója szóval biztos nem fogynak ki a témákból. Majd miután leszálltak Londonban a gépről a nyakába kapja Jessicát.* -Én is örülök neked Jess. *Vigyorog jókedvűen a lány, majd próbálja leakasztani magáról Jesst mielőtt megfojtaná.* Jess, megmondtam hogy elrángatom, nem? Itt van egészségesen életben, és kicsit még jobban elmeháborodott állapotban, de még létezik. *Mondja de mást nem tud hozzátenni, mert Jessica pörög ezerrel.* -Azt hiszem kijönnél Kamen unokahúgával Jess. További részletekért keressék ügyfélszolgálatunkat. *Teszi hozzá az utolsó mondatot, és ott Kamenre mutat. Majd ő mesél, ha Gisnek nem tetszik amit mond akkor meg kijavítja. Utána szép csendben hallgatja Jessicát, és várja a megfelelő pillanatot mikor megint szóhoz lehet jutni.* -Muszáj? *Fintorog az ivós részre. Ő csak és kizárólag akkor tud inni ha (1. Lorette kiidegeli. 2. Fogadnak vele.) szóval megfelelő eszközökhöz kell folyamodnia annak aki inni akar vele.* -Na álljon meg a nászmenet. Dannymmel?! Lemaradtam valamiről, vagy csak nekem furcsa ez? *Kérdezősködik tovább, mert nem hülye ő. Hamarabb rájön a dolgokra, mint egy bizonyos illető. Aztán odavonulnak a kocsihoz, és Kamen megint problémázni kezd.* -Kamen, a kutyát muszáj lesz elviselned... Tehát a kutya melléd ül, ha tetszik, ha nem. *Kezd bele a lány, és valószínűleg sokáig elfog tartani ez a vita.* - Egyedül nem hagyhatom, hátra nem ülök, tehát a kutya az mellettem fog ülni, én pedig melletted ülök.* Hoppá. Kezdődik a "Hogyan kínozzuk Kament az állatokkal" mai epizódja.*- Nem, Kamen. Ne nézz így rám. Ha hátra ülteted akkor piszkálni fog. Hidd el. Tehát két választásod van. Vagy te ülsz hátra egyedül, vagy elviseled a kutyát.*Gis felhoz két olyan lehetőséget, amiből mind a két esetben ő jön ki jól. Nos Kamennek kell választania, hogy mennyire akar kijönni jól ebből a dologból. Tehát jó eséllyel, ha túl vannak a Kamen vs. kutya és Gis problémán akkor robognak a lakás felé.* -Szóval előbb meséljetek ti valamit. Azt hiszem ez a hülye itt a közelemben úgyis eleget tudna regélni.

Vendég

*A lány első mondatán csak röhög.* - Néz már rám. Esélyed sincs. *Az elmegyógy mondjuk annyira nem kizárt az esetében, de vélhetően nem depresszió miatt fogják beutalni. A lekésős dologra is a szemét forgatja, amolyan "Ne menj már az agyamra Gis!" módon. A szeretés dolgon felvonja a szemöldökét - ezt kezdi egyre jobban átvenni Yantól.* - Téged? Szeretnek? *kérdezi, majd rávigyorog a csajra, mutatva, hogy természetesen nem beszél komolyan. A nagy fejre még szélesebben vigyorog.* - Persze, mert jóval több minden van benne. *Az állatvilágra nagy lendülettel megrázza a fejét.* - Nem. A főztöd a hibás. Most hat. Megöli az agyamat! *panaszkodik. Lorette-el már közölte, hogy ez a helyzet, de nem árt Gisnek is megmondani. Legalább van mire hivatkoznia, ha nem akarja megenni, amit a másik eléje rak. A kutyának nem különösebben örül, de beletörődik, sejtette, hogy nincs akkora szerencséje, hogy megússza. Ez van. A vasútállomásra érkezve aztán a nyakukba kapnak egy Lorette-t, aki Kamen szerint még az alapvetőnél is idegesítőbb, de most ő is csak röhög. Nem normális, teljesen elmebeteg. Abszolút. Szinte sajnálja, hogy nem tudja letagadni... Az elmenetelről meg teljesen hathatósan beszéli le, mert elvégre ő Kamen, és mégiscsak az ő élőhelyéről van szó, ahová nem fog elengedni ilyen Lorette féle futóbolondokat. Aztán ugye elfoglalják a helyüket a vonaton, és a lány egyből nekiáll tudakolnia, hogy merre járt Kam.* - Pakolásztam, készülődtem, ilyenek. Meg el kellett intéznem néhány dokumentumot, amivel majd Yan töltheti a szünetét az új kúriájában... *legyint. Aztán ugyebár végig a vonaton, majd a repülőn is egészen biztosan remekül elvannak, időnként Pat is becsatlakozik a társalgásba, de ő az idő legnagyobb részében elvan magának. Rossz napja van ma. Vagy valami ilyesmi. Az út nem tart túl sokáig, főleg, mert ugyebár Angliában egészen konkrétan két órával visszább jár. Elég érdekes időörvény ez az utazás, az egyszer biztos. De végül leszállnak a repülőtéren, és ha megszerezték a csomagjaikat, már indulhatnak is kifelé.* - Remélem, tényleg ideértek mostanra. Igaz, ha hagyták Jesst vezetni... *motyogja, és rávigyorog az utastársaira. Kiérve egész tűrhető idő fogadja őket, legalábbis nem kell megfagyni, az biztos. De persze nyugalmuk sokáig nincs, a Jessica Lord nevű hurrikán ezúttal elsőként Giselle-t kapja el.* - Végre, végre, végreee! Már itt vagyunk fél órája, és csak nem jött az a gép, meg nem másztatok ki, és itt unatkoztunk, és már arra is gondoltam, hogy nem jöttök, de a Herceg azt mondta, hogy jönni fogtok, de igazán lehetett volna gyorsabb is a gépetek, mert itt kellett ülnöm Mike-kal, és teljesen az agyamra ment, meg hát ugye mi nem igazán vagyunk jóban, vagyis jóban vagyunk, csak Micha nem bírja elviselni a pörgésemet, ebben abszolút Pat a profi, de ő is csak azért, mert fél életemben ismert, és volt ideje megszokni a hiperaktivitásomat. Nagyon sokat kell ám mesélnetek, hogy milyen az élet nálatok, meg persze nekem is van mesélnivalóm, meg a többieknek is, bár ugye kezdünk egyre fogyni, esküszöm, a következő az lesz, hogy Dan is meglép valahová, akkor aztán tényleg meg fogok őrülni, mert ő az egyetlen normális ember, ne vedd magadra, Mike. - Nem veszem, csak hallgass már el egy kicsit! Kérlek szépen! *mondja Mike szinte könyörgő hangsúllyal, majd elsőként Patricet üdvözölve jó szorosan megölelgeti a nekromantát. Pedig ő nem annyira ölelgetős fajta, mármint Michael. Közben Jess fojtogató ölelésben részesíti Kament is. Végül aztán mindenki megölel mindenkit, úgyhogy lassan el is indulhatnak a kocsihoz. Persze Jess szokása szerint össze-vissza szövegel...* - Annyira király, hogy végre itt vagytok, rettenetesen hiányoztatok. Annyi de annyi mindenről be kell számolnotok! Meg persze nekünk is, de amit leginkább mondani akarok, azt úgy kell, hogy Dan is ott legyen, és és és... Ez így izé.*motyogja a lány.* - Mert hol van? *vonja fel a szemöldökét Kamen. Őszintén szólva arra számított, hogy a banda legifjabb tagja is kijön eléjük, szóval kicsit ilyen szempontból csalódott.* - Intéz néhány dolgot szilveszterre. Jó buli lesz, és és és Gis most te sem húzhatod ki magad, innod kell velünk. Dannymmel már egy csomó dolgon gondolkoztunk, hogy hogyan vegyünk rá, hogy csatlakozz hozzánk, mert ugye lesz a megszokott ivóverseny, és ebben az évben Kamen meg Patric józanok maradnak, szóval csak hárman lennénk, akik leisszuk magunkat, és az úgy meg nem elég, szóval neked is csatlakoznod kell majd *magyaráz Jessica a tőle megszokott túlpörgéssel. Ennek a csajnak tényleg nincs más működési funkciója, mint a hiperaktív állapot. Még alva sem bír nyugton maradni, mert alvajáró, meg beszél álmában. Szóval igen. Ő a hiperaktivitás abszolút megtestesítője, és senki de senki nem tudja felülmúlni... Időközben megérkeznek a kocsihoz, és felmerül az első probléma, természetesen Kamen által.* - Ki vezet? - Én! Végre megengedték, úgyhogy most én vezetek, ha tetszik, ha nem Kamy! - Oké... És ki hova ül? Úgy értem én aztán biztos nem ülök a kutya mellé... *Patric itt megjegyzi, hogy ő előre ül Jess mellé, szóval az a hely foglalt, és közben kiveszi Giselle meg Kamen kezéből a csomagokat, és nekiáll bepakolni hátulra. Mike meg csak vállat von.* - Ahol hely marad. Döntsétek el. - Jó. A lényeg, hogy a kutya minél messzebb legyen tőlem *néz Kamen az emlegetett lényre, egy halvány fintorral, aztán a francia lányra pillant.*

Vendég

//Szintén ott//

*Nem sok időt töltött otthon - Kamen... És Gis? Az új otthonában töltött pár napot. Aztán ugye jön a búcsúzkodás ideje szóval azt kicsit szomorúan hallgatja végig. Megkedvelte őket nem tehet róla.* -Ne aggódj, majd elrángatom. *Súgja Jessnek, mikor a lány megöleli őt. Az bulit nemigazán érti, de hát már mindegy. Aztán Dan is megöleli, amit a lány nem hagyhat szó nélkül.* -Hé. Nem vagyok egy porcelánbaba, de azért ne fojts meg, oké? Hidd el, fog az menni. Főleg, ha bejutok a rádióba. Akkor mindenhol hallani fog. *Nevet fel a lány. Na igen. Ezt elfelejtette közölni Kammel.* -Mi az hogy nem kell mondani? Ne szóljál be Grozdan, mert a végén tényleg Tristanék piás üvegével váglak fejbe! *Szól be már csak azért is. Meg hát elcsent egy-két üveggel na. * -Ha meg nem jönne magától akkor páros lábbal rúgom ki az iskolából. Én egyesekkel ellentétben tudok vigyázni magamra. *Az utolsó mondat Mike-nak (meg burkoltan célozva Kamennek) szól. Ő is kezet fog a fiúval, majd Kirával is kezet fog.* -Azért ne halj bele a búcsúzkodásba Kamen. Végül is látod még őket. Na de szálljunk be, mert a végén még Tristan megunja a túlparton a várakozást, és haza viszi a többieket. Már hét sms-t küldött, hogy hol vagyunk már. *Persze ő csak vigyorog, hiszen Patrick megsúgta neki, hogy jön velük. Aztán felpattan a hajóra a többiek előtt. Már nagyon vágyik a hajókázásra.* - A bandaháborút és a részeg estémet leszámítva jó volt. *Vigyorog rá a fiú meg gondolatban hozzá teszi azt a kellemetlen "lebukást" is. A túlparton meg ott sorakoznak Gis haverjai totál festékesen (kivéve Tristant) ugyanis elmondásuk szerint Gis nélkül nem jó paintball-ozni, mert most legalább öt órás volt a játékuk. Persze Tristan hisztizett egy sort, majd miután Brigitte elhallgatta ők is elbúcsúztak tőlük. Legjobban Tristannak és Antoine-nak sírt a szája, és elhatározták, hogy majd remélhetőleg tanév elején ők is ott koptatják az iskolapadot. A festékes brigád is elvonult (persze szerencsére senkit nem öleltek meg), így hát szabad az út Bulgária felé. Persze a vonatutat végigbeszéli, de ez nála megszokott. Még egy öreg banyát is kiüldözött a kabinból, mikor az neki állt a bibircsókjairól hablatyolni.*

Vendég

//Porthsmouth ismét, kikötő, pár órával korábban. Az Anglia-Franciaország járat az utolsó utasokra vár, most rakják fel az utolsó csomagokat.//

*Hát, sok időt nem töltött itthon. De nem baj, mostantól igenis fog rá időt találni, hogy hazajöjjön. Rettentően hiányzott mindenki... Szóval ja. Most, hogy látta őket, rájött, mennyire. De viszont a helyzet az, hogy akár tetszik, akár nem, ideje visszatérni az iskolába. Más kérdés, hogy részéről akár itt is maradhatnának, meg minden, de ez van. Ha menni kell, akkor menni kell.* - Ígérd meg, hogy legkésőbb újévkor látunk! *követeli Jess, miközben átöleli a fiút, majd ellép tőle, és Gist is egy hasonlóban részesíti.* - Bizony, hiányoztál a bulin! *mondja Dan, miközben erősen megveregeti a srác vállát. Aztán ő is a franciához lép, és csontropogtató ölelésben részesíti.* - Te meg boldogítsd helyettem is ezt a lököttet *vigyorog rá.* - Szerintem ezt nem kell mondani neki. És természetesen jövök majd *válaszol nekik Kam, mire Jess ráfintorog.* - Ezt már hallottuk. - Oké, de idén tényleg fogok jönni! - Azt ajánljuk is! *szól bele a beszélgetésbe Mike is, aki aztán megszorítja a srác kezét. Közben Patric is felbukkan, és megáll mellettük.* - Vigyázz magadra, Kam. És ön is, dame *mosolyog Gisre, és vele is kezet fog. Kira nagy lendülettel megöleli Kament.* - Adj magadról életjelet, ha lehet! *ígérteti meg vele, majd nyom az arcára két puszit, és kezet fog Gis-zel. Nem hülye azért, megérzi, ha nem igazán kedvelik... Aztán Kam Patric felé fordul.* - Hát, Pat, minden jót *sóhajt, mire Patric rávigyorog.* - Annyira ne búcsúzkodj! Jövök veletek *vigyorog szélesen, mire öt hang szólal meg egyszerre: Mi?* - Csak nem hitted, hogy hagylak elszakadni megint? Összeszedtem a pénzt, megyek Bulgáriába veletek *vigyorog. Pár percig még mindenki hangosan csodálkozik, majd elbúcsúzkodnak Patrictől is, és ők ugyebár elindulnak a hajó felé.* - Na? Jó volt Anglia? *vigyorog Kamen Gisre. És már úton is vannak Franciaországba, ahonnét vonattal mennek majd tovább egészen Nellondig...

Vendég

- Igen, ismételten. De ha szépen nézel taláááán cenzúrázok neked is. Az ne idegesítsen. Az a jó, ha már nem tudsz mit mondani.*Csak mosolyogni tud a fiún, mert teljesen röhögésképtelenné vált. Nem is kell ellenkezni a Gis többnyire tudja mit csinál.* - Ejnye. Csak nem jobban sajnálod azt, hogy nélkülöznöm kellene a társaságodat, mint én? Amúgy én mióta hiányoznék neked? *Továbbra is ártatlanul pislog.* -Túlélném vajon, vagy nem? * Tűnődik hangosan bár inkább gúnyolódik.* -Honnét veszem? Turkáltam a fejedben. *Nevet fel, bár most látszik rajta, hogy ez tényleg vicc akar lenni. az ivászatot is vissza lehet fogni anélkül, hogy bezúzza a fiú koponyáját. Sikerül belekényszeríteni Kamenbe az ételt, mire elégedetten vigyorog.* -Alapvető perszee. Bár mint mondtam kifejezetten élvezem ezeket a piszkálódásokat. A römizésnél én is tudtam színészkedni. *Na igen. A kártyázás közben tényleg nem lehetett semmit se leolvasni az arcáról.* -Ha akarnád se tudnád megtiltani. *A lehető legangyalibb viselkedik, majd mikor benyögik a meggondolt szót egyből visszavág.* - Gyáva. *Igen, azt már megszoktuk, hogy Gist nem különösebben izgatja ilyen dolgokban Kamen véleménye.* -Miért sejtettem, hogy ezt mondod? *Csóválja a fejét, majd némán tűri a dicsekvést.* -És hölgyeim és uraim! Kamen Grozdan Branimir átesett a ló másik oldalára! *Beszél úgy, mint egy kommentátor. Utána a csók következik, és pont a "legjobbkor" bukkan fel a három fiú. Utána lezajlik egy kisebb beszélgetés, de Gis hol Kamenre, hol a másik három fiúra pillant. Aztán Antoine meglátja a naplóit, és bemenekül a szobájába.* -Tudom! *kiált hátra. Csak annyi idő kell neki, amíg elrejti a naplókat. A szépen elrejti a könyvei közé a emlékeit tartalmazó naplókat miközben Tristan Mike-ot nyaggatja.* -Na. Igyál haver. Nem azért csórtuk a piát hogy kettesben kelljen meginni! Ez igaz. Betörtünk egy boltba. Ja, mert dög unalom van. Lassan átmegyünk Luxemburgba randalírozni. Aztán jön Svájc. Hülye! Svájcba akkor megyünk, mikor nyomoznak utánunk. Ja, ja. Igaz is. Bocs, haver. Szóóóval Kamen. Bejön neked a kis angyalkánk, vagy sem? Tristan. Ne légy bunkó! Honnan tudod, hogy most mit csinál bent. Gondolom a naplóit rejtegeti... *És így beszélgetnek, majd mikor választ kaptak a kérdésre (na meg Gis is, aki az ajtónál hallgatózik) ugye Kam elmegy, hogy kirángassa Gist a szobából. De szigorúan akkor jön ki a lány, ha tudja a választ. Mikor végre tűnik a színen, kikapja Kamen kezéből az üveget, és meghúzza.* -Nem fogsz annyit piálni. Én megmondtam. Megmondtam, hogy nem akarom hajnalba a vért mosogatni rólad. *És egészen addig megy így amíg Gis gondolja. Persze azért hagyja a fiút inni csak nem annyit amennyit szeretne. Így hát az érik el, hogy Gis kissé ittas állapotba kerül, mert Tristanék elég sok rekesz sört hoztak magukkal.* -Egyébként mit küldött Brigitte? Ööö. Izé. A. Na. A cuki családi archívumokat. Megtaláltam a zongorás lemezt is.

Vendég

- Hm. Akkor ez van. És ismételten. Megszívtam. Ez van. És idegesít, hogy csak ezt tudom mondani a fecsegésedre *rázza meg a fejét. Főként azét idegesíti, mert ez leginkább azt jelenti, hogy nem tud ellenkezni Gis-zel. És az nem jó.* - Én is sajnálnám, ha nélkülöznöd kellene *vigyorog a lányra.* - Leginkább azért, mert akkor nekem is nélkülöznöm kéne téged... Na jó, nem is. Leginkább azért, mert az élet maga a siralomvölgy nélkülem... Kérdezd csak meg a srácokat. És te honnét veszed, hogy nem? *Az ivászat majd akkor lesz visszafogva, ha a csaj a fején töri szét a piát tartalmazó poharat/üveget. Az ételt viszont hajlandó megenni... Csak nyavalyog. De az vélhetően nem fogja annyira idegesíteni Gist... Ha meg mégis, úgyis abbahagyja.* - Alapvető *vigyorog a kettes pontnál.* - Kira mutatványos, persze, hogy jobb, mint én *fintorog.* - Hm. Feltétlenül rá akarsz venni, hogy megtiltsam neked a főzőcskézést? *vonja fel a szemöldökét.* - Meggondolt. *Azt már megszoktuk, hogy Gis nem törődik Kamen véleményével. Kam meg azzal nem törődik, hogy nem törődnek a véleményével.* - Soha. Épp ez a lényeg *vigyorog sokat sejtetően.* - Nem véletlenül hívják hazugságnak. Már profi szinten űzöm. Nekem már művészet *kacsint a másikra. Természetesen a hazudozásról van szó.* - A legtöbben pedig bedőlnek nekem. Kilencvenhét százaléknak fogalma sincs róla, hogy mikor hazudok és mikor mondok igazat *vigyorog. Láthatóan nem kicsit szereti a "művészetét". Aztán ugye jön a csók, és a rájuk nyitó három srác, mire ő is gyorsan ellép a lánytól. Egyébként egy kissé viccesen néztek ki, ugyanis Gis egynéhány centivel magasabb, mint a srác.* - Azt, hogy nem tesszük! *válaszol rögtön Mike-nak, aztán szájhúzva - igyekezve nem elröhögni magát - hallgatja Tristan és Antoine párbeszédét. Igaz, Tristant még nem is ismeri... Vagyis ismeri, csak nem emlékszik rá. Mert akkor éppen szinte egyáltalán nem volt magánál. Mikor kérdezik, Mike nagyokat bólogat, és közben Kamenre vigyorog. Aztán ugye Gis nagy lendülettel megindul a szobája felé, de Kamen még utána kiált.* - Amúgy nyertél! *Aztán elcsór egy párnát, és leül a földre, Mike meg harmadiknak a kanapéra. Mert annyian még kényelmesen elférnek. Mike nem kér piát, merthogy kocsival van. Természetesen nem a Toyotával, hanem a saját Mercedes-ével. Mert csak akkor vegyül a pórnép között, ha vele van valaki a bandából. Egyébként inkább az eleganciát élvezi. Hiszen megteheti... Egyébként Kamen úgy tíz percenként feltápászkodik, és megpróbálja kiszedni Gist a szobájából. Meg, ha elfogyott az Antoine-ék által hozott pia, előszed egy üveg whisky-t, ami, ha a két vendég sokáig marad, minden bizonnyal el is fogy...*

Vendég

- Igazán nincs mit. Nem, nem. Mivel én cenzúrázok csak magamat cezúrázom. Másért nem vállalok felelősséget. *Kuncog, majd azért a beköltözéses dologhoz még hozzátesz valamit.* - Az a gáz, hogy elfelejted, hogy az anyám bíróságon dolgozik. Egyébként meg sajnálnám, ha nélkülöznöm kellene téged. Miért lenne biztos, hogy bárhová elér a kezed? Az én kapcsolataimról semmit nem tudsz. *Ártatlanul pillázik a fiúra, mert hát tényleg nincs semmilyen hátsószándéka azon kívül, hogy az ivászatot kicsit visszafogja nála, és lenyomja a torkán a főztjét.* -Egy. Igen, megszívtad. Kettő. Ez már csak természetes. Te is elég gyakran csinálod. Három. Nem kell. Hidd el nekem vannak elegen akik rajtam röhögnek. Négy. Ezt csak te gondolod. Öt. Nincs is személyes varázsom. Hat. Menj Kirához színészetet tanul Grozdi. Még mindig nem megy. *A hatodik megjegyzésnél elvigyorodik, de hát jól esik neki szekálni Kamet. A háborgáson jót derül, de nem szól vissza.* -Örülök, hogy nem akarod elrontani a kedvemet, de ha még nem tűnt volna fel főzés közben is beszélek. *Úgy látszik még egy jó darabig el lesznek egymás piszkálásával.* - Gyáva. *Felesel neki. Gis pszichopata tud lenni, ha akar. Ha meg Kamen véleménye akkor nem túlzottan törődik ezzel.* -És mikor tudni, hogy hazudsz? *Annyi dologba bele tud kötni, hogy maga az user nem is tudja ilyen hosszan piszkálódni. Aztán ugye jön a csók amiben a lány is elég szépen belefeledkezik így neki se tűnik fel, hogy jött valaki. A füttyentés hallatára Gis elszakad Kamentől, és zavartan pislog Mike-ra meg az utána belépő két vigyorgó alakra.* -Nocsak, nocsak. Perkálj Crine! *Szólal meg Mike mögött Tristan, de Antoine épp azzal van elfoglalva, hogy összeszedje a lemezeket, amik kiestek a dobozból.* - De hát te mondtad, hogy nem járnak! Miért én fizessek? -Ti fogadtatok? -Aha. Még hozzá kápéban. Szóval Tristan, te fizetsz nekem. ÉN megmondtam, hogy a szemünk fénye egy pasi kedvéért hagyja ott imádott francia hont. - Nem is. Neked kell fizetni. De komolyan felelj Gis. Jártok, vagy sem? -Ti mikre gondoltok? Nem járunk! - Pedig nagyon úgy nézett ki. Igazam van Mike haver? -Szóval. Mi volt ez? Fogadás. TI mit kerestek itt? Mike-ot még megértem, de ti hogy kerültök ide?! - Nana. Csajszi. Ne tereld a szót. - Brigitte küldte meg Tristan csajozni akart meg én is felcsíptem tegnap egy kis vöröst. -Kuss Crine. Szóval fogadáás. És miben fogadtatok? -Nézzétek! Gis naplói! *Kezdenek dumálni, majd Gis odaszalad a dobozhoz mielőtt Antoine érne oda. * -Nem adom! Neked ezekhez semmi közöd! - Jaj, Gis ne már. -Kleptomániás. *Sikkantja a lány, majd végül bezárkózik a szobájába. Úgy tűnik Kamen egyedül maradt.* - Na. Akkor igaz a hír, vagy sem? -Hoztunk ám piát is csak Gis előtt nem akartuk a múltkori balhétok miatt. Egyébként csodállak. Soha az életben nem láttam még zavarba jőve...*Kényelmesen elhelyezkednek a kanapén, majd a srácokat körbekínálják sörrel. Közben válaszokra várnak.*

Vendég

- Kösz. Hááát, az én hülyeségeimet is cenzúrázd légy szíves. *A más beköltözésre felnevet. Szép is lenne! Kap tőle egy lakást, aztán kinyírja és beköltöztet valaki mást...* - A gáz csak az, hogy nem te örökölnéd a helyet *vigyorog a csajra. A kapcsolatokon felkuncog.* - Az lehet. De az biztos, hogy itt nekem nagyobb a szavam. Mike-on keresztül szinte mindenhová elér a kezem. Ha pedig nem rajta, akkor másokon keresztül. Szóval ne próbálkozz, Gis *kacsint rá. Az pedig már szinte megszokott, hogy kötekedéssel mennek el a napjaik.* - Egy: akkor megszívtam. Kettő. Ezt vettem észre, elég gyakran műveled. Három. Szívesen máskor is. Ha azt szeretnéd, hogy valaki kiröhögjön, csak szólj. Viszont kár, hogy nem nézhetem meg. Négy. Úgyse tudsz rávenni, hogy ne igyak... Éééés, öt: igen, személyes varázs. *Széles vigyorgással, és néhol színészkedő szipogással meg ilyesmivel kísérve szövegel.* - Hát, mert nem igaz! *háborog.* - Felesleges *von vállat. Mármint az értelmes ételre reagálva.* - Á, nem veszem el az örömödet. Legalább addig is csendben vagy *hecceli a csajt. Na, nem mintha nem imádná, hogy a másik folyton fecseg, sőt, kimondottan élvezi.* - Meggondolt. *Hogy Gis pszichopata-e? Öhm... Nos, kicsit. De ez a tényállás egyébként is csak Kamen véleménye. A nem nagy tétre megvonja a vállát. Ha tudná, mekkora! Neki ez igen is nagy tét.* - Hát igen. De nem mindig! *tartja fel a mutatóujját, majd ugye megcsókolja a másikat. És - nos, a legkevésbé sem lepődik meg. Mert a csaj valóban jól csókol, ahogyan azt igazából gondolta. Szóval viszonylag el is merül a dologban, vélhetően ezért nem tűnik fel neki, hogy kinyílt az ajtó. Meg azért, mert eléggé halkan jár... Viszont fél pillanattal később füttyentés szeli át a csendet.* - Mit is mondtál arról, hogy nem jártok?*vigyorog a belépő Mike Kamenre. És talán még nagyobb gond, hogy nincs is egyedül...*

Vendég

- De most miért? A hülyeségeket meg kell örökíteni, hogy később mások is röhögjenek rajta. Bár a saját ballépéseimet erősen cenzúrázom. *Vonja meg a vállát. Na igen. A cicás dologra biztosan reagál, mert nem szokták így hívni. * -Igen nekem kellene, de akkor a helyedre beköltözne valaki más. Amit bizony sajnálnék, mert másokkal nem tudnám megetetni a főztömet. *Gonoszan visszamosolyog. Hát az biztos, hogy ha Kam lenne akkor tényleg kerítene valakit a helyére. Már csak azért is, hogy a fiú a síron túl se legyen elégedett.* -Drága, drága Kamen. Elfelejted, hogy nekem és a családomnak Európa-szerte vannak kapcsolatai. Tristan meg egész jól eligazodik Londonban. Ki is van előnyben? *Úgy látszik a mai nap is kötekedéssel fog elmenni, aztán Kam megint hallatja a hangját.* -Egy. Mire van a hollóm? Bárkit és bárhol megtalál, ha úgy akarom. Kettő. Én is szeretlek piszkálni. Három. Kösz, hogy rajtam röhögsz. Az előbb említett okok miatt biztosan nem mutatom meg. Cenzúra... Négy. épp ezért ne igyál annyit. És öt. Személyes varázs, mi? *Felesel ő is majd felröhög Kam kifakadásán.* - Miért ne nézném ki? Ne kérd ki magadnak. Egyébként meg meg akartam tanulni főzni, és gondoltam eleve jobb lenne, ha némi értelmes ételt is ennél. *Fintorodik el, de azért még most is hozzátesz valamit.* - Viszont, ha nem akarod hogy főzzek akkor leállok. Akkor is gyáva vagy. *Vág vissza. Kamen szerint harc során mutatkozik meg az ember személyisége? Akkor Gis pszichopata? *Mondhatjuk úgy is. Csak soha nem figyelem, hogy mikor milyen nyelven írok. *Széles vigyor jelenik meg az arcán, mikor Kamen gondolkozni kezd.* -Ugyan. Nem nagy tét. *Legyint, majd kacagni kezd.* -Mindig. De többnyire biztos szoktál. *Valami villanás látszik a lány szemében, mikor Kamen a tagadásról beszél. Hagyja, hogy odahúzzák végül is fogadott, nem? A kezét összekulcsolja a fiú tarkóján, és viszonozza a csókot. Még szerencse, hogy kettesben van. Egyébként mondhat akármit Kamen a lány igenis jól csókol.*

Vendég

- Az is bőven elég. *A cicás dolgon felröhög, biztos volt benne, hogy erre reagál a másik.* - Hát, nem is tudom... Te? *vigyorog. És persze tisztában van vele, hogy ha ki akarták volna nyírni, akkor már nem élne, de azért kötekedni mindig jó. Főleg Gis-zel.* - Az nem gáz, meggyógyul. Egyébként meg hidd el, az én befolyásom nagyobb ebben a városban, mint a tied *kacsint. Hiába, Mike-nak konkrétan akárhova bejárása van. De szó szerint. És ha esetleg nem ő, akkor Jess édesapja tanárként sok olyan embert tanít, akik ellenszolgáltatásokkal fizetnek. Jobb esetben kocsimosás, vagy valami kupon, anno Patnek például az volt a dolga, hogy Jess energiáit lekösse. Szóval neki is sokan lógnak dolgokkal. Kamen tehát igazán tud hova fordulni. Hiába, a kapcsolatok...* - Egy. Ha nem akarom, kétlem. Ez a város kicsit nagyobb mint Amboise és lépéselőnyben vagyok: nekem hazai terep. Kettő: tudom, de jól esik piszkálni téged. Három: biztos nagyon viccesen néztél ki. Nincs esetleg felvéve? Négy: én, de részeg voltam *vigyorog.* - Jól van, de az lehetett más is. Akár a személyes varázsod. Csak nem ebben a szó szerinti értelemben *nevet fel.* - Ha ha ha. Valaki nagyon humoros kedvében van. Most komolyan kinézed belőlem, hogy a sajátom érdekel? Kikérem magamnak! *nyafog. Vagyis játszik nyafogást.* - Nos, nem, de rólad már tapasztaltam *vigyorog.* - És aaaaakkora lendülettel ugrottál neki a főzésnek... *vigyorog a lányra szemtelenül. Megint.* - Meggondolt *felesel. És voltaképpen lényegtelen miről van szó. Kamen szerint az ember személyisége nagyrészt megmutatkozik a harc során.* - Akkor a négyből két nyelven el tudom olvasni *vigyorog. Aztán ugye megkapja, hogy neki mit kell adnia cserébe, és egy pillanatra leolvad az arcáról a mosoly, és gondolkodóba esik. Megér ennyit a dolog? Egyáltalán, mi lenne az infó? A verés szóba sem jöhet. Nem, annyira még nem bízik a lányban. Valami mást kéne kitalálni... Bingó! A baleset! Végül is az is egy olyan dolog, ami... Nos, ami eléggé kihatott az életére. Meg a lány legalább tudni fogja, ki volt az, aki a csillagokról mesélt neki. Mert esetleg hozzáteszi.* - Egyébként meg nem hazudok mindig *vonja meg a vállát.* - Tagadtam? *vigyorog a csajra, majd úgy dönt, hogy akkor ideje rátérni a fogadás lényegi részére. Szóval felpattan, magához húzza a lányt, és különösebb tétovázás nélkül megcsókolja. Már persze ha a lány tényleg hagyja.*

Vendég

- Azzal bizony, vagy takarító varázslat. Mi? Kinéznéd belőlem?! Amúgy nem. Csak telefonra venném fel. *Pimaszkodik azért ő is, de hát már megszokhattuk volna tőle.* -Londonban. Hol más hol? Mióta vagyok a cicád? És nem vagyok kiakadva. Egyszerűen hülye voltál, és kész. A kaját azért akartam odaégetni, mert leszóltad a főzési képességeimet. Egyébként nincs rá okom. Ha meghalnál kifizetné a lakbér másik felét? *Válaszol nyelv nyújtogatva, ha meg akarta volna mérgezni Kament már rég megtette volna.* -Megvágod magad, a gyorskajáldák meg hirtelen a jóvoltomból bezárnak... *Aztán felröhög Kamen "fenyegetésén".* -Egy. Nem is kell vinned úgyis megtalállak. Két. Nem nyávogok. Három, részegnek lenni nem jó, ha egy zongora tetején táncol miközben pálinkát iszol és énekelsz. És nééégy. Na ki nem maradt inkább Jess és Daniel mellett? *Csak beszél közben meg arra gondol, hogy neki is mennyivel könnyebb lett volna, ha nem kell Kamért aggódnia.* -Sikerült meglepni téged? Pedig azt hittem észreveszed. A vonaton, a bandaháború elején még Henrinél is be kellett vetnem a képességeimet, hogy odaadja a nyaralót. Én meg végig arra gondoltam, hogy mikor jössz rá. Ezek szerint nem kellett volna izgatnom magamat. Egyébként gondoltam, hogy arra érted. Valószínűleg azért. Édesanyjától örököltem. Sokszor azt mondják, hogy hasonlítok rá.*A mosolya kicsit alább hagy. Tényleg olyan, mint az anyja.* - Amikor nem érdekelt annyira a másik nem. Ez jó. És mikor érdekelt téged valaha is a másik nem? *Egy újabb pimasz kérdés, de hát ha egyszer van mire visszaszólnia...* -Nem tudom őket elképzelni, de akkor is. Miért engem el tudtál képzelni? Csak azért, mert én hajlandó vagyok rendben tartani a dolgokat nehogy azt gondold, hogy háziasszony típus vagyok. *Vonja meg a vállát, majd az orrhúzogatáson megint csak nevetni tud.* -Nem meggondolt. Gyáva. *A gyávaságot nem éppen arra értette, hogy Kamen józan állapotában normálisan harcol. Aztán ugye kiküldi Kamet a konyhából meg elmosogat és elmegy a naplókért.* - Mindig más nyelven írtam. Spanyol, francia, bolgár, vagy angol. Olvasni olvashatok, és igen van rólad is szó. Mondj nekem olyan dolgot, amit még nem tudok rólad, és ne hazudj össze-vissza. Ennyit kérek. Ennyiből áll a fogadás, mert mint látod én nem hátrálok meg, ha valamit felvetettem. *Aztán ugye említi a madárkától hallott információkat, és mintha megint meglepne Kam. Egy nap kétszer? Ez már rekord.* -Nem vagyok egoista nyugodj meg. A kérdésemre még mindig nem válaszoltál. Igaz lenne az állítás, vagy sem? *Komolyan tudni akarja a választ. Maga sem tudja miért érdekli ennyire, de tudni akarja. Mindenképpen ki akarja szedni a fiúból a választ.*

Vendég

- Persze, majd hülye leszek... Olyan kis portörölgetővel, mi? *fintorog.* - És persze meg is örökítenéd, nemde? Még mit nem *szusszant. A gonosz banyán felröhög, az ártatlan embereken meg felvonja a szemöldökét.* - Ártatlan? Én? Hol élsz te, cicám? *kérdezi vigyorogva. Aztán ugye szövegel, meg kérdez a válaszon meg felnevet.* - Ősszintén? Ijesztően ki vagy rám bukva a tegnapelőtt miatt, szóval asszem, ja, van. *De azért mégis belekóstol az ételbe. És azért annyira tényleg nem szörnyű. Tényleg csak azért fintorog, nehogy a lány elégedett legyen magával. A fenyegetésre újabb nevetés hagyja el a száját.* - Ugyan már, a konzerveket én is fel tudom bontani, meg a fagyasztott sültkrumplival is tudok mit kezdeni. Ha meg más nem, a gyorskajáldák a nap nagy részében nyitva tartanak *vigyorog. Az alkholos dologra csak megcsóválja a fejét.* - Nem viszlek ám magammal bulizni, ha folytatod a nyávergást *ölti ki a nyelvét.* - Egyébként meg részegnek lenni jó, de csak akkor, ha nem futunk össze Jesperékkel. Mert ők hajlamosak belénk kötni. Greeny meg egy szadista elmebeteg *húzza el a száját, és megdörzsöli a jobb alkarját. Hát, nem volt éppen kellemes, az biztos. Ha egész pontosak akarnánk lenni, akkor csúnyaszó fájdalmas volt. A lány szavaira csak nevet. Nem izgatja magát. Az elmúlt években volt szerencséje hozzászokni az ilyesmi dolgokhoz, szóval nem izgatja különösebben. Vélhetően nem ez volt az utolsó alkalom. Aztán a fél-vélás dolgon a magasba ugrik a szemöldöke. Oké, ezzel most meglepték, mert nem, nem esett le neki a dolog. Meglepetten pislog egyet-kettőt, aztán még egyet-kettőt, aztán vállat von.* - Izé. Oké. Értem. Amúúúgy a nőkre gondoltam *enged meg magának egy tétova vigyort. Khm. Az is ritka, hogy Kament ennyire sikerül meglepni, de őszintén szólva most meglepődött. De aztán igazi, széles vigyor ül az arcára.* - Biztos azért nézel ki ilyen jól *vigyorog a lányra. Aztán megemlítik neki Kirát meg Jess-t, mire felnevet.* - Oké, egy pont oda. De ők más téma. Még akkori haverok, amikor nem érdekelt annyira a másik nem, és egyébként is, bandatagként mindketten tabuk, szóóóval az utolsó szempontból szóba sem jöhetnek. És most őszintén, el tudod képzelni Jess-t egy kis köténykében, szelíden mosolyogva főzőcskézni, vagy esetleg Kirát nagy lelkesen takarítani? *röhög a képzeten. Jess meg a kötényke... Kira meg a takarítás... No komment. A gyáva dologra felhúzza az orrát.* - Nem vagyok gyáva. Csak meggondolt *pontosít. Mert nem gyávaság, hogy józan állapotba nem rohan be a harc közepébe. Hanem a gondolkodás képességének jele... Például. Aztán ugye végeznek, őt meg kitessékelik a helyiségből. Szóval letelepszik a társasával a kanapéra, és amíg Gis nem jön, addig elszórakozik azzal. Aztán akkor érdeklődve figyeli a lányt, amint kihurcol egy dobozt a szobájából, és hallgatja a hozzáfűzött magyarázatot. A kérdésre felvonja a szemöldökét.* - Gondolom egy kukkot sem értenék belőle. De tetszetősebb lenne, ha felolvasnál belőle részeket *vigyorog.* - Amúgy rólam is van benne szó? *kíváncsiskodik. A fogadásra felvonja a szemöldökét.* - Tehát mi lenne egész pontosan a fogadás? Fogadjunk, hogy nem csókolsz jól? És... Mit ajánljak fel, ha én nyerek? *kérdezi vigyorogva. Benne van, az tuti. Az igaz nem igaz kérdés egy pillanatra zavarba hozza, és gondolatban elátkozza Dant - mert ismeri elég jól ahhoz, hogy tudja, ő volt a madárka -, de hamar a helyzet magaslatára kerül.* - Nos, nekem a legtöbb női formákkal rendelkező egyed bejön, szóval annyira ne telj el magadtól *vigyorog rá. De nem tagadja a tényt. Hm.*

Vendég

//Olvadás *-* Gonosz testvér mentes övezet miatt Razz

//
*Ami sajnos nem jött össze neki, mert hát Giselle épp elég makacs hozzá, és Amboise-ban is elég morcos volt amiért nem hagyták szabadon filmezgetni. * -De el tudom képzelni, és ha annyi por van akkor takaríts te is.*Szól ki nevetve a konyhából, mert ugye még mindig a spagettivel van elfoglalva. A kiröhögésen a lány elég rendesen fejébe vágta a fiút, majd közölte vele, hogy utoljára hét évesen volt rajta, amikor unalmában a konyhában téblábolt, de akkor még túl nagy volt neki a nevelőjének a köténye. Persze csak azért is ráaggatták a házimanók, ha már a konyhából nem tudták kiűzni. Hát tényleg nagy szerencséje volt a lánynak, mert azt nem akarta volna kimagyarázni, hgogy mit keresett ott. Persze Kament a megjegyzése miatt kiröhögte. Aztán látja a fiú pislogását, majd mikor kérdeznek vállrándítva válaszol.* -Mi vagyok én? A Hófehérkéből a gonosz banya, akinek nincs jobb dolga, mint az ártatlan embereket gyilkolni és a törpéket mérgezett almával fejbe dobálni? Nem, edd csak meg. Nincs benne semmilyen méreg. Kikérem magamnak! Nem égettem agyon! Bár azon gondolkoztam, hogy a palacsintát összeégessem, de nem tettem. Megérdemelted volna... *Monjda miközben szerencsétlen fiút tuszkolja a székre.* - Hát jó. Akkor biztos félreértettem valamit. *A továbbiakon már csak kuncog, főleg azok után, hogy látta mire képes Dan meg Kira, ha egyedül hagyják őket. A legjobb akkor is Kam dühöngő feje volt.* -Van rá okom, vagy nincs okom? Ha nincs akkor nyilván nem akarlak, ha van akkor meg nem mondom el. *Csipkelődik a lány, majd megszabadul a kötényétől, és ő is neki áll enni.* -Kösz, hogy ennyire bízol bennem. Holnap nem kapsz mást, mint vizet meg száraz kenyeret. Egyébként meg képes lennék rá, ha máshogy nem akkor előtted iszom meg az italodat, viszont te még nem láttál engem részegen... Ne is akarj. Igyekszem elkerülni a részeges estéket. Látni láttam csak elfelejtetted közölni velem. *Szól már csak azért is vissza. Ha belé kötnek szimplán visszaszól. Így megy ez már jó ideje.* -Nem töröm én magam rajta. Csak elgondolkoztam. Egyébként azt valahogy sejtettem csak jó hülye voltál. Részegként egy teljesen józan emberrel ellen nem sok esélyed lett volna. Ittas állapotban nem lehet normálisan gondolkozni. *Szól halkan persze többnyire hazudik. A villájával piszkálja a spagettit, valamiért nincs étvágya.* -Kösz. Én megmondtam, hogy tudok magamra vigyázni. Nem hiába tanultam önvédelmet. A fajtám?! Úgy érted, mint a nők, vagy úgy mint a fél-vélák? Mert ha még nem esett volna le akkor ezennel elmondom neked, hogy amit Antoine majdnem elfecsegett az ez volt. Fél-vér vagyok bármennyire is nem szeretném, de az vagyok. Nem akartam, hogy tudjad, vagyis hát elég kevesen tudnak róla. Itt volt az ideje, hogy elmondjam. Most már ezzel is gazdagabb a rólam készült listád. *Kegyetlen mosolyog jelenik meg az arcán. Nem, ő ritkán befolyásolgat másokat.* - Már aki tanulta ugyebár. Egyébként ezt gondolod Jessről meg Kiráról is? *Felesel, aztán a fiú tovább folytatja a kötekedést.* -Alábecsülsz Kamen, eléggé alábecsülsz. De ha szeretnéd akár... Fogadhatunk is. Esetleg nem mersz? Ha nem mersz akkor gyáva vagy. Gyáva vagy, mint a férfiak többsége. Hidd el nekem elég sok nyúlszívű embert ismerek már. * A kegyetlen mosoly pedig ördögibe megy át. Fel sem veszi a kötekedést csak amit Kam a csókról mond. Ha végeztek akkor szépen kitessékeli a fiút a konyhából, és neki áll mosogatni, ha megcsinálta akkor átmegy a szobájába, és elővesz egy régimódi dobozkát.* -Héttől tizenhétig. Naplók, az enyémek. Ha annyira érdekel hány pasim volt olvass csak bele. Semmi titkos. A gondolataim, amiket bátran kimerek mondani, bár ha leírom akkor emlékszem rájuk. *Mondja mikor átcuccol a nappali. Azt persze elfelejti, hogy a tizenhetes számú bőrkötéses könyvbe többnyire Kamenről ír, és említi azt is, hogy mi volt a bandaháborús estén. Kicsit meggondolatlan lépés volt tőle.* -Mondd, nem csábít a gondolat, hogy belenézz? *Néz kihívóan a fiúra. Amúgy tényleg csak annyi "titkos" van benne, amit Kamenről írt a megismerkedésük óta.* -Mondjuk a fogadásunk tétje? *Mutat a könyvecskékre. Ezzel a téttel tényleg túl messzire ment a lány, de nem érdekli.* -Pas de règles, pas de règles. Nincsenek szabályok, avagy az együttesünk jelszava. Persze, ha vannak szabályok egy bizonyos ideig betartjuk őket, na mindegy. Fogadsz velem, és mersz olvasni, vagy nem fogadsz, és mostanától magadra aggatod a gyáva jelzőt? A te döntésed nem az enyém. Azt viszont sértésnek veszem, hogy szerinted nem csókolok jól.* Be nem áll a szája, majd még eszébe jut valami amit gyorsan hozzátesz.* -Egyébként meg érdekes, hogy egy madárka azt csiripelte nekem, hogy szerinte bejövök neked. Igaz, vagy nem igaz? *És egy újabb szemét megnyilvánulás. Minden, amit hall utólag később képes felhasználni. Kíváncsian várja a lány, hogy ebből a helyzetből, hogy vágja ki magát a fiú.*

Vendég

*Kamen igazából csak arra próbálta rávenni a csajt, hogy a várost meg a többieket filmezze inkább, róla készült elég felvétel Amboise-ban. Amikor a lány reagál a tüsszentésére kiszól a raktárból.* - Kösz. El se tudod képzelni, mennyi por van ebben a rohadék dobozban *morgolódik. Persze ennél kissé csúnyább jelzőt használt a dobozra. A köténybe nehezen ment bele, de mikor meglátta benne Gist, meggondolta magát. És elég hangosan röhögött rajta. És Kamennek valóban eléggé érdekes véleménye lett volna, ha a lányt ott találja az ágya mellett, mikor felébred. De nem így volt. Viszont az határozottan meglepte, hogy félmeztelenül fekszik az ágyban. Persze volt is rá megjegyzése, mire megkapta, hogy csak nem akarta a csaj, hogy mindent összekoszoljon, és egyébként is szarul nézett ki úgy. Persze erre csak röhögött. A gonosz vigyorra gyanakodva az ételre pislog.* - Mérget kevertél bele, vagy csak szimplán agyonégetted? *vonja fel a szemöldökét. De végül is ledobja a társast azt egyik szabad konyhapultra, és hagyja, hogy odakényszerítsék a székre. Közben persze a kérdésre is válaszol.* - Nem mondtam. Egyébként fogalmam sincs... Ahogy mondod, nem tudni, mikor toppan be valaki. Van egy példányuk a lakáskulcsomból, az általában Patnél van. Szóval ha kedvük van, jönnek, randalíroznak, aztán elmennek. Ja, amúgy megkértem Mike-ot, hogy másoltassa le a kulcsomat, szóval ő várható, hogy beugrik, de csak annyira, hogy odaadja *szövegel. Aztán Gis elszánt tekintetét látva mély levegőt vesz, és megfogja a villáját.* - De amúgy tényleg nem akarsz kinyírni, ugye? *kérdezi félősen, majd újabb fél perc elteltével belekóstol az ételbe. Kerek egy percig csendben kóstolgatja Gis főztjét, majd vállat von a lány szavaira.* - Egye fene, ehető... De azért csak óvatosan eszek továbbra is bármit, ami tőled származik. *Az alkoholos dologra hangosan felnevet.* - Komolyan azt hiszed, hogy képes vagy rá? Inkább tervezgesd azt, hogy nem hagysz fél percnél tovább egy helyben ácsorogni, ha részeg vagyok *röhög.* - Mint láttad, elég balhés bírok lenni *von vállat vigyorogva. Aztán ugye újabb csend következik, ami alatt eszegeti a spagettit, és csak a látszat kedvéért néha fintorog egyet-egyet. De érzi, hogy elkomolyodik a légkör, úgyhogy a lányra pislog. Annak szavaira aztán ismét elvigyorodik.* - Ne törd ezen magad. Nem ez volt az első vagy az utolsó alkalom, hogy részegen majdnem kinyírattam magam *von vállat. Azt ügyesen kihagyja a válaszból, hogy a lányért miért állt ki... Igaz, ő sem teljesen érti. Tényleg, miért állt ki érte? Csak azért, mert részeg volt? Őszintén szólva nem biztos benne. De mikor idáig jut a gondolatmenetben, inkább úgy dönt, nem foglalkozik ezzel tovább, mert talán egy nem megfelelő gondolat lenne a végeredmény.* - Amúgy jó voltál *kacsint a lányra.* - Lány létedre egész tűrhetően harcolsz *vigyorog szemtelenül.* - Pedig a fajtád a legtöbb dologban béna. Takarításra meg főzésre vagytok jók *vigyorog szélesen. Persze nem így gondolja, hiszen egyből a bandájában van két lány, de Gis-piszkálós kedvében van.* - Meg gyereknemzésre, vagyis magára a folyamatra. De nem hiszem, hogy legalább csókolni olyan jól csókolnál, hogy ilyesmi akár csak eszembe jusson *vigyorog szemtelenül a másikra. Nem akar kiprovokálni semmit, bár utólag úgy érzi, hogy talán kissé túl messzire megy most. De nem érdekli. Élj a pillanatnak... Hát, ő most az egy perccel későbbi jövőre se gondol. Nem izgatja, mi lesz ebből...*

//FAGY//

Vendég

*A városnézés elég élvezetes volt persze a lány itt se maradt nyugton, mert még filmezte az egészet na meg Kamen se menekült a rivaldafényből. Talán már szokta tőle a fiú, talán nem. Aztán persze a lánynak jött egy zseniális ötlete, és kitalálta, hogy ő bizony vacsorát fog főzni. Épp kis kötényben főzöget a konyhában, mikor hallja a tüsszentést.* -Egészségedre! *Szól a fiúnak miközben lassan, de biztosan elkészül. Egyébként a kötényt úgy szerezte, hogy addig piszkálta Kament, amíg nem sikerült venni egyet. Egész jól áll neki. Olyan házias... Igen, a palacsinta egész jól sikerült az ő képességeihez képest... Egyébként meg áldja az mp4-ét, hogy pont időben méltóztatott a földre pottyanni. Gyorsan visszacuccolt reggel a szobájába. Nem akarta, hogy a fiú tudja, hogy egész végig ott ült az ágyánál. Persze már reggel sikerült felpörögnie a lánynak így mire Kam felkelt addigra kész lett a "reggeli". Persze a srác figyelmét nem kerülte el a lány ügyködése. Be is szólt neki, mikor feltűnt hogy lekerült róla a póló. Valahogy le kellett mosni a vért, nem? Szóval visszatérve a főzéshez. A lány akkor áll neki tálalni, mikor Kamen felbukkan a társassal.* -Ez igazááán jó hír. Mikor szándékozol enni? *Vigyorog gonoszan persze ő már megkóstolta a spagettit. Szerinte nem lett olyan vészes, de hát a másiknak kell megítélnie. Az viszont jó pont a lánynál, hogy még nem vágta meg magát.* - Mit is mondtál? Jönnek a többiek, vagy nem? Mert én tegnap remekül elszórakoztam, de nálatok nem tudni, hogy mikor toppan be valaki.*Letuszkolja Kament az egyik székre elé rakja a kaját, majd elszánt tekintettel figyeli a fiút. Nem, ő nem eszik. Kíváncsi a fiú véleményére, majd ha neki áll a másik falatozni akkor majd becsatlakozik.* -Egyébként nem olyan förtelmes a főztöm. Nem értem miért fintorogsz állandóan mikor a főzést emlegetem. A palacsinta is ehető volt nem igaz? A múltkori után meg gondolhatod, hogy nem hagylak alkoholhoz jutni. *Ered meg a nyelve, majd pár perces csend után megint megszólal.* -Figyelj... Amit értettem tettél... Igazán nem kellett volna magadra venned. Meg tudom védeni magam. Tényleg, de... Azért köszönöm. Ígérd meg, hogy azért többször nem kell a padlóról felvakarnom téged, és nem játszol többet kamikazét. Rendben? *Fordítja kissé komolyabbra a szót. Lehet nem tűnt fel másoknak, de egy ideje azon az estén töri a fejét.*

Vendég

*Nagyjából másfél órája estek haza a városnézésből. Kamen azóta lezuhanyozott, és most éppen a raktárban található egyik dobozba mélyed. Szinte szó szerint, ugyanis annak az alján van, amit keres. Elvileg. De az is lehet, hogy nem. Ki tudja. Tüsszent egy nagyot, amit valószínűleg a lakás másik végében is hallani lehet.* - Rohadt por *morogja az orra alatt. Egyébként társast keres. Dan megeskette, hogy ha legközelebb jön, valamiféle társassal áll elő, mert a kártyázást már unja. Szóval úgy döntött, hogy most előkeresi. Mert éppen van ideje. Mielőtt Gis újabb főztjét kell elfogyasztania. Merthogy kitalálta, hogy márpedig ő főz vacsorát. Na, nem mintha nem lett volna elég a palacsinta, ahogyan ezt meg is mondta neki. Más kérdés, hogy egyébként nem is volt az olyan rossz. Ha a vacsora is megüti azt a szintet, akkor nincs akkora gáz. Nagy nehezen végül sikerül előkotorni az olyannyira keresett társast, ami egyébként a Tikal névre hallgat.* - Megvan! *kiált fel a srác vígan, majd fogja, és a dobozzal együtt diadalmasan kivonul a raktárból.* - Csak megtaláltam azt a rohadt társast! *örvendezik. Ha Gis a konyhában van, akkor ott, ha a nappaliban, akkor ott. Ha a szobájában, akkor meg önmagának dicsekszik. Mert őt nem igazán érdekli, ki a társasága.*

Vendég

*Pinky nem foglalkozik vele, hát se nagyon törődik a másikkal. Szerencsére lelépnek, bár ő eléggé fáradt már ahhoz hogy tovább tudná folytatni a küzdelmet. Aztán ugye Pat közli vele a tényeket mire a lány bosszúsan pillant a többiekre.* - Ezt viszont elfelejtette közölni velem. Igen, hencegett a mentális erejével. Csodáltam is, hogy mit akar. Nem tűnik közel harci típusnak. *Bosszankodik egy sort a fiú miatt, és magában elhatározza, hogy Kamen alkohol fogyasztását lecsökkenti, mert nem akarja, hogy többször meg kelljen ismételni a ma estét. Felhajtja Pat bájitalait, sokkal jobban érzi magát, majd ugye beül a kocsiba Kamen mellé, és hallgat. Rövidesen hacsak egy kis időre is a fiú magához tér. Hallgatja a motyogást, de nem érti mit mond. Sebaj, valószínűleg hülyeségeket beszél. Kamen visszaájul hát a fél-véla lány valahogy sejti hogy neki felvonszolnia a tizedikre.* -Akkor el tudom képzelni milyenek ott elöl. Ha meg kutyául érzi magát akkor legalább kétszer is meggondolja, hogy mennyit kellene innia.*Rándítja meg a vállát persze a hangjából lehet érezni, hogy másképp gondolja. Aztán leparkolnak a tíz emeletes előtt. A lány kikászálódik a kocsiból, majd Kira szavaira csak a fejét rázza.* -Nem kösz. Elbírom, és kihívások mindig kellene, ha meg megunom cipelni, elengedem a liftben. * Halványan elmosolyodik, majd megpróbálja kiszedni Kamet a kocsiból. Egy másik autó fékez le mellett. A kocsiban dübörög a zene, az ablak az egyik oldalon lehúzva, így tisztán hallatszik a Linkin Park egyik száma.* - Csinálj valamit azzal a rohadt madárral, mert ha bepiszkított a kocsimba akkor megfojtom, és teszek arra, hogy Giselle kis kedvence! -Nem látod, hogy nem akar kimenni? Áu! Megkarmolt! - Lesz*rom, hogy megkarmolt! Űzd ki a kocsimból Crine! -Nem száll le rólam! - Nyisd ki az ajtót te lökött! -Hogyan, ha azzal vagyok elfoglalva, hogy ne karmoljon agyon?! Nagyokos. Pofa be! Inkább csinálj valamit! *Veszekedik a kocsiban két srác, majd a volánnál szőke gyereket kinyitja a másik oldalon az ajtót, és kilöki Antoine-t. Gis csak vigyorogva áll az utcán miközben Kamet próbálja támogatni. Antoine kiesik a kocsiból, egyenesen a járdán landol, de a madár azért se hagyja békén.* -Na jó. Elegem van! Lepuffantom! *Mondja, előrántja a revolverét, és a repkedő hollóra próbál célozni.* - Nektek sincs jobb dolgotok, mint a madaram gyilkolni? *Szólal meg halkan Gis, mire Antoine kezéből majdnem kiesik a fegyver. * -Hello Gis. Hát nem örülsz, hogy megmentettem az irhádat? -Drága Antoine. Köszönjük a segítségedet, de azt hiszem az egód így is elég nagyra nőtt szóval szállj le a földre. Hello Tristan.- Szeva Gis. Nahát micsoda meglepetés. - Ha nem lett volna a nyamvadt hollód oda se találunk. - Neki ment a szélvédőmnek! - Összedzsuvázta az ingemet! Na a lényeg. Épp a tollcsomódat kergettem London utcáin... -Hékás! Én vittelek kocsival! Csak a végénél szálltál ki! - Kuss Tristan. Szóval pont arra reppent a madárkád amerre te voltál. Ez lehet véletlen? - Nem, nem lehet. Bárhol és bármikor képes megtalálni engem. Mondtam én, hogy okos madár. De milyen udvariatlan vagyok. Pat, Mike, Kira, Jess és Dan. (Bár az utóbbi kettő biztos nincs olyan állapotban, hogy emlékezzen majd rájuk.) Ők itt Antoine és Tristan, két francia jó barát. Egyik hülyébb és bosszantóbb, mint a másik. - Kösz a dicsérő szavakat Gis. - Na, Antoine. Tiplizzünk. Leráztuk a madarat és az a szőke kis csaj vár minket a buliban. - Jól van már. Ne légy hülye. Nos örültem a szerencsének srácok, de lelépünk. Pápá Gis. - Istenem de hülyék vagytok. *Igazából a két hiperaktív idiótának fel sem tűnik Kamen. Mivel lerázták Edgart boldogan pattan vissza a kocsiba a barna hajú srác. Még jobban felhangosítják a zenét, majd Antoine mégis kiszáll, odamegy Gishez, és a kezébe nyom egy lemezt. Aztán elhajtanak. Gis elköszön a többiektől, majd a lift felé kezdi rángatni kómás Kament. Mikor bejutottak a liftbe, és elindulnak felfelé megszólal.* -Mikor a kamikaze névvel viccelődtem nem gondoltam komolyan.* Aztán megállnak a tizediken, Gis valahogy megszerzi a fiú kulcsait. Kinyitja az ajtót, majd a lábával belöki. Leülteti Kamet a kanapéra, majd visszamegy becsukni az ajtót.* -Na ez így nem lesz jó. Nagyon nem. *Csóválja a fejét miközben elsiet a fürdőbe egy törölközőért. A törülköző egyik felét bevizezi, majd visszamegy a szerencsétlen sráchoz. Ha az ő kinézetén ennyire kiakadt akkor a saját ruháinak a láttán mennyire fog fennakadni?! Na szóval lehámozza a fiúról a felsőjét (meg a cipőjét és a zokniját), majd szépen neki áll lemosni a vért. Ha ezzel végzett gyengéden feltörli a vízcseppeket. Szépen belekarol a fiúba, majd átviszi a szobájába, és szépen lefekteti az ágyra. Még be is takarja! Szóval most aztán igazán gondoskodó a lány. Sarkon fordul, amit lehet azt a szennyesbe rakja. Ő is rendbe hozza magát, majd pár pillanat múlva megint feltűnik a fiú szobájánál. Visszamegy a sajátjában, lenyúl az ágyon. Megpróbál elaludni, de nem megy. Ingázik a két szoba között, majd Kamen ágya mellett köt ki egy széken. Az ölében a takarója, a fülében halkan szól a zene, és néha motyogja a dalszövegeket.* -How could you, how could you, how could you love me? ... You are the One Real Thing *Néha maga előtt motyogja a dalok szövegét, majd olyan délelőtt tíz óra tájban hangos koppanással ér földet az mp4-e.*

Vendég

//Olvad//

*Pinky nem foglalkozik a csaj szavaival, aztán ugye elmenekülnek. Vélhetően éppen időben, különben - Patric, Mike és Kira tekintetéből ítélve - nagyon csúnyán megjárták volna. Aztán ugye Patric odamegy Gisékhez.* - Mikor részeg, mindig elég elmebeteg módon viselkedik. Normális küzdelemnél elbújik valamelyik közli sikátorban, vagy valahol, és az agyukat manipulálja, vagy csak megáll valahol oldalt, mint Hut szokott, és onnét teszi a dolgát. Most ivott, és ilyenkor valódi őrültként viselkedik, és ugrik minden hülyeségre *rázza meg a fejét.* - Ha ezeket megiszod, nem is nagyon fognak. Semmiség. *Aztán beülnek a kocsiba, és elindulnak. Kényelmes, normális tempóban. Igazán senkinek nem hiányzik, hogy még gyorshajtásért is lekapcsolják őket, aztán elkezdjenek kérdezősködni. Kamen ugyebár felébred, és rögtön Gis után kérdez - rejtély, miért teszi -, és mikor a lány hangját hallja, kicsit meg is nyugszik, de azért kómásan pislog még egyet-kettőt.* - Többiek? *motyogja, mire Pat hátrapillant.* - Minden rendben van. Próbálj meg aludni, amíg megyünk, kissé kiütött, amit adtam *mondja a fiúnak, aki még motyog valamit, de az már teljesen érthetetlen, majd újra elájul. Aztán ugye Gis a két túlpiált tag felől kérdez, mire Patric vállat von.* - Ahogy annak illik lennie, aki úgy kétszer többet piált a kelleténél. Kapnak egy-egy másnaposság elleni szert, aztán azzal majd boldogok lesznek. Meg Kamennek is kelleni fog egy, noha amit kapott, részegség ellen van, és az üti ki ennyire, de ettől még holnap kutyául fogja érezni magát. *Ezzel Pat a maga részéről be is fejezte a beszélgetést, és pár perccel később Mike leparkol a tízemeletes előtt.* - Segítsünk felvonszolni a lakásig? *kérdezi Kira. Le kell szögezni, csak azért ilyen segítőkész, mert a banda egyik tagjáról van szó. Egyébként nem lenne az...*

Vendég

* A sikkantásra nem reagál igazából nem figyel arra a bandatagra. Minden figyelme Pinky-re összpontosul, majd mikor látja, hogy elvigyorodik gonoszan odaszól neki.* -Ennyivel még nem teszel el láb alól kislány. *Veti oda foghegyről, majd felbukkan Antoine is, aki morogva-duzzogva holló ürülékes inggel tűnik fel a színen. Gis időközben igyekszik összeszedni magát így Grenny-re csak akkor reagál, mikor Kament kezdi vagdosni. Szerencsére Jesperék lelépnek, de ez a hülye Antoine követi őket. Na mindegy. A srác úgyis túléli valahogy. A francia lány Jesperre sem reagál. Jobb dolga is van annál, és nincs is rá ereje. Igyekszik rendbe szedni Kament, hiszen neki a tűréshatár kitolása még nem múlt el. Patrick közben odajön hozzá, így a lány rápillant, és hallgatja az utasításokat.* -Átadom neki. Egyébként ő az egyik haverom volt, aki a fene se tudja hogy került ide. Ha nem gond inkább Kamre vigyázok. Komolyan át akart menni kamikazéba. *Csóválja a fejét, majd Pattől átveszi a bájitalokat.* - Annyira azért nem fájnak még. Kösz Pat. *Hálásan pillant a fiúra, és felhatja a bájitalokat. Hagyja, hogy a kocsi felé tereljék, majd beül szépen Kamen mellé, és a szerencsétlen fiút figyeli. Némán ücsörög a járműben. Egész úton meg se szólal csak a Naxist figyeli. Akaratlanul is összerándul, mikor elhajtanak egy másik kocsi mellett, amiben Antoine és egy szőke srác ül. Biccent nekik, mire ők vigyorogva viszonozzák a köszönést. Elhajtanak a másik irányba, így a fél-véla lány nem nagyon tudja követni őket a tekintetével. Kirázza a hideg, mikor meghallja Kam motyogását, majd akaratlanul is elmosolyodik.* -Mondtam, hogy engem nem kell félteni. Aludj csak. Rád férne... Jól vagyunk szóval pihenj nyugodtan. * Szól halkan a lány. Maga sem nagyon érti, hogy mi ütött belé a bandaháború kellős közepén meg most is. Csak próbálja elaltatni a másikat, majd annak az arcát kezdi tanulmányozni. Hogy mi jár a fejében? Rajta kívül senki nem tudja, ha Kamen épelméjű lenne akkor se tudná kideríteni mit gondol.* -Jess és Daniel milyen állapotban van? *Kérdezi a többiektől persze halkan nehogy zavarja Kament. De mégis mióta érdekli más gondja?!*

//Fagy//

Vendég

*Eltalálja a lányt, aki felsikkant, de hiába sérül meg, még nem megy el. Csak amikor megérzi Mike felbukkanását. Addig ott áll, mozdulatlanul és szótlanul. Pinky gonoszan vigyorog, mikor két golyó is kellemetlenséget okoz a csajnak. Aztán viszont meglepetés éri a harcolókat, mert felbukkan egy abszolút ismeretlen valaki. És rálő közülük valakire, akinek erősen súrolja, sőt, eltalálja a jobb vállát. Greeny felkiált, és odakap, kis híján a pálcát is elejti. Aztán kiveszi a jobb kezéből, és valamelyik zsebébe dugja. Helyette a bal kezébe vesz egy kis kést, és Kament a földre lökve elkezdi óvatosan vagdosni a másik jobb csuklóját. Játszik vele, de a többiek nem hülyék: tisztán látható, hogy ha túl sok időt hagynak neki, el fogja vágni a fiú valamelyik erét. Hogy miért pont rá szálltak rá ennyire ma, azt nem lehet tudni. Talán jobb is nem tudni. De szerencsére Gis végül megállítja a srácot, aki végül menekülőre fogja, és Jesper meg a testvérek is követik, hiszen látják, hogy vesztésre állnak.* - Ezért még megfizettek! *kiált még oda a bandavezér, majd a Mike irányából felé repülő dobócsillag láttán lehajol, és inkább a futásnak szenteli az energiáit. Kamen már alig van eszméleténél, de azért valahogy eljut az agyáig Gis hangja. Aztán ugye a lány meggyógyítja, és fél perccel ez után be is ájul. A pia meg a sérülés együtt sok volt. Most úgy néz ki, mint egy fészekből kipottyant madárfióka. Patric odasiet Gisellehez, és elkezdi kiadni az utasításokat.* - Nem tudom ki volt ez, de azt hiszem, sokat segített. Majd add át neki a köszönetünket. Kira, pakold be Kament a kocsiba, elájult. Hátul neki tudod dönteni az ajtónak. Mike, tuszkold be Jesst meg Dant a középső ülésre, majd én beülök melléjük. Gis, Kamen mellett akarsz lenni, vagy előre ülsz? Na, várj csak, ezek biztosan fájnak. Tessék, idd meg ezeket. Ez begyógyítja a sebet, ez pótolja a vérveszteséget, ez pedig csillapítja a fájdalmat. Egy-kettőre jobban leszel *nyom a lány kezébe három üvegcsét. Ha az megitta, egy-két percen belül jelentkezik a hatás, és ha jobban van, Pat a kocsi felé terelgeti. Ott a fiú nagy nehezen leküzd valamilyen bájitalt Kam torkán, majd elfoglalja a helyét. Ha Gis is megteszi ugyan ezt, el is indulnak. Úgy fél órányira vannak Kamen lakásától. A srác nagyjából tíz perc robogás után elkezd pislogni, és magához térni. Nagy nehezen elmotyog valamit.* - Gis... Jól vagy...? *nyögi ki a kérdést. Láthatóan még nem teljesen van magánál, de már nem is részeg. Hogy miért az érdekli legjobban, hogy Gis jól van-e, megint egy másik kérdés... De biztosan megvan rá az oka.*

Vendég

*Az biztos, hogy Kamen nem egy lovagias típus. De Gist nem is kell annyira félteni. Látja, hogy kitérnek az átok útjából. Nem nagyon izgatja. Aztán ugye lendül az ostor, de a Pinky nevezetű egyént figyelmeztetik így az utolsó pillanatban megváltoztatja az irányt. A figyelmeztető ember felé sújt le az ostorral, ha már Pinky-t valaki figyelmeztetni merte akkor az se ússza meg szárazon.* -A lánynak egyébként neve is van, és nem süket se néma. Süketnéma meg pláne szóval mindent hall és mindent lát.*Jegyzi meg morogva, majd mikor meglátja a pisztolyt el kezd bosszankodni, hogy miért nem rángatta el a haverjait akkor most sokkal könnyebb dolga lenne. Persze próbál kitérni a golyók elől, de az egyik a bal vállát súrolja. Még szerencse, hogy nem a jobbat, hiszen jobb kezes a francia. A Pinky nevű elmebeteg sorra növi ki a golyókat a amivel csak azt éri el, hogy a lány jobb lábát is megsebesíti. Gis a földre esik, majd elvégez egy tűréshatár kitolása varázslatot, és újra a földön áll. Ránehezedik a lábára, majd mikor látja, hogy Kam megint bajban van lemondóan sóhajt, csapásra emeli az ostort, és egy újabb lövés dördül.* -Giselle Marceau! Csak egy pillanatra veszítelek el a szemem elől, és máris bajba keveredsz?! Engem meg kihagysz belőle?! Szép dolog a barátság... A rohadt hollód rángatott el idáig, és jelentem, hogy lesz*rta a kedvenc ingemet szóval jössz nekem eggyel. *Szólal meg valaki Gissel háta mögül miközben a golyó Kamen támadója felé repül. A lány meg úgy fordul meg mintha áramütés érte volna. Antoine (mert ki más lenne?) megjegyzésén, ha tehetné felröhögne.* -Te beszélsz Antoine?! *Szól vissza a megjelenő fiúnak, aki szépen áll a lány mögött. Az ilyen balhékból többynire ő kimarad. Jön aztán Mike is mire kinek a szavaira Gis csak bólint, és lesújt Grenny-re. Eközben Antoine szép nyugisan eltűnik a lelépők nyomába szegődve.* -Ennyit Antoine-ról. *Suttogja maga elé, majd ha végre szabad az út a Naxis felé szépen odasántikál valahogy.* -Egyszer még a sírba viszel Grozdan! *Fújtat bosszúsan, majd el kezd valami értelmes varázslat után kutatni. Elsuttog egy a-m m-s gyógyító varázsigét, hogy legalább Kamen meggyógyuljon, mert kettejük gyógyítgatása túl sok erőt venne igénybe. Szándékosan mondta Kamen második nevét. Átkozódásnál azt jobb használni.*

Vendég

//Bár//

*Gis kiáll azért magáért rendesen, de Kamen valamilyen érthetetlen módon személyes sértésnek veszi a lányt ért szavakat. Határozottan érthetetlen módon. Mert ő egyébként nem éppen egy lovagias alkat. A rózsaszín könnyedén kikerüli az átkot, és pimaszul rávigyorog a lányra. Nem szívbajos, az biztos. A daimonos a legkevésbé sem retten meg a pillantástól, a zöldnél is csak annyit ér el, hogy kicsit magához tér a kábulatból. Amikor eszébe jut az ostor, az arrébb álldogáló lány felkiált.* - Pinky! Ostor a lány felől! *A figyelmeztetés éppen jókor éri el a csajt, aki kitér a csapás elől, eldobja a tőrt, és egy pisztolyt húz elő. Kamen irányába megindít két golyót, majd kettőt Gis felé is, és rákiált a zöldre.* - Greeny, csinálj már valamit, ne csak állj! Nyírd ki a Branimir gyereket! *A srác erre már valóban magához tér, és gonosz vigyor terül el az arcán, ahogyan megközelíti Kament. Aki határozottan hátrányba kerül: nem csak az eddig probléma áll fenn, hanem az egyik golyó elkapta a vállát, ezért a bal kezét nem nagyon tudja megmozdítani. Kira továbbra is kiegyenlített harcot vív, Patric szintén, a két részeg csak ostobán pislog egymásra, Mike sehol. Pinky azonban még három-négy golyót megereszt Gis felé, közben igyekezve kitérni az ostorcsapások elől. Végül azonban sikerül kiiktatni. Elejti a fegyvert, és elfut az egyik sikátor irányába, de a többiek nem foglalkoznak vele. Kamen viszont alig tudja kivédeni a neki érkező átkokat. Könnyedén felismerhető rajta a fájdalom az egyik után: nyilván kínzás átok. A daimonos csaj csak figyel, próbál koncentrálni valamire. Vélhetően a jövőre. Aztán megrémül valamitől, és a háta mögé pillantva egy halk sikkantással futásnak ered.* - Segíts Kamennek! *kiált a megérkező Mike Gisnek, majd Patrichez fut, hogy besegítsen a főnökkel szemben.*

Vendég

- Ez mind szép és jó. Na meg persze igaz is. A gonoszan vigyorgás jó szokásom. Egyébként miért unnálak meg? Sokan vannak, akiket meg tudok unni, de ti nem tartoztok közéjük.*Beszél szép csendesen, majd csak bólogat Kamen szavaira.* -Igen, igen. Fel tűnt már. Egyébként nem jó szó. Olyan hülye szó, mint a pudli. Egyébként láttad mi volt a városban. Ha tovább bosszantott volna esküszöm ott ölöm meg. *Bosszankodik az emlék hatására. Néha még eszébe jut mekkora erővel zúz be az ablakot. Aztán a szmokingon csak röhögni tud, mert már ez az user is túl akar esni ezen a részen. Aztán ugye Mike megrándítja a vállát, így a lány is csendbe marad. Legalábbis egy darabig...* -Hát reméljük. Rendben akkor holnap. Kamen, Kamen... Nem hiszed el, hogy elrendezem a szomszédokat? Csak egy kis ráhatás kell.*És megint gonoszan mosolyog. Tuti, hogy tervez valamit. És akkor ugrás az estére.*

//Bár//

*Csak nevet a megjegyzésére kapott válaszon. Aztán ugye jön Pat, és elindulnak kifelé.* -Hát ne hagyjátok! Esküszöm mostantól Jess nyakán fogok lógni. *Rázza a fejét kifelé menet.* -Hát nem is akartam. Hidd el, az első kanyarban ütközés lenne. *Grimaszol, majd jön az ellenséges banda. Na, igen. Valakire azért tud hatni, de a rózsaszín csaj beszól neki.* -Fogd be a szádat, te londoni patkány! Ugye nem akarod, hogy megtépjelek?! Akkor szépen kussoljál, füled-farkad behúzva kullogj haza mielőtt a csinos kis torkodat elvágnám! *Csattan fel a lány, és egy kínok kínját küld a rózsaszín felé.* - Hagyd. Az én dolgom megvédeni magam. Egy ilyen kis senkiházi nem fog érdekelni.* Inti le Kament, persze az egyből akciózni kezd. Villámló tekintettel pillant a daimonosra meg a zöld srácra. Amolyan "jobban tennétek, ha lelépnétek, mert a végén ti is sorra kerültök pillantással". A francia leányzó kimutatta a foga fehérét. Most még nem is húzták fel, viszont a beszólogatós csaj feje így is eléggé irritálta őt így nem nagyon érdekelte, hogy eltalálja az átok vagy sem. Körbepillant, és ki van a legnagyobb gázba? Naná, hogy Kam. Így hát a z ostor is előkerül, és a rózsaszín csajszi arca felé lendül. Remélhetőleg telibe találja, hiszen a lány minden erejét beleadta a csapásba, és remekül tud célozni, na meg az ostor tíz méteren belül elér akárhová.* -Maradj ki ebből Kam. NEM a TE dolgod. A csaj nekem szólt, az én dolgom megvédeni magamat. Világos? *Szövegel a fiúnak, majd a rózsaszínnel foglalkozik.* -Tudtad, hogy a rózsaszín túl lányos? Amúgy a fejeden még ez a szín se segít. Az egyik haverom biztos ismer egy jó fodrászt. Keresd meg, és ad neked értelmes parókát. Egyébként meg ne szájhősködj, mert utálom az olyan embereket. Ha velem van bajod akkor rám támadj. *Tiszta hülyeségeket beszél miközben ostorozza a másikat.*

» Anglia - Ki Mit Tud