Karditov Park és Állatkert

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 7:30 pm

- Hát persze, hogy nő kell, nincs abban semmi rossz! * mosolyodom el, és remélem kissé talán megnyugtatom ezzel a kijelentésemmel. Soha nem gondoltam hogy aki szabadjára engedi a vágyait az rossz ember lenne. Magamat is ezért nem tartom ribancnak, mert nem vagyok az. Szabad vagyok, független nő, akinek egészséges a szexuális étvágya, és ezt nem fél kimutatni. Mindig vigyázok, használok óvszert, ki is vizsgáltatom magam, viszont nem vagyok hajlandó magam rosszul érezni azért, mert vannak igényeim. És ahogy a fiatal férfira nézek, nos szerintem neki is szüksége lenne egy kis társaságra. A munkája egyébként sem túl egyszerű, le is szívhatják rendesen… és tutira biztos vagyok benne, hogy sztahanovista.
Mikor beleegyezik a szabad napba, én szinte már kitörő lelkesedéssel ugrok fel mellőle. Szoknyám kicsit fentebb csúszik, majd nyúlok a keze után egyből. Nem érdekel ki látja, ki mit gondol. Nagykorú vagyok, eldönthetem mit akarok, és én őt akarom! Ki akarom mozdítani a komfort zónájából és remélem sikeres leszek. *
- Na gyere! Hidd el, nem fogod megbánni! * kacsintok rá, majd rántom fel a padról egy erőteljes rántással, remélhetőleg úgy, hogy közel kerüljön hozzám, hogy megérezhessem illatát, hogy felnézhessek rá. Bírom a magas pasikat… ő pedig pont az esetem, szóval most elmegyünk valahová … mondjuk meginni egy lazító koktélt *
- Elmegyünk táncolni, és inni egy kis üdítőt… * mondom, majd ellentmondást nem tűrve kezdem vonszolni magammal *

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 7:18 pm

*Persze, igazat kell adnom neki, olvastam már az üzenőfalon egy s mást, de ezeket próbáltam figyelmen kívül hagyni.* -És egy illedelmes férfi ezeket figyelmen kívül hagyja és lehetőség szerint nem reagálja le őket. *Bólintok, ezzel próbálva magamat is meggyőzni, hogy egy ilyen veszélyesen csábító lányt... nőt sem szabad kihasználni. Átvillan a fejemen, hogy szeretném, de próbálom erősen elnyomni magamban. Megakad a szemem csábítóan komolyan feszülő ajkain, újra elkapom a tekintetem, de nem sokat ér, mert épp a szoknyáját kezdi el lefelé húzkodni, ami csak arra jó, hogy a tekintetemet megint a lábaira vonzza. Jó ég! A szívem egy magasabb fokozatra kapcsol, ahogy a keze végigsimít a saját combján, próbálok mélyeket és lassan lélegezni, hogy enyhítsem ezt. Mégis csak egy diákról van szó, aki sokkal fiatalabb, mint én. Én, aki mindig is ragaszkodtam a szabályokhoz, amennyire tudtam. Újabb apró célzást eszközöl, egyszerűen biztos vagyok benne, hogy ki akar kezdeni velem. Mit akar? Már kikezdett. A szavaival, a gesztusaival, egyszerűen csak a létezésével.* -Lehetséges, hogy egyszerűen csak nőre van szüksége... *Válaszolok rekedten, aztán nekem szegezi a kérdéseit. Egy pillanatra elgondolkodom azon, amit mondd. Igaza van tudom, tényleg jó ideje nem volt rendes szabadnapom. Nem is tudtam volna mivel tölteni, valahogy lefoglal a munka, és másnak már nem jut hely az életemben. Pedig én is voltam fiatal, én is tomboltam, de az már nagyon régen volt. Egy ideje eléggé befásultam, és persze iszonyatosan régen nem voltam nővel, ami egy férfinek... de nekem nagy az akaraterőm, sosem panaszkodtam e miatt.* -Csak a munkám, összesítések és jegyzetek... *Lehelem, hiába tudom, hogy igaza van.* -De talán... egy szabadnap beleférhet. És mit csinálnál? Régen kerítettem rá sort, hogy szórakozzam, csak úgy kötetlenül, vagy ahogy te mondtad spontán. E téren nem is nagyon ismerem a várost. *Hajlok rá, hogy vele tartsak. Csak nem annyira letámadó, hogy felcsábít valami üres hotelszobába... Csak elmegyünk enni valamit, vagy nem is tudom.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 7:10 pm

- Persze, gondolom ez természetes. Bár a balga női lelket ez pont nem hatja meg… pláne a fiatalabb lánykákat, akik plátói szerelmet táplálnak egyesek iránt, és a füzetükbe, szívbe írják a kiszemelt nevét.. * mondom, és nézek rá komolyan. Nem hiszem el, hogy még soha senki nem volt irányába gyengéd érzelme. Mintha nem tudná, hogy a tinik milyen nagyon szerelmesek tudnak lenni, és hogy mennyire sűrűn épp egy idősebb férfiba, aki jóképű és tapasztalt is. Azt nem tudom, ő mennyire tapasztalt, azonban az biztos, hogy nagyon is jóképű és pont az a férfi, aki az álmok és vágyak tárgya lehet. Lábamat átkulcsolom, majd kezemmel kicsit lentebb húzom a szoknyámat is, csak hogy kezdje azt érezni, hogy zavarba jöttem… ami egyáltalán nem igaz. Inkább csak az a lényeg, hogy lássa, ahogy kezem finoman végigsimít a lábamon egy másodpercre, és beindítsam a fantáziáját. Ez a férfi igazán szép, és nekem jelen pillanatban senki sincs az életemben. Miért ne lehetne egy kellemes kapcsolatom, pár forró órával? Talán kicsit lazíthatnék rajta, hogy ne legyen ilyen feszült.. *
- Ahh, őt csak az élteti, ha mást szenvedni lát.. * legyintek egyet, majd szám vigyorra húzódik. *
- Szerintem több nő kellene neki, és nem lenne ilyen feszült… * mondom a srácnak a hangomban egy enyhe célzással. Hiszem, hogy ő is azért ilyen feszült és zavart, mert nem nagyon dongják körül nők. A kellemes és jó, valamint kiegyensúlyozott szexuális élet szükséges ahhoz, hogy a kedvünk is jó legyen. Ha pedig az jó, akkor onnantól kezdve jobban dolgozunk és a problémákat is jobban kezeljük. *
- Ó igen? És mit csinálsz? Hiszen hétvége van! Csak van egy szabadnapod? Különben is… mikor volt utoljára szabad napod? * szegezem neki a kérdést és fonom össze a kezemet a mellkasomon. Szigorúan nézek rá, mint egy tanárnő… nem bírom ha valaki túlságosan zombivá válik, ő pedig épp efelé halad… *

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 4:56 pm

*Egy kicsit felszökik a szemöldököm a szavai hallatán. Akárhogy is nézem, erősen olyan érzésem van, hogy jelenleg épp kikezd velem, vagy egyszerűen csak ennyire nyitott és nagyszájú teremtés lenne? De hát csak tudja, hogy jóval idősebb vagyok nála, és én az iskolában dolgozom, nem feltétlenül nézik ezt jó szemmel. Aztán közelebb is ül hozzám, amit azért kiszúrok, nem vagyok vak, főleg ezek után. Kicsit megköszörülöm megint a torkom, pedig most ittam.* -Értem... *Ennyit tudok kibökni, ezt is rendkívül nehezen. Aztán tudatosul benne, hogy ki is vagyok és ezek után sem változik semmit a hozzáállása a dologhoz, sőt!* -Minden bizonnyal egyszerű oka lehet, mégpedig, hogy az iskola dolgozói nem nőként tekintenek a diákokra, hanem diákként. *Próbálom megértetni vele, hogy ez a brutálisan erős nyomulás túlzó szerintem. Értem én, hogy... mármint igazából egyáltalán nem értem. Aztán még végig is mér úgy igazán rendesen, amitől megint kicsit zavarba jövök. Hirtelen megfordul a fejemben, hogy talán jobb lett volna, ha a felső gombokból nem hagyok ennyit nyitva, de sziesztázni akartam, meg sem fordult a fejemben, hogy probléma lehet, ha kicsit kilátszik a szőr a mellkasomon. Megpróbálok a témába kapaszkodni, amit felvet, de aztán ő maga veti el hirtelen. Azért mégis csak próbálok reagálni rá, ez legalább olyasmi, ami elvonja kicsit a figyelmem egyébként is iszonyatosan hívogató külsejéről és tetteiről.* -A főnökök soha sem túl kellemes esetek, de azért csak túl lehet élni őket, lehetséges, hogy azért ilyen, hogy ezzel is fejlesszen téged, vagy titeket. *Amikor aztán elveti a témát és az irodámra céloz... jesszus, fogalmam sincs, hogy akarok-e vele az irodámban kettesben lenni. A külseje és az irodám... gyorsan veszek egy mély levegőt, hogy elhessegessem a gondolatokat. Nem vagyok én ilyen, mégis egy diákról van szó, akkor is, ha már lényegében felnőtt nő. A felvetésére az épp kezemben lévő torta utolsó darabját is benyomom a számba, gyorsan lenyalom az ujjam, még véletlenül sem úgy, hogy az bármit is jelenthessen számára.* -Hát én... tudod van elég dolgom. Régen csináltam spontán persze, hiszen elég sokat dolgozom és nem érek rá annyit, most is csak egy kis pihenőre jöttem ki a parkba, aztán mennem kellene vissza folytatni, amit elkezdtem. *Legbelül felmerül bennem, hogy igent mondjak, de igyekszem legyűrni a késztetést, nagyon nem lenne helyénvaló.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 12:13 pm

– Hát nem tudom, hogy van a környéken kijelölt hely, én azonban bírom az izgalmakat.. * búgom, és kissé közelebb tornászom magam a férfihoz, egyáltalán nem feltűnően. Ha esetleg rájönne, hogy itt valami turpisság van, simán ráfoghatom a süteményes dologra, hogy csak a kínálás miatt próbálkozom ennyire . Bár tudom, ez egy eléggé átlátszó álca, hátha mégsem tűnne fel neki. *
- Ahh a dilidoki! És bocsi a megnevezésért! Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen jó pasi lehet iskolapszichológus! Nem is értem, hogy nem vagy tele a folyosó végéig sorakozó lányokkal.. * vigyorgom, majd nézek rajta végig, és tekintetem elkalandozik a széles vállakon, az enyhén szőrös lábon, izmos vádlin, és hosszú finom ujjakon. Önkéntelenül is felrémlik bennem, hogy vajon azokkal a hosszú ujjakkal mire is képes, és már-már fel is nyögök. Apró pillangók kezdenek cikázni a gyomrom tájékán, majd mikor megdicséri a sütimet kellemesen elmosolyodom, ezzel is leplezve az iménti eléggé pajzán gondolataimat. Ajkamat kissé megnyalom, hiszen ebben a melegben kiszáradt, majd a kérdésére is választ adok. *
- Igen, a Jeniliában dolgozok, és ha minden jól megy cukrász lesz belőlem. Bár ma a főnök sok minden jóval nem bíztatott. Elég szar napom volt… talán kicsit több szünetet is tartottam, mint kellett volna… * sóhajtok fel, majd megvonom a vállam. *
- Utálom mikor a főnök hisztis kedvében van, olyankor bunkó. Mondjuk egyébként is, csak ilyenkor még üvöltözik is… Na de ne is beszéljünk erről, nem akarlak terhelni.. meg inkább elmesélem ezt egy külön órán az irodádban, mint a szabadnapodon. Ez pihenésre való! * mosolyodom el, majd a fiúra nézek, egy pillanatig fogva tartom lélektükrét, és óriási sebességgel teszem el a sütis dobozt. *
- Na jó, mondd el, mikor csináltál utoljára valami spontán dolgot! Mit szólnál, ha a mai napot kineveznénk mondjuk…. „Spontán napnak” ? Van kedved velem tölteni?

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 11:53 am

*Ha tudnám min jár az esze, azt hiszem, hogy inkább nem is tudom, megpróbálnám visszarántani a jelenbe. Mégis csak egy diákról van szó. Viszont a szavai hallatán nem tudok mit kezdeni ezzel, egyszerűen zavarba jövök. Az egy dolog, hogy a ruházata ennyire hiányos, de ez a túláradó nyíltság és mintha egyszerűen csak sütne belőle valami kirobbanni akaró szexualitás. De hát hozzám képest egy kislány! Akkor is, ha már a kora alapján érett nőnek látszik. Megköszörülöm a torkom, végül csak megszólalok.* -Arra nincs valamiféle kijelölt hely? Lehetséges, hogy akadna, aki zavarba jönne a látványtól... *Kissé reszelősre vált a hangom, a táskámért nyúlok és alig látványos csak, hogy hirtelen hajtom fel az üveg víz felét. Naná, hogy én jönnék zavarba, már kicsit az is sok, amit mondd és ahogy mondja, és hogy ennyire erőteljes a ruházata is. Igyekszem inkább a süteményre koncentrálni, miután betömöm az utolsó falat szendvicset is az arcomba.* -Akkor a túrósat kipróbálom, köszönöm. *Nyúlok a dobozba és veszek ki magamnak szépen egy szeletet. Igazán finom, tényleg nem túl édes. Akaratlanul is hümmögök kicsit, hiszen rendkívül krémes, olyan igazi mestermunka!* -Nagyon... finom! *Bököm ki. Úgy fest, hogy elsőre nem tudja hová tenni a nevem, pedig mintha gondolkodna rajta erősen, hogy ki is lehetek. Aztán végül be is vallja, hogy nem tudja, hogy ki vagyok. Elmosolyodom kicsit, nem kárhoztatom érte, nem olyan közismert a pozícióm, mint mondjuk a vadőré.* -Iskolapszichológus, az vagyok. Nem tudom, hogy hallottál-e már így is rólam, bár olyan sokan nem járnak hozzám. És neked honnan a sütemény? Talán a városban dolgozol? *Általában elég jól tippelek, úgyhogy szerintem most is van rá esély, hogy a közepébe találok a dolognak. Persze az is előfordulhat, hogy esetleg tévedek. A tekintetem akaratlanul is a dekoltázsára téved, el is kapom, és inkább veszek még egy szelet tortát, hogy elvonjam a figyelmem. Jézusom, brutálisan kihívó a viselkedése!*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 11:42 am

* Lábamat jólesően nyújtom ki, és átadom magam a napnak. Még jó, hogy a fejem árnyékban van, így csak a lábam fog napszúrást kapni. A fiú mustráló pillantására csak mosolyogni kezdek, és én is megfigyelem immár kicsit tüzetesebben. Barna haja, csillogó lélektükre igazán figyelemre méltó, ahogyan a lágyan pulzáló ér is a nyakán. Már ittam, úgyhogy most egyáltalán nem érzem magam vérszomjasnak, de attól még nem tudok úgy tenni, mintha nem találnám mérhetetlenül vonzónak mindenféle értelemben. Kissé elmosolyodom, majd ahogy végigmér abszolút elégedetté válok. *
- Lehet hogy nudizni fogok .. * hajolok közelebb a fiúhoz, majd suttogom a választ a fülébe, majd utána jólesően felkacagom . Szívesen mondanám neki, hogy nyugodtan megteheti ugyanazt… akár velem együtt is. Kifeküdnénk egy tetőre, ahol lágyan lengedez a szél, és ahol nincs más rajtunk kívül…
Fantáziám kissé meglódul, majd ahogy a srác eltünteti a szendvicsét én töretlenül tolom elé a sütis dobozt. *
- Csoki krém van benne, a másik pedig jeruzsálemi túrótorta. Az nem túl édes… de nagyon nagyon finom… * búgom, majd mosolyodom el. Ez csak még szélesebbé válik, mikor be is mutatkozik. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó úton haladok, mindenesetre neve hallatán kissé ledermedek. Hallottam már valahol, csak nem tudom hol. Lázasan kutatok az emlékeimben, de valahogy semmi nem ugrik be. Egyszerűen nem tudom benne elhelyezni..*
- Janna vagyok, Lemansky.. * nyújtom a kezem felé és csak reménykedem abban, hogy hozzá érhetek. Bírom az érintéseket, és ha egy helyes pasival kapcsolatos az… hát az már igazán csúcs! *
- Igen… ezek szerint Te már nem vagy… ó! Most jut eszembe, már láttam a nevedet kiírva az egyik terem mellé. De nem rémlik, hogy miért is, bocsi! * pislogok zavartan. Kissé lehet túl őszinte voltam, és lehet ciki, hogy fogalmam sincs milyen posztban dolgozik, de hát soha nem kellett még pszichológushoz mennem, és remélem ez nem is változik. Vagy ha igen, akkor bírnám, ha az néhány pászoróra lenne és nem kezelés… *
- Szóval mi is vagy a suliban?

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 11:25 am

*Hát az is régen volt, amikor valaki fiúként gondolt rám. Persze, nem nézek ki túl idősnek, annyinak biztosan nem, mint ami a korom, de hogy valaki fiú kategóriába soroljon... ha tudnám, biztosan jót mosolyognék rajta. Felpillantok, amikor meglátom a közeledő lányt, főleg hogy elég nagy hévvel jön, konkrétan csattog a papucsa a kövön. Valami eléggé kiboríthatta, ha ilyen szinten felhúzta magát. Lehet, hogy jót tesz neki egy beszélgetés... csak nem most lenne itt az ideje, amikor kikapcsolódni jöttem. Egy magamfajta pszichológusnak is szüksége van rá, hogy időnként ne beszélgessen arról, kinek mi a baja, hanem egyszerűen csak kikapcsolja az agyát. Akaratlanul is megakad a szemem felettébb hiányos öltözetén. A szoknya alig takar valamit, rendkívül rövid, a felsője pedig... megköszörülöm a torkom. Manapság akárhogy is nézzük, de iszonyatosan kihívóan öltözködnek a lányok, pedig ez mégis csak egy iskola, és a kora alapján ő is egy diák lehet. Bár persze ez nem teljesen biztos, nincs most rajta kitűző. Lehuppan mellém, még csak nem is köszön, akaratlanul is először végigsiklik a tekintetem a hosszú, formás lábain, de aztán elszakítom magam és a dobozra pillantok.* -Igen, tényleg elég meleg van, pedig ez még csak a nyár eleje. Mit fogsz felvenni, ha már tényleg meleg lesz? *Célzok határozottan a hiányos öltözetre. Negyven fokban majd bikiniben rohangál az utcán, vagy... még tovább menne? Azért az már tényleg túlzás nem? A kérdésére megrázom a fejem, a kezemben ott a szendvics, abba harapok egy újabbat, és a falat eltüntetése után szólalok csak meg.* -Előbb ezt, esetleg utána, köszönöm. Mi van benne? *Fél-angyal vagyok, de ettől függetlenül mogyoróallergiám van. Még az én fajtámnál is előfordul az ilyesmi, úgyhogy jobb, ha tudom, az ételek pontosan mit is tartalmaznak. Nem tudom, hogy vajon hallott-e már rólam, de nem ismerhet mindenki az iskolában, így felé nyújtom a kezem, amelyik tiszta persze.* -Jaden Parker, iskolai diák vagy? *Próbálok ezzel arra célozni, hogy én pedig ott dolgozom.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 11:04 am

* Cipőm hangos koppanással érkezik a kopott macskakövekre. Csípőm lágyan ring, hosszú lábaim pedig már kellően napbarnítottak. Hála az égnek én az a típus vagyok, akit ha már egy csepp napfény is ér, akkor azonnal lebarnul. Farmer miniszoknyám kissé apró, és fehér spagetti pántos felsőm sem épp az a kategória ami túl nagy lenne. Vállamon óriási táska ringatózik, arcomat pedig óriási napszemüveg takarja, ami miatt elsőre talán nem látszik, hogy mennyire dühös is vagyok. Most valahogy nem foglalkozom a külvilággal. Csattogok, villámlok, és átvágok a parkon. Kell valami, hogy lenyugodjak, hiszen a vérnyomásom, hála a főnöknek, épp az egekben van. Nem hiszem el, hogy Kyle csak úgy fogta magát és lelépett, engem pedig itt hagyott azzal a szadistával, aki természetesen engem baszogat. Gyűlölöm, mikor mindig belém kötnek, még akkor se maceráljon, ha igaza van. Jó, lehet kicsit több szünetet tartottam mint kellett volna, de a múltkori buli miatt muszáj volt friss levegőt, na meg pár nikotinszálat elszívnom.
Már messziről kiszúrom. Arcom egyből felderül a fiú láttán. Egészen csinoska, pont az esetem. Na jó, nem olyan nagyon, mint Kyle de hát amíg ő nem lehet az enyém, örömmel vígasztalom magam másokkal. Óriási mosolyt villantok, majd egyszerűen csak mellé sétálok, és ledobom magam ugyanarra a padra. Lábamat összekulcsolom magam előtt, kezemet pedig a pad támlájára nyújtom ki. *
- Iszonyatosan meleg van! Sütit? * kérdezem, a fiútól, majd tolom elé a apró műanyag dobozkát amiben az elcsórt sütiket tárolom. Még jó, hogy egy cukrászdában dolgozom. Máshogy hogyan is ismerkedhetnék… *

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 19, 2013 10:46 am

*Korán keltem, azt hiszem érthető tehát, ha elég fáradtnak néz ki az ábrázatom, pedig még csak dél múlt nem sokkal. Nem régen vettem magamhoz egy szendvicset a büfében, aztán a jól ismert tükör segítéségével indultam el Nellondba. Egyszerűen arra gondoltam, hogy távol az iskolától szépen leülök a parkban és kicsit pihenek, eszegetek, aztán majd folytatom tovább, amit elkezdtem. Hamar el is érek a kitűzött célig, ami természetesen a park egy eldugottabb padja. Nem szeretek annyira tömegben lenni, vagyok eleget emberek között, hogy amikor kikapcsolódom inkább a saját gondolataimra szánjak időt. A szárnyam természetesen mint általában, most sem látszik. Kénytelen voltam kitalálni valamilyen megoldást azon okból kifolyólag, hogy az eddigi kabát és szárnylekötés nem működik már. Egy póló alatt igen nehéz eltüntetni ekkora repülésre használt alkalmatosságokat ugye. Egyébként egy szimpla térdig érő farmer van rajtam, nyitott szandi, felül pedig egyszerű világos, hosszanti sötétkék csíkos ing. Nem vagyok kifejezetten az a típus, aki jellemzően felnőttesen öltözködik, egyébként is maximum ha harmincnak kinézek, annak ellenére persze, ami a valódi korom. És tehát hogy mi van a szárnyaimmal? Arra az elhatározásra jutottam, amit bár sokáig elvetettem, mert nagyon nem volt szimpatikus, hogy megidézhetővé teszem. A hátamon szépen megmunkált tetoválás díszeleg az ing alatt, így bármikor előhívhatom őket, és mondjuk az öltözködésnél sem zavar. Persze az is benne van a pakliban, hogy így nagyon szokatlan a dolog, lévén eddig mindig ott voltak a hátamon, úgyhogy ez a helyzet, most viszonylag új. Mindenesetre leülök szépen a padra, kényelmesen hátradőlök és a madarak csivitelését hallgatom az árnyékban élvezve a közeledő nyár melegét. A szendvics is előkerül az oldaltáskámból, amit magam mellé pakoltam le.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Pént. Május 10, 2013 4:17 pm

* Nem szerette azokat az éveket és nagy valószínűséggel most se szeretné, ha akkor nem lépett volna. Ami azt illeti az élete egyre jobban javul és szinte már el is felejtette családját, ugyanakkor egy kis bűntudat még mindig mardossa. Legbelül felsóhajt, amikor tudomásul veszi, hogy a manók egyáltalán nem csinálnak semmi vészjóslót, úgyhogy végre abbahagyhatja a megfigyelésüket. Elretten? Dehogy retten, csak egy kisebb "vicces" jelenetet akar elkerülni, ami az ő szemszögéből nézve kevésbé mulatságos. Ha pedig mégiscsak megtörténne biztos szép kis látvány lenne. Sose volt az a fajta, aki örült, ha bolondot csinálhat magából, csakhogy felfigyeljenek rá. Ő jól elvan ilyen hülyeségek nélkül is.*
- A hipogriffektől nem tartok. * vonogatja vállát, s egyáltalán nem zavarja ez a kötekedő stílus. Elég ilyen emberrel találkozott már élete során, hogy megtanulja felesleges visszavágni és besértődni miattuk, nem mintha az a nagyon sértődős lenne. Viszont az mosoly már egy kicsit kezdi kiverni a biztosítékot nála, noha egy gondterhelt sóhajjal simán eltudja kergetni rosszindulatát.*
- Nem beszélsz halkan, csak én szoktam meg a kérdezgetéseket. * magyarázza az égre pillantva. Hát igen, ez az egyetlen dolog, amit lehetetlen kiverni belőle. Szeret kérdezni és kész, ha valakinek ez nem tetszik, akkor az az ő dolga. Rebeccát erről nem lehet leszoktatni, úgyhogy beszédpartnereinek fel kell kötniük a gatyát. Az esőt illetően inkább elindulna hamarabb, mert negyed óra közel sem elég.*
- Azért elindulok hamarabb. * közli vele, ugyanis még egy-két üzletbe be akar nézni, míg mielőtt hazaérne. El is indul a parkból kivezető kis ösvényen. Karjait háta mögött összefonja és lassan ballag tovább, hisz ha egy órája van, akkor egy órája van az esőig, bár ennek ellenére egy kicsit iparkodnia kéne. Nem tud az előbbi kis füllentésről, úgyhogy rossz esélyekkel simán elázik hazafelé. Annyi biztos, hogy ezt a kis hazugságot nem fogja könnyen elfelejteni.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Május 09, 2013 7:17 pm

*Nem is valami frankó ez egy gyereknek, ha mindent pontosan be akarnak lőni, mikor, mit és hogyan tehet. Azt senki sem szereti igazán és ez teljesen érthető is egyébként. Ő már nem nagyon néz a kis dögökre, igazából nem tart tőlük, ha valamelyik nagyon kötekedne... nem járna túl jól, és valószínűleg az állatokban van annyi ösztön, főleg a mágikus lényekben, hogy képesek érzékelni a rájuk leselkedő veszélyt, ő pedig nagyon is veszélyes tud lenni, ha éppenséggel akar.* -Hát akkor már pár manótól is elrettensz? Ejj... Mi lenne vele, ha mesélnék kicsit a hipogriffek lábizmairól? *Persze, hogy kissé kötekedő a hangneme, de persze szórakozott mosoly mögé rejti a dolgot, amitől még irritálóbb lehet a dolog. Finoma felsőbbrendűségi komplexusa van ez tény és valószínűleg nem nagyon fog már elmúlni.* -Nem is tudom, én úgy látom, inkább csak visszakérdezel, mintha csak nem mindent értenél. Bár lehet, hogy néha kissé halkan beszélek. *Finoman megrántja a vállát, kicsit hátrébb lép és újra felpillant az égre. Jó eséllyel még minimum negyed óra, de addig is érdemes lenne ennie egyet, hogy aztán ne este a sárban kelljen vadászni, azt határozottan rühelli.* -Akkor ne tedd, még úgy egy órád van, amíg esni nem kezd, tehát rohanni nem kell. *Apró füllentés, de miért is ne. Ha egy kicsit eláztatja ezzel a hölgyeményt... hát miért ne tehetné meg? Ha nem szól neki, akkor eleve fel sem készül az egészre, szóval még így is korrektebb volt a kelleténél.* -Mindenesetre további kellemes sétát! *Biccent egyet, majd egyszerűen elindul kifelé a parkból, és amikor a hölgyemény már nem igazán látja, akkor elveszik a sikátorokban. Éhes.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Május 09, 2013 7:05 pm

* Nála is minden meg volt határozva, hisz sose tehette azt, amihez kedve szottyant. Mindig is rászóltak szülei, ha nem húzta ki magát vagy éppen nem ette a levest úgy, ahogy azt elvárták. Így visszagondolva a hideg futkos hátán. Nem kívánja vissza azokat az időket, és végül is a mostani helyzete egész szépen alakul, ezért miért akarna ismét olyan életet élni, mint régen? A ketrecben lévő kis manókat kezdi el figyelgetni a szeme sarkából, mivel nem akarja túlságosan feltűnően nézegetni őket. Valójában csak kíváncsi, hogy a kelta lények mit fognak tenni a mostani percekben. Ha valóban ilyen ördögfajzatok, hogy megvadulnak egy kis kajától, akkor Rebecca bármit kinéz belőlük. Hajhúzogatás, dobálózás, vadulás, ez már tényleg a csínytevések tetőfoka, még szerencse, hogy ő nem ennyire morbid dolgokkal piszkálja az embereket. Ha piszkálja is nem hatalmas vigyort ölt arcára, inkább csak szúrós beszólásokat ejt.*
- Kösz, inkább kihagyom, ezek a dolgok kicsit kiábrándítottak, úgyhogy semmi pénzért nem próbálnám ki. * mondja szemét forgatva, végül összefonja karjait maga előtt, s a kis foltot morfondírozza. Idegesíti az tény és való, de nem most akarna leállni suvickolni a cipője orrát.*
- Vannak válaszaim is, de igen, jól látod a kérdésekben jó vagyok. * bólint egyet, s talán még büszke is erre a dolgára. Nem sokak képesek gond nélkül kérdezgetni, mondjuk Rebecca esetében egy kis túlzásról lehet szó.*
- Ha esni fog, akkor nem fogok itt ácsorogni. * jegyzi meg, s szúrósan az égre pillant, mintha megszidná azért, amiért elrontja a mostani remek időt. Szereti az esőt, de egyrészt az öltözéke ázna el egy kicsit, amit inkább kihagyna.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Május 09, 2013 6:51 pm

*Neki se túl sok jó emléke van így családfrontról, túlságosan karót nyeltek voltak mindig is. Folyton meg volt határozva, hogy ha te egy igazi Aimes akarsz lenni, akkor így és így kell viselkedned, ilyen pályára kell menned, és ezekkel kell ismerkedned. Ez már akkor sem tetszett neki, amikor még nem tudott igazán lázadni, mert kicsi volt hozzá, amikor pedig már tudott, akkor hamar ki is húzta a gyufát, nem csoda, ha aztán nem állított haza azzal, hogy "Sziasztok, vámpír vagyok." Ez tuti nem illett volna az Aimes családi hagyományok közé. Szóval onnantól végképp lelépett és kész, azóta tökéletesen semmi fogalma sincs a családjáról. A topogást csak felvont szemöldökkel figyeli, sosem volt túlzottan tisztaság mániás, egy kis folt nem nagy ügy, bár persze e téren a hölgyek kényesebbek általában.* -Hát hallottam már rémtörténeteket, ha nagyon érdekel, akkor próbáld ki. Elég bármi ami finom, ha még édes is, akkor tuti, hogy hamar megvadulnak majd. *Rántja meg a vállát finoman. Nem fogja jobban magyarázni a sztorit, végülis ha nagyon akarja a hölgyemény, akkor majd kipróbálja, bár tény, hogy igen szívesen végignézné az esetet, bizonyára határozottan vicces lenne. Az már neki is feltűnik, hogy a vöröske folyton visszakérdez.* -Úgy látom, hogy a kérdések nagyon fekszenek neked, válaszaid is vannak, vagy csak kérdezni megy ennyire? És igen, biztos vagyok. *Nem indokol, hogy miért, miért is lenne kötelessége?*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Csüt. Május 09, 2013 6:41 pm

//Olvad!//

* Egy pillanat erejéig gondolatai elidőznek régi, családi emlékeken, melyeket inkább elhesseget, hisz egyáltalán nem töltik el őt jó élménnyel. Igazándiból gyerekkora óta nem szerette a családi összejöveteleket, és most, hogy felnőtt lett, véleménye erről a dologról csak erősödött. Most már szinte arra a szintre jutott, hogy egyáltalán nem érdeklődik családja felől, ami valljuk be, igencsak gonosz dolog. Nem törődni azokkal, akik felneveltek és szerettek, de hát neki megvoltak azok a feledhetetlen negatív élmények, ami miatt képtelen másképp emlékezni szüleire.*
- Sok újdonságot találnak ki. * vonja meg vállát enyhén, miközben vet egy pillantást az említett horgolt csizmáról. Kicsit topog is egy helyben szimplán azért, hogy láthassa nincs-e folt az orrán. Ami őt a legjobban tudja idegesíteni azok a foltok. Nem tudja megmondani, hogy miért pont a foltokat utálja ennyire, talán csak azért, mert lusta szokott lenni letisztítani a cipőjét.*
- Mázlim? Talán olyan rémesek lennének ezek az ételtől? * bök mutató ujjával a ketrecen belül ücsörgő lényekre, s kissé felvonja szemöldökeit. Valami fura és rossz dolgot csinálhatnak akkor, ezt még sikerült leszűrnie abból, amit Kilian mondott. Követi tekintetét, mikor az égre néz. Figyelmét nem tereli el semmi csak bámulja az eget, néha-néha rápillant, mert azért biztos van oka annak, hogy az égre néz.*
- Esni? Ilyen biztos vagy benne? * túl sokat kérdez vissza, igen ez már neki is feltűnt, de ez ellen nem sokat tud tenni. Ez amolyan beidegződés nála, s úgy kérdez vissza egyes kijelentő mondatokra, mintha nem értette volna. *

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 1:19 pm

*Tény, ami tény, a család neki se jelent olyan hűde sokat, nem véletlenül szakadt meg a kapcsolata teljes mértékben a szüleivel és egy szem testvérével is csak rendkívül ritkán vált 1-1 telefont, a legutóbbira is csekély 4 éves kerül sor, tehát lassacskán már ez a megszakadt kapcsolatok közé sorolható. De persze eleve nehezebb a helyzet, ha az ember vámpírrá válik, nem minden család tudja ezt a helyzetet olyan jól feldolgozni. Úgy fest, hogy emberére akadt, bár a hölgyemény nem tudja, hogy pontosan kivel is packázik, de ebbéli tudatlanságáért nem lehet megróni szegényt.* -Áh, szóval horgolt, furcsa dolgokat találnak ki újabban. *Jegyzi meg azért, hiszen nem egy divatbolond fajta, és azóta, hogy él a divat nagyon is furcsa és új dolgokat hozott be. Nézzük csak a szakadt nadrágokat, amiknek ha úgy vesszük semmi értelme, minek egy rojtos nadrág azért, mert divatot, akkor vegyenek fel rövidet, ha túl meleg a hosszú. Érthetetlen.* -Akkor mázlid van. *Teszi még hozzá manó témában, és akaratlanul is követi a mozdulatot, ahogy a hölgyemény a hajába túr, egy pillanatra szabaddá válik a nyaka. Tegnap este evett, az már azért viszonylag régen volt, és ez az erős napsütés eléggé ki tudja venni az erejét, de az a helyzet, hogy kissé finnyás is, mégis csak egy szimpla emberről van szó, nem olyan különleges a vére, mint kéne.* -Áh, szóval nem vagyok oda a családért. Meg tudom érteni. Igazából sosem voltam annak a véleménynek a párján, hogy a család olyan sokat jelent, oda születtünk, de egyáltalán nem biztos, hogy csupa rendes és normális ember közé, akik bármit el tudnak fogadni, amit kéne. *Finoman megrántja a vállát. Az ég felé pillant, amikor egy kósza felhő suhan át a nap előtt. Elég tiszta az ég, de látni néhány apróbb pamacsot már, amik még jó fél órája sehol sem voltak.* -Esni fog. *Jegyzi meg aztán. Vehetjük persze azt is, hogy csak tippel, vagy ért hozzá valamennyire, pedig szimplán csak rendkívül jó a szaglása.*

//Fagy//

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 11:35 am

* A családja biztos el van nélküle is, és ő emiatt egyáltalán nem szomorú. Ritkán vannak jó pillanatai a családjával, bár nem igen futott össze velük az utóbbi időben. Azóta már el is költözött és jó eséllyel el is felejtették már őt. Végül is sose volt az az érzelgős fajta, úgyhogy emiatt nem érzi magát rosszul. Habár egy embernek a családja a legfontosabb ő már rég túllépett ezen.*
- Nem sülök meg. És a csizma az nem teljesen az a téli fajta. * sóhajt egyet és lenéz rá.* Amolyan horgolt csizma, úgyhogy ne aggódj, egyáltalán nincs lábszaga. Amúgy te nem sülsz meg a farmerben?* biccent felé. Azért jól is nézne ki, ha belerohadna a lába. Nem annyira hülye, hogy bőrcsizmában trappoljon ide-oda, ráadásul döglesztő melegben. Az tény és való, hogy ilyen időben nem ajánlatos csizmában mászkálni, de ha az embernek akad egy olyan darabja, akkor miért ne?*
- Nincs nálam semmi. * ingatja meg fejét. Egy pillantást azért vet a manókra, hisz még mindig jól benne van az a hajhúzogatós téma. E gondolatra végigsimít haján a biztonság kedvéért, ez olyan automatikus tettnek vehető.*
- Aha, biztos. * próbálja felfogni, hogy mik folyhatnak ott, de ez a tükrös téma nehezen jut el agyáig. Vannak ilyen dolgai, de azért a lényeget mindig megérti. Ez esetben olyan mágikus dolognak vehető a tükör, úgyhogy nem csoda, ha kevésbé érti. Noha boszorkány, sose volt jó ezekben a dolgokban.*
- Van aki, de én biztos nem abba a kategóriába tartozok. * mondja szinte bús komor arccal, pedig nem feltétlenül jellemző rá ez a stílus.*
- Rebecca. * ejti ki keresztnevét, miután a fiú, pontosabban Kilian is megtette ezt.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 11:24 am

*Szó se róla azért érdekes a hölgyemény öltözete, a fekete annyira nem kompatibilis a napsütéssel, no meg a csizmába is minimum belerohadhat a lába, hiszen azért lássuk be, dög meleg van, mégha most kicsit jár is a levegő.* -Nem sülsz meg amúgy ebben a cuccban? *Mutat végig rajta, fejtől lábig.* -A fekete nem pont a nyár színe, a csizma pedig... hát nem adhat valami sok szellőzést, nem szívesen lennék a lakótársad. *Főleg,hogy amúgy is rendkívül érzékeny a szaglása, szóval biztos, hogy kifutna a világból attól a lábszagtól, ami ebből a csizmából kiderül a majdnem nyári melegnek köszönhetően.* -Érdemes tájékozódni, mielőtt túl közel hajolsz. *Teszi még hozzá a vörös témára.* -Bár azt hiszem a manóknak e téren a szín nem feltétlenül számít olyan sokat, már az is elég, ha csak túl közel mész, vagy ha van nálad valami kaja. Remélhetőleg nincs nálad valami kaja igaz? *Arra aztán tuti, hogy menten rámozdulnának. A kéztartással naná, hogy ironikus akar lenni.* -Ha úgy vesszük, akkor technikailag nincs távol, mert a Jeniliában lévő szuper kis tükörnek hála se perc alatt lehet közlekedni. *Na persze ezt nem fogja megmutatni, mert elég látványos tény, ha az embernek nem igazán van tükörképe. Nem áll csak úgy önként tükrök elé ismeretlenek társaságában. A kifigurázásra felszökik kicsit a szemöldöke.* -Szóval a banzájokat még annyira sem? Mondjuk én se vagyok oda értük, de hát ízlések és pofonok, valaki kimondottan imádja a nagy felhajtást. *Na igen, ezért nincs oda a tényért, hogy Jacob toboroz. Minek kellenek újabb tagok, diákok, nagyon jól meg voltak így is nem?* -Szóval akkor épp halálra unod magad. Egyébként Kilian. *Biccent egyet, esze ágában sincs kezet nyújtani.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 11:16 am

* Egy laza fekete pólóban van, mely kétszer nagyobb nála. Természetesen rajta van kedvenc szürke cicanadrágja, s nem lenne teljes az öltözéke, ha kihagyta volna a térdig érő fekete csizmáját. Be kell, hogy vallja, ritkán lát diákokat errefelé. Az ugyan igaz, hogy az utóbbi időkben nem igen volt alkalma kiruccanni a szabadba, de jelen pillanatban ez a felállás változott. Ebben a baromi nagy tömegben csoda, ha valaki szóba áll vele. Az itteniek kevésbé ismerhetik, ez nem véletlen, mert a közelmúltban érkezhetett. Most itt van és itt is lesz egy jó darabig, mert dolga nem igen akad. Ha meg talán megunja az itt létet tovább áll, viszont a diák társasága most egész jól jött.*
- Még nem, de erről nem is tudtam. * szemmel láthatóan döbbenet éri, amikor a hajhúzkodásról és a vörös szín veszélyeiről magyaráz neki. Na igen... Habár szereti a vörös haját, mint minden dolognak, ennek is van egy rossz oldala. Ő azért marad ennél a színnél és nem fog valami fura anyagot rákenni a hajára. Az ökölbe szorított kezekre egy kicsit furcsán néz. Most valahogy ironikus akar lenni?!*
- Úgy értem, hogy az iskola környékétől távol, de nem nagyon ismerem az ottani rendet. * és nem is akarja ismerni vagy esetleg tudni. Nem sokat tud, viszont néha-néha eljutott a füléhez egy-két szó, amik kevésbé voltak biztatóak, de az is lehet, hogy csak szimpla pletyka.*
- Nem szeretem a családi ebédeket, főleg nem a "banzájokat". * figurázza ki két ujjal a banzáj szót.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 11:06 am

*Mégha csak az lenne a manók legrosszabb tulajdonsága, hogy dobálnak. Lehet, hogy jobb is, ha a hölgyemény hátrébb húzódik, mert akár arra is könnyen sor kerülhetne, hogy az egyik kis dög mondjuk kinyúl a rácson és elkapja a haját. Simán képesek rá. Addig tenni a szépet, amíg aztán valaki be nem dől nekik, közelebb nem megy, és akkor csapnak le. Általában az efféle állatkertekben ezeknél a lényeknél durvább veszélyességi tábla van, mint mondjuk egy hipogrfiffnél, pedig utóbbi sem egy veszélytelen állat. Igazából a kora alapján akár sima városi polgár is lehetne, húszon évesnek néz ki, bár a tekintete azért erről többről árulkodik, már persze, ha valaki jó megfigyelő.* -A dobálózás? Ezek szerint még nem próbálták meghúzkodni a hosszú hajadat. A vörös a kedvencük, mint a bikáknak, egészen begerjednek rá. *Teszi hozzá egy leheletnyi mosollyal. A vörösre nem csak a bikák, vagy a manók gerjednek be, neki is a gyengéje, bár inkább folyékony formában, mint hajként. A kitűző tényleg rajta van, bár nem olyan látványos helyen, csak amikor a suliban van, akkor viseli a mellkasán, mert állítólag kötelező. Most egyszerűen az övére tűzte a derekánál, ezért csak kevéssé villan ki, de ki lehet szúrni egy-egy erőteljesen széllökésnél. A kérdésre kicsit ráncolja a homlokát, majd szórakozottan előretartja a kezeit ökölbe szorítva.* -Nem látom a bilincseket, mire érted, hogy szabadon? Ha csak nincs épp óránk, akkor miért ne lehetnénk szabadon? Ez egy iskola, nem valami börtön. Jó persze van az a bizonyos kijárási tilalom az esetlenebbek miatt, hogy ne kelljen a szüleinek halálhírt vinni, de az is valami tíz óra után van. Miért, ön pedig láthatóan nincs semmiféle családi banzájon? Vasárnapi ebéd és társai?

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 10:55 am

* Kicsit berogyasztja térdeit, majd kezeivel támaszkodva odahajol a kelta manók ketrecéhez. Jól tudja, hogy milyen kis ördögfajzatok tudnak lenni, ezért sem hajol túl közel. Aranyosnak találja őket, már ha nem azzal vannak elfoglalva, hogy mégis hogyan hecceljék meg az erre járókat. Egy kicsit elgondolkozik azon, hogy be kellene szereznie egy manót. Ha úgy vesszük ő sem különb tőlük. Szeret megviccelni másokat, noha nem akarja túlzásba vinni. Azért furán nézne ki, ha a kelta manók körébe állva dobálná az embereket, azért ennyire nem akar mélyre süllyedni. Felegyenesedik, amikor egy idegen férfi lép mellé. Elsőre talán normális városi polgárnak tűnik Becky szemeiben, de végül is marad ennél a lehetőségnél.*
- Nem feltétlenül. * néz fel rá, mert ugye Rebecca nem az a hű de magas leány, körülbelül a fiú válláig érhet.* - Csak a dobálózás idegesítő. * vonja meg vállát, majd elfordul a manóktól. Eleget látott belőlük a mai nap, úgyhogy egyelőre ez elég is. Végignéz a fiún, és úgy látszik a Nezabarba jár. A kitűzőt nem olyan nehéz észrevenni.*
- Ilyenkor szabadon mászkálhatnak a diákok? * vonja fel szemöldökét és kérdőn pislog az idegenre.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 10:47 am

*Diák ugyan, de korban nem passzol az itteniekhez, legalábbis igazából, mert ránézésre épp beleillik a hatodikosok közé. Viszont épp ezért nem tölt olyan sok időt az iskolában, no meg amennyiben új diákok fognak érkezni, lehetséges, hogy jobb, ha előbb összefut velük, mint hogy az iskolába tévednek. Sőt még olyan infoja is van, hogy nellondi lakos is lesz a csapatban, bár ez még nem teljesen biztos. Persze továbbra is csak nevek vannak a listáján, egyéb nincs. A saját kis lakrészét mára már megunta és bár zavaróan erős a napsütés, mégis a mellett döntött, hogy kimerészkedik. Természetesen figyel arra, hogy árnyékban maradjon. Na nem mintha elégne a napon, vagy ilyesmi, hiszen rajta van a kellő védelmet adó gyűrű, de mégis csak bántja a szemét a túlzó fényár. Elég kevesen mászkálnak most a parkban, beleszagol a levegőbe, akad-e esetleg olyan préda, akivel érdemes lenne foglalkozni, a vére illata alapján gyakran ki tudja szűrni a különlegesebb lényeket, de semmi ilyesmi. Minden bizonnyal a lakosok többsége a családjával van, vagy egyszerűen a meleg miatt egy hűs szobában pihen a vasárnapi ebéd után. Feláll végül a padról, ahonnan eddig békésen figyelt, és végül kiszúr egy vörös hajú nőt. Igazából egyszerűen csak unatkozik, szóval végül mellé lépdel, mintha csak szintén a manókat akarná szemügyre venni. Egyszerű testhez álló halvány kék póló van rajta, kellőképpen hangsúlyozva szikár, viszonylag izmos felsőtestét, alul pedig egy sima farmer és edzőcipő.* -Elég idegesítő kis dögök nem de?

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Május 05, 2013 10:40 am

* Mindig is szerette a parkokat, ezért nem csoda, hogy most oda tart. Lassacskán és kissé viccesen lépeget, miközben egyre közelebb és közelebb kerül a kis parkhoz. A magas fákon azonnal megakad tekintete és egy jó ideg le sem veszi azokat. Kezeit a háta mögött összefonja, így valahogy kényelmesebbé válik számára a séta. Vörös tincseit arcába fújja a szél, ezért egy kelletlen grimaszt vág, végül kisöpri szeméből. Pár embert lát csak, úgyhogy egyáltalán nem tolonganak a parkban. Ő viszont nem bánná, ha egy picivel több látogató és lakos bandukolna errefelé. Egy pillanatra tornacipője orrára szegezi tekintetét és azt kezdi figyelgetni. Természetesen nem áll meg, hisz nem is ő lenne, ha megállna, miközben a cipőjét vizsgálgatja. Nincs rajta semmi érdekes, viszont kissé unatkozik, úgyhogy ezért neki megéri. Mivel már egy kicsit megszédül a folytonos lefelé nézésben, inkább körbepislog, mivel úgy hallotta van itt egy kisebb állatkert is. Észre is veszi a ketreceket, annyi szent, hogy nem sok van, de érdekes kis lényekkel lehet találkozni. Közelebb lépdel a kelta tündérmanók ketrecéhez és alaposan szemügyre veszi őket.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Márc. 31, 2013 8:29 pm

*A titkosított eltűnésekről beszélget egy ismeretlen lánnyal a parkban. Ebben a helyzetben valami nagyon nem stimmel. Inkább nem is szól hozzá már a témához. Még a végén kicsúszik a száján valami, ami nem lenne profihoz illő. Végül inkább a madáretetés felé tereli a társalgást. Megpróbálja elmagyarázni miért nem szabad.*
- A madaraknak nem tesz jót a kelt tészta, felpuffadnak. és ha sokan etetik őket túlszaporodnak és az meg az embereket zavarja. *mondja mosolyogva. Időközben besötétedett, érzi, hogy ideje lenne hazafelé indulni, hiszen holnap hajnalban az ünnep ellenére újabb műszak vár rá. Nem is reagál a lány fecsegésére, amit az talán bántónak vesz. Igazából rettenetesen fáradt.ásít egy nagyot.*
- Ne haragudj. Azt hiszem ideje lenne visszamenned. Meg nekem is haza. Remélem még találkozunk. Szia. *azzal feláll és a külső negyed felé veszi az irányt.*

Tárgy: Re: Karditov Park és Állatkert Vas. Márc. 31, 2013 8:03 pm

*Alise nagy figyelemmel hallgatja a fiatal aurort, nem árt, ha tud az ember néhány ilyen jellegű dolgot. Főleg akkor, ha a közvetlen környezetéről van szó, akkor nagyjából mindent kellene tudni. Dehát, ki az aki mindent tud egy helyről?*-Áhá értem, mondjuk nem csodálkozom, hogy titkosítottak jó részük. Ez általában így szokott lenni. Na, de akkor majd megnézem azokat a plakátokat. ki tudja talán valaki egyet kettőt előkerítene.*Mondja vicceskedve, mintha már el tudná ezt intézni egyedül. Bár sokszor rá mosolyog a szerencse. Amikor már visszaül a padra lassan, de biztosan megnyugszik*-Huh akkor jó. Hát mostmár legalább tudom, hogy ezt nem szabad. Furcsa, de eddig ilyenről nem hallottam, mondjuk nem is nagyon kérdeztem még senkitől. Csak olyan megnyugtató. Mondjuk általában a kacsákat szoktam etetni, de mindegy.*Amikor a fiú tanácsolja neki, hogy ilyenkor a legrosszabb amit tehet az a futás, újból kicsit vicceskedő hangon felel neki.*-Hát, ha gyorsan futok akkor nem lesz baj. De ne aggódj én a "jókkal" vagyok. Sosem bírtam a bűnözést, és a hasonló dolgokat. De a cél, néha talán szentesíti az eszközt, persze bizonyos kereteken belül. talán.*Alise utolsó pár mondatát elég bizonytalanul mondta, nem véletlen, ugyanis ezekben a dolgokban, még ő sem teljesen biztos.*