Romos aréna

Tárgy: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 2:58 pm

First topic message reminder :

Ritkás erdőn át vezet egy régi országút az aréna felé. Ahogy egyre közelebb érsz, kirajzolódik előtted az aréna omladozó fala...

Romos aréna - Page 3 Malta2007.1191885120.roman-gladiator-arenax

//Kizárólag a Belsamir meséhez!//

Diák Hozzászólások száma : 135 Kaszt :

*Igen, ahogy ő azt sejtette, a többiek nem nagyon törődnek a védekezéssel. A legtöbben inkább a támadásra fókuszállnak, bár akadnak kivételek. A köd sikeres, meg nem is. Joseph beleütközik Nikorinába. Először hátrahőköl, mert azt hitte, egy szörnyel áll szemben. Aztán látja, hogy egy lány van vele szembe. Megvakarja a fejét, majd így szól*
-Óh, bocsi! ~Nem tudom mér nem nézel a lábad elé!~ *Mindenesetre sok idejük nincs a diskurálgatásra, hiszen tőlük nem messze, ostorcsapás zaja hallatszik. Joseph még mindig a védekezés elméleten van, de úgy véli, ha nem támad vissza, sosem győzik le a szörnyet, így újabb hátralépés után egy fordított négyszöget ír le a levegőbe, majd a szörny vélhető irányába céloz és így szól*
-Acrenus!
*Csendül fel a szava, mellyel remélhetőleg kisebb-nagyobb sebesüléseket okoz ellenfelének, ezután azonban a védekezés következik. Újabb két lépést tesz hátra, aztán föntről kezdve egy kört ír a levegőbe*
-Scutum!
*Majd egy S betűt ír bele ugyanazzal a mozdulattal, tehát nem szakította meg a mozdulatmenetet*
-Glacis!
*Most remélhetőleg egy jégpajzs keletkezik és ez egy ideig bebiztosítja a védelmét…remélhetőleg*

Vendég

*Nem a leghatásosabb volt a háló igy a feldühitett félig oroszlán félig skorpió szerű lény egyenesen Clar és Lily felé indul. Clar már maga előtt tartja a pálcáját majd mikor közelebb ér a szörny gyorsan egy tűzpajzsot próbál maga elé teremteni amin pár percig nem tud áthatolni a lény, amig az ujabb varázslatot gondolja ki.*
-Conterio Flamma! *Orditja el magát, majd egy hatalmas keresztet rajzol a levegőbe és rápöccint mire egy mágikus tűzpajzs keletkezik előtte. Meg is áliitja a lényt és még lehet egy kisebb sérülést is okoz neki ezzel. A továbbiakban próbál nagyon koncentrálni, hiszen bármikor áttörhet a tűzpajzson a mantikornak nevezett lény.*

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 4:09 pm

[Ashley, szörnyek]

-Nekem sem, elhiheted... *Súgja vissza Ashleynek. A harc, az harc, Nikorina készen áll rá, bár nem az a harcias típus, de a szemén látszik, hogy nem fogja olcsón adni a bőrét. Gradan a földre kushad, farkával idegesen csapkod, és sziszeg, szóval mindent megtesz, ami tőle telhetik, bár egy ekkora macskától tuti nem fognak a szörnyek beijedni.*
-Profogus Ardon! *Kiáltja a Futótűz igéjét, és kellőképpen elvégzi a pálcamozdulatot, a legközelebbi szörnyecske felé célozva. Ha minden igaz, egy szép kis tűzoszlop jelenik meg mögötte, bár Nikorina a tűz alapú varázslatokból nem éppen erős. De próbálkozni lehet. A vírázslat után kissé hátrébb lép, figyel, gondolkozik, hogy mivel támadjon, illetve védekezzen. És ekkor ütközik bele Joseph.*
-A fenébe is, nem tudsz vigyázni?! *Kiált rá Nikorina kissé ingerülten. Ideges a kislány.*

Diák Hozzászólások száma : 353 Kaszt :

*Egyszer csak egy szél roham felkapja és a földhöz vágja, nagyot nyekken, majd istenes ízes káromkodás sorozat után feltápászkodik leporolja magát, körülnézve azt veszi észre, hogy mindenki hasonlóan járt, majd még hangosabban káromkodik amikor meglátja a szendvicsét a földön, üvöltve kap utána*
- A szendvicseeeem, ezért még valaki megfizet..*Majd valami fura dolog történt, Danailal, az ijesztése őt magát és megrémisztette.~Miazisten mióta tudok üvölteni ekkorát.. na várjunk csak ez nem is ÉN voltam~És ekkor pillant elsőnek tüzetesebben körül, egyszerre csak a varázslatos LEPUSZTULT aréna nem LEPUSZTULT többet, démoni alakok üvöltöznek. És láthatóan az Imperator szerepébe öltözött legnagyobb rondaság a klasszikus halál ujj mutogatással tüzelte a nézőközönséget. Danail Körbe nézett majd le esett neki hogy ŐK vannak az arénába és NEKIK jár a halál.~Na ez rossz lesz.~
- Gyerekek na ez rossz lesz.* Miután meglátja mik másznak elő megjegyzi csak úgy magának~bizony, hogy rossz.~*
-Hát stev, a játszadozás bizony nem marad el, csak attól félek, h nem mi vagyunk azok akik játszanak hanem inkább velünk játszanak, de hát akkor hajrá..*Mondja miközben stev már el is indult, utána megy ő is hisz bizalmát az itt lévők közül ő érdemelte ki..Elsőnek is varázsol magára egy Materia Crista-t, amitől elvileg pajzs védi a testét, majd harcba indul és pálcájával rá mutatva a stev által már le lassított lényre hogy biztos megállítsák és elkiáltja magát Obstructo átkot használva.*
- Steven ötlet, hogy hogy küldjük ezeket vissza a nyaralásukról a pokolra?

Hozzászólások száma : 156 Kaszt :

[Serafina, Lily, Clarissa]
*Serafina próbálkozása kicsit nehézkesnek bizonyul. A nézőtér azért messze van és persze mágikus pajzs védi a népet, hogy a szörnyek ne tudjanak feljutni oda. Természetesen a transzport varázslat nem sikerült. Rács felé haladva maximum az a látvány nyújtja, hogy a két őr, aki eddig vigyázott és őrködött lándzsával előre nyomul és fura nyelven kiáltja azt, hogy "vissza".
Ekkor mindkét felöl a rácsozott kapuk elkezdenek nyikorogva felnyílni. nem jelent jót senkinek sem, pláne a közelben lévő Serafinának. Jó lenne visszavonulni. Bal felöl egy szörny reppen ki. Nem cécózik rögtön kipécézi magának Lilyt, ugyancsak Clarissa felé is egy ilyen pldány repked. A lény félig oroszlán, félig pedig skorpió. Együttesen a neve mantikor. Aki a környékén van segíthet neki.*

Hozzászólások száma : 173 Kaszt :

[Steven, Danail]
*Steven varázslata sikeres volt, a rabláncok megjelennek a szörny lábán, amelyk felordít dühében. Hatalmas erejével azonban egy rántással lekapja a láncokat magáról. Sikerült ügyesen felingerelni, így tempósan megindul a Steven-Danail páros felé. Hatalmas pallos van nála, amelyet felemelve Steven felé irányít...*

[Ashley, Nikorina, Joseph]
A két kiscsaj nem rest, Ashley máris megidéz egy láthatatlan falat maga köré. Jól is tette, ugyanis az egyik démonszerű akármi őket vetet célba. A közelben Joseph ködöt idéz, de a fiú által megidézett köd kb csak két méteres sugarú körben van és ellenfelük még nem érkezett el idáig. Ahogy Joseph hátrál a saját maga által megidézett varázslatban, úgy bele is ütközik Nikorinába. A démon kissé megütközik a ködön, de őt nem zavarja ilyen, hogy társ, így ostorával egyenesen a köd kellős közepébe csap*

Vendég

*Mikor a nagy sas is megérkezett, akit Evan Darian küldött és elmondta mondanivalóját, körbenézett Clar az arénában, de különösebb dolog nem történt. Talán csak a nagy csend volt az egyetlen ilyesztő dolog itt. Már kicsit különös is volt, hogy minek jöttünk ide, semmi értelme nem volt az egésznek, vagy talán mégis? Gondolatok futottak át Clar agyán mikor a nagy csenden, egyszerre futtot át a sűvitő szél olyan nagy lendülettel, hogy mindekit ledöndött a földre. Kicsit be is verte az orrát Clar, hiszen elég ügyetlen még esni is a legrosszabul esik el. Aztán a süvitő szelet felváltotta a hangzavar. Kicsit meg is fájdult a feje, de nem volt annyira vészes. Tele furcsa teremtményekel a lelátó, rémisztő volt. Aztán az a három hatalmas vasrács, amiből iszonyú hangok törtek fel. Már rendesen remegett a kis szöszi lába. És a rácsok mögül 3 furcsa, rémisztő lény lépked elő. Egyenesen a diákok felé fordulva, támadni készültek. Lehet az ájulás szélén volt Clar de pálcáját elővette és próbált egy támadó varázslatra próbál koncentrálni.*
-Gellios! *Majd az egyik humaoid lény körül egy mágikus háló keletkezik. Ami lehet nem sokáig tart ki de addig is lehet gyengiteni a lényt.*

Vendég

~Na szép. Hát valahogy tényleg nem erre számítottam.~ *Ebben a pillanatban megnyílik alatta a föld, majd kénytelen lesz az egyik oldalra ugrani, ha nem akarja, hogy azonnal elnyelje a föld. Azután a hasadékból különböző szörnyek, talán démonok törnek ki.* ~Micsoda undorító lények.~ *Előveszi tálcáját és a legközelebbire szegezi, majd egy bénító átkot küld rá. Ezzel talán el tudja érni, hogy egy időre lebénuljon az a valami, majd a többiek irányába próbál menekülni, miközben pálcája folyamatosan a kezében van.* ~Mindjárt kitalálok valamit, mindjárt...~ *Járatja az agyát, de egyelőre semmi.*

Diák Hozzászólások száma : 135 Kaszt :

*Jönnek is! Joseph pálcáját készenlétben tartja. A kapu felől várja az ellenséget, de csalódnia kell. Ezek a föld alól jönnek. Hárman vannak, amit Joseph örömmel vesz tudomásul, hiszen a diákok sokkal többen vannak, nem kérdéses, hogy ki nyer. Igaz, a szám nem minden. Tehát előmásznak a lények. Joseph hátrál két lépést. Végigméri őket* ~Hogy nézel ki öreg? Most komolyan jóérzés, hogy csótányok vannak benned?~ *Elfintorodik, aztán felvonja varázslatát. Leginkább a védelemre alapoz, hiszen támadni ráérnek a többiek is. Bár, elsősorban csak magát védené, most olyan varázslatot választott, amivel mindenkit bevéd, vagy éppen rosszat tesz, de kockázat nélkül, nincs eredmény! Joseph a feje fölött pálcájával egy keskeny kört ír le, majd a föld felé irányítja azt*
-Sacratemus!
*Szól a hangja és ha minden igaz, most köd van, amely során eltudnak rejtőzni és lesből támadni. Egyértelműen ők vannak előnyben-már ha sikeres volt a varázslat- hiszen a szörnyek eléggé felvannak szerelkezve, igen hangosan közlekednek. Joseph megpróbál hangtalanul lépdelni, egyre hátrébb. Támadni nem mer. Nem akarja saját diáktársát eltalálni, inkább nem kockáztat. Nem mintha megbánná, vagy ilyesmi, csak tudja hogy a diáktársa való halálos támadás kicsapást érdemelhet*

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:58 pm

*Steven állvamarad, és elkapja Danail karját is, noha láthatóan erre nincs szüksége. talán csak reflex mozdulat. Körülnéz, és amitlát, hnos meg kell hagyni szokatlan, mégsem lepődik meg nagyon. Fél füllel hallgatja bajtársát, és elvigyorodik a lehetőségre, majd apőrót bólint. Félig ki is húzza kényelmes fűzfapálcáját, de a sas megjelenik, és beszéldet intéz a többiekhez. Hozzájuk. A pálc vszont marad a kézben, ki tudja miért, óvatosságból. De Steven nem mozdul. Pásztázza a környezetet, majd pislant egyet. Hatalmas átalakulás megy végbe. Körülötte az aréna megtelik hangzavarral, és nézőkkel. Egyetlen ember elhallgattatja a közönséget, majd lefelé mutat a kezével. Sajnos ez egyértelmű jel, Steven szíve hatalmasat dobban. Elitélték őket. Az őrö9k valószínüleg vadállatokat fognak kiengedni, vagy valami rosszabbat. Túlélés a cél? Egész biztosan. danailhz fordul, majd elvigyorodik:*
- Nos a játszadozásnak nem kell elmaradnia. Viszont most talán sürgetőbb dolgunk van. Mindent bel bajtárs *nyíújt kezet, majd az egyik rácsos kapu felé fuordul. Értelemszerűen a legközelebbihez. Ám a sors máshogy szeretné lejátszani ezt a méskőzést. Ott semmi nem mozdul. A földből bukkan fel három igen nagyra nőtt házikedvenc... És őket vették célba.
Steven egy pillanatra ledöbben, majd egyszerre két dolgot csinál. Oldalra ugrik, és pálcáját felé legközelebb eső szörny lábára szegezi:*
- Dasertium! *kiállt fel, aminek következtébhen elméletileg súlyos vasláncok tekerednek a szörny lábára. Mellett bajtrása, most Danail következik.*

Vendég

[Nikorina]
~ Aúúúú! Na ez meg mi a frász volt?~*Ashleynek nincs sok ideje agyalni azon, hogy mitől is borult föl, hisz mikor feláll és körbenéz a romos aréna helyén a régi, ép aréna áll, tele megannyi emberrel. A rácsozott kapuk mélyéről határozottan barátságtalan hangok szűrődnek ki, így magasabbra emeli pálcáját és közelebb húzódik daimónjához, majd a Nikorina Grada páros felé indulnak.* Nem tetszik nekem ez az egész.....*Jegyzi meg halkan, talán csak szaktársa hallhatta, bár elég nagy a csönd így talán mások fülébe is eljutottak szavai. Feszülten figyel, majd a távoli alak mozdulata rögződik agyában és ő is tudja, ezt a kalandot sem fogják harc nélkül megúszni. Mikor megjelennek a nem éppen kellemes kinézetű szörnyek pálcáját ugyan arra szegezi melyre Nikorina is és a lény felé küld egy tűzgolyót.* Orbus Ignem!* Csak remélni tud, hogy sikeres lesz a támadás.

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:50 pm

[Ashley]

*Steven megjegyzésére, javaslatára, miszerint játsszanak az Eramirosokkal, finoman felvonja a szemöldökét, kérdőn néz kék szemeivel a fiúra, és kezében picit megpörgeti a pálcáját, finoman jelezve, hogy nem hagyná éppen magát. Aztán jön a szélvihar, szépen elesik, de rögtön felül, zavartan rázza a fejét, majd az arána felé pillant.*
-Mi a...? *A kérdés a torkán akad, eléggé döbbenten bámulja a benépesedett nézőteret, meg azt a bizonyos alakot. ha lehet, gyorsan felpattan,pálcáját előre szegezve, és figyel, Ashley mellett állva. Gradan ott áll mellette, picit kivillantva fogait, és ő is figyel. Egyelőre várnak, hogy mi fog történni. Tudja jól, hogy mit jelent annak az alaknak a kéztartása. Amikor megjelenik az a három szörnyeteg, megfagy Nikorinában a vér, és egy egészen halk sikoly hagyja el az ajkát. Pálcáját a legközelebbire szegezi, és enyhén remegve vár.*

Diák Hozzászólások száma : 135 Kaszt :

*Kis ujját se mozdítja a megoldásért. Ugyan már ő jól van lakva, nem siet sehova. Vannak itt egy tucatnyian, valaki csak talál valamit. Addig is leül. Kezét kinyújtva hátra teszi és az eget bámulja. Sokáig nem tart ez a szép pillanat, nem sokára szélvihar keletkezik melynek során Joseph hátraborul, sőt még egy bukfencet is vet hátrafele. Hátra tekint a nagyszájú lányra (Grindley)* ~Ügyes!~ *Szemet forgat, majd feltápászkodik leporolja magát. Az aréna teljesen más lett. Hirtelen sokan lettek. Joseph szemet forgat* ~Mit ordibáltok? Édes istenem, már megint hova kerültem?~ *Fohászkodik egyet, aztán feláll egy bácsi. Ujjával lefelé mutat. Joseph jól tudja, ez mit jelent* ~Hűh de kemény vagy onnan fentről vagy félszáz ember mellet. Gyere le ide és utána mutogass!~ *Már azon gondolkodik, hogy megátkozza e a férfit, de nem aztán…ahogy végig néz a sok idióta emberen, azért feltűnik neki, hogyha az az ember meghal, akkor mindannyian meghalnak, hiszen túlerőben vannak, bármily könnyű lenne is elbánni velük. A fiúnak rossz előérzete van, tudja, hogy hamarosan történik valami. Végig néz a többieken. Segítséget senkitől nem vár és nem is ad senkinek, hiába vannak itt többen, mégis csak magára számít.* ~Na gyertek!~

Hozzászólások száma : 173 Kaszt :

*A megelevendett aréna kifejezetten nyomasztó. Minden benne és rajta olyan, mintha új lenne, a közönség soraiban nem pusztán emberek ülnek. Ezek nem emberek, vad, artikulálatlan hangokat hallatnak. Az ilyenek nem emberek...
A lefelé fordított ujj egyet jelenthet csak: HALÁL.
A diákok képtelen kijutni innen. Ha harc, hát legyen harc.
nem kell sokáig várni a megtestesült halálra, ugyanis nem sokkal az aréna életrekelése után a föld néhány helyen megreped és előmászik belőle három humaoid lény, de ezek sem emberek, sokkal rosszabb annál. A legmagasabb is csak két méter, de testükön megannyi csúszómászó, izmos karjaikban hatalmas fegyverek: egy tüzes ostor, lándzsa, bárd és kardok. Arcukon kegyetlen vigyor szájukban tűhegyes fogak, fejükön szarvak. Nagy lendülettel indulnak meg a diákok felé, hogy bevégeztessék sorsukat.*

Romos aréna - Page 3 47413-bigthumbnail

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:49 pm

[Mesélő]

*Lily kérdésére csak megrázza a fejét, nem látott ő senkit, és ez a baj. Joseph halvány mosolyát észre sem veszi, így viszonozni is bajos lenne. De valóban, ő szókimondó típus, ezen nincs mit tagadni. Elképzelhető, hogy emiatt tüntette el nevelőapja az aranyvérűek illedelmes, bálozós világából? Hát... sanszos. Mikor a szélvihar hirtelen fellöki, akkor előre esik, és a kezeit fel is horzsolja. Felszisszen, majd maga elé angolul káromkodva (Curse you for breathing, you slack-jawed idiot) feltápászkodik. Tapasztalja, hogy szépen visszakerültek az időben. Az aréna ép és sértetlen, ők pedig bent állnak a közepén... a cézár...* ~ ... vagy ki a fene... ~ *... pedig a halálukat kívánja. Sera morog valami nem túl szépet még az orra alá, miközben a pálcája után tapogatózik. Ha megtalálja, akkor rögtön magára bök.* - Occaceo! *Azzal amíg a többiek kitalálják, mi legyen, ő eltűnik a kiábrándító bűbájnak köszönhetően. Ha tud, akkor valahogy átmászik a nézőtérre. Ha ez lehetetlen, akkor sem indul a rácsozott kapuk felé, inkább a nézőtér egyik pontjára bök.* - Transportus veno! *Súgja maga elé, bár a hangzavartól minden bizonnyal akkor se hallatszódna a hangja, ha nem suttogna. Magyarra fordítva: láthatatlanul igyekszik feljutni a nézőtérre, lehetőleg a lefelé mutató hüvelykujjas alak közelébe.*

Vendég

//Serafina, Clar//

*Még az indulás előtt, magkapja a választ Stevenhez intézett kérdésére.* ~Remek, tök jó újra látni, na meg, hogy kiszabadult a "fogságból".~ *Majd mikor ismét földet ér a lába Serafina sétál oda hozzá, hisz addig még senki más nem érkezett rajtuk kívül erre a helyre.*
-Szia! Hát itt vagyunk, nem tudom mi lesz itt, de ... *Húzza el a száját kicsit, hisz nem erre számított éppen.* -Talán tényleg rossz helyen vagyunk. Nem tudom. Te láttad a vezetőt? *Néz körbe, a mostanra már népesedő romos helyen.* ~Mi lesz itt?~ *Merül fel benne a kérdés, de úgy tűnik nem kell sokat várnia a válaszra. Egy faágon ücsörgő nagyobb méretű madarat pillant meg, ami elszáll onnan, majd feléjük intéz egy egy mondatot, amiből Lily számára kezd megvilágosodni, hogy mit is kereshetnek itt. Majd maga is az arénába érkezik, ahol csak nézelődik. Idő közben pedig Clar is ott volt mellette.* ~Talán félnek, meg vannak ijedve vagy csak meglepődtek volna?~ *Ki tudja, mi a válasz a kérdésre, minden esetre, most ő és pár társa már az arénában nézelődnek és várják, hogy történjen valami, hiszen túúúl nagy a csend. Majd pár perc elteltével nagy zúgolódás támad és egyszerre mintha csak benépesedett volna az aréna.* ~Mi lesz itt, csak nem végig kell néznünk...~ *De mire a gondolatai végére ér, már látja hogy a távolban valaki az ujjával lefelé mutat. Azt még Lily is tudja, hogy ez nem jelent mást, mint halál... vagyis harc a végsőkig.*

Hozzászólások száma : 156 Kaszt :

*Néhányan elindultak körbenézni, néhányan csak álltak és vártak csodára, minden esetre, mikor Serafina kiejti száján, hogy viharmadár…nos nem jelenik meg az előbb említett madár, helyette egy nagy szélvihar dönti le lábáról a diákokat, s ki hanyatt, ki orral, de elborult a földbe. Miután persze sikerül felfogni a dolgokat, azt veszik észre, hogy hangzavar lett. Aki körbenéz azt láthatja, hogy megannyi ember tombol és üvöltözik a lelátókról. Az aréna teljes mértékben ép és sértetlen. Jobbról és balról egy-egy rácsozott kapu, mely mögött furcsa hangok szűrődnek ki. Őrök védik páncélba burkolózva. A nézőtér közepén egy személy állt fel, aminek hatására nagyjából csend lett. Kezét felemelve beszélt, amit a diákok nem nagyon érthettek. Majd ökölbe szorította kezét és hüvelyik ujját lefelé tartotta.*

Diák Hozzászólások száma : 353 Kaszt :

Figyelmesen hallgatta barátja szavait, és most már ő is örült annak, hogy eljött és nem nézett más "szórakozás után. A többiek nagyon nem érdeklik, de azért az újonnan érkezőknek is bólintott. Majd ő is megfogja a zsupsz kulcsot és a rántás után már meg is érkezik.~Hogy gyűlölöm én ezt...már jön is a hányinger, nagyszerű.. de miez?~ Teszi fel magában a kérdés miközben megszemléli a körülötte állók után a környezetet.*
- Nofene, csak nem egy arénába kerültünk? Stev csak én nem látom a tanárnőt vagy szerinted sincs itt? *Egy kis nyugtalanság suhan át rajta, de pálcájának ismerős nyele ami már hozzá nőtt az évek alatt a kezéhez, megnyugtatja, valamit társaiból is erőt nyer. Majd próbálja megőrizni lagymatag nemtörődömséget. és folytatja Stevhez intézett szavait miután közelebb hajol hozzá cinkos vigyorgás közepette.*
- Egy aréna? Tanár nincs? Nem gondolod, hogy esetleg játszhatnánk picit az Eramirosokkal? *Majd a sas érkezése némileg elrontja a szórakozását.~ezaz végre valami kis szórakozás és az is el lesz rontva hát ez nagyszerű, foglalkozzanak ezzel a kis stréber okoskodok ... másrészt meg azt mondja maradjunk éberek, ki mondja ezt?A kitűzőnek való sas..~ Majd Stev meghallgatása után elengedi a pálcája nyakát és inkább egy szendvicset vesz elő és kezd majszolni miközben igyekszik a segítőkészséget mutatni ha valakinek szüksége volna rá de nem igyekszik ő semmit se kitalálni. De azért a pálcája sincs tőle messze, mert mégiscsak csak..*

Diák Hozzászólások száma : 135 Kaszt :

*A helyzet továbbra sem javult és senki nem rukkolt elő semmivel, de kérdezni azt bezzeg mindenki tud ezerrel. Egy madárka is megjelenik a helyszínen. Nem éppen érdemli ki a ’’madárka’’ elnevezést, hiszen elég termetes egyénről van szó. Eleinte nem nagyon izgatja a madár jelenléte, azt se érdekli, hogy ott ül a nézőtéren, de amikor megszólal, na az mindent megváltoztat. Joseph lehajtott fejét hirtelen felkapja és érdeklődve tekint a madár felé. Hallja szavait de nem tudja felfogni* ~Evan Darian? Ajj, mér jó ez neki? Ha találkozok vele, istenbizony rákérdezek~ *Csóválja meg a fejét, közben a madár tovább ontja szavait ’’Még mindig ontja magából a mágiát’’* ~Most nem azért, de ki nem sz*rja le? Megvagyok e információ nélkül is~ *Néz a madárra, aki még egy jó tanáccsal is ellátja őket, miszerint maradjanak éberek. Joseph körbetekint, kíváncsi a többiek reakciójára. Ránéz a kavboj feelinges lányra. Halvány mosolyt intéz felé. Igen hasonló a gondolkodásmenetük, csupán annyi a különbség, hogy a lány ami a szívén az a száján alapon van, míg Joseph nem, mivel ő nagyon udvarias, van modora*

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:38 pm

*Megereszt még egy mosolyt Ashley felé, de ez a mosoly azonnal lehervad az arcáról, amikor megtudja, hogy zsupszkulccsal fognak utazni. Nem éppen a kedvnce ez neki, mindig irtózatosan kavarog ilyenkor a gyomra... Felemeli Gradant a földről, azaz inkább a másik daimon hátáról, nehogy véletlenül itt hagyja. Közben a hógolyó még mindig ott van a kezében, de nembaj, megoldja. Halkan sóhajt, majd közelebb lép a tanárnőhöz, megérinti a fadarabot. Jön a szokásos érzés, az utazás végén kicsit megtántorodik, de gyorsan visszanyeri önmagát. Gradan leugrik a földre, ő meg a hógolyót szorongatva hallgatja a sast. Elbűvöli a gyönyörű teremtmény, komolyan hallgatja végig. Jobb kezével kitapogatja a pálcáját a zsebében. Ott van, ettől megnyugszik. A baljában lévő hógolyóval azonban nem nagyon tud mit kezdeni, így inkább meglendíti, és szépen eldobja az aréna irányába. Csak úgy, céltalanul. Közben a pálcáját a biztonság kedvéért előhúzza, és figyel, de nem kérdez, nem szól, vár, hogy a többieknek milyen ötletük van.*

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:33 pm

//ehhh, nem fog ez így menni... Daniel NJK//

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:33 pm

[Mesélő(k)]

*Lily és Angelina kérdéseiről neki is hasonló kering a fejében, mint Joseph-nek. Teljesen felesleges kérdések, a diákok közül úgysem tud rá válaszolni senki, más meg... közel s távol senki. Vagy mégis? Egy sas szólítja meg őket, mire a lány felvonja a szemöldökét.* - Hé, szaktársak, ki hagyta el a kitűzőjét? Úgy néz ki, életre kelt. *Kérdezi hangosan, majd a sas szavaira megvonja a vállát.* - Te, már ne is haragudj, de kit érdekel? A Stonehenge is folyamatosan ontja magából a mágikus energiát, és senki nem azt nézi, hogy miért, hanem azt, hogy bizonyítottan pozitív energiával és életerővel tölt fel. Egyszerűen élvezik, ennyi. *Megcsóválja a fejét, majd körülnéz.* - Viharmadár nincs? *Érdeklődi még meg csak úgy a levegőtől, a nagyvilágtól, majd kutatni kezd. Körbesétál az arénában, hátha talál valami titkos lejárót, vagy bármi érdekeset. Elvégre addig úgyse viszik őket haza, amíg meg nem tudják, mi van itt.*

Vendég

*Mikor már elég szép létszámmal összegyűltünk a tanárnő elővett egy fadarabot. Először nem nagyon értette, hogy mihez is kell aztán egy zsupszkulcs lett belőle. Sietve ment közelebb a kulcshoz, mivel meg kellet érinteni, igy jutottak el az ismeretlen helyre. Clar is megérintette és hirtelen egy aréna féleségben találta magát. Hatalmas kőtömbök omladoztak. Felnézett az égbe, majd pörgött párat a hatalmas arénában. Közben pedig lassacskán megérkezett mindenki. A tanárnő persze sehol sem volt. *Jó helyre jöttünk ugyan?~ *Majd inkább közelebb szegődött Lilyhez. Közben pedig egy hatalmas táblára lettek figyelmesek.~Harc? Aréna...érdekes lesz ez a délután ugy látom~

Tárgy: Re: Romos aréna Vas. Jan. 31, 2010 3:27 pm

*Csak buklkan itt még fel ismerős, noha maga a felhozatal nagyon friss, és új a fiú számára. De, mikor danail felbukkan, az rögtön őszinte mosolyt csal az arcára. Elfogadja a jbbot, és kellőképpen meg is szórítja, viszonozva az üdvözlést.*
- Szevasz Danail,, micsoda öröm téged újra látni. Csak jól tettem, hogy rászántam magam a mai programra. Lehet még ebből valami *jegyzi meg, természetesen a legkisebb rosszindulat nélkül. Rögtön visszafrdul Lilyhez, hisz nem akarja válasz nélkül hagyni.*
-Hát ami azt illeti, a hangulatom, vagy tán valami más, mindenesetre csapdában voltam a szobámba. Nem éreztem úgy, hogy nagyon ki szeretnék szabadulni. De most itt vagyok. Hogy friss levegőt szívjak! *kacsint, hisz mindenki tudja, hogy itt nem erről lesz szó. Miközben odalép a zsupszkulcshoz, szavait danailhoz intézi.*
-Itt az ideje, hogy mutassunk valamit a bajtrsias összetartsból. Markonyian maradtunk, tény és való, de ez nem jelenti azt, hogy hátrányban is. Bármi is lesz most, örülök, hogy melletted állhatok.
* Azzal megfogja a zsupszkulcsot, és következik a már jól ismert köldöktáji rántás.*

Hozzászólások száma : 173 Kaszt :

*A diákok tehát sikeresen megérkeztek a romos arénába. Egy közeli, kiszáradt fán egy hatalmas sasmadár üldögél. Amint a diákok felszállnak, nagy lendülettel felemelkedik a levegőbe, majd a "Nézőtér" első sorában helyezkedik el. Átlagosnál nagyobb sas, jelezve, hogy nem akármilyen madár ez.*
-Üdvözlet mindenkinek! *Szólal meg hirtelen a fenséges madár. Hangja egészen különös, egyszerre magas és mély. Különös játéka a véletlennek.*
-Evan Darian mester küldött, hogy vezesselek benneteket győzelemre. Furcsa dolgok történtek ezen a helyen. Az aréna a rég elfeledett korok épülete, de lehet nem annyira romos, mint azt bárki gondolná... Derítsétek ki, hogy vajon miért érezhető, hogy annyi év után, még mindig ontja magából a mágiát a hely. Legyetek hát éberek! *Mondja a madár, mire megvillan a szeme és ismét felemelkedik, majd visszatelepszik az ágra...*

Romos aréna - Page 3 Grey_headed_fish_eagle

Romos aréna - Page 3 Grey_headed_fish_eagle