Tündék erdeje

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szomb. Ápr. 07, 2012 7:12 pm

//Öhm...szerintem ez egy mese helyszíne volt, kis esélyt látok rá, hogy a karaktered pont innen származik. Attól, hogy tündék erdeje, még nem minden tünde itt lakik automatikusan. Smile

//

Vendég

// Bocsánat, akkor törlés az egész //

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 7:25 pm

//Tetszett a mese, és remélem sikerül Nikot visszahozni o.O//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 7:16 pm

[ kifejlett vérmester ]

* Tudja is, hogy ki lesz a következő áldozata és szinte már nyelvén érzi a kobold vérének az ízét. Abban is biztos, hogy a lány menekülni fog előle akár egy ijedt kisnyuszi és, hogy a halott barátnőjének a látványától hamar sokkot kap majd. De nem így történik, néha még ilyen egyszerű dolgokat sem lehet kiszámítani. Helyette eléggé rendesen beleszáll egy tündék készítette kardba. *
~ Hogy merészel? ~ * Gondolja, majd szeme sarkából veszi észre az újabb támadót. A tünde lány az, aki után ijedten kapna pengeéles karmaival, de elhibázza. Hiába is, nem olyan könnyű mozogni egy karddal a hasunkban. És persze valamiféle varázslatot szórhattak rá, hiszen érzi, hogy minden végtagja sokkal lassabban mozog a szokásosnál. Ám agya egyszerűen képtelen elfogadni az elmúlás gondolatát és végső elkeseredettségében is küzd. Több száz esztendeje éli ocsmány életét, lehetetlen, hogy ennek most vége szakadjon pár ostoba diák miatt. *
- Pusztulja..! * Üvölti a tünde és társai felé. Ám szavai gyorsan elhalnak köszönhetően a gerincoszlopa mellé helyezett kardpengének. Ez így természetes.. a fájdalomtól majdnem eszméletét veszti és az utolsó amit még lát, hogy egy lány valamiféle varázslattal szétrobbantja az agyarát, majd a kobold lány kihúzza hasából a pengét és megvillan a holdfény. *
~ Lehetetlen.. ~ * Gondolja, miközben tűz formájában éri utol a halál. Az a halál, aminek eddig ő maga volt az ura. *

[ Atanasként ]

* Furcsa álmot látott, de már nem érdekli. Diákok gyűrűjétől körülvéve találja magát az udvaron és nem igazán érti a furcsa tekinteteket. De nem is igazán érdekli, ezért feláll és leporolja talárját, majd elindul a kúria felé. Talán majd este kimozdul még egy kis időre, de ennek nem most van itt az ideje. Jóéjt fák és udvar, hello jó öreg és kényelmes ágyacska. *

// Naggggyon köszönöm a játékot. Én nagyon élveztem és finom volt mindenkinek a husija ^^ //

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 7:08 pm

*Rosetta és Loirens együtt kaszabolják le a fenevadat, és amikor elmúlik a veszély, a tanárnő is felbukkan. Emily még mindig felemelt pálcával áll, mint akinek földbe gyökereztek a lábai, és csak nehezen jut el a tudatáig, hogy Gerret, a Naxeldires fiú halott és menthetetlen, Nikorinán meg csak egy valaki tud segíteni... A sötét nagyúrnő, és ő sem biztos, hogy megteszi ezt a szívességet. Megkövülten áll még mindig, majd csak ha mindenki odagyűlt a testekhez, ő is odatámolyog, kezével megérinti az egyiket, (azt sem tudja, melyiket) és pillanatokon belül az udvaron kötnek ki. Azzal a lendülettel, amelyikkel visszatértek a legközelebbi padra huppan, lehunyja a szemeit, és mélyeket lélegzik.* ~A következő szakkört tuti, hogy kihagyom...~ *Fut át az agyán a gondolat, de nem mozdul, talán csak ha életbe lép a kijárási tilalom.*

//Nekem nagyon bejött!^^ Főleg, hogy imádom a vérfarkasokat és a sárkányokat... oO Köszi Kaeeeeen!(://

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 7:06 pm

*Minden gyorsan történik, és az ezüstösítés sem sikerül. Persze, nem volt fém tárgy, és egyébként sem volt ideje koncentrálni. Túl hirtelen cselekedet, de a puszta jégtűi is szétszednek egy agyart. Szóval legalább ennyi öröme lehet az egészben. De így is szép kaland volt, és a végén csak kipurcan az a vérdög. Végül a tanárnő is előtámolyog, és megvizsgálja a két hullát. Az egyik már ott is marad, de valahogy megdobban a szíve, amikor meghallja, hogy Niko még menthető. Loirens felé biccent egy kicsit, olyan köszönetképpen, majd Rosetta felé lép, és megfogja a lányt, hogy visszakerüljenek az udvarra. Ott pedig megfogja a lányt, és csendben énekelve fölveszi. Talán telekinézissel is tartja, de talán nem is kell. Közben írül dalol neki, valamiféle altatót, és ő maga nem sír...*

//Jajj, nagyon-nagyon-nagyon tetszett. És a közepénél már nagyon kész voltam, hogy "Te Úúúr isten!! Mi lesz itt??" Na de csak túléltük, még ha az ezüstösítés nem is jött össze Razz

Szóval nagyon köszi, szuper mese volt //

Vendég

//Ez de ... Fúúúú! XD De tetszett! És köszi a tallérmentes új karit! ^^ Kaen! Ez nagyon jó volt! Na ezért szeretek a maséidre járni! Very Happy

//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 7:02 pm

// Megszegem az igéretem Kaen, és a meséhet hozzáfüzök pár mondatot. Nagyon tettszett. Tényleg nem gondoltam volna hogy az Atanas- szörnynek is köze van hozzá. Smile

Tökéletes volt. És bocsi a karim hozzáállásáért. ^^ De az elmúlt hetek történései ezt hozták ki belőle. Mindenesetre mégegyszer is köszi a délutánt. Smile

Jól éreztem magam.//

Hozzászólások száma : 158 Kaszt : Üzenőláda :

*A támadást könnyedén kerüli ki a harcos lány, hiszen élete eddigi sok-sok évében arra edzett, hogy a harc mesterévé válhasson. Ebben a könnyű tünde íj sem akadályozza, ami a hátán van. Aztán úgy fest jól jön Rosettának a tünde kard, mert a sajátját nem biztos, hogy lenne már ideje elővenni, és végül hárman közös erővel sikerült szétkapniuk a farkast. Aprót biccent Laura és Rosetta felé, és átveszi a kardot a koboldtól.* -Szépen harcoltál koboldok lánya. *Majd az érkező tanerő szavait hallgatja végig. A szavakra csak bólint. Ő nem ismerte Nikorinát, így alapvetően ez rá nem tartozik, sok élet elmúlását nézte már végig, egy e téren nem számít. Szomorú, de nem fog belerokkanni. Mindenesetre a tünde férfi elé még meghajol és újfent tündéül szólal meg.* -Remélem hamarosan béke köszön a vidékre jó uram! Csillagos éjszakát! *Azzal távozik a többiekkel vissza az udvarra. Így nem fog pikkelni Atanasra, hiszen nem ő mondta a tündéknek beszólogatós részeket, hanem a vérfarkas.*

//Nekem nagyon tetszett, kösziiii! Smile

//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:57 pm

*Konkrétan ahogy csap, ahogy vág, meg minden, a porladásnál már azzal a lendülettel esik hátra, be nem üti magát, mert a reflexei kiéleződtek, de azért még is csaka földre kerül, lecsüccsen, ijedten, kardot azonnal el is ejti. Cska pislog, nem ért, nem tudja mi van, aztán végig néz magán, sebet keres, bármit, de nem talál semmi komolyat. A kardot visszaadja a lánynak, hálás de erőtelejsen lázas, ideges tekintetét a lányra mereszti.* - Köszönöm... A kardod megmentett, ahogy te és Laura is. *Mondja a lány, kissé nyögdécselve, akadozva, majd talpra áll, azonnal Nikorinához lépve, térdelve, akárhogy is. Eddig bírta, de tovább nem. A könnyei szépen kicsordulnak, és meg sem állnak még nagyon... Nagyon sok ideig. Idegösszeomlás következik?... Lehet. De már meg van az új célja... *

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Lássuk a pontos történést. A vérmester előrelép, és azt várná, hogy Rosetta meneküljön, vagy ilyesmi, Ám meglepődve szalad bele a tündekardba. A feléje csapó Loirens felé meglendíti a karmát, de a tünde lány lazán kikerüli, és lenyesi az egyik mancsot. A következő csapása pedig a gerincoszlop mögé talál be. Laura ezüstösítése nem sikerül, de a jégtűket összekoncentrálva szilánkokra robbantja a vérfarkas agyarát, és Rosetta le tudja vágni a fejét. A lény szépen lángolva elkezd megszűnni, és porrá omlik. Közben látszik, hogy a tündék is besegítettek varázslatokkal. Kiderül, hogy Katrinát Atanas még az udvaron hipnotizálta, ezért nem tudott segíteni. A tanárnő kissé kábán jön elő, és megnézi a két holttestet. A fiúra csak rázza a fejét.* Ő halott, és már nem jöhet vissza. A mérgező harapás visszafordíthatatlan. A lány azonban, még visszatérhet a tulvilág kapujából, mert megkarmolták. Vigyétek el Ejvához, khm.. akarom mondani csak egy varázstudót ismerek, aki vissza tudja hozni. De ő nem tudom, hogy megtenné-e. Az úrnő. *Közben megérinti a két holttestet, és int a diákoknak, hogy szintén tegyék ezt. A tündék még hálát rebegnek, a tünde lány vérfarkast majd lazán levadásszák innentől. Az udvaron a diákok megtalálják az ájult valódi Atanast is, sértetlenül.*

//No ennyi volt, remélem tetszett, Gaea, a multikari helyett természetesen tallérmentesen csinálhatsz új karit, sziasztok.//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:43 pm

*Olyan gyorsan történnek az események, hogy Emilynek megijedni is alig van ideje. Még ez is csak akkor jut eszébe, amikor az eleinte még Atanasnak tűnő vérfarkas Rosetta felé vetődik. Emily kezében a pálcájával hátrál, igyekszik nem a szeme elé kerülni bármi hasonló lénynek, így igyekszik minél távolabbra menekülni. Látja, hogy Sepp is eléggé lefagyott, sőt, csak áll és potyognak a könnyei, de pillanatnyilag vele sem foglalkozik.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:42 pm

*Mikor látja, ahogy a vérfarkas átalakul, a lány, és... elfut, aztán azonnal odakapja a tekintetét Nikorinára, aki fölött már Atanas áll és... Megöli. Látja ahogy... Elvérzik az egyik angyal. Először egy röpke blokkolás, aztán egy könnycsepp, majd a kezében egy kardot érez. Nem tudja másét használni, főleg nem emberi kardot, de mikor hallja a tünde szavait, az erőt önt belé, sőt, felsíztja a haragját, nem is kicsit, mikor mindent felfog, minden kitisztul előtte. Jól hitte csak... Nem volt teljes a történet. A kardot érezve viszont azonnal felébred ugye, és a kezébe fogja. Hasonlít a sajátjára, habár az koboldnak tervezett, de még is, ez is könnyű, neki való, nagyjából, kicsit hajlított... És a hirtelen energia, mondhatni adneralin, azt mondatja a vele, hogy védekeznie kell, ütni-vágni, ahogy tud. És ugye... Atanas felé ugrik. Szuper. A könnyeit erősen el kell nyomnia, mert ha elönti a szemét, akkor vakon harcol... A probléma az, hogy esélye sincs. Minden esetre, a karddal csap, vág, ahogy csak tud, védekezik, az életét féltve... És Nikorina életét torolná, ha lenne olyan erős.*

Vendég

*Pillanatok alatt pörög le az élete a szeme előtt. Amikor bekiabálja a lényeget, még meglepődni sem marad ideje, és már át is harapták a torkát. Az élete egyetlen buta jeleneteként az ugrik be az agyába, amikor az első varázslatát elsütötte, és szegény Anne Belle lábai álá robbantott, mire annak három hétig kellett nyomni az ágyat, hogy egyáltalán lábra állhasson. Már nem érzi, ahogy összecsuklik. Már semmit sem érez.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:39 pm

*Egy pillanatra lefagy a lány, amikor Gerret kisikoltja a választ. Igen, ez így logikus, és már Laura fejében is összeáll a dolog. De egy kicsit sem tetszik neki, ami ezután történik. A naxis fiú vére fröccsen, amivel még nem is lenne nagy baj, mármint úgysem ismerte, de ez most részletkérdés. Amikor azonban Atanas kinyírja Nikot... Na azon egy kicsit azért meglepődik, vagy hogy is mondhatnánk, talán le is fagy egy pillanatra. De utána muszáj cselekednie, mert fogy az idő, és nem kéne több áldozat. Szóval hirtelen felindulásból az eszébe jut valami, és már cselekszik is. Jobb kezéből jégtűket röpít a farkasgazda feje felé, miközben baljával, amiben a pálca van, ilyen szóró mozdulatot végez a repülő tűk felett.*
- Argent Neut. *Mondja ki a varázsigét, és nagyon szeretné, ha sikerülne, bár az átváltoztatástanhoz nem ért annyira, csak úgy átlagoskásan. Persze meglöki az egészet egy kis telekinézissel is, mert a nagyobb erő kelen esetben nagyobb sebességet jelent, ami pedig nagyobb sebzést. És imádkozik, hogy minden összejöjjön. Persze, tudja ő, hogy nem fém cucc, és hogy nem lesz olyan, de talán elég...*

//Ezüstösítés: Bármilyen fém tárgyat képesek vagyunk ezüst felülettel bevonni. Nem lesz az egész anyag ezüstből, hiszen az egyrészt puha, másrészt nemesfém, csak vastag rétegben fogja a kívánt fémdarabot, fegyvert ezüst borítani. Remekül alkalmazható vérlények, vagy más olyan lények ellen, akiket az ezüst sebez. Nem fém tárgyakon is el lehet végezni a varázslatot, de nagyobb koncentrációt igényel, és a hatás sokkal elmaradottabb lesz, csak egy nagyon vékony, nem teljesen egységes réteget tudunk maximum létrehozni.//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:34 pm

* Na igen pont ebből akart kimaradni. A harcból. Mikor ketten i összeesnnek a fiú csak hátrébb húzodik. Elkezd remegni. Noha nem a félelemtől, hanem a sokktól. Igen. A szőke hajú fiú sokkos állapotba került. Nem is kicsit. Pálcáját szorítja, így az remegése közben nem esik ki a kezéből, de ha a szörny rátámadna, nem igen tudna védekezni. Igen többen sejtették mi a helyzet, de ekkora fordulatra még ők sem számítottak. Szemeiből lassan könnyek folynak. Megtört a jég. Felevenedik elötte apja holtteste az elmúlt hétről. Csak potyognak a könnyei megállíthatatlnaul.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:33 pm

[ Immár átalakult vérmesterként ]

* Megtörtént hát, amikor felfedheti valódi alakját és kibújhat ebből a nevetséges porhüvelyből. Amikor megtámadja ezt a Nikorina nevezetű embert, a vörös köd elönti agyát és csak a gyilkolásra koncentrál. Sikerül is szinte egy szúrással elintéznie a lányt, aki holtan esik össze, miközben ő egyre csak alakul és alakul át. Karmairól még mindig csöpög a vér és éles szemfogai közül előbújó nyelvével lenyalja a fiatal lány még forró vérét. Eléri hát végső formáját, amikor a diákok megpillanthatják borzalmas alakját. Messze a legmagasabb tündék felé tornyosul és sárgás szemeivel tébolyult módjára tekint körbe a megfélemült diákokon. A vér látványa természetesen csak tovább gőzöli, így azonnal újra támadásba lendül. *
- Ki lesz a következő? Gyertek csak picinyeim.. * Hörgi, majd a közelben álló Rosetta felé veti magát és csupán megharapni szeretné a lányt, ezzel is egy újabb vérfarkas ivadékot létrehozva. Vajon képes-e védekezni egy ilyen apró teremtmény egy ilyen hatalmas erővel szemben? Támadása közben félszemmel a diákokat és a tündéket figyeli, hogy van-e köztük olyan, amelyik képes lenne megtámadni. De vajon tudja-e bárki is, hogy egy vérmestert mivel lehetséges lepusztítani? *

Hozzászólások száma : 158 Kaszt : Üzenőláda :

*Hogy druida lenne? A természet gyermeke, de ennyi, mindig is valamivel forróbb fejű volt, mint azt elvárták volna tőle. Rosettára pillant futólag.* -Hacos, nem druida...harcos. *Szólal meg, majd a távozó tünde lány utána pillant, aztán pedig a mesterdalnok kezében lévő kardra, a halott fiúra, majd Nikorinát is elhagyja az élet, és Atanas...aki nem az, akinek hitték. Ökölbe szorul a keze, érezte, hogy aki ennyire lenézően beszél a fajtájáról, az nem lehet szimpla ember, szinte harag sütött a szavaiból, amivel a diákokat a mesterdalnok ellen akarta fordítani.* -Ha megbocsát. *Csak ennyit mondd futólag a férfinek, majd saját kardját átdobja Rosettának megőrzésre, most nem lenne ideje eltenni, és az ezüst pengét fogja a kezébe. Neki megy a vérlénynek, ez nem is kérdés.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

Egymás után több dolog is történik, szinte pillanatok alatt. Loirens egy ideig Atanas fejének szegezi a kardot, ám amikor elveszi, fura dolog történik, de erről később.
A mesterdalnok éppen válaszolna, amikor a naxeldires fiú bekiabálja a sztorit. A tünde lány villámgyorsan kikerüli az ezüstkardot, és egy ugrással ott terem, átharapva a fiú torkát, aki azonnal belehal a harapásba. A tünde lány immár teljes mértékben farkas, beszalad az erdőbe. Nikorina aki a tünde lányra nézett eddig, valami tompa szúrást érez a gyomrában, és odakapja a kezét. Fura, langyos melegséget érez. A háta mögött Atanas áll, arcán vadállatias mosoly, a keze helyén karmok. Bár valóban a tünde lány volt a vérfarkas, de ő eredetileg tünde volt, és csak megharapták, ám ezt egy nagyerejű vérfarkas tette, aki a diákokkal is tartott most Atanas alakjában. Nikorina még vért hörög fel, és térde rogyva összecsuklik. Még egy pillanatig visszanéz Rosettára, majd elszáll belőle az élet. Az Atanas alakjában lévő farkasgazda pedig szép lassan átalakul egy majdnem három méter magas szörnyeteggé, karmain még ott van Niko vére...*

Gerret Urian Redrods és Nikorina Grozda, kalandotok itt véget ér...

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:18 pm

*Mikor Loirens válaszol, kicsit bólint neki, majd amikor kardot von, akkor azonnal csitítani próbál.* - Én úgy tudtam, hogy a Druida ne legyen ilyen harcias, még akkor sem, ha valami sértőt hall. Nyugodj meg, kérlek, nem vagyunk egymás ellenségei. Nem kell a kard. *Mondja azonnal, a lány felé, és aggódva Atanas felé pislog, remélve, hogy nem veszi fel a kesztyűt, meg semmi. Olyan... Kérlek válaszolj neki, ha tudsz pislogással néz, majd a lány felé pillant. *
- Igen... Az iskolánkban rengeteg szép hangú ifjú van, biztosan szívesen indulnának a versenyben, habár tünde vérű ha jól tudom, csak egy van közöttünk, és a dalunk nem lehet olyan jó, mint azé, aki évtizedek óta gyakorolja. *Mondja a lány, megerősítve Loirens-t hisz valamit ki kell találniuk. Természetesen nem magára gondol, pedig nagyon ügyes énekes, van ám neki ének és zene is, iletve első évben volt 2. szintre felvéve, most meg fene tudja mennyi lenne, ha lenne, minden esetre valamelyest ért a zenéhez. De még sem jut eszébe az, hogy ő előre lépne, olyan címen, hogy szívesen énekel. Kizárt. Most még kizááárt. Így csak reménykedik, minimum, hogy időt húznak, és majd valami történik, és rájönnek mi is törétnik itt.*

Vendég

*Amikor visszaérnek a faluba, és a vezető át akarja adni a kardot a lányának, akkor sok dolog történik egyszerre. Az egyik az, hogy a kard ugye gazdát cserélne, de oda kerülne, ahova a fiú szerint nem szabadna. A másik pedig az, hogy nem csak az örökös kiléte kérdéses ahogy a többi tündét hallgatja, de még a csaj is visszakozik, eléggé rémültnek tűnő fejjel. Gerret agya bedurran, és nem bírja megállni, hogy hangosan meg ne szólaljon a lányra mutatva.* - Ő volt a gyilkos! De bezzeg nem számolt azzal, hogy azt kapja, amit nem is érinthetne! *ha kiderül, hogy tévedett, magyarázkodhatna tisztességesen, de szerinte akkor is ő volt. Kinyírt mindenkit, mert veszélyben érezte magát. Amíg a kard a fogadott apjánál volt, addig biztonságban tudhatta magát. De a karddal nem számolt, hogy neki adnák. Ő pedig nem érintheti, ha igaz amit a sárkány mondott! Márpedig miért hazudna?*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:11 pm

[Rosetta, többiek]

*Elviekben visszaérnek. Nikorina továbbra is Rosetta árnyékát játssza, bár amikor hallja a mesterdalnok szavait, meg látja, hogy a lány szabadkozik, nem akarja elfogadni a kardot, meg hallja a suttogásokat... Gradan idegesen felmordul, Nikorina is összébb vonja a szemöldökét.*
-Igazad volt, itt... tényleg nem stimmel valami. Most már biztos vagyok benne, hogy a lány... *Súgja Rosettának, de nem fejezi be, hanem kiegyenesedik, és szembefordul a mesterdalnokkal.*
-Elnézését kérem, de a barlangban mi nem találtunk semmilyen éjtündét, csak egy ezüstsárkányt. *Mondja tiszteletteljesen, majd a szemét a tünde lányra szegezi, aki most már számára is kezd gyanússá válni. Nem fogad el egy ezüst fegyvert... valóban vérfarkas lenne?*

Vendég

// Kari NJK, mennem kell. :S Köszi a mesét!^^//

Hozzászólások száma : 158 Kaszt : Üzenőláda :

[Atanas, Rosetta, Sepp]

*Rosetta nevét eltárolja a memoriájában szépen, majd ő is bemutatkozik.* -Loirens, szolgálatodra. A farkasok, ha elég fejlettek képesek lehetnek befolyásolni átváltozásukat, és ez esetben nincs szükségük sem éjszakára, sem másra. *Magyarázza a kobold lánynak újfent, majd Atanasra pillant, és tünde hallásával vélhetően nagyon is jól hallja, amit Seppnek mondd és kezd betelni nála a pohár. Rendben, hogy gyanú, de mégis csak az ő füle hallatára mond ilyesmit, amikor se bizonyítéka nincs, se semmi, csak a szimpla gyanú. Végül már nem bírja tovább és konkrétan kardot ránt, amit Atanasnak szegez.* -Ha van bizonyítékod, akkor beszélj fiú! *Szólal meg elég határozott hangon, nagyon nem úgy fest, mint egy afféle párbajra hívás. Konkrétan olyan ez neki, mint amikor valakinek a családját szidják a füle hallatára mindenféle konkrét bizonyíték nélkül, feltevésekre alapozva. Aztán a tündék szavaira figyel, és az összesúgásokra hegyezi a fülét, de nem fordítja el a fajét Atanas irányából. Végül leengedi a kardot, de eléggé szúrósan néz a fiúra.* -Talán mégis meg kellene tartani azt a versenyt jó uram, itt közöttünk is van néhány dalnok. *Ő maga is Allidonos, habár nem a dal mestere, és van pár allidonos, akik csak értenek valamelyest valamilyen hangszerhez.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 6:08 pm

*Ő maga ott álldogál, és hallgatja a választ. A lány születése után volt gubanc, és még előtte, régen... Viszont ő maga még mindig nem érti ezt az éjtündés dolgot, mert ugye a barlangban egy sárkány volt, és tudja ő, hogy a sárkányoknak van emberi alakjuk, de egy éjtünde sárkánynő? Nem tápos ez egy kicsit? Vagy egyáltalán van ilyen? Még nem olvasott hasonlót. És ha a sárkány lenne az éjtünde, miért segített volna nekik? Szóval továbbra sem érti, és ezért egyszerűen nem lehet a sárkány a bűnös. Egyszerűen nem. Szóval vagy a mesterdalnok, vagy a lánya, aki hoppá, nem is a lánya! Mert ugye az összesúgást hallja, de nem auror ő, hogy csak úgy összerakja a dolgokat a szinte semmiből. Közben ugye megérkeznek a többiek is, akikre csak egy futó pillantást vet, hiszen hallottak minden lényeges dolgot. Nem is akarja megkérdezni, hogy akkor most a lánya, vagy nem a lánya, mert nem az ő stílusa... Egyszerűen nem, hagyja inkább a többiekre.*