Hét tenger kikötő

Tárgy: Hét tenger kikötő Vas. Május 16, 2010 5:26 pm

First topic message reminder :

Nellond területe elnyúlik a tengerig, így rendelkezik egy kikötővel is. Hosszú cölöpökön álló stégek nyúlnak ki a víz felé, hogy kényelmesen ki tudjanak kötni a hajók. Ebben még az is a segítségükre van, hogy a parttól nem messze egy mesterséges szigeten hatalmas világítótorony áll. A fényét már messziről látni, és hívogatóan hat az eltévedt hajósokra. Itt állandó a hangzavar, ahogy a kereskedők kiabálnak, vagy a hajókapitány a matrózainak adja ki a feladatot. A legkülönbözőbb emberek fordulnak meg itt, hogy lássák a várost, eladják portékáikat, vagy rejtélyes tárgyaiktól szabaduljanak meg. Sok hajó és bárka fut be ide, van, hogy kalózok keresnek itt nyughelyet, de az is megesik, hogy előkelő hölgyek választják a vízi közlekedést a vonat helyett. Sötét lepelbe burkolózott alakoktól egészen a békésen játszadozó kisgyerekekig bárkit megtalálhatsz itt. Könnyű beleolvadni a környezetbe, hiszen bárki is lennél, nem fogsz szemet szúrni senkinek. Forgalmas terület, ezért a zsebtolvajok kedvenc lelőhelye, hiszen megtöltött pénztárcákat és különös varázstárgyakat rejtenek itt a táskák. A macskaköves kikötőből utcák indulnak szerteszét, hogy az ide látogatókat bevezessék Nellondba. Messziről érezni, hogy a kikötőt is körbelengi a mágia varázsa.

leírás Laura Wylee
név Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 9:28 pm

* Szuper, repdesek az örömtől. Kijövök, hogy egyszer az életben utat engedjek a könnyeimnek, amit egyébként nem szabadott volna megtennem de megtettem, és kapok egy a nyakamba egy bolond pasast, aki nem akarja tiszteletben tartani hogy nem vagyok jó passzban. Ráadásul még provokál is.. remek. De nem, nem fogom annyiban hagyni. Ha Deyant kicsináltam démoni erő nélkül azért mert hozzám vágott valamit, akkor most valami sokkalta hatásosabbat kell kiagyalni. Megfordul a fejemben, hogy használom azt a bizonyos varázslatot, de nem, magamat nem fogom legyengíteni egy ilyen alak miatt. Nem éri meg, sokkal jobbat találtam ki. Egy hullámnak köszönhetően sikerül eltűnnöm a szemük elől, és besurranni egy szűk sikátorba. Ott várok pár pillanatig, amíg némileg kitisztul a fejem, és elapadnak a könnyeim. Végül aztán eluralkodik lelkemben az édes bosszúvágy érzése, érzem ahogy szétárad az ereimben, ezért felszállok hatalmas kék ruhámban. Sólyomként csapok le a két áldozatra, ugyanis teljesen hangtalanul jelenek meg mögöttük. *
- Bizony, ez számomra is izgi móka lesz. * Kacagom a fülükbe, majd mindkettőnek megragadom a ruháját, és egyiket jobbra, a másikat balra dobom, ezúttal csápok nélkül. Tehát visszaélek újonnan felfedezett erőmmel. És ha minden jól megy, Elisabeth a vízben landol, Steven pedig a falnak csapódik. No nem mintha ezzel túl sokat ártanék nekik, de had aggódjon csak a férfi, hogy esetleg a drága szeretője vízbe fullad. Hátrébb repülök, hogy kitérjek az esetleges támadásoktól, majd ismételten ördögi kacajban török ki. Igaza volt, ez tényleg jó móka! *

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 8:56 pm

*Komoran nézi végig a kis műsort. Olyan, mintha a lányt a hullámok nyelték volna el, pedig biztosan itt van a közelben. Azért érdekfeszítő és látványos eltűnés, csak nem tud vele átejteni sok mindenkit. A kis fiú jelzőre csak fél mosolyra húzza a száját. Ha már itt vannak, miért ne játszadozhatnának egy kicsit? Első közös játszmájuk íígy Nellondban.*
-Ja, eléggé. Csak futni indultam de megláttam ezt a csajt. Csakúgy állt, én meg idejöttem hozzá, csak rossz pillanatban fogtam ki. Azt hiszem enyhe pszichológiai esetről van csak szó. * legyint nevetve, kedvesére nézve, majd int fejével, hogy induljanak el egy irányba, hátha így megtalálhatják a rejtélyes lányt. Persze előtte kézbe veszi az üveg vizet, nem hagyná csakúgy ott. Abban a kezében van a pálcája is, amit bármikor kész előkapni. Varázslatot egyelőre nem használ, sokkal izgalmasabb így a játék. *
-Érdekes egy kölyök amúgy. Spontán hiszti rohamot kapott, még rosszabb mint az a fehér hajú gyerek a Holt lelkek tanyájában. De annál izgalmasabb partner egy kis mókához. *vigyorodik el.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 8:47 pm

*Mikor Stev felkel, felsegít engem is. Hergeli a lányt és érzem hogy ennek nagyon rossz vége lesz. A lány tényleg feldühödik és egy hullám csap a stégre. Majd észre veszem hogy eltűnk. *-Hova lett? *kapom kezembe fegyverem. Próbáltam megkeresni de nem láttam sehol. *-Miért hergelted fel? Unatkoztál? *kérdezem mosolyogva, majd rápillantok. *~Mind egy már úgy is benne vagyok a vérengzésben. Miért ne folytassam?~*gondolkodom majd jeges érzés fut végig a gerincemen. Nem tudom hogy a félelem vagy a harc lehetőségétől van ez.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 8:34 pm

* Az a mélységes csalódottság, szégyen és megalázottság ami bennem dúl, azt... azt talán nem is tudom kifejezni szavakban. Egyszerűen csak sírok, megállíthatatlanul, és ebben az a legrosszabb, hogy először az évben teszem, de akkor is megzavarnak. Piszkosul megalázónak tartom, ha valaki pont sírás közben zavar. Utálom ha az emberek sírni látnak. Azt hiszik segítségre van szükségem, de idegenekére nincs, soha! Megsajnálnak és gyengének hisznek, pedig nem vagyok az, és ezt most tudattam is hívatlan vendégemmel. Hatalmas csápokat idézve eldobtam a férfit a móló túloldalára, jelezve, hogy nem kívánom a társaságát, majd elfordultam tőle. Gondoltam, hogy nem hagyja annyiban, de legyen, ha egy démonnal akar packázni, hát állok elébe, úgyis olyan jó kedvem van. *
- Kölyök?! * Horkantok fel, majd dallamos, ördögi kacajt hallatok. * - Még hogy kölyök! * Hitetlenkedek, majd ismét feléjük fordulok, és megpillantom a nőt is mellette. Elmosolyodom, de mivel ő nem sértett meg, nem szándékozom bántani. A férfi következő szavai viszont kiverték nálam a biztosítékot, és ezt természetesen nem fogom annyiban hagyni. Egyre jobban fortyog bennem a düh, ruhámat vadul csapkodja a szél és a hullámok. Kifejezetten hátborzongató a látvány, pláne jéghideg arckifejezésemmel. *
- Hát akkor rajta, gyere és tiporj el, kisfiú! * Nevetek sátánian, ami még a hullámok zajánál is hangosabb. Majd egyszer, egy hirtelen nagy hullám becsap elém a stégre, és én kihasználva a lehetőséget elrepülők a sötétben az alakok mögé, olyan hatást keltve, mintha a víz sodort volna el. Egy darabig még nem fedem fel magam, ez a sarokba szorítás első lépése. Alakom szinte egyáltalán nem látszik a sötétben, mert egy kis sikátorba repültem. *

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 8:08 pm

*Meglepődik, amikor hirtelen szorítást érez a dereka körül. Az alakra pillant, akinek a hangjából tisztán kiveszi, hogy egy lánnyal van dolga, aki elég pipa valamilyen okból kifolyólag. Furcsálja, hogy hitelen polipkarjai lesznek, csakúgy hirtelen. Mi ő? Valamilyen Kraken?! A Locknessi szörny? A stég elejéhez csapja, amitől megüti a vállát, más baja nem történik. Felül, letéve maga mellé a kezében hordott vizes palackot, majd oldalra pillant. Kedvesét pillantja meg, aki úgy terem mellette, mintha csak angyal lenne. Nem is látta még itt, amikor idejött. Biztos csak nemrég érkezett meg, s lehet a nemrég kikötött hajóval érkezett, ezért is van ekkora mázlija, hogy itt láthatja.*
-Szia! Jól vagyok, bár kicsit bosszant ez a kölyök! *jegyzi meg hangosan. Egy puszit nyom szerelme fejére üdvözlésképp, majd feláll, leporolja magát és Őt is felsegíti. Ezután a flúgosra mered, szúrós tekintettel.*
-Te aztán nagyon pipa lehetsz! Nem tudom mi bajod van, de jobb lenne ha leállnál, mielőtt bajba kevernéd magad. Mert így nem vagy más, mint egy gyenge lélek akit könnyű szerrel el tudna tiporni , bárki! *csak most veszi észre, hogy már nem játszik csápos embert, hanem újra normális alakban tündököl, bár az előbbi látványt még most sem tudja felfogni.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 7:54 pm

*Már besötétedett mikor az egyik hajóról szálok le. Nem mertem Stevennek elmondani hogy hova megyek. Csak azt tudja hogy dolgom van. Fekete testhez álló nadrág és hosszú ujjú póló valamint egy félig begombolt bőrkabát van rajtam, ami java részt eltakarja fegyvereimet így csak az oldalamra erősített pisztoly látszik. Végre elkapták Alexx-et és lerendeztem az árulását. Hirtelen hangos puffanást hallok. Arra indulok tovább kíváncsiságomtól vezérelve. Pedig nagyon vágyom kedvesem karjaiba. Mikor oda érek egy alakot látok meg a földön, és ahogy közelebb megyek felismerem páromat. *-Steven? Mi a fene történt? *kérdezem ahogy oda szaladok és letérdelek mellé. *-Jól vagy?*kérdezem aggódva majd gyilkos pillantásokkal meredek a stég másik végén álló alakra.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 7:38 pm

* Végre valahára kiengedhetem magamból ezt a problémát. Amióta csak visszajöttem az iskolába, ez nyomja a lelkemet. Hogy nincsenek szüleim, nincsenek testvéreim. Az igazi otthonom egy másik létsík, mindvégig hazugságban éltem, sosem tudtam miért vagyok ilyen. De most végre rájöttem, és keserves zokogással fejezem ezt ki. A könnycseppek patak formájában ömlenek az arcomon, a sós víz miatt ez azonban marja hófehér orcáimat, de pillanatnyilag az se tudna érdekelni, ha most egy hullám a mélybe vetne, mert itt már nem olyan csekély, semmi víz van mint a part kezdeténél a túloldalon. Csak zokogok, és a szél játszadozik jókora ruhámmal, valamint a sós víz mardossa a lábamon lévő sebeket. S ekkor valaki megszólal... Nem fordulok hátra, de tudom, hogy ott van egy méterre mögöttem. Talán kevesebbre. Nagy levegőt veszek. *
- Hát nem voltam elég világos a helyválasztásommal, hogy NEM VÁGYOM TÁRSASÁGRA? * S ebben a pillanatban hátrafordulok, és olyan jeges, mélyre hatoló, gyűlölködő pillantással meredek az előttem álló férfira, hogy azt megtapasztalni is kínszenvedés lehet. Teljesen elborult az agyam, ha valamikor, akkor pont most nem vágyom társaságra. A szememből patakokban folyik a könnyem, ilyen gyengének nem láthat senki, ismétlem SENKI. Dühömben hirtelen mozdulatot teszek, és megidézem sötét polip karjaimat, amivel megragadom a férfi derekát, majd eldobom démoni erőmmel a stég elejére. Természetesen nem esik semmi baja, legfeljebb beveri valamijét, vagy segítséget hív, esetleg megpróbál lenyugtatni. Csápos kezeim hirtelen eltűnnek, s visszafordulok a tenger felé. *

// Kákalag kesztyű
Egy egyszerű fekete, ezüst csíkokkal tarkított, könyékig érő kesztyű. Kinézete azonban egyáltalán nem lényeges, mert működésbe lépésének során a ruhadarab helyett két egyenként maximum három méter hosszú, fekete polip kar nő ki a használó kezéből. Ezeknek a vibráló külseje enyhe negatív kisugárzással bír, ami legyengíti minimális szinten az áldozatot eredeti céljának végrehajtásakor, ami értelem szerűen nem más, mint a csapdába ejtés, fojtás, esetleg messze lévő tárgyak magunkhoz vétele. //

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 7:10 pm

*Megpillant egy sötét alakot az egyik stégnél. Nem látja jól mit csinál, csak azt, hogy áll. Van néhány ember, de csak odébb, az az idegen meg kicsivel közelebb van. Odamegy hozzá, normál tempóban. Most megteheti, előtte nem igen mert a dög melegtől alig lehetett megmozdulni is. De most fúj a szél, sötét van, s ennek következtében az időjárás is sokkal elviselhetőbb. Ahogy közelebb ér, nagy nehezen kivesz egy finomabb, női alakot, lehet az van előtte. De vajon mit keres itt? Halkan mögé lopakodik, majd nagy levegőt vesz.*
-Szia. *köszön a maga mély hangján, ezután csak vár hogy felé nézzen.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 7:00 pm

* A magány... Ismerős egy kifejezés, az egyszer biztos. Jó sokáig emésztett az elmúlt pár hónapban. De túléltem. Kitartással, és semmilyen módú reménykedéssel elértem, hogy ne emésszen fel a magányság keserű érzése. De most, ebben a két napban úgy érzem, mintha helyre rakódtak volna a kirakós darabkái, mintha minden a rendjén lenne az életemben, mintha kitöltődött volna az a bizonyos űr, amit a magány egyre nagyobbra és nagyobbra formált. Most már abból nincsen semmi. Személyiségem természetesen nem szándékozik változni emiatt, de sokkal jobb a közérzetem mint valaha. Ismét van kedvem az élethez, az új dolgokhoz, és mindenhez, amit régen csináltam. Azonban egy bizonyos tüske mindig ott tevékenykedik, és mindenáron el akarja érni, hogy utat törjön magának, és lelohassza virágzó jókedvemet. És a mai napon úgy döntöttem, hogy nem fogom tovább rejtegetni magamban a dolgot. Keresek egy megfelelő helyet, és átgondolom a dolgot. Ezért hát felöltök egy igen különös felszerelést, és elindulok a móló felé. Ruhámból hatalmas, átlátszó, neon kék szövetek tömkelege lóg ki, és fekete szőrme van a nyakamnál. Tökéletesen harmonizál kék hajammal és sminkemmel. Elindulok hát a móló felé, természetesen repülve. Ezt a képességemet eddig még nem fedeztem fel, de nagyon tetszik. Így senki nem vesz észre, beleolvadok az este sötétjébe. Amint megérkezek, keresek magamnak egy megfelelő stéget, olyat, ami jól a tengerbe nyúlik, és csapkodják a hullámok, ugyanis elég szeles kezd lenni az idő. A stég végén megállok, és átadom magam a gondolataimnak. Minden lezajlik a fejemben. Anyám sírása, a kiakadásom. A tudat, hogy én démon vagyok, és egyszerre elkezdek sírni. Egyedül a stég végén, hatalmas ruhámat össze-vissza csapkodja a szél, szóval elég feltűnő jelenség vagyok, akár szellemnek is hihetnének. De nem érdekel, én csak magányosan, a városnak hátat fordítva sírok magamban, hagyva hogy a hullámok és a szél játszadozzon ruházatommal. *

// Ruha //

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Aug. 03, 2013 6:44 pm

*Ma a párjának dolga akadt, s hamar lelécel, ő pedig egyedül marad. Senki nem szereti hosszabb távon a magányt, olykor-olykor a teljesen megkomorodott emberek is megkívánják az emberek zsibongását. Kilép a fogadóból és egy kis utcában haladva elindul, hogy felfedezze a környéket. Még nem ismeri minden zegzugát, de egy-két jó helyet már ismer. Kék atlétát, bézs színű rövid sportnadrágot, és fehér Nike edzőcipőt visel. Futva halad, hogy kondiban tudja tartani magát, kezében van persze egy nagy üveg víz és a pálcája, mert hát sosem lehet tudni, mikor kell. Hamarosan egy hatalmas placcra érkezik, melynek stégjein akad meg legelőször a szeme. Alaposabban körbenézve veszi észre, hogy egy kikötőbe tévedt, és ha akad egy magányos lélek is, odamegy hozzá, hogy beszélgessen vele.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 3:40 pm

*Hát, hogyha nem is tudja megfogalmazni, hogy szarkazmusról van szó, mert életében nem hallotta még ezt a kifejezést, minden esetre azt tudja, hogy nem volt őszinte, amit mondott.* - Mi a baj a várossal? Én szeretek itt. *Pislog hatalmasakat, megilletődve, nem érti, hogy mi a baj ezzel a várossal. Mikor becsapja az ajtót kicsit durcásan elfintorodik.* - Jó, akkor nem! Micsoda pokróc vagy már! *Hőbörög, mintha tényleg normális lenne, hogy minden mindenkivel meg van osztva. Hallgatja a Walesről hallottakat, szívesen hallgatna még, de eléggé szűkszavúra fogta a mesélést.* - Mik azok a kékek? Én sem itt születtem, csak két... vagy három... kettő... nem, három! Szóval két vagy három éve költöztünk ide. Jaj, ne már! *Sikkant fel, amikor felkapják és szépen rúgkapál a levegőben.* - Nem akarok elmenni, had maradjak, nem akarok elmenni! *Nyafog erőtlenül a levegőben, aztán ahogy leteszik egészen gyámoltalanul öleli magához a köpenyt, mintha egy játékmackó lenne.*
- Én... Had maradjak egy kicsit, kérlek! *Első nekiszaladásra elkapja őt a srác valószínűleg, szóval kicsit csüggedten néz fel rá.* - Sose voltam még hajón úgy szeretnék még körbenézni! Úgy...! Olyan szép! Olyan más, mint a többi itt! *Próbál hatalmas szép pislogásokat bevágni, de a srác annyira hajthatatlan és annyira elszántan küldözgeti el, hogy esélye sincs. Kicsit hüppögve, bár jobbára megjátszva sétálgat el a köpenyt rázva, hogy az összes liszt lekerüljön róla. Nem bánkódik olyan nagyon, hiszen teli ette magát csokival, jobbára baj nélkül, na jó, egy kis szaladgálásért cserébe, és még a bátyja se került elő, hogy hazarángassa. Talán még észre se vették, hogy elszökött és a köpenybe be tud lopózni a szobájába... Talán... Rumena remélhetőleg fedezte őt.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 3:26 pm

* Hát persze. Hiába apróság még, ő is csak egy lökött máguskezdemény, akik nagy sznobságukban azt se tudják mi fán terem a modern technika. Ráadásul kapott egy energialöketet is a csokitól. Nye csokijától. *
- Imádom ezt a várost... * A hangjából áradó szarkazmus olyan mértékű, hogy talán még egy hat éves kölyök is felismeri. Kezdi elveszíteni a türelmét. Bírja a kölyköket, de iszonyú fáradt, és ez a példány kifejezetten idegesítő tud lenni. Becsapja a raktár ajtaját. * - Nem. Nem szabad még csokit! Az az én csokim. És ez az én hajóm. Nem játszótér. * Kissé próbál megnyugodni, ám érzi, hogy igazából csak egy kiadós alvás segíthet a dolgon. *
- Wales a szülőföldem. Jó messze van innét, és bár én is ott lennék inkább. De a kékek miatt nem nagyon tudom egy ideig kitenni a lábam erről a nyamvadt helyről, úgyhogy örülnék neki, ha most szépen hazacsoszognál. Majd én feltakarítok inkább.
* Vitára esélyt nem akar adni, egyszerűen hóna alá kapja a kislányt, és megindul vele kifelé. Elég volt a játékból. A mólón teszi ler őt csupán. Kezébe nyomja a köpenyt, de azért úgy áll, hogy ha ismét fel szerethne szökni a gyerek, gyorsan el tudja őt kapni. *
- Ssss-ssssh! Na lábad a nyakadban! Sicc!

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 3:12 pm

*Behúzza a köpeny alá a jó adag Chokitót, fehér is van köztük, majszolgat, ameddig a házigazda mindent összelisztezget a környéken, aztán amikor kinyílik ez az ajtó hatalmas szemeket vet a srácra - nem mintha látszana és még utolsó erejével a szájába tömi a csoki maradékát, bár rágni alig bír, annyira teli van a pofazacsija. Mikor nyakába kapja a lisztet megrázza magát, de a srác lekapja róla a köpenyt és most aztán teli szájjal, igazán gyámoltalanul hatalmas szemekkel bámul a fel. Nem tud beszélni, rágni is alig tud, csak bámul, egészen addig, míg vissza nem ér egy porszívóval, addigra már sikerül leküzdeni annyi csokit a torkán, hogy meg tudjon szólalni.* - De én... én... Hol van Wales? És ez micsoda? Mi az a porszívózás? Én csak... *Nyel egyet, utolsó falatot is megeszi szépen. Természetesen sört nem nyitott ki, hogy igyon, így több csoki jutott bele a pocakjába, meg nem is szereti a sört, a gyerkőcök ritkán szeretik meg nem is gyakran isznak még hat évesen kóstolót se. Kibotorkál a nagyszobába, ahol minden lisztes, húzza maga után a porszívó nevű dolgot, de csak gyámoltalanul álldogál meg középen, nézve a srácot.* - Megijesztettél! De a csoki finom. Szabad még? Jajj, annyira finom. Főleg a fehér, ennek mi a neve? Olyan furcsa, ilyet még nem ettem soha. Naaa, add vissza a köpenyt, Rosetta nagyon haragudni fog! *Hagyja ott a műszaki cikket és oda áll Nye mellé hadarva a csokitól felpörögve, nem nagyon látszik rajta félelem, mintha csak játék lenne az egész - neki az is.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 2:59 pm

* Nye-nak két gyengéje van élelmiszerek terén, a sör és a Chokito. Így van bőven csörgős zacskójú csokoládé, amit a kölyök magába tömhet. Ha megunja, adhat egy löketet a májának is. Miután a központi helységben nem találja a lányt, benyit a hálószobába. Itt nem nagyon akar összelisztezni mindent, csak ha nagyon muszáj. Visszafordul hátz és a másik szoba felé veszi az irányt. Amúgy is, mintha neszezés jönne odabentről. Csokipapír. Ez a kis betolakodó dézsmálja a Chokitot. Csak ne a fehér csokisat, az a legjobb és kevés is van belőle. Benyit, majd a lisztesbönöny teljes tartalmát bezúdítja a helyiségbe. Ha nem is volt fehér az a Chokito, most már az. És valami amorf torzalak tömi éppen magába.
- Megvagy!
*Kiáltja, és lerántja a lánykáról a lepelt, hogy láthatóvá váljon. Nincs nagy hangulata illemórát tartani, de azért csak meg kéne leckéztetni a kölykök. Visszatér a központi helyiségbe, elvégre már nem tud csak úgy eltűnni a potyautas. Porszívót vesz elő, és visszaviszi azt Dananeirának. Leteszi a gyerek elé. *
- Na most az van, hogy Walesben a csokitolvajok büntetése a takarítás. Szépen felporszívózod a lisztet a hajóról, és talán visszaadom a köpenyedet, kismókus. Na láss csak hozzá, de gyorsan!
* Ha már aludni nem tud, felszisszent egy doboz sört, amíg a lányka dolgozik. *

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 2:37 pm

*Szalad a pici lábacskáival, hiába puha a papucs azért hogyha nem oson egy kevés zajt kiad így a srác tudja, hogy befelé jött. Bent lelassít, a szívecskéje a torkában dobog, de itt már osongálva fedezi fel a terepet, a helyiségeket. Mikor meglátja, hogy a srác követte kicsit nyel, majd gyorsan besurran az élelmiszerraktárba. Ha minden igaz a fiú éppen lisztet vesz elő, amit a kislány rohadtul nem ért, pedig nagyon jó ötlet, csak nem köti össze és ezért nem látta, hogy becsukódik az ajtó. ő pedig a kaják közé kerül és azonnal elkezd körbeszimatolni, hogy mii is van itt. Hogyha van keksz, lekvár, süti, gabonapehely, csoki, bármi édesség raktáron, akkor nagyon halkan elkezdi bontogatni aztán majszolgatni. A nagyon halkan azt jelenti, hogyha csörgős műanyagból van a zacskó, akkor felveri az egész jachtot, ami jelen esetben egyetlen Nye-t jelent. Ahogy közeledik a srác lépteinek a hangja, majd távolodik, majd közeledik, és a hívást is meghallja majdnem a torkára akad a kaja, de végül megeszi és tovább eszeget. Hirtelen bezárkózva a kamrában rátelepszik a tuti lebukás nyugalma és egészen addig, míg a srác be nem nyit, és le nem lisztezi szépen tömi magába a finomságokat, ami elérhető itt.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 2:27 pm

*Végre nyugodt helyen van, nem zaklathatják. De francba a pihenéssel, inkább kergetőzik egy idegesítő kis utcakölyökkel, mint hogy aludna vagy 12 órát egyhuzamban. Amikor a kislány megint eltűnik, kezd neki világossá válni, hogy nem biztos, hogy egyszerű lesz letenni a hajóról. De azért megpróbáljuk. *
- Hát jó. Ha nem vagy itt, akkor nyugodtan mehetek is utamra. Épp indulni készültem amúgy is. Jó messzire. Ott aztán nincsenek kis tökmagok, túl ijesztő hely. Na el is indítom ezt a bárkát.
* Léptek dobogására számít, ami meg is történik. Viszont nagyon nem abból az irányból hallatszanak, amerről kéne nekik. Inkább a jacht belseje felé haladnak. Saját kezűleg kell eltávolítani a behatolót, nagyon úgy fest. Aurort akkor sem hívna, ha tényleg szükség lenne rá, annyira rendőr szaguk van azoknak a bitangoknak, hogy alapból ellenszenvesek neki. Aki meg egy pofátlan kislány miatt kihívja a zsarukat, az egy idióta. Unott arccal battyog le ő is a hajó belsejébe. Sok rejtekhely nincs. Majd lesz, ez is egy elvégzendő feladat, nem árt ha vannak olyan rekeszek és tárolók, ahová el lehet dugni dolgokat. Odabent rögtön egy közponi helyiség van, afféle nappali, konyha, társalgó, élelmiszerraktár egyben. két kabin nyílik belőle, egy tágas hálóhelyiség, ahol a jacht irányító központja is van, és remek kilátás. A híd. Meg persze hálószoba. A másik kabin szintén lakóhelyiség, ami most raktárként funkcionál, és onnan irányítani sem lehet a ladikot. Nye egyelőre marad a központi szobában, az egyik szekrényből egy hatalmas lisztes bödönyt vezs elő. Felnyitja a tetejét, majd nemes egyszerűséggel körbeszórja a lisztet. Lesz mit takarítania a kölyöknek, ha megtalálja.
- Ide gyere kis kobold! Holle anyó megrázta a párnát, ideje felbukkanni!

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 2:08 pm

*A kicsi koboldlányka amikor meghallja Nye szavait még kisebbre húzza magát a falnál és magához öleli a köpenyt. Látszik, hogy nagyon apró, fél méteres kislány, egy normál méretű kutya magasabb nála, és nem egy Német dogról beszélünk. Magára húzza a köpenyt, hogy láthatatlanná vállon, de hiába van a köpeny alatt, hogyha tovább hüppög, sőt, hat évesen nem is egy agytröszt még, hát vékony, kétségbe esett hangon szól vissza.* - Ne... Nem vagyok itt! Hagyj békén! *Bújik meg a köpeny alatt, miközben a hatalmas Nye bácsira pislog fel, persze a srác ezt nem láthatja. Elkezd a földön csúszni hátrafelé, el a srác közeléből, talpra kecmereg és futni kezd, de nem ám le a hajóról, inkább körbe a jacht-on, aztán egy bejáraton, legyen ajtó, vagy ablak, esetleg lejáró, beszökik, hogy körbenézzen és elbújjon, nem mintha sok esélye lenne, hogyha már így lebukott, de... Egy próbát megér. Valahogy a magántulajdon egy olyan sokfős családnál, mint az övék, nem igazán fejlődött ki, ráadásul van olyan felelőtlen, hogy ne is gondoljon arra, hogy a srác hívja az aurorokat... és ha hívja? Hátha a bátyát küldik, Kras úgy is kimentené, ha bajba kerülni. Körbe szeretne nézni itt, nagyon, és nem fog elfutni, amíg rajta van a köpeny, talán nem találják meg... Kis naiv.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 1:57 pm

* Gyönyörködik a hajóban, amikor is valami oda nem illő dolgot fedez fel. A fedélzet szélén a semmiből megjelenik egy köpenyféle rongy, majd rögtön utána egy kislány. Szuper. Mennyi ideje is van ebben a nyavajás városban? Van vagy 5 perce. Ennyi kellett ahhoz, hogy rögtön valami hókuszpókusz tegyen keresztbe neki. El is határozza gyorsan, hogy ki fog tenni egy "No magic" táblát a hajóra. A lányka nem tűnik sem kopónak, sem veszélyesnek. Viszont láthatóan nem tiszteli mások tulajdonát. Valakinek illendőségre kellett volna tanítani őt. Felpattan ültéből, majd a hajóra lép. Rákiált a lányra. *
- Nem mész onnan Tökmag! Szárazföldi patkányok nem mászkálnak csak úgy fel a drága... *eszébe jut, hogy még csak el sincs nevezve a jacht, ezt is hozzáteszi, a teendők listájára* - A drága hajómra. A fehérnéppel persze kivételt teszek, de ahhoz még öregedj vagy 15 évet, és tárgyalhatunk róla. Szóval tessen elhagni a fedélzetet, de izibe, hacsak nem akarsz te is beállni kalóznak.

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 1:43 pm

*Egy hat éves kislány kóborol a mólók között, szőke haj, aranyos, tipikusan gyermeteg ruhácska, átlagos kislánynak tűnne, hogyha nem lenne hat évesen ötven centi, hegyes fülű, szülők nélkül szabadon, ó, és egyébként jelen pillanatban abszolút láthatatlan. Vidáman ugrándozik, a bokája ki se villan, olyan picike, amikor észreveszi Nye-t és nem kevésbé azt a bizonyos luxus jachtot. Hatalmas zöld szemeit kimereszti, és azonnal arra veszi az irányt, hogy felszökjön a hajóra és körbenézzen. Ahogy megy át a mólók között csendesen osongat a fiú mellett, aztán egyenesen a hajóra mászik fel, de miközben ahogy éppen fellépne a láthatatlanná tévő köpeny beakad korlát szélébe és annyira megijedt hirtelen, hogy a rántástól meginog és majdnem lezúg, hát egyértelmű, hogy hangos sikkantással csúszik le a testéről a varázstárgy. Hiába nincs igazi veszélyben, mert sikerült megfogódzkodnia, akkor is olyan riadt, hogy ahogy behúzza magát a fedélzetre, meg a köpenyt is beráncigálja azonnal lekuporodik a falhoz és elkezd halkan hüppögni. Végül is feljutott, de kezdeti sokk van, mert azt hitte be fog zúgni a jacht és a móló közé a vízbe. Márpedig az úszás nem tartozik a képzettségei közé. Nem mintha olyan sok képzettsége lenne hat évesen - talán csak a meglógáshoz és az osonáshoz ért.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Május 18, 2013 1:31 pm

* Többször megfogadta már, hogy itthagyja ezt az egész kócerájt, és többször be is tartotta ígéretét. A suliból való távozása (szigorúan közös megegyezés) után egy ideig még megpróbált beilleszkedni Nellondba, de végül felhagyott a kísérlettel. Jó két hónappal ezelőtt pénzzé tette mindenét, majd visszatért Nagy-Britanniába. Megpróbálta összehozni régi kis bandáját Liverpoolban, ám a volt tagok elpárologtak. Vagy a rácsok mögött üldögéltek, vagy csak simán leléptek, mint anno ő is. Ezután szülőhazájában, Walesben próbálkozott. Családjánál nem bírta sokáig, a fekete bárányoknak nincs sok helyük otthon. Végül egy tengerparti városkában kötött ki, ahol lényegében semmi nincs, csak hajógyártás. Be is állt hát dolgozni a gyárba, elhatározta, hogy rendes, becsületes életet fog élni. Távol a sok abrakadabrás marhaságtól. A mágia nem hiányzott, de a derék munkásélet hamar unalmassá vált. Még akkor is azzá, ha éppenséggel pöpec kis családi jachtokon kellett dolgoznia. Szép kis hajók voltak, 40 méter hosszúak, jól felszereltek. Csupa modern kütyü és kényelem. Odalent 3 kabin, kényelmesek, frankók. Egy baj volt csupán velük, hogy egyik sem volt Nye tulajdona...

Nellond kikötőjébe pöpec kis családi jacht érkezik meg éppen. Csupa modern kütyü és kényelem. Az egyik megfelelő állásba éppen egy walesi fiatalember, bizonyos Nye Drystan rögzíti a hajót. A saját hajóját. A saját otthonát. Na jó, papíron talán nem az övé, de ne vesszünk el a jelentéktelen részletekben. Valahogy csak sikerült lerázni az idióta kopókat, ám mindig követni tudták. Nye-nak nem volt választása, olyan helyre hozta, ahol nem tudják lenyomozni. Bármennyire is agyfrászt kap Nellondtól és a mágiától, most mégis kilép a hajóból a kikötő területére. Fehér, nyúzott pólóban van, rajta "Kapj el ha tudsz" felirattal, fején pedig kapitányi kalap. Naná hogy beszerzett egyet, ha már hajót is sikerült. Rendesen lebarnult, talán egy kissé szálkásabb is lett. Hát igen, a menekülés kondiban tartja az embert. Ám a menekülés most véget ért. Mi lesz ezután? Leül a stégre, szemben jachtjával. Pont mint ezelőtt. Lényegében nincs semmije, és kezdenie kéne magával valamit. Legalább most van hol lakni, ennyivel már könnyebb a dolog. *

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Csüt. Ápr. 25, 2013 9:46 pm

* Korai lenne még, hogy a belsőcombjára felerősített kis tőr bármibe is belemélyessze. Így is igazi kihívás úgy járni kelni, hogy senkinek se legyen feltűnő semmi se a mozgásában. S való igaz, csak úgy nem is koszolná össze magát, de ha a fiú belegondol, valószínűleg nem is találja veszélyesnek Evát. Elvégre ránézésre semmi fenyegető nincsen a szőkeségben, fizikai ellenállást szinte nem is tud tanúsítani. Esetleg összekarmolja azt aki rátámad, emiatt van nála fegyver, ha bajban lenne van némi támasza, utolsó mentsvára a szökés lehetőségére. A beszélgetés a búcsúzó hangnemből és az eddigiekből átcsapott valami másba. Megváltozott a légkör is, s ahogy a szemébe nézett Evangelinének megmagyarázhatatlan gondolatai támadtak a másik féllel kapcsolatban. * -Az sok mindentől függ, kicsit is-is. * Halk szavúan mondja, kicsit olyan mint aki elrévedt valamiben. * -Hidd el mindig van mitől félni errefelé. * Húzza el keserűen a száját, majd biccent a fiúnak az udvariasságáért, mert Ev annak veszi. Nem tudja meddig tartanak ugyan arra, de mikor szétválnak útjaik akkor Evangeline elbúcsúzik és visszatér a szobájába. S bár nem tartja még mindig sokra a Havast, de legalább felkeltette a véla érdeklődését. *

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Csüt. Ápr. 25, 2013 9:33 pm

* Hagyja, hogy a lány megnézegesse a szép fogást, meg is foghatná ha akarná. Otthon minden közös amit a férfiak szereznek, nők gyűjtenek stb.. Nem kis meglepetés lenne számára, ha a lány előkapná a kis tőrét és elkezdené kibelezni a halat. Csalódás is, de kellemes, ugyanis külseje koránt sem arról árulkodik, hogy egykönnyen bepiszkolná a kezét. Így közelebb lépdelve a lányhoz és annak szemébe nézve megint úgy érzi, mintha már találkoztak volna valahol. Valahol mélyen be kellene, hogy vallja magának, hogy a lánynak igaza van a külsőségekkel kapcsolatban, nagyon is számít, hiszen sok minden múlhat rajta. Északon talán meg is ölnék egymást a férfiak a lány egy kedves mosolyáért, ott nincsen hozzá hasonló, és ezt Dwayne is csak most vette észre. Viking becsület ide vagy oda, nem otthon van és megengedett magának egy kis füllentést, amúgy sincs olyan nagy súlya a dolognak, hát miért ne.* - Nem, nekem nem számít.Na és neked? * A mondat második fele egészen másfajta hangsúllyal, a tőle nem megszokott módon kérdi a lánytól. A kérdésre azonban nem vár választ, megrémíteni pedig nem akarta a lányt, azt majd máskor és más személyt.* - Furcsa, hogy itt nem veszélyes az éjszaka és az emberek szabadon járnak az utakon. * Arca még mindig gyöngyözik a kikötő vizétől.* - Csak utánad. * Mutat maga elé, nem udvariasságból, csak hát ő nem tudja a hazafelé vezető utat. Ha tudná akkor tank módjára indulna előre, náluk otthon ez egyfajta "védelmezésnek számítana".*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Csüt. Ápr. 25, 2013 9:00 pm

* Cattel még váltanak pár szót arról, hogy hol és mikor is fognak találkozni legközelebb aztán az újabban vörös démonként pompázó lány távozásra kényszerül. Mi tagadás, kezd lehűlni a levegő, a környéket az utcák fénye és a közeli világító torony ragyogja be a csillagokkal karöltve. Szórakoztató látvány ahogy rendszeresen végigsuhan rajtuk a fénynyaláb. A fiú végre befejezte a halászatot és ha nem lennének fenntartásai vele kapcsolatban akkor bizony elkérné a kését és semmiperc alatt kibelezné az állatot. Volt már dolga mindenféle jószággal, ez a hal se okozna neki nagyobb fejtörést, mint más jószág. Na igen, az izmokra tapadó átnedvesedett ruha látványa koránt sem utolsó dolog, sőt. * -Csak szemügyre vettem a zsákmányodat, de ne aggódj nem veszem el tőled. * Mondja s megissza az addigra szinte szörpé olvadt jégkásáját, igaz így is rettenetesen hideg. Ha nem vigyáz akkor a legkönnyebben így fázhat majd meg. * -Oda való, nem oda való és még azt mondod nem foglalkozol a külsőségekkel? * Jegyzi meg Eva ironikusan, majd amennyire tudta végigmérte a ruházatát. Mikor a fiú odaállt hozzá közel úgy magasodott fölé, hogy megrémült egy pillanatra. Furcsállta a viselkedését, de értékelte a gesztust. * -Jó éjt, bár maga, is a kúriába tartok. Nem vagyok hableány hogy itt időzzek.

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Csüt. Ápr. 25, 2013 8:39 pm

* Éppen a hálókészítésen agyal, közben akaratlanul is hallja a lányok ármánykodásait. Hogy ezeknek mindig kell a balhé. Eddig azt hitte, hogy ez a férfiak sportja, de ez az iskola egyre inkább megváltoztatja a gondolkodásmódját. Sebaj, akkor sem változik meg és lesz napcsókolta hajú lovagfióka akit mindenki szeret, ő jó így. Egyedül a világ ellen, ahogy eddig is. De néha nehéz bevallani, ha az ember egyedül érzi magát. Ezen gondolatairól a lány ruházata tereli el a figyelmét. Talán még a sötétben is világít amit visel, ez pedig felkelthetné a halak figyelmét az ilyen sötétben, futott át agyán az ötlet, mi lenne, ha horogra akasztaná. Saját gondolatmenetén elvigyorodik, majd nevetni is kezd. Ha rákérdeznek csak legyint. Ahonnan ő jött ott nem voltak jól nevelt finom úri hölgyek. Ráadásul ilyen ármánykodók. Odahaza mindenki becsületes, ha mást nem legalább ez becsületre méltó lehet még itt a hatalmas gigásztornyok falai közt. Nem zavarja az elborzadt tekintet. Ha már valaki nem tucat tenyésztett itt és kölyökképű tejfeles szájú, vagy csak egy kicsit is más és kitűnik a többi közül, már nem fog tudni itt beilleszkedni.* - Mi olyan érdekes leány? * Kérdi majd vizes testére felveszi a száraz ruháit és a vállára veti a zsákmányos lándzsát. Már a cipőjénél tart, kicsavarja fekete hajából a vizet és copfba fogja majd felegyenesedik.* - Ugyan kérlek, nézz rám. Nem vagyok én oda való. Ami meg kell megszerzem magamnak, így volt eddig is, így lesz ezután is. * Hozzászokott már a nem túl meleg fogadtatáshoz.* - További kellemes estét. * Néha még neki is sikerül az udvariaskodás, majd elkezdi felszedegetni a maradék cuccait a földről.* - És sajnálom ha netán lefröcsköltelek. * A lányok fölé tornyosul és mélyen biccent, ami egyértelmű elnézéskérésképp felfogható a férfitól.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Csüt. Ápr. 25, 2013 8:25 pm

*Úgy döntött jobban teszi, ha kicsit kizárja a fiút a látóteréből, ezért hátat fordít a vízben zajló eseményeknek. Kicsit elkalandozott a gondolata az izmos felsőtest láttán, ami meg kell hagyni nagyon is jóllakatja a kíváncsi tekinteteket. Folytatja a csevegést Cattel, akinek a bosszúját sikerre vitték, még ha neki nem is ártott a célpont. * -Nocsak, még Hermész is tud valamit? Nem hittem volna, hogy van annyi sütnivalója. Ki kéne találnunk egy közvetlenebb üzenési módot vagy számodra megfelel ez is? * Kérdi, hiszen lehetne valami egyszerűbb módja is a találkozásnak. Valamiféle jelzés egyiküktől a másiknak az üzenet pedig mindig az lenne: Találkozzunk. Rendszeresítve valamelyik eldugott helyet akár remekül is működhetne a rendszer. * -Sajnálattal hallom, hogy csapdába kerültél, de ez azért lássuk be benne volt a pakliban. * Teszi még hozzá mellékesen és a válla felett hátra sandít a Havas fiúra, majd gyorsan vissza. * -Igen, nagy élvezettel olvastam a sorokat a balul sikerült estéről, remekül megoldottad. * Szemöldöke kicsit megemelkedik hallva, hogy a ruházat nem zavarja a párbajok során. Eléggé meglepő ez a dolog. Mikor Cat odasúgja Evának a mondatát a szőkeség akaratlanul is a srácra pillant. Megint Exant látja benne. * -De jó teste van. * Súgja vissza szövetségesének. * -Ez csak felétek jellemző, itt kapsz ételt ha fizetsz és semmivel sem rosszabb annál mint amit éppen nyakon csíptél. * Válaszolja hangosan a fiúnak, csak elnézi ahogyan kijön a vízből a zsákmányával együtt. Elképesztő egy alak. *

» Viharos tenger