Fekete torony

Tárgy: Fekete torony Hétf. Júl. 05, 2010 5:29 pm

First topic message reminder :

A fekete torony a gonoszok főhadiszállása. Leírás majd lesz.

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 7:35 pm

*Csak figyeli a lányt, miközben elgondolkozik egy pillanatra. Majd meghallgatja, és bólintással nyugtázza Nikorina szavait. Órájára pillant, majd egyszerűen leereszti karjait, megfordul, és fellépve a semmibe, újra a levegőben sétálva, hátraszól az éppen falatozó lánynak.*- Hát. Tovább jó étvágyat. És jó éjszakát....*majd elindul a lépcső felé, és mielőtt felmenne, még visszafordul.*- Egyébként Samantha vagyok, Samantha Troops!*mutatkozik be, majd eltűnik a lépcsőn, el, a sötét lépcsőn, felfelé veszi az irányt.*~A cél teljesítve. Minden rendben van...Persze...Igen...~

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 7:26 pm

*Végülis Sam szavai alapján úgy tűnik, hogy nincsen semmi gond a kenyérrel, így Nikorina lassan magához húzza azt, leetör belőle egy kis darabot, és bekapja. Kissé megkönnyebbül attól, hogy ez a számára ismeretlen lány hozott neki enni, de nem veti rá magát mohón az ételre, hiába borzasztóan éhes. Csak kényelmesen, óvatosan...*
-Kösz. *Suttogja két falat között, a begurított fiolára ügyet sem vet. Valami belül azt súgja, hogy jobb, ha megbízik a naxis lányban, mert nem sok ilyen lehetősége lehet... Gradan már nem vicsorog, óvatosan méregeti Samet, Nikorina oldalához kuporodva. A lány felemeli a fejét a kérdés hallatán, gyorsan lenyeli a falatot, és csak azután válaszol.*
-Mielőtt elkaptak, azelőtt jól voltak, semmi bajuk. Hogy most mi van velük... Azt nem tudom. *Sóhajt fel, és kissé savanykás, halovány mosollyal néz fel Samre.* Szerda óta mondhatni minden kapcsolatom megszakadt a külvilággal, tudod. *Teszi még hozzá, bár ez eléggé egyértelmű. Ha Gradan nem lenne ennyire hozzákötve... Akkor ő talán ki tudott volna osonni. De nem tud, így fogalmuk sincs arról, hogy mi a helyzet kint, hiszen eddig nem nagyon vetettek rá ügyet.*

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 7:18 pm

*A lány kissé gyanakvóan figyeli a kenyeret, mire Sam gonosz kacajt hallat, de csak halkat, és elmosolyodik.*- Edd már meg, mert éhen halsz itt nekem. Lerí rólad hogy nem ettél, és kopog a szemed. Nem gondolod, hogy megmérgeznélek? Adjak ellenméreg bájitalt ?*kissé elvolt mostanában, szóval már nyitja a táskát az övén, és elő is vesz egy kis fiolát.*-Tessék, ha így jobbnak érzed.*mondja, és begurítja az üveget. Arca most már kissé lazább, kedvesebb jelleget öltött, ahogyan az lenni szokott, és nem fegyelmezi meg magát.*- a többiek jól vannak?*teszi fel a kérdést. Nem kertel tovább, ez érdekli igazából.*~Remélem nem ...Mit nem?..Hagyjuk semmi...Ne félj attól...Deee....

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 7:11 pm

*Kissé nagy szemeket mereszt, amikor Sam behajítja a kenyeret a ketrecbe... De nem mozdul, kissé gyanakodva méregeti, vet egy óvatos, kissé gyanakvó pillantást Samre. Gradan megmoccan, óvatosan közelebb kúszik az ételhez, miközben Nikorina mindvégig rajta tartja az egyik kezét, és a daimon óvatosan szaglászik - ki tudja, hátha mérgezett a kenyér, vagy valami...*
-Egy kicsit. *Biccent Nikorina továbbra is óvatos arccal, de addig nem is nyúl az étel után, míg Gradan nem jelez, hogy van-e gáz vele, vagy sem. Sam kérdésére egy pillanatra megvillan a lány szeme, de aztán újra fásult lesz.* Valami izé megostromolta a Fehér Tornyot, aztán odajött egy fekete lovas, és pechemre belefutottam. *Vonja meg a vállát, bár eléggé leegyszerűsíti a történetet, azt például kapásból kihagyja, hogy ő bizony megpróbált elbújni a fekete lovas elől. Egy pillanatra a kenyérre néz, nyel újra egyet, de nem mozdul, kezét a daimonján nyugtatja, aki meg óvatosan, kissé gyanakodva szaglássza az ételt.*

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 7:04 pm

*Bíbor szemei megvillanak, miközben a lány és a daimón tekintete irányát is bemérte. Majd egy laza mozdulattal bedobja a ketrecbe a kenyeret.*- Látom éhesek vagytok. Vagy tévedek?*kérdezi, miközben karját melle előtt összefonja, majd kissé balfele kitolja a csípőjét, így helyezve kényelmesebb testtartásba magát. Pálcája ott lifeg a derekán lévő övön, ahogyan tőre is.*- És hogy sikerült elkapatnotok magatokat?*kezd el csevelyegni a lány. Kissé sem zavarja, hogy a lány talán azt sem tudja, ki ő. Ő csak cseveg. Szemeiben még mindig ott bujkál a kíváncsiság fénye...Kissé flusztrálja már.*~Vajon mi lehet a többiekkel?.....Kérdezd meg...Neeem..azt nem!~*Hozzászokott már ahhoz, hogy barátai ellenségei lettek, és nem is igazából ez zavarja, hanem az ilyen holt idők, amikor semmi sem történik, és mondhatni a csend túl nagy. Ki tudja, mit forral a fehér torony lakóbrigádja.*

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 6:58 pm

*Azt nem hallhatja, hogy Sam közeledik, de Gradan szimata még szerencsére nem tompult el, így először a kissé csapzott daimon figyel fel a naxeldíres közeledésére. És Gradan, mivel a bezártságtól eléggé ideges, meg nem bízik az itteniekben, rögtön rámorog a közeledőre, rávicsorog, kivillantva fehér fogait. Nikorina a földet bámulja, csak akkor néz fel Samre, amikor a lány megszólítja. Óvatos arccal méri fel, bár a hideg hang ellenére nem nagyon érez fenyegetést...*
-Hello. Igen, én vagyok az. *Válaszol halkan, kissé erőtlen hangon. Tekintete akaratlanul is a Sam kezében lévő fél kenyérre siklik, nyel egy nagyot, majd elfordítja a fejét.* ~Kajaaaaa...~ *Gondolja, de hangosan nem mondja ki. Igencsak nyeli már az éhkoppot, de a makacssága nem engedi, hogy gyengének mutassa magát, és könyörögni kezdjen. A gyomrát viszont nem tudja megfékezni, és az kordul egy hatalmasat. Nikorina kerüli tekintetével Sam alakját, főként a kaját, inkább üres tekintettel mered a padlóra, és hallgat. Gradan halkan tovább morog, bár zöld szemeit reménykedőn szegezi a kenyérre.*

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 6:48 pm

*Eléggé nem volt mostanában a színen. Eltűnt, igazából csak gubbasztott. Meg a "szobájában" próbálgatta képességét, miközben ráeszmélt, hogy ideje megnézni a hadifoglyot. Szóval egy fél kenyérrel a kezében, a föld fölött 15 centiméterrel lebegve sétál le a lépcsőn, teljesen hangtalanul. A daimónja, köszönhetően macska adottságainak, szintén, szinte nesztelenül sétál le a lépcsőn gazdája mellett. Az utóbbi időben szinte meg sem szólalt. A lány pedig kissé összerokkant, de maga sem tudja miért. Fekete, hosszú, hímzett szoknyát visel, fekete bőrsarut, és egy bő, karján lefele bővülő ujjú fekete, lenge fölsőt, nem olyan mély, de azért rendes dekoltázzsal. Nyakában egy két lánc. Ujján a zafír óvogyűrű, és még egy két szép darab.. Csuklóján egész vastag sor, vékony kis karperecek csörögnek. Szeme kihúzva, eléggé sötét. Haja felfogva egy pálcával. Egyszer csak lelép a levegőből, és Nikorina elé lépdel.*- Nocsak! Nikorina, igaz?*kérdez rá, arckifejezése hideg, de szemeiben bujkál valami, bár nem lehet tudni biztosan, micsoda.*

Tárgy: Re: Fekete torony Szomb. Júl. 10, 2010 6:40 pm

*Már három napja, hogy fogságba esett, és azóta a torony központi termének egyik sarkában kucorog a ketrecében. A földön ül, törökülésben, Gradan az ölében - a daimon, mióta bezárták őket, még egy lépésnyire sem távolodott el a lánytól, több, mint három napja fenntartja vele a fizikai kontaktust. Nikorina eléggé ramatyul néz ki; az arca kissé beesett, szeme alatt sötét karikák, minden apró zajtól idegesen összerándul. Ráadásul már a klausztrofóbia jelei is kezdenek rajta mutatkozni - utálja a bezártságot. Emellett borzasztóan unatkozik, leginkább azzal foglalja el magát, hogy maga elé idzi az emlékeit, a rémálmát meg gondosan próbálja elkerülni a felidézésben. Mivel nem lehet éppen azt mondani, hogy szívélyes a "vendéglátása", elég éhes már, de szomjan nem fog halni, ez biztos, mivel a pálcája nála van, azzal tud magának vizet idézni. (Ételt egy természeti törvény miatt sajnos nem - ez elég nagy pech). Emellett nagyon kimerült, mert aludni nem mer igazán, így a sötét karikák a szeme alatt nem túl meglepőek. Fogságának első napjában még próbálkozott azzal, hogy valahogy megszöktesse magát, de hamar rájött, hogy ennek semmilyen módja sincs, és azóta nagyon-nagyon csendes, szinte meg sem szólal, csak gondolatban beszél néhaa daimonjával, aki amúgy szintén hallgatag, de mindenkire rávicsorog, aki csak elmegya ketrec mellett, vagy rájuk néz.* ~Vajon mi van a többiekkel? Nem tudom. És Gaby? Vajon szólt apámnak és Martának? Ezt sem tudom.~ *Nikorina halkan felsóhajt. Ő úgy véli, hogy az unokatesója szólt a felnőtt rokonoknak, hogy gáz van, de ebben mélységesen téved - Gaby egy árva sort sem írt erről a kis incidensről, de ezt persze Nikorina nem tudhatja.*

Vendég

*Megkésve bár, de egy sötét tollazatú uhu repül be a sötét toronyba, csőrében egy borítékkal. A kiábrándító bűbáj hatása már rég elmúlt, így most mindenki teljes pompájában csodálhatja meg a ragadozó madarat... az átállt diákok közül persze. A madár ledobja a borítékot a földre, de úgy, hogy az jól észrevehető legyen, ráadásul látni lehessen a feliratot is, ami rajta van: Báthory Marijana részére! A levél tartalma pedig a következő:

Jana!

Gondolom, feltűnt, hogy szerda este két diák kiütött, és Laura Wylee megmentett. Úgy döntöttem, eljátszom, hogy visszaálltam az ő oldalukra, és ott maradok kémkedni. Sajnos a csaj nagyon ragaszkodik hozzám, és biztos, hogy nem bízik bennem, így csak ritkán tudok írni, de remélem, használható információkkal tudok majd szolgálni.

Rose Bridget Verona

A madár rögtön el is hagyja a tornyot, miután leszállította a levelet, és elszárnyal.*

Vendég

*Mióta elmúlt a veszély a fekete toronyban, Dey is itt van, így valamivel előbb érkezett, mint Eléék. Mielőtt fogadta volna őket, még felment elintézni valamit, aztán rögtön visszajött a központi helyiségbe, ahova Eléék érkezését várta. Igaza is van, Eléék tényleg itt vannak, egy vendég Nikorina kíséretében. Vele azonban most nem foglalkozik, inkább a barátaival.*
-Szervusztok. Jó titeket újra látni. *mondja Elééknek, és a sráccal kezet fog, Vio-t és Ann-t pedig végigpuszilja.* -Örülök, hogy így döntöttetek. Itt biztonságban vagytok. *mondja mosolyogva, majd elindul a hálószobák felé.*
-Gyertek fel a hálókba, ott nyugodtan tudunk beszélgetni, anélkül, hogy mások zavarnának. *mondja, és közben Nikorina felé bök a fejével. Reméli azonban, hogy a lány is előbb-utóbb meggondolja magát, és átáll, hisz azért nem túl jó látvány látni egykori iskolatársát ketrecben. De végül is a saját makacsságának köszönheti, amit kapott...*

Tárgy: Re: Fekete torony Szer. Júl. 07, 2010 6:21 pm

*Tahát megérkeztek a főhadiszállásra. Igaz Nicorina fogoly, de ő vele most nem is foglalkozik a lány, inkább Deyant keresi a tekintetével. Próbálja feltérképezni, hogy ki és mi hol lehet. Vio végig a karjába fogóckodik, amit a lány enged is, másik kezével pedig Elros kezét fogta meg. Így mennek, hogy felfedezzék, hogy mi hol van, és merre is lehet Deyan.*

Vendég

*A fekete lovas vezetésével beértek mindhárman a fekete toronyba, Nikorina pedig egy ketrecben érkezik velük. A fehér tornyot közben látták felépülni, de ez speciel Elrost nem túlzottan érdekli. Csak az érdekli, hogy végre biztonságban tudhassák magukat és találkozzanak Deyannal. Egyelőre még nem látja, de majd megkeresik. Egyelőre figyeli a fekete lovast, és ha kell, akkor segít is.*

Tárgy: Re: Fekete torony Szer. Júl. 07, 2010 6:18 pm

*Fogoly lett... fogoly... Gradannal együtt konkrétan rávicsorog a lovasra, aki foglyul ejtette, és dühösen gubbaszt a ketrecben. Az a tudsat vigasztalja, hogy a többi angyal megmenekült... De mi lesz velük, hogymost ő, az arkangyalok egyike fogságba esett?* ~Mi lesz velünk...Az álom... nem, nem történhet meg!~ *Rázza a fejét, Gradan nem gondol semmit, csak rémülten mered rá. Nikorina vet egy lesújtó pillantást a frissen átálltakra...*
-Árulók... *Sziszegi halkan, de érthetően, de több szót nem nagyon lehetne most kihúzni a szerencsétlenül járt, fogságba esett arkangyalból.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Fekete lovas érkezik a Fekete toronyhoz, nyomában három diákkal (Elros Tiwele, Ann-Tabitha Serenity és Violette Offilya Ramirez), valamint egy lebegő fekete ketreccel, amelyben Nikorina Grozda van. A lány mintegy trófeaként hozta, bár fekete lovasunk kifejezetten dühöng. A Fehér tornyot elpusztítani majdnem sikerült, ugyanakkor valamilyen láthatatlan erő megmentette az épületet. Nemhogy megmentette, hanem újjáépítette és erősebb a torony, mint valaha. Nikorina ketrecét a fekete torony központi termének egyik sarkában rakja le. A lány nem tud kijutni belőle. Ő maga a sötétség nyomán szélsebesen elszáguld az Úrnőhöz, hogy beszámoljon a toronyról és a különös eseményről.
A Fekete tornyot ostromló lények azonban eltűntek. Ez is a fekete mágia nagyszerűségét bizonyítja.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A Fekete torony ablakai sötéten ásítanak. Innen is jól látni a fehér tornyot és észrevehetik a diákok, hogy kisebb lények egy csapata betör a másik toronyba. A Természet talán a sötét oldal mellé áll, de korántsem biztos, hogy ők biztonságot leltek a Homály tornyában. Most mindenki kivár, hisz a szakvezetők halála olyan fordulat volt a küzdelemben, hogy talán ép ésszel is nehéz felfogni mekkora erők mozognak körülöttünk. A sötét oldalra állt diákoknak sem lehet könnyű, hisz az öt nagy mágus sem volt éppen a jó feltétlen képviselője és őket is elpusztította a Nagyűrnő.
Olyan dolgok lesznek még itt, amelyeket talán álmukban sem sejthetnek majd sem a Fehér, sem a fekete oldal képviselői.
A következő pillanatban megremeg kissé az egész torony. Ha kinéznek az ablakon a diákok, láthatják, hogy néhány acromantula döngeti a torony falait és megindulnak fölfelé, majd a következő pillanatban egy hatalmas, életrekelt fenyőfa tűnik fel a Fekete torony előtt és két, hatalmas ágával rávág az ablakokra, mire a torony keleti felének ablakai mind betőrnek. Ezután indák kúsznak be a réseken és, aki netán itt volna, arra rátekerednek.*

Vendég

*A fiú felnéz a napszemüvege alól, és kicsit feljebb tolja azt, mikor megpillantja a lányt. Kissé megrezzen, de ezt alig látni, nagyon szemfülesnek kéne lennie annak, aki ezt észreveszi.* -Teázgatok, teázgatok! Sikerült leírnom a csata történetét. Tisztára mint egy bárd...*Kuncog egy kicsit, és kihúzza magát.* -Jókkal? Hogy érted hogy jókkal? Milyen szemszögből? Hogy elárultuk az iskolát? Vaaagy...hogy új jövőt akarunk? *Mosolyodik el egy kicsit, és körbenéz, és hirtelen pisszegni kezd.* -Csend csend! Ha...hallottam valamit. Csak nem anyám az? Jött levadászni? De...mi rosszat tettem? *Kicsit ül dermedten, majd nagyot sóhajt.* -Akármi is volt, már nem hallom...anyámtól félek, mint a tűztől. Olyan mint a szívkirálynő! Komor, és méltóságteljes! és megesküdött, hogy megöl, ha megtalál. *Sóhajt egyet.* -Győzni fogunK! A szív...akarom mondani, anyám, már nem lesz mérges rám! Juhéj! *nevet.*

/6Fagy//

Vendég

-Teázgatnuk? Ejnye..Bezzeg akik ott vannak azok nem mernek teázgatni!*hallatszik a hideg, metsző hang majd hamarosan Sophia alakja is kibontakozik a félhomályból. Úgy közelít a fiú, felé, mintha egy nagymacska lenne. Mellette a kis hermelin iszkol. Arcán csak egy gonosz mosoly fut keresztül miközben leül a fiúval szemben.*-Üdvözletem! *mondja kimérten, majd csak ránéz a fiúra.*-Nos látom te is a jókkal vagy!*jegyzi meg, majd csak felsóhajt. Mennyire szeretné, ha már véget érne ez az egész. Ha már a kezében érezhetné a hatalmat..*

Vendég

*Máté sétál fel az emeletre, és teát kezd el készíteni. Közben halkan mormol valamit. Haja rendezetlen, arca sápadt...a napszemüveg rajta van, de már nem az a srác, mint régen volt. Inkább hasonlít egy élőhalottra. Felteszi a teát, leül, feldobja a lábát az asztalra, vár egy kicsit, majd nagyot ásít. Körbenéz, és megroppantja az öklét. Tegnap nagyon felidegesítette az a beszélgetés Rebeccával, de ez nem látszik. Többnyire a külseje az, ami furcsa. Nyújtózik, pislog kettőt, majd a teára pillant, ami füstölög. Elidőzött egy pár percet, így felkel, és ízesíti.* -Hmm...valami hiányzik... *Dörmögi, majd mézet is rak bele.* -Az a tegnapi csata...hmm...máskor is lehetne ilyen. Annyira felpezsdített. *Leül, belekortyol a forró teába.* -Többször is lehetne ilyen. *Relaxál, nézi a plafont.*

Tárgy: Re: Fekete torony Kedd Júl. 06, 2010 12:08 pm

* Sophiara tekint. *
-Nem számolom...
*Vet véget egy vállrántással. Féloldalra fordul és lassan körbetekint, azért érdekli is talán egy kicsit a lány előbbi szavai. A bemutatkozásra visszatekint. Pillanatra felszaladnak szemöldökei, szemei is nagyobbra nyílnak, aztán visszatér a semlegeshez.*
-Nem hinném, hogy találkoztunk... Simeon.
*Nem különösebben foglalkozik a lány kinézetével, vonásaival, túlságosan el van foglalva nyalókája ízének beható tanulmányozásával. A kérdést nem igazán tudja levonni, mihez is akarta hozzá fűzni Sophia, bár hamar lényegteleníti, így lágy " de" -vel el is intézi.*

Vendég

*A lány rögtön felfigyeli a zajokra, jobban mondva a léptekre. Csak végignéz a fiún, majd biccent.*-Nocsak, egyre több a Nezabaros diák!*mondja a lány, hidegen, kimérten, de persze tőle ez a megszokott hangnem. Mindenesetre csak odafordul a fiúhoz. tekinte és a lány maga is olyan akár egy ragadozó. Kissé talán merésznek is mondható a ruhája miatt.*-Sophia, bár szerintem már találkoztunk!*mondja a lány, miközben egyik szemöldökét felvonja. A lány tekinte csak végigsiklik a fiún.*-Relatív, hogy ki a jó és ki a rossz nem?*teszi fel a kérdést, majd csak drámaian felsóhajt.*

Tárgy: Re: Fekete torony Kedd Júl. 06, 2010 11:46 am

*Egy szürkészöld, szárán cipzáras zsebbel ellátott, külső szára cipzáras slicces, farzsebe patentos, derékban belülről megköthető nadrágban, egy rövid ujjú, sötétkék galléros pólóval, vasalt fehér mintával az elején, egyik ujján szintén mintával ellátott, gallerján pedig fehér csík húzódik és kedvenc, felettébb kényelmes, agyon használt tréningcipőjében sétálgat, kezeit zsebébe mélyesztve, szájában egy cssokis ízű nyalókával. Az ablakok mellett elhaladva egy pánt nélküli ruhás lányon akad meg unott tekintete. Lassan mellé csoszog és berekedve köszön egyet. Nyalókáját kiveszi egyet köhint és ismét elejt egy rekedés mentes "hello-t"*

Vendég

*Egy fekete hálós, pánt nélküli ruhában sétálgat a lány. Igen, természetesen Sophia az. könnyed macskaszerű léptekkel nézelődik a toronyban. Fekete szemei sötéten izzanak.*~Tudod Gucci jobb nem is lehetne!~*mondja gondolatban a kis hermelinnek, aki mellete sétálgat. A lány kicsit el van gondolkozva. arca kőmerev, mint mindig. Nem sok, sőt semmilyen érzelmet nem lehet róla leolvasni. Mindenesetre csak megáll, majd kipislant az ablakon. tekintete a fehér toronyra esik csak felsóhajt, majd egy gonosz mosoly jelenik meg az arcán.*-Ellenálltok a hatalomnak?*suttogja a lány skótul, majd csak tovább nézi a tájat.*

Vendég

*Máté búcsút int a többinek mosolyogva, majd felhorkan.* -Nem tetszik ez nekem...nagyon nem. Ha nem mi, majd én fogom szétszedni azt, aki nagyon szórakozni akar velem. Rebeccát méregeti, miközben elsétál a lépcsőn, és nagyon halkan motyogni kezd.* -Menj csak! Menjél! Hízelegni azt nagyon tudsz te álszent kígyó! *Lecsapja a bögréjét, és felkel.* -Lesz még nap...lesz még...meglátjátok...*Sziszeg, majd egy kis magány után, ő is elsétál.*

//Köszi a játékot!//

Vendég

- Add ki, csinálj jó reklámot, a sok hülye meg megveszi, és ha nem olvassák el, akkor is bestseller lesz. *Ajánlja Máténak, majd Janára koncentrál.* - Ez igaz. Az ő szemszögükből valóban mi leszünk. De egy idő után akkor is el fog múlni ez az egész. *Feltápászkodik, és jó alaposan kinyújtóztatja a tagjait.* - Igazad van... Hosszú volt a nap, és ki tudja, a holnapi milyen lesz. Jó éjt. *Azzal ő is elvonul aludni az egyik szobába, magában a feketeözvegy után vágyakozva... na meg Gustav és Kefe után, miközben nagyon reméli, hogy Ariana a macskáját is gondozni fogja a saját dögei mellett.*

Vendég

*Jana hallgatja Máté járkálását, és mondatait. Majd felkacag a végén. Nem gúnyosan. Dehogy is. De öröm sincs benne.*
- Máté... Tudod, hogy Arany is csak halála után lett totálisan elismert. Addig csak ismert volt. Szerintem te sem fogod tudni a történeteidet még éltedben elismertetni.
* Mondja Jana majd aztán csak biccent hálásan Máté felé.* - Köszi. Azért nagy szó, ha egy Czilley elismer a családomat. * Mosolyog a lány, majd Beccára néz. * - Figyelj.. akárhogyan is áll most a helyzet az az ő szemszögükből nem változtat. Akkor is mi leszünk az árulók, mert mi vagyunk akik azt választották, amit helyesnek gondolnak. Mindegy. Nem lényeg. Azt hiszem... legjobb lenne menni aludni.
* Sóhajt egy nagyot majd kihörpinti a teáját, és feláll. Lagmar is feltápászkodik, majd elindul a lány után kullogva. Ahhoz képest, hogy elviekben ők győztek, mégis elég gyászos hangulat uralkodik.

//Köszi a játékot. Smile

//

» Fekete mamba