Jack Darkfield "meghitt" otthona

Tárgy: Jack Darkfield "meghitt" otthona Kedd Jan. 22, 2013 1:41 pm

First topic message reminder :

Óváros hiába nagyon veszélyes, és hiába kerüli el mindenki, akad egy apróbb ház, egészen a városrész szélén, egy viszonylag jól, sűrűn lakott környéken, ahova mégsem annyira veszélyes a bemenet.

Ide fészkelte be magát az ifjú nekromanta, itt rendezte be saját főhadiszállását. A ház kétszintes, a földszinten található egy nappali, illetve a konyha, és a mosdók, az emeleten pedig egy raktár, ami félig-meddig padlásnak is használ, illetve egy hálószoba. Nincs semmi túldíszítve, egyszerű, de mégis otthonos hely. A ház alatt pincehelység található, itt rendezte be a fiú a saját kis laboratóriumát, idelent kísérletezget, itt főzi különböző italait, és végzi Alkimista kutatásait. A ház rengeteg felfedezetlen dologgal lepi még meg a fiút, és még jó sokáig fogja meglepni.
A belépéssel csak óvaosan, ugyanis a fiú, tudva, milyen helyre költözött, rúnacsapda-rendszert alakított ki. Nem túl bonyolult, inkább ügyes kombináció, és kellőképpen rejtett helyekre elhelyezett aktiváló berendezések azok, amik miatt ez a hely veszélyes lehet. Nem halálos, inkább az a célja, hogy az esetleges veszélyes óvárosiakat távol tartsa. Noha ez egy békésebb környék, eléggé peremvidéken, így néha-néha még vendégeket is lehet itt fogadni, nem szabad elfelejteni, hogy a sötét negyedben vagyunk.

A ház nagyban
Jack Darkfield

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 5:44 pm

*Igyekszek nem sóhajokba ölni a szavait, mert még is csak nem kéne másodpercenként sóhajtoznia, az túlságosan kifejezné, hogy azért még most is kellően kétségbeesett állapotban van.* - Azt hiszem bárhol jobb, mint itt, igazából. És köszönöm, jól esik, hogy ezt mondod, mert a szavaid mögött én egy egyszerű "aggódtam érted"-et látok. És én is aggódtam érted, mindenkiért, hiszen nem tudtam nagyon, hogy miközben nem vagyok itt éppen mi is történhet. Mikor a fiú arról kérdez, még is kivel futott össze kicsit össze kell szednie magát.* - Igazából... Nem tudok neked nevet mondani. Azzal, aki miatt itt vagyok. Aki először mesélt nekem a kinti mágiáról, erről a mágiáról és aki az első varázstárgyamat adta nekem. Szóval... Vele. Nagyon rosszul voltam, Jack... Nagyon... nagyon rosszul. *Nyögi, és keményen igyekszik, hogy el ne sírja magát. Ahányszor megjárta a halált, nem éppen önszántából, és ahányszor visszatért nem csoda, hogy kellőképpen össze van törve a lelke.* - Megfordult a fejemben, hogy meg kéne halnom. Nem valamiért feláldozni magam, habár szívesen megtenném, hanem csak... meghalni, mert úgy lenne természetes. Úgy érzem, hogy halottnak kéne lennem, hogy nem kéne már itt lennem a földön, és ez az őrületbe kerget. *Inkább elhallgat, nem kéne folytatni, aztán kellő fájdalommal a tekintetében felnéz a másikra.* - Nem is szoktam affektálni... *Nyögi ki, szinte fáradtan, pedig még egyáltalán nincsen éjszaka. Nem fizikailag fáradt, hanem mentálisan. Lelkileg.* - Jack Darkfield vagyok, és mindenki azt hiszi, hogy csak az éjszaka teremtménye vagyok, de szintén számtalanszor mentettem világot. *Mondja, affektálás nélkül, inkább komolyabban, színtelenebbül, kihúzva magát.* - Látod, te se affektálsz.

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 5:16 pm

*Nem zavarja meg annyira, egyszerűen csak.. furcsa. Kissé ismeretlen, és nem tudta hova tenni, persze lehet, hogy csak azért, mert a lány otthonról jött, és sokáig távol volt, Jack pedig régen érezte Rosetta illatát. A fiú elfordítja a fejét, az ocelot pedig lekushad, és támadó pozícióba helyezkedik. Szemei megvillannak, farka idegesen jár jobbra-balra. De nem támad, csak incselkedik, csakazértis alapon. Jack pedig csendben figyeli a lányt. A magányosság kiragadására csak biccent. És ha Jack ezt mondja, az valahogy erősebb, valahogy üt, és valahogy az egész.. más. Változnak az idők, ahogy a fiú is mondta nemrég. Változnak. A lány kérdéseire halvány félmosoly suhan át az arcán.* -Ki tudja, mikor szabadulunk ki ebből a Purgatóriumi állapotból? Talán, úgy döntöttél, hogy megszöksz. Zaláltál egy békésebb helyet. Vagy már rég meghaltál. Ezer és egy lehetőség.. nem lehet tudni, hogy aki elmegy, visszatér-e valaha. *mondja, miközben összefonja maga előtt karjait, majd leengedi őket maga mellé, aztán zserevágja, és úgy nézi a lányt.* -De reméltem, hogyha élsz, visszajössz, betérsz. *lassan biccent, és maga sem tudja, mihez lenne kedve. Csak áll, és hallgatja a lány szavait, hogy tudnia kellett, hogy visszajöjjön, és megint kezdődnek a képek. A foltok, a furcsa álmok.. az átkok. Majd a mély, tompa fájdalom, és Rosetta szavai, hogy hiába, felegesen menekül. Csak figyeli a koboldlányt.* -Érdekelne, kivel futottál össze, és ki volt rád ilyen hatással. Jövök neki egy csokor virággal, mert darling, itt alaposan kifordult a világ a négy sarkából. És már nincs biztos pont, ahol megvethetnéd a lábad. *néz a lányra egészen üres szemekkel.* -Mesélj.. milyen volt? De gratulálok, mintha csak elvonón beszélgetnénk. Rosetta Waylan vagyok, és már egy hónapja nem mentettem világot! *affektál, majd csak a fejét csóválja.* -Mesélj, érdekelsz.

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 5:05 pm

- Ó! És az gondolom kellemetlen. Elnézést, ezek szerint összefutottam egy farkassal idejövet. *Válaszolja, kissé zavartan, habár elég butaság emiatt szabadkozni, miután egy darabig ő maga is vérfarkas volt és a fiú így is megtűrte a szagát, akkor most, hogy csak egy kevés illatminta van rajta nem fogja annyira nagyon zavarni, remélhetőleg. Mivel annyira közel senkihez se került, hogy huzamosabb ideig érződjön rajta a szaga, ölelést is hetek óta most kapott először, Jacktől, amivel valószínűleg már inkább vámpír, mint farkas illatú.* - Ne hazudj nekem, kérlek. *Szólal meg halkan, mikor a fiú azt mondja, hogy semmi baj és nem felel, majd az ocelotra pillants.* - Ne kísérts, gonosz dolog, még a végén elfelejtem mi vagy és meghúzom a farkadat. Azt hiszem a társad nem értékelné, de te ingereltél, igazán. *Mosolyodik el kicsit, aztán ahogy visszajön az a bizonyos társ ő rá néz a pohara mögül. Nem túl meggyőzőek a szavai, igazából akármennyire erős, meg hú de nagy mágus, emberként, személyként igen is lehet érte aggódni, nincsen olyan jó bőben. Bár nem lehet képmutató, ő sincs valami jó bőrben, habár a szeme alatt csak igazán halvány, kialvatlanságra utaló karika van.* - Magányos vagy? *Ragad ki ennyit az egész válaszából, mert ez az egyetlen, ami számít. Persze, mindig ügyködik, mindig dolgozik, szóval ezek annyira nem új információk. Persze mint magányos alkimista elég gyakorta használt kifejezés, még is egyértelmű, hogy ezzel a magánnyal megragadt valaminél, amiről szeretne többet tudni. Miután elmondta az okait, hogy miért is van itt, vagy jobban mondva azt, hogy miért is nem furcsa, hogy itt van.* - Miért ne jöttem volna el? Mit vártál, hogyha visszajövök akkor elégetem az üzeneteidet és megy tovább az életem nélküled? Kicsit összezavarsz, hogy úgy mondjam, tudnod kellett, hogy úgy is visszajövök. *Halkan felsóhajt és lecsüccsen, nem nézelődik tovább, csak Jack felé.* - Elegem lett, újfent, a rengeteg titokból, ármánykodásból, halálból. Úgy éreztem, hogy képtelen vagyok továbbra is ezek között a falak között élni, nem vagyok biztonságban és bele fogok őrülni egyszer mindebbe, és ha nem megyek el, akkor nagyon is hamar. Talán már bele is őrültem. Csak nagyon jól leplezem... *Felsóhajt, sóhaj közben a levegővétele csúnyán megremeg.* - Otthon pedig nem várt más, csak valaki és valami ami emlékeztethetett, hogy attól még, hogy elmenekülök, amit hátra hagyok az nem szűnik meg. És kellően rémes... Nem, egyébként mióta visszajöttem nem is történt túlságosan nagy baj. Egészen... nyugalom van. Vagy csak sokkalta kevésbé keresem a bajt. Még csak egyszer mentettem világot egy hónap alatt...

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 4:36 pm

-Farkas szagod van. *mondja egyszerűen, majd kihozza a limonádét, aztán csak figyeli, ahogy a lány.. kér. Kihozza, és tölt, de a kérdésre ismételten csak nem válaszol kimegy a onyhába.* -Semmi baj. *ennyivel elintézi, a lány pedig láthat jó néhány könyvet alkimistákról, démonokról, vámpírokról, rontásokról, természet és feketemágiákról, angyalokról, síkutazásokról. Az ocelot pedig csak halkan dorombol.* -A tiltott fa gyümölcse.. *dorombolja halkan, a lánynak, majd Jack is megérkezik ugyebár, és tölt Rosettának, majd csak nekitámaszkodik az ajtónak.* -Változnak a dolgok, változnak az idők. *a kérdésre, hogy mikor ivott utoljára.. visszapörgeti a dolgokat, rémlik neki, hogy Elinor itt volt, meg a két betörő a múlt héten, meg úgy két napja.* -Ne aggódj. Nm rég. *mondja, kissé eltöprengve, mert az idővel nincs teljesen tisztában. De az bizonyos, hogy semmi olyat nem evett meg, amit nem kellett volna, vagy nagyon rossz dolgot tett volna vele. * -Mindig dolgozok valamin. *villant egy őrült vigyort.* -Főzök, szintetizálok, kivonatokat készítek, hogy ne kelljen annyi mindent magamnál hordani, és persze mérgeket analizálok. Kutatok, élem egy magányos, vámpír alkimista mindennapjait. Cheers. *kacsnt, int a lány pohara felé. Aztán csak biccent.* -De, elég. *rövid hallgatás.* -Hagytam pár üzenetet, nem gondoltam volna, hogy ide tévedsz. Mi volt otthon? Miért mentél el? *egyszerű, de lényegretörő kérdések, aztán egy újabb, groteszk mosoly.* -Milyen újra itt, a Pokolban?

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 4:25 pm

*Jack nem válaszol a kérdésére és amikor megrázza a fejét továbbra is kíváncsian tekint rá.* - Na, kérlek, mondd el, tudni szeretném. Mit éreztél rajtam? *Kérdezi újra, nem nagyon szeret átsiklani a dolgokon, persze akkor, hogyha az ő kíváncsiságát kell kielégíteni. Hogyha magáról kell beszélni, akkor szívesen átsiklana bármin, ami kellemetlen. Arra nem is gondol, hogy esetleg amiatt lehet az a furcsa szag, mert elszaporodtak az iskolában a farkasok és elég gyakran összefut eggyel-kettővel, habár csak egyet ismer a nevénél jobban, és őt se sokkal jobban, Carlt. Ráadásul azokat a farkasokat, akiknek nincsen gyűrűjük azért jóval nehezebb megismerni, szóval tényleg tippje sincs jelenleg, hogy miért lehet furcsa szaga.* - Köszönöm, kérek. *Mondja, de ahogy Jack megakad a mozdulatban, az ajtófélfába kapaszkodva aggódva lép utána.* - Jack, baj van? Mármint... Megbántottalak? Mi történt, míg nem voltam? *Kérdezi, hátha ezért nem ismerte fel, hogy mi rosszat mondott, mert valami azóta történt, hogy nem volt itt. Nem követi a konyhába, inkább Odron felé pillant, bátortalan mosollyal.* - Téged is rég láttalak, Odron, csillogó, hívogató és persze tabu a bundád, mint mindig. *Várja, hogy a fiú visszaérjen, addig hogyha könyvekre lel, azoknak a nevét olvasgatja, kiveszi, belelapoz, visszateszi, majd ahogy megjelenik a kancsóval tölt magának.* - Köszönöm. Te mikor ittál utoljára? Picit sápadtnak tűnsz. *Jegyzi meg, puszta aggodalomból méregetve a fiút, miközben hallgatja a ház bemutatását.* - Dolgozol valami érdekesen a laborban? Én... *Nem tudja pontosan, hogy mit mondhatna, kissé elhúzva a száját kortyol inkább a limonádéba időt nyerve.* - Az, hogy hiányoztál és rég beszéltünk és meg akartam nézni, hogy hol élsz, nem elég, Jack? *Kérdez vissza, igazából őszintén. Miért kellene más indok ahhoz, hogy felkeresse őt, mikor már hónapok óta nem találkoztak? Mert hogy így van, hosszú idő telt el a legutóbbi kaland óta, miután képtelen volt tovább az iskola falai között maradni.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 4:11 pm

*A környék pont illik a fiú lelkivilágához, azért is költözött ide. Amikor a lány belép, majd behúzza, akkor érzi rajta, hogy nem szívesen bontakozik ki az ölelésből, hát ráhagyja. Ami meg a biztonságot illeti.. Jack a tápláléklánc kb csúcsa, akit ő meg akar ölni, azt megöli, akit meg szeret, vagy kötődik hozzá, azt nem hagyja meghalni, úgyhogy egész biztonságos azért mellette az élet. Nem könnyű, és néha sorra hullnak mások, de akit emgvéd, az túlél. Néha a fiú élete árán, de macska, van még pár. Amikor felnevet, akkor csak áll, ott, a lány előtt, majd a szavakra egy kissé ráncolja a homlokát. Mintha eltt volna benne valami, valami abból a másik fajból. A vérfarkasok szaga, mint Ariban, de most semmi. Csak megrázza a fejét, majd a konyha felé int.* -Inni? *megindul, de közben persze hallgatja, mi van a lánynal, mert elég régóta akarta látni, és csak nem jött, csak nem jött, pedig ezer és egy üzenetet hagyott neki. De a fejébe nem lép be, tiszteletben tartja. Egyelőre. Aztán a lány szavaira konkrétan meg kell kapaszkodnia, emrt azok úgy érik, mint valami hatalmas, kegyetlen pofoncsapás, ami a kellkasán éri az ekmbert, és beleszorít az ajtófélfába, és erős karmolást, mély nyomot ejt rajta.* -Pár szor renoválni kellett. *hangja hideg, szikár, az ocelot pedig érdeklődve somfordál a koboldlány körül, Jack pedig a konyhában tűnik l, majd nemsokára egy kancsó limonádéval emg egy pohárral tér vissza, és leteszi az asztalra.* -Tölts, ha kérsz. *int felé, majd csak nekitámaszkodik a falnak.* -Leköltöztem. Lent van a laborom, fent a háló, itt a konyha és ez a nagyszoba. Fent van még egy padlás is, tele holmival. Miért jöttél? *teszi fel újra a kérdést, és nem, nem akar válaszolni. Egyedül.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 3:56 pm

*Várakozik, oldalra pillantgat, hogy a környéken jár e valaki, de eléggé kihalt az utca. Lehet, hogy itt még nappal se járnak inkább emberek? Persze, Jack nem szereti a nyüzsgést annyira, de ez a hely még is csak elég... sötét és sivár. Mikor az ajtó mögött hallja a motoszkálást természetesen visszafordul és szinte szívrohamot kap, amikor a fiú azonnal behúzza magához és magához öleli. Egy cseppnyi szívroham, aztán egy jóleső, hosszú ölelés, amiből nem igazán akaródzik kibontakozni, inkább csak élvezi, biztonságot találva. Nem mintha Jack lenne a legbiztonságosabb személy az iskolában, hisz körülötte mindig zajlik az élet, csoportosul a veszély és a sötétség. Most még is, olyan jó a karjaiban, és ha a fiú ragadta magához, akkor talán kölcsönösen van szükségük egymásra. Vagy... vagy a fejében turkált, mert vérfarkas képességek nélkül könnyebben betör és meghallotta, hogy erre vágyik? Persze a kétely, csak akkor bontakozik ki, amikor az ölelésből bontakoznak ki ők ketten és kicsit megütközve pillant a fiúra a szavak hallatán. Annyira megütközve, hogy kénytelen felnevetni.* - Az ölelés után már csak ezzel lephettél meg volna jobban. Pedig... Elméletben nem változtam, dzsinn-kobold voltam, mikor legutóbb találkoztunk. Vagy valakinek a szagát érzed rajtam? *Kérdezi érdeklődve, hiszen nem tudja, hogy mi változhatott volna. Vagy az alakváltás illata maradt meg rajta?* - Erre, arra... Hát, legfőképpen otthon, de néhány hete visszatértem. Amíg elvoltam utána néztem ezeknek a francoskáknak, hogy végül is kik ők, honnan jöttek, milyen képességeik vannak és miért. Nem mondom, hogy hirtelen mindent értek, de már nem fogom a fejemet, hogyha valaki a környezetemben csak úgy érintésre meg fagyaszt egy embert. Ráadásul nem rossz az ismeretük az alakváltás képességéhez... *Kezd el beszélni, de ebben nem igazán van benne az, hogy miért is jött ide, éppen Jackhez. Beljebb sétál, ellépve a fiú mellett, kíváncsian, engedélykérés nélkül, de persze nem kezd el mindent fogdosni és mindenhová benyitogatni, csak körbenéz.* - Igazán... otthonos. Ez most az otthonod, Jack? *Kérdezi - szinte érezni benne, hogy "miért éppen itt, egyedül?" -, visszapillantva a válla fölött a fiúra, majd tovább nézelődik a földszinten.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 3:39 pm

*Nem akar az iskolában lenni. Nem akar Nellondban csatangolni. Már jó ideje nem csinál semmit, mint odahaza kuksol, kushad. Hol a laborban dolgozik, hol valamelyik szobában ténykedik, hol egyszerűen csak létezik. És megint itt ez a furcsa érzés, hogy lassan mégis, talán vissza kéne mennie az iskolába.. De semmi kedve. Ahogy a koboldlány belép a kertbe, az ocelot azonnal felkapja a fejét, hozzá van "kötve" a riasztórendszer, legalább is, ami jelzi, hogyha valaki erre ólálkodik. A fiú felfigyel a gondolatra, és hümmög egyet. Éppen odafent, az emeleten fekszik félmeztelenül az ágyon, és a levegőben lógó ocelotos medált pofozgatja lassú, békés ütemben. Ahogy az ocelot jelez, felül, felkap a székről egy inget, és kényelmesen gombolgatni kezdi, miközben megindul lefele, beleszimatolva a levegőbe. Egyszerű, fekete ing, egyébként rövidnadrágot visel, haja most is félhosszú, arca sápadt, talán sápadtabb, mint lenni szokott, szemei hidegek, szürkék. Furcsa, különös, mégis ismerős szagot érez, ami egy cseppet összezavarja, de azért siet, hogy leérjen. Az ocelot is ott leselkedik az ablaknál, mikor a fiú leér, a lány pedig egész békésen az ajtóhoz ér. Miközben még pár gombot gombol, az ajtót kinyitja, és végigméri a lányt, egy szó nélkül. Majd, mielőtt az reagálhatna, behúzza, magához, az ajtó becsukódik, a fiú pedig belefúrja orrát, arcát a lány hajába.* -Furcsa szagod van. *vonja le a konklúziót, majd elengedi a lányt, már ha az nem öleli tovább, és kibontakozik ebből a fogásból.* -Rég láttalak. Merre jártál? Mi hozta lépteidet éppen ide, hozzám? *hangja szokott hangsúlyú, enyhén hideg, de érdelődés lappang benne.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Május 02, 2013 3:10 pm

*A sötét negyedben nem nagyon van keresnivalója a kilométerekről kiszúrható ragyogó aurájú gyógyító lánynak, de most még is ide hozta az útja. Mivel azért van egy kis hírneve a városban, nem egy gazfickót kapcsoltak már le itt és a környéken, nem egy ügyködést állítottak le, valahogy inkább biztosra ment és a láthatatlanná tévő köpenyt vette magára már jóval a kerület megközelítése előtt. Egészen gyorsan ide lehet érni, az óváros közelébe, habár erről a helyről is kellően rémes emlékei vannak, Maurice halála okán. A házat egészen gyorsan megismeri, de ahogy a kerthez ér lassítja a lépteit és rúnamágia szempontjából szakavatott szemmel néz körbe, mielőtt csapdába sétálna. Persze lehet, hogy vérfarkas látását elveszítve nincsenek emberfeletti érzékei, de azért a látható jeleket igyekszik kiszűrni és semmibe se beletrappolni. Jack már az iskolai hálószobáját is teli rakta rúnákkal, akkor egy saját ház környékével mit csinálhatott? Az ajtóhoz közel leveszi a köpenyét, hogy láthatóvá váljon és szimplán kopog, megigazítva a ruháját, a haját, nem mintha nagyon randira készülne. Nagyon, igazán nagyon régen beszéltek a fiúval és itt az ideje már, hogy találkozzanak és eszmét cseréljenek. Vagy csak arra, hogy megölelje, habár vele sose volt a vámpírfiú valami ölelgetős vele, még is most akármilyen hangulatban is lesz a másik, amikor ajtót nyit, nagyon szüksége lenne egy ölelésre. De az lehet, hogy illúzió és imázsromboló lenne. Tudja a franc. Minden esetre várakozik, nem akar észrevétlenül betörni, az se biztos, hogy tudna, akármennyire kobold és akármennyire surranó beállítottságú.*

Hozzászólások száma : 860 Kaszt :

The member 'Jack Darkfield' has done the following action : Roll dices

'Tízoldalú' :
Jack Darkfield "meghitt" otthona - Page 2 Tiz

Result :

Jack Darkfield "meghitt" otthona - Page 2 Tizolda

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Pént. Feb. 01, 2013 9:55 am

//Na nézzük, mit tudunk..

opál karpereccel
1-27: különleges tárgy
28-40: általad választott különleges tárgy
41-60: mágikus felszerelés
61-71: általad választott mágikus felszerelés
72-82: familiáris vagy személyes tárgy
83-95: relikvia
96-00: ereklye//

Vendég

- Akkor hazamennénk. Tekintve, hogy előtte felgyújtottuk az udvart, alighanem minimum egy leégett ház mellől. *Mondja könnyedén Chrisnek, aztán kicsit mintha megtántorodna, és erősen megkapaszkodik a fiúban egy pillanatra, elhessegetve a londoni tűzvész emlékét. Nem, nem tehetett más, és ezt már rengetegszer megbeszélte magával, és nem most kell visszatérnie rá. Inkább mély levegőt vesz, és vízilovakra gondol.* - Cukik, és közben kettéharapnak. Éljen. Szeretem a vízilovakat. Odronnak lenne egyáltalán íze? Úgy értem, nem akarlak megbántani, Odron, de végülis nem vagy egészen hús-vér állat, nem? Igazából már neked meg Pernek sem kéne itt lennetek. *Céloz arra, hogy ő és Jack is meghaltak ugyebár. Meg Chris is, egy csomószor, de ő mégiscsak fél-démonként van itt még mindig.* - Nem véletlenül nem járunk ahhoz a szexi pszichomókushoz. Lehet ki kéne akasztani. *Töpreng Pereus tovább, de végül csak igazat kell adnia Odronnak. Közben pedig Arianának feltűnik, hogy nem kapott választ a hármasra.* - Még mindig nem tudom, hol alszunk, ha maradunk. *Ad hangot ennek a hiánynak, majd megrázza a fejét, hogy nem éhes, aztán gyengéd erőszakkal lenyomja Christ egy kanapéra és elhelyezkedik az ölében, félig fekve.* - Attól függ, neked mi számít békésnek. Ha Chrisnél ünneplünk, az minimum plusz három fő, ebből kettő akit nem ismersz, és ebből egy tízéven aluli. Bár az tuti, hogy a bunkerépítést meg a tortát imádná.

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Jan. 31, 2013 8:14 pm

*Odron még nyal kettőt a tejből, majd egy könnyed mozdulattal, hangtalanul huppan le a földre, Pereus mellé.* -Azt hittem, van más is, mint a szokásos.. Együtt mindig ilyenek.*válaszol a nagymacska, majd finoman hozzádörgölőzik a vadmacskához, aztán a spániel felé pislog, hogy ő hogyan is van, hogy bírja, és hogy vannak a hiénafoltjai. Jack közben Ari hármas ötletére már éppen válaszolná, hogy Chris van középen, amikor meggondolja magát, hogy akkor Ari kerüljön középre, de valahogy az sem az igazi. Inkább csendben marad, és eltöpreng egy kicsit, hogy is lehetne ez jó, de nem nagyon jön rá, úgyhogy inkább hagyja, hogy alakuljanak a dolgok.* -Van valami élelem a kamrában. Pontosabban a konyhában. De ezek szerint ettetek. Mint sejtitek, én nem élek ilyenekkel.. *mondja, majd Ariana és Chris szavaira csak figyel egy kis ideig, majd beljebb sétál a szobában.* -Le is ülhettek akár. És.. arra gondoltam, hogy átjöhettek. Bár lehet, hogy Chrisnél békésebben lhetne ünnepelni. Mit szólsz? *fordul a fiú felé.* -Van kedved egy aranyos kis vérszívót befogadni a szerelmesek ünnepén egy hatalmas bunkerépítésre, és párnacsatára, amin még tortát is szerzek neked? Természetesen feketén. *toldja hozzá, ártatlan szemekkel nézve, ami Jacktől, nos.. érdekes.*

Vendég

- De ha kialszik előbb-utóbb a tűz, és még mindig nem engedett be, akkor megint hideg és sötét lenne. És mi az, hogy... *Megakad, elgondolkozik a múltbéli kapcsolatain, a jelenlegi helyzetén, majd beletörődően bólint.* - Oké, ebben igazad van. A felvágósok az eseteim, hajjaj, nem lesz könnyű életem ezután se, azt látom. Cukin mozgatják a fülüket, igen. És kettéharapnak. Ha nem figyelsz. Kicsit becsukod a szemedet, azt a belső szemedet, és hamm, bekapott. A cuki fülmozgatás csak álca. És csak arra vár, hogy megegyen. *Persze Lilithnek se kell több, besprintel a vadmacska mellett, és Pereusszal együtt lefékez Odron mellett.* - Normális elmeállapotuk. Legalábbis tőlük normális. Egy agykurkász sikítva menekülne tőlük. *Jegyzi meg Lilith, de őrá se van nagyon odafigyelve Chris által.* - És Odront se esszük meg, köszi szépen, ennyire azért nem vagyunk éheztetve. *Jegyzi meg, majd a szemeit forgatja a Valentin-napra, de mondani már nem mond semmit, csak fejével int Ari felé, hogy "na ja, amit ő mind itten ni, az a nagyon nagy helyzet bizony".*

Vendég

*Arra, hogy imádja Christ, csak nyelvet ölt a fiúra, majd mikor felvágósnak nevezi Jacket, kétkedően cicceg.* - Komolyan, hogy lehet valaki ennyire felvágós? *Ismétli, kifigurázva Christ, majd megvonja a vállát.* - Nem tudom, kérdezd azt, aki az előbb tüzes betűkkel akarta az udvarra írni, hogy engedj be basszus, hideg van és sötét. Pedig akkor már nem lett volna se hideg, sem sötét. Különben is, valld be, odavagy a felvágósokért. És ha lenne vízilovam, megtartanám, nem adnám el. Cukin mozgatják a fülüket, állítólag. *És ez az a mondat, ahol Pereus beelőzi Arianát, befut a házba mikor már Jack beengedte őket, és megkeresi Odront, panaszosan nyávogva.* - Segíts! Mondanám, hogy ezek részegek, vagy be vannak szívva, de nem vettek be semmit, alapból ilyenek. *Ariana nem is reagál rá, csak Jackre pillant.* - A vesém még kell. Ezek szerint itt aludhatunk? Pompás. Egy ágyban, hármasban? Szia Odron. *Köszön rá az ocelotra is, integetve, majd megszemléli a vacsoráját, elvégre Jack mondata eléggé úgy hangzott, mintha azt ajánlgatná.* - Azt hiszem, inkább nem eszem el a vacsoráját. Jósgömböm nekem sincs, márványgömb van, akár még jósgömb is lehetne, kéred kölcsönbe? *Ajánlja nagylelkűen, aztán legyint.* - Mi az a Valentin-nap? Mifelénk azt Chris születésnapjának hívjuk. Kész, már el is van űzve.

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Jan. 31, 2013 7:25 pm

*Csak villant egy ördögian bájos félmosolyt, majd becsukja az ablakot, aztán az ajtót is, miután Chris és Ari is beérkeztek.* -Üdv szerény hajlékomban. Remélem kellemesen fogjátok magatokat érezni. Ha gond a sötétség, van fent ágy, meg tudok szerezni matracot, csak, hogy biztosan ne vágják ki a veséteket séta közben. Hé, ez egy rossz környék! *mondja, miközben beljebb sétál, vezetve a két diákot a szobába.* -Fotel, asztal, érezzétek magatokat otthon. Nem számítottam, hogy jöttök, a jósgömböm elromlott. Éhesek-szomjasok vagytok esetleg? Odron most vacsorázik, ha gondoljátok. *a nagymacska helyeslőan nyávog, felpislogva a tejéből.Sárga szemei megvillannak, ahogy a két diákot, és annak két daimonját nézegeti, Jack pedig békésen megáll az egyik szobában, abban az egyben, nekidől a falnak, és onnan szemléli a másik kettőt.* -Januárbúcsúztatók. Hmm.. Bármilyen évszakot bevállaltok? Kéne egy-két Valentin-nap űző.

Vendég

- Imádsz. *Villantja rá széles vigyorát a lányra, majd nézi, ahogy a kő eltűnik, és csak szemforgat.* - Felvágós. Komolyan, hogy lehet valaki ilyen felvágós? *Arról inkább ne beszéljünk, hogy ő maga mennyire felvágós. Meg akikkel általában körbeveszi magát. Attól még igazán megjegyezheti.* - Nem, nem tudok úgy írni. De ő se tudja úgyse elolvasni őket. Szóval lehet, hogy azt írnánk fel neki, hogy Víziló eladó. Már ha voltak Gallifrey-n vízilovak. Szerintek? *Közben Jack is kinéz, Chris meg felvonja a szemöldökét, és dudorászni kezd.* - Télapó itt van, befagyott a szánja... ezért lettünk január-búcsúztatók. Szokj hozzá. *Mondja, a végét már nem énekelve, hanem hangosan, és csak elindul ő is befelé, az orra elé nézve.* - Őszintén? Fene tudja. Ebből az emberből én azt is kinézem, hogy vízilovakat tart titokban. Tudod te azoknak mekkora a harapásuk? Hát én nem, de nem is akarom tudni. *Rázza a fejét, miközben ugye bemennek ha minden igaz Jackhez.*

Vendég

- Utállak, hogy ez még mindig működik. *Fújtat, pedig az, hogy Chris még mindig fogást tud rajta találni ugyanazokkal az olcsó trükkökkel, annyi év után is, nem éppen az ő hibája, hanem Arié. De valahogy vannak dolgok, amik mintha sosem múlnának el, a jelek még mindig visszatérnek, újra és újra, mint a medál a nyakában, a csokoládéval. Aztán eldobja a követ, majd a fiú ötletére felnevet, és egészen kicsit lábujjhegyre áll, hogy puszit adjon az arcára.* - Nem tüzeskedünk. Tűz, víz, egyikért sem rajongok. És egyébként szerintem sem férne ki, bár attól függ, mekkora betűkkel írjuk... vagy ha Gallifrey nyelvén írjuk, akkor végülis csak körök, meg formák, nem? Az nem foglal annyi helyet. Te tudsz úgy írni? *Érdeklődi meg, az udvart méregetve, miközben még mindig Chrisbe karol. Utána Jack végre csak kinyitja az ajtót, a szavaira pedig Ariana megcsóválja a fejét.* - Legközelebb jobban csináld meg a házid. Nem karácsonyi énekesek vagyunk, hanem január-búcsúztatók. Szóval pont időben. Mit énekeljünk? *Pislog fel Chrisre ötletért, majd vissza Jackre.* - Egyébként meg engedj be basszus, mert hideg van és sötét. *Mondja még csakazértis mielőtt beinvitálják őket, majd Chris kabátjába/akármijébe kapaszkodva beszökdel, és a lába elé figyel, öt szemmel.* - Lenne, ami levadásszon?

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Jan. 31, 2013 6:47 pm

*Békésen tölti a tejecskét a macskájának, amikor valami furcsára lesz figyelmes. Mintha valami megmozdult volna odakint. A kő, amit Ari hozzávág a ház oldalához, hirtelen tűnik el, és valahol a ház másik oldalán esik ki. Olcsó, de hasznos trükk. Minden esetre a nagymacska máris a konyhában van, a konyhapult tetején, és onnan szürcsöl, Jack pedig beletúr a hajába, kissé össze porozva azt, krétás a keze, az már bizonyos, a ruhája is kellőképpen foltos, mindenféle színű dolgok pihennek rajta. Láthatóan dolgozott. Az ablakhoz sétál, ahonnan mormogást hall, aztán beleszimatol a levegőbe, végül kinyitja az ablakot.* -Ohh, minő kellemes meglepetés.. Azt hittem, hogy a karácsonyi énekeseket nem kell december előtt várnom. Vagy ennyit késtetek? *támaszkodik békésen az ablakba, onnan figyelve két diáktársát, szaktársát, majd halovány, sanda félmosoly suhan végig az arcán, a zár halkan kattan, az ajtó pedig kinyílik.* -Na befele, mielőtt valami levadász odakint. Nézzetek a lábatok elé, későre jár. *hangja sejtelmesen csendül, miközben behúzódik az ablakból.*

Vendég

- Régi, de jól bevált trükkök. Ráadásul ez sose fog kimenni a divatból. Hosszú életed legvégéig és még azután is hallgatni fogod ezt. *Vigyorog Chris, és visszaböki a lányt játékosan. Igen, át a sötét negyeden, amikor pár hete Chris még körözés alatt volt. Elvileg. Lekerültek a plakátok viszont már azóta, no meg ez a negyed amúgy sem éppen arról híres, hogy itt úgy keresnék a körözött bűnözőket. Bár ez azért nem Assassin's Creed, hogy letépsz négy plakátot, és tökre elfelejt mindenki, de azért mégis használt az egész valamit, hogy már nem figyel ott az a rémes fotó az aurorközpont falán. A két daimón követi őket valóban, és megállnak Jack háza előtt, nézi, ahogy Ari eldobta a követ.* - Gyújtsuk fel az udvarát, és betűzzük ki a lángokból azt, hogy "Engedj be basszus hideg van és sötét". Bár akkor már melegedhetünk tűznél is. Nehéz ügy. Meg ki se férne az udvarára. Szerinted? *Kérdezi, végignézve a területet, ahol dolgozhatnának.*

Vendég

- Jaj már, annyira undok vagy... Én is tudnálak piszkálni, hogyha akarnálak, tudd meg. Különben is, szerezz új trükköket. *Böki oldalba Christ szemforgatva, majd kicsit közelebb húzódik a fiúhoz. Nem kifejezetten ijedős, elvégre hogyha jönne valami csúnya, alighanem időben értesülne róla, na meg meg tudja védeni magát, és Chrisszel az oldalán meg pláne leharcolnak bármit, ami eléjük kerül... de ettől függetlenül a sötét negyeden keresztül nem épp kellemes ez a sétájuk, pláne, hogy erősen az Óváros szélét súrolják. Szóval belekarol a fiúba, és egy követ rúgdos maga előtt, miközben Pereus is Lilith mellett marad. Megbeszélték, hogy meglátogatják Jacket, csak épp a fiúnak nem szóltak róla, így alighanem meglepetésként fogja érni, már ha nem szagolja ki őket időben.* - Csöngessünk, kopogjunk...? Csak úgy bemenni gondolom nem kellene. *Pislog fel a házra, mikor már ott vannak, majd lehajol, felkap egy követ, és szépen hozzávágja a ház oldalához.* - Ez vajon megteszi?

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Csüt. Jan. 31, 2013 6:07 pm

*Az óra elütötte már az esti időszakot, és tény, hogy nem túl tanácsos ezen a környéken ilyenkor látogatót fogadni, és Jack sincs teljesen felkészülve arra, hogy bárki is be szeretne jönni most hozzá. Békésen dolgozgat a pincében, feltűrt ingujjal, fekete, hosszú nadrágban, tornacipőben, egészen addig, amíg a macskája nem kezdi el kaparni az oldalát.* -Nem rég ebédeltél.. *a nagymacska azonban nagyot nyújtózik.* -Már hét óraaa.. *Jack felpillant az órára, majd halkan, lassan biccent egyet, és leporolja a kezét, befejezi a kísérleteit, majd nemes egyzserűséggel felsétál, felgyújtja a konyhában a villanyt, és tejet tölt egy kisebb tálkába a nagymacskának, a földre. Meghitt, békés esti idill.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Szer. Jan. 30, 2013 10:21 am

*Csak somolyog, majd abbahagyja, biztos eléggé idegelő lehet, úgyhogy békésen ücsörög a fotelben.* -Azt hiszem, jobb, hogy itt vannak ezek a diákok. *mndja végül hideg, egyszerű, félig halk hangján. Ő különösebben nem érdeklődik az aurorok iránt, elég neki az a két nyamvadt vámpírvadász, előlük meg éppen kellemes helyre menekült. Az meg, hogy kinek mi az erőszakos és erkölcstelen élet.. Talán a végén kiderül, hogy Jack Darkfield még sem annyira rossz, mint a híre terjeszti róla. Az ideköltözés gondolatával eljátszik egy cseppet, végiggondolja, mi lenne, hogyha ő meg Elinor egy fedél alá kerülnének, aztán arra jut, hogy igaza van a lánynak, és jobb, ha nem.* -Te mondtad, nekem meg se fordult a fejemben.. *najó, dehogynem fordult meg a fejében. Az ocelot alssan felkapaszkodik a fotel hátán annak tetejére, és ott fészkeli be magát, onnan néz le kisgazdájára, meg Elinorra.* --De rendben, akkor teszem fel, ha át is gondoltam. *biccent hozzá, majd a kihívó pillantásra, és a lány simításaira egy kicsit meg-megmoccan benne valami. No nem a férfiassága, sokkal inkább az a bizonyos vámpír, ami kezd éhes lenni, és az ingerlésre való igaz, hogy reagál. A lány szavaira csak finoman biccent.* -Köszönöm a bókot, dícséretet. Tudod, hogyha csábító akarok lenni, elég pusztán ennyit tennem.. *és már villannak is a fiúcska bájoló szemei, miközben még mindig a lehető legnagyobb békedelemben ücsörög a fotelben.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Szer. Jan. 30, 2013 10:08 am

*Eszeget, nyugodtan, ízlelgetve, aztán kicsit elhúzza a mogorva száját.* - Az Aurorközpont egészen egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy bármit is tegyen. Hányszor hívták már a diákok segítségét? Ez a szégyenük, én legalább is a szégyenüknek tekintem. Vagy ha ez minden erejük, és tényleg dolgoznak az ügyeken, akkor mi lenne, hogyha nem tennék? Milyen lenne akkor a világ? *Fikció, elképzelés, de borzalmas. Hogyha tényleg erőt tulajdonít annak a szervnek és így is azért mennyi gond szakad a diákok nyakába pl. akkor nélkülük már háromszor-négyszer elfoglalhatta volna valami sötét és gonosz a világot. Kicsit fúj az aurorokra, az apja miatt, nem tartja őket olyan hatékonynak, mint lenniük kéne. Egyébként Elinornak a titkos üzelmek, a feketepiac és a vérivás egyáltalán nem számítanak erkölcstelen, erőszakos életnek. Az az ő fejében sokkal durvább, durvább Jacknél. Persze mindez nézőpont kérdése, egy Valeriel már nem csak elsápadna Jack ügyletein, hanem el is ájulna, Elinornak viszont olyannyira ez még nem valami sötét.* - Ideköltözni? Ezt tedd fel akkor amikor komolyan is gondolod és talán még meg is fontolom. Nem, nem hiszem, hogy huzamosabb ideig jó lenne, hogyha egy fedél alatt tartózkodnánk. Még a végén háznál tartott házikedvenc státuszba kerülök. *A vacsora vendégre kissé felszalad a szemöldöke, de nem kérdően, inkább kihívóan és várakozóan, bár nem jellemző rá, hogy túlságosan visszafogná az érzékeit.* - Reggeli vendég. *Javítja ki, aztán kezét felemelve egészen nőiesen végigsimít a haján és a nyakán, ingerelve a vámpírfiút.* - Jobb így látni, ahogy az éhségedre gondolsz, mint amikor félholtként tapadsz a csuklómra, sokkal csábítóbb. *Mondja ki, ami az eszében van, ahogy végigpillant a fiún. Egészen emberi, egészen vonzó, de amikor egy aszott kiszáradt valami... Hát, nem szívesen látná újra úgy a fiút és nem engedné az ereihez, akkor egészen szörnynek tetszik.*

Tárgy: Re: Jack Darkfield "meghitt" otthona Szer. Jan. 30, 2013 9:25 am

*Nincs a süteményben semmi méreg, vagy bájital, ez már sokkal inkább Jack Darkfield fekete humorának része, és furcsa, rgoteszk játéka, amit szívesen űz, bárkivel, főleg ilyen kellemes délelőttökön. Főleg, ha megtisztelik őt egy látogatással. Mi mást tenne, mint játszaná a maga kis játékát? Naugye. A lány szavaira csak finoman csóválja meg a fejét.* -Vannak dolgok, amik túlmutatnak az Aurorközponton is. Mindenhol vannak bűnszövetkezetek, ez az emberi faj velejárója. Vannak olyan mételyek, amiket nem lehet kiírtani, éppen ezért inkább gettósítják őket. KI van mondva, hogy ez veszélyes hely, de cserébe innen sem igen jut ki semmi. Ettől lesz Nellond többi része biztonságos. *fejti ki saját nézeteit és okfejtését, majd amikor a lány felnevet, a fiú egyik szemöldöke felszalad. Azért a titkos üzelmek, a feketepiacról beszerzett áruk és a vériszogatás kellőképpen lefedi a felsorolt kategóriákat. Aztán jön az újabb kérdés, és az újabb szavak, mire finoman megvillantja a szemeit.* -Mondanám, hogy költözz ide, mert az talán nekem is kényelmes lenne, de nem hiszem, hogy ez a te környéked. És mondhatnánk azt is, hogy az idegesítő szobatársaim elől. Tudod, én igénylem a csendet, és a békét, hogy tudjak nyugton dolgozni. Ott inkább az iskolai életemet élem, míg itt.. vacsoravendégeket fogadok. *néz sokatsejtetően, mondhatni célzatosan a lányra, majd annak nyakára, majd csuklójára, végül vissza a szemeibe.*

» Jack Darkfield versus Laura Wylee