Valahol a sűrű sötét és ködös vasútvonalon...

//Én is szívesen követném a kiscsajszit. //

// Mindenkinek kell egy életcél. Mivel Xavier hibázott, hogy nem ölte meg, úgy is magát hibáztatja és a keresésére indul, szóval... Ki akar mese sorozatot mesélni nekem ebben a témában? xD Köszi mééégegyszer, és én is csak ennyit tudtam elsőre mondani... Tudtam! : D //

//Úúúúgy tudtam. Very Happy

De ez Kaen mese, ha megöljük a kis csajt, akkor kiderül, hogy a másik illető a főgonosz. Nincs megoldás. Razz

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Tehát elindulnak a szánnal, ami előtt kutyák is vannak. Beérnek a következő nagyvárosba még a következő reggel, ahol Liliána kedvesen hárítja el a további segítséget, és indul a saját útjára, ők pedig visszatérhetne a nezába. Amikor felszállnak a most már valóban nezába tartó vonatra, akkor mintha kábulatból ébrednének, hirtelen sok minden bevillan. A farkasok egy vezetőről beszéltek, ám maga Kaishas is említett egy vezetőt, aki nem ő. Liliána szobájából nyílt a titkos járat, és a lány szobájában nem volt étel, pedig ha itt tartották fogva... És ekkor jönnek rá... Cecile és Xavier, max ők elmondják Calebnek. Sokszáz évenként születik egy farkasgazda, egy született vérfarkas, akinek nincs szüksége teliholdre, és komoly erőkkel bír ami a babonázást illeti. Liliána felfalta a falu lakóit, és miután már mindenki farkas, kellett neki egy új közösség. Magától is el tudott volna menni, de mindene a színjáték, stílusosan akarta ezt lezárni. Tökéletesen felépítette a színjátékot, hogy a hármas rájőjjön arra, hogy a falusiak farkasok, és leleplezhessék Kaishas-t, és "ki tudják szabadítani" őt. De most már késő, a lánynak már nyoma sincs, a vonatuk pedig indul haza.*

*Miután a lány elvált tőlük, riadtsága lefoszlik és ahogy sétál az utcán, a védtelen, bátortalan lány álca eltűnik, és felsejlik a többszáz éves farkasgazda nő magabiztos ábrázata. Aztán megáll mellette egy autó lassítva, a nő pedig beül, és elveszi a cigarattát, amit a vonat mozdonyvezetője nyújt át neki. Rágyújt, aztán elhajtanak.*

*Caleb továbbra is lelkes, és beszélgetős, de esélytelen, hogy Xavier szóba tudjon vele elegyedni, ő nem ehhez szokott. Csak a kétségbeesett emberekkel beszél, akiknek szükségük van rá, vagy épp a holtakkal, amikor beszédesebb kedvükbe vannak egy-egy elűzés előtt. Mikor átérnek, és a pisztoly a folyton dumáló pasi felé szegeződik, a sajátja reflexszerűen a vérfarkas felé emelkedik, de meg kell lepődnie. Inkább a lény magát öli meg. Amikor kiszúrja a golyók különlegességét, akkor eltárolja magában a dolgot. A fej szétszakadásának pillanatában se néz félre, habár kevés ennél rondább van, de azt ő mind látta már. Akár gyűlölni, vagy megvetni fogják, akár nem, ő odalép a testhez és elveszi a pisztolyt, benne a különleges golyókkal, hiszen még jól jöhet neki, ilyen esetekben. Elkerül a vért, a fegyver ha véres lett egy anyagba göngyöli és elteszi. A leányzóval sokat nem törődik, Caleb biztosan gondját viseli majd... Irány haza. Illetve, neki még dolga van, néhány faluval arrébb. Minden bizonnyal arra folytatják az útjukat, amerre a vonat ment volna, szóval ezzel nem lesz gond. Szeme sarkából figyeli, ahogy a démonka a nőhöz leül, egészen közel, okokat keres, és lehet, hogy lassan talál is... Jó lassan. Nagyon lassan.*

// Köszönöm a mesét nekem is tetszett, önmarcangolás és öngyilkosság... öhm. >< Hát karakterem már lassan megtanulta, hogy vannak szörnyetegek, akiknek még is csak van lelke, de ez még egy lecke volt. Köszi mééég egyszer : )//

*Úgy tűnik, hogy nincs szükség ennyi tervre és varázslatra, különleges kardra, vagy vámpírméregre. A farkasnéni eléggé meg van lepve, de nem ellenkezik. Egyszerűen zokogni kezd, amire Caleb szemkimeresztve pislog. Nem igazán vágja, hogy most mi a szitu, de amikor a fegyver csöve rá fordul, kissé megremeg és önkéntelenül is a lány keze után nyúl. Talán azért, hogy maga elé rántsa, hogyha repül a golyó? Ki tudja, de nem is kell sokat gondolkoznia rajta, hiszen a nő végül saját maga felé fordítja a fegyvert és szétlövi a saját fejét. Elég durva látvány és hamarosan Caleb nyakában már Liliána repül és ott hálálkodik, amit - valljuk be - Caleb nagyon is élvez. Lágyan végigsimítja a lány hátát, majd eltolja magától és a többiek felé néz.*
- Vajon mi lehetett a fegyverben? *kérdez rá a dologra. Az ajtóhoz sétál lassan elindul kifelé.*
- Gyere, én úgy is Varsa-ba igyekszem, velem tarthatsz! *vigyorodik el pajkosan Caleb, majd megfogva a lány derekát, kifelé indul és a többiek felé fordul:*
- Akkor szánhúzókutyák? *vigyorodik el a fiú.*

//Köszi a mesét, élveztem! És nem haltam meg. Yeah! //

*Xavier szavaira elmosolyodik magában. Vélhetően képes lenne végezni a farkassal, de nem biztos benne, ezért nem fedné fel magát, ha nem muszáj. Erre végül nem is kerül sor, mert az ellen leöli saját magát.* -Az emberöltők nyomása...a gyilkolás fájdalma...szint látszott a szemében. *Szólal meg csendesen, mintha egy hangyányi keserűség is hallatszódna a hangjából. Nem tud azonosulni a folyton vidám Calebbel, meghagyja neki a lányt, hogy foglalkozzon vele. Nem tudja a helyzetet se pozitívnak, se negatívnak felfogni. Egyszerűen inkább szó nélkül a szán felé indul.* -Mehetünk végre? *Mintha sietős lenne a dolga, lehetséges, hogy a vonattal olyan helyre igyekezett, ami fontos és nem akar késni. Vagy legalább ez az ami ebből kivehető, egyébként pedig inkább csak mielőbb távozni szeretne egy olyan helyről, ami rámutat arra, hogy az ő élete is egy mélységes sorscsapás. Csupán képes rá, hogy elnyomja a sötét ént, ami benne lakozik. Halkan sóhajt egyet, majd kilöki az ajtót és felpattan a szánra. A kis démon mintegy vigasztalóban röppen oda és ül le mellé, mintha még bújna is. Furcsa látvány egy ilyen jószágtól.*

//Köszönöm cípen a mesét, nekem nagyon tetszett, jó volt végre picit felnőtt karival játszani. Smile

//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A leányzó válaszol Calebnek természetesen.* Liliána vagyok, és három éve vagyok ide bezárva, most töltöm a tizennyolcat. *Celine ismét szépen befedi az üldözők útját, és végre be is érnek a farkasnő rejtekhelyére. Furcsa módon az már tudja, hogy jönnek, de mégis... le van döbbenve. Zokogásban tör ki...* Évszázadokon keresztül, mindenki, aki erre jár, meg akar ölni. Csak élni akartunk volna, miért nem tudtatok békén hagyni? Az átok ami átjár, és most még az emberek is... *Temeti arcát a kezébe, aztán egy pisztolyt fog Calebre, végül a saját szájába teszi a fegyvert. Celine és Xavier rájön, hogy nem ezüst, hanem az ezüst, és a cirkónium ötvözete van benne golyóként. Úgy tűnik a főfarkas belefáradt ebbe az átkozott létbe. Térdre borul, és szétlövi saját fejét. Kint a beomlott folyosóról megszűnnek a zajok, a többi farkas is odalett. Liliána most már Caleb nyakában hálálkodik mindhármuknak* Jaj, annyira köszönöm, nem hittem volna, hogy valaki képes lesz egyszer sarokba szorítani. Elvisztek egy nagyvárosba? Hozok inkvizítorokat, akik kipurgálhatják ezt a sötét helyet, és békében eltemethetem őket. *Gyász is van még a szavaiban, de hát a rokonai már régen meghaltak, nem kezd most el hajat tépni. Fent már minden csendes, és tényleg meg tudják találni Kaishas háza előtt a szánt, amivel el tudnak indulni.*

//Na most már jöhet a záró, köszi a játékot^^//

*A leányzó valóban nem valami mocskos kis cellában lakik, hanem egy elég csinos kis szobában, azonban természetesen fogságban, ami igen csak kínos. Celine egy rejtekajtót fed fel, amire Caleb csak nagyot néz.*
- Wow! Tényleg, mint egy horrofilm! *vigyorodik el, majd hogyha a többiek megindulnak, akkor követi őket befelé az alagútba. Egyelőre nem tudja, hogy hova is lyukadnak ki, vagy hogyan is néz ki a hely, de ahogy átérnek, elég valószínű, hogy a "főfarki" bunkerébe jut a kis csapat.*
- Be kéne zárni azt az átjárót, nem gondoljátok? *vált tegezésre a fiú, hiszen most már végül is egy csapat, lehet, hogy nem kéne magázgatni az emberkéket. A lányhoz fordul és elvigyorodik:*
- Amúgy hogy hívnak és hány éves vagy? *kérdez rá a dologra a fiú, habár elég valószínű, hogy nem most jött el az ideje a társalgásnak és a csevejnek, de hát jobb később, mint soha, nemde? Közben Celine érdeklődik Xavier-től, hogy hogyan is ölik majd meg farkaskomát.*
- Egyértelmű, hogy gyorsan gyógyul, de talán hogyha csinálnánk valamiféle koktélt a farkasölő fűből, aztán rágyújtanánk a kócerájt, az működne, nemde? *próbál ötletelni a fiú, majd kíváncsian pislog hátrafelé, hogy Celine mit is csinál. Hallja, hogy beomlik a járat, és a szája elé kapja a kezét, hogy a port ne lélegezze be.*
- Ügyes! *pillant elismerően a lányra, majd megáll és a táskájában kezd el kotorászni.*
- Esetleg egy kis füstbomba? *vigyorodik el, hátha szükség lesz rá, hogy elködösítsék a vérfarkast. Azt nem tudja, hogy a vérfarkasok átlátnak-e az ilyesmit, de próba-cseresznye alapon a keze ügyében tartja a kis robbanó bombát.*

*Mivel nem kap érdemleges választ, mondhatni fogalma sincsen a lánynak, így elveti a megölésének kérdését. Talán az nem lenne még se olyan jó megoldás. Olyan szinten nem humánus, hogy zavarja, hogyha a főfarkas meghal, akkor mindenki más is meghal, inkább egy kis nyugalom kerül belé, hogy ennyit kell elérni, és nem többet. Kissé gondolkozik, hogy hogyan lehetne egy időre lekötni a csaj életenergiáit, hogy ne kapjon belőle Kaishas, de minden bizonnyal ezzel sokra nem megy. Követi hát Celine-t, fegyvere halkan kattan, ahogy az energiagolyók felkészülnek. Erejük akár az ezüstté, vagy annál még színesebb, hiszen minden sötét lény ellen képes használni kifogyhatatlan barátját. A kérdés hallatán egy vigyor jelenik meg a szája sarkában, és pedzegetni kezdi a kérdést.*
- Nos... Halott már arról, hogy a vérfarkas harapás gyilkos hatású a vámpírokra? Nos, vannak források, amik szerint a vámpírok fogában, szervezetében is van valami, ami gyilkos hatású lehet a vérfarkasokra. *Ezt úgy adja elő, mintha egy dajkamese lenne, de Celine nem téved, ez a férfi bármit előtud húzni a zsákjából, amit csak elképzel. Most viszont nem fog örülni annak, amit lát... Egy olyan kard kerül elő, aminek oldalában szájnyi távolságra két fog van illesztve, kimeresztett vámpír fog.* - Még nem használtam soha, de a semminél jobb ötlet, nemde? *Hogyha ezzel lecsap, akkor talán a méreg, ami a tárgyba van elraktározva, életbe lép és hatással lesz a farkasra. Persze a történet múltán Celine pontosan tudhatja, hogyha a kard hatásos, akkor az ő harapása ennél milliárdszor nagyobb esélyű. Azért Xavier egyik kezében ezt az egy kezes kardot, másikban a forgópisztolyát tartja elővigyázatosságból, miközben előre halad... Hátra pedig nincs út, amint beomlik az előző épület.*

*A láncokat tehát minden gond nélkül letépi a lányról, majd segít neki fel is állni. Eléggé nem lenne jóban Xavier-val, ha meg találta volna ölni, de erre egyelőre nem került sor. A lényeket egyelőre sikerül feltartani, viszont jó lesz sietősre venni a figurát.* -Erre, ha nem akarjuk bevárni őket! *Int a fejével a járat irányába. Az pedig remek kérdés, hogy a főellenséget hogyan is ölik meg, amikor nem fogja az ezüst. Sietősen robog végig a folyosószakaszon.* -Nos van már ötlete kedves vámpírvadászunk hogyan végez egy vérfarkassal, akit nem fog az ezüst? *Teszi fel azért a kérdést a fickónak, mert eddig úgy festett, hogy mindig előkerül a tarsolyából egy amulett, vagy farkasölő fű és társai.* -Ha megbocsátotok... *Tovább inti a többieket a titkos járaton, ő pedig egy picit hátramarad. Dobbant egyet a földön a pálcával, amire picit megrázkódik a talaj, és a mögöttük lévő területen picit vélhetően beomlik a folyosórész. Ezzel remélhetőleg fel lehet tartóztatni az őket követő dögéket. Aztán a többiek után siet.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A leányzó több kérdést is kap egyszerre, és bután néz.* Foglmam sincs, nem értek én az ilyen dolgokhoz. Csak azt tudom, hogy ha Kaishas meghal, akkor a többi farkas is meghal vele. *Celine tehát titkosajtót keres... és talál! A szőke leányzó szobájának hátsó részében egy alagút nyílik, és mint sejthető, egyenesen Kaishas rejtekébe vezet, amire a nő most bizonyára nincsen felkészülve. Lentől a farkasok beözönlenek, de a farkasfű visszatartja őket egyenlőre. Celine tehát leütötte a láncokat, a leányzó pedig reménykedve tart velük, bár semmihez nem ért, csak szabadulni akar innen.*

*Az aprócska kis folyosó - ami miatt morog is egy jót a srác - elég hamar véget ér és egy leányzót találnak ott a falhoz láncolva. Ember. elég valószínű, hiszen rimánkodni kezd, hogy szabadítsák ki.*
- Celine Kedves! *vigyorodik el szélesen Caleb, majd kicsit hátrébb állva néz a lányra, jelezve, hogy használhatná az erejét, amivel odafent is letépett egy farkasfejet. Elég sötét van, így nem nagyon tudja megállapítani, hogy mennyi idős lehet a lány, de az biztos, hogy nagyon meg van ijedve, a hangjából ítélve. Amit mond, azon pedig a fiú gondolkozni kezd. Billog a farkasokon. Igen, ezt láthatták a halottakon, de további gondolkozásra nem sok idő marad, hiszen az ajtót lassan betörik.*
- Mennünk kéne, hogyha nem akarunk mi is nyers húson élni és a bolhákkal együtt éjszakázni... *fintorodik el a srác. Még most is löki a poént, habár tudja, hogy ez már cseppet sem tréfa. A vacsorát már régen lekéste, de ez most annyira nem bosszantja, a lényeg, hogy élje túl ezt a kis kiruccanást.*

*Mikor leérnek és észreveszi a lányt, akkor kissé elkezdi méregetni, hogy az e, akinek mondja magát, az e aminek mondja magát, hiszen ha minden becsapás, akár ez is lehetne annak a része, csak még nem vették észre. Amúgy minden bizonnyal, hogyha látta volna a lány erejét és gyorsaságát, akkor az az első, hogy megnézi a kezét, hogy van e erőkesztyűje, és a lábát, hogy van e surranója, de hát úgy se látta, így ezzel nem törődik. A megérzése adott, hogy néha ok nélkül is Celine felé néz, az abszolút jogos, de következtetéseket nem von le.
Úgy tűnik a billogot nem ismeri fel, hogy hogyan lehetne megtörni, szóval inkább a lánnyal kezd el foglalkozni, de nem olyan típusú kérdéssel, mint várhatnák.* - És hogyan váltja át az energiakamráját egyik emberről a másikra. Hogy halt meg az előző és hogy lettél te az? *Kérdezi, ugyanis ha rituáléra van szüksége a fickónak, és nem tud egyszerűen rácsatlakozni rá, Celine-re (mert hát embernek hiszi), vagy Calebre, akkor... Például jó megoldás lehet a lány megölése. A lány élete elég lenne, hogy megszabaduljanak a legfelsőbb bábjátékostól, igen gáláns ajánlat. Nem öl, míg nem biztos magában, hogy ezzel nem vethet véget az egésznek. Arra van, hogy a gonoszt elpusztítsa, nem kéne egy ilyen hiba az önéletrajzába. Közben az erszényébe nyúl, és farkasfüvet, vagy bármilyen növényt és bájitalt szór a bejáratok elé, még egy lassító, ami felpárologva távol tartja a gonosz kis vérlényeket. Nem árt gondolkodni még.*

*Miért is lenne egyértelmű valakiről, aki gyors és erős, hogy vámpír? Akkor aki surranót használ, vagy belső időt és erőkesztyűt, az egyből vámpír? Mindenesetre sikeresen lejutnak az egyetlen emberhez, aki életben van és nem farkaska. Elsőre azért megfordul a fejében, hogy ki tudja nincs-e itt újabb csavar, de úgy fest a hölgy igazat mondd. A láncokhoz lép és segít leszedni őket, valószínű nagyobb problémát nem fog okozni a dolog. A billog igen sejthető volt, hogy pontos szerepe van.* -Ha már jó ideje itt vagy, nincs sejtésed hogy oldhatnánk fel a jeleket egyszerre? *Közben mindenesetre körbepillant, hátha akad bármilyen egyéb kijárat, titkos alagút. Megpróbál érzékelni a térben, hátha akad más út, mint amerről jöttek, hiszen nem biztos, hogy tanácsos lenne itt bevárni a farkasokat.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Tehát elindulnak lefelé, némiképpen levédik a külső ajtót, és elindulnak lefelé. Lent egy cellában egy sima bilinccsel leláncolt leányzót találnak, mágikusra ugye nincs szükség, hiszen az illető ember, és nem tudja eltépni. A hölgyemény arca már beletörődő, de mégis amikor megjelennek hárman, akkor döbbent, majd reménykedő arccal kezdi rázni a láncot.* Segítsenek kérem! Önöket is csapdába csalták? Kaishas tartja markában az egész falumat, már csak engem nem változtatott át. Valami furcsa billoggal ural mindenkit, kérem segítsenek, hogy legalább békében temessem el a rokonaimat! *Nem éreznek belőle ártó szándékot, úgy tűnik, hogy direkt küldte el őket a falu népe az erdőbe, hogy még véletlenül se legyenek a lány közelében, aki folytatja* Ha jól értem, mindig kell nekik egy élő személy, akiből Kaishas erőt merít, megtartja az emberi mivoltát, vagy ilyesmi, nem értek ehhez, de jól tartanak, nem bántanak, de mindig kell az utánpótlás. *Fentről már úgy hallatszik, rögtön betörik az ajtót.*

*Celine után beugorva az ablakon, a srác észreveszi a három alakot. Naná, őket már odakintről is lehetett látni, de Caleb nem gondolta volna, hogy amint meglátják őket, változnak is át. A fiú egy picit megremeg, a három nagy farkas láttán, de végül felkap egy széket és az egyik rá támadó farkas felé üt vele, majd odanyomja teljes erőből a falhoz. Farkasra habár elég erős, úgy tűnik, hogy erre nem volt felkészülve, így Caleb egy erőteljes csapást mér az állat fejére, amitől lehetőleg el is ájul, vagy talán be is veri a fejét, vért serkentve ki az agyából. Közben Celine ugrándozik és tépked fejeket hihetetlen gyorsasággal, így elég egyértelmű, hogy a nő egy vámpír. Vagy csak valami spéci cipője van, ami rettentő gyorssá teszi. Na meg frankó szteroidja, amitől baromi erős lesz. De talán mégis a vámpír a legjobb magyarázat a dologra. A srác úgy érzi, hogy nem kell erről beszámolnia Xavier-nek, hiszen minek? A lényeg, hogy legyőzték a három farkaskomát és hamarosan feltárul a csapóajtó. A három halott ember fején valamiféle jel jelenik meg, amit Caleb jól megnéz és meg is jegyez. Odakint békesség honol, azonban egy farkas vonyítás töri meg a csöndet.*
- O-ó! Lebuktunk. Valami ötlet? *szólal meg Caleb. Most már annyira nem vigyorog, mégis gesztenyebarna szemeiben gyerekes vágy csillan az izgalomra és a harcra. Beugorva a járatba nem látja, hogy mit is csinál Xavier, de lehet, hogy ez mindenkinek jobb. Zsebéből egy öngyújtót vesz elő, azzal világítva meg az utat, ami - hát valljuk be, nem a legjobb világítóeszköz.*
- Remélem, zsákutca... *morogja a fiú és tovább halad Celine mögött, és Xavier előtt.*

*Mintha ősi vámpír lenne... És erről természetesen a vadász lemarad, habár nagy baj abból nem lenne, hogyha egy vámpír az ő oldalán mutatkozna meg. Csak ne úgy essen ez a dolog, hogy éppen háttal van neki Celine, és egyszer csak jeleznek érzékei és csatába kezdenek. Nem lenne szerencsés a belső harc, amit a felismerés meglepetése okozna. Nagyjából összezavarta a kinti terepet, hogy több idejük legyen bent, lendületesen érkezik, ugrásban, de azonnal kiegyenesedik, hogy felmérje a halottakat. A billognak a jellegét figyeli, átok, vagy valóban vas égette, és felismer e rajta egy olyan démoni erőt, átkot, amivel már találkozhatott, vagy olvasott róla. A jelkép teljesen biztos benne, hogy fontos lesz, kell ahhoz, hogy győzzenek. Persze ez lehet tévhit, de a jeleket jobb megfigyelni. Xavier a hullákhoz lép, mindegyik homlokát külön külön megérinti, és egy másik által nem éppen vadászhoz illőt cselekszik. Na de ki van itt, aki ítélkezne felette? Felnőtt halottlátóként és démonvadászként újra feléleszti őket, figyelve, hogy ő legyen az egyetlen, aki irányítja őket, és egyértelmű parancsot ad nekik, senki se jusson be ebbe az épületbe, mindenkit tartsanak fel, minden erejükkel, amit életükben és amit halálukban birtokolnak. Mikor hallja Celine hangját, biccent, és elindul ő is a sötétben. Mióta az eszét tudja, éjszaka dolgozik, a rémek 99%-ban éjjel érik a temetőben, vagy máshol, szóval a látással nem lesznek problémái, van rá varázsa, eszköze, itala, amulettje. Biztos ami tuti. Viszont Caleb más tészta, de őt hirtelen elfelejti kissé, és csak halad a sötét folyosón, keze rácsúszik Oroborosra. Hátvédnek elvben ott a három vérfarkas, így hát Calebet, hogyha hátul marad, nem támadják meg. Ha minden igaz.*

*Annyira ért a mágia elmélethez, hogy a sötétséget sejtheti, hogy nem a falusiak tették. Azt még ugye nem tudja, hogy mindegyikük farkas, viszont a harc hamar kezdetét veszi. Nincs itt társalgás. A vámpír életösztöne arra sarkallja, hogy bevesse minden erejét, hiszen számára egy farkas harapása végzetes lehet. Felvillan a sárgás tekintet, majd alig látható gyorsasággal pattan faltól falig, szó szerint kivégezve a két őrt. A harmadikkal Caleb is elbánik. Kicsit pihegve érkezik meg újra a padlóra Caleb felé villantva tekintetét.* -A mágia ereje... *Leheli felé, jelezve, hogy természetesen csak mágikus erejének köszönhetően durvult be ennyire. Hogy a másik ebből mennyit hisz el, az más kérdés, de a mentalista hölgyemény ha más nem ügyesen tud emlékeket törölni. Az egyik letépett fejen azért megvizsgálja a jelet, beugrik-e neki valami ismerős róla, majd a lejárat nyitva, kintről vonyítás hallatszik.* -Ha jól sejtem, most nem sokra mennénk az ajtó eltorlaszolásával... *Jegyzi meg röviden, majd a lejárathoz pattan. Ha le van lakatolva, akkor egyszerűen letépi a fémet a helyéről elmormolva előtte egy igét a miheztartás végett, majd hát akkor irány a sötét odalent. Bár ez neki nem gond, a többiek majd varázsolnak fényt, ha erre lenne szükség. Az idő szorít és innen nehéz lesz kijutni.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*A három őr mégis kiszagolta őket, és már változnak is át, amikor Celine beüti az ablakot. Nincs itt már tárgyalás, hiszen ha ide eljutottak, akkor már nem lehet őket átverni. A három farkas egy Calebre megy, a másik kettő Celine-re, de az érkező Xavier megzavarja a mozgásukat, hiszen így már nincs túlerő, nem tudják értesíteni a vezetőket. Caleb a székkel odapasszírozza a sajátját, míg Celine ugye ösztönösen gyorsul be, és egy mozdulattal tépi le a két farkas fejét, mintha ősi vámpír lenne. Xavier ezt még nem látta, de Caleb igen. Ellenben Xavier utoléri őket, és láthatják, hogy a három illető visszaváltozik, és egy furcsa égetett billog volt a homlokukon, amit csak a halál fedett fel. Lefelé vezet a pincelejáró, kint viszont béke honol, a falusiak még nem vettek észre semmit, ám egyszer csak vonítás hallatszik kintről.*

*Utolérve a vámpírkát, a srác bizony beszélgetésbe kezd, de nem sokáig, hiszen Celine csendre inti. Caleb veszi a lapot és bólint egy nagyot, habár ő még nem igazán tudja, hogy mit is kell nézni. De ahogy az egyik ház sarkánál megállnak, a srác is észreveszi a fényt, és az ablakhoz oson, követve a nőt. Közben Xavier is megérkezik, és Caleb vigyorogva nyújtja át neki az üres táskáját. A sajátja még mindig a hátán van, hiszen nem rakta le és ki tudja, hogy mi kellhet belőle harc közben. Merthogy ahogy bepillant az ablakon, harc lesz, az biztos. Három nagydarab fickó ücsörög a szobában és valamiféle lejárót őrizhetnek. Mielőtt azonban Caleb kicsit tüzetesebben is átnézhetné a szobát vagy ilyesmi, Celine egy lendületes ugrással bent terem, bájosan-csábosan köszöntve a férfiakat. Nincs mit tenni, követni kell a lánykát, így főhősünk is hamarosan bent terem a teremben, egy lendületes tigrisbukfenc után. Maga elé kap egy széket és úgy próbál harcolni. Próbál? Kiderül, hogy mivel támadnak a jól megtermett bácsik.*

*Hát még szép. Mi más lenne, mint átverés, ahova ő beteszi a lábát és még mindig nincsen rend? Az amulettje elmondd neki mindent, szépen elduruzsolja, amit végig sejtett, érzett, hiszen mindenki érezte. Mikor kimegy a konyhára, és rájön minderre, észrevétlen tűnik el a szemek elől, átsétálva a falon, légiességgel, avagy egyszerűen egy ablakon kimászva, és a társai keresésére indul, mert legalább azt tudja, hogy ők nem vérfarkasok. Még ha z egyikük vámpír is, de nem vérfarkas, és nem ellenséges.Szóval a keresésükre indul, és amennyiben és ha meglátja őket az egyik háznál, lopakodva árnyékról árnyékra, figyelve, hogy a szél merre fújja a szagát... Szóval mindenre figyelve halad. Mivel ő is rájött, hogy az egyetlen élő itt van, és a bunyónak lehet hangja is aurormágiához, avagy afféléhez folyamodik, és elködösíti a terepet, mind látásilag, mind szaglásilag, mind hallásilag, hogyha egy vérfarkas a társa segítségére sietne egy másik házból, akkor ne találjon oda gyorsan. Ő átlát ezen a feketeségen, ködösítésen, de remélhetőleg a vérfarkasok nem. Celine-ék biztos, hogy egy-két perccel előtte járnak, szóval a csatába már nem szól bele, csak meggátolja, hogy többen legyenek az ellenek és követi a nőt, hátha a csata végére beesik és csatlakozni tud hozzájuk. Remélhetőleg társait nem riasztja meg, hogy a ház körül elsötétül, elhomályosodik minden látás viszony és odaér hogy tudják, ő csinálta..*

*Csendesen osongál elfelé a háztól. Még meg is ijeghetne, amikor feltűnik mellette Caleb, de mivel elég remek hallással rendelkezik erre nem kerül sor. Inkább csak halkan sóhajt egyet, majd az ujját a szájára téve jelzi, hogy csendesebben, hiszen motozást hall az egyik épületből. A férfinek bólint, majd megszorítja a méretes harci botot, jelezve, hogy ha a másiknak van bármilyen fegyvere, akkor ideje lenne, hogy előkeresse. Swatos jelekkel igyekszik mutatni, hogy hogyan kéne meglepetés szerűen bemenni, és megnézni, hogy mi lehet a lezárt pincében. A kis démon is jó harci társ lehet, így pont hárman vannak a három főre. Persze jobban örült volna neki, ha Caleb nincs itt, mert nem vámpírkodhat igazán, utána kénytelen lenne magyarázkodni. Azért gyors lehet, azt foghatjuk mágiára is. Szóval az illető ház irányába surran csendesen, majd a bottal beüti az egyik ablakot és úgy ugrik be.* -Szép jó esetét, csak a mosdót keressük, ugye odalent van? *Bájos mosoly villant, de nem tartja valószínűnek, hogy a fickók barátságosak lesznek, tehát ebben az esetben a bottal üt-vág, és a démonka is neki megy egy másik fickó szeme világának. Azt pedig csak remélheti, hogy ha harcra kerül sor, akkor Caleb nem rémül halálra.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Celine és Caleb elindulnak az egyik házikóba, és véletlenül találnak is egy házat, de nem pap, vagy bolond öregember van bent, hanem három nagydarab fickó, aki mintha őrizne valami pincelejárót. Nem vették észre, hogy Celine és Caleb arrafelé ólálkodik, ellenben Xavier az amulettje révén is erre lyukad ki, hogy az egész falu egy átverés, itt egy kivétellel mindenki vérfarkas, az egyetlen élő ember egy pincében van elzárva, arrafelé ment a másik két társa. A falu lakói viszont most szétszélednek, mindenki megy a dolgára, élni tovább a normális életét, azaz lefekvéshez készülődnek. Bár ha itt mindenki vérfarkas, és most telihold van, akkor nem lefekvés lesz ebből.*

*Habár a többiek isznak a tejből, Caleb valahogy a sültcsirke és a sok kaja után nem nagyon kívánja. A vendéglátók felé fordulva szépen elvigyorodik.*
- Kaphatnék egy pohár vizet? A tej most elég erős lenne nekem *jegyzi meg Caleb, de hogyha csak mogorva arcokat talál, akkor természetesen ő is a tejért nyúl, amit meg is iszik. Habár ő nem érzi, hogy mi a helyzet, az biztos, hogy érzi, hogy kicsit logikátlan ez az egész.*
- Én indítványozom, hogy induljunk el farkasokra vadászni! *áll fel Caleb, amivel kicsit meg is dönti az asztalt, kiborítva a maradék tejet.*
- Hoppá, bocsánat *vigyorodik el bocsánatkérően. Totálisan béna a csávó, de hát megesik az ilyesmi. Igazából talán nem is ilyen, csak ő akar a béna kisfiú lenni? Megeshet, lehet, hogy egy idő után már nagyon fognak nézni az emberkét, hogyha Caleb beveti a trükkjeit. Mikor Celine kisétál, Caleb is kapva kap az alkalmon.*
- Azt hiszem, én is levegőzöm egyet *szólal meg és gyorsan a vámpírlány után slisszan, magával víve a másik férfi csomagját, amit igen könnyűnek vél. Talán nincs is benne semmi? Celine-t utolréi az egyik ház mellett.*
- Hahó! Csak nekem gyanús itt minden? *szólal meg halk hangon és kicsit közelebb is hajol a nőhöz, nem tudva, hogy Celine tökéletesen hallotta minden egyes szavát.*