Dorneran Múzeum

Tanár Hozzászólások száma : 81 Kaszt : Üzenőláda :

First topic message reminder :

*A diákok egy hatalmas épület előtt térnek magukhoz, azaz löki ki magából őket a gömb. A múzeum nyitott kapukkal várja őket, egy őrt látnak, de nem mennek be- se ki emberek jelenleg. Az épület maga egy szürkésebb kopottas monstrum, szépen faragott boltívekkel, láthatóan régi darabról van szó.* -Nos hát, akkor irány utánam csak bátran ügyesen! Nézzünk körül odabent! Sok jót hallottam már az itteni különleges kiállított tárgyakról, történelmi ereklyékről. *Invitálja maga után a gyerkőcöket.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Trófeák terme]
*Tyline bátorságát siker koronázza, ugyanis amint rálép a ragacsos lépcsőre azonnal megcsúszik...majd magához tér a terem bejáratánál. Mögötte szivárvány függönyből permet száll alá, ahol pedig előzőleg a kehely volt egy bíbor vörös legyezőt talál, amin tigris mintázat van.*

[Árnyak kápolnája]
*Amikor David kiveszi a katanát egyszerre magához tér ő és Brenda is a földön fekve a teremben. Ugyanúgy néz ki minden, mint előzőleg, de az már biztos, hogy ami történ álom volt. Katana sehol sincs, ellenben egy legyező hever ugyanott leopárd mintával, ahol a katana volt egy pulpituson. A hátuk mögött a bejáratnál színes szivárványfüggöny van, apró permetek zúgnak alá. Odakint egy alak körvonala látszik, és egy legyező feje bújik be a vízpermeten át.*

[Szivárvány kupola]
*A finite egyszerűen nem működik, de arra pillantva a többiek is látják a furcsaságot. Ethant elkerüli a szúrás, mert Liliya elé ugrik. Alvery tér magához először, amikor ugye megissza az italt, és azonnal észre is veszi, ahogy Liliya karján elindul a vérzés, de a lány a fájdalommal együtt magához tér. Mögöttük a bejáratnál szivárvány függöny húzódik, odakint mintha Ethant látnák. Liliya sebe elég erőteljes, minimum felüvölt fájdalmában és Alvery is látja a kezén a vágást.*

//És, ami azóta történt Ethannal, amióta megitta az italt:

Mesélő:
*Amikor Ethan felhajtja az italt egyszerre magához tér ugyanabban a teremben ahol voltak. A bejárat felé pillantva láthatja, hogy valamiféle szivárvány színű permetfüggönyön jöttek át, ami kintről nem látszott. A bejárat után pár centire, ahonnan most ő is feltápászkodhat Alvery és Liliya fekszik a földön kábán.*

Ethan:
*És felébred. Elég furcsa érzés, hiszen eddig sem aludt, de mégis elsötétül egy pillanatra a világ, és mikor kinyitja a szemeit, a földön fekszik. Feltápászkodik, és körülnéz. Liliya és Alvery mellette fekszenek a földön, méghozzá eszméletlenül, és valami furcsa szivárványfüggöny van az ajtónál, amit nem láttak mikor bejöttek. Felvonja a szemöldökét, majd mielőtt a lányokat kezdené keltegetni körülnéz, hogy a függönyön kívül minden ugyanúgy van-e, mint a "másik" teremben. Különbségeket keres, mondhatni, és azt is megnézi, hogy ha ki akarna menni, ki tudná-e kerülni a szivárványfüggönyt, vagy mindenképpen át kell rajta sétálnia. Ha semmi érdekeset nem talál, letérdel Alvery mellé és megrázza a vállát.*

Mesélő:
*Az itteni teremben minden ugyanúgy van, mint a másikban volt, egy különbséget fedez fel, mégpedig, hogy a terem végében akad egy ódon legyező, ilyen japán jellegű darab. Szép mintás, daruk állnak rajta ketten, egymásnak dőlve. A szivárványfüggönyhöz ahogy közelít, az szépen széthúzódik, tehát kifelé simán utat enged. Alvery nem reagál a rázásra.*

Ethan:
*Mikor a lány abszolút semmit nem reagál, elmereng, vajon a másik "világban" reagált-e... De ezt úgysem tudja meg, szóval felveszi a legyezőt. Találomra legyezget vele, hajtja a levegőt, hátha történik valami, majd ha semmi, akkor kisétál a függönyön, és arrafelé indul, ahol a tanárnőt hagyták. Egyelőre még nem az a célja, hogy beszámoljon neki a dologról, bár persze ha megtalálja, úgyis szól neki... de még abban sem biztos, hogy a tanárnő ott van egyáltalán. Szóval megy és megnézi, a legyezővel a kezében, nem nagyon szándékozik letenni. Sőt, tovább legyezget vele még kiérve is.*

Mesélő:
*Ethan mikor áll fel Alvery mellől, láthatja, amint a leányzó kezén egyszer csak kiserken egy kis vágás helyén a vér, és lassan csordogálni kezd. A legyezőt könnyedén magához veszi, de a legyezgetés hatására sem történik semmi. A függönyön kilépve odakint semmit sem talál, ellenben látja, hogy a többi bejárat előtt is hasonló szivárványfüggöny van.*

Ethan:
*Felvonja a szemöldökét, mikor Alvery vére kiserken.* - Mi a francot csinálsz te odaát? *Kérdezi a lánytól, tudva, hogy az úgyse hallja. Aztán szépen legyezget, de nem történik semmi. Na mindegy, azért nem adja fel, legyezget, és megnézi, hogy a tanárnő a helyén van-e... Ha pedig nincs, akkor a következő teremhez lép, az Árnyak kápolnájához. Most már látja a szivárványfüggönyt, mégsem biztos benne, hogy ha átmegy rajta, a valóságban marad, így ha az nem nyílik szét ugyanúgy mint kifele jövet, akkor igyekszik a legyezővel valahogy szétválasztani, szóval a legyezőt beledugni a függönybe. Valamire csak jó. Ha ez sikerül, vagy a függöny magától szétnyílik, akkor belép, és körülnéz amott is.*

Mesélő:
*Ethan nem tud bejutni, a legyező nem hat, ellenben kiáltást hall a Szivárvány kupola felől.*

Vendég

[Árnyak kápolnája]

*A katanát kezdi vizsgálgatni amikor kinyítja a ládát szép gyönyörű munka és japán motívumokkal van díszitve. Csak bólint David kérdésére de a lány fogja és automatikusan kiveszi és vizsgálgatni kezdi, csak furcsálja miért pont ládába van el helyezve. Habár értékes darab ne vesszen el erre a lány is magától rájött.* - Hmm..*Fiú szemeibe pillant csillogó tekintetet majdnem mindent elárul.* - Te tudsz japánul?*Az a kérdés vajon mi van a katanára írva vagy a díszités jelét.. Brenda a nyelvekben nem béna örül, hogy az anyanyelvét tudja meg még egy két külföldi nyelvet, pont a japánhoz nem ért meg a jelekhez.* -Nem lesz gond szerintem nyugi.*Mondja a fiúnak a katanára nézve.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 4:48 pm

[Árnyak kápolnája]

*Sikerül belecsúsztatnia a zárba a kulcsot, és ha ez nem lenne elég, még nyitja is a ládát. Kitárul előttük a cucc - user nem akar szóismétlést - és egy gyönyörű katanát lelnek benne. Nem titok, hogy Robert bizony harcos-típus, és az sem titok, hogy az ilyen fegyverekhez ért a legjobban... Micsoda véletlen! Egy pillanatig csodálja a fegyvert, nem nyúl érte, majd eltűnődik, és Brendára pillant, vörös szemei kíváncsiságról árulkodnak.* - Na, mi legyen? Kivegyem? Nem tudom, jól járunk-e vele... *Jelenti ki, de nem várja meg a választ. Összedörzsöli a két tenyerét, és végül a katanáért nyúl, óvatosan, remélve, hogy nem lesz Indiana Jones-effektusú vége a sztorinak.*

Vendég

[Szivárvány kupola]

*Nem talál semmit. Csúcs. Kifogyott az ötletekből! Ez csak egy szép terem. Mi a fenének jöttek akkor ide? Nagyon poénos, komolyan. A színek viszont helyet cseréltek. Hm. Kipróbálja mégegyszer, ott is ez történik. Talán mégis van itt valami mágia. De lehet, hogy semmi ártó szándék nincs benne, csak... szép.* - Én nem találtam semmit. A fények követik az üvegeket, de semmi több. *Von vállat, a másik kettő ügyködését figyelve. Ethan szavaira elindul a fiú felé, mostmár erősebben fogja a pálcáját, hogy ha történik valami, tudjon reagálni azonnal. Közbe nem szól, hadd csinálja csak. Ő hátulról fedez. Aztán Alvery... Nos, egy tőrrel igyekszik leszúrni Ethant. Lil pedig mindenféle gondolkozás nélkül beugrik a fiú elé. Hülye, önfeláldozó jellem... Jó, jó, gondolkodni nem volt ideje, ez tűnt a legjobb megoldásnak, sőt, az egyetlen megoldásnak. Minden olyan gyorsan történt... Aztán majd kiderül, hogy Alvery őt is leszúrta-e. Meg hogy mennyit fog neki ártani a dolog.*

Vendég

[Trófeák terme]
*A kattogás abbamarad. Tyline már elveszítette a fonalat. Amíg rajta volt a kövön kattogott, mikor lelépett megszűnt. Ki érti ezt? A kehely tartóoszlopa süllyedni kezd. Tyline megszaporázza a lépteit végül már futni kezd. Reméli hogy sikerül elkapnia a kelyhet. Ha nem az sem zavarja különösebben a lányt. Ő megpróbálta... Lépcső, lépcső és arany színű fény. Bíbor és arany, ha az ébenfeketét nem számolja a lány. Töri a fejét, nagyon agyal azon hogyan juthatna le a lépcsőn. Egyetlen használható varázsige sem jut eszébe a Belsirionos lánynak, így ismét visszatér a próba-szerencse alapú dologhoz. Megindul lefelé, és igyekszik kapaszkodni abba, amibe csak tud.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 4:42 pm

[szivárvány kupola]

*Egyre jobban ráncolja a homlokát, és még mindig nem érti. Ennyire nehezen működnének most az agytekervényei. Bizonytalanul vállat von, és felhörpint ő is egy pohárral a "málnaszörpből". Aztán mivel a vágás nem ejtett rajta sebet, bólint.* Sejtettem. Ez valami halálvákum, csak a halállal lehet innen kijutni. Rögtön kiderül. Na aggódj Ethan, ha én nem vérzek, akkor ezzel csak segítek neked. *Bólogat, és nemes egyszerűséggel felnyársalja az áldozótőrével a naxeldires fiúcskát. Aztán megvizsgálja a helyet, amit Ethan mutatott neki. Ha a fiú netán belehalt volna a szúrásba, akkor még hasznát vehetik az általa talált információnak.*

Vendég

[Szivárvány kupola]

- Na, azért ennyire ne komolykodjunk, ez csak egy múzeum. *Felvonja a szemöldökét a lány szavaira, de figyeli, ahogy megvágja a kezét, és láthatóan érzékelni próbálja a dolgokat. Ő ilyesmit nem tud, őt szokták érzékelni és nem fordítva, ilyen ez a démonvér... Szóval türelmesen vár, mit talál a lány, és addig ő körbejár, kutatgat, elvan. Ahhoz pedig hozzá van szokva, hogy a pillanatnyi dolgokra reagáljon. Észreveszi az apró vibrálást.* - Itt mintha lenne valami. *Mondja hangosan a terem végében, és ott letérdel. Megkopogtatja kicsit a földet, aztán mágiasemlegesítéssel próbálkozik, úgy határozva, hogy ideje mágiát használni.* - Finite Incantatem!

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Trófeák terme]
*Tyline, amint felemeli a lábát a kőről, abbamarad a kattogás, majd a kehely tartóoszlopa szép lassan süllyedni kezd. Éppen eléri abban az esetben, ha futásra vált át. A kehely nem túl nehéz abban az esetben, ha elkapja, mielőtt eltűnik odalent, ellenben így már feltárul egy lépcső, ami konkrétan lefelé vezet. Odalentről aranyfények szűrődnek kifelé, ám a lépcső láthatóan rémesen síkos, valamiféle folyadék lehet rajta.*

[Árnyak kápolnája]
*David, amikor az egyik díszes kulcsot tolja be a zárba, el tudja fordítani és sikerül is neki a dolog. Kattan a zár, majd feltárul a láda. Egy katana rejtőzik benne, remekül megmunkált darab, japán írással díszítve. Biztosan látszik rajta, hogy értékes, különleges darabról van szó.*

[Szivárvány kupola]
*Ethan nem talál semmi különösebbet, bár a terem végében ahogy közeledik mintha egy pillanatra megvibrálna a levegő. De csak egy pillanatra. Alvery nem érzékel semmit, mintha nem is működne a képessége, az ujján pedig egyszerűen nem serken ki a vér. A vágás tehát nem hatásos, mintha nem lenne igazi? Ellenben egyszer csak furcsa érzése lesz, két kéz érintését érzi a két vállán, és egy pillanatra meg is szédül. A fények követik az üvegeket, amikor Lil megcseréli őket, de amúgy nem lát rajtuk semmi különöset. Többségük kicsit áttetsző, mintha kb. málnaszörp jellegűek lennének, semmi több.*

Vendég

[Szivárvány kupola]

- Oké. Kezdem azt hinni, hogy tényleg csak egy egyszerű múzeum. Nem lehet, hogy kicsit paranoiásak vagyunk? *Sóhajt, de azért ő is körbejár. A deja vu érzést nem tudja hova tenni, hiszen itt még nem járt, hát nem is törődik vele. Ő az üvegeket vizsgálgatja meg, megemeli őket, majd visszarakja, megszaglássza őket, beledugja a pálcáját, sorban, végig az összesnél. Megnézi, mi van alattuk, satöbbi satöbbi. Valószínűleg neki is feltűnik a fények és a folyadékok közti összefüggés. Egy hirtelen ötlettől vezérelve fog két üveget, és megcseréli őket, figyelve, hogy megváltozik-e ettől a rájuk vetülő fény.*

Vendég

[Árnyak kápolnája]

*Hogy Robetről mit gondol igazából, belül zavarban van és jól el tudja rejteni ezt. Hogy naiva lenne? Talán az, de úgy érzi változott ebben kapcsolatban. Hogy átkarolta a lány is belekapaszkodott a fiúba mikor ugye közelebb lépett hozzá.* ~Rég éreztem ilyen érzést....~*Gyakorlatilag már hiányzik az az érzés neki amit otthon érez mikor barátja közelében van.. ha egyáltalán még tudja barátjának nevezni de inkább csak jó bátyj Chase ő neki, és Karennek is ecsetelte ezeket a dolgokat és lehet a lánynak van igaza. A valóságba vissza térve, arra lesz figyelmes hogy a kulcsot megtámadják a két diákot. Brenda, még közelebb bújik Roberthez gyakorlatilag a mellkasához hajtja a fejét.* - Na gyönyörű..*Kulcsok támadása számított ő is, de nem várta.* - Várj, nekem van egy tippem melyik lehet a kulcs..*Elengedi pár percre a fiút mikor vége van a földindulásnak.. Lehet, hogy próbálgatja Rob melyik nyílik, de Brenda automatikusan felkapja a régi ódon kulcsot és azt próbálja meg ha a fiú hagyja.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 4:26 pm

[szivárvány kupola]

*Úgy tűnik Ethan is túléli, de Alvery tovább gyanakszik.* Nem tudom, olyan ezt, mintha a múltban rekedtünk volna, mintha ez itt már a nemlétezés lenne, ami állandóan körbejár. *Biztos ami biztos, megvágja az ujját a tőrrel, hogy megnézze, vérzik e még, és széttárt kezeivel élőholtat érzékel. Még nem jelentek meg a szokásos ködpamacsok az ajkain, amik a túlvilág jelenlétére utalnának, de ami késik.. Lehet, hogy ők maguk a halottak. Vagy a múzeum eleve a túlvilág lenne? Afféle torz purgatórium? Lehet, hogy ők egymás lelki társai, és be kellett várniuk egymást, hogy itt egyesüljenek az öröklétben? Na ez tényleg déjá vu...*

//Halottlátó, 1. szint:
10 méter sugarú körben érzékeli az élőholtakat, erős koncentrációval még a típusaikat is képes megsaccolni. Egy halottról jó eséllyel meg tudja állapítani, hogy mikor halt meg, és hogyan. Alap élőholtakat (csontváz, zombi) képes magától távol tartani.

Vendég

[Trófeák terme]
~ Miért sejtettem hogy ez lesz. *Dünnyögi magába, miközben a fal mellett lépked. Mikor a kő besüpped a lába alatt összerándul. Óvatosan odébb lép. Fülelni kezd, hátha meghall valamit. kattogás, de nagyon halk. A lánynak ostobábbnál ostobább dolgok jutnak eszébe. Bomba, időzített csapda. Cselekedni kell méghozzá nagyon gyorsan.* ~ Próbáljuk meg a merészséget. Ha az óvatosság annyira nem vált be. *Egy apró vállrándítás, majd elindul a Kehely felé. A francia lány nagyon reménykedik benne, hogy hamarosan végre olyan is történik, amit lát és nem lesz életveszélyes dolog. Elmotyog magában egy gyors imát, pedig ritkán imádkozik. Végigmegy a francia himnuszon is. Hogy miért azt maga se tudja. Halkan dúdolja bár nem veszi észre.* ~Tényleg lehetne már valami.

Vendég

[Szivárvány kupola]

- Csak nyugodtan. *Válaszol még Alverynek, majd kicsit felvonja a szemöldökét, mikor Liliya lever egy üveget, de ő azért beleiszik a saját poharába... és nem történik semmi. A fura érzés elmúlik, és semmi jelentős változás nem következik be, mire kicsit megvonja a vállát.* - Hát, oké. Ez nem jött be. Egyéb ötlet? *A fényjátékot figyeli, és alighanem rájön ugyanarra, mint Alvery, de nem tudja hova tenni a folyadékok és a fények kapcsolatát. Körbejár a teremben, kicsit végighúzza a kezét a falakon, a padlót is megvizsgálja... csak úgy kutatgat, ki tudja, a végén még talál is valami érdekeset. Eszébe jut, hogy megérne mágiával is kutatni, de a mugli módszerekkel kezd.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 4:21 pm

[Árnyak kápolnája]

*Valami ilyesmire számított igazából gondolatban, de hát jobb nem igazán jutott eszébe. Magához rántja Brendát - csak finoman - és kezével a leányzó fejét, arcát védi. Inkább neki fájjon, mint a lánynak... Fő a lovagiasság, nemdebár? Amikor vége a veszélynek, elengedi a lányt, megereszt felé egy mosolyt, és nem mutatja, de bizony igen fájt neki a kulcsot támadása. Lehajol, és kiválasztja az öt különlegesebb fajtát, de inkább csak a régi, díszesebb darabokkal foglalkozik. Odalép a ládához, és ha valamelyik jobban illik hozzá, mint a többi, és persze bele tudja csúsztatni a zárba, akkor megteszi. Remélhetőleg nem lesz belőle égszakadás, földindulás...*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Trófeák terme]
*A Felderítés nem sokat mutat, ugyanis fél órával ezelőtt nem járt itt senki. A fal mellett elindulva az első pár lépésnél semmi sem történik, majd az egyik lépésnél a lába alatt besüpped egy kő. Egyelőre ennyi történik, miközben halk kattogó hang kezd el ütemesen szólni.*

[Árnyak kápolnája]
*David és Brenda varázslatára feléjük az invito hatására kb. 20 kulcs zúdul, szinte megtámadják a két diákot. A fém újra és újra koppan a fejükön, majd sorra hullanak le a lábuk mellett a földre. 3 van közöttük, ami díszesebb fajta, egy nagyon régi ódon kulcs, sőt még két fura mágnes záras modern kulcs is akad, a többi hagyományos.*

[Szivárvány kupola]
*Ethan ledönti a torkán az italt, de semmi sem történik vele. Picit egy pillanatra furán érzi magát, de semmi több. Alvery a fények vizsgálata közben annyit vesz észre, hogy ugyanolyan színekben játszanak, mint a poharak, és mindig csak olyan szín ér egy poharat, amilyen folyadék abban van. Valahogy a vizsgálódás közben is olyan érzése van, mintha látott volna már valahol ilyen fényjátékot, mint ahogy az ital is ismerős volt neki. Liliya üvegének nem árt a leverés, szétfolyik a földön a lé, és elfolyik a padló rései között. A leányzónak olyan fura deja vu érzése van.*

Vendég

[Árnyak Kápolnája]

- Repülő mókus jó hogy nem létezik ha szárnyat varázsolsz nekik talán...*Kuncog fel, kötöszködő hangon majd ő is előveszi a pálcáját és már mondja is ki az igét, ha Rob is engedi mivel ugye átkarolta. Természetesen a fiú közelsége meg nyugtatja..* - Invito láda kulcs!*Gyakorlatilag, nem biztos hogy össze jön, de legalább próbálkozik. Most már bele gondol lehet jobb lett volna ha ma haza megy.. vagy nem? De mindneképpen még szórakozni szeretne szakkör után egy kicsit és lehet Robert társaságában...* - Azt hiszem ezután a szakkör után rámférne valami ital vagy más program is..*Mondja Robertnek, elgondolkodtatva Múzeum ide vagy oda, a fáklyákat kezdi megszokni, de még mindig olyan mintha fázna.*

// Invito, ugyan az a reakció mint Robnál és egy gondolat volt..//

Vendég

[Trófeák Terme]
~ Miért baj az, ha szeretem magam nem túlzottan életveszélyes dolgokba keverni? *Töpreng a lány a szobor kijelentésén, de elraktározza az agya egyik szegletében a mondatot. Az ében ajtó eltűnik. Tyline izgatottan odasétál a bíbor ajtóhoz. Vörös fény. Ez számára nem mindig jelent jót. Bekukucskál z ajtón, majd tesz előre egy lépést. Ott van egy emelvényen a Kehely, de egyenlőre nem tesz semmi meggondolatlan lépést..* ~ Biztos van itt valami próba. Bátorság nélkül... De mit csináljak, ha az eszem azt mondja, hogy teszteljem a helyet? *Kattognak a fogaskerekek Tyline agyában. Végül a biztosabb megoldás mellett dönt.* -Salvo auct. *Hagyja el ajkait a felderítés varázsigéje. Amint meg tud valamit terveket fog kovácsolni, ha nem jön össze neki akkor vaktában elindul a fal mellett.*

//Felderítés, AUM II., elsődleges, A varázslat hatására fejünkben képek villannak fel, amelyek alapján kikémlelhetjük a múltat.
A varázslat visszamenőleg fél óra eseményeit tárja fel. //

Vendég

[Szivárvány kupola.]

- Hát ezzel nem jöttem rá sokra... *Fordul meg hirtelen, aminek köszönhetően szépen leveri az üveget, amiben a pálcája volt. Már ha leverhető a dolog, ugyebár. Egyet sikkantva odébb ugrik, bár a pálcájának nem ártott a dolog, azért ki tudja.* - A fenébe... *Morog. Mivel tárlatvezető meg ilyesmi nincs a közelben, ha nem történik semmi rendkívüli, egy egyszerű házi varázslattal próbálja feltakarítani, amivel a kiömlött dolgokat szokás. Az üveget majd felsöpri valaki.* - Azt hiszem, ez nem az én napom. *És még örülhet, ha nem történt semmi. Ha meg mégis... De lehet, hogy le sem verte, mert nem lehet, vagy valamelyikük elkapta, vagy a fene tudja.* - Inni? Hát, nem tudom. Szerintem nem túl okos ötlet ismeretlen eredetű folyadékot megkóstolni... *Pislog Alveryre meg Ethanra bizonytalanul. Ő minden esetre nem tenné. Bár, a hely elég barátságos, lehet, hogy ez csak álca. A mérges békák, vagy kígyók is színesek... Elég hülye példa, de így van. Persze ettől függetlenül beleisznak a pohárba, Lil pedig csak pislog... várva, hogy mi lesz, és futásra készen, ha esetleg méreg volt benne. Nem menekülni akar, csak a tanárnőt értesíteni, na.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 4:05 pm

[Árnyak kápolnája]

- Csak sötét van. Semmi baj. *Mosolyog a lányra, és átkarolja, amikor az közelebb lép hozzá. Ezután varázsol ugye, méghozzá Nyomkövető mókust idéz.* - Erre lesz, azt hiszem... *Követi a mókust, és amikor az megáll, Rob felpislog a kulcsokra. Konkrétan négy darab lebeg felettük, ezek között lehet az, amelyik a ládát nyitja, nemde? Hát akkor Robert - a változatosság kedvéért - ismét a pálcájához folyamodik.* - Invito kulcsok! *Kiáltja, és reméli, hogy nem az összes fog a kezébe repülni, vagy nem is csak egy, hanem mondjuk a négy lehetséges. Ha sikerül - és csak a négyet kaparintja meg - akkor a legdíszesebbet keresi közöttük, vagy még inkább, azt, amelyik a legjobban illik a megvilágított ládához.*

//Invito. hátőő... //

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 4:04 pm

[szivárvány kupola]

*Gyanus, gyanus, még tárlatvezető, vagy éjjeli őr sincsen. Talán pont azért, hogy ne legyenek útban, ha a kóbor dögök támadnak?* Finom illata van, hasonló mint a nyalóka. *Dörmögi halkan, és kiváncsian várja, hogy mi történik a folyadékkal, amibe Lil a pálcáját meríti, de semmi különös. Alvery ellenben egy másik pohárból, ha ugyanolyan ánizstartalmút talál, akkor az iszákjába tölt egy pár decivel, ki tudja, milyen jelentősége lesz. Most a kristályokat kezdi vizslatni, hátha a fények táncának van határozott alakja is, ami a falon rajzolódik, és netán megmutat egy rejtett járatot. Hátha... Időnként hátrapillant, amikor Ethan felhajtja az üdcsit, és somolyogva veti oda.* Ha nem élnéd túl, mumifikálhatlak?

Vendég

[Szivárvány kupola]

*Alvery felé nyújtja a poharat, mire egy biccentéssel átveszi, majd ha már a lány választott neki, akkor ő is felvesz egy poharat, és Alvery felé nyújtja.* - Egészségedre! *Vigyorog, majd koccintásra emeli a poharat, aztán óvatosan belekortyol. Csak igazán kis korty, hogy ha véletlen méreg, vagy ilyesmi, legalább ne jusson sok a szervezetébe... Bár aligha raknak ki ilyen helyre komolyabb mérget, amiből ilyen kis mennyiség is káros. Azt mondjuk furcsállja, hogy semmilyen alkalmazott nem mászkál errefelé, akitől lehetne kérdezni.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

[Trófeák terme]
*A szobor a kérdés hallatán elneveti magát.* -Bátorság nélkül távoli vágy csak a győzelem, ezt jól jegyezd meg lányom! *Ellenben a megpróbálhatom már elég a szobornak, az ében ajtó egyszerűen a semmibe vég, kopár fal marad a helyén, a bíbor pedig kitárul. Bentről éles vörös fény tör ki a terembe, szinte vakító egy pillanatig. Odabent már halványabb a vörös fény. Egy kisebb terembe vezet az út, kb. 5 méterrel a leányzó előtt egy emelvényen egy meseszépen fénylő kehely áll. Semmi más nincs itt.*

[Árnyak kápolnája]
*A kulcsok a levegőben vannak ugye, és a mókus, ha minden igaz repülni nem tud. Megáll egy ponton a földön, talán a felette lévő kulcsok közül lesz valamelyik? 4 kulcs lebeg ott konkrétan, de kettő 3 méter magasan van, így nem lehet csak úgy elérni őket.

[Szivárvány kupola]
*Nincs őr, sem tárlatvezető, így Ethan nem tud kérdezősködni. Liliya pálcája belekerül egy folyadékba, ami ennek hatására...teljesen változatlan marad. Alvery a felvett pohárból kellemes ánizs illatot érzékel, azt sejti, hogy többféle gyógynövény is akad benne, de pontosan nem tudja meghatározni, hogy mi lehet, bár mégis olyan ismerős neki.*

Vendég

[Árnyak kápolnája]

*Képekre pillantva halllgatja Robetet akik éppen kérdez, míg amágusokat nézi hamuszínű szemeivel a fiúra pillant.* - Nem tudom.. Árnyak kápolnája?*Kérdezi meg tőle, de már automatikusan elindult találomra az egyik terembe és ott kezdett el körbe nézni.Természetesen, hogy együtt mennek a lány félig meddig örül. Hogy minek örül? Robertnek,, de a kérdés vajon miért..? De ez már egyértelmű. Együtt jönnek együtt mennek és gyakorlatilag, hol fog végződni ki tudja. Kápolnákat nem igazán szokta lekötni a lányt Trófea teremben meg a csilivili dolgok nem szimpik a lánynak mmég a szivárványos dolog ami tetszik ő neki.* - Pedig a szivárvány.. lehet, illene a szemedhez..*Nyújtja ki a nyelvét, miközben egy egy szobrot is megnéz.* - Azt hittem legalább valami izgalmas lesz ez a hely..*Sóhajtozik, miközben mondja gondolatait hangosan és fantáziája kicsit beindult a lánynak mikor hírtelen sötétség borítja a termet, és egy két fáklya ég és kulcsok kezdenek el repkedni, mint a Harry Potter második részében. Kirázza a hideg mikor sötétség lett, és közelebb megy Robhoz majd egy halovány mosolyt ad a finak amennyire az láytszik. Meg se lepődik mi lesz. A ládára pillant, ami akápolna másik végén van hát nem kis darab..* - De jó, seprű nincsen? Könnyű lenne felrepülni és elkapni..*Forgatja meg a szemeit, miközben válaszol a fiúnak gyakorlatilag majdnem egyre gondoltak..és sajnos nincs telekinézis képessége, vagy nem jut eszébe egy varázslat sempedig tudja, hogy van amivel fel lehetne emelkedni.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 3:49 pm

[szivárvány kupola]

*Hát ezek szerint nem fognak a bárban sötét titkokra lelni, de majd a kupolában hátha ezt pótolják. Beljebb lép, és hátul összekulcsolt kézzel nézelődik, ámuldozik. A kristályok igen tetszetősek, de tapasztalt méregkeverőként egyből a poharak tűnnek fel neki. Közelebb is lép a falhoz, és lehajol az egyik pohárhoz, hogy analizálja a tartalmát. Felemeli, oldalra dönti, méricskéli, hogy mi lehet benne. Hesegető mozdulattal vesz némi szagmintát is.* Iszunk? *Nevetgél szarkasztikusan.* Próbáld ki ezt ha gondolod. *Nyújtja át a poharát Ethannak.*

Vendég

[Ezek szerint Szivárványkupola.]

- Úgy nézem, ez nem jött össze. Akkor szivárványkupola? *S ha nem talál ki a nekromanta lány megint valami mást, akkor elindulnak a kupola felé. Lil, bár nem tette el a pálcáját, nem tekintget idegesen körbe. Egyszerűen csak biztonságérzet. Ennyi, és nem is tervezi, hogy elrakja. A terembe lépve nagyokat pislog a hirtelen támadt fénytől és színkavalkádtól.* - Huh. *Csak ennyit nyög ki, majd szépen nézeget körbe. Végül, mikor a szeme hozzászokott a hirtelen jött, bár nem tudni, honnét előkerült fényhez, a falhoz sétál, és lehajolva vizsgálgatja az üvegeket.* - Bájitalok lehetnek? *Gondolkozik hangosan, majd a pálcája hegyét beledugja az egyikbe, csak óvatosan. Hülyeség? Lehet. De ma valami ködben él, nem nagyon érdeklik az ilyesmik, mint kockázat, vagy józan ész.*