Kékfátyol-vízesés

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Hétf. Ápr. 25, 2011 9:23 am

First topic message reminder :

Szia * Mondja elbűvölő mosollyal Emett, és azzal a hirtelen vidámsággal pattan fel, amellyel annyi mindenkit le tud venni a lábáról.* Szép Daimon *mondja mosolyogva* Mi szél fújt erre? * Kérdezi vidáman*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Azért 40 fokban, nem annyira jeges annak a tónak a vize. Mikor Isabella megidézi a földrengető oroszlánt, valóban megremeg a föld és Steven őrült gyorsasággal szintén belesuhan a vízbe.* Na nézd már azt a kis kéket! Még a viccet sem érti... *Mondja az első hang, majd a következő pillanatban megjelenik négy szellemfej a levegőben. Mind a négy gyerekfejű, nagyon bájosak, nagyon aranyosak, csak épp látszik rajtuk, hoyg rohdatul nem emberek, rohadtul komiszok és ami még taszítóbb, hogy a vájt szemű nezabari diákok még azt is realizálják, hogy mégcsak nem is kísértetek. De akkor mik ezek?!* Gyerünk Alleb! Mutasd meg, hogy te is tudsz valamit! *Mondja a legnagyobb fej az egyik lányfejű fejnek, azonban ő elhúzza a száját.* De szerintem ezt nem így kellene... *Mondja az Alleb nevű és láthatóan nem szívesen csinálna bármit is.* Menjünk vissza! *Ordítja majd kétségbeesetten és Isabellára tekint, amolyan segítségkérően. Míg Alleb hezitál, az egyik fej a földre ereszkedik és teste ölt. Egy olyan tízéves fiúcska áll a parton pimasz vigyorral. Bár van teste, de olyan zöldesen vibrál, bizonyos, hogy nem ember.* Úgyse kaptok el gyökerek!!!!

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Csüt. Aug. 02, 2012 9:41 am

Steven megkönnyebbüléssel nyugtázza, hogy a lány nem követi a gondolatmenetét, sőt meglehetősen közvetlen! Rámosolyog, majd a bemutatkozását viszonozza:*
- Steven Grivalt, Belsirion. Nagyon örülök Isabella! Nos, a Bellából kiindulva érthető a gyönyörű hang! *bókol a fiú, próbálva leplezni iménti mérhetetlen zavarát. Feláll, hogy közelebb sétáljon, ám ekkor igencsak meglepő dolog történik. A föld elkezd hullámozni, mire Steven rendesen hátravágódik. Egy csobbanás hallatszik, és mire Steven megemeli a fejét, látja, hogy Isabella feje már felbukkan a vvízben. Kissé kiemelkedik, ami meglepő, ámde kellemes látványt eredményez. Újra a fiún a zavarbaesés sora, ám erre nincs ideje, mert ő is megindul a víz felé. Kissé döbbenten néz körbe, de két testetlen hangon kívül semmit sem lát. A víz felől varázsige hallatszik, és egy jókora oroszlán jelenik meg. Ha nem ismerné a varázslatot, nos meglehetősen megijedt volna, így azonban erről rögtön a varázslás lehetősége ugrik be. Megpróblja előkapni a pálcáját, de a körülményekre való tekintettel nem sikerül neki, és a vízben köt ő is ki. A jeges víz körülöleli, és olyan váratlanul, hogy levegőt sincs ideje venni. Gyorsan összeszedi magát, és a fejével áttöri a zavaros víztükröt. Már ő is ott van a lány mellett, egyelőre azonban tehetetlenül.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Csüt. Aug. 02, 2012 9:26 am

*Mikor Bella befejezi a dalt, a gitárját maga mellé fekteti, majd szépen elfekszik a fűben. Ekkor jön rá, hogy bizony volt már itt valaki rajta kívül, aki végighallgatta a dalt, vagy legalábbis belehallgatott. Ez annyira nem zavarja Bellát, sőt örül is neki. No, nem annak, hogy kihallgatták, hanem hogy társasága van. Nem is tudja ,hogy jöhetett ide ki egyedül, hiszen iszonyatosan társaságkedvelő ember, imádja, hogyha mindig van körülötte valaki, nagyon ritka az, amikor egyedül szeretne lenni. Így habár elsőre megijed az ismeretlen látogatótól, második nekifutásnak már kellemes érzés lesz úrra rajta. Láthatóan a fiú elég zavarban van, így Bella elmosolyodik és felül.*
- Semmi baj. Nem zavar, hogyha hallgatnak és amúgy is szeretek ismerkedni. Habár ismerős vagy nekem, azt hiszem, még nem találkoztunk. Isabella Newton, Eramir. *mutatkozik be a lány kedvesen mosolyogva. Már éppen nyitná a száját, hogy oké, játszik valami kellemest, amikor a föld mozogni kezd alatta és nemes egyszerűséggel a tóba cseppen. Lebukik a vízbe, majd gyorsan fel is löki magát, hiszen nem számított rá. Kiköhögi a nyelt vizet és körbenéz. Ekkor látja meg, hogy a föld hullámzik, és hamarosan Steven is a vízbe köt ki.*
- Mi a .. *morogja a lány mérgébe, hiszen nem számított ara, hogy vizes lesz. A fehér top pedig bizonyára kellemes látványt nyújt a srácnak vizesen. Pech.*
- Szóval földmozgatás? *jelenti ki hangosan Bella és habár még nem tudja, hogy kivel van dolguk, a fiúra néz és előveszi a pálcáját.*
- Cordis Leones! *mondja ki a szükséges igét, miközben elvégzi a pálcamozdulatot is, mire megjelenik a hatalmas földrengető oroszlán, aki egyet-ketőt ugrik a földön, megrengetve azt. Hogyha Steven eddig nem esett a vízbe, akkor most már biztosan ő is ott köt ki, Bella mellett.*
- Elég lesz? *szólal meg Bella határozott, erőteljes hangon a testetlen, ismeretlen hangnak és megállítja az oroszlánt, de még nem tünteti el.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Perzsel a nap, szikrázik a vidék, de ez persze van, akit nem tántorít el a hőség attól, hogy kijöjjön, bár ahogy látom annyi eszük azért van, hogy legalább a vízpartra menjenek. A két fiatal nem tudja még mire vállalkozott, ugyanis Isabella alatt elkezd hullámzani a föld a lány pedig nemes egyszerűséggel belecsusszan a Kékfátyol-vízesés tavába. Aztán lassan, de biztosan a föld Stevent is elkezdi szállítani a víz felé. Noha mivel ő távolabb van, nyilván nem éri még el a vizet.* Ezaz!!!! *Ordítja egy magas hang elég tompán, de hallhatóan.* Te jössz! Felül tudod ezt múlni? *Sipítja egy másik.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Csüt. Aug. 02, 2012 9:13 am

*Egyszer csak véget ér ez a csodás dal. Felsóhajt, majd ott marad a helyén, és kissé melankólikus hangulat kezd úrrá lenni rajta. A lány közben leteszi a gitárját, és hátradől a fűben. Steven követi a szemével, így összetalálkozik a tekintetük, mikor a lány megpillantja. Látszik az arcán, hogy kissé megijedt, mire Steven rögtön és zavartan szabadkozni kezd:*
- Ne haragudj, nem akartalak megrémíteni, csak annyira megtetszett, amit hallotam, hogy egyszerűen muszáj volt leülnöm ide. *-hadarja kissé szégyenkezve. Furcsa, hogy az idegesség most így jön ki rajta, máskor inkább csak keresi a szavakat. De örömmel nyugtázza, hogy bizony a lányt nem ijeszti meg a jelenléte, hisz továbbra is fekve marad. Csak nézi egy darabig, majd lassan feláll, és kissé bátortalanul, közelebb sétál. Egy darabig ácsorog, majd, még mindig látható zavarban, újra leül a fűbe. Immár fél méterrel közelebb, mint az imént. A tó vize rendklívüli módon csábítja, és bizony kezd melege lenni. Bár lehet, ez csak az idegességtől van.*
- Nem akarlak megzavarni, ha egyedüllétre vágsz, szívesen elmegyek. Ha meg énekelni szeretnél még, ha nem zavar, nagyon szívesen hallgatlak!
*Az utolsó mondatát legszívesebben visszaszívná, rögtön érzi, mennyire is tolakodó, amit mondott. Hisz a legtöbb ember nem azért ül ki a tópartra, egy szál magában egy gitárral a kezében, hogy közönségnek énekeljen. Ráadásul kényszerhelyzetbe hozta a lányt, hiszen ő most hogy mondjon nemet? Hát igen, ha ez lehetséges, Steven csak még jobban elpirul.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Csüt. Aug. 02, 2012 8:59 am

*A fű kellemesen meleg, a tó vize pedig jó hideg, így pont kiegyensúlyozza Bella testét ez a két hőmérséklet. Tökéletesen elvan, nem érzi, hogy melege lenne, habár azt sejti, hogyha még egy darabig itt fog ücsörögni, akkor nagyon szépen le fog égni, de minimum barnulni. Ez nem is gond, hiszen a nők nyáron barnák. Elgondolkozik azon, hogy vajon Clyna a szobájában maradt-e tegnap este, avagy tényleg kijött ide aludni, ahogy azt mesélte. Nagyon lelkes tünde leányzó volt, azonban kicsit keveset tud. Ahhoz képest, hogy több mint 100 éves, kevés a tudása. Nagyon érdekes leányzó és biztos, hogy neki is nagyon érdekes lesz a Nezabar. Habár az agyában ezek csak távol vannak jelen, mégis bekúszik a tudatába a dallam mellett. Nagyon szeret gitározni és habár csak az alap akkordokat ismeri, el tud játszani néhány dalt, mint például ezt a híres dalt is. Hangja lágyan cseng a tisztáson, és tényleg nem veszi észre a közeledő lépteket és azt sem, hogy valaki helyet foglal mögötte. Ő csak játszik és énekel és habár a hangja nem tökéletes, ilyen aprócska előadásra tökéletesen megteszi a dolog. Az utolsó akkordokat lepengetve sóhajt egyet és elmosolyodik, majd leteszi maga mellé a gitárját és hátradől a fűben. Kezeit a tarkója alá teszi és úgy fekszik el, de megpillantja a mögötte lévő alakot. Nem ismeri a srácot, de valljuk be, egy kicsit megijeszti őt. Kicsit hátrébb néz, még mindig fekve és megszólal:*
- Hahó! Régóta vagy itt? *kérdez rá a dologra a lány és habár a hangjában van egy aprócska kis ijedtség, végeredményben kellemes hangulat lesz úrrá rajta.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Csüt. Aug. 02, 2012 8:52 am

*Újabb nap, újabb meleg nap. Annak, aki jobb szereti a hűvös időket, bizony nem ez a kedvenc évszaka. Viszont egy olyan helyen, ahol nap mint napm kilépve a szoba rejtekéből, újabb embereket lehet megismerni, nos az időjárás senkit nem zavar. Steven is így van ezzel. A tegnap is új arcokat hozott, talán ma sem lesz másként. Az iskola területén több olyan hely is van, ahol még az ilyen meleg is könnyen elviselhető.* ~Tegnap a pataknál voltam, lássuk, mit rejt a vízesés~ *gondolja magában, és arrafelé veszi az irányt. A közelbe érve egy lágy női hang, és egy fülbemászó dallam üti meg a fülét. Érdeklődve sétál közelebb, természetesen halkan, hisz semmi oka és kedve, hogy megzavarja az éneklő leányt. A patak partján egy kék hajú, lenge nyári ruhát hordó fiatal lány ücsörög, kezében egy gitárral. És igen, ő csalja ki a hangszerből és a torkából a szebbnél szebb hangokat. Steven megbabonázva hallgatja, a dal valahogy a távoli múltból ismerősnek cseng. Nem is mer közelebb sétálni, nehogy megzavarja az előadást. Így bár meleg van, nem merészkedik a tó közelébe, csak a fűben foglal helyet, és várja, hogy kiderüljö9n, ki is rejtőzik a hang mögött*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Csüt. Aug. 02, 2012 8:26 am

*Ma is igen szép napra ébredhettek a Nezabaros diákok, hiszen a Nap melegen süt... Talán túl melegen is, de ez Bellát soha nem zavarta. A kék hajú leányzó most a hűvös kúria falai helyett a vízesésnél ejtőzik és élvezi a víz hidegségét. Néha-néha a szél vízpermetet fúj a lány arcába, akkor csukott szemmel élvezi a hűvös cseppeket. Ma nincs semmi dolga, nem tud róla, hogy új diák érkezik a nap folyamán, így igazából totál nyugodt napnak néz elébe. Biztos, majd olvasgatni fog valamit, vagy ilyesmi, hogy hasznosan töltse el az idejét, de ma még dolgoznia sem kell. Úgyhogy halál nyugodtan ücsörög a fűben egy csinos, sárga-fehér virágos szoknyában, illetve egy fehér topban, valamint egy fehér papucsban. A papucs azonban most mellette van a fűben, lábait pedig lelkesen lóbálja a tóban, amibe a vízesés esik. Kellemesen hideg a tó vize, így tökéletes lehűlést nyújt Bella testének. Az ölében egy gitár fekszik, amiből halk, ámde annál szebb dallamokat csal elő az akkordok segítségévl és lágyan énekel hozzá.*

//Dal
Ruha//

Vendég

* Még nem mondták ki konkrétan, hogy együtt vannak, Gilnek sem volt még soha barátnője, illetve volt egy de az csúnyán átvágta, úgyhogy egy csalódáson már túl volt. Bár félig ember, azért mégis nehezen dolgozza fel az ilyeneket, elég lassú ilyen téren. A könyvtáros jóslat témára terelődött a szó, és érezte, hogy a lány megrezzent. De attól még folytatta az egészet, és elmondta az egészet, közben a lányban is körvonalazódtak a dolgok, ez egyértelműen látszott az arcán. Látja rajta, hogy elhúzódna, úgyhogy enged neki.* - Már nem kell. És nem szeretném, ha emiatt félnél tőlem. A múltat láttad, ami már nincs. * Érthető a lány rémülete, egy kicsit mind a ketten zűrösek, ez közös bennük. Talán ez egyszerre túl sok információ volt, és idő kell , hogy feldolgozza Trixi, Belwar pedig, mint a tündék jó része nagyon türelmes. Témát is váltott, hogy annyira azért ne ijessze el magától.* - Persze.. szépen nézne ki, ha dolgozni hívtalak volna. * Rázza meg a fejét és a vízben visszatükröződő holdra pillant. Valóban rájuk sötétedett, szépen elidőztek itt. Viszont ő nem diák és bizonyára nem szívlelnék a tanárok, hogy itt tartózkodik, meg úgy egyáltalán. A magázódásra tettetett komorsággal válaszol.* - Már most is, ha kérhetem. * Aztán észreveszi, hogy Trixi valamiért hezitál, bár érthető, hiszen még annyira nem egyértelmű, hogy ők ketten együtt, és az érintés is még friss. Kisöpri a lány arcából a barna tincseket.* - Mennünk kéne, nem örülnének a tanárok, ha engem itt találnának. Meg szerintem neked sem. * Mondja és ha Trixi rábólint, akkor felsegíti, és még visszakíséri a kúriába.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Hétf. Júl. 09, 2012 7:37 pm

*Trixi nagyon örül, amikor a fiú közli, hogy igazából nem is kell annyira rohannia. Furcsa neki ez az egész, hiszen még soha nem volt konkrétan barátja. Persze, kavart már pár sráccal, de ők nem voltak olyanok, mint Gil. Gilben van valami varázslatos, ami egyszerűen megfogta a lányt. Mikor Gil rákérdez, hogy jósolja meg, hogy mi is lesz, ködösen fogalmaz, hiszen rájön: a fiú is burkoltan kérdezett rá arra, hogy mi is lesz kettőjükkel. Reméli, hogy Gil értette a célzást, hogy igazából rajta múlik minden, hiszen Trixi belehabarodott a fúba. Lehet, hogy nem lesz olyan hosszú távú, de ezt előre nem lehet megmondani. Majd ha a fiú már nem lesz itt, akkor lehet, hogy Trixi tényleg belenéz a jövőbe. Végül szóba kerül a könyvtáras jóslás. Trixi megremeg az emlékre, ezt talán Gil is érezheti, hiszen ujjaik még mindig össze vannak fonódva, így ücsörögnek az egyre hidegebb fűben. Gil pedig beszélni kezd, elmeséli, hogy akkor a vadászatkor rátámadt egy farkas, aki nem konkrétan farkas volt. Majd a teliholdról is beszél és ekkor leesik Trixinek. Kimeredt szemekkel pislog a fiúra és legszívesebben elrántaná a kezét és távolabb húzódna a fiútól, de belenézve a zöld szemébe egyszerűen nem tudja megtenni. Riadtság fut át az arcán, majd felnéz a Holdra.*
- Hogy... Hogy érted, hogy kellett? *szólal meg Trixi. Kicsit remeg a hangja, pedig igyekszik uralkodni magán, de az a tudat, hogy Gil vérfarkas volt, vagy valami hasonló.... Nos, hát igen sokkoló. A srác azonban egy kellemesebb témára tereli a beszélgetést, méghozzá arra, hogy kész lett a ház.*
- Nocsak, most hogy nem kell a segítségem, már meghívsz a házadba? *szólal meg Trixi. Hallatszik a hangján, hogy még nem önmaga, de most már kedves mosoly fut végig az arcán. Közben Trixi rájön, hogy már lassan besötétedik és fogalma sincs, hogy mennyi az idő. Nem lenne tanácsos, hogyha összefutna valaki tanárral, vagy vezetőségi taggal, és lecsesznék, hogy takarodó után kint császkál. Kivéve, hogyha Gilnél aludna... De nem, erre inkább nem is gondol. Mikor Gil közli, hogy ő már negyven éves és olyan öreg, Trixi is elneveti magát.*
- Hogyha 100 éves leszel, akkor magázni foglak, rendben? *nyúl a fiú arcához a lány és lágyan végigsimít rajta. Legszívesebben ismét megcsókolná a fiút, de nem akar tolakodó lenni, vagy ilyesmi. Lehet, hogy egy pörgős, vidám, belevaló leányzó, de ilyen ügyekben annyira még nincs tapasztalata. Talán Gil is megérezheti ezt a hezitálást a lányon, aki lassan ismét elpirul és leejti a kezét az ölébe. *

Vendég

* Gil tehát maradt. Nem igazán gondolt arra, hogy Exan már a ház előtt várja, és nincsen kulcsa, majd megunja a várakozást és hazamegy. Tetszik neki, hogy ilyen félénk a lány, ez az egyik ami megfogta benne, olyan természetesnek tartja. A kérdésére, csak a kezéért nyúl, és ködös jövőt jósol. Igaza lehet, engedi összefűzni az ujjakat is, amin megint meglepődik, hiszen eddigi hosszú életében ezt nem tette még senkinek. Hosszú élet.. Ember és tünde.. Annyi kérdést von ez maga után, de a fiú most inkább csak a jóra akar gondolni. Az összefűzött ujjakra néz, majd a lány arcára.* - Amit a múltkor a könyvtárban jósoltál... * Kezdi el magyarázni a lánynak, úgy érzi tartozik ezzel a vallomással.* - Szóval jól láttad az egészet, viszont az a lény, az nem egy átlagos farkas volt.. * Őszinte volt mindig és nem szokta elhallgatni a dolgokat.* - Sokáig félnem kellett a teliholdtól. * Mély intenzitással néz a lány szemébe, reméli, leesett neki, hogy mi volt ő. Gondolta, jobb most tisztázni az egészet. Bár lehet, hogy ezzel elijeszti,akkor azt legalább mindennek az elején teszi. Ha Trixi még nem érti, hogy miről beszél Gil akkor csak megrázza a fejét és legyint, hogy nem érdekes.* - Viszont egészen szépen összehoztuk a házat, ha még nem utazol haza.. beugorhatnál.Mit szólsz? Idő közben rájuk is sötétedett, de még mindig nem bámészkodott erre rajtuk kívül senki, csak a kövér telihold vigyorgott rájuk fentről.* - Te olyan fiatal vagy.. * Néz végig Trixin.* - Nem zavar téged, hogy én mindjárt 41? * Kérdi komoly arccal, viszont miután hallja magát kívülről elfogja a nevetés. Kívülről 24 nek néz ki a fiú. De gyakorlatilag jóval idősebb mint ő.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Hétf. Júl. 09, 2012 7:00 pm

*A csók megtörténik végre a két "fiatal" között, amit Trixi iszonyatosan élvez. Már csókolózott életében, de ez most más volt. Most azért tette, mert vonzódik ehhez a fiúhoz és mert akarja őt. Habár érez egy kis habozást a fiúban, végül közelebb húzza magához, és érzi, hogy kezeire rákerül Gil nagyobb keze. A csók sajnos túlságosan is hamar ér véget, legalábbis a leányzó így érzi. Majd halkan rákérdez, hogy muszáj-e mennie a fiúnak. Mikor Gil azt mondja, hogy igazából még ráér és maradhat, Trixi szeme csillogni kezd. Arra, hogy akár még vissza is kíséri őt a fiú a kastélyba, biccent egyet.*
- Köszönöm szépen. *szólal meg még mindig kissé halkabb, remegős hangon. Rá is nagy hatással volt ez a csók, és hogyha tehetné, akkor egész nap, egész este itt csókolózna a fiúval. De ki tudja, hogy Gil most mit gondol jelen pillanatban. Mit nem adna egy telekinézis képességért. Lehet ő pompás jós, láthatja a múltat és a jövőt, hogyha a jelent éppenséggel nem látja előre. A kérdés, amit Gil feltesz, igencsak meglepi a lányt és néhány másodpercig csak néz a fiú szemébe. Sejti, hogy burkolt kérdés ez az egész, így titokzatosan elmosolyodik, lehunyja a szemét és a fiú keze után nyúl. Ujjaival finoman játszadozik Gil tenyerében, köröket ír le, követi a vonalait, majd kinyitja a szemét.*
- Mindenképpen jó lenne, ha lenne folytatás. De a jövő még ködös. Még nem dőlt el minden, még nem választott... Ahh, csak ennyit látok. *szólal meg ködös, titokzatos hangon a lány, majd a végén elneveti magát és játékosan forgatja meg Gil tenyerét, majd ha a fiú engedi, akkor összefűzi az ujjaikat.*

Vendég

* Trixi nagyon furcsán viselkedik, de egyelőre még nem derült ki a betegsége, bár bizonyára arra is majd sor kerül egyszer.A csendet megtörve aztán végre magától kezd el arról beszélni, amiről Belwar már annyiszor megpróbált. Gil aztán közelebb hajol, de ad egy kis időt gondolkozásra, hogy Trixi eldöntse akarja-e vagy sem. Végül az arcán érzi a lány kezét, amit meg is fog. Egyértelmű zöld utat kapott úgyhogy megszüntette a köztük lévő távolságoz,és rátapasztotta ajkát a lányéra. Az elválás után egy kicsit még máshol jár, és a legkevésbé sincsen kedve elmenni. Mintha Trixi csak megjósolta volna, és rá is kérdez, hogy biztosan távoznia kell-e. Sok dolga lenne még a mai nap folyamán, de.* - Nem, maradhatok még, sőt még annyi időm is van, hogy majd vissza kísérjelek, ha megyünk. Vérző fejjel ne járkálj. * Hirtelen ezernyi gondolat zúdul a nyakába, rosszak is és jók is, az biztos, hogy most ez a csók sok mindent megváltoztatott. Belwar mindig komolyan gondolja amit tesz, és előtte jól átgondolja, a kérdés, hogy vajon Trixi is komolyan venné e őt. Az igen is és a nem is problémás, az igen azért mert a Frostburn anyuka nem szívéjezné az emberi fajt, a nem pedig azért, mert ő komolyan gondolná. Kevés olyan dolog van amiben biztos, és egyszer már érte csalódás.A csók után nem húzódott el,úgy intézte hozzá a következő szavakat.*
- Figyelj..te.. * Kereste a megfelelő szavakat, több okból is problémás az egész, hiszen a leányzó ember ő pedig tünde. Ezen kívül nem tudja, hogy számára mit jelentett az egész.* - Hmm.. a jósnő mit jósol a jövőben? Lesz ennek folytatása? * Egészen ügyesen egy kérdésbe bújtatta azt amire kíváncsi, hogy vajon komolyan gondolja-e Trixi.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Hétf. Júl. 09, 2012 6:25 pm

Mikor Bel közli, hogy bizony látta, amikor Trixi leesett, a lány a tenyerébe temeti az arcát.*
-Oh, bakker. Ez pompás. *kezd el neveti a lány kínjában és csóválni kezdi a fejét, majd a sebéhez kap. Még egy kicsit fáj a feje, úgyhogy nem szabadna annyira rázogatni, meg csóválgatnia. Most már a lány is tudja. Egy ideig csend ereszkedik közéjük, majd Trixi úgy érzi, hogyha a fiú nem szól a múltkori búcsúról, akkor neki muszáj lesz. Bocsánatot kér, de igazából nem is tudja miért, hiszen ő egyszerűen csak kimutatta az érzéseit. Azt hiszem, ez még nem bűn! Bel azonban belefojtja a szót és közli, hogy nem kell bocsánatot kérnie, ámde megvárhatta volna a reakciót. Trixi felnevet és el is pirul. Nem akarta megvárni, hiszen félt, hogy mi lesz. De most már sejti, hogy mi lett volna. Látja, hogy Gil a sebére néz, és odaemeli a kezét.*
- Semmi gond. Tényleg... A fejsebek sokkal jobban szoktak vérezni, mint a többi seb. *vonja meg a vállát a lány és örül, hogy ez nem jár fájdalommal. Mikor Gil közli, hogy hamarosan mennie kell, Trixi lebiggyeszti az ajkait, hiszen még "csak most jött" a fiú. Örült volna, hogyha egy kicsit több időt töltenek együtt, de úgy tűnik, hogy ez nem fog teljesülni. Azonban Bel egy váratlan pillanatban egyre közelebb hajol a lányhoz, majd az ajkuk összeér Trixi szíve hevesen kezd el dobogni és hevesen kezdi el venni a levegőt is. Lassan szétnyitja ajkait és visszacsókol a fiúnak. Nem tudja, hogy ezt most miért kapta, vagy hogy mit jelent, de nem igazán tudja elhinni. Kissé remegő kezét a fiú arcára tapasztja és úgy húzza kicsit közelebb magához. Hogy önző és türelmetlen lenne? Igen, lehet. Végül az ajkuk iszonyatosan rövid idő után - vagy csak Trixi érezte rövidnek? - elválik, és Bel halkan megszólal. Megjegyzi, hogy ez múltkor elmaradt. A lány egy darabig még nem nagyon tud megszólalni, hevesen veszi a levegőt, amit a féltünde füle tökéletesen hallhat. *
- Biztos, hogy menned kell? *szólal meg halkan a lány, szemét a fiú zöld szemébe fúrva. Látszik rajta, hogy ő is megismételné ezt az egészet és szívesen itt maradna a fiúval. CSak Gil-en múlik, hogy itt marad-e a skizofrén lánnyal, vagy elmegy haza pakolni.*

Vendég

* Újból elkezdi a játékot, Belwar csak szem forgatva csóvája meg a fejét.* - De igen láttam, a sziklán ültél, aztán valamiért hátrálni kezdtél és bevágtad a fejed. * Mondja kicsit bosszúsan, de ahogy végigpillant a lányon megenyhül. Neki is eszébe jutott a csók, ami igazából szájra puszi volt, azután hamar távozott is a lány, reagálni sem tudott. Végre aztán Trixi kezd el arról beszélni, amiről Belwar is akart, ennek végre megörül.* - Haragudni? Neem, szó sincsen ilyesmiről, bár igazán megvárhattad volna, amíg reagálok rá valamit. * Most ő intette csendre a lányt, hiszen nem kell magyarázkodnia. Nyakához tapadt vizes haja lassan kezd száradni a napon, Trixi sebére néz még, ami még egy picit vérzett.* - Azért majd mutasd meg valakinek.Viszont nekem most mennem kell sajnos, még van egy kis elintéznivalóm otthon. * Mondja, de látszik, hogy teljesen máshol jár, és jön a már jól ismert kellemes bizsergés, ami megint készteti valamire. Ismét elkezd hajolni, egészen közel már az orruk talán össze is ér, de még a szemébe néz előtte, ha nem akarja akkor visszahúzódhat. Ha viszont nem akkor bizony ő hosszabban mint a lány a tónál csókolja meg.* - Azt hiszem ez elmaradt a múltkor, mert annyira siettél. * Körülnéz, és elmosolyodik, remélte, hogy a madarakon kívül nem volt már szemtanú.* - Ha akarod még visszakísérlek a kúriába * Ajánlja fel Trixinek.* - Viszont erről még beszélnék veled. * A lány arcát nézi, hogy arról milyen érzelmet tud leolvasni. Szívesen megismételné a dolgokat, de inkább csak gondolatban teszi meg azt. Ezek után majd biztosan megbeszélik még ezt.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Vas. Júl. 08, 2012 4:44 pm

*Trixi érzi, hogy bevágta a fejét, habár arra nem emlékszik, hogy hogy.*
~Bizonyára elaludtam a napon.~*jut eszébe egy lehetséges magyarázat. Valóban, hiszen gyakran feküdt már ezeken a sziklákon itt a vízesésnél. Egész kellemes, hiszen a szikla is kellemesen meleg, viszont a vízesés lágyan permetezi z embert. Trixi ezt gyakran ki szokta használni, de mivel most a sziklától nem messze fekszik, nyilván leesett róla. Nyilván... A fején végighúzza a kezét és látja, hogy még kicsit vérzik. A fejsebek valahogy mindig jobban vérzenek, de Bel hangja elnyomja a fájdalmat.*
- Gyengélekődre? Ugyan, annyira csak nem lehet … *kezdi a lány, de mikor a fiú enyhén vizes, és ezáltal hideg keze az arcához ér, elharapja a mondatot. Mélyen Bel szemébe néz, és érzi, ahogy elpirul. Nem is fogja fel, hogy mit is mond a fiú a következő mondatban. Miféle játék? *
- Azt hiszem elaludtam a napon és leborultam a szikláról. Régóta itt vagy? Ugye nem láttad, hogy leestem? *szólal meg ismét kellemes hangon a lány. Érződik rajta, hogy alig bír a bőrében maradni, kicsattan az életkedvtől. Nevetni kezd és megcsóválja a fejét. Figyeli, ahogy Gil kicsavarja hosszú, szőke hajából a vizet, majd azt mondja, hogy ne csinálja ezt vele Trixi. A lánynak egyből a csók ugrik be és ismét elpirul, lesüti a szemét. Tudja, tudta akkor is, hogy elég rossz ötlet volt ez az egész, de nem gondolta volna, hogy ennyire rosszul sül el a dolog. Látja, hogy Gil folyamatosan őt nézi, hol a szemébe, hol az ajkaira, így Trixi lesüti a szemét és ismét érzi, ahogy elpirul. Nem tudja, hogy mit gondoljon, hiszen hogyha Bel-nek nem esett volna jól az az aprócska kis puszi, akkor most nem lenne itt. Vagy legalábbis nem nézne rá így.*
- Én... *szólal meg Trixi, de elharapja a mondatot. Lassan a vízesésre néz és úgy folytatja:*
- Ne haragudj amiatt, ami a csobogónál történt. Nem lett volna szabad, csak... *ismét elharapja a mondatot és tanácstalanul a fiúra néz. Nem igazán tudja, hogy mit kellene mondania, hiszen lehet, hogy nem lett volna szabad, de nem bánta meg. Cseppet sem.*

//Fagy!//

Vendég

* Trixi ébredezni kezd a füvön, és Belwar fellélegzik,örül, hogy nem történt komolyabb. Fájlalja a fejét.* - Szépen bevágtad a fejed. Gondolom ez most elvette a kedved a játéktól. * Mondja, és végigsimít az arcán.* - Pedig már vittelek volna a gyengélkedőre, legközelebb figyelj oda jobban. * Tanácsolja a lánynak, aki közben fel is ül.*
- Mi történt? Ne csináld. * Pólójából kicsavarja a vizet, aztán szőke hajából is. A vízeséstől talán mind ketten eláztak egy picit, de a napon majd megszáradnak. Megint köszön neki miután felül, de most akcentus nélkül. Belwar egy pillanatra azt hiszi, hogy megőrül.* - Ne csináld ezt velem. * Mondja fejcsóválva, teljesen összezavarta. ~ Az lenne a legjobb, ha most mennék.~ Gondolkozik el magában, de egyáltalán nem akar, ha az eszére hallgatna már rég elment volna innen. De a másik fele, az emberibb azt súgta, hogy itt kell maradnia. Szóra nyitná a száját, hogy elkezdje újból magyarázni amit akart, de úgy gondolta, hogy nincs értelme, ha meg is mutathatja. A lány ajkaira pillantott, majd a barna szemekbe, majd újból ezt felváltva, közelebb hajolna, de össze van zavarodva, úgyhogy végül inkább csak elfordítja a fejét. Történt ma elég sok olyan dolog, amit le kell majd tisztáznia magában. Nem érti miért művelte ezt vele a lány. Vívódik magában, gondolkozik, de közben mélyen a gesztenye barna szemekbe fúrja a tekintetét.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Vas. Júl. 08, 2012 4:12 pm

*A lány halkan lélegezni kezd. Pilláit néhány másodpercig rezegteti, majd kinyitja a szemét.*
- Áúcs...* motyogja a leányzó és a fejéhez kap, de ekkor érzi, hogy a fűben fekszik, valaki pedig a homlokán matat. Kinyitja a szemét és Bel arcát pillantja meg.*
~Ez egy álom...~*gondolja a lány és lágy mosolyra húzódik az ajka. Mélyen belenéz a fiúra szemébe és zavarba jön, hiszen eszébe jut, hogyan váltak el egymástól. Apró pír jelenik meg az arcán és elfordítja a fejét, de ekkor éles fájdalom nyilal a fejébe.*
- Áúcs! Mi történt? * szólal meg halk, kissé álmatag hangon a lány. Hallja a csobogást, így konstatálja, hogy a Kékfátyol vízesésnél lehet, jobb esetben. Rosszabb esetben valaki elrabolta és ki tudja, hogy hol van. De Bel itt van vele. Addig nincs gond. A fejéhez nyúlva látja, hogy véres lesz a keze.*
- Uhh... *megpróbál lassan felülni, és megtámaszkodik a fűben. Körbenézve valóban látja,hogy a vízesésnél van. Emlékszik, hogy ki akart ide jönni, de hogy hogy jutott el ide, azt nem tudja. A fűben ücsörögve ismét Bel-re néz.*
- Szia! *köszönti a fiút és ismét megjelenik a pír az arcán.*

Vendég

* Furcsa játékot játszanak most, még mindig ebben a hitben van, de várja már, hogy végre befejezzék. Még szerencse, hogy a fiú türelmes. Ez is az egyik faji adottsága, viszont egyáltalán nem alkalmazkodó típus. És nehezen tudja felvenni a "játékban" az iramot a lánnyal. Kicsit meg is állt a magyarázásban, valami nem témába illőt kérdez az akcentusáról. Mire ő elmondja, hogy nem szereti a nyelvet.* - Jó színész lennél Trixi, minden elismerésem. * Azt hitte, hogy ezennel vége a viccelődésnek, de aztán kezdenek összeállni neki a mozaik darabkák, hogy valami egészen más állhat a háttérben. Valami sokkal komolyabb. A mosoly lefagy az arcáról, és feláll a fűből.*
- Visszaváltozhatnánk? * Még mindig nem jut eszébe, hogy ki is ő, úgyhogy Belwar tényleg kezd megijedni.Nagy tenyerét végighúzza az arcán, felnéz az égre, talán onnan vár segítséget, majd végül Ágira pillant.* - Beverted volna a fejed? Vagy emlékezet kiesés? * Nem tudja már, hogy mire gondoljon, pedig valami hasonlatos dolog, csak súlyosabb. A találkozásra is csak a fejét rázza, aztán elkezdett hátrálni. Belwar látta a mögötte lévő sziklát.* - Azért vigyázz el ne ess nekem. * Ahogy ezt kimondta más késő volt, a fejét bevágta. Belwar ismét a tenyerébe temette a kezét. Most vagy vele űznek gonosz játékot, vagy Trixinek tényleg emlékezet kiesése lehetett. Legalább is ő ezt gondolja. Azonnal felsegítette a lányt, a vízeséstől csurom vizes lett, de ez a legkevésbé sem zavarta őt. Felemelte a lányt, kinek a homlokából elkezdett folyni a vér.A fűre vitte, aztán ott megpróbálta elállítani a vérzést. Közben a nevén szólítgatta,-Trixi- hátha arra felébred.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Vas. Júl. 08, 2012 3:48 pm

*Szegény lány sajnos teljesen össze van zavarodva. De hát hogyan is ne lenne, amikor Bel úgy beszél vele, mint egy ismerőssel, pedig Ági nem is emlékszik a fiúra? Bizonyára összekeveri valakivel, de hát Ági nem is látott olyan embert, aki hasonlítana rá az iskolában. Nyilván, vannak többen hosszú, barna hajúak, barna szemmel, talán hasonlatosan egymagasak is, de azért ennyire senki nem hasonlít az Angyal lányra. Kivéve önmagát... Bel nekikezd a magyarázásnak, de mikor látja, hogy Ági milyen tanácstalan és értetlen képet vág, akkor kicsit lelassítja mondandóját Ági pedig egy kézfeltartással jelzi, hogy időt kér. Elmagyarázza a fiúnak, hogy ő nem is ismeri és fogalma sincs, hogy miről beszél. Gil nem nagyon érti ezt az egészet és látszik rajta, hogy nem tartja viccesnek ezt. Pedig valóban nincs viccről van szó. Mikor a fiú rákérdez az akcentusra, Ági elpirul.*
- Még nem tanultam rendesen a nyelvet. Nem szeretem... *rázza meg a fejét, enyhén fintorogva a lány és látszik rajta, hogy zavarban van. A viselkedéséből, a beszédéből látszik, hogy nem hasonlít Trixire, de nyilván erre most nem is figyel a srác.*
- Ne haragudj, én nem viccelődik. Nem értem... *csóválja meg kétségbeesetten a fejét Ági. Nem tudja, hogy most mit is kellene tennie, de azt tartja a legszerencsésebbnek, hogy bemutatkozik. Gil is elárulja a nevét, majd rákérdez, hogy Ági emlékszik-e az utolsó találkozásukra. A lány ismét kérdőn néz a fiúra, majd lassan hátrálni kezd.*
- Mi még nem... Én még nem találkozni Veled! *jelenti ki határozottan a lány és mélyen Gil szemébe néz. Ismerős neki nagyon az arc és habár eddig úgy érezte, hogy nem kell a fiútól tartania, most valahogy megijedt tőle. Ahogy szép lassan hátrál, lába megakad a szikla egyik kiálló részébe, és ijedten kiáltva esni kezd. Feje kicsit nekicsapódik a sziklának, elájul, homlokából pedig folyni kezd a vér.*

Vendég

* Furcsának találta, hogy nem szólította meg, főleg azok után amilyen búcsút vettek egymástól. Akkor nem is tudta volna, hogy reagáljon az egészre, de volt ideje aludni egyet és letisztázta a gondolatait vele kapcsolatban. Ági tehát Belwar mellett ült de kicsit távolabb. Miután észrevette a lányt meg is szólította, és nem értette, hogy miért vág olyan meglepődött arcot. Kicsit le is lassított a magyarázásban. Kicsit úgy érzi, mintha teljesen máshoz beszélne - és tényleg - de elhatározta, hogy végigmondja. Mondta volna, de a Trixinek hitt Ági egy kézfeltartással jelez neki, hogy elég.* - Tessék? * Kérdi értetlenkedve. Ezt vehetné annak is, hogy nem akarja megbeszélni, vagy csak szimplán visszautasítja, az első szavai után semmi kétség nem fér hozzá.* - Nem. Persze.. semmi gond. * Az enyhe akcentus természetesen észreveszi, hiszen az eddig nem volt, és most hirtelen mégis.De aztán mégis folytatja, mire Belwar azt hiszi, hogy csak viccelődik. Ezt is olyan emberi dolognak fogja fel, próbálná folytatni a viccet, de az most valahogy nem megy, komolyabb dolgokról akart beszélni.Úgyhogy egyelőre csak valami teljesen mást kérdez.* - Mi ez az akcentus? Na mindegy.. Ne viccelődj,megijesztesz! * Mondja, de a lány nagyon jó színésznek bizonyul, és rendíthetetlenül azt állítja, hogy nem ismeri.* - Tán olyan sötét volt a csobogónál, hogy nem láttad kitől búcsúzol el? * Kérdi kissé oldalra billentett fejjel, de mosolyog, mert még mindig azt hiszi, hogy csak viccelődnek vele. Ági aztán feláll, megigazítja csinos szoknyáját, aztán kezet nyújt.* - Nem is tudtam, hogy van egy másik neved is. Nem mondtad eddig. ~ hát jó akkor játszunk.~ - Belwar Gilneas Frostburn. Na és mond csak, emlékszel még mikor legutoljára találkoztunk, kedves Ági? Kérdi és az utolsó szót jelentőségteljesen megnyomja.*

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Vas. Júl. 08, 2012 3:22 pm

*Ági kicsit messzebb ül le a fiútól, hátát egy sziklának támasztva, aminek a fele belelóg a tóba, ami a vízesés alatt gyűlt össze. A lány a földön fekvő fiút nézeget, hiszen ismerős érzései vannak vele kapcsolatban. Fogalma sincs, hogy miért ismerős neki a férfi, hiszen nem találkozott még vele. Néhány másodperc után a fiú kinyitja a szemét és Ágira pillant. A lány kicsit megijed, hiszen nem számított rá, hogy ilyen hamar kinyitja a srác a szemét. Bel elmosolyodik, majd hozzá is szól Ágihoz, aki riadtan pislog a fiúra. Nagyon úgy tűnik, hogy a fiú összekeveri valakivel, hiszen úgy beszél hozzá, mintha ismernék egymást. Amikor a fiú beszélni kezd, Ági feltartja a kezét, csendre intve őt.*
- Ne haragudj... *szólal meg Ági, enyhe akcentussal, a fiúba fojtva a szót.*
- Én hiszem, összekeversz valakivel... Én még nem találkozni Veled, nem tudom, ki vagy. Bocsáss meg... *szólal meg kissé halkan és félénken Ági és le is süti a szemét az utolsó mondatánál. Hallatszik a hangján, hogy a bolgár nyelvtana még annyira nem tökéletes, ami elég kínos, hiszen már lassan több hónapja itt van a Nezabarba.*
~Ha már itt van, miért ne ismerkedhetnék?~*gondolja magában a lány és szégyenlősen feláll. Megigazítja a szoknyáját és kezet nyújt:*
- Angyal Ágnes. És Te? *mutatkozik be és kíváncsian várja, hogy ki is áll előtte, aki összetéveszti valakivel.*

Vendég

* Gondolkozik, furcsa gondolatok kavarognak a fejében. Meg akarta beszélni Trixivel a legutóbbi búcsújukat, meg még több mindet is. A szél ismerős illatot fúj felé, és halk léptek neszére is figyelmes lett. Hallotta , hogy nem messze tőle ült le valaki, és egy perccel később érezte magán a másik tekintetét. Ahogy kinyitotta a szemét észrevette , hogy éppen "Trixit" aki mellette ül és az ő arcát nézi. Mintha csak megérezte volna, hogy pont rá gondolt. Meg is dörzsölte a szemét és elmosolyodott.*
- Nahát éppen rád gondoltam. És beszélni is akartam veled. A múltkor nagyon elsiettél. * Felül a fűből közelebb sétál hozzá.* - Azt hiszem ez a legalkalmasabb idő rá, feltéve, ha nem sietsz sehova. * Kérdi és nem is sejti, hoyg mennyire meg fog lepődni. Nem hallott még a disszociatív személyiségről, úgyhogy bizonyára azt fogja hinni, hogy valamiféle játékot játszanak. Vár még egy pár pillanatot a lány reakciójára aztán belekezd a mondandójába egy mély sóhaj kíséretében.* - Szóval, azt akartam kérdezni... Hogy téged nem zavar ez a.. hogy is mondjam. * Keresi a megfelelő szavakat, Ági bizonyára csak pislogni fog rá.* - a korkülönbség és, hogy én féltünde vagyok?

Tárgy: Re: Kékfátyol-vízesés Vas. Júl. 08, 2012 2:52 pm

*Nagyon meleg van. Afféle kellemes meleg, hiszen Magyarországon is ilyen meleg van nyáron, ahogy itt, Bulgáriában. sőt, talán itt még hűvösebb is van egy fokkal, így Ági tökéletesen élvezi ezt az időt. Egy kellemes, lenge barna ruhácskát vett fel, barna sarut a lábára és egy napszemüveget biggyesztett az orrára, amit gyakran tol fel a feje tetejére. Kezében egy kis táskával indul útnak, hogy egy kis friss levegőt szívjon. Lábai egy ismerős ösvényre, a Kék-fátyol vízeséshez vezető útra terelik a lányt, mintha szíve, vagy lelke tudná, hogy van ott valaki, aki rá vár. Illetve sajnos nem rá, hanem másik énjére, így Belwar valószínű, hogy kicsit meg fog lepődni. Ági lassan lépdel, kiélvezi a kellemes szellőt, ami arcát csiklandozza, ami hajával játszadozik. Habár tényleg elég száraz idő van, a vízesés mellett azért ez annyira nem érződik. Mikor a leányzó befordul a vízeséshez, egy embert lát meg a fűben feküdni. Mivel látja, hogy alszik, nem nagyon akarja felébreszteni, így kicsit odébb ül le és onnan figyeli a férfit. Furcsán ismerősnek tűnik, így elidőzik az arcán, talán Bel ezt meg is érezheti, hogyha nem alszik túlságosan mélyen.*
~Olyan ismerős, de nem tudom honnan. És érzem, hogy kedves ember. De még nem találkoztam vele. Vagy csak nem emlékszem.~*gondolja Ági, miközben gesztenye barna szemét le nem veszi a tünde arcáról.Exan jut róla eszébe és kissé belesajdul a szíve, hiszen már régóta nem találkozott a fiúval, ami nem meglepő: Ági el volt bújva, mióta csalódás érte a fiúval kapcsolatban. Többnyire Trixi volt jelen, de talán a Sors akarta úgy, hogy most ismét a félénkebb énje kerekedjen felül az Angyal lánynak.*

//Ruha//

Vendég

* Elégedetten porolja le magát. A háznál egy kicsit barkácsolgatott, már egészen szépen be van rendezve az egész, úgyhogy nem ártana egy kis pihenőt sem tartania. A földön lévő szerszámos ládát kerülgetve közlekedik a lakásban, közben néhány dobozt is véletlenül felrúg, de ma már nem akar többet foglalkozni a házzal, még a végén a kezéhez nő a csavarhúzó. Gyorsan lezuhanyozott és valami kinti programon gondolkozott közben. Magára kapott egy erdő zöld inget és egy fekete nadrágot majd elindult. Már nagyjából tudja, hogy mi hol van, a környéken. Nellondtól tovább sétált és egy félreeső kitaposott kis ösvényen, már messzebbről hallotta a vízesés csobogását, de csak később pillantotta meg. Száraz meleg idő van, Belwar nem is szereti az ilyet. Elgondolkozik azon, hogy mi lenne ha megmártózna, de végül csak leül a fűbe. Nem lát a környéken senkit, aminek most kifejezetten örül, bár ez megint a személytől függene. Mély levegőt vesz és hátradől. A nap az ágak takarásában van, így egészen elviselhető az árnyékban. Olyannyira, hogy el is nyomja az álom. Álom vagy valamilyen félig éberség állapotban van.*