Lovarda

Tárgy: Lovarda Hétf. Május 02, 2011 3:03 pm

First topic message reminder :

*Az ismerős hang hallatán kinyitja egyik szemét, majd elmosolyodva csukja vissza, és békésen, nagyot nyújtózva ül fel, belekapaszkodva az egyik arra tébláboló póni sörényébe, majd nemes egyszerűséggel viszi tovább a mozdulatot, felkúszik az állat hátára, majd a paripát a fiú felé fordítja, é indítja meg, miközben kidörzsöli a szeméből az álmot, és nagyot ásítva nyújtózkodik tovább. Aztán finoman megállítja a pacit a fiú előtt, és kissé álmatagon, de annál nagyobb lelkesedéssel integet neki, cirka fél méter távolságból. Aztán csak biccentget, hevesen, majd a farkasa felé pillant, éleset füttyentve, mire a farkas hegyezni kezdi a fülét, gazdája felé pillant, és néhány nagyobb ugratással máris mellette terem, megáll a paci mellett, majd békésen leül, Cain felé vakkantva néhányat, köszönés képpen. A csikó pedig visszaugrál az anyja mellé. Sarah megpaskolja ordasa buksiját, megvakarva annak fületövét is.* -Nincs ebben semmi meglepő, egész sokat vagyunk itt, mondhatni megszoktak minket, és Quequatzu egyáltalán nem támad. Lovakra sosem, nem lenne értelme. Ez olyan, mint a nyáj meg a pulikutya. Nem rájuk támad, őket védi. És te, hogyhogy erre vetődtél? *érdeklődik, félredöntött fejjel csücsülve a póni hátán.*

Lovarda

Nem kis terület, összesen három épületből áll és a köztük elhelyezkedő kör alakú futtatóból.

Van egy külső karám, afféle etető, elsősorban a jobb időkre, és az éppen kint tartózkodó állatok számára van fenntartva. Széna, szalma és friss víz van itt elhelyezve ételképpen a lovak számára, és ha néha arra jár egy télen éhes szarvas, vagy egyéb patás állat, szintén talál itt ellátmányt. Leginkább a Vadőr dolgozik itt, ő helyezi el az ételt, és gondoskodik az állatokról.

A legnagyobb épület a belső, fedett karám, ahol hidegben, és éjszaka az állatok elsősorban tartózkodnak. Kellemes, lovaknak megfelelő hőmérsékletűre van fűtve télen, nyáron pedig hűtés van, hogy az állatoknak ne legyen bajuk. Minden lóra jut egy kis egyéni terület, szalmával, vízzel, pihenőhellyel. A karám falain néhány ott hagyott lófelszerelés van, vasvilla, de ezek általában a kinti szertárban szoktak lenni. A karám másik felében, elzárt területen, a többi lótól külön van a thesztrálok szállása. Nem nagy állomány 6 egyedből áll csupán. Ők nappal általában a Tölgyesben csatangolnak, éjszakára térnek vissza a fedett, védett területre, ahol megkapják a napi hús adagot, ha nem kaptak el maguknak valamit az erdőben. Természetesen, aki nem találkozott még a halállal, a karám ezen részét üresnek látja mindig.

A harmadik, legkisebb házikó, egy kis szertár. Itt tárolják a lófelszerelést, kötőféket, nyerget, tisztításhoz való kellékeket, vasvillát, tehát mindent, ami a Lovarda körüli teendőkhöz szükséges.

írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 18, 2013 7:52 pm

*Kifejezetten vidám vagyok. Valahogy jól esik a gondolat, hogy megint Fel'lel lehetek. Miközben a lovat csutakolom, végig csak ezen jár az eszem, majd miután végzek, követem a példáját. Rárakom az alátétet, eddig oké, de a nyerget már nem bírom el úgy, mint ő. Kicsit nehéznek érzem ugyan is.*
-Igazad van. Lépni fogok felé, egy szép napon. *mosolyodom el, miközben nagy nehezen ráhelyezem, miután persze ráigazítom kellőképp a világoszöld anyagot, mert mintha kicsit furcsán állna rajta.*
-Pedig biztosan találsz valakit, aki hozzád illik, és nem hangzott úgy. *felelem vidáman, majd felé küldök egy széles vigyort.*
//Fagy.//

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 18, 2013 7:41 pm

* A ló csutakolása közben elgondolkozok pár dolgon, amik velem történtek. Először édesapám és bátyám jut eszembe, akik rettentően mogorvák voltak velem, de most úgy érzem hiányoznak. Igen, hiányoznak nekem, még a komoly és kiegyensúlyozott édesanyám is, akivel nem beszéltem már kilenc éve. E gondolatokra egy könnycsepp gördül le szemem sarkából, amit gyorsan letörlök kézfejemmel, hogy Haku ne lássa meg, hogy sírok. Kirtel erre felpattan, hisz megérzi, ha valami baj van velem. Lerázza magáról a bundájába tapadt szalmaszálakat és a box ajtón át befúrja magát hozzám. Nem is értem magamat. Mégis miért sírok ilyen dolgokon? Ők akarták ezt, vagy nem? Nem érdekel! A patakaparás befejeztével már el is kezdek nyergelni. A ló sörényét és farkát előtte alaposan kifésülöm, hogy egy gubanc se legyen benne. Gondolataim most a családom körül forognak és elönt a szomorúság és bánat, ha csak bátyám, s szüleim képére gondolok. Haku ránt ki ebből a melankóliából.*
- Oh... Értem. Pedig, ha kedveled, akkor lépned kell. * jegyzem meg mosolyogva, miközben elsimítom az alátétet és ráemelem a kissé nehézkes nyerget. Jól meghúzom a hevedert, majd megemelgetem a ló lábát, hogy nehogy odacsípje a bőrét a heveder.*
- Hogy én?! * szeppenek meg, amikor engem illet a kérdés.* - Én igazából sehogy... Nem is foglalkoztam még ezzel a témával, de magamat ismerve nem igazán fogok összeakadni bárkivel is. Tudom, hogy ez most úgy hangzik, mintha sajnáltatnám magam... * sóhajtok fel.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 18, 2013 7:30 pm

*Azt hiszem jól járok. A box mellett van egy piciny fogas, oda akasztom fel a kantárt, a nyerget pedig csak a boxajtóra teszem az alátéttel együtt.*
-Jó ötlet! *bólintok, majd kiveszem a megfelelő felszereléseket. Először egy műanyag vakaróval óvatos, körkörös mozdulatokkal haladok végig az állat testén. Miután felvakarom a koszt, majd egy puha testkefével végigmegyek rajta. Ezután egy kis, a dobozban talált fésűvel kibontom a sörény-, és farokszálakat. Végezetül kikaparom a patáit és ezzel végeztem is, legalább is ebben bízom. Olvastam érdekesség gyanánt néhány könyvet, hogyan lehet egy ilyen hátast tartani, gondozni, és rendben tartani. Nos, ez jól jött most.*
-A fiúkkal? Van egy Doncho nevű srác aki tetszik, de ő felé még nem is léptem. *húzom el a szám, ahogy rápillantok.*
-És te? *kérdezek vissza kíváncsian.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 18, 2013 7:14 pm

* Amint felkapjuk a szükséges cuccokat, már indulunk is a lovak boxához. Ügyesen eltolom a reteszt, közben a nyerget és a kantárt az ajtóra akasztom. Persze az alátétet elfelejtettem, úgyhogy azért még gyorsan visszarohanok. Egy tűzpirosra esik választásom, amit gyorsan felkapok és sietek vissza Hakuhoz.*
- Szerintem kezdjük a csutakolással. * mondom vidáman, s a box mellett helyezkedő dobozból előveszek egy vakarót és egy kefét, no meg persze a patakaparót, hogy a lovacska patái se maradjanak mocskosak. Azért félszemmel figyelem, hogy Haku hogy és mint munkálkodik a kiválasztottja körül. Én lassan végzek körkörös mozdulatokat a ló szőrén, hogy kivakarjam a port, majd a kefével lazán lehúzom azt a mérhetetlen nagy dzsuvát, ami rajta van. Néha-néha felköhögök, mivel száll a por és ezt szépen letüdőzöm. Kirtel természetesen a szalmakupacon terpeszkedik, s csak néha mer rám nézni, de akkor is csak suttyomban.*
- Tényleg Haku... * kezdek bele, miközben lassan le is pucolom a lovat. Ugyan a patakaparással egy kicsit megszenvedek, mert a paci eléggé makacs és levágja a lábát. Azért mázli, hogy nem a lábamra lép, mert néha tényleg közel kerül a lábfejemhez a patája.*
- Fiúk terén hogy állsz? Van már valaki, aki tetszik? * kérdezem kíváncsian, ugyanakkor egy kicsit szomorkásan is, hisz amióta idejöttem a fiúk terén nem változtam semmit. De mindegy is, majdcsak akad valaki, ha meg nem, akkor egyedül éldegélek tovább.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 18, 2013 7:06 pm

*Jókedvűen simogatom meg a ló homlokát, mire halkan felnyerít. Picit megugrom erre, majd halkan felkacagok. Megpaskolom kedvesen nyakát, majd odalépek Felicityhez.*
-Wow, szép pacit fogtál ki! *mondom elismerően, majd bólintok és követem őt a nyergesbe. Megfogom az egyik nyerget, a kantárt, s kiválasztok egy világoszöld alátétet. Megvárom barátnőmet is, s majd ha végez, vele együtt tovább megyek. Eddig remekül érzem magam, pedig még el sem kezdtük igazán a mókát.*
~Úgy várom, hogy nyeregbe üljek!~ *gondolom magamban, miközben a lófelszereléseket bámulom. Ijesztő kicsit belegondolni, hogy először ülök majd fel egy ilyen állatra.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 18, 2013 6:46 pm

//Olvad!//

* Ha lovagolni nem is, de nyergelni profin tudok. Volt alkalmam elsajátítani ezt a technikát nagynénémtől, aki egyszerűen imádta a lovakat. Én inkább a távolból figyelgettem őket, mert be kell hogy valljam, féltem ezektől az állatoktól. Még a mai napig van bennem egy kis tartás a lovaktól, de azért valamennyire már kibékültem velük, úgyhogy el tudom viselni a közelségüket. Kirtel pedig egy másik tészta. Ő sem kedveli a lovakat, akárcsak én, lévén, hogy daimonom. Viszont mikor én anno csak úgy nyargaltam, ő lóhalálában rohant utánam. Szegény pára... Talán most felültetem a nyeregre magam elé. Hát igen. Lefordulni csak nem fogunk, legalábbis a nyereggel együtt biztos nem. Anélkül nagyobb a valószínűsége, bár egy lovasedző mindig azt mondogatta, hogy "a ló tanít meg igazán a lovaglás fortélyaira". Na majd meglátjuk. Én mindig is szentül hittem abban, hogy egy jó edző csodákra képes és profi lovast farag belőlem. No persze ez sose jött össze, mert akkor nem tartanék itt.*
- Először? Na, ez remek. * mosolygok rá, hisz már az is dicséretes, ha az ember igazán rászánja magát. Én egyáltalán nem fogom piszkálni emiatt. Kirtel még mindig a szalmakupacon keresi helyét, egy kicsit kitapossa, hogy kényelmesebb legyen számára.*
- Hogy nem sül le a bőr rólad. * nevetek fel daimonom viselkedésén, hisz amíg ő itt ejtőzni fog, mi majd a lovakat pucoljuk és felszereljük. Szavaimra Kirtel csak lazán elnyújtózik, jelezve; "én nem mozdulok innen". Haku az egyik pej pacira mutat, aki talán első látásra tökéletes iskolalónak tűnik.*
- Hm. Rendben, akkor ő lesz a te lovad, én meg mindjárt kinézek egyet. * fonom össze mellkasomon karomat és a boxok között kezdek el járkálni. Hosszas vívódás után sikerül megállapodnom az egyik box ajtaja előtt. Egy csodaszép almásderes lovacskát pillantok meg, aki hatalmas barna szemekkel mered rám, s ki is dugja fejét, hogy kezemhez nyomhassa.*
- Szerintem nekem is meg van. * nevetek fel, aztán elindulok a nyergesbe.* - Gyere! * intek Hakunak és elsasszézok az ajtóhoz, ahol kipakolok két nyerget és két kantárt. Az alátét kiválasztását Hakura bízom, hisz tök teljesen mindegy melyiket teszi a lóra.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 12:03 pm

*Felnevetek arra, hogy lefordulni nem fogok a nyeregből. Nos én elképzeltem, hogy mi lenne, ha mégis. Vicces lenne, bár lehet nem élvezném, ha tényleg megtörténne.*
-Bízom benne, bár ha profi vagy a lovak felszerelésében, én annak is örülök. Ez az első, hogy ilyen helyen járok. *kicsit kínos beismerni, de így igaz. nem igen adatott meg az alkalom, hogy hamarabb próbáljam ki ezt a sportot, már csak az idő és a pénzhiány miatt sem. Örültem, ha arra össze tudok kaparni némi összeget, hogy ide kijussak.*
-Szerintem bármelyiket használhatjuk. *fordulok felé, amikor azt mondja, ők iskolai pacik.*
-Csak olyan kéne, aki engedelmes és nyugodt. Ő például annak tűnik! *mutattam egy közeli barna színű, fekete sörényűre.*
//Fagy//

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 11:49 am

* Bocsánatkérően vezetem rá tekintetem, mert én tényleg szeretnék segíteni, csak nem vagyok valami profi e téren. Nagyon röstellem, hogy barátnőmnek nem tudok úgy segíteni, ahogy ő azt elvárná. Gondterhelten sóhajtok fel, majd elmosolyodom szavaira.*
- Mindenesetre nem fogsz lefordulni a nyeregből, meg tudom húzni a hevedert. * jegyzem meg halkan kacarászva, aztán követem Hakut az istállóba. Hát igen. A szalma és lószőr jellegzetes illatát azonnal fel lehet ismerni. Ezt még én is fel tudom, az én egy póni lovaglásos múltam ellenére is. A boxokhoz lépek és egy aranyos, szelíd lovacskát szeretnék kinézni, mert azért bő tizenhat éve, hogy lóra ültem. Kirtel elterül a boxok előtti szalmakupacon, amíg én a pacikat fürkészem.*
- Nem tudom, hogy melyik lovat használhatjuk, de szerintem ők iskola lovak. * mondom, ahogy Haku felé fordulok.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 11:42 am

*Könyörgően nézek rá, miközben arra kérem, segítsen. Nem vagyok profi, igazából még kezdőnek sem mondanám magam. Egy remek amatőr vagyok.*
-Akkor így érdekes lesz a mai nap, de nem probléma. Úgy érzem, el fogunk szórakozni. *kacagok fel, majd belépek az állatokhoz. Rögtön megcsap valamiféle illat, amit eddig sosem éreztem, de nagyon kellemes és megnyugtató. Azt hiszem ez lószőr, de mintha más is keveredne hozzá....*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 11:29 am

* Érdeklődve hallgatom, hogy ő mi célból jött ide, de tudomásul veszem, hogy ő is azért, amiért én. Lovagolni. Mondjuk alap, hogyha valaki egy lovardába megy, akkor lovagolni szeretne.*
- Oh, értem. * bököm ki egy perc gondolkodás után, aztán lepillantok Kirtelre, aki nagy szemekkel mered fel Hakura.*
~ Ha téged kér meg, hogy segíts neki, akkor bajok lesznek. ~* ingatja meg fejét daimonom, mire én finoman oldalba bököm.*
~ Azért fel tudok szerelni egy lovat, csak hát amikor elindul alattam...na azzal vannak gondok. * üzenem neki, mire már inkább nem szól semmit. Most így belegondolva, ha elszalad velem a ló, akkor Kirtelnek kell rohanni utánam, ami azért eléggé vicces helyzet lenne. Haku már le is támad a lovas kérdéssel, egy kicsit ijedt arcot vágok, de utána megköszörülöm a torkom.*
- Hát... Segíthetek felszerelni a lovakat, de a lovaglás már egy másik téma. * nevetek fel zavartan. Nem akarom lerázni őt, hisz a barátom, csak én tényleg nem vagyok jó lovas.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 11:22 am

*Megállok és körbenézek, hátha akad valaki, aki segítene. Egyedül nem szívesen vágnék bele a lovaglásba. Megpillantom Felicityt. Mosolyogva integetek neki, majd mikor közelebb ér, kedvesen visszaköszönök.*
-Szia! Remek az idő, gondoltam kipróbálom magam egy új sportban. Csak senkit nem láttam erre felé, egyedül meg nem szívesen kezdtem volna el. *válaszolom egy nagy sóhaj után, majd a szemeibe nézek.*
-Te tudsz lovagolni, ugyee? * kérdezem reménykedve. * -Megköszönném, ha segítenél néhány tippel... *szinte könyörgöm a tekintetemmel, mivel a ruházatából látom, hogy ő is nem hiába jött ide. Lovaglásra készül, akárcsak én.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 11:12 am

* A lovarda felé baktatunk Kirtellel. Nem voltam sose az a baromi nagy lópárti, sőt, életemben talán egyszer lovagoltam, akkor is csak egy agresszív pónin. Valahogy nem az én világom az, hogy állatokon ülve utazgassak. Persze a mai nap úgy döntöttem, hogy ebben a hőségben egy kicsit ki kellene mozdulnom és az első, ami beugrott, az a lovaglás volt. Szóval most egy fekete lovaglónaciban vagyok, egy halványbarna ingben és a térdig érő, fekete lovaglócsizmában. Nem is emlékszem, hogy honnan szereztem ezeket a holmikat, bár biztos a nagynéném ügyködött valamit a cuccaimmal, ugyanis ő a nagy lóbolond, nem pedig én.*
- Te tényleg meg vagy huzatva, hogyha képes vagy lóra ülni. Nem emlékszel mi történt a múltkor? * aggodalmaskodik Kirtel, közben a lábam körül tekereg. Kész csoda, hogy nem taknyolok el benne.*
- Nem az én világom, de van jobb ötleted? A szobában ülni és unatkozni nem megoldás. * sóhajtok fel nyűgösen. Inkább ez, mint hogy a suliban punnyadjak. Hisz nyár van, ki kell élvezni, nem de? Ahogy a lovardához érünk körbepislogok. Nem kerüli el figyelmem egy kék hajú leányzó, aki nagyon is ismerős innen nézve. Egész biztos Haku lesz az, szóval odatrappolunk hozzá és mosollyal az arcomon köszöntöm.*
- Szia! Hát te? * érdeklődök. Remélem, hogy ő is lovagolni jött, bár a szerelését elnézve ez egész biztos.*

Tárgy: Re: Lovarda Vas. Aug. 11, 2013 11:05 am

*Ma is jó idő van. A Nap szikrázóan süt, az égen bárányfelhők. Lágy szellő lengedez a fák között, enyhítve a mai hőséget. Azt hiszem végre kevésbé sülök majd meg. Elhatározom, hogy kipróbálok egy új sportot -a lovaglást. Egy ideje gondoltam rá, de nem volt meg hozzá az akarat, hogy rá is szánjam magam, csak most. Normál tempóban haladok a lovak szállása felé. Előtte pár méterrel állok csak meg, hogy körbenézzek, van -e itt bárki is, aki esetleg segítene. Ma egy világoskék, nyakba köthető toppot és barna lovaglónadrágot viselek,egy hozzáillő lovaglócipővel.*

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Aug. 03, 2013 6:16 pm

*Hát persze, azért sejtem, hogy gond nélkül le tudna akasztani egy pasit, ha nagyon akar, főleg mert azért sok pasi akad, akit annyira nem nehéz felszedni, maximum nem akartam túlzásba esni az ego fényezésben, és ezért pedzegettem meg, hogy vannak dögösebb csajok is nála.* -Próbálkozni szabad, és hidd el ügyesen tudom védeni az átkokat, van benne gyakorlatom. *Vigyorodom el. Nem szoktam sohasem visszafogni magam, úgyhogy azt is elég magas szintre fejlesztettem már, hogyan kell utána megvédeni magam.* -Igen, de ez benne a kihívás, ledumálni a kalauzzal, meg ilyenek. *Végülis megoldható és szeretem a kihívásokat, úgyhogy simán benne lennék a kis kalandban, hogy beszedjük a lóvét a motor mutogatásáért másfelé is, nem csak Nellondban. Sőt igazából Nellondba is el kell juttatni valahogy, a mocsáron pedig csak két út vezet át.* -Pedig meglepődnél hányan voltam már belém zúgva. A túláradó sárm, helyes pofi és a bevállalós alkatom... *Nevetem el magam, hiszen így van, előfordult már, hogy valaki beindult rám más módon is, csak általában olyankor ügyesen és gyorsan koptatom le a csajokat, ebben elég szép gyakorlatom van már. Aztán úgy fest, hogy lelépni készül, én meg pakoljam vissza egyedül a gépet. Nem is baj, legalább tovább vele maradhatok, és ha nem lát senki még egy jóéjt puszit is képes leszek adni neki. Int egyet én pedig akkor eszmélek csak rá, mikor már 4-5 méterre jár, hogy még a nevével sem vagyok tisztában.* -Héj szivi, még a nevedet se tudom! *Kiáltok még utána, bár ahogy eddig megismertem esze ágában sem lesz visszakiáltani és köszönni. Kb. azt tudom elképzelni, hogy vagy beint, vissza se nézve, vagy úgy tesz, mintha nem hallott volna. Szóval visszatolom a gépet a helyére, átnézem, hogy nem lett-e semmi baja, apró karcolás se, meg semmi, majd szépen leállítom és tényleg adok egy jó éjt puszit, mielőtt leláncolom az ajtót.*

Vendég

- Meglepődnél. *Nem kezdem el ecsetelni, hogy igazából simán fel tudok szedni valakit ha akarok, még akkor is, ha nem naponta teszem ezt. Talán nem vagyok egy szupermodell alkat, de csúnya sem, és a magabiztosság általában dob rajta.* - Az engedélyük nélkül senkinek nem kellene csajokat taperolnia, mert még meggondolom magam és mégis megátkozlak valamivel. *Arra még én sem jöttem rá, milyen felmenői lehetnek, de annyira nem is érdekel. Ha fajtársak lennénk, az jobb lenne, nem nagyon ismerek senkit ebben a világban.* - Aham, az nem rossz ötlet, bár a vonatra szép kaland lesz feljuttatni a motort. De megoldjuk. *Helyeselek, majd leszállok a motorról mikor leállítja. A szememet forgatom, hogy mennyire simogatja, bár alighanem én is ezt csinálnám... ha egyedül lennék.* - Őszintén remélem, hogy tényleg csak a szex érdekel, mert elküldeném pszichológushoz azt a csajt akinek többre kellenél. *Jegyzem meg, majd kicsit szalutálok.* - Na sok sikert, ha ki tudtad hozni, vissza is tudod rakni. Az üzletről meg majd beszélünk. *Persze lehet, hogy rákap a dologra, és mire észbekapok, megcsinálja nélkülem. Vagy én nélküle. Igazából annyira nem érdekel, egyébként sem vagyok benne biztos, hogy a csapatmunka az én műfajom. Mindenesetre az intést elköszönésnek szántam, szóval amint ez megvan, sarkon fordulok, és ha nem állít meg, visszaballagok a kúriába.*

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Aug. 03, 2013 5:25 pm

*Hát én se, inkább egyedül teszek keresztbe a családnak, meg a rokonoknak, meg az ismerősöknek, meg a suliban, nem nagyon dolgoztam még soha senkivel sem össze, nem is éreztem rá késztetést, bár nem lehet rossz. Csak ugye ott a gond, hogy mikor hagy ott bajban, vagy ken rám mindent, netán lép le a szajréval, simán ki tudom nézni belőle, az egyszer tuti.* -Hát lehet, hogy nincsenek annyira sokan, tudod van itt a suliban elég sok jó csaj, jobbak is, dögösek. *Hát igen, azért annyira nem mondanám durvának, meg ne fényezzem már fel az egoját, hogy azt higgye innentől rajta fog pörögni az agyam. Láttam már olyan csajokat itt, hogy huh... az agyát eldobja az ember, hogy nyáron milyen hiányosan is tudnak öltözni egyesek.* -Kéjenc? Mert egy száz éves nem taperolhat csajokat? Szegény vámpírok! *Meg tündék, meg effélék, főleg ha nem is látszik rajtuk, hogy száz évesek, akkor miért ne szórakozhatnának maguknál jóval fiatalabbakkal. Hasonló idős, mint én, de ebből még nem derül ki, hogy pontosan kik is a felmenői, de nem kérdezek rá nyíltan csak azért se.* -Ki tudja, akár lenézhetünk egy-egy közelebbi városba vonattal, vagy ilyesmi, bár az már kockázatosabb, de a kockázat, csak még több izgalmat jelent! *Aztán lassan visszdérünk a lovardához és leállítom a motort. Megpaskolom a gép oldalát, mintha egy ló lenne.* -Ügyes voltál! *Ha nem lenne itt a csaj, akkor akár még egy puszit is adnék a motorháztetőre, simán!* -Oh, hát nem ismered a pasikat szivi? Nem kell ahhoz jól kinézni, hogy letapizzunk valakit, elég ha van két melled, főleg ha előttem ülsz, akár még bányarém is lehetnél. *Rántom meg a vállam, de már csak a motort nézem. Vissza kéne tolni a helyére...*

Vendég

*Nem igazán vagyok hozzászokva, hogy csapatban dolgozzak, de igazából bennem is felmerül a dolog. Nem úgy tűnik, mintha mondjuk szobatársként, vagy lakótársként el tudnám viselni a srácot, de hogyha csak néha futunk össze, talán jól tudnánk együtt dolgozni. Amint nem gondoljuk folyton, hogy a másik mindjárt meglép a zsákmánnyal...* - Engem? Mintha tudnék róla, hogy hányan gondolkoznak rólam úgy. Különösebben nem is érdekel. *A legtöbben nem kötik az orromra ha rólam fantáziálgatnak, így nem tudom, hányan tették már meg, de úgyse tudnék ellene tenni semmit.* - Sokat nem segít, de legalább tudom, hogy nem valami több száz éves kéjenc vagy. Egyébként húsz. *Úgy tudom, egy darabig ugyanúgy öregszünk, mint az emberek, bár az ember anyám is vérfarkas, szóval... ő nem valami jó kiindulópont.* - Ha-ha. Azért annyira nem hiszem, hogy jól fogunk vele keresni, de ne félts engem. Kérdés, hány rajongója van Nellondban... *Töprengek, de láttam már fotósokat meg minden... bár az nem pozitív, mert ha bekerülünk az újságba, az nagyon bukta.* - Azért annyira nem nézel ki jól. Egyébként meg nem tudom, ki indított azzal, hogy letapizott.

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Aug. 03, 2013 12:38 pm

*Naná, de rám amúgy se lehet túl sokáig haragudni, egyszerűen képtelenség. Még a végén egész jó csapatot alkothatnánk, az ilyen időnként kölcsönvevések terén. A válasza nem lep meg, valahogy az egész eddigi beszélgetésünk finom csipkelődésekből állt.* -Na ne aggódj értem, megy ez a nélkül is, hogy részletesen beszámolsz, csak hát fene tudja, hogy nem zavarna-e, ha saját magam képzelnék el mindent. *Vigyorodom el, és hát igen, eléggé el tud rugaszkodni a fantáziám, szóval azért nem kell félteni, csak ne hogy belepiruljon, ha netán megtudja, mikre gondolok. Bár úgy láttam az eddigiek alapján, hogy ez nem valószínű.* -Na most meg kíváncsi lettél még? 21 vagyok, ez akkor most segített? *Végülis így még sok mindent lehetek, akár még vámpír is, vagy bármi egyéb, szóval kétlem, hogy ez támpontot adna.* -Miért te mennyi vagy? *Dobom vissza a kérdést, aztán el is indulunk és igazából tényleg nem vágyom saját motorra, valahogy jobban szeretem a lenyúlás izgalmát.* -Hát akkor ha eleget mutogatjuk a mocit, talán még össze is szedheted a lóvét rá. *Aztán félrefordítom kicsit a fejem, hogy valamelyest hátrapillantsak és lássa, hogy újfent széles vigyor terül szét az arcomon.* -Jó szorosan ülsz itt mögöttem, hát ennyire beindultál rám szivi? És végülis miért ne? Egy kis pénz nem gond, meg hát szórakozásnak az is jó. Meg a lebukás izgalma, más nekem nem is kell!

Vendég

*Azért eléggé berágnék rá, ha direkt lebuktatna... egy kis időre, de nagy eséllyel úgyis könnyen megúsznám, szóval nem éri meg haragot tartani érte. Majd inkább visszaadom a kölcsönt, és meglátjuk, ő hogy menekül.* - Elég gyenge fantáziád lehet, ha a mesélésem nélkül nem tudsz mire gondolni. Te se mondtál semmit magadról, mégis lehetnek ötleteim. *Az biztos, hogyha tovább próbálkozott volna, vagy más helyzetben találkozunk, akkor eltöröm az orrát a letapizásért, de nem így történt. Majd a válaszából úgy érzem, ő sem ember, pedig abszolút nem látszik rajta, így érdeklődve agyalok, mi lehet. Arra jutok, hogy elég sok minden.* - És hány éves vagy? *Teszem fel végül a kérdést, ami talán segít valamennyit.* - Mégiscsak jobb, mint mindig másokét kölcsönvenni. Túl sok minden? Másom alig van, azért legalább egy motor kijár. *Aztán felülök mögé, és valóban kapaszkodom, talán most titokban egy kicsit jobban koncentrálva az illatára meg az egyoldalú ölelésre mint a motorra. Elvégre az előbb én ültem elől, itt hátul egyébként sem annyira izgalmas. Majd úgy látszik, tetszik neki az ötletem, mire felnevetek.* - Szép fordulat. Mégiscsak érdekel a pénz? Simán lekaphatjuk, csak ki kell figyelni... már úgyis itt leselkedek pár napja.

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Aug. 03, 2013 12:07 pm

*Meglátjuk? Na erre kíváncsi leszek, egyszer direkt azért fogom lebuktatni, hogy megnézhessem mennyire jól dumálja ki magát a szorult helyzetekből. Mostmár határozottan kezd érdekelni a dolog. Bár az tény, hogy most nem sokan hiányolhatják a motort késő este, főleg mert amúgy is kijárási tilalom van, vagy mi és nem igazán vannak túl sokan idekint, vagy inkább senki. Nekünk se lehetne, de amúgy is épp kölcsönveszünk egy motort, szóval ez már nem oszt nem szoroz. A válasza hallatán szélesen elvigyorodom.* -Oh hát mesélhetsz nyugodtan, kíváncsi természet vagyok és legalább lesz miről fantáziálnom, ha nem jön álom a szememre. *Engem aztán nem zavar, hogy ilyen lazán kezel mindent, én is így vagyok vele, csak meglep, ha hasonlóba botlom. A legtöbb lány már attól kiborult volna, hogy ilyen lazán letaperoltam.* -Akkor kezet rázhatunk szivi. *Rántom meg a vállam, én se vagyok teljesen százas, és még csak ember sem, de nekem sincs a homlokomra írva, hogy miből gyúrtak össze, még ha nem is másik világból jöttem, de emberi vér az nem nagyon van bennem. A saját motorra csak megrázom a fejem.* -De az olyan snassz. Ha túl sok mindened van, akkor hol marad a kihívás? *Hát ezért nem akartam soha, hogy a szüleim támogassanak pénzzel, vagy legalábbis ne essenek túlzásba. Sokkal izgalmasabb lenyúlni ezt a motort, mintha lenne egy sajátom. Még a végén megunnám. Aztán előrecsúszok a mocin és bár megfordult a fejemben, hogy itt hagyom, végül vagyok olyan rendes, hogy nem teszek ilyen galádságot. Végülis egész értelmes társaság, ha úgy vesszük. Mintha kicsit hezitálna, de végül csak felpattan mögém, én pedig járatom kicsit a motort, aztán rá is kapcsolok. Mesés, egyszerűen mesés! Az ötlete viszont nem rossz, lassan el is jut az agyamig, amit mondd, de kell hozzá pár másodperc, mert most jobban lefoglal a motor és a száguldás.* -Végülis ez nem rossz ötlet, Nellondban végigjárni a kocsmákat, pubokat és leparkolni előtte. De kéne valami fotó, ahol mellette áll, szóval tudod, hogy be is vegyék a dolgot. *Hm... végülis megoldható, csak időnként figyelni kell a helyet, tudni mikor jár erre ez a Masters fiú, és lekapni, amikor felpattan. Tényleg egész jól lehetne keresni vele.*

Vendég

- Na azt majd meglátjuk. *Persze nem fogok neki rögtön a származásomról meg a remek kidumálási gyakorlatomról mesélni neki. Nagy eséllyel úgyse kerülünk bajba, elvégre kit érdekel ez a motor ilyen késő este? Hacsak nem jön le más kölcsönvenni... nem hiszem hogy Scottnak pont most kellene, más meg nem tudja, hogy nem a miénk.* - Most tényleg kezdjem el magyarázni? *Vonom fel a szemöldököm mikor visszakérdez. Általában meglepődnek az emberek hogy ilyen nyíltan beszélek ilyenekről, na de na, miért kellene tabunak lennie?* - Talán azért, mert nem vagyok sem normális, se ember. *Válaszolom egy vállvonással. Eleve nem szeretem a "normális" fogalmat, attól, hogy valami gyakori, még nem normális. Én büszke vagyok rá, ha kilógok a sorból.* - Örülök, ha neked nincs rá szükséged, de én azért nem utasítanék vissza egy saját motort. *Aztán csak leszállok a motorról, hagyom, hogy előrébb csússzon. Igazából abszolút arra számítok, hogy most elhúz a fenébe nélkülem, és annyira nem is lenne gond, elvégre eddig elől ültem, és talán egy kicsit megrugdostam ezzel az önbecsülését is. Majd mégis felajánlja, hogy üljek mögé, szóval gyorsan elfoglalom a helyet, elhelyezkedem, és átölelem. Meg kell hagyni, hiába nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e a stílusa, azért mégiscsak van valami abban mikor egy helyes fiú mögött ülsz a motoron őt átölelve, na.* - Hát, ahogy gondolod. Talán néha kölcsönvehetjük, és kérhetünk érte pénzt hogy a rajongók ráüljenek. Na, indulsz már?

Tárgy: Re: Lovarda Szomb. Aug. 03, 2013 7:01 am

-Annyira azért te sem vagy ász, hogy mindenből kidumáld magad. *Jó azt persze nem tudhatom, hogy a származásából adódóan jó eséllyel mégis csak így lenne, simán megúszná, sőt az se lepne meg, ha rám verné a balhét - jogosan -, miközben én hívtam az őrdémonokat. Bár nem is tudom, hogy azoknak hogyan lehet hazudni egyáltalán? Igaz hogy valószínűleg a végső döntést a tanárok hozzák, nekik meg valamivel könnyebb. És, hogy röhejes-e a szövegem? Igazából nem nagyon érdekel, inkább csak szórakozom, és sok esetben könnyebb egy csajt levenni a lábáról, ha elég jól szórakozik, mintha halálosan nyálas dumát nyomsz neki.* -Te? *Azért erre kicsit elkerekedik a szemem, még jó, hogy nem látja, mivel épp mögötte ülök. Oké, a mai álmaimnak meg lesz a témája, ez már tuti ziher, az éjszaka jól fog telni.* -És nem röhejes, csak te vagy immunis a normális emberekre. *Rántom meg a vállam.* -Na nem mintha eleve célom lett volna levenni a lábadról. *Ha akarom, akkor nagyon is megy, de most a motor kell, és nem a csaj, szóval... nem töröm magam e miatt. Egyébként is ülök a mocin, idővel csak leszáll és én ülhetek előre, plusz le is taperoltam. Kell még valami? Na ugye. Scottra térünk. Nem lepne meg, ha ő is rá lenne indulva, bár úgy hallottam, hogy a nője lazán kifilézne minden trónbitorlót, én tuti nem húznék újat vele.* -Szóval a pénz... mindig a pénz, tiszta gáz. *Játszom meg a spánkodót, de persze tök logikus, amit mondd, bár ennyire nem szorulok rá minden fillérre. Igazából még talán motorom is lehetne, ha nagyon akarnám és beadnám a szüleimnek, hogy kell. De nem akarok úgy tűnni, mint aki alá tolnak mindent, szóval majd megoldom magam. Leszáll végre a motorról, én pedig lelkesen csúszom előrébb és olyan finoman simítok végig a gombokon, a kormányon, mintha csak a legdögösebb nő lenne egy a fekete csoda. Imádom, komolyan! Megre pillantok.* -Fél pillanatot várok szivi, ha nem pattansz fel, akkor már csak a füstöt fogod látni. *Végre elől, eszem ágában sincs várni. A kérdésére egy kicsit talán még el is gondolkodom, de aztán megrázom a fejem.* -Kösz nem, láttam annak a pasinak az izmait, és baromira nincs rá szükségem, hogy átrendezze a képemet, amúgy se vagyok valami piti tolvaj. *Veszek kölcsön dolgokat, a hecc, az izgalom és a szórakozás kedvéért, de nem azért, hogy eladjam őket, vagy ilyesmi, az már nem az én stílusom.*

Vendég

- Fogadjunk, hogy megúsznám? *Mint mindig, mindent. Talán nem mindenféle büntetés nélkül, de amiért mást kicsapnának, azért én általában padlót sikálok, vagy legrosszabb esetben trágyát szedek a lovak alól. Mindig is így volt ez, nem számítok rá, hogy megváltozna. Néha áldozati tűzön égetek Freghának néhány gyümölcsöt és el van intézve. Elvigyorodok, mikor kijelenti, hogy én se voltam rossz. Na nem mintha nem tudnám.* - Hah. Ne aggódj, kényeztetik azokat eleget, ha más nem, akkor én. De egyébként röhejes a szöveged, nem mondták még? *Nem szégyellek ezen semmit, hazudik, aki lassan húsz évesen még soha nem kényeztette önmagát is úgy. Azt viszont komolyan gondolom, hogy röhöghetnékem van a szövegétől, nagyon remélem, hogy nem ezt használja csajozásra... Közben visszaérünk a lovardához, szóval leállok a motorral, és már normál hangerővel válaszolok.* - Sikongatva? Azt nem. Autogramot? Simán. Meg közös képet. A használt zsebkendőjét. A szempillaszedő csipeszét. Tudod, az ilyenekért a fanatikusok mennyit adnak a neten? *Mondom, majd már épp szállnék le a motorról, mikor eszembe jut valami. Persze nem gondolom komolyan, de azért felvetem az ötletet.* - Ha sikerülne eladni ezt Scott Masters motorjaként, fejenként kettőt tudnánk venni az árából ha ügyesek vagyunk. *Persze elkapnának, így esélytelen.*

Tárgy: Re: Lovarda Pént. Aug. 02, 2013 8:46 pm

-Akkor harminc. Nem hoztam hőmérőt pont. *Rántom meg a vállam. Akkor is meleg van és eszem ágában sincs sapkát venni, főleg mert nem vagyok egy gyakorlott besurranó tolvaj. Én csak menni akartam pár kört, és most itt kell győzködnöm ezt a csajt, a fene vinné el az egészet! De nézzük a jó oldalát, legalább már meg van a gép.* -Jah és persze senki se hallja meg, mondjuk valami táp hallású démon, hogy épp merre robogsz a kicsikével? Mert a motor épp arról híres, hogy olyan nagyon halk. Levadásznak szivi! *Azért az apró dicséretre egy mosolyt ejtek meg.* -Jó te se voltál rossz. *Rántom meg a vállam aztán simán letapizom, ami igen is jár nekem, bár amikor ezt szóvá teszem, annyira nem ért egyet. De kit érdekel, eddig sok mindenben nem értettük egyet, szóval már elvből is tartanom kell ezt a sémát.* -Ha meguntad... na persze. *Szóval soha napján, ha nem lököm le onnan. Csak sajnos nem szoktam nőket bántalmazni, de ha nagyon kihúzza nálam a gyufát...* -De hát tudod egyszerűen csak adott volt a helyzet, szó szerint a kezeimbe kívánkoztak és ennek nem mondhattam ellent. Nem akartam volna megbántani szegényeket, kell nekik a kényeztetést, és amilyen a stílusod, kétlem, hogy gyakran van benne részük. *Fűzöm tovább a szavakat csak azért is. Mert hát na, van egy tenyérbemászó stílusa a csajnak, nehezen tudom elképzelni, hogy olyan nagyon sok pasas akarná ágynak dönteni.* -Aha, asszem ilyen harcművész izékben játszik, bár én még egyet se láttam, mintha nem rég jött volna ki egy új filmje. Talán az utolsó, vagy ilyesmi, annyira nem ismerem a részleteket. Egy biztos, döglenek utána a csajok, te is mész majd sikongatva autogrammot kérni? *Érezni a hangomból, hogy ezt mennyire nagyon szánalmasnak tartanám.*

Vendég

- Negyven fok este tízkor? Elromlott a hőmérőd. *Jó, mondjuk tény, hogy meleg van, de azért negyven fok mégsem. És nem kell olyan sokáig viselni azt a sapkát, épp csak amíg lenyúlja a motort, aztán már úgysem fog érdekelni senkit... Mondjuk tény, hogy én sem babráltam ilyenekkel, még csak sötétbe sem öltöztem, a cipő az egyetlen, ami esetleg utal arra, hogy rosszban sántikálok. De még az sem, mert... egyszerűen csak a megszokott tartozékom.* - Hát, így jártál haver, majd talán máskor. *Vigyorgok nagy bőszen. Ha annyira béna, hogy nem tud lerázni, akkor meg is érdemli hogy a nyakán maradjak, már nem azért.* - Ha úgy gondoltam volna, hogy ugrasztasz valakit, nem hozom vissza a motort, hanem kint hagyom valahol az erdőben és kerülőúton jövök vissza. *Forgatom a szemeimet. Azért hülye nem vagyok, ha úgy gondolom, hogy a visszatértemkor tárt karokkal várnak a lovardánál, akkor nem megyek a lovardához.* - Az mondjuk egész ügyes volt. *Na, azért egy kis egófényezést megérdemel, bár nem úgy néz ki, mintha kellene neki.* - Csak úgy mondtam a két kört, majd ha meguntam, cserélünk. Ha pedig még egyszer arról kezdesz beszélni, hogy mi jár neked, esküszöm lelöklek a motorról. Semmivel nem tartozom neked, a melleimmel meg még annyira sem. *Vágom hozzá most már jóval gorombábban. Eddig még gondoltam is rá, hogy ha benne van, talán áttérhetünk a fogdosásra is valami kényelmesebb helyen és időpontban, de kezdi elvetni a sulykot. Aztán csak kuncogok a válaszára.* - Nem tudod, tényleg valami filmsztár? *Kérdezek rá végül, azt nem árt tudni. Cserélni meg úgyse állok meg amíg nem nyávog eléggé.*

» Lovarda
» Lovarda
» Lovarda