Várószobák - lányok

-Köszönöm szépen, hogy körbe vezetsz a suliba. Ja és azt is, hogy megmondtad, hogy holnap hol lesz óránk. *Majd mosollyal arcán, kíváncsian kérdezgetni kezdett:* -Te mióta jársz ebbe az iskolába? És ki dönti el, hogy melyik szobába tesznek be? Ja és neked sokáig tartott be illeszkedned a többiek közé? *S várta Kat válaszát.*

*Mary elmosolyodik Kat válaszán, s így felel:*
-Nem-nem, Isten őrizz! Csak azért kérdeztem ezt, mert ez jutott először eszembe!
*Majd felkacag Mary és a kérdésekre válaszol:*
-A nevemben az N? Hát a második nevem Nikol, csak azért rövidítem mert egy picit hosszú.
*Mosolyodik el a lány, s így folytatja:*
-Marseille-ből érkeztem. És te honnan jöttél?
*Kérdez vissza Mary. S mondja Katnek, hogy nyugodtan kérdezhet tőle bármit, ő még nem fáradt!*

*Mary követi a lányt és figyelmesen hallgatja. Mikor beértek a szobába Mary ezt kérdezte:*
- Mi jár azért, ha megszegik a házirendet?
*Miután feltette a kérdést megköszönte a segítséget. S majd bemutatkozott ő is:*
- Az én nevem Mary N. Juliett.
*S vissza mosolygott ő is.*[i]

*Amint a választ megkapta Belnis, megfogta a lány kezét és elkezdett szaladni vele lefelé a lépcsőn.*
- Ne haragudj, hogy így viselkedek, de nagyon jó kedvem van. *Kért bocsánatot újdonsült barátnőjétől. De Irinán nem látta Belnis, hogy zavarná őt a viselkedése. Szép lassan leértek az udvarra.*

*Szép idő volt. Irina éppen egy könyvet olvasott.Rajta kívül még egy lány volt bent a szobában.*~ Hihetetlen hogy mennyit vagyok képes olvasni, de most inkább ki mennék sétálni! Lehet hogy el kéne kezdenem ismerkedni egy kicsit. ~* De abban a pillanatban a lány odalép Irinához és köszön neki, majd ő is vissza köszön.* - Szia. De nagyon szívesen elmegyek veled sétálni.*Mosolygott vissza Irina a lányra.*- Semmi baj. Engem Irina Yulianan-nak hívnak. És vicces de én is pont köszönni akartam.* Mondta majd elmosolyodott.*

~De jó idő van!~ *Gondolta magában egy igen jó kedvű leányka. A szobában rajta és egy igen boldognak tűnő lányon kívül nem volt senki más.*
-Szia! Nincs kedved sétálni?*Lépett oda a lányhoz hatalmas vigyorral az arcán*
-Jaj. Ne haragudj a gorombaságomért. Engem Belnis Undomiel-nek hívnak. Neked mi a neved? *Kérdezte a szobatársától kedvesen.*

-Köszönöm valóban szép hely!*Mondta miközben belépett az ajtón.*
*Irina bement és egy felső ágyat választott majd lepakolt aztán visszament az ajtóhoz.*
-Köszönöm Pierre. * Mondta jókedvűen.*~ Nem nagyon tudtam eldönteni mihez is lenne kedvem! Kicsit fáradt voltam de ugyanakkor nagyon kíváncsi voltam a sulira!- Nagyon szívesen megnézném a sulit vagy ameddig eljutunk!* Mondta végül nagy mosollyal aztán kíváncsiságból belepillantott az órarendjébe.*

*A kislány vállára kapja táskáját, majd ajtónyitás után kilép a folyosóra.*-Nhem khell, kőszhönőm*rázza a buksiát, közben vékony, ezüst hajtuincsei ide-oda libbennek arca körül. Aki esetleg látná, furcsa látványnak vélné az egyszerű, fehér, harangujjú ruhát viselő, mezítlábas kislányt. Mellette a lila lány is úrinőnek tűnik.*-Hóvhá megyhűnk?*kérdezi vidáman szedve apró lábait.*

- Mhég nem kápthám*rázza afejét egyet értve. Majdm iután dédelgethette a kisállatot, rögtön nekiáll pakolni. elég hamar sikerül, ugyanis nincs sok holmija. Csak pár ruhája van, meg a rajzfelszerelése, és a tenszerei, na meg az mp3 lejátszója. Miután felkapja kis barna, bőrtatyóját, ami a középkorba is elment volna, így készen áll a trappoláshoz*Mehethünk.*mosolyodik el. Örül, hogy végre van társaság. Jóformán állandóan üresen kong a váróterem, így persze, hogy szívesen költözik át egy szobába.*

*Épp rajzolgat, mikor benyitnak a várószobába, s mikor az illetőt megpillantja, felnéz. Az ezüst hajú leányzó lerakja a rajozlás szent tárgyait, majd a lányra pillant. Csupa lila, ami aranyos, legalább is viki véleménye szerint.*-Szhiá! Éhn vágyok.*mondja, majd kérdőn rápillant, hogy vajon miért is kereshetik őt. Hangjában hallani a lengyel akcentust, de azért lehet érteni, hogy mit is mond. Legalább is csak próbál mondani.*Dhe árányhós. Megshimógáthátom?*kérdezi vidáman. Oda van a természetért, így még az állatokat is imádja.*-The is lenni Allidonos?*teszi fel a kérdést Biancára mutatva. Talán furán mutat nevetségesen hétköznapi ruhája, s csupasz lába, de ő neki ez a szokása.*