Aeolus Játszótér

Tárgy: Aeolus Játszótér Kedd Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 10:41 am

* A bájos kis bűvész trükkre igen csak felkapta fejét. Nagyon bírja az ilyes fajta dolgokat. Ő nem tudja ezért is érdekli. *
- Köszönöm. * Mondta kedvesen majd egy éktelen zaj csapta meg a fülüket. Valaki egy gonosz nevetéssel riogatta a népet. Majd azt is látta hogy Alexandra és Calebnek valami megfogta a haját és elkezdte összefonni. Dermesztő és különös látvány. Gyorsan odaszaladt segíteni. Megpróbálta kibogozni az idegesítő csomót, de nem nagyon akart sikerülni. Na, de azért folytatta. *

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 10:31 am

*A diákok ártatlanul elvannak a játszótéren, éppen ismerkednek egy helybéli ifjú titánnal és hát bár igen rossz az idő, még egy ilyen nyirkos, esős, hűvös tavaszi napon is lehet játszóterezni, senki sem tiltja meg. Csak nehogy valakit valami baj érjen épp az időjárás okán. Egyik pillanatról a másikra azonban valami megbontja a szürke idillt: éles vihogást hallanak az emberkék, de nem látni a hang forrását, csak mintha a semmiből, a levegőből szólna az egész. Igen idegesítő az idétlen röhögés, de még inkább félelmetes, hisz tudjuk, hogy a testetlen hangok baljós előjelnek minősülnek. A következő pillanatban Alexandro és Caleb azt érzik, hogy mindkettőnek hosszú haját húzza valami vagy valaki és elkezdi összebogozni a hajtincseiket. Persze ehhez idő kell, de igen kellemetlen, hogy valami különös láthatatlan erős hajuklnák fogva húzza őket, ráadásul az egyik egy magas férfi a másik egy apró kobold. Különös... különös és vészterhes pillanatok.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 10:22 am

*Nagyon úgy tűnik, hogy a legrosszabb fajtával hozta össze Caleb-et a sors: a boszorkány, aki bűvészkedni is tud. Lehet, hogy mások a halálfalókat utálják, Caleb az ilyen emberkéket gyűlöli a legjobban. Aki ért ahhoz, amihez ő és ahhoz is, amihez ő nem. Ez kellemetlen Szandrára nézve, de mivel iszonyat lelkes és aranyos leányzó, így Caleb most eltekint attól az aprócska ténytől, hogy Szandra tud varázsolni, ő azonban nem. Mindegy is, hiszen a lányka tényleg aranyos, a maga 1 méterével, bár Caleb abban sem biztos, hogy a lány eléri-e az 1 métert. Furcsa, hogy ekkorka leányzó és 18 éves - mint később kiderül.*
- Idősebb is vagyok, mint 18, de azért annyival nem. De hízelgő, hogy idősebbnek néznek. Bár ez kb. 30 éves korig menő, utána már kicsit kínos a dolog. *vonja meg a vállát a srác és elvigyorodik. Szandra végül lassan közelebb jön és mutatgatni kezdi a trükköt, amire Caleb a fogát csikorgatja irigységében, de ezt nem mutatja ki. Mindig is jó színész volt, így csak kellemes érdeklődéssel figyeli a dolgokat. Majd végül ő is megcsinálja a mutatványt, ami így már tökéletesen működik.*
- Hehe. Király. Kössz. *motyogja Caleb. Tényleg kicsit senkinek érzi magát ez a lány mellett. Általában a varázstudók nem szoktak bűvésztrükköket tanulgatni, hiszen minek? Egyszerű varázslatokkal is meg tuják ezeket csinálni. Ezért szoktak elhűlni Caleb tudásán, hogy ő bizony varázslat nélkül csinálja meg ugyan azt, amit a varázstudók a pálcájukkal. A lufivirág is hipp-hopp elkészül, Szandra pedig teljesen oda - meg - vissza van érte. Ez tényleg egy kellemes vigyort varázsol Caleb arcára. A játszótéren feltűnik egy zöld hajú leányzó, aki már ezzel magára vonja a raszta srác figyelmét. Általában őt is meg szokták bámulni a raszta haja miatt, de egy zöld haj az merőben más. Sokkal vagányabb és izgalmasabb. Úgy tűnik, hogy Szandra ismeri a leányzót, aki hamarosan oda is sétál hozzájuk és köszönti őket.*
- Helló! Tegeződjünk légyszi, nehogy Te is abba a hibába ess, mint Szandra. Még csak 24 éves vagyok, nem kell magázni. *szögezi le gyorsan Caleb a dolgokat, majd egy pillanatra Szandrára néz, majd vissza a zöldes hajúra.*
- Cat, ugye? Üdv, Caleb! *mutatkozik be jól nevelten Cat-nek is, és ahogy a kezét nyújtja, egyszer csak egy kellemes, apró, de szép lila virág bontakozik be a srác kezéből, majd Cat felé nyújtja, egy kacsintást intézve Szandra felé, amivel azt akarja sugallni, hogy ez a trükk valamivel jobb volt, mint az előző, amit a lányka tanított meg neki.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 10:00 am

*Picit elpirul, amikor azt mondja a srác, hogy tegeződjenek.* -Bocsi, ne haragudj. Én még nemrég töltöttem a 18-at, rólad meg azt hittem, hogy idősebb vagy... *vallja be szégyenlősen, de aztán újra felderül az arca, mikor a bűvésztrükkről van szó. Lépésről lépésre megmutatja a srácnak, hogy hogy is kell csinálni a dolgot, picit magyaráz, majd megcsinálja újra az elejéről a teljes mutatványt.*
-Ennyi az egész. Nem túl bonyolult, de nagyon király szerintem. Én odavagyok a hasonló dolgokért... *aztán lufivirágot mutat neki a srác, mire ujjongani kezd, mint egy gyerek.*
-Igeen, azt is nagyon szeretem. *pattog, mint egy gumilabda, a srác teljesen levette a lábáról. Más lehet, hogy picit zakkantnak is gondolná talán a 18 évével, de ő nem tud és nem is akar egyelőre kinőni ebből... Nem sokkal később érkezik Cat is, és vidáman integet neki.*
-Szia, Cat! Gyere, csatlakozz hozzánk! *köszönti a leányzót, majd Calebnek suttog.*
-Mutasd meg neki a bűvésztrükköt, hátha tetszik neki. *mondja, és kíváncsian várja mindkettőjük reakcióját.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 9:50 am

* Furcsa módon most Cat a játszótér felé veszi az irányt. Itt még nem járt de hát ide is el kell jönni. Nem sok mindenkit ismert itt, de azért akadt egy-két személy akiket már látott sulis ideje során. Amint nézelődött a sok csúzda meg hinta között megpillantotta Alexandra Voltanot az egyik évfolyam társát amint épp egy emberrel beszélget. A férfi látszólag nem volt öreg. Odament hát hozzájuk, próba szerencse gondolatával. Nem tudta hogy fogadják majd. Hisz kinézete is fura, meg ő maga is nekik ismeretlen. Azért remélte nem zavarják el vagy ilyesmi. *
- Üdvözletem. * Szólt oda nekik kedvesen, majd kicsit közelebb ballagott. Nem tudta lehet-e tegeződni ezért inkább ilyen semleges köszönést választott. *

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 9:41 am

*Caleb nem is figyelte, hogy van itt bárki is, így igen csak meglepődik, mikor Szandra megjelenik mellette. Egyből leveszi, hogy kobold a lányka, hiszen olyan apró termetű. A bűvészmutatvány valahogy még nem sikerül Caleb-nek, ami miatt kicsit ideges, de mikor a lányka megjegyzi, hogy ő ismeri ennek a trükkjét, kíváncsian figyel a lánykára és leugrik a padról.*
- Helló! Nem vagyok olyan öreg, úgyhogy tegeződjünk már. Tiszta gáz, hogy mindenki lemagáz a diákok közül. Még csak 24 éves vagyok! *kéri ki emeltebb hangon Caleb a dolgokat, de persze közben vigyorog, mint egy tejbetök, így Szandra is sejtheti, hogy ez is csak poénos felháborodás volt.*
- Caleb Dawson *mutatkozik be a srác is, hiszen így illik és amúgy is: szeret emberkéket megismerni.*
- Na gyere ide, mutasd meg! *int Caleb a padról a lánykának, hiszen ott van a doboz, benne a sok-sok bűvészcuccal. A pad mellett pedig Caleb táskája található, amiben szintén elég sok minden megtalálható.*
- Szereted a bűvészmutatványokat? *kérdez rá Caleb, felvont szemöldökkel. A kellemes, csibészes vigyor még mindig ott van az arcán, azt nem egyszerű letörölni.*
-Kérsz egy lufivirágot? *vigyorodik el Caleb és kérdőn pislog a lányra, látszik, hogy nem feltétlen poénból mondta a dolgot. De mielőtt Szandra válaszolhatna, máris könyékig nyúl a táskájába és néhány másodperc alatt egy csinos zöld-sárga virágot nyújt át a lánykának, aminek a közepe kék. Természetesen ezt is gyermetegen széles mosollyal.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 9:34 am

*Egy aranyos kis kobold leányzó érkezik vidáman ugrándozva a nellondi játszótérre. Leül az egyik hintára, és hintázni kezd. Közben egy ismeretlen férfi is érkezik, aki a padra ül le és bűvészkedni kezd. Először nem tűnik fel neki, hogy mit csinál, csak amikor megpróbálja előhúzni a füle mögül a kendőt. Szandiban viszont csörgedezik némi mutatványos vér, így úgy dönt, megpróbálkozik vele, már ha megengedi a férfi.*
-Szép jó napot! *köszönti, amikor leül a másik hintába.* -Bűvész mutatványokat gyakorol? Nagyon bírom őkeeet. Megpróbálhatom? Azt hiszem, ennek pont ismerem a trükkjét, de naggyon jó. *mondja lelkesen csillogó szemekkel Szandi, majd észbekap, hogy bemutatkozás lemaradt.*
-Bocsásson meg, illetlen voltam. Szandra vagyok, az iskola egyik diákja, Belsirionos. *mutatkozik be, majd megállítja a hintáját, hogy rendesen tudjon beszélgetni a férfival.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Ápr. 07, 2012 9:11 am

*Aki elég gyakran járkál le Nellondba, az már ismerheti a raszta srácot, Caleb-et. A srác is elég sok diákot megismert már, mióta itt van, de az iskolában még csak egyetlen egyszer volt, akkor is a gyógyíróhoz ment be, mert még nem tudta, hogy Nellondban igen híres medimágusok dolgoznak. Kellemetlen. A lényeg, hogy most már jól van a srác és most a játszótéren ücsörög az egyik padon és újabb bűvészmutatványokat gyakorol. Most éppen el akar tüntetni egy pohárban egy rongyot, majd a rongyot elő akarja húzni a füle mögül. De ez most valahogy nem megy és kezd kicsit csüggedni a srác. De soha nem adja fel, így egy kicsit ledobja a cuccait egy dobozba, feláll és a hintába ülve kicsit löki magát és gondolkozik.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 4:31 pm

*Végül elpusztul a lény, és rendeződnek a viszonyok. Az új lányt végigméri, majd egy kedves mosollyal gratulál, vicceskedve intve rá, hogyha nem lesz jó vezető vigyázzon, mert visszatérnek és eltángálják. A buliban kiveszi a részét, jó párszor kerül a kezébe gitár, és kezd el énekelni, aztán Carabelláéknál is pengetget, mintha a csapat dalnoka lenne és megénekelné már is csodálatos kalandjuk mozzanatait... Na jó, ott azrét még nem tartanak. Az elköszönésnél mindenkit végig ölelget a cirkuszosok közül, már aki hagyja, Carabellát, Piruidot, és most kezd el tudatosulni benne, hogy ki is az az Odron. Elsőre kétkedve figyeli Jacket és a diamont, majd egy mosoly kúszik az arcára, valahogy kedvesebbnek, kiegyensúlyozottabbnak látszik az a páros... De hogy milyen lesz a mindig is sötétnek tűnt fiú véglegesen, majd kiderül.*

// Köszönöm szépen a mesét, nekem nagyon tetszett, a törpéknek adott szavam is betartottam, volt sááárkáány, éjtündeee, álomdéémooon, szóval vuhh, tetszett nagyon ^^ //

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 4:24 pm

*Csak mozog, ügyelve arra, hogy a harcosoknak ne legyen útjába, majd, amint a tőr beleállt a démon, bestia hátába, és megtette a magáét, hívja is vissza magához, és érzi, ahogy lassan, magabiztosan felszabadul az eddigi átkok súlya alól. Az őt követő lánynak gratulál, és barátságosan meglapogatja, megszorongatja a vállát, sok sikert kívánva neki, aztán, ha végeztek az ünnepséggel, akkor már érzi az ébredés keserű ízét. Ami néhány pillanat múlva édes érzésse szelidül, amikor valami nagy, puha, és kifejezetten idegesítő dolog vetődik bele Jack Darkfield karjaiba, aki nevetve szorítja szorosan amgához halottnak hitt daimonját, és hosszú ideig csak szorítja, mg forog vele, és nevet. Ergo csupa olyan dolgot csinál, amit Jack Darkfieldből nem igen lehet kinézni. Aztán persze hevesen összeborzolja a már hevesen doromboló macska szőrét, aki erre csak felvinnyog, és a fiú arcára csap, aki sunyi mosollyal nyomja le a nagymacskát ellentmondást nem tűrően a földre. Néhány percnyi ilyen játék után a fiú felpislog a többiekre, és csak ekkor eszmél fel igazából. Odalép Bianca, majd James elé, és kezet nyújt nekik, afféle köszönet képpen, még biccent, meg fejet is hajt hozzá, és még valamiféle furcsán hálás köszönöm-öt is elrebeg, aztán a cirkuszosokra néz, és mosolyog. Furcsa módon mosolyog. Nem gondolta volna, hogy állják a szavukat, de mégis. Odron pedig máris békedelemmel forgolódik dorombolva a lábánál.*

//Köszönöm szépen a mesét, naaaagyon szuperszónikus volt, és tetszett! (: //

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 4:21 pm

*Agyon vágják az ellenséget, sikeresen. Nagy ünneplés, nagy visszatérés, viszont user már eléggé éhes a palacsintára. Nagyokat ráz kezet, de azért teljesen nem tud feloldódni, hiszen nem e miatt tért vissza, és attól még a rossz hírek megmaradtak, mint Rosetta halála és Nicolas eltűnése. Szóval visszafogottan partizik, inkább csak beszélget, aztán visszaszállingózik a kúriába, ahol már elég rég járt.*

//Köszönöm a mesketét, tetszett nagyon. Smile

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Hát igen, Arnuilnak az lesz a veszte, hogy nem számolt a védőgyűrűvel. Már harciasan közeledne feléjük, amikor a két harcos-mentalista ráront brutálisan begyorsulva, míg a démonvadász napherceg gyorsan pontot is tesz a párbaj végére a démonkard segítségével. Arnuil Olórea, azaz Dellon Barjazid, Maipoor álmainak ura hangos sikoly közepette szakad szét, és hullik poraira. Maipoor végre felszabadult a zsarnok uralma alól, és a valóságban is kellemesebbek lesznek most már az álmok. Jack és társai nem maradhatnak itt, hiszen ők most már máshova tartoznak, de ez így is van jól. Az álomvilágban egy fiatal, de feltörekvő lány veszi át a trónt, és örömünnep közepette búcsúztatják el hőseinket a világukról, akik fel is ébrednek a cirkuszban, ahol megkapják a másik ünnepség felét Carabelláékkal, és ami még érdekes lehet, hogy Odron ugrik Jack nyakába, ahogy visszatértek. Piruid is nagyon hálás, hogy segédkeztek, ezért egy kis jutalmat ad nekik. Ezek pedig nem mások mint egy-egy elit szett tárgy, amit a fantáziájuk alapján készít el a varázsló.*

The end (??)

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 4:09 pm

*Mikor észreveszi a pillantásokat, már egészen egyértelművé válik benne, ami Jacknben valahogy nem hajlandó körvonalazódni. Talán az érzelmek, amik az életben ehhez az alakhoz fűzték nem hagyják, hogy tisztuljon a kép. Az átváltozás közben ő már ölti fel a fegyvereit, és szépen gyorsul fel összpontosítva a lélekerejét. Nem tudja, hogyha csak lelkileg vannak itt, akkor azok a varázslatok amik tárggyal összpontosulnak, pálcával, nyakékkel, karkötővel, bármivel, most hogyan hatnak, így a képességeiből indul ki, aminek a tudása csak is az övé, és nem a testéhez kötött. Biancával egyetemben ő is begyorsul, bevetve a képességeit. Mivel Bianca az a bizonyos egyetlen ember, akivel megértik egymást, Harcos-Mentalista párosként, arra alapoz, hogy a lánnyal a harcban is ki tudja számolni, hogyan tudnának ketten egy lény ellen harcolni. Mozdulatait és képességeit száz százalékosan nem ismeri, de igyekszik ráhangolódni és együtt csinálni a csihi-puhit.*

// Energiamágus 3. szint: (+ a harcos bőrkesztyűje, +2 xD)
Képes az emberi sebesség 3-szorosára felgyorsulni (egy körben 3-szor támad).

1. Démonvadász:
Démonpenge: Fegyverét képes maximum 1 órára átalakítani, hogy démoni lényeket sebezni legyen vele képes, és mindent, amit a gonosz átitat. (Az angyal-fegyverre)

2. Energiamágus 5. szint: (+ a harcos bőrkesztyűje, +2)
Fizikai erejét fizikai támadásnál növelni tudja 3-szorosra, így többet sebezve.

3. Támadás Démonpenge-angyalkarddal (+ a harcos bőrkesztyűje, +1 / 30% +2//

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 4:01 pm

*A hosszas beszédnél nem zavartatja magát. Szabad keze a zsebében pihen, és a gyűrű szépen felsiklik az ujjára, biztos ami biztos alapon. Tervezte, hogy nem engedi el a leányzó kezét, de amikor az elkezd átalakulni, akkor már látja, hogy kénytelen lesz erre, és nem fogja tudni így elkapni ezt a bizonyos valakit. A mosoly ne lenne ismerős? Ó dehogynem. Elég, ha a tükör mélyére pillant, és folyton folyvást ezt látja, akár csak álmaiban.* -Mondtam, hogy meghíztál. *csóválja meg lassan a fejét, amikor a szörny átalakul, és a lehető legnagyobb békességben figyeli, milyen is az igazi alakja. A gyűrű az ujján, tehát amikor hallja, hogy a szörny azt kiabálja, hogy álljanak meg, akkor emgdermed egy pillanatra a mozdulatban, de csak elterelésképpen. A belemerevedett mozdulat ugyanis gyorsan tovább siklik, a fiú kezében villan a sárkányos ezüst tőr, amire démonvadászi képességével démonpengét varázsol, és igyekszik a szörny háta mögé kerülne, és a hátába döfni ezt a bizonyos pengét, első körben. Aztán kiderül, hogyan és miként fogják tudni együtt legyőzni, vagy tényleg csak neki kell-e kiállnia ellene, de reméli, hogy nem. Mert az nem lenne jó. Közben figyel arra, nehogy társait eltalálja, vagy esetleg eléjük ugorjon. Amikor Bianca ostora előkerül, akkor csak áldja az eget magában, amiért távlati támadásba bocsátkozott, és nem ment közel a démonhoz, az ostortól ugyanis nem szívesen kapna ő maga is az arcába egy-két csettintést.*

//Démonpenge: Fegyverét képes maximum 1 órára átalakítani, hogy démoni lényeket sebezni legyen vele képes, és mindent, amit a gonosz átitat.//

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:58 pm

*James angyalszárny mutatványára csak halványan elmosolyodik.* -Így könnyű! *Amikor odaát Jack diskurálni kezd az illetővel jól hallhatóan sóhajt egyet. Nem akart támadni eredetileg, de csak, hogy a fiú ne kössön megint belé, de tudta jól, hogy azért jöttek ide, hogy az ellenséggel számoljanak le, és egyértelmű volt, hogy ki jönne eléjük, ha nem ő? Hiszen ez az ő terepe, erősnek gondolja magát, miért várta volna őket valahol, hogy megkeressék. Jamesre pillant, aki hasonló következtetésre jut. Igen a mentalisták.* -Hát igen... *Teszi hozzá, aztán ez be is bizonyosodik, amikor az illető beszélni kezd és szépen elmondja mi is a pontos helyzet. A dermesztés elleni gyűrűről fogalma sincs, hiszen csapatban vannak, miért is mondta volna el nekik Jack a dolgot? Viszont azt tudja, hogy bármi is volt, az nem hat rá, hiszen semmi sem történt, szóval nem tétovázik, mostmár támad. Vélhetően ez egy olyan csata lesz, amibe célszerű minden erejüket belevinni, tehát első lépésben robbant, hiszen az energiakisülés ereje gyorsan ülepedik el, utána veti bele magát a tényleges harcba.*

//Energiamágus 3. szint:
Képes az emberi sebesség 3-szorosára felgyorsulni (egy körben 3-szor támad).

1. Energiamágus 6. szint:
Energiakisülés: Adott területre koncentrálva képes energiáit fókuszálni, így ott egy kisebb robbanást előidézni. Maximum 3x3 méteres területen.

2. Energiamágus 5. szint: (+ Erőkesztyű)
Fizikai erejét fizikai támadásnál növelni tudja 3-szorosra, így többet sebezve.

3. Támadás ostorral.//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Szemtől szemben...]

*Hát úgy látszik, egyedül a naphercegnek nem esik le, hogy kivel is állnak szemben, de hát minden nem sikerülhet. Bianca nyilvánvalóan gyanakszik, James pedig kimondja amit gondol. Arnuil nem is válaszol Jacknek, hanem James-t bámulja merőn, aztán szarkasztikusan elmosolyodik. Annyira ismerős ez a mosoly, mintha Jack sokszor ilyen lett volna az elmúlt években.* A feltételezésed tökéletesen igaz, de ettől még itt a vége számotokra. Túlságosan sokáig néztem, hogy uralkodtok, pedig nem vagytok rá alkalmasak. Az álmodókat irányítani kell. A közeledbe is megpróbáltam férkőzni a valóságban, ám bármennyire is próbálkoztam, még eljegyzést is tartottunk, védett titeket valami különös mágia. Most már tudom. Az árnyékgyűrű ereje. Hihetetlenül sokáig tartott, amíg rájöttem, hogy akit itt elpusztítok, a valóságban ismét vissza tud térni, míg végül meg nem öltem azt, akit itt az anyádnak tartasz. Annyira kiváncsi voltam arra, hogy hogyan tudtok visszajönni, hogy én magam terelgettelek titeket egymás felé, mert érdekelt, hogyan találjátok meg a visszaút titkát. Olyannyira, hogy a valóságban még az ótünde-éjtünde háborút is kirobbantottam, és rávettem azt az ostoba Belzegárt, hogy idézzen meg téged, mintha te lennél Daronel Deneira... Mennyire manipulálhatóak az emberek... De mint említettem, itt most már vége az utatoknak. Adalon az én bábom, végre találkozni akartam veletek úgy, hogy már nincsen itt a testetek. Az ugyanis a valóságban rekedt, ahova többé nem tértek vissza. Foglyaim vagytok a halálotok percéig, ami ne aggódatok, nem fog sokáig váratni magára... *Az egykor szépséges Arnuil most megmutatja igazi arcát, ahogy átalakul egy négy méter magas, döngő léptű álomdémonná, ami mindig is volt. Az egyik karmos kezében tartott gömbbel feléjük suhint, és mennydörgi ezt* Ne mozduljatok! *Na igen, de nem tud a náluk lévő ótünde védőgyűrűről, ami pont ettől menti meg a kis csapatot.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:42 pm

- Te kisérted, én elpusztítom. *Vigyorog egyet Biancának, és néhány másodperc múltán értheti is a lány, hogy miért. A szakadéknál nyugalommal tölti el, hogy van szép fehér szárnya - amit kissé megrebegtet, hogy a másik harcosnak arra vonja a figyelmét-, szóval ha át is lettek vágva, akkor is esés közben szárnyra kélhet, és visszaröppenhet, de erre nincsen szükség. A létsík váltás egy démonvadász angyal különösen megérint. A palota hatalmas méretei néhány pillanatig lekötik, próbál kutatni az emlékezetében, hogy járt e itt, azelőtt, mielőtt elvesztették ezt az életüket... Mi is folyt itt... Hátha a hely, a létsík visszahozza a mentalistánk emlékezetét. A megjelenő tünde lányra azonnal vág egy hátra arcot, lassan kezdi zavarni ez a hát mögött felbukkanás, bár az éjtünde harcos jó, hogy felbukkant, ellenben ezzel a lánnyal, akit ugye nem ismer... Ám a szavainak gúnyosságából rosszindulatot érez. Aztán Jack reakcióját figyeli, de nem nagyon nyugszik meg.* - Mi van, hogyha nem az, akinek megismerted őt, és öt évvel ezelőtt más volt... Hogy lehet, hogy ismered őt, de itt van az álomvilágban, amiről elméletben minden emlékünket elvesztettük? *Kérdezi félhangosan, az elejét Bianca felé fordulva, a végét már egyértelműen Jacknek ejtve. Nem bízik a lányban, első megérzés és negatív, nem éppen jó jel.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:39 pm

[Barlang majd a fennsíkon]

*A napherceg megszólításra finoman elmosolyodik, nem tudja még pontosan, hova is keveredett és mennyi minden van itt körülötte. Harcol benne a régi és az új éne, emg a még újabb, a rég-új.. Amikor a szakadéknál találják magukat, csak lepillant, majd egy határozott mozdulattal elrugaszkodik, és békésen zuhan lefelé. Nem fél a haláltól, nincs miért félnie tőle. Egyszer-kétszer már megesett vele. Amikor átérnek, és megpillantja a palotát, összefonja maga előtt a karjait, és úgy figyelgeti, meg számolja, milyen messze is lehet, vagy mi is lehet odaát, ám valami furcsa dolog történik. Egy hang szólítja meg. Kezei leesnek maga mellé, szeme megvillan, szíve furcsa módon megdobban, ledermed néhány másodpercig. Aztán a szavak tovább gördülnek, és a fiú egy fél szemvillanás alatt fordul 180 fokot.* -A vizek leánya a Fekete erdőből. Úgy látom ellustultál.. mintha felszedtél volna pár kilót, nem? *vált ő is gúnyos hangnemre, miközben Bianca kérdésre szakítja meg a szemkontaktusát a lánnyal, és a harcosra pillant, finoman megrázva a fejét.* -Régi barát. Talán még segít is, ha úri kedve úgy tartja. *pillant vissza a tündére, miközben szemei egész játékosan csillannak. Mint amikor két vadmacska méregeti egymást, majd a végén.. Jack közelebb lépdel a lányhoz, megáll közvetlenül előtte, szemei sejtelmesen csillognak, mintha maga sem tudná, hogyan viszonyuljon hirtelen a lányhoz, mi lenne az illő köszöntési forma, végül a leányzó kezéért nyúl és finom csókot lehel rá.* -Elvezetsz minket a Palotába, vagy ahol az Árnyherceg tartózkodik? Eljöttem, hogy megvívjam a csatát.

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:33 pm

*Sikerül az akció, tojások átadva és a sárki sem eszi meg őket. Ez már mindig pozitívum. Most nincs lehetőség kétkedni, remélhetőleg nem halnak bele az ugrásba.* -Maximum majd élete végéig kísértjük és egy sárkánynál az hosszú idő... *Kacsint egyet James-re, egyelőre a csapatból vele tudta igazán megértetni magát. Szóval jöhet a zuhanás, majd a fennsík, aztán egy lány. Ő nem ismeri, hiszen nagyon régi illetőről van szó, de a gúnyos hang sejteti, kiről is lehet szó.* -Mi a parancs napherceg? *Pillant oldalra Jack felé, döntsön akkor ő, hogy érdemes-e támadni, vagy egyelőre kérdezgetne és dumálni az illetővel.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Adalon barlangjában majd az álomsíkon]

Az ezüst sárkány kitárt szárnyakkal várja őket.* Hát visszatértetek. A napherceg és udvartartása tehát állta a szavát. Minő dicső tett. Az alku kötelez, nem hátrálok meg. *Biccent, és "átveszi" a tojásokat. Pöccint egyet a szárnyával, a társaság pedig egy hatalmas szakadék szélén találja magát. Lent vízesés, oda kell leugrani, akár a Végtelen történetben. Hát csak remélhetik, hogy Adalon nem veri át őket, mert ez a zuhanás alapesetben egyenlő lehetne a halállal. Ám erről nincsen szó. Víz helyett úgy érzik, mintha puha szivacsba esnének, és a következő pillanatban már tudják: síkot váltottak. Egy hatalmas fennsíkon állnak, a lábuk előtt pedig egy gigantikus palota, bejárat sehol, és akár évekig is mászhatnának, mire felérnének, James szárnya is könnyen elfáradna ekkora magasság folytán. Ám tűnődni nincsen sok idő, mert egy szépen csengő hang szólal meg a hátuk mögött, ami Jack számára mindenképpen ismerős, a többiek pedig hallhattak róla. Amikor megfordulnak, legnagyobb meglepetésükre az egyik legrébbi iskolatársuk áll előttük, Arnuil Olórea.*
Jack Pontifex. *Biccent finoman, aztán gúnyosan nyitja ki ismét a száját.* Vagy ahogyan a rajongóid hívnak... Darkfield. *Ebből már nyilvánvaló lehet, hogy kivel is állnak szemben.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:21 pm

*Bianca szavaira kicsit megenyhül és elmosolyodik egy aprót.* - Jó kifogás. *Böki ki, egy csöpp vigyorral, aztán jön a következő nap... Nem éppen jó kedvvel nézi meg a rituálét, erővel kell a fejét ott tartania, amikor a démon harcba lendül, ráadásul erővel kell a kezét is maga mellett tartania, hogy az ösztöneit démonvadászként és fél-angyalként is visszafogja, ne támadjon a lényre. Aztán minden elsimulni látszik, még is Solafeinnel inkább nem vált túl sok szót, csak a távolból biccent, és spuri el innét. A tojásokat, hogyha Jack átadott egyet-kettőt, mivel fogalma sincs mekkorák, átadják, és halk sóhajjal vonultatja végig a tekintetét a sárkányon. A tojások a helyükön, Bianca és Jack szólt már, hát ő maga még a tojásokra tekint, mintha azt figyelné, hogy egyáltalán mennyi idősek, és mikor is jön el kikelésüknek ideje.* ~ Sárkány életeket egy démonért feláldozni... ~ *Gondolkozik magában, kissé a gondolattól is megtörten, miközben magához vonja a daimonját megsimogatja a fejét, és reménykedik, hogy a többiek diplomáciai ereje elég.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:17 pm

*Felteszi a kezeit. Annyi az egész, hogy az efféle, szerinte hangos dolgok veszélyesek, hogyha ott van a magához illő, sunyi és csendes módszere is, amivel nem egyszer mentette már meg társai életét. De végülis csendben marad, a tojásokat megszerzik, és békében hajtják álomra fejüket. A másnapi szertartáson ő maga megjelenik, csuklyát húz a fejére, és így vegyül el a nép között, miközben élvezettel figyeli, az egyik oszlopnak, vagy valaminek nekitámaszkodva, ahogy a démon megjelenik. Élvezi annak pulzáló energiáját, aztán nézi, hogy az egyik fej elgurul, majd nézi, ahogy a másik nő próbálkozna, de végül az ő feje is hamarost lehull a porba, testestül. A kifolyó vérre a fiú szemei megvillannak, és erős kísértést érez az iránt, hogy belenyaljon, de fényes nappal, tömegben, ahol a pánik mérsékelt, igazán nem illik. E helyett csak a szemeit villantja meg.* ~Amilyen a fogadj Isten..~ *súgja gondolatban, majd egyszerűen távozik a színtérről, és elhagyva az éjtündék faluját ledobja magáról a csuklyát, kinyújtóztatja tagjait, bevárja a többieket és megindul, velük együtt a sárkány barlangjához. Hogy ki lesz a diplomata a csoportban, abban még nem biztos, így szépen körül is néz maguk között. Végül azonban, miután átadja a tojásokat, amik nála, meg Jamesnél vannak elvben, és Bianca megszólal, a fiú csak finoman megköszörüli a torkát.* -Épen, sértetlenül, ahogy kérted. Engedj utunkra, leróttuk a tartozást. *hajt ő is finoman fejet, ami talán torzan fest az előző, vérengzés nézés után, de a tisztelet azért benne is megvan.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:16 pm

~Gratulálok az önakciódhoz...~*morogja Mila a daimónjának, aki elégedetten vigyorogva várja a fejleményeket. Másnap hajnalban hívatják a kis csapatot, akik megnézhetik a szertartást. Mikor a démon megjelenik, Mila egy kissé rémülten mocorog és a többiek háta mögé oson. Még soha nem látott ilyesmit, így eléggé megijed a leányzó, de nem sokáig kell ijedtnek lennie, hiszen hamarosan a démon el is tűnik. Hál'isten a diákok visszakerülnek a sárkány barlangjába, ahol azonban Mila ismét eltátja a száját, végül visszavarázsolja Miroslavot, hogy ismét látszódjon.*
~Remek. Ezt már szeretem~*gondolja elégedetten a daimón. Mivel Mila annyira nem vágja, hogy mi is van a sárkánnyal a háttérben maradva hallgatja Bianca szavait.*

Tárgy: Re: Aeolus Játszótér Vas. Feb. 05, 2012 3:14 pm

*Azon egy kicsit megrökönyödik, amikor vélhetően dőlni kezd a vér a láthatatlan daimonnak hála.* -De miért...? *Egy sóhaj keretén belül rázza meg a fejét. James villogó tekintetére csak elnézést kérő mosollyal válaszol.* -Úgy gondoltam, hogy jobb, ha te hozod meg a döntést, te értesz a démonokhoz, te döntsd el mi legyen a tojásokkal, ne én. *Nem az volt a célja, hogy a másik harcost kiüsse a harc lehetőségéből, főleg hogy itt a csendes lefegyverzés volt a cél, nem a csihi-puhi. Ő is elvileg csak egy erős ütéssel kábított, nem volt semmiféle haddelhadd, amire Jack morog egy sort. Hát igen, soha sem kedvelte a fiút, és ez sokat nem is változott sok hónap alatt. Másnap reggel meg is történik a darabolós rész a cseréknek hála. Végülis egész érdekes látvány, ahogy mindenki pofira esik. Azért nagyon látványosan nem követi szemmel a véres eseményeket, aztán szépen jó lesz elslisszolni a terepről, vissza a sárkihoz mostmár eredeti alakban. A tojásokat vélhetően Jack visszaadja.* -Megtettük, amit kértél, reméljük, hogy te is állod a szavad! *Apró meghajlást is hozzátold még, végülis a sárkányok felé fontos a tisztelet, főleg hogy egy nagyobb levegő kifújással szénné tudná égetni őket.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[A rituélé]

*Bianca és Mila le tudja verni a két őrt, akik ugyan magukhoz térnek majd később, de nem emlékeznek túl sok mindenre, tehát nem gyanus a dolog, Phaedra pedig nem beszélget a szolgáival. Beszáguldanak hát, Jack kiveszi az eredetiket, James pedig a Solafein verziókat teszi be. Másnap hajnalban hivatják őket, ha már részt akartak venni a szertartáson. A fekete anya egy hihetetlenül öreg éjtünde papnő, elkezdi a szertartást, elkezdi morzsolgatni a tojásokat, a démon meg is jelenik. Elégedetten próbálná irányítani, de nem jön össze, és kétségbeesésében vádlón ránéz Phaedrára, mielőtt a démon lekapja a fejét. Phaedra vigyorogva rúgja arrébb a fejetlen hullát, és széttárva karjait parancsolni kezd a démonnak, aki tudomást sem véve a parancsról, felszaggatja a mohó papnő torkát. Az a valamit motyog, amiben a Solafein szó szerepel, rájön még, hogy rászedték. A démon még kioszt pár pofont a rátámadó éjtündék körében, aztán eltűnik. Solafein befut, megköszöni a segítséget, és ő maga is elhagyja a várost a zűrzavarban.
Visszatérnek hát a sárkány barlangjához, most már csak az álomkaput kéne kialkudni...*