Tündék erdeje

Tanár Hozzászólások száma : 97 Kaszt :

First topic message reminder :

A szakkör helyszíne, egyenlőre csak egy tisztást látnak a diákok, és egy ösvényt, amelyen el lehet indulni, a többi pedig majd kialakul.

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 5:11 pm

*Csak odaérnek a barlanghoz, és amikor egy női hang kérdez tőlük, kicsit összevonja a szemöldökét. Valahogy nem erre számított... És a kérdésre sem nagyon, szóval eléggé meghökken, de végül egy kis fejrázással tisztítja ki agyát, és igyekszik válaszolni a kérdésre, anélkül, hogy bárkit is meggyanúsítana, és esetleg még információkhoz is juthatna.*
- Üdvözlet. A tünde énekmondók halálának ügyében nyomozunk. Esetleg tud valamit a dologról? *Nem is nagyon tudja, hogy miért épp magázza a sárga szempát, de mindegy, nem is lényeges. Azért készíti magát, hogy el tudjon ugrani a támadás elől, ha esetleg jönne, erre jó a telekinézis. De mégis, a bölcs hanghoz valahogy nem tudná hozzápárosítani a hirtelen támadó gyilkost...*

Hozzászólások száma : 158 Kaszt : Üzenőláda :

*Tündeként léptei csendesek, és neki nem nagyon kellenek ahhoz mágiák sem, hogy jól halljon, vagy jobban lásson, no meg egyébként se az a nagy mágus fajta. Egyébként is akkor kell védekezni, ha baj van, nem pedig már előre, mert akkor pedig lehet hogy épp csődöt mondd a mágia, vagy addigra szimplán megszűnik. Mindenesetre csendesen lépdel előre, miután elköszönt a tündéktől, és lassan el is érnek a barlanghoz.* -Nem úgy tűnik nekem, mintha ez egy tünde lakhelye lenne, ha mégis, akkor felettébb elkorcsosult fajta. *Jegyzi meg halkan, hogy aki netán a közelében áll, vagy ultra jó most a hallása hallhassa, de a bent lévő lény ne nagyon. A világító szempárra pillant, de innen jó eséllyel nem tudja belőni, hogy mi lehet, esetleg a druidaság adhat valami támpontot, hogy ha állatról van szó. Mivel Rosetta már kérdezett, így csendben marad, és ő már nem kérdez semmit, inkább csak figyel a környezetre.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 5:08 pm

* S lassan meg is érkeznek a barlang bejáratához. Tárai vállalták magukra a szerepet eddig a beszédfdekben, így a fiú ismét csak nem szólal meg. A háttéren marad. S alaposan végigszemléli a környéket, orvtámadástól tartva.*
//Bocsi a rövidért. Ismerős csengetett.//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 5:07 pm

*A koboldlány ugye előre szalad, illetve előre oson, így amikor megjelenika szempár, próbálja kiszűrni a látványt, hiszena szemét is élesítette. A többieknek int, csak hogy jelezze még a leghátsónak is, hogy van itt valaki, és az a valaki az, akihez jöttek.*
- A tündék között a dalnokokat megölte valaki, vagy valami. Úgy tudjuk, hogy neked lenne indítékod, mert megfenyegetted őket. Nem akarunk csatát, nem akarunk verekedni, ezért mondd el az igazat, vagy gyere velünk a Tündék falujába, megkötözve, hátha nem látjuk tisztán, hogy ki és mi vagy. *Mondja a lány, tisztán, érthetően, a pálcáját megszorítja a kezében, de egyértelműen védekező az állása, ezért is előzte meg a többieket, ezért is emelte fel a kezét. Nem, nem akar küzdeni, egyáltalán nem.*
- Kérlek, nyugodtan fogadd, hogy minket ide küldtek. És mondd el, ha valaki rád kenné az esetet... *Folytatja, mert nem tudja kiűzni a fejéből a cselszövés gondolatait.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A varázslatok sikerülnek természetesen. Rosetta jobban hallja a madarak csivitelését, mint eddig. De semmi gyanus látvány, vagy hang. A diákok elindulnak az ösvényen, nemsokára végigérnek mellette, ahol a sodrása már erősebbé válik. A barlang szinte hivogatóan tátong előttük. Azonban Loirens nem igazán úgy látja, hogy itt egy tünde élne, inkább valami más. Egy sárgán izzó szempár világít kifelé, amihez vélhetően egy hatalmas fej tartozik.* Mit akartok? *fura módon a hang, bársonyos, és bölcs, fura módon női.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 5:04 pm

*Miközben mennek, hallja Maros válaszát, arra elmosolyodik, és aztán Emily is felel neki. Még mindig mosolyog.*Ez remek.*mondja, és szinte már vigyorog. Hallgatja a tündéket, és figyel. Meglátja Chleot is, gondolja, hogy neki is odamegy köszönni. Oda is megy Chleohoz.* Szia! Mi újság van veled?*mosolyog a lányra. Várja a lány válaszát, és közben. Nagyon figyelmesen, és mosolyogva hallgatja a tündéket.*

Vendég

//Elnézést, mennem kell, vegyétek úgy, hogy lemaradt a kari, ha tudok, visszajövök. //

Vendég

// Folyton elmegy a netem, ne haragudjatok, de én ezt agy nem tudom csinálni Sad

Ne haragudj Kaen! Pedig most hugi sincs, és tudtam volna lenni Sad

Nagyon sajnálom!
Kb négyszer kell úja írnom a reagot, meg hasonlók. De amennyire tudom, végig követem az egészet, csak nem írok, mint játékos, így ti is gyorsabban haladtok.//

Vendég

*Hurrá. A tündék szavait megértve sem jut jobb következtetésre, mint hogy neki bizony nagyon nem tetszik ez az egész. Egy adag taknyost beküldeni egy olyan lény barlangjába, aki egymaga kinyírt egy csomó ébren lévő, és nem kevésbé aktív tünde férfit, számukra kész öngyilkosság. De ha már idáig eljött, nem hátrálhat, ha vissza is akar jutni. Fintorog egyet, és a lelkes tündenő szemeibe nézve figyel. Ha pedig indul a csapat, megy utánuk, és kicsit mögöttük is. Karent pedig mivel eddig a háta mögött volt, nem vehette észre, de most kiszúrja. Szép csaj, szép látvány. De most nem lehet gyönyörködni.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:54 pm

- Áh, ez érdekes... * Mondja, miszerint nem minden dalnok szagolja alulról az ibolyát, hiszen a mesterdalnok itt van és a lánya is. Csak ő végül nem is indult... És ha azért, mert tudott valamiről? De végülis egy tündéről van szó, akik becsületesek, tisztelik az életet... Szóval csak nem ölnék meg a többi mesemondót, hogy továbbra is mesterdalnok maradjon. Kell neki pár másodperc, hogy el tudja hessegetni az ilyen fajta gondolatait. Majd csak a patak felé néz, és félredönti fejét, miközben elgondolkodik, és végül kiegyenesedik, és egy fejcsóválás után elindul a patak irányába. Varázsolni készül, hogy megvédje magát, de végülis nem tudja, hogy mi ellen kéne a védelem, így egyenlőre elveti az ötletet. Szóval csak egyenesen a part felé tart, persze a tündéktől azért elköszön, és keresi is a telekinézis, meg a vízmágia erejét magában, hogyha kell, használhassa.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:54 pm

[Maros, Lola, Karen]

*Feszült figyelemmel hallgatja a tündéket, majd természetesen Milenat is vidáman üdvözli.* - Szia Mil, hogy vagy? *Ezután Lola is hozzájuk csapódik, neki is többé-kevésbé vidáman köszön, majd Karen felé fordul.* - Szia, Karen! Rég láttalak... minden rendben? *Kérdezi a lányt, majd a kis patakocskát kezdi el figyeli.* - Nekem nincs bajom a vízzel... elvégre vízmágus vagyok... Szóval szerintem mehetünk, nem? *Kérdezi Marost és Lolát, közben Milena már eltánt mellőlük. Választ nem várva el is indul a patakocska folyása mentén, de pálcáját ott szorítja a kezében, ha ne adj' isten, szüksége lenne rá, ne kelljen kutatni utána.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:52 pm

//Bocsi, de a gépem fagyadozik össze-vissza, és eddig már kétszer ment kárba a megkezdett hsz. >< Megpróbálok neki valamit csinálni, de kétlem, hogy rendbejönni. Szerintem új windows kell rá, vagy passz. Mindenesetre köszi a szakkört, idáig tetszett! ^^ [Bocsi, hogy minden meséről elhúzok a közepén, de mindig közbejön valami. >< Remélem következőkor nem fog.] És tőled is bocs, Chleo. : S//

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:52 pm

* Nos, Ő eddig csupán néma szemtanuként figyelte az eseményeket és némán gyalogolt a többiekkel. Egyszerű fekete talárt visel, lábán csizmaszerű lábbelit, arcán a szokásostól eltérően valamiféle öröm látható. Talán az elmúlt napokban történt valami nagy dolog a fiúval, talán csak egyszerűen a tudat, hogy beléphetnek egy igazi tünde faluba, mindenesetre furcsa az ifjú naxeldires viselkedése. Figyelmesen hallgatja a tanerőt és a tünde nyelv túlvilági, misztikus csengését, melyet legnagyobb sajnálatára nem képes megérteni. Az egész történetet nem igazán érti, ahogyan azt sem mit is kéne most csinálniuk, de a fák, a kunyhók és a természet közelsége mindenért kárpótolja. Természetesen művelt gyerek ő, hallott már a moiráról, amit csak a tiszta szívű emberek képesek elénekelni, akikben cseppnyi gonoszság sincsen. *
~ Vajon én eltudnám? ~ * Jut eszébe, majd gyorsan el is hessegeti a gondolatot, valami nagyon mély jelképes szakadékba dobva az egészet. Majd egy gondolat jut rögötn az eszébe, Laura szavait hallva. *
- Ha tündéket képes volt megölni, akkor én nem biztos, hogy piszkálnám. Szép dolog a halál, de talán nem ma délután kéne kipróbálni.. * Jegyzi meg egészen halkan csak úgy magának. Majd egy újabb kérdés jut eszébe halván az iméntieket és tudva, hogy most őt is meg fogják érteni. Megvárja amíg szót kap és a mesterdalnokhoz szegezi kérdését. *
- Jól hallottam, hogy a moirát csak az igazán tiszta szívű emberek képesek elénekelni? * Kérdez reménykedve, hogy választ kap erre az igen fontos kérdésre. Ha már a többiek is kaptak válaszokat. *

// Bocsánat, de most értem haza. Fenevad nyomában. Very Happy

//

Hozzászólások száma : 158 Kaszt : Üzenőláda :

*A heves fiatal tünde lány érzéseit tökéletesen megérti, ő is hasonló okokból ment anno abba a régi csatába, hova nem szabadott volna. Nem tudta tétlenül nézni, hogy népének tagjai időnként el-, elhullanak, mert az éjtündék feltörnek a felszín alól és ritkítják őket. Valahogy sejti, hogy ha tehetné Merissiel is velük tartana, de vélhetően az apja nem engedi. Azért biccent neki egy félmosollyal, majd újra a férfire pillant, hallgatva szavait, amit immár mindenki ért a mágiának hála. A furcsa néven, amivel illetik picit ugyan meglepődik, hiszen nem tudott róla, hogy bárki is tud tündenevéről, főleg ilyen távol a hazájától. Mosollyal hajol meg a férfi felé, afféle köszönömképpen, majd a kis patakra pillant.* -Nekem öröm, hogy nemes népeteknek segíthetek. *Biccent még a tündének, majd a többi diákra pillant. A kétkedők nem érdeklik, mások szemében pedig félelmet lát, amire csak aprót sóhajt. Végülis érhető, hogy féltik rövidke életüket, nem ítéli el őket e miatt. Aztán kezét finoman beleérinti a vízbe leguggolva a patak mellé, majd felkel a földről.* -Szinte mérgezi a környezetét, érezni. *Szólal meg csendben a druida lány, majd eltekint a távolba, és ha a többiek is így cselekednek, akkor útnak indul.*

Vendég

[Senilla]

*Jól van, akkor nem rángatja. Amúgy sem a fizikai behatások híve. Na, de szépen fogalmazok. Mindegy. Szóval nem rángatja az allist, majd ugye megérkeznek a tisztásra. Mégsem megy előre, megvárja a tanárnőt meg a többieket. Az erőburkot azért próbálja fenntartani végig. Senilla állítására, miszerint ő félvéla, csak kissé felemeli a hangját.* - Tulajdonképpen én véla vagyok. *Pedig nem ,csak éppen fogalma sincs róla. Sebaj. Indulnak ugye tovább, miután már megértik a tünde beszédét. Rosettának csak msot integet, de egyébként nem megy oda hozzá.*

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:50 pm

*Végighallgatja a lányt, aki hozzászól, kis bólintással jelzi a köszönetét, hogy válaszolt neki. Mikor az öreg pacák szólal meg, arra kapja a fejét, mindent végig hallgat, figyelmesen. Gyanakvó mostanában, na, de azért csak még is durva, ami a fejében fordul meg. Az egyetlen, aki túlélte, az az aki visszalépett, és annak a szerette. Azonnal gyanakodna a lányra, hogyha lenne rá ideje, de menni kéne, falut menteni. *
- Cleia Appareo. Cleia Clangor. *Ejti ki a száján, majd elindul a többiek után, egy kis intéssel elköszönve a tündéktől, főleg a lánytól, és ettől a főfőfőmesemondótól. A fejében akkor is a tünde lány esete motoszkál a visszalépéssel. Lehet valami szeretője a gyilkos, aki szólt, hogy lépjen vissza és megkímélte az apja életét vagy... Áhh, elméletek. Inkább hagyja, és halad, lopakodó lábbelijével, éles látással, éles hallással, ha lehet, akkor nagyjából előre lépve. Ja és ügyel a csapdákra, ugyanis még csapdakereséshez is ért a drága.Mikor Nikorina megszólal felé pillant.*
- Menjünk, de mögöttem gyere. *Mondja, hiszen azért ő könnyebben lesz feltünés mentes.*

// -Látásunkat manipuláló ige: Cleia Appareo
-Hallásunkat manipuláló ige: Cleia Clangor

Látás esetén, a port, vizet, szelet, ködöt,sötétséget vagy bármilyen természet adta akadályt mint például a homokvihar, ami látásunkat hátráltathatja leküzdhető az ige segítségével. Evvel nagy előnyhöz juttatva a a varázslót hiszen jó ideig teljesen tisztán lát bármilyen akadály is hátráltassa. Viszont vigyázat! Aki a látását manipuláló varázslatot használja az erős fényre érzékeny lesz. Kis idei vakulást is eredményezhet ha hirtelen néz ilyen állapotban erősebb fénybe.

Hallásunkat manipuláló varázsige segítségével képesek vagyunk feljavítani, fel erősíteni a hallásunkat így az eredetileg távolban hallatszó hangokat képesek vagyunk tisztán érthetően kivenni. Ez sokban segíthet például, ha ki akarunk hallgatni valakit biztonságos távolságból, de ennek segítségével a közelgő vész is hamarabb a fülünkbe jut mint egy olyan embernek aki nem használná a varázslatot. Viszont itt is vigyázni kell. Ha ilyenkor a k //

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:49 pm

* Mint mondtam a szőke hajú fiú benne van a csetepatéban, de nem lesz elől. Középtájon indul el a halk sodrású és csillogó vízű patak mellet. Útközben leveszi válltáskáját, s kivesz belőle egy szendvicset. Csendben majszolni kezdi. A városban lévő varázslat nagyon tettszett neki. Hiszen így megértették a tündéket és ugyanez fordítva is igaz volt. Bár valószínüleg ez csak erre a pár órára tart míg itt vannak. Lassa követi társait. Egészen a barlang bejáratáig akár, ha csak a KM nem szól bele a dolgokba.

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:48 pm

[Rosetta]

*Nikorina végig itt volt, bár eléggé csendesen, visszahúzódóan, valahol a sor vége felé, Gradannal együtt. Szépen végighallgatja, mi történt, bár nem igazán tetszik neki a dolog... Tünde bárdokat gyilkolni? Nem éppen szép dolog. Sőt, szerinte tündéket gyilkolni sem. Az meg nem nagyon tetszik neki, hogy el kéne menniük a feltételezett gyilkoshoz, egy mélységi tündéhez. Kiszúrja Rosettát, amint a kobold lány a tanárnőtől kérdez, és halk bocsánatkérésekkel előrébb furakodik, hogy a barátnője mellett lehessen. Barátnője kérdését már hallja, egyenlőre megáll mellette, csak annyival jelzi a jelenlétét, hogy óvatosan megérinti a kobold vállát, de nem akar köszönéssel zavarni. Kíváncsian várja a választ, némileg idegesen néz körül, de mostanság nem csoda ez tőle, kissé paranoiás lett. És lőn, értik a tündék beszédét. Kíváncsian hallgatja előbb az egyik fekete hajú tündelány, majd a főnök szavait, idegesen, nyugtalanul nyel egyet, mert ez neki nagyon nem tetszik.*
-Kövessük...? *Eléggé halk kérdés, véltlenül csúszott csak ki a száján, pedig jól tudja, hogy nem kéne erre pazarolniuk az időt. Ha elindulnak, akkor természetesen ő is megy, Rosetta mellett maradva.*

//Bocsi a késésért o.O//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A tündék vezetője csinál egy misztikus mozdulatot, majd megfordul a tengelye körül, így már értik egymás szavait. Rosetta kérdésre egy fiatal, fekete hajú tünde leány válaszol, igen szenvedélyesen.* Merissiel vagyok. És igen koboldok lánya, a mélységi renegát már többször felkereste falunkat, hogy távozzunk, különben... *Elhallgat* De úgy tűnik, hogy hagyományaink ünnepe alatt váltotta be a fenyegetését, mikor a dalnokok elvonulnak, és mindenki áhitattal vár. Ilyenkor még az őreink sem éberek, meg sem fordult a fejünkben, hogy támadás érhet. *Az öreg elmosolyodik* Csitt most lányom, a bátor ifjak talán segíthetnek, te pedig várj türelemmel jöttükre. *Kathrinát éppen hellyel kínálják, ő itt marad védeni a falut a mágiájával. Tennir mosolyogva tekint Loirens-re, és ő is meghajol.* Így nyugodt a szívünk, hogy te is a küldöttséggel tartasz aranyhajú Rensiana. *Nos igen, valószínűleg már hallottak a lányról, és afféle tünde névvel illetik.* A mélységi egy sötét bőrű fatty, aki a zúgó patak melletti barlangüregekben tanyázik. Még sosem támadott ránk, mindezidáig. Ha követitek itt a vizet, akkor meglelitek a fészkét. *mutat az ujjával egy kis sodrású patakocskára a falu mellett. Aztán Laura kérdésre megrázza a fejét.* Nos, nem. Én vagyok a mesterdalnok, és bátor leányomat is megkímélték fura módon, de ő még szinte az elején bejelentette, hogy nem kíván indulni a moira versenyén.

Hozzászólások száma : 158 Kaszt : Üzenőláda :

//Maros: Ha már diákképviselő vagy, kérlek a jeleket használd jól. A beszéd végére NEM tetszünk gondolatjelet. Sokan csinálták már, nem tudom honnan veszik, mert ilyen sehol nem található meg a főoldalon a szerepjáték szabályokban.//

Vendég

* A várt érzés és már ott is találják magukat a Tündék erdejében. Kicsit hasogat a feje, soha sem szerette túlságosan az eféle közlekedést, de nem vészes. Kicsit megmaszírozza halántékát, majd ő is követi a tanerőt és elindul az ösvényen. Miközben mennek, nézelődik vagy épp azon mereng, hogy mi történhetett, hogy a tündék pont az ő segítségükre szorulnak. Közben ahogy egyre többet haladnak körbenéz a társaságon és szürke most élénken csillogó szemei megakadnak egy fekete loboncon. Pillantásával épp, hogy végigméri a fiút, már el is fordítja tekintetét. A szíve talán kicsivel gyorsabban kezdett verni, de ezt csak ráfogja arra, hogy már kb. fél órája mennek. Végül megközelítik a tünde falut, mely igen érdekes látvány a fákra "építet" folyosókkal és egyéb dolgokkal. A tündék nagyrésze a tisztáson gyűlt össze. Karen tekintete elidőzött a kicsiny lényeken, amik főleg nőkből álltak. A barna hajú lány összeszűkült szemekkel hallgatja a tünde férfit és őszintén, nem igazán tetszik neki amit hall. Támadások... már megint. *~Kiváncsi leszek, hogy mikor fogok egyszer résztvenne egy normális, nyugodt szakkörön.~* Gondolja magában szarkasztikusan, majd jobban belegondol és rájön, hogy valószínüleg ezen a nyáron ilyen nem lesz. *~Remek! Ezek után örülhetek, hogy ha élve megúszom a nyarat!~* Kicsit mérgelődik, de nagyon nem veszi a szívére a történteket. Már kezdi megszokni, hogy itt mindig van valami gubanc. Mikor a férfi száát az utolsó mondat is elhagyja, csak elhúzza száját. Nem valószínű, hogy a győgynövény gyűjtéssel előrébb haladnak bármivel is.*

Vendég

[Emily és a lányok, akik még hozzá csapódnak]

- Még nem voltam, tudod, nem rég kerültem a suliba. -*Rávigyorog a lányra, ezután indulnak meg az ösvényen, ami igen hosszú, és nagyjából fél órán keresztül sétálnak. * - Sziasztok *Köszön az Emilyt ölelő lányoknak, kicsit hátrébb is húzódik, nem akarja zavarni a csajos társalgást.Tekintetével folyamatosan a környezetét figyeli, tetszik neki az egész, aztán fél óra múlva megállnak a tündék lakhelyén, a fiú pedig kíváncsian hallgatja az eseményeket. Vagyis, először nem igen köti le a figyelmét a szakkör, ezért unalmában, na meg szórakozásból egyik ujjával Emily oldalát bökdösi, de mikor szóba jön a halál, felkapja a fejét és kíváncsian figyel.* - Húha, ez aztán a jó szakkör. -*Elvigyorodik, ő igen izgalmasnak tartja a feladatot. Ekkor fut melléjjük Lola.*- Szia! Nem zavarsz.

Vendég

*Rose kicsit késve, de még beér a szakkörre, és éppen látja, ahogy a többiek elindulnak. Utánuk rohan, és nemsokára be is éri őket, de egyenlőre még nem tiszta, hogy mi is lesz a feladatuk, ezért vár, és csendben lépked a többiekkel együtt.*

//Bocsi, hogy ide ilyen későn írok. Valahogy elsiklott a tekintetem az udvaron lévő erre vonatkozó részről :S //

Tárgy: Re: Tündék erdeje Szer. Aug. 11, 2010 4:38 pm

*Lola fut az udvarra, majd ott körülnéz. Még látja a nagy tömeget, siet, hogy utolérje. Mikor odaér körülnéz. Meglát két ismerőst is, odasiet Emilyhez, és Maroshoz.*
- Ó, sziasztok!* köszön mindekettejüknek. Tartja a tempót a tömeggel. Megy mellettük.* Nem baj, ha mellettetek jövök?*kérdezi, és eszébe jut a múltkori beszélgetésük.* Ígérem, hogy nem szólok bele kettőtök ügyébe..*mosolyog Emilyre, majd Marosra, miközben várja a válaszukat.*

Vendég

Elindulnak a kacskaringós ösvényen, ami nem kicsit untatja a fiút. Gazban mászkálni bárhol lehet. Még a suliban is, mármint körülötte a zöldségekben, a temetőtől a mocsárig, meg vissza. De ez az erdő szebb. Zsong az élettől, tele van a levegő mindenféle illattal, és a fények is szépek. De akkor is csak zöldség. Jegyzi meg magában csalódottan, majd az ösvény kiszélesedve elér a tündék falujáig, és beleszaladnak a jóba. Gyilkosság. meg hogy hajtsák fel tettest, és kérjék számon. Kérjék számon??? Azt meg hogy? És pont néhány diák, akik annyit sem érnek mint egy alvó erdei tünde. El is határozza fejingatva, hogy a háttérben marad. Szépen lassan körbe sétálva és nézelődve a csapatot, mármint a diáktársait, igyekszik bekerülni a háttér csapatba. Kiszúr egy Allidonos srácot téglaszín felsőben, aki úgy áll, mint valami márványszobor. El is dönti, hogy ő lesz az embere, valahogy rí róla, hogy kerülni akarja a csatákat. Jobb gyávának lenni, mint holtnak, Gerret így gondolja. és hogy így jobban jár. De akik ismerik tudják, hogy a fekete hajú srác minden, csak nem gyáva.*