Nedavia barlang-pub

Vendég

First topic message reminder :

A Szórakozónegyed emberektől hömpölygő utcáin haladva megpillantasz egy furcsa dolgot. Két tömbház között egy hatalmas, barlangszerű képződmény helyezkedik el. Kellemes illatokat érzel, egyszerre édeset és sósat. Valami képlékeny, füstszerű légtömeg száll ki a barlangból, és csak a belülről sugárzó erős, pulzáló fények mutatják, hogy mi történik odabent. Ha elég bátor vagy, és átsétálsz a füstrétegen, akkor a szemed elé táruló látvány cseppet sem emlékeztet majd egy ókori barlangra. Sültek, grillezett húsok illata csapja meg az orrod, a bal oldalról. Egy csemegepultot láthatsz, ahol pizzaszeleteket, hot dogot, grillezett húsokat és mindenféle rágcsálnivalót találsz, eléggé változó áron. Ha azonban valami édesre vágysz, jobb oldalt egy italos pultot találsz alkoholos és sima koktélokkal is, valamint desszertekkel. Gofri, palacsintatorta és néhány péksütemény és cukrászati különlegesség is megvehető itt, persze jóval drágábban, mint a Kereskedőnegyedben. A két pulttal szemben padok, fotelok és kanapék is vannak, a lehető legfurcsább alakzatokban elhelyezve, erősen elütő színekben. Egy kőlépcső vezet a lenti rész felé, ami szintén több részre van felosztva. A kőlépcső egyben csigalépcső is, korlát nélkül, szóval csak óvatosan. Ha leérsz - legalább egy egyperces lépcsőzést követően - egy aktuális feltörekvő sztárt láthatsz, aki épp nagyszabású varázslatos fény- és díszletelemekkel koncertezik. Vannak állóhelyek, és hátrébb kanapék is, állatok mintájával.

Vendég

*Karen kérdésére felmutatja kötéses bal kezét.* - Élek még. Még. *Mondja olyan furán. Vagyis csak annak fura aki ismeri, és tudja, hogy is szokott beszélni. Tamásnak fel sem tünhet a különbség, talán még Karennek sem. Végülis őt sem ismeri olyan régóta. A csókos jelenettel nem zavartatja magát, hagyja had szerelmeskedjenek. Majd lelép ha kell. Most viszont, lila szemeivel Karenre néz, de a gondolatai nagyon nem itt vannak. Újabb forduló pont az életében? Meglehet, az események nagyon erre hajtanak. Egy időre megfeledkezik róla, hogy társaságban van, és sikeresen elbambul, még csak nem is pislog, Karen felett néz el. Majd Tamás kérdésére zuhan csak vissza lelkileg a testébe.* - Örvendek. Horváth Réka *Mondja mosolyogva, jó színész, nem hiába mutatványos. Az asztal alatti jelenetnek nem szemtanúja, de nem is akar az lenni. Java részt csak bambul. Remélhetőleg ebből nem vonnak le téves következtetést. Mert agyában nem épp olyan jelenetek játszódnak le, mint amire esetleg gondolnak, sőt biztos nem.* ~ Vajon hol lehet most? ~ *Gondolja, majd megtöri a társaságon uralkodó csendet.* - Amúgy, ti honnét származtok? *Azt biztosra tudja, hogy Tamás magyar. Bár ki tudja, tudna olyat mondani akinek angol neve van, aztán mégis magyar.*

Vendég

*Tamás szélesen mosolyogva foglal helyet a felkínált széken. De közben lehajol és egy futó puszit lehel Karen ajkaira. Mint legutóbb most is hátborzongatóan kellemes volt ahogy az ajkaik futólag érintették egymást. Egy fél pillanatra habozott, hogy ne lopjon-e többet, egy futó puszinál, de nem tette inkább. Úgy is tudta, hogy ennyi is elég ahhoz, hogy Karen teljesen kizökkenjen a mostani lelki állapotából. Majd tényleg le ül a székre, de rögtön közelebb is húzódik székestől együtt a vörös hajú lányhoz. De nem ő rá figyel, hanem a lila hajúra.*
- Báthory Tamás. Meg tudhatom kegyed nevét? *Kérdezi, de közben az asztal alatt a kezét Karen térdére teszi.*

Vendég

*Karen elmosolyodik és helyet foglal a lány mellet, koktélját pedig leteszi az asztalra. Lábait szépen keresztbe teszi, hátradől a székben és úgy néz vissza a különlegességnek számító, lila hajú lányra. Nos, az biztos, hogy nem minden nap találkozhatunk ilyen lila csodával. A hajára kopott megjegyzés hallatán csak fintorogva húzza el a száját.*
- Csodálatos... *Mondja, szinte már undorral hangjában. Kezd elege lenni ebből a mérgezésből. De hála az égnek, ha minden igaz, akkor holnap már az eredeti hajszínével ébred.* - Hát... *Kezdene bele a mondatban, mikor valaki félbeszakítja. Ismerős hang, ismerős hangsúly... Magában elszámol háromig mielőtt hátra fordulni a fiúhoz, ugyan is eddig háttal ült neki.* - Tamás. Micsoda meglepetés... Öröm téged újra látni. *Mondja negédesen, arcán bájos mosollyal, amit csak egy hajszál választ el attól, hogy ne változzon át vicsorrá. Mindenesetre a színészkedés mindig is jól ment az eredetileg barna hajú lánynak. Körülbelül egyenlőre ennyi figyelemét szán a srácra, és vissza is fordul Réka felé.* - Köszönöm kérdésed, egész jól vagyok. És te? *Érdeklődik, majd pillantása ismét a fiúra siklik. Van benne valami furcsa jelzés szerű... de az is lehet, hogy csak a kérdést intézte mindkettőjükhöz.*

Vendég

*Nos a "milka lány" csak ül az asztalnál iszogatja a boros kólát, és az egyik kezére támasztja a fejét. Majd mikor Karen ráköszön, először fel sem ismeri a lányt, majd szép lassan leesik neki, hogy ki is ő.* - Szia Karen! Persze ülj le. *Mondja, majd még gyorsan hozzá illeszt valamit.* - Jó a hajad. *Mondja mosolyogva. Majd bele is kezd a beszégetésbe.* - Hogy vagy mostanság? *Kérdi máris, de a kérdésére választ nagy valószínüséggel nem kap, mert Tamás is a színre lép. Előszőr felnéz a fiúra, mivel ültében alacsonyabb nála, majd rábólint, őt nem tudja érdekelni ma semmi sem, csak egy dolog.* - Ülj csak le. *Mondja, és ujjával az ülőhelyekre mutat. Aztán viszafordul Karenhez, és várja, hogy választ kapjon a feltett kérdésére. Közben gondolatai, akart akaratlanul, újra a gyilkos körül kezdenek forogni. Talán kezd megszállott lenni? Ki tudja. Majd kiderül mit hoz a jövő.*

Vendég

*Tamás konyakozás közben aktívan nézelődik a kocsma vendégei közt, abban a reményben, hogy esetleg valami ismerőst fedez fel közöttük. Mivel elsőre nem ismer fel senkit a szemét a kocsma ajtajára szegezi, helyesebben a barlang bejáratra. Nem kell sokat várni, hogy feltűnjön egy érdekes jelenség. Egy teljesen milka csokinak öltözött leányzó. Vagyis teljesen lila. Lila haj, lila ruci, és fehér tarkaság gyanánt fehér bőr. Elég lenyűgöző jelenség. Tamás egy pillanatra el gondolkozik, hogy vajon oda menjen-e. Elvégre nem ismeri a lányt. Úgy dönt vár negyed órát, és ha nem jön senki a lányhoz akkor oda megy és meg ismerkedik vele. Elvégre nem akarna egy randiba belezavarni. Bármilyen női szív rabló is. Pár perces várakozás után azonban nagy meglepetésére nem egy fiú hanem egy vörös csajszi lép az asztalához. Aki nagyon ismerős neki. majd le esik az álla mikor felismeri a vörös csajszit. szélesen elvigyorodik, és már dönt is. Még ha meg is átkozzák akkor is megéri oda menni az asztalhoz. Fel áll a kanapéról, meg igazítja a ruciját, és egyenesen a milka lány asztalához sétál.*
- Jó napot szép hölgyek! Remélem nem probléma ha csatlakozok becses társaságukhoz. elvégre ki tudna ellen állni két ilyen vonzó hölgy jelen létének?

Vendég

*Egy hosszú, vörös hajú lány üldögél az egyik kisebb asztalán, nyugodtan kortyolgatja koktélját, miközben szürke szemeivel a társaságot fürkészi. Nem nagyon lehet ráismerni ezzel az új frizurával. Főleg úgy, hogy ezen a napon ismét átváltott a darkos öltözködésre. Fekete bőrnadrág tapad combjaihoz, felsőtestét egy szintén fekete áranyalatú, vékony pulcsi fedi el, rajta ugyan olyan színű bőr mellény. Lábán sötét magassarkú. Haja göndören terül szét vállain és verdesi háta közepét, melynek színe jól passzol vörös ajkaihoz. Tényleg csak úgy lehet felismerni benne a prefektus kisasszonyt, ha sokáig, jól megnézed magadnak. Figyelmét nem kerüli el a helyiségbe belépő szaktársa, ám nem szólítja meg. Esze ágában sincs. Aztán mikor egy újabb ismerős érkezik, felé már több érdeklődést mutat. Követi a lány útját, és kis gondolkodás után fogja a poharát, és a székek közt szlalomozva oda megy Rékához. Gondosan ügyelve arra, hogy még véletlenül se kerüljön szembe Tamással.* - Szia! Leülhetek?

Vendég

*Réka sétál be a kiáramló füstön keresztül. Erre még nem járt, csak tervezte az ide jövetelt. Bár azt mondták egyedül ilyenkor veszélyes lehet, de majd kiderül, nem az a félős lány. Ruhája a megszokott lilában ponpázik. Lila egész szoknya ami a térdéig ér, lila sapka, lila haja felkötve, fekete magassarkú cipő, aquamarit és félhold nyaklánca nyakában, oldalán tőrei, és pálcája, lila kabát fehér szörmével ( ruhát lásd avatár), bal kezén még mindig ott a kötés, és még ott is marad egy ideig. Stílusa nagyon megváltozott, csak a lila színről lehetne felismerni. Rendel magának egy, boros kólát, majd ledobja magát egy fotelbe. Közel Tamáshoz, bár ez most őt kicsit sem érdekli. Még mindig a nyomok azok amik foglalkoztatják, vagyis a gyilkos. Mert tudja, hogy még él.* - De hol? És ez a név honnét ilyen ismerős? *Motyogja maga elé, fél hangosan. Az emberek akik hallják, nagy valószínüséggel hülyének nézik.*

Vendég

/New game/

*Tamás a tegnapi incidens ellenére újra itt kötött ki. Ezúttal azonban nem a pult mellett állt meg, hanem miután magához vett egy rózsaszín színben lángoló konyakot letelepedett az egyik eldugott sarokban lévő kanapéra. Már ha egy barlangban beszélhetünk sarokról. Viszont most azon ritka alkalmak egyike volt mikor nem drága és elegáns viseletben volt, hanem drága és köznapiban. Gucci farmernaci egy krokodil bőrcsizma, és fekete selyem póló. A kabátja maga mellett hevert leterítve. *

Vendég

- Naháááát.. Very Happy

*Döbben meg Tamás. Az biztos, hogy sokkoló élmény volt. Majd a csaposra vigyorog.*
- Azt mindig is tudtam, hogy jó vagyok a lányoknál, de hogy már a pasiknál is. Ez újdonság. De most már biztosan tudom! isten király a vonzerőm. Igazi mágnes vagyok. Ennek ellenére remélem ez az utolsó pasi akit csókoltam. *Majd hogy elvegye a szájának ízét meg issza ő is az italát. Majd rendel egy újat. Az este további részében sok italt elfogyaszt még, mire távozik.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Behunyja a szemeit, mikor Tamás megcsókolja, és magában győzelemittasan elmosolyodik. De csak magában. Aztán meg már kívül is.* - Akkor jó, mert én sem. *Sóhajtja halkan, mosolyogva, és hagyja, hogy Tamás a derekára tegye a kezét... majd szép lassan lefoszlik róla az illúzió, és néhány pillanat múlva Tamás keze már egy kajánul vigyorgó, barna hajú fiú derekán nyugszik.* - Nem is csókolsz rosszul. *Kacsint rá a naxeldiresre, majd alighanem amíg az még le van sokkolva, fürgén kisiklik az ölelésből, és feláll a székről. Megigazítja magán a fekete inget, lehajtja a koktélt amit rendelt, majd rákacsint a csaposra is, utána meghajol Tamás felé.* - De ha megengeded, most jöttem rá, hogy a húgom nem is a Nezabarba jár, hanem otthon vár, és már rég ott kellene lennem. Szervuuusz~! *Köszön el vidoran, és eltűnik a tömegben. Na persze ha a fiú időben magához tér a sokkból, még utána tud átkozni... Akár szóval, akár pálcával.*

Vendég

*Tamás bele pillant azokba a kék szemekbe, és egy pillanatra a vélák jutnak eszébe. maga sem tudja miért. előre nyúl és lágyan a sötét hajzuhatagba mélyeszti az ujjait, és magához húzza a lányt. Az ajkaik találkoznak, és elcsattan egy kíváncsi felfedező csók.* - Mit mondasz Lisa kedves? elég forró már a hely? Vagy esetleg forrósítsuk tovább? *Kérdezi és a keze a nő derekára csúszik.* - Én nem vagyok semmi izgalmas elrontója.

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

- Én sem szeretem igazán. Túl közel van az iskolához, frusztrál az a sok Nezabaros. Meg hát olvashattad az újságban, mik folynak ott mostanában... Betörés... *Rosszallóan csóválja a fejét, és hagyja, hogy Tamás megfogja a kezét. Egy pillanatra meg is szorítja, aztán összefűzi az ujjaikat.* - Kellemesnek? Meglehet. Már nem is fázom annyira nagyon... Valahogy kezd... felmelegedni a dolog. Nem gondolod? *Kérdezi, miközben még közelebb húzódik, de már inkább hajol, csak a felsőtestével, a széket nem mozdítja. Szinte már csók-közelbe hajol, aztán szépen ott is marad, és pislog fel naagy, kék szemeivel. Nem nagyon mozdul semerre, se közelebb, se távolabb.*- Igen-igen. Határozottan kezd meleg lenni a helyzet.

Vendég

- Én is szoktam rajzolni, de általában csak a temetőkben. *jegyzi meg a fiú miközben egy újabb korty ital csúszik le a torkán. És közben nem tudja nem figyelmen kívül hagyni az egyre közelebb húzódó lányt.* - Nem szeretek a teaházba járni. Rossz emlékeket ébreszt. Jobb itt. *Mosolyog a lányra és diszkréten megfogja annak kezét. Ha őt el akarja egy szép nő csábítani ő bizony nem fog ellenkezni. Már nincs rá oka. Már egy jó ideje elvesztette Merielt és persze tudta, hogy ez az ő hibája.*
- Az pedig hogy mi lesz ebből az estéből..nos szerintem rajtad is múlik kedves Lisa. De eddig azt kell mondanom, hogy kellemesnek ígérkezik.

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

- Ne sajnáld ennyire, nem veszítettél vele sokat. *Nevet fel, majd ugyebár előadja, hogy fázik... mire megkapja a fiú bundáját. Kicsit csalódottan néz, és nagy kiskutyaszemekkel pislog fel Tamásra, még közelebb húzódva.* - Én? Nos, igazából rajzolni jöttem le. Pontosabban ihletet gyűjteni. Azért járok ilyen helyekre, mert itt rengeteg érdekes figura megfordul, akikből utólag ki tudok hozni valamit. Bár még nem rajzolok túl jól, de egy agyféltekés tanfolyamra járok, és állítólag profi rajzolót fognak belőlem faragni, csak gyakorolni kell. *Bizonygatja, még mindig ugyanolyan szemekkel nézve. De mással nem igazán jegyzi meg, hogy nem egészen a bundáért panaszkodott az előbb. Azt szépen hagyja a vállára terítve. A koktél meg békésen elvan az asztalon, még nem nyúlt hozzá.* - A Jeniliában általában melegebb van, de ahhoz most nem volt kedvem. És mit gondolsz, mit fogsz kihozni az estéből?

Vendég

- Nem hiszem hogy ismerem a húgodat, vagy lehet, hogy igen. De az én memóriám mostanában nagy csapást szenvedett. Szóval, az arc-név memóriám pocsék. Amúgy sem ismerek túl sok alidon szakost. Sajnálom *Mondja Tamás és belekortyol az italába. A konyak rögtön szétárad az ereidben és kellemes melegséggel tölti el a fiút. Pont jókor, hiszen a lány meg jegyzi mennyire fázik. Tamás pedig azért csak egy úriember. Leveszi a fehér szőrme bundáját és a lány vállára teríti.*
- Én nem fázom. De nem szégyen az ha valaki fázik egy barlangban. Ez a hely amúgy is huzatos, és csak egy fokkal jobb itt bent mint kint. Lentebb biztos jobb lenne, de oda meg én nem kívánkozok. És te mit csinálsz erre?

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Elmosolyodik a fiú döbbenetén, és újra félredönti a fejét. Így szokott körbepillantani, és most is ezt teszi.* - Ennyire szokatlan lennék ebben a környezetben? Meglehet. Szeretek olyan környezetekbe olvadni, ahonnan kivirítok. Gondolom az iskolából jöttél, ugye? A húgom is oda jár. Allidon szakos, azt hiszem, de nem vagyok ebben túl jártas. *Mikor megérkezik a koktél, biccent és kifizeti, majd visszafordul a fiúhoz.* - Tehát gondoltad improvizálsz majd. Tökéletes! Az improvizáció remek dolog, én sosem szerettem előre tervezni. Kint pedig valóban rettentő hideg van... de bevallom, én itt is fázok egy kicsit... viszont a kabátot meg olyan röhejes lenne visszavenni magamra itt bent... *Panaszkodik színpadiasan, és kicsit közelebb húzódik a székkel Tamáshoz.* - Te nem fáázol?

Vendég

*Tamás lehet akkor sem lepődik meg ennyire ha egy rózsaszín ogre ül mellé. A kocsmákban nem szokott mellé ülni csinos nő. Hiába volt Tamásnak, szívtipró híre az mind a saját hódítása volt. Egy pillanatra köpni nyelni sem tudott.*
- Tamás. Nem nem zavarsz. Egy csinos hölgy sosem zavar. *Nyögi ki végül, de még mindig nem tudja hova tenni a szituációt. Hiszen tényleg nagyon csinos a lány, van benne valami erős kisugárzás.* - Nos gondoltam, jobb itt bent ebben a hidegben mint odakint fagyoskodni. A konyak pedig jó kezdésnek tűnt egy céltalan este kezdetének.

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

- Elnézést... szabad ez a hely? *Csendül egy hang a fiú háta mögött, de a gazdája nem nagyon vár válaszra. Leül a bárszékre a fiú mellé, és lefejti magáról a kabátot, meg a sálat. A képtől annyiban tér el a kinézete, hogy az ajkait enyhe fekete rúzs díszíti, a kabát alatt pedig kivágott sötétkék felsőt visel.* - Egy ugyanolyat. *Pillant a pultosra, majd rámosolyog Tamásra.* - Lisa vagyok. Remélem, nem zavartam meg túlzottan a magányodat... *Kissé félredönti a fejét, és bájosan mosolyog. Enyhén vélákra jellemző kisugárzása van, de nem túl erőteljes. Várakozás közben keresztbe teszi az egyik lábát a másikon, és ujjával finoman dobol a pulton.* - Mi járatban errefelé, csak így, egyedül?

Vendég

*Tamás kacsázik be a kocsmába, mert az ő szó használatával erre a helyre nem illik rá a kissé diszkrétebb pub jelző. S mi tagadás nem gyengéden érezte magát túl öltözöttnek. Fekete vászon nadrágot viselt, és egy drága bőrcsizmát. Felül egy fehér szőrme bundát, és alatta pedig egy piros selyeminget. Be libegett akár csak egy jóságos tündérke, és megállt az italos pult előtt. Majd egy rózsaszín lángokban fürdő konyakot választott magának.*

Vendég

*Megvonja a vállát a fiú szavaira, és fintorog is egy kicsit.* - Szóval ez itt mind a diákokra jellemző. Így már nem annyira jó... *Sóhajt fel mondandója végén, és ficereg egy kicsit a helyén, mert már kezdi kényelmetlennek érezni.* - Oh igen persze. Én is különleges vagyok, mégis, bizonyos értelemben kettő van belőlem. *Mutat Shadow felé, aki nem igen vesz utdomást a beszélgetésről. Vagyis nem akar, mivel belelát ugye Roberta fejébe, szóval ő aztán abszolút mindenről tud. A harcokról nem ejt több szót, tud ő mindenről ugyebár, eléggé jól értesült, de ha nem tudna, akkor is ki tudná szedni valakiből. Éljen a mentálmágia, és a szép külső.* - Szóval nem csak különleges vagy, hanem még látnok is. Ez igen érdekes párosítás. Tudod azt hallottam, azoknak, akik megéreznek dolgokat, nem lesz hosszú életük. *Füllent egy egészen aprót, majd hátradől, és körbenéz a pubban. Kevés a diák rajtuk kívül, ami végülis nem meglepő, hiszen hamarosan elkezdődik a negyedik év, és ez minden bizonnyal sokkal durvább minden eddiginél. Igazán remek.* - Toronto... Biztos szép hely. London olyan füstös és hűvös. Viszont én most megyek. Szia! *Köszön el, majd szépen maga után lebegteti a bőrödjeit... Pálcáját bal kezében fogja, hiszen jobb kézfeje lebénult. Daimonja és macskája is követik természetesen. Mellesleg nem sokkal utána David is elindul.*

Tárgy: Re: Nedavia barlang-pub Vas. Aug. 29, 2010 10:32 am

*Ez is lehetséges.*
- Hát... a mostani tanárokat nem ismerem, róluk nem tudok véleményt mondani. *Vonja meg a vállát. Tényleg nem akarna hülyeséget mondani, bár az Úrnőről, meg a többi csatlósról aztán meg van a véleménye... Amit inkább nem hangoztat.*
- Azért hagytam ki, mert én különleges vagyok, és belőlem csak egy van! *Kidugja a nyelvét egy pillanatra. Úgy tűnhet, mintha cseppet egoista volna... és az is, ezen nincs mit tagadni. A be nem fejezett mondatot először nem érti.*
- Hmm...? *Kérdez vissza értetlenül, de aztán leesik neki a dolog, hiszen itt volt, végig, és átélte.* - Igen, tudom. *Válaszolja végül csendesen, de azt azért nem közli Robertával, hogy ő is ott volt az úrnő oldalán. Persze csak megtévesztésből... de akkor is. A lány válaszán viszont nem lepődik meg.*
- Gondoltam! *Egy diadalmas vigyor terül el az arcán.* - Én torontói vagyok.

Vendég

*Vagy pedig Roberta félreértette, Robert pedig nem tud fogalmazni. Így mindketten hibásak, és ennyii.* - De ugye nem a tanárok a maradék öt százalék? *Kérdezi kicsit aggódva, bár ki tudja, talán ők is közéjük tartoznak. A válaszra felnevet ismét.* - Azt hiszem, ezt az előbb kihagytad a felsorolásból. Vagy csak az én figyelmemet kerülte el, mert annyira szívtipró az úr? *Kérdezi félrebiccentett fejjel, mosolyogva méregetve Davidet.* - Akkor gondolom te is tudod... *Nem fejezi be a mondatot, David valószínűleg úgyis tudja, hogy mit tud. A kérdésre természetesen válaszol, ez még nem bizalmas információ, a főváros elég nagy kiterjedésű.* - Londonból, és te? *Erősen kétli, hogy a fiú is londoni lenne, de hát ki tudja, bármi megtörténhet.*

Tárgy: Re: Nedavia barlang-pub Vas. Aug. 29, 2010 9:52 am

*Nem biztos, hogy Roberta értette félre, egyszerűen csak Robert nem tud fogalmazni.*
- Hát igen, az értelmiség. *Elhúzza a száját, aztán vigyorogva válaszol.* - Én a szívtiprók közé tartozom. *Megemeli a nem létező kalapját, és csábosan mosolyog. A kérdésre gyors fejszámolásba kezd, majd végül kiböki.*
- Úgy április közepe óta... Asszem. *Pontosabbat nem tud mondani, ő is csak körülbelülre tudja belőni a dolgot. Meg annyira nem is érdekli személy szerint. honvágya sincs sokszor, inkább csak a haverjait hiányolja, de ez megint más kérdés. Itt legalább távol lehet a szüleitől - akármennyire nem szép dolog, ő ennek örül. Alig bírta már az otthoni légkört, szinte hálát rebegve érkezett az iskolába.*
- Amúgy honnan is jöttél? *Jut eszébe hirtelen a kérdés, de valahonnan a Brit-szigetekről valónak, vagy az Amerikai Egyesült Államok valamelyik részéről jövőnek tűnik a lány, mármint a neve alapján. Persze lehet, hogy téved, sohasem volt jó földrajzból, de tényleg angolosan hangzik a dolog. Persze, jöhetett Kanadából is... ami jó pont lenne a lánynak, de ezt a lehetőséget inkább kizárja. Még senkivel nem találkozott, aki kanadai lenne, vagy legalábbis nem emlékszik rá.*

Vendég

*Akkor valamit félreértett, de sebaj. Pironkodni nem fog itt, az egyáltalán nem az ő műfaja. Inkább nem is fűz hozzá semmit a dologhoz, lezártnak tekinti ő is a témát. Neki viszont nagyon is van kedve tanulni. Szomjazza a tudást, nem hiába mentalista ugyebár, szóval várja már a tanítást, meg minden. Eszegeti a pizzáját szépen lassan, közben folyamatosan Zeust vakargatva. A fiú szavaira halkan felnevet.* - Azt hiszem, jól fogom érezni magam. Csupa értelmes ember. Na és te, melyik kategóriába tartozol? *Kérdezi sunyi félmosollyal, majd csak leteszi a tányérra a maradék fél szelet pizzát. Neki ez már sok, majd Amadeus megeszi.* - Amúgy mióta is vagy itt? *Kérdezi végül. Nem mintha olyan fontos lenne. Jack-nek hála úgyis tud mindenről, szóval nem felvilágosításra vágyik.*

Tárgy: Re: Nedavia barlang-pub Vas. Aug. 29, 2010 9:24 am

- Nem mondtam, hogy nem jó, csak, hogy én szeretem, hogy Emmel ennyire össze vagyunk hangolva. *Jegyzi meg egy vállvonás kíséretében, de ezzel ő a témát akár lezártnak is tekinti. Még figyeli, ahogyan Roberta elmegy a pizzájáért, és ismét elmereng. Valahogy semmi kedve nincs újra az iskolapadba ülni. Mármint jó, oké.. unatkozni nem fog, meg minden, de... de akkor is. Szóval tökéletesen jól megvan így tanítás meg egyebek nélkül. Persze az úrnőnek nem örül éppen, de ez megint más kérdés.*
- Tömeggyilkos? Á, nem. A maradék öt százalék... szatírok, nekrofilek, pszichopaták és tudathasadtak. *Vigyorodik el, de azért reméli, hogy Robert nem veszi komolyan, amit mond. Zeus meg persze nem harapja le a lány ujját, sőt! Még direkt helyezkedik is, hogy a nyakát tessenek vakargatni.*