Második emeleti folyosók

Tárgy: Második emeleti folyosók Vas. Júl. 12, 2009 3:52 pm

First topic message reminder :

A Kúriát számos zegzugos, kanyargós folyosó szeli át, melyet azonban nehéz kiismerni. Nagyon sok helyen van, hogy egy titkos ajtóra, vagy bemélyedésre bukkansz, amely akár olyan helyekre is vezethet, melyeket nem biztos, hogy jó, ha megismersz.

A harmadik emelet folyosói is hasonlóan kanyargósak, mint az iskola többi részében levők. Balra, és jobbra is sorra nyílnak a négy fős lány-hálók, és ha már jól kiismered magad ebben a rengetegben, tudhatod, hogy hol van a lányok közös fürdője. A lányok várószobáját nem nehéz megtalálni, közvetlenül a lépcsővel szemben van.

A falakat sorban szegélyezik festmények is, ritka az olyan hely, ahol ne lennének egymás alatt, fölött felfüggesztve a beszélő, festett portrék, csoportképek. Jobb vigyázni, hogy ne bosszantsd föl a festmények lakóit, mert elég nagy lármát tudnak csapni, és ha ők kimondanak valamit, hamar eljut a kúria minden zeg-zugába, hiszen a lefestett alakok tudnak járkálni a különböző festmények közt.
írta Cirelin de Sovalon

Második emeleti folyosók - Page 6 Folyoso3

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Márc. 01, 2011 7:19 pm

*Gwil épp most jött óráról, sérüléseit bekötözte és valami miatt itt kötött ki, de mindegy is most egy kicsit megpihen azzal, hogy elkezd bámészkodni, mint egy jó kínai turista annyi különbséggel, hogy nincs nála fényképezőgép amit percenként nyomkodhatna. Mondjuk olyan sok látni való nincs is egy folyosón csak festmények, a fal színe, amin meglátszik az idő múlása meg stb.*~Ez az óra fárasztó volt, szeretnék végre már egy jót aludni.~*gondolja magában s tovább nézi a falat.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Vas. Feb. 13, 2011 10:30 am

*Éppen jön ki az Oroszlán hálóból, mikor egy fiút lát meg. Még nem látta, így hát bemutatkozik neki.* - Heló! Huan Migel Santiraes vagyok! * nyújtja a kezét. Amúgy meg fehér frakk van rajta, alatta szürke hosszujú, szokásos szürke nadrág, és a fekete cipője. Oldalán kardja, zsebében, a nem nagyon használt pálcája, és mellkasán az allidonos kitűző.* - Ahogy látom, te is Allidonos vagy... * néz a fiú kitűzőjére. Közben ízlelgeti a sütit, amit hozott magyarországról... Illetve, a szakácsok sütötték a Horváth Kúriában, és elcsempészet, egyet-kettőt... Egyet dob a hajával, mert a szemébe lógott...* ~ Ezt is már le kéne nyírni...~ *majd bele túr a hajába, hogy ne lógjon a szemébe, a haja. Tulajdonképpen, egy könyvet akart vissza vinni a könyvtárba, de ez még várhat egy kicsit. Végre fiú társaságba került, ugyna is nem igen tudott eddig fiú "haverokat" szerezni.*

//Fagyit kérünk, mindenféle ízben:D//

Vendég

*Már épp a reggeli sétáról indul vissza szobájába, de gondolta megnézi milyen szobák vannak itt. Elég hosszú a folyosó szóval elsétálgathat egy ideig. Ruhája mint mindig, fehér póló, fekete cipő, barna nadrág, fekete köpeny, csuklya fejében, oldalán meg kardja.* - Jó sok háló van itt. Mondjuk a diák se kevés. *Mondja maga elé és jobra balra forgatja a fejét, hogy lássa a hálók nevét.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Feb. 08, 2011 7:32 pm

*Mint száműzött ki vándorol a sűrű éjen át s vad förgetegben nem lelé vezérlő csillagát, Gwilim is úgy lépked Daniel után. Mikor megtorpan Daniel, Gwilim megörül, hisz azt hiszi, hogy már célba érkeztek, de nem csak Daniel örömét fejezi ki, hogy szaktársak.*
-Na, az jó. Ennek örülök, így legalább ismerek egy embert a szakról.*mondja mosolyogva.*
-Értem, és meddig fogok itt aludni?*kérdezi a sráctól kíváncsian.*
-Tehát akkor csak kulccsal lehet kinyitni?*elveszi a kulcsot, majd belép a szobába és visszafordul Daniel felé.*
-Köszönöm, már csak egy jó kis pihenésre vágyom*mondja mosolyogva, majd ha Daniel elbúcsúzik akkor ő is elköszön és lepakolja cuccait.*

//köszönöm//

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Feb. 08, 2011 6:58 pm

*A művészetnek komoly kifejező hatalma van. Világokat söpörhet el, vagy épp teremthet, főleg annak, aki gyakorolja a művészetet. Talán magányában Daniel is hasonló világba menekült. Egy olyan dimenzióba, ami csak az övé, ahol saját maga számára fejezheti ki önmagát. Gwilim ezzel szemben nylítabb karakternek tűnik. Olyasvalakinek, aki szereti, sőt keresi az emberek társaságát. Összhangba hozaz saját művészetét és a valóság világát.* Már magam sem tudom, elég régóta. *Felel csendesen Gwilim kérdésére és amikor meghallja, hogy a fiú is szaktársa, megtorpan egy pillanatra. Halvány mosoly kíséretében fordul oda Gwilimhez.* Én is. *Jelenti be. Úgy tűnik a Belsirion a sok harcos és titokzatos jellem között azért tarogat igazi, humánumot képviselő embereket is. Daniel és Gwilim a jelek szerint rokonlelkek. Aztán ki tudja... lehet pont egymás vesztét fogják majd okozni. A Nezabarban bármi megtörténhet. Egyik percről a másikra válhatsz az enyészet martalékává, vagy lehetsz hirtelen nagy valaki. Valaki, akire felnéznek és tisztelnek, sőt rettegnek tőle. Tartogat ez az iskola még elég sok meglepetést mindenki számára, legyen az tanár vagy diák. Időközben megérkeznek a Vendégszoba ajtaja elé. Daniel zsebébe nyúl és előkap egy kulcsot.* Itt volnánk. Egyelőre itt kapsz helyet, majd nemsokára átkerülsz egy másik szobába. Bízom benne, hogy kényelmes lesz. *Mondja a fiú, majd benyit a vendégszobába, de nem teszi be a lábát, hanem átnyújtja a kulcsot Gwilimnek.* Gondolom csak kulccsal lehet kinyitni, hisz biztos varázs védheti. *Mondja Daniel és szakmegbízotti munkája itt tulajdonképpen véget ért.* Esetleg tehetek még érted valamit? *Tesz fel egy kérdést még újdonsült szaktársának, mintha betanult szöveg lenne. Ha Gwilimnek nincs kérdése, akkor búcsút int neki és elmegy saját szobájába.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Feb. 08, 2011 6:48 pm

*Gwilim hűségesen követi Danielt és hallgatja minden szavát, hátha olyan információval vagy tanáccsal ami fontos lehet, hogy életben maradjon az iskolában és semmi probléma ne legyen vele. Felcsillan a szeme, mikor Daniel közli vele, hogy ő is zenél, hisz nagy örömére pont egy zenész mutatja neki az utat és reméli, hogy jó barátok lesznek, mert ahogy a régi bölcsesség is tartja barátok nélkül életünk üres.*
-Szaxofon? Na, az jó. És mióta zenélsz?*kérdezi mosolyogva a sráctól.Mikor Daniel lefordul jobbra, vele együtt fordul vigyázz arra is, hogy ne maradjon le, mert abból bizonyára nem túl sok jó sülne ki. Főleg így az első napján eltévedni egy ilyen nagy suliban.*
-A Belsirion szakra kerültem. És te melyik szakra jársz?*kérdezi még mindig mosollyal az arcán.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Feb. 08, 2011 6:32 pm

//olvad//

*Daniel Gwilimmel az oldalán érkezik meg a második emelti folyosóra. Szaktársa épp most érkezett az iskolába, bár arról még nincs tudomása egyikőjüknek sem, hogy mindketten a Belsirion növendékei. Minden esetre a kimerítő lépcsőzésnek vége és itt vannak már a fiúk szintjén.* Igen... én is zenélek... szaxofonon. *Felel a fiú kérdésre, amit útközben tett meg. Odalent az előcsarnokban volt egy ksi afférjuk, de szerencsére még időben leszerelte Daniel Gwilimet. Kellemetlen lett volna azzal a két aurorral összetűzésbe keveredni.* Hát itt is volnánk. *Jegyzi meg Daniel kissé határozatlanul. Mint tudjuk elég gátlásos és nincs túl nagy szociális érzékenysége, így gyakran veszti el a fonalat, noha sokat javult a helyzet idekerülése óta.* A várószobák itt vannak nem messze. *Jegyzi meg, mikor végre összeszedi gondolatait és elfordul jobbra, bízva abban, hogy Gwilim követi őt.* Az az igazság, hogy nem is tudom melyik szakra jársz, vagy egyáltalán hová osztott be a Sorskerék. *Mondja Daniel társának kissé elmélázva. Hamar elérkeznek egyébként a várószobához, hisz valóban nincs messze.*

Vendég

*Amint leér Alanois a harmadik emeletröl, észreveszi a hangokat ami a folyosókról szivárog ki. Csendesen néhány lépést tesz a hang irányába, és meglátja Karent aki épp az egyik hálóban egy fiúval beszélget. Csoda hogy még a neve is eszébe jutott, de nem akarta zavarni olyan kis dolgokkal mint az éhség, így visszament a szobájába és gondolta megnézi a böröndjét hátha maradt még valamije.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Csüt. Feb. 03, 2011 3:41 pm

*Nem lepődik meg a plüssmacis dolgon, ahhoz ő túl sokat látott itt a Nezabarban a maga több mint két éve alapján.* - Hát jó... *Vonja meg a vállát, amikor a fiú elutasítja a segítséget.* - Te tudod. *Miközben felcammognak a másodikra, Emily már el is kezdi mondani a szabályokat.* - Na... vannak nálunk afféle szabályok, amiknek a megsértése súlyos következményeket von maga után. *Nyomatékosítja mondanivalóját.* - Este tíz után lép életbe a kijárási tilalom. Tíz után is tartózkodhatsz például a Központi termek valamelyikében, a Naxeldir és Allidon közös főhadiszállásán, a Vidámparkban vagy a Jenilia Teaházban, de ezeken kívül csak a saját szobádban, még máséban sem. Utóbbi kettő Nellondban van. Nellondba Jozef tud levinni. Nellond a nem messze lévő varázslófalu, amúgy. *Teszi hozzá az egyértelműség végett, hiszen ki tudja, Rob mennyit tud, és mennyit nem az iskoláról. Felérnek a másodikra, bekanyarodnak egy folyosón.* - A Jeniliába a központi teremben való tükrön keresztül tudsz át menni, a vidámparkba meg a kapun keresztül. *Ekkor érik el a várószobák ajtaját, és Emily kitárja a srác előtt, hogy az akadálymentesen beléphessen.*

Vendég

-Köszi, nem kell segítség. Túlélem. Így sincs olyan sok cuccom, csak pár ruha meg pár fotó. Meg a kedvenc plüss macim.*Elpirul. Nem igazán megszokott jelenség egy 16 éves fiúnál egy I love you-s maci. Volt barátnőjétől kapta, aki menet közben dobta, de egyáltalán nem érdekli, és szereti a macit, pedig túllépett a lányon, már egyáltalán nem is szereti. Felkapta a táskát, majd felment vele Emilyvel a 2. emeletre.*

Vendég

*A beszélgetés, ha ezt annak nevezzük, végére már pálcát forgat a kezeiben és sunyi mosollyal felel a fiú "kedves" szavaira.*Hidd el, lehet, hogy több is tudok, mint azt te gondolnád. Az üresfejű libázásnál csak cicceg egy sort, aztán vállat vonva felér a másodikra.*Szerezz be nyugodtan. Mászkál itt rajtam kívül üres fejű liba elég.* Miközben hallja, hogy inkább Audrey-zzák, mert az nem olyan átlagos benyit a fiú várószobába, aztán az egyik szabad szoba felé indul.*Igyekezzen későn fekvő művész úr. Mellesleg, mint már említettem mászkálhatsz a kijelölt helyeken. De ha még ma végzünk akkor még sok helyet föl tudsz fedezni.*Pár pálcaintéssel beinvitálja a fiú csomagjait, ha már ő nem nagyon akar mozdulni, ha meg mégis, akkor csak az ajtó félfa mellett állva várja, hogy belépjen ideiglenes lakhelyére, ő pedig minél előbb távozhasson. A tigris idegesen fészkelődik mellette, rajta jobban kiütköznek az érzések, miközben karba font kezű társára pillog fel.*Mint mondtam, itt leszel pár napig, a papírmunka után kerítünk neked egy rendes szobát, addig is itt éld túl az iskolát. Szabályokat elmondtam, házirend az éjjeli szekrényen és remélem nincs több kérdés. Ha mégis lenne, hát üsse kő válaszolok rá, de aztán megyek.*Ha esetleg még felmerül valami a srácban, arra gyorsan felel, de amúgy egy intés kíséretében kilibben a szobából, és eltűnik valamerre a félhomályos folyosókon, ám még előtte az ajtóból halk, de tisztán kivehető szavak szállnak vissza Benjaminig.*Egyébként..Jó szórakozást.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Jan. 04, 2011 5:17 pm

*Felvont szemöldökkel és kitartó vigyorral csóválja meg a fejét Ashley felé. Hogy nem hallott róla? Hát, persze, milyen információk is jutnának el a világ végére?
- A tájékozatlanságod határtalan, kedves. *
*Biccent a lány felé, és szaporán szedve lábait beelőzi az eramirost, hogy az ne érezze olyan nagy előnybe magát. Minden egyes mondatát figyeli, hátha lecsaphat egy-egy kifejezésre, vagy bármi hasonlóra, amit kifigurázhat és ezzel visszavághat az előbbi elmés megszólalásért.*
- Bárd, bár nincs se lantom, se gitárom. Lehet be kéne szereznem egyet, a zenészeket úgyis annyira bírják az üresfejű libák…
* Igen, Ashley, itt rád célzott Benjamin, nem igazán gúnyolódásnak, inkább csipkelődésnek szánta. Tudod, mint az óvodában, mikor a fiúk minden második lánynak meghúzták a haját, csak azért, hogy azok felsikkantsanak, aztán egy sor megjátszott durcázás után újra együtt fogócskázzatok az udvaron. Mindkét fél élvezte a belső, álcázott kis játékot, de általában egyik se vallotta be, milyen szép is volt az az időszak. Könnyed, gyermeki, problémák nélküli.*
- Nekem az Audrey jobban tetszik, az nem olyan átlagos.
*Vonja meg a vállát egy pajkos mosollyal, valójában csak arról van szó, hogy francia születése révén, elég furán ejti a h-betűt, és nem akarja, hogy Ash kinevesse emiatt. Persze, kiskorában még vicces volt, hogy mindenki h betűs szavakat mondott neki, amikor elköltöztek szülőhazájából, de ahogy ne,egyre kevésbé értékeli az efféle humort. Megvárja a lányt a második emelet tetején, egy pillanatra a csomagjait is leteszi, míg felér Ash. *
- Csatangolás? A későn fekvő művész-egyedekre nem gondoltak? A francba.
*Játssza meg a fájdalmas pillantást, aztán pukedlizva előre engedi Ashleyt a folyosón, és követi őt a szállásáig. Minden feljegyez emlékezetében, a kérdésre pedig megrázza a fejét, jelezve hogy nincs szükség az ismétlésre. *
- Világos, persze.

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Kedd Jan. 04, 2011 5:01 pm

* Miközben haladnak, a frakkját egy kicsit lehúzza, mivel a nagy készülődésben egy kicsit felhúzódott. Tulajdon képen, egy szürke hosszújú, egy fehér frakk, és egy farmer látható rajta, zsebében pihen Charlie. Mikor Réka benyit egy hálóba, felcsillan a szeme.*~ Ez még csak egy része a hálónak. Jobb, vagy bal oldal?~ - Réka, lenne időd velem egy sütit megenni? Hallottam, van egy jó hely, ahol még fagyit is lehetne venni... persze, ha nincs időd sem baj, hiszen Prefektus vagy. * mosolygott, közben a vállra akaszthatós úgynevezett "böröndét, a kezébe vette, hiszen nemsokára kipakolhat. Közben elgondolkozott, ha jönne Réka, mit csináljon, hogyan győzze meg a lányt, hogy ő jó barának viszonyul.*

Vendég

*Migel köszönésére csak bólint egyet mosolyogva. Sokat nem is kellett várni a fiúra, mivel épp pakolt, így hamar kész volt. Elindulnak, majd Réka vezeti inkább Migelt, mert azért az érdekes lenne ha Migel oda vezetné a hálóhoz, anélkül, hogy tudná hova kell menni.* - Köszi. *Mondja kissé elpirulva a dícséretre. Nem szerelem megnyugodhat a fiú. Bár az nem semmi, hogy ketten is szerelmes jeleket mutatnak iránta. Mondjuk Lavenán észre vette még Réka is. Jó ember ismerő, úgy mond bele lát az emberbe. Vagy csak egyszerüen a lány nyitott könyv mások számára. Valamelyik a kettő közül biztos. Figyeli a hálókat, ide fele már kiszúrta azt a hálót ahova a fiút fogja elhelyezni. Majd megáll az egyik ajtó előtt és benyit.* - Ez az Oroszlán háló. Ez lesz a te szobád. Még nem laknak benn sokan. *Mondja a fiúnak, miközben bemennék és Réka mutatja a fiúnak, hogy melyik oldalra.*

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Pént. Dec. 17, 2010 8:31 pm

*Csak figyeli a másikat, és könnyedén kiolvassa a fiú szemeiből, hogy mit is akart, és mintha elnézően mosolyogna le a fiúra, miközben lehunyja egy kicsit a szemeit.* -Lehet, esélyes. De akkor is. Ha pedig csak én kellettem, hát, megtaláltál. *mondja, széttárva a karjait, majd, miután Lawrence felkelt a földről, belekarol, elkapva a fiú vállát, és megindul vele lefelé a lépcsőn.* -Persze, irány lefelé. Vár ránk egy újabb korsó.. kakaó? *kérdezi, kis hatásszünettel, vígan, mosolyogva, majd csak legyint.* -Hagy dazt annyiban. Tudok hova menni, legrosszabb esetben a régi Allidonos főhadi termeibe megyek le, ott vannak ilyen furcsa fotelek.. Vagy a Nyugalom terme. Megoldom, az a lényeg. De kedves tőled. És hogyhogy Lucas nem költözik az ágyra? *értetlenkedik egy kicsit, miközben határozottan megcélozza a fiúval együtt a fogadót.* -Meeting. Találka. Üzleti tárgyalás. Néha úgy érzem, még titkárnő számba se vagyok véve.. *morogja, emgforgatva a szemeit.*

Vendég

*Féloldalasan mosolyog, Szevér szemébe nézve néhány pillanatig, a kérdésre válaszolva. Tisztán benne van, hogy mit akart, és talán akaratán kívül még az is belecsúszik, miért nem tette meg. A bordavakarás nem tűnik fel neki, nem ért az ilyen dolgokhoz, nem tudja be semminek.* - Igen... Csak rég találkoztunk, és gondoltam... *Tétován megvonja a vállát. Maga sem tudja, miért kereste Szevért. Tényleg régen látta, és... egyedül volt az utóbbi időben? Talán. Gabriel hazament, Nathaniellel valljuk be, nem sok mindent lehet kezdeni... Chris meg kész rejtvény mostanában. Lucas meg... nos, ő Lucas.* - Mert akkor mégis hova üljek itt a folyosón? Különben is fílinges lett volna. *Áll fel sóhajtva, összefonva maga előtt a karjait, és felpislog Szevérre. Ha az eddig nem is volt magasabb - usernek fogalma sincs -, most biztos az, mert Lawrence lejjebb áll a lépcsőn.* - Meetingje? És kizárt a szobából? Végső esetben nálunk van egy ágy, ha gondolod. Lawliet még mindig nem költözött ki a szekrényből, pedig már lenne helye. Azt mondja, neki ott a legjobb. Séta az énekes halotthoz?

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Pént. Dec. 17, 2010 8:15 pm

*Amikor elkapják, akkor csak pislog kettőt.* -Számít az? *kérdez vissza, majd emgrázza a fejét. Figyeli a tétova mozdulatot, kíváncsian emgvillantja szemeit, mintha azt kérdezné, némán, mit is akart pontosan a másik. Amikor választ kap, akkor meghökken, de elmosolyodik.* -Hozzám? Engem kerestél? Egész megtisztelő.. Akkor éppen időben botlottam beléd. Valami fenti lény volt, biztos.. *mondja, miközben emgvakarja az oldalát, a bordáit, szépen, oldalt, kissé felszisszenve, ahogyan figyeli Lawrence-t, aki éppen a hideg kőre ül le.* -Talán nem kellene kőre ülni, és nem kellene pokróüc. Mondanám, hogy hozok ki a szobából, de Jacknek valami meetingje van, és én be nem mehetek. Remélem azért aludni tudok majd ott. Na mindegy.. Ami nem megy, azt ne erőltessük. A pulóveremet tudom felajánlani maximum, vagy azt, hogy álljunk tovább. Késő van. Miért is kerestél? *dönti végül oldalra a fejét, összefonva karjait maga előtt, miközben nekidől a falnak, féloldalasan.*

Vendég

*Felemeli a fejét a szitkozódásra. Nem érti, de a hang kellően ismerős, na meg azért valamennyire a nyelv is... Hallotta már sok embertől. Látnok ugyan, süket viszont nem, de még így sem tud kellően felkészülni arra, hogy Szevér belécsapódik. Azért a fiú után kap, igyekszik megtartani, és halványan elmosolyodik, mikor kis híján leüvöltik a fejét.* - Miért, te talán igen? *Somolyog, felpislogva Szevérre, a fejét enyhén lehajtva, a haja meg a szemébe lóg. Aztán ténylegesen felemeli a fejét, és tesz egy tétova mozdulatot a karjaival, de végül úgy tesz, mintha eredetileg is csak zsebre akarta volna dugni a kezeit, amit meg is tesz. Fiúk nem ölelgetik egymást.* - Igazából hozzád indultam, szóval azt hiszem, a legjobb helyen járok. *Ő maga kényelmesen helyet foglal a lépcsőn, de rögtön fel is szisszen, mivel az enyhén hideg. Ettől függetlenül nem kel fel.* - Kéne valami pokróc... Ha nem lennék antitehetség átváltoztatástanból, már rég lenne itt egy... Neked se megy a pokrócvarázs, mi? *Hunyorog fel a fiúra. Azért jelzi a kezével, hogy Szevér leülhet mellé, ha gondolja, de talán nem a legjobb ötlet.* ~ Ha jobban belegondolok... Bámulatos, mennyire hasonlítunk. Szőkék, gyógyítók, mentalisták... és körülbelül ugyanabból vagyunk katasztrofálisak. ~

Tárgy: Re: Második emeleti folyosók Pént. Dec. 17, 2010 7:56 pm

-Én meg majd kiteszem a Ne Zavarj táblát, vagy mi lesz a vége? Do Not Disturb.. Még úgyis megérteném! *hallatszódik a heves morgolódás, szitkozódás, ami nem éppen emgszokott, és az sem, hogy a nyelv magyar. Furcsa, de ismerős lehet a nyelvezet, a hang, a szóhasználat, majd az abizonyos hatalmas test is, ami nekicsapódik az egyik kanyar után Lawrence-nek, eléggé hevesen és erőteljesen. Amint afiú nekiütközik a másiknak, és hátratántorodik, sikerül megtartania az egyensúlyát, és csak a fejét fogja, idegesen vakarja.* -Ejj, hát te sem figyelsz! Law.. *döbben rá, hogy kinek ordította le majdnem a fejét. Enyhén elpirul, majd zavartan túr bele a hajába.* -Egek pajtás, majdnem feldöntöttelek! Mit somfordálsz errefelé? *kérdezi, miközben kezeit zsebrevágja, és lazán áll meg a fiú előtt. Lényegtelen, hogy igazából ki ment bele kibe..*

Vendég

*Az első emeleten bámult ki az ablakon, figyelte a kúria oldalából előtűnő diákokat. Nem emlékszik rá, hogy lenne ott ajtó, de ezek szerint mégis... De nem, ő maga nem volt lent megnézni, nem folyik bele ezekbe. Végül ellöki magát az ablaktól, végigsimít a keretén, elgondolkozva, majd elindul felfelé egy emeletet. Célirányosan, de nem a saját szobája felé. Megigazítja a vörös nyakkendőt, amit maga sem tudja, miért vett fel... Fehér inge nincs begombolva teljesen, zakó sincs rajta, csak a fekete nadrág meg a cipő. Zsebredugja a kezeit, és csendesen sétál felfelé, a fehér cápa irányába.*

Vendég

- Viszlát. *Köszön el értetlen pislogások közepette.* ~Hát ez érdekes egy alak... ~ *Gondolja magában és egy ideig mén nézi annak távolodó alakját, egészen addig míg a fiú el nem tűnik látóköréből. Ez után Karen is lepillant órájára, mely nem sokára elüti a tízet. Lassan indulhat járőrözni. Ám még mielőtt meg kezdené feladatát, gyorsan felszalad a szobájába és magához veszi pálcáját, melyet az előbb feledékenyül az asztalán felejtett. Mindenesetre jó sokat sétált a lány mondhatom... egy folyosónyit. Mindegy, megérte. Legalább megismert egy új diákot, és az estéje is kicsit feldobódott. Már ha azt vesszük figyelembe, hogy csinos kis pofiján még mindig ott bujkál az a halvány kis mosoly.*

Diák Hozzászólások száma : 38 Kaszt :

December

-Igen mutatványos vagyok. Hm... nem hinném hogy mindig vigyorgok mondjuk úgy hogy ez egy fajta maszk és ha nem lenne meg halnék. Meg rossz volt a szép pofira nézni ami olyan fancsalin festet. *dúdolni kezdi a december nevezetű gyönyörű keringőt majd hirtelen abba hagyja elővesz zsebéből egy órát kinyitva azt leolvassa az időt és elrakja. Ráemeli rubint szemeit Karenre és szelíden elmosolyodik.* -Én most megyek viszlát *meghajol* további gyönyörű estét kívánók. *suttogja* Hercegnő *háttatfordit és bemegy a hálóba.*

Vendég

- Nem, nem attól félek hogy a lépcső dől össze, hanem én. *Mondja kis mosollyal szája szélén, majd mikor a fiú közelebb lép hozzá, és szinte összeér az arcuk szépen ívelt szemöldökei a magasba szaladnak és ő reflex szerűen húzza hátrébb fejét. Nagyokat pislog a másikra, valahogy nem nagyon tudja értékelni a dolgot. Nos, úgy tűnik hogy Em nincs tisztában azzal, hogy éppen egy Nekromantát próbál megnevettetni. De ha már itt tartunk.* - Lefogadom, hogy Mutatványos vagy. *Mondja és halkan felkacag. Hát ha nem is a vicceivel, de a fiúnak sikerült valamennyire jobb kedvre deríteni a lányt. Tűnődve nézi iskolatársa mutatványát, és miután az befejezte ütemesen el kezd tapsolni.*
- Szép volt. Látom van tehetséged az ilyesmihez... *Jegyzi meg és lazán ellöki magát a korláttól. Kezeit farzsebébe dugja és úgy figyeli a fiút.* - Mondd, te mindig vigyorogsz? *Kérdi, aztán gyorsan adja is a magyarázatot.* - Mármint nem tetszett, hogy citromba harapott képet vágok. Mindenkinek lehetnek rossz napjai...

Diák Hozzászólások száma : 38 Kaszt :

-Csak úgy sétálgatok, szeretek. Nem vagyok új legalábbis én azt gondolom lehet hogy elkerültük a másikat. Skócia *kiáltja az országot hangosan* -Amúgy meg ne támaszkodj annyira nem dől össze a lépcső. Remélhetőleg. *Vigyorog. Karen elé lép és csak nem belemászik a másik arcába és úgy mondja* -Olyan citromba harapott az arcod tessék már mosolyogni én már alapból egy vicc vagyok, vicc hogy ide bekerültem. Na jó ez nem vicces akkor most egy újabb humor heroldos vicc tőlem aliasz humorzsáktól. Melyik a legújabb fa vicc? Amelyet most ültetik. *hátrébb lép és kikap a zsebéből két akkora üveggolyót amelyet a lány megérkezése előtt rugdosott és elkezd vele zsonglőrködni majd hozzá rak még kettőt így már öt golyó van a levegőben.* - Hogy tetszik?

Vendég

*Karen csak zavartan elmosolyodik, majd végül miután gondolatban leszidja magát, hogy hogy tud ilyen szerencsétlen lenni, és, hogy rá sem lehet ismerni kissé összeszedi magát és immáron már tisztán és határozottan felel a fiúnak.* - Akkor állapodjunk meg annyiban, hogy mindketten ügyetlenek voltunk Em... *Mosolyog rá halványan, miközben arrébb lép pár lépést és hátát hanyagul a lépcső korlátjának vetve néz a másikra.* - Nah, látod ez egy jó kérdés... *Húzza el a száját, hisz még ő maga sem tudja, hogy pontosan mi is úti célja.* - Nem tudom, csak úgy sétálgatok a folyosókon, a szobámban már unok egyedül ülni. Na meg nem sokára járőröznöm is kell. *Mondja majd és már érkezik is a következő válasz.* - Szófiából érkeztem. És te honnan jöttél? *Érdeklődik, ezzel visszadobva a fiúnak a láthatatlan labdát.* - Amúgy furcsállom, hogy még nem találkoztunk. Új vagy, vagy csak egyszerűen elkerültük egymást? *Kérdi homlokát ráncolva. Azért ez elég érdekes, mert ha Emanuel új lenne, akkor neki tudnia kéne róla... hisz prefektus vagy mi a szösz.*