Árnymadarak-mocsara

Tárgy: Árnymadarak-mocsara Vas. Nov. 18, 2007 9:50 pm

First topic message reminder :

Rejtélyes, sötét és veszélyes. Ez a három szó, ami tökéletesen jellemzi a Szurdokban megbúvó mocsarat, ami a hatalmas szigetet körül öleli. Mindenki jobban jár, ha vezető nélkül nem próbálja a titkos ösvényeket megtalálni, mert könnyen itt veszhet. Csúszós utak, lápok, amik örökre rejtve tartják a csontjaidat. Ha nem tudod hova lépsz, csak egy botlás, és máris süllyedsz...ha nem ismered a mocsarat magába zár, és többé nem enged.
Bokrok, sziklák, öreg hajlott fák, ezek csak, amik itt még kitartottak, a szívósabbak. Nem a szépségéről híres ez a terület, de így biztos hogy távol tartja az avatatlan szemeket, és a nem kívánt látogatókat az iskolától. Egy kis mágiával megspékelve a váratlan látogató nagyon kis eséllyel jut át rajta még akkor is, ha tudja a megfelelő utat.

Természetesen a mocsár nem halott terület, itt is akad, ami életképes. Madarak bőven, hisz nekik a levegő az elemük, maximum a szilárdan álló fákra, vagy bokrokra szállnak le. De jópár mágikus állatot is meglelhet itt az utazó, melyek nagyrészével nem szívesen találkozna. Sokról még a mocsár ismerői sem tudnak. Éjjelente biztos, hogy könnyen kiszúrod a mocsár őrzőjét, mivel elég feltűnő jelenség. Ez a vörös színben pompázó ló...mintha csak lobogna mögötte a sörénye, és így is van. A farok és a sörény, no meg a hátán egy vékony réteg mind ég...a tűz a lételeme, megszokott környezete a mocsár. Neki nem jelent veszélyt, hiszen nem a talajon közlekedik, hanem pár centivel felette. Ha látod még nincs baj, ha ő lát téged annál nagyobb. Az őrző még annyira sem szereti a betolakodókat, mint maga a mocsár. Az öt alapító sem könnyen tudta megzabolázni, de azért nekik ment.
A hatalmas területnek még csak kis része van egyáltalán feltérképezve, van ahova még a merészebbek sem tetszik be a lábukat, nem lehet tudni, hogy él-e ott valami, de az éjszaka felhangzó üvöltések, és néha kiáltások rémisztő dolgokra utalnak. Ha sötétben a kúria ablakából a mocsár felé pillantasz néhol apró fénypontokat is kiszúrhatsz...ha érdekel mi az kérdezősködj, vagy nézz utána, de talán jobb nem is tudni. Néha, csendesebb estéken még az iskolában is hallani ezeket a mocsári hangokat, borzongató lehet még egy sötét mágus tanoncnak is, aki tudja, hogy az iskola megfelelő védelem alatt áll.

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:43 pm

*A lány ott áll a többiek mellett, és tényleg fél. Ennyire még talán nem is félt soha, pedig aztán volt már néhány kellemetlen eset az életében, csak úgy, mint bárki másnak. A kérdést hallgatja, majd mivel fogalma sincs, hogy most jelentkezni kellene, vagy nem, így halkan megszólal* - Nekem lenne egy ötletem *mondja, és várja, hátha felszólítják. Közben pedig lepillant daimónjára, és még közelebb lép hozzá, sőt meg is simogatja a fejét az állatnak. Valahogy oldani kell ezt a félelmet, mely most körülveszi egész lényét*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:41 pm

*Jane végighallgatja Falassion Professzort, majd egy kínzó érzés fogja el. Mintha fujtogatnák, mintha elfogyna a levegő. Kellemetlen érzés? Enyhe kifejezés. Egyszerűen szörnyű, amit átélnek a diákok.*
~Lehet, hogy ez is az árnymadarak miatt van? Mi történik itt?~
*Teszi fel a kérdéseket Jane, s vesz egy mély levegőt. Azt már tudják, hogy az árnymadarak a fénnyel táplálkoznak, ezért volt az a rémisztő sötétség. Na de mi ez az érzés, ami szorongatja őket?*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:40 pm

*A lány csöndben áll. Egy szót sem szól senkihez sem. Az érzések benne is mozognak. Fél. Annyira amennyire még nem félt életében. A madarakat figyelte amikor rátört ez az érzés. Reméli semmi baj nem fog keletkezni belőle. Közben pálcájából is visszakerült a fény. De ez már nem nyugtatja meg mint az elején. A többiekre pillant. Mintha rajtuk is megváltozott volna valami. Talán a professzor mond rá magyarázatot. Még azt se tudja mitől fél. Egyáltalán, hogy lehet félni akkor amikor nem félünk semmitől se? Bonyolult egy kérdés. Most erre kell megtalálni a választ.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:39 pm

*Elendil is érzi a rémületet szívében, bár talán nem annyira, mint a diákok. Zavart, bár tudja mi az oka a dolgonak.*
-Valakinek lenne tippje, hogy mi történik most velünk? *Kérdi a diákokat és ösztönösen összébbtereli őket.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:38 pm

*Végül nem kap egészen egyenes választ, de nem baj. Mivel az árnymadarak úgy tűnik elvonulnak, most már menne. Kicsit fél, sőt. Nagyon fél. Még nem érzett ilyet, pedig egy éve a kegyencek acromantuláival harcolt. A pókoknál meg nem fél jobban semmitől. De most mégis. Kicsit szorító nehézség nyomja a mellkasát. Legszívesebben elfutna.*

Vendég

*Kicsit fellélegzik , majd meglátja a madarat *~érdekes~*gondolja komolyan majd végig nézi ahogy a lemaradó lény is eltünik, közbe hallgatja hogy mit mond Elendil prof,. aztán valami érdekeset érez vagyis nem érdekes, hanem félelemmel teli bár próbálja leplezni de azért most már ténleg megvan az adranalin*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:35 pm

*A fény kezd lassan visszatérni, és így látható lesz pár madár, de semmit sem lehet kivenni, elrepülnek. De mégis, valami csoda folytán az egyik lemarad, így látható lesz a kékes tollazatú, gyönyörű madár. Egy varjúszerű, groteszk, torz madárra várt, erre egy gyönyörűséget kap, enyhe meglepettség csordul le a fiú arcán, barázdát hagyva.
Megint nem szólítják fel, és Avril beszél, de ezt már szinte megszokta, hogy esetek ritka százaléka az, amelyben sikere van, hát pech... Végighallgatja a lány elméletét, majd lassan bevési az agyába azt is, amit a druida mond. Ki gondolta volna, hogy egy árny fénnyel táplálkozik... Talán transzformálja azt, és amiatt lesz olyan árnyszerűen sötét, innen kapta a nevét, vagy miért?*
~Ez meg mi..?~
*A szívébe félelem hatol be, és féreg módjára rágja az eddigi nyugodtságot. A rémület egyre nyíltabb, és kegyetlenebb, ostorok csapkodják a receptorsejteket, és egyre inkább kezd pánikba esni. Pedig már kezdett relaxálós állapotba kerülni, most meg megint játszhat a félelem könyörtelen képével... A többiekre pillant, hátha ők többet tudnak, mint a tünde.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:34 pm

*A lány végighallgatja Avril mondandóját, majd észreveszi, hogy a sötétség kezd feloszlani, és pálcájába újra visszatér a fény. Egy nagyot sóhajt, örül, hogy végre nem vaksötétben kell tapogatóznia. Bár először fura neki újra a fény, hamar megszokja. Közben pedig a madarak elszállnak, de az egyik kicsit lemarad, így megnézheti magának. Igaz, hogy csak pár pillanatig csodálhatja az állatot, de ennyi is bőven megérte neki, hogy ennyi ideig álljon a sötétben. Hallgatja a professzort, miközben különös érzés fogja el a lányt. Nem igazán érti, hogy mi ez, és hogy miért alakult ki benne, de ezeknek nem ad hangot, inkább csak magában próbálja megválaszolni a kérdéseket*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:29 pm

*Jane meghallgatja Avril válaszát, majd azt veszi észre, hogy egyre világosabb lesz.*
~Vajon mi van itt?~ *Kérdezi magától, hiszen szeme már eléggé hozzászokott a sötéthez, így kicsit furcsa neki a fény. Majd hangos szárnycsapkodásokat hall, s csak annyit lát, hogy az árnymadarak elröppenek. Majd egy lemarad, s a diákok teljes egészében megcsodálhatják a lényt.*
-Nahát... *Csak ennyit tudott Jane mondani, hiszen még sose látott ilyen közelről egy kifejlett példányt...sőt még semmilyet se látott.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:29 pm

*Végül is nem lett felszólítva. Nem bánja. Így járt. Pálcája még mindig kezében. A mocsár fövényén álldogálva a vak sötétben várva a válaszokat a tanár kérdésére. Avril válaszol, de még mielőtt kiderülne, hogy mi is a helyes válasz. Lassan egyre több fény jelenik meg. Rupert szemét bántja egy kicsit a hírtelen jött fény, de még éppen látja az egyik elrepülő példányt. Nem igazán érti, ha eddig nem látták, akkor most miért tűntek fel? Reméli kap rá választ. Most, hogy már látja is a tanárt, figyelni kezd.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Ahogy a druida beszél, hamarosan különös érzés keríti a diákokat hatalmába. A nyílt rémület és félelem. Talán még nem ismerhettek ilyet ezelőtt a diákok, hisz ez sem természetes jelenség.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:27 pm

-Jó felvetés, különösen, hogy az ellenségeik ellen igen hasznos. A fényelvonás két funkciót lát el, az egyik ez. A másik viszont sokkal titokzatosabb. Az árnymadarak a fénnyel táplálkoznak. Más is esznek, de életük elengedhetetlen tápláléka maga a fény. Nem minden esetben hoznak sötétséget. HA egy árnymadár kolónia mágikusan annyira felerősödik, akkor a közegük mindig sötétségben marad. Így is táplálkoznak, csak ezt azért nem érzékelhetjük, mert folymatosan táplálkoznak. Hogy hogyan erősödik fel egy árnymadár kolónia, azt kár lenne firtatni, hisz a Természet erőit egyenlőre még nem érthetitek meg. Bonyolult mágia ez, de feletébb hatalmas. *Mondja a férfi és közben fény támad ismét.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A sötétség lassan kezd eloszlani és a pálcák fénye ismét kezdi bevilágítani a környéket. AZ árnymadarak tovaszállnak, hallhatóan elröppennek. Egy példány azonban kissé lemarad, így a diákok láthatják teljes valóját.

Végül ez is a többi után röppen és elnyli őket az éjszaka.*

Vendég

*Gonoszan nevet fel, csak úgy.* Khm... köszönöm. Azért vonják el, mert maga az árnyék nem tünteti el a fényt, csak eltakarja, elvonja. Nevükből adódóan az ÁRNYmadarak, olyanok mint az ÁRNYak. És mivel misztikus lények, érdekükben állhat elvonni a fényt, ellenségük gyengítésére, vagy a saját életfeltételeik fellelésére. *mondja el gyorsan.* És hozzáteendő, hogy az árnymadarak tudomásom szerint nem feltétlenül gonoszak, csak védik ami az övék. Ennyi volna... *fejezi be, és körbepillant... túl kevés, avgy túl sok infó volt? Talán kevés, de innentől nem tesz hozzá semmi...*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:19 pm

*Bella figyelmesen hallgatja a választ, majd egy újabb kérdés hangzik el. El kezd rajta gondolkozni, de a válasz, amit kitalált túl egyszerű lenne, így inkább nem mondja el az ötletét nehogy a végén hülyeséget mondjon. Leonidas közben még mindig szorosan áll a lány mellett, és úgy figyel mindenfelé, bár még mindig nem sok mindent lát a tájból. A lány pedig a következő felszólítottra vár, többen is jelezték, hogy lenne ötletük*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:17 pm

-Az ifjú allidonos hölgy hangját hallottam. Ha tudja, hát mondja! *Szólítja fel Falassion Avrilt, merthogy rá célzott.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:15 pm

*Több felől is hangokat hall Rupert. Igazából nem nagyon tud semmit sem tenni, de azt el kell ismernie, hogy kár lett volna elmennie. Elég érdekes óra. Hallgatja a válaszokat, mivel ő egyet se tudna mondani. Jack nem éppen ad helyes választ, de ez van. Megtudták a helyeset és ezzel kész. Jómaga úgy érzi tudná a következőre a választ. Kissé bátortalanul bár, de szól. Ha nem jó, majd ráfogja, hogy Avril az.*- Tanár Úr. Azt hiszem tudom.

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:15 pm

*Jack már megint remekelt, hiszen iskolaelső, mindenki ezt várja el tőle. Minden kérdésre tudja a választ, mindenre van valami tippje.*
~De vajon, hogy csinálja? Biztos az a sok könyv lehet az oka...~ *Gondolja Jane, s egy halvány mosoly jelenik meg az arcán, amit senki sem lát, hiszen még mindig vaksötét uralkodik.*
~Szóval annyit már tudunk, hogy az árnymadaraknak van hozzá köze. Ez eddig oké, de miért vonják el a fényt?~
*Teszi fel magának a kérdés, s gondolkozik.* ~Vajon miért vonják el a fényt? A sötétben érzik jól magukat? A fény a halálukat okozná?
*Találgat Jane, de semmi épkézláb ötlete nem támad. Inkább hallgat, s figyel.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:15 pm

*Nem szólítják fel, de nem keseredik el, inkább végighallgatja a felszólított fiú, azaz Jack válaszát. Ha most lenne nála pergamen, illetve penna, és tinta, lejegyzetelne pár dolgot, de hát pech, nincs nála egyik eszköz sem. Inkább a memóriájába, azaz fejébe vési bele a gondolatokat, azonban pár kihagyása, és kivetni valója mégis van a tanárnak, így ezt egy újabb kérdésbe foglalja bele.
Lassan mormol egyet Goraph, gondolkozik erősen, de nem igazán tudja még, hogy szeretné-e elmondani azt, ami a szívét nyomja, avagy az elméletét a dologról. De lehet, hogy mégis jó ezen gondolat, így mélyen sóhajt a levegőbe, és lassan megszólal, ütemesen, határozottan. Szemét kissé elhúzza, és a szája is ezzel együtt megy, de azért formálja ajkaival a szavakat, áramoltatja a levegőt, néha akadályba ütköztetve.*
- Talán nekem lenne pár elméletem...
*Szólal meg lassan, és várja, hogy hátha minderre kíváncsi a tanár, felkeltette valamelyest az érdeklődését Goraph kellemesen mély orgánja...*

Vendég

*Tudva hogy Jack az, elemeli a kezét. Egy bocsi után feszengve sikkant ismét.* Én tudom! *mondja emelt hangnemben, bár nem hiszi hogy sikerül bárkit is beelőznie. Hátralöki vörös haját, és idegesen kezd babrálni hosszú, kék sálával. Kezd egyre hidegebb lenni, úgyhogy fél perc tapogatózás után előkerül egy kesztyű, és a kezére húzza azokat. A hidegtől remegve kezd el toporzékolni, miközben várja a tanár válaszát.*

Vendég

*Egyre tompább lesz a fény. Egy kicsit kezd félni Leila. Kiskora óta fél a sötéttől. Talán most is ki fog jönni ez rajta? Kicsit csöndesen sétál előre ,majd érzi ,hogy az előtte lévőnek nekiment. Egy "bocsánat"-ot mormog a bajsza alatt ,majd megáll és körbenéz. Még nem szokott a szeme a sötéthez hozzá hisz idáig világos volt , így nem nagyon tudja megnézni ,ki hol áll vagy éppen mi van itt ebbe a kis helybe. Fel is tett egy kérdést Elendil tanár ,de nem nagyon tudja , hogy mi is a válasz ,ezért inkább csöndesen hallgatja ,ahogy a többiek válaszolnak. Vagyis Jack. Hiszen Ő szólalt meg elsőnek. Végül a következő kérdésre van egy tippje.- Elendil Professzor.* jelzi ,hogy szeretne felszólalni.

Vendég

*Elgondolkozik a kérdésen vannak tipjei de nem igen akaródzik most válaszolni elvégre miért? azért hogy hülyeséget mondjon amúgy se nagy varázsállatvilág tudó legalábbis nem nagyon olvasgatott ilyesmit akkor meg inkább nem okoskodik mert az nem áll jól nekik inkább csak vesz egy mély levegőt közbe lelép egy galyról vagy valamiről amin éppen most állt majd a sötétségbe mereszti a szemét*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:09 pm

*Jack pimaszsága egyáltalán nem hatja meg a druidát.*
-Való igaz, az árnymadarakhoz van köze, de nem feltétlenül az őközegük miatt. Az árnymadarak nem teretmtik a sötétet, hanem a fényt vonják el. Vajon miért? Mi lehet ennek az oka? *Tesz fel újabb kérdést a férfi.*

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:05 pm

*Mikor Avril belecsimpaszkodik, felszisszen, és kissé ijedten fordul felé.* -Áh, Avril.. Jack vagyok, de sebaj.. *súgja a lánynak, majd kissé emgigazítja a ruháját. Ha ennyire akar, hát csimpaszkodjon bele nyugodtan. Kivételesen nem sértődik emg olyan nagyon, amiért így össze lett kevereve egy tanársegéddel, vagy csak volt tanársegéddel. Mikor meghallja, hogy a professzor teret ad neki, hogy válaszoljon, csak somolyog, majd hozzáfog.* -Az egyik ötletem az, hogy ez egy illúzió, és a tanárúr pompás leleményességét és stílusosságát hivatott elénk tárni, bár azt hiszem, ez nem annyira valószínű. Úgy vélem a tanár úrnak több stílusa van. *hogy pimasz, és egy cseppet irónikusan gúnyos lenne? lehet, de csak semmi személyeskedés ugyebár. Rövid szünet, és folytatja is.* -A másik az, hogy maga az árnymadár territóriumába léptünk, és az ő általa kibocsátott környezet miatt nem látszódik semmi. Talán olyan neki az árnyék, mint főnixnek a tűz, vagy a kákalagnak a víz. Itt tud elbújni, itt érzi magát biztonságban, ezért ilyen környezetet épít ki magának, ami azt bizonyítja, hogy valahol itt van a közelben. *mondja, és körbe is mutatna meg nézne, márha tudna. De sajnos a sötétség nem nagyon engedi, így csak pálcáját szorongatja, és várja a tanár úr válaszát.*

//Elnézést, de mennem kell, osztályprogram van este, Jack NJK, lehetőleg nem emgölni, mert akkor morcos leszek.^^ És köszönöm az órát, emg az eddigi játékot, csak így tovább, és mégegyszer bocsi.//

Tárgy: Re: Árnymadarak-mocsara Hétf. Nov. 24, 2008 6:02 pm

*Egyre sötétebb lesz. Villyinek még sikerült vissza ugrania a lány vállára. Majdnem elnevetik magukat miközben elképzelik, hogy mindenki mondja, hogy én jelentkezek. De most nem nevetnek hangosan kitudja, hogy mit kapnak érte.Mint mindig most is Jacket szólítják fel. Nem bírja nagyon a fiút ahogy őt se ő. Nem tudja a Nexaldieres gyereknek mi a baja vele de ha valaki így beszélget vele akkor ő is így fog. Ne, hogy már ő legyen kedves azzal aki vele undok. *