Dorneran Múzeum

Tanár Hozzászólások száma : 81 Kaszt : Üzenőláda :

First topic message reminder :

*A diákok egy hatalmas épület előtt térnek magukhoz, azaz löki ki magából őket a gömb. A múzeum nyitott kapukkal várja őket, egy őrt látnak, de nem mennek be- se ki emberek jelenleg. Az épület maga egy szürkésebb kopottas monstrum, szépen faragott boltívekkel, láthatóan régi darabról van szó.* -Nos hát, akkor irány utánam csak bátran ügyesen! Nézzünk körül odabent! Sok jót hallottam már az itteni különleges kiállított tárgyakról, történelmi ereklyékről. *Invitálja maga után a gyerkőcöket.*

Vendég

[Trófeák Terme]

-Különösebbnél különösebb. *Motyogja maga előtt a lány. A pálca még a kezében. Amint megpillantja a két ajtót egyből meghallja valakinek a hangját. Egyedül jött, de nem fél. Nincs oka a félelemre. Egyenlőre... Egy mellszobor beszélt hozzá. A lány haloványan elmosolyodik.* -Szép napot magának is. *Köszönti a szobrot, majd figyelmesen hallgatja.* ~ Győzelem Kelyhe? Hm. Megpróbálhatom. *Töpreng a lány. Nem is a Kelyhe miatt indul el. Inkább a kihívás miatt.* - Ha igent mondok ugye nem hallhatok meg? *Kérdez rá kicsit gyanakvóan. Ha a mellszobor biztosítja arról, hogy komolyabb baja nem eshet akkor elindul a bíbor színű ajtó felé. Ha nem felel rendesen a kérdésére kicsit gondolkozik, de valószínű hogy akkor is a bíbor ajtót választja.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 3:48 pm

[Árnyak kápolnája]

*Belépnek az Árnyak kápolnájába kettecskén, Brendával. Nincs valami nagy fény, nem fogja kisütni a szemüket, annyi szent. Megvillant egy angyali mosolyt a lány felé, és megérinti a vállát.* - Ha félsz, gyere csak közelebb nyugodtan. *Ezután körülnéz odabent, és a kulcsokat kezdi el vizsgálgatni, na meg utána a ládát, azt a szépen díszítettet.* - Áháá... értem a dolgot. Meg kellene hozzá keresnünk a kulcsot, ugye...? *Kérdezi, és Brendára néz. Előveszi a pálcáját, és egy furcsa ívet rajzol a levegőbe.* - Scoiatto Crator! *Mondja ki az igét, és ha minden igaz, meg is jelenik a mókus, akinek kiadja a parancsot: a ládához való kulcsot kellene megkeresni.*

//Élőlényidézés másodlagos - Nyomkövető mókus - A varázslat hatására egy mókus jelenik meg előttünk, aki az adott tárgyat, amit meg szeretnénk keresni, megkeresi. Előreszalad, és ahhoz a bizonyos keresett tárgyhoz vagy személyhez vezet minket, miközben apró jeleket hagy maga után. Ezek a jelek apró makkok, amik akkor tűnnek el, amikor a varázsló elhalad mellettük.//

Vendég

[Szivárvány kupola]

*Az az igazság, hogy ő sem szívbajozik nagyon, talán még nem volt elég szakkörön. Nyalókázik, a pálcája békésen pihen a zsebében, az AMM medál a nyakában, PSM karpánt a csuklóján... még a tőrkardját sem hozta el. Magával szokta hordani, már csak úgy mutogatni is, de a múzeumba nem is volt biztos, hogy beengednék vele, szóval azt kihagyta.* - Akkor gyerünk a kupolába. *Biccent, elvégre az árnykápolna túl egyértelmű is lett volna. Vidáman lépdel a lány mellett a szivárványok felé. A virágot meg zsebredugja, ha már ott van, és megengedték hogy megtartsa, a végén még jó is lesz valamire.* - Azaz. *Biccent, mikor a lány rákérdez a nevére, majd megvonja a vállát.* - Nem hiszem, hogy itt nagyon lenne bár. Nézzük inkább a kupolát. Egyébként nemrég érkeztem, szóval igen, új vagyok, még nem sok embert ismerek. *Válaszol persze Liliyának is. Alighanem be is sétálnak a kupolába, ahol figyeli a kristályokat, folyadékokat, és elvigyorodik.* - Na, melyikbe iszunk bele? *Körbenéz, van-e itt valami őr, tárlatvezető, és ha van, akkor odasunnyog kérdezősködni.* - Elnézést, ezek a folyadékok micsodák?

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A bárnak nincs különösebben pincéje, így arra nem igen lehet menni. A tanerő mosolyogva int a diákoknak, ellesz itt, hiszen a pultos fiú helyes srác, jót dumcsiznak majd. A képeken egyelőre semmi különöset nem lehet felfedezni, első ránézésre nem rejtenek titkos átjárót.*

[Trófeák terme]
*A trófeák terme nem túl nagy, ahhoz képet, hogy mennyi mindent rejt, ugyanis nem egy teremről van csak szó, több kiszögellés is van, és két ajtó. Az egyik sötét bíborban játszik, a másik ébenfekete. Nincs rajtuk különösebb felirat. Ahogy Tyline belép meg is szólítja egy mellszobor.* -Szép napot a hölgynek, felkészült arra, hogy megszerezze a Győzelem Legendás Kelyhét? Nem sokaknak sikerült még a feladat, de kevesen is részesültek akkora megtiszteltetésben, hogy megpróbálhassák. Ha a válasza igen, a bíbor ajtó az öné, ha nem, akkor az ében lesz a jó irány. *Egyébként szimpla trófeák akadnak itt, semmi különös.*

[Árnyak kápolnája]
*A kápolna tényleg kissé sötét hely, itt-ott ég egy-egy fáklya, melyek megvilágítják azt a sok-sok ládát, és tárolóedélyt, melyek itt lelhetőek fel. A levegőben kulcsok repkednek, megannyi kulcs. A kápolna tulsó végében pedig egy megvilágított aranyberakásos, szépen díszített kb. 2 méter széles láda hever.*

[Szivárvány kupola]
*A kupola elég magas belső térrel bír, a teteje üveg, így a fény könnyen beszűrődik. Odabent minden szivárványszínekben játszik, ugyanis megannyi kristály van felaggatva. Fura lehet, hogy a nap fényét szórják szét, ugyanis amikor bejöttek, odakint már sötét volt. A kristályok között vannak kisebbek, nagyobbak is, ezen kívül a falak mellett asztalok sorakoznak, jónéhány pohárral, melyekben különböző színű folyadékok vannak.*

Vendég

//Áramszünet O__O Nagyon remélem, hogy visszajön mielőtt lemerül a laptopom, ha eltűnök, sorry. O_O//

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 3:32 pm

[Árnyak kápolnája]

*Beérnek végül a múzeum épületébe, de ő már most tudja, hogy nem fogja lekötni a dolog különösebben. A falakon függő képekre pillant, de nem igazán figyeli meg őket, éppen csak addig tart a dolog, amíg ismét Brenda felé nem fordul.* - Na akkor... merre menjünk? *Kérdezi, de úgy, mintha teljesen nyilvánvaló lenne, hogy nekik együtt kell menniük.* - Mit szólnál qaz Árnyak kápolnájához? Izgalmasan hangzik. *Ereszt meg egy félmosolyt a lány felé. Tényleg az a legvonzóbb a számára, hiszen a három közül se nem akaródzik csillogó érmeket meg kupákat meg trófeákat bámulni, és még csak a szivárványos-lányos dolgokkal sincsen kibékülve, de... De az árnyak... azok igen vonzóak. El is indulnak végül a kápolna felé kettecskén.*

Vendég

[Ahol Ethan és Alvery xD Azaz a Szivárványkupola. Vagy nem.]

*Brendára csak kacsint, majd eltátog egy "Jó szórakozás"-t, jelezve, hogy nem gond, ha most nem vele foglalkozik. Talál ő magának társaságot.* - Hmm. Igen, én is a kupolára tippelnék, valahogy érdekesen hangzik. *Vigyorog újdonsült társaira. Úgy tűnik, együtt fognak menni. A tanárnő pillantására csak mosolyogva vállatvon.* - Hát tanárnő, tudja, elég szakkörön jártam már, hogy paranoiás legyek. *Mosolyog. Amúgy a két diáktársa közül egyiküket sem ismeri még, itt az ideje ismerkedni.* - Te még új vagy itt, Ethan? *Mosolyog kedvesen a fiúra, ahogy elindulnak.* - Nem igazán láttalak még. *Persze, tudott róla, hogy ittvan, hiszen naxeldires, csak hát, nem ő osztotta be, ezért még nem volt alkalmuk találkozni. Alveryt már ismeri, csak látásból, beszélni még vele sem beszélt. Menet közben kiveszi a hajából a hajgumit, és újra összeköti a haját. Fene tudja. Új szokás... A pálcát viszont nem rakta el. Lássuk, merre mennek, és hogy mi lesz arrafelé. Addig viszont inkább csak a képeket és a kiállított tárgyakat nézegeti. A suttogásra csak vállat von. Végül is... okééé. Úgyis kezd unalmassá válni az élete. Megy velük, ha nem űzik el bottal, vagy valami.*

Vendég

[Árnyak kápolnája , Robert]

*A lány gondolkozva, már a több dolog járt az eszébe. Pedig direkt ő is mindig úgy szervezz programot több legyen a szabadideje. Megérkeznek a múzeum elég, majd amikor bemmennek csodálkozik meg a termek felé néz. Tynál kicsit kuncog, ő nem is használna pálcát biztos nem lesz semmi ijesztő itt. Mikor a tanárnőő mondta nézzen mindenki körül Brenda egyenesen elindul az egyik terem irányába. Mindegy melyikbe megy ahová a lábai irányítják. Az árnyak kápolnájába belépve, érdekes dolgokat lát, ha bár ő nem az a híve ilyen helyekre bemenne, lehet jobb lett volna ha az iskolában marad és folytatja tovább a semmit tevéses unatkozást, és a járőrözést az is talán sokkal jobb program, a szobrokat meg a festményeket megnézegeti bár rég volt ilyen helyeken...* - Az egyiptomos, út jobb volt mágusokról lehet talán a könyvekben is olvasni..*Suttogja Brenda miközben tünde szemeivel tájékozódik.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 3:29 pm

[Bár, annak hiányában szivárvány kupola]

*Ő szopogatja a saját nyalókáját, és élvezi a kirándulást, halkan kuncog, hogy mások meg nyílt harckészültségben, pattanásig feszült, ugrásra készült állapotban nézelődnek. Hát igen, pár év múlva a mágus-ideggyógykezelőben fogják magukat ringatni a hintaszékben, méghozzá a fordított fehér kabátkában. Igaza van a tanárnőnek, minek ide az üldözési mánia. Ha majd jön valami kóbor dög, akkor úgyis megérzi, ha pedig nem, milyen rémség várhat rá a túlvilágon? Megigazgatja a rakott szoknyácskát, és nézegeti a falakat, míg a beszámoló tart, azazhogy a képeket. Talán ha leszáll a sötét, az egyik kép átjárót képez egy ősi, letűnt létsíkra, vagy pedig egy vámpír kastélyába? Hallott már ilyen legendákat. Egyenlőre csak hümmög rajta, és felméri, hogy mennyire mozognak a képek, melyik lehet misztikusabb a többinél. A négy ajtóra lebiggyeszti az ajkait.* Egész életemben árnyak között éltem, most némi színre vágyom. Kupola, ez lesz az! *Duruzsolja, majd visszatekint a fiúra, méghozzá negédes mosollyal.* Ugyan, álombabódító mérgét már felhasználtam, így csak könyvjelzőnek felel meg, de tartsd meg bátran. *Megvárja a fiú válaszát, és bólint.* Ha neked is megfelel, akkor szivárványkodjunk. *Mosolyog sötéten, és ha a fiú követi, elindul a kupola felé, ám eszébe jut valami.* Ethan ugye? *Kérdez rá csak udvariasságból.* Általában ezek a bennfentesek szoktak itt mindent tudni, és benne lenni a legmélyebb sötét dolgokban. Biztos, hogy kupolázzunk? Inkább nézzük meg a bár pincéjét, vagy raktárát, hátha van ott valami érdekes, amit őszentsége titkolna? Mit szólsz? *Suttogja sötéten villogó tekintettel, majd elindul a bár felé, remélhetően óvatosan kikerülve a tanárnőt. Ha nagyon nem megy, akkor persze marad a kupola.*

Vendég

[Trófeák terme]

- Ki tudja mi van odabent. Lehet, hogy valaki ránk támad, de az is lehet hogy valakinek segítségre van szüksége. Mindenesetre én benézek a Trófeák termébe.*Felel a tanárnőnek. Lehet hogy Tyline kicsit paranoiás, de bármilyen meglepetés érheti odabent. Talán csak igyekszik mindenre felkészülni. Aki vele megy a trófeaterembe azt előre engedi. Belép, és nagyon lassan körbenéz, megvizsgál mindent. Meg akar jegyezni mindent. Végülis belé is szorult egy kis művészi hajlam. Később majd rajzolni fog. Most igyekszik teljes mértékben a szakkörre koncentrálni. Mielőtt bemenne megfigyeli, hogy ki merre megy. A tanárnő utolsó szavaira csak bólint.*

Vendég

[ugyanott mint Alvery, kari a hölgyre bízta a választást ^^"]

*Egy másik lány is Alveryt szúrja ki magának, így neki is köszön, bár a nevét még egyiküknek sem mondta. Látja, hogy a lány szemei elkerekednek, mikor megszólítja, mire halványan elmosolyodik. Na, pont kiszúrt volna valakit, aki ennyire értékeli a ritka társaságot?* - Hm. Akkor majd meglátjuk, mi lesz benne a csavar. Egyébként Ethan vagyok. *Vidáman figyeli, ahogy a lány kiszórja az elszáradt virágot a földre.* - Sejtettem, hogy nem azzal akarsz megkínálni. De biztos eldobod? Nem kéne még valamire? *Kérdezi, miközben felkapja a növényt... bár amilyen száraz, nem tudja, mire lehetne használni, de fene tudja.* - Még sosem kóstoltam, de köszönöm szépen! *Átveszi az édességet, és már be is dugja a szájába szépen, majd Liliyára pislog.* ~ Szóval főprefektus. Nem rossz. ~ *A tanárnő mosolyát nem tudja mire vélni, így nem is reagál rá bővebben, csak reflexből viszonozza.* - Jó szórakozást Önnek is! *Mondja azért, bár ha a nő csak beül inni valamit, az nem túl nagy szórakozás, de hátha megy máshova is. Aztán visszafordul a lányokhoz.* - Na, merre? Én az Árnyak kápolnáját javaslom így elsőre, bár az a Szivárvány kupola is érdekesen hangzik.

Tanár Hozzászólások száma : 81 Kaszt : Üzenőláda :

*Miután szép sorban bementek, a tanerő természetesen megváltotta a diákok belépőit, lévén ez egy afféle tanulmányi kirándulás, odabent hatalmas előcsarnokba érkeznek. Tanerőnk egy mosollyal pillant hátra a féldémon fiúra, naná, hogy érzékeli másságát. Aztán Tyline-re irányítja a tekintetét.* -Még egy múzeumi látogatáshoz is pálcát ránt a kisasszony? Nem túlzott paranoiára vall ez? *Arcán mosoly játszik, miközben tekintete Liliyára vándorol, hiszen persze sok szakkör van, ahol le kell ölni a gonoszt, de egyelőre egy múzeum még nem indokol efféle felkészültséget. Alvery szavaira újfent csak elmosolyodik.* -Áh, egy pár órás kikapcsolódás nekem sem árt így a jövő évi tanmenetek összeállítása közepette. *Bent a falakon régi képek/festmények sorakoznak, néhány szobor is ki van állítva ősi mágusokról, nagy harcosokról. Négy ajtó vezet innen tovább, a következő termekbe: Trófeák terme, Árnyak kápolnája, Szivárvány kupola, a negyedik pedig Kijárat néven fut.* -Nos, mindenki nézzen körül bátran és itt a Kijárat előtt találkozunk, én addig beülök iszom valamit. *Engedi útjára a diákokat, és a közeli bárhoz lépdel iszogatni, beszélgetni a pultossal.*

//Mindenki írja majd mindig a hsz-e elejére, hogy hol van, hova ment. Smile

//

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 3:15 pm

[Brenda]

*Hogy ő nem megy szakkörre, az aztán ziher! Örül neki, hogy egyáltalán megszabadult a tanóráktól, nem hogy még így nyáron is ilyen dolgokkal foglalkozzon... Most is csak véletlenül járt erre, és nem is nagyon akar belecsöppenni egy ilyen elfoglaltságba. Reménykedve pillant Brendára, éppen az jár az eszében, hogy jó lenne, ha a lány sem ezért lenne itt, csak éppen mondjuk ő is erre járt. Tudna ajánlani számára sokkal jobb programot... Na, de hagyjuk a piszkos fantáziát, térjünk vissza az eseményekhez. A srác Lilről nem igazán vesz tudomást, sokkal jobban leköti Brenda.* - Bizonyára. *Mosolyodik el féloldalasan, és az arcán megjelenik a gödröcske. Ekkor azonban a tanárnő felszólítja őket arra, hogy bámuljanak bele a gömbbe, Rob pedig - kíváncsisága ellen nem harcolva - odapislog, és ez éppen elég, hogy a múzeum előtt kössön ki.* - Jaj, ne mááááár...! *Húzza el a száját, és az égre fintorog.* - Lett volna nekem jobb programom is. *Méri végig szemérmetlenül Brendát, de azért lassú léptekkel elindul a múzeum felé, ha már egyszer muszáj.*

Tárgy: Re: Dorneran Múzeum Szomb. Jún. 18, 2011 3:14 pm

*Pechére pont kihagyta az évzáró SHE órát, mert az ágyat nyomta egy komoly tüdőgyulladás miatt, amire most a cigaretta nem túl okos gyógymód, de hát egyszer élünk, utána meg úgyis jön az időzített feltámasztó-varázs. Így hát nincs tisztában a tanárnő esetleges őshüllő formájával. Miközben várakozik, több érdekes dolog is megüti a figyelmét. Már sokadjára vesz észre katanát, ami azt feltételezné, hogy szokatlanul erős itt a távolkeleti kultúrának hódolók tábora. A másik pedig a szintén vöröslő szemű fiú az erdőből. Talán ő is albínó lenne? Pedig ha ezerből egy ilyen születik. Vállat ránt, biztos csak valami színvarázs. Elnyomja a csikket, amint megjött a tanárnő, aki hozzá hasonlóan francia, nyelvi nehézségek bizonyosan nem lesznek. Megcsörgeti csuklóján a csontból készült karperecet, aztán szelíd mosollyal lép közelebb a jósgömbhöz. Az utazás vélhetően nem tart túl sokáig, ott rögvest körbe is pillant. Az épület valóban szép a maga nemében, érdekes lesz itt körbenézni.* Merci mademoisille a kirándulásért. Nyilván a nyári szünetben lenne jobb dolga is, mint hogy minket kalauzol. *Bólint finoman az ereklyevadásznak, s engedelmesen követi, nehogy eltévedjen. Ellenben Ethan szólítja meg, amire egészen meglepődik, általában levegőnek nézik. Elkerekedik a szeme, aztán vidáman elmosolyodik.* Oh, hát őszintén szólva, most hogy kérdezed, én sem tudom. De úgy hallottam, hogy az ilyen szakkörökön történni szoktak érdekes dolgok, váratlan lenne, ha csak körbemennénk. *A zsebébe nyúl, hogy meghálálja a beszélgetés kezdeményezését.* Nem kérsz egy kis... *Kidob belőle a földre egy teljesen elszáradt lótuszvirágot.* Ez nem az... *ráncolja a homlokát, aztán felderül az arca.* Feketeánizs-nyalóka. *Nyújt át a srácnak egy tökéletesen fekete, ám teljesen édességnek tűnő nyalót. Közben befelé pillog, valahogy túlságosan hívogató a dolog. És a naxeldires főprefi néni is odalép mellé, most már igen elámul* Hát szia Liliya, én Alvery. *Neki már nem jut nyalóka, erről lecsúszott.* Az éjszaka sokak sejtet, engem ez fogott meg a dologban, de majd te megvédesz minket, hiszen főprefektusnak a legkomolyabb tehetségeket nevezik ki, nemdebár? *Pillant kérdően a szőke lányra, szavaiban nevetés bújkál*

Vendég

[Liliya,Robert és Tanerő]

*Ahogy dudorászik elgondolkodtatja, a nyaralás szinte itt sincs csak félig. Becsukja a szemeit maga előtt látja a piramist, a hőséget.. Nem nem fog bemenni a piramisba hogy megint haosnló kalandja legyen elég volt egyszer. A valóságba visszatérve Liliya.* - Szia!*Üdvözli barátnőjét, mosolyogva és bólint a válaszára.* - Igen szeritnem is érdekes címe van mintha hallottam volna valahol. Egyébként gratulálok nektek miért nem mondtad, hoogyújra összejötettetek?*Pont jókor kérdezi meg Yanról, és vigyorog barátnőjére majd letekint a földre mikor érez valami kis tárgyat és felvonja a szemöldökét kihez tartozik. Szemeivel fürkészi a hozzátartozót majd mikor egyenesen a szemébe néz, csak haloványan mosolyog.* - Ha nagyobb kő lett volna megmutathatom hol véezte volna, de bocsánat kérés elfogadva..*Feleli, nemesegyszerűséggel és közben barátnőjére pillant majd vissza Robertre.* - Óóó igen, de már rég találkoztam Emilyvel. Örvendek én meg Brenda Scoop.*Nyújtaná a lány a kezét, de David már elkapta..* ~Hűű, a mosolya az arcán és a szeme..~*Csak fürkészi, majd hamarosan érkezik is valaki és kezedtét veszi a szakkör is. Amikor a tanerő megjelenik, már szemei csillognak..* - Kíváncsi leszek a szakkörre egyébként, téged már láttalak órákon nem de?*Kérdezi meg Robertet és persze Lil sem maradhat ki a dologból majd megérkeznek az említett múzeumba kíváncsi már nagyon milyen lesz a kis kaland. Miközben hallgatja a tanárnőt.*

Vendég

*Ahogy odalép Brenda mellé egy srác, Lil csak vigyorog egyet magában, majd ahogy megérkezik a tanárnő, észrevétlenül odébb surran, mintha csak az lenne a célja, hogy jobban lássa. Aztán, mikor a gömb köré helyezkednek, még távolabb kerül kettejüktől, magában levonva a következtetést a fiú nézéséről. Hm. Aranyosak lennének együtt. Szóval Lil csak belebámul a gömbbe, és a legkevésbé sem lepődik meg, mikor egy múzeum előtt találja magát, egy kis egyensúlyvesztés után. Végigmustrálja a dolgot, tetszik neki, szereti a régi épületeket. Kifejezetten tetszenek neki a monumentális boltívek, a kecses, mégis határozott faragások. Sosem értett az építészethez - csak nézni szereti. A tanárnő szavaira csak felvonja a szemöldökét. Naná, biztosan azért jöttek, hogy szobrokat nézegessenek! Nem, nem túl valószínű. Persze erre számíthatott, úgyhogy a hideg levegőt megszüntetve, pálcáját azonban továbbra sem eltéve követi a tanerőt. Közben azonban odalép Alveryhez, hogy már csakazért sem kelljen egyedül lennie.* - Szia. Csak én gondolom úgy, hogy nem műtárgyakat nézegetni jöttünk? *Vigyorog egy sort.* - Amúgy Liliya vagyok. *Közben odalép egy másik diák is. Lil neki is bemutatkozik, köszön, ahogy az előbb tette.*

Vendég

*Szállingóznak a diákok. Üdvözlésképp biccent nekik, majd hamarosan betoppan a tanárnő is. Halkan üdvözli a tanárt, majd belenéz a gömbbe. Sejti, hogy itt is lesz valami. Ez itt természetes. Aztán egy múzeum előtt bukkannak fel. A szőkeség kíváncsi tekintettel vizslatja az épületet. Egy őr mást nem lát. Megrándítja a vállát, előveszi a pálcáját, és követi a tanerőt. Figyelmesen hallgat, nézelődik majd várja az utasításokat. Időnként elkalandoznak a gondolatai, de hamar visszarángatja magát a földre. Ő már csak ilyen. Túlságosan elmélyed a dolgokban.*

Vendég

*Lassan gyűlnek a többiek, de még nem nagyon ismer senkit. Az a néhány ember, akivel bővebben beszélt itt tartózkodása alatt, úgy látszik, nem jön le a szakkörre. Kicsit megrántja a vállát, elhatározza hogy egész este Christ fogja nyúzni a szakkör után amiért nem jött le, majd odasétál a tanárnőhöz. Köszön, és az instrukciót követve mélyen belenéz a gömbbe... Határozottan furcsa érzés az utazás, majd már ott is vannak a múzeum előtt. Kicsit nyújtózkodik, megmozgatja a tagjait, amik elzsibbadtak a furcsa érzéstől, majd siet a tanárnő után, és találomra Alvery mellé sorol be.* - Heló! Szerinted mi lesz a program? Csak úgy nézegetjük a kiállításokat? Az nem a legizgalmasabb dolog. *Azért igyekszik visszavenni a hangerőből, hogy a tanárnő lehetőleg ne hallja.*

Tanár Hozzászólások száma : 81 Kaszt : Üzenőláda :

*A diákok egy hatalmas épület előtt térnek magukhoz, azaz löki ki magából őket a gömb. A múzeum nyitott kapukkal várja őket, egy őrt látnak, de nem mennek be- se ki emberek jelenleg. Az épület maga egy szürkésebb kopottas monstrum, szépen faragott boltívekkel, láthatóan régi darabról van szó.* -Nos hát, akkor irány utánam csak bátran ügyesen! Nézzünk körül odabent! Sok jót hallottam már az itteni különleges kiállított tárgyakról, történelmi ereklyékről. *Invitálja maga után a gyerkőcöket.*