Hét tenger kikötő

Tárgy: Hét tenger kikötő Vas. Május 16, 2010 5:26 pm

First topic message reminder :

Nellond területe elnyúlik a tengerig, így rendelkezik egy kikötővel is. Hosszú cölöpökön álló stégek nyúlnak ki a víz felé, hogy kényelmesen ki tudjanak kötni a hajók. Ebben még az is a segítségükre van, hogy a parttól nem messze egy mesterséges szigeten hatalmas világítótorony áll. A fényét már messziről látni, és hívogatóan hat az eltévedt hajósokra. Itt állandó a hangzavar, ahogy a kereskedők kiabálnak, vagy a hajókapitány a matrózainak adja ki a feladatot. A legkülönbözőbb emberek fordulnak meg itt, hogy lássák a várost, eladják portékáikat, vagy rejtélyes tárgyaiktól szabaduljanak meg. Sok hajó és bárka fut be ide, van, hogy kalózok keresnek itt nyughelyet, de az is megesik, hogy előkelő hölgyek választják a vízi közlekedést a vonat helyett. Sötét lepelbe burkolózott alakoktól egészen a békésen játszadozó kisgyerekekig bárkit megtalálhatsz itt. Könnyű beleolvadni a környezetbe, hiszen bárki is lennél, nem fogsz szemet szúrni senkinek. Forgalmas terület, ezért a zsebtolvajok kedvenc lelőhelye, hiszen megtöltött pénztárcákat és különös varázstárgyakat rejtenek itt a táskák. A macskaköves kikötőből utcák indulnak szerteszét, hogy az ide látogatókat bevezessék Nellondba. Messziről érezni, hogy a kikötőt is körbelengi a mágia varázsa.

leírás Laura Wylee
név Cirelin de Sovalon

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Egy méretes hajó fut be a kikötőbe, egyenesen a diákok lábai elő tulajdonképpen. A dokkon hajósinasok és kikötői munkások garmadája kapkod a kötelek után. A hajó első ránézésre egy furcsa valami. Nem kereskedő hajó, de nem is utasszállító, de még csak kalózhajónak sem lehetne mondani. Sima, fehér vitorlái vannak, két szintje, árbóckosara. Egy átlagos, de megtermett, nagyon sok embert elbíró hajóról van szó. A kapitány egy széles, tollas karimájú, gazdagabb külsejű férfi, aki döngő léptekkel robog le a pallón, majd áll meg annak alján, végigmérve a kikötői dolgozókat, majd a diákokat is, végül felhorkan, és kiköp oldalra. Széles vállain drága köpeny feszül. Mellette egy vézna, nyeglett alak jelenik meg, minden bizonnyal a kapitány segédje. A férfi dörgő hangon szólal meg.* -Tehát titeket küldtek. Remek. Na akkor, indulás a hajóra! Nem akarok sokáig rostokolni ebben a nyamvadt kikötővárosban.. Nem tűnik valami fényesnek.. *húzza ki magát, ha lehet még jobban, majd várakozóan pillant a diákok felé, hogy jönnek-e. A vézna kis alak minden egyes diáknak ad egy-egy zacskó aranyat, nagyjából 15 arany lehet benne.* -A többit majd odafent. *teszi még hozzá a kapitány, majd félreáll az útból, hogy váltson néhány szót a kikötőmesterrel.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Márc. 05, 2011 3:55 pm

*Eramiros lány sétál éppen errefelé, ki tudja miért jött, de talán a temető felől mászkálgathat erre. Tök átlagos ruhája van rajta, amikor meglát néhány ismerős arcot. Egyből Ariana, és Nicolas felé veszi az irányt. Amikor odaér hozzájuk, egy apró, sejtelmes mosollyal arcán köszön nekik.* - Szép napot. Micsoda véletlen, hogy pont mind erre verődtünk. *Mosolyodik el, és közben fürkészi a környezetet, hogy újabb Nezabaros diákok után nézzen. És talál is belőlük szép számmal, ha minden igaz.. Majd csatlakoznak ők is.*

Vendég

*Allidonos leányzónk ismét Nellond utcáit rója. Talán már, vagy 2 hete nem járt Nellondban. Hát most eljött az ideje, hogy lejöjjön. Úgy döntött, hogy ma felfedezi Nellondnak azt a részét, amelyiken még nem járt. Az egyik macskaköves úton közelít a Kikötő felé, melynek zaját már messziről lehet hallani. Öltözete a megszokott lila-fehér, avagy milka kompozíció, hogy egy ismerős szavaival éljek. Fehér póló lila szivekkel, lila skótkockás szoknya rajta láncal, fehér harisnya, lila-fehér cipő, lila haja felkötve, lila sapka, oldalán tőrei és pálcája, nyakában meg félholdas nyaklánca.

Vendég

*Csendben és gondterhelten lépked a kikötő felé, de nem látszik az arcán ez a jelentőség. Remekül tud álcázni a vándor lányka. Egy farmerben és egy rózsaszín felsőben van tőre az oldalán és a pálcája is. Régen volt már a kikőtőben így sétálgatni indult, és megnézni persze a hajókat. Így is gyönyörű idő van kint még nem az a tavaszias idő, de hát ez van. Ahogy sétálgat a kikötőben két "iskola" társát veszi észre, de nem ismeri őket személyesen így csak figyelget jobbra balra aztán majd meglátjuk mi lesz.*

Vendég

*Szintén megérkezik a kikötőbe, csak lazán, a vadmacskával maga mellett. Céltalanul sétálgatott, és végül itt a víz mellett kötött ki, user meg megpróbálja elkerülni a hülye szóvicceket. Egyszerű farmernadrág, na meg a denevéres pulóver, mert azért hűvös van még. Megpillantja Hamont, és már épp indulna felé, mikor Nicolast is kiszúrja. Elvigyorodik, és szaktársa mellé sorol be egy rövidebb, óvatos öleléssel.* - Szia! Mi a helyzet feléd? Rég láttalak. *Azért Hamonnak is integet, ha a fiú épp arrafele néz, de ha szeretne, úgyis odamegy hozzájuk. Addig meg nem zavarja.* - Mi után kutatsz ilyen elszántan?

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Márc. 05, 2011 3:50 pm

*A sötétlelkű nyomozó érkezik meg a kikötőbe. Az elmúlt napokban többször megfordult itt, hiszen ahogy hallotta, valami hasfelmetsző szedi áldozatait, és utána a vízbe löki a hullákat. Attól függetlenül hogy még az iskolában tanul, sokszor benéz az auror követségre, afféle tanoncmunkákat elvállalni, ez is olyasmi. Az ifjún fekete talán, és felöltő van, míg alatta törtfehér ing. A délután ködben sétálgat, és nézi a móló alatti vízet. Odatérdel a fadeszkákhoz, és beletúr a zavaros vízbe, hátha ismét felbukkan egy már oszlásnak indult vizihulla. Aztán hátrapillant, egy iskolatársát fedezi fel, neki int, és továbbfolytatja a keresgélést.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Szomb. Márc. 05, 2011 3:43 pm

*Kikötő, remek hely egy tolvaj számára, hiszen nagy a nyüzsgés, különleges áruk érkeznek, tehát remek hely akár adni, akár "kapni". Egyelőre még csak felméri a terepet, körül kémlel. Mellette a fehér farkas nem feltűnő egy varázslófalu kikötőjében, hiszen sokan daimonnal és hasonlókkal mászkálnak. Bár az ő állata nem efféle lény, de elég jól kontrollálható. Ruházatát tekintve hosszanti csíkos barna nadrágban van, felül egy bordó garbó, amin egy fekete bőrkabát. Lezser, de mégis jól mutat, ami nála alapkövetelmény. Lényeg a lényeg, hogy egyelőre séta, fürkészés, semmi több.*

Vendég

- Boldor... ócskás... hm... jártam már ott néhányszor nyáron, mikor errefelé laktam. De téged nemigen láttalak, úgy néz ki, elkerültük egymást. *A hellyel kínálásra csak megrázza a fejét.* - Köszönöm, de nem maradnék túl sokáig, a beépített órám azt kattogja, hogy lassan ideje elindulni visszafelé... Az iskolából kizárnak a végén, ha későn esek be. Bár lehet, hogy a kastélyba megyek haza... hm-hm. Nehéz kérdés, nehéz, rá kellene szokni, hogy nezabaros diák vagyok, nem nellondi lakos... *Sóhajt egy nagyot, miközben két kezével a hajába túr, és kicsit megcibálja a tincseit, csak a "rossz Dobby, rossz Dobby" című kántálás hiányzik mellőle.* - Luke kapitány? Na, űrkalandorokat ne keverjünk bele, hé, az egy tök másik időzóna. És erre hozott a lábam, az a két darab. De persze, mint tudod, az ember egy olyan érdekes lény, ami reggel négy lábon jár, aztán kettőn, aztán hármon... *Kuncogva megrázza a fejét.* - Na mindegy is. Szép a kalapod. Lehet, hogy mégis maradok egy kicsit... *Elgondolkozva néz a tenger felé, majd megrázza a fejét.* - Nem, mégsem. Jó éjt, kalózlány. *Úgy tesz, mintha kalapot emelne, majd szépen elszökkelget a sötétben, valamerre.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 11 Kaszt :

*Remélte is, hogy nem megijedni fognak tőle, nem is az volt a célja, inkább a nagyőbb élethűség, ha szabad így fogalmazni. A szavakra csak a fejét csóválja, miközben laza mozdulattal forgat egyet a pisztolyon, és rédeklődve hallgatja a fiút. Nem zavarja, hogy tegezik, sőt. Fiatal, fiatalos, nem valami vénláony, hogy magázni kelljen őt. Kihúzza magát egy cseppet, majd visszahuppan a hordóra, és int a fiúnak, hogy foglaljon helyet. Az egész hely tele van dobozokkal és hordókkal, van mire ülni.* -Én? Nem igazán.. Illetve.. Mindig is a tengert jártam, mióta csak józan eszemet tudom. Egy ideig az egyik boltban dolgoztam, Boldor meleltt, az ócskásnál, aztán váltottam, és visszatértem ide, a Kikötőbe, hogy az árukat fuvarozhassam. Aztán, ha Luke kapitány erre jár, akkor irány a Hét tenger! *mosolyodik el, elbámulva a messzeségbe, majd vissza a fiúra.* -Hogy keveredtél le ide? A kalózok aranykora pedig.. Hát igen. Egyszer fent, egyszer lent. Mit is mondhatnék erre? Amíg csak egy életet, addig az nem nagy elszántság.. *mondja, mintha csak becsmérelné, cukkolná egy cseppet a fiút, miközben kalpját leveszi a fejéről, és az egyik szomszédos hordóra teríti.*

Vendég

*Nem igazán ijed meg a pisztolytól, sőt, még lelkesebben fotózgat, kattolgat, és persze megörökíti a pisztollyal való célzást is.* - Háh! Akkor tényleg egy igazi, valódi kalózzal találkoztam? Remek! Na ha ezt elmesélem otthon... *Kuncog, majd "elteszi a fényképezőgépet", legalábbis úgy tesz, mintha zsebredugna valamit. Nem is sértődik meg a szavakon, sőt, tetszenek is neki. Tipikusan kalózosak.* - Túlzás, hogy azokon nőttem fel, de tény, hogy kedvelem őket. Ó, a kalózok aranykora... Régen volt, de szép időszak. Nem mondom, hogy leéltem volna ott egy életet, de egyszer igazán visszamennék oda látogatóba úgymond... És te? Csak nem vitorlázni voltál, vagy oda készülsz? *Könnyedén letegezi a nőt, nem is gondolva arra, hogy magázni kellene, csak mert idősebb nála.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 11 Kaszt :

*Amikor hallja a lépteket, fel se eszmél, csak a gepárd mozdítja meg farkát, és pillant hátra, finoman felvonva ínyét, és halkan morrantva oda a fiúnak. A nő csak szemöldökét vonja feljebb a szavakat halaltára, majd az előtte levő kalapot, ami eddig a hordó melett pihent, a fejébe nyomja, és nemes egyszerűséggel pattan fel, és hirtelen, egy nagyobb hullámból varázsol magának egy jégpisztolyt amivel egyenesen a fiúra céloz. Aztán rákacsint, és leengedi a pisztolyt, miután így is lefotózták, majd a hullámokat is lenyugtatja valamelyest.* -Nem csak mintha, szárazföldi patkány sarjadék. Egyáltalán nem csak mintha! *mosolyodik el, miközben hangja kedvesen cseng, érezhető, hogy szavaiban nem sértés van, csak szóhasználata ilyen. Igen, félig kalózos, parasztos, félig művelt. Furcsa elegy, az fix..* -Csak nem a kalózregényeken nőttél fel? Esetleg az időben szeretsz vitorlázni? *teszi csípőre a kezeit, miközben a gepárd feláll mellette, és idegesen kezdi el járatni a farkát, miközben beleszimatol a levegőbe a fiú körül. Kaila meg csak megmozdítja a kalapját, mondhatni kicsit megigazgatja, és úgy figyeli tovább a fiút, hátha kideürl, pontosan mit is akar tőle. Tekintete közben megakad a fiú nyakában levő medálokon.*

Vendég

*Vidáman, szökkentgetve, néha-néha meglódulva és néhány tíz métert szaladva megtéve halad az utcákon. Láthatóan jól elvan, és izomból elszalad a Jenilia előtt is, anélkül, hogy benézne. Öreg hiba, pedig ha véletlen kiszúrná Samuelt az ablakból, első dolga lenne az unokatestvér nyakába ugrani... De így ez kimarad, és Samuel nyugodtan beszélgethet Sarah-val, miközben Sylvester lassan kiér a kikötőbe. Éljen a rengeteg S betűvel kezdődő név, meg Kaila, aki egyrészt megtöri ezt a sort, másrészt észre lesz véve Sylvester által. Megtorpan, mikor észreveszi a nőt, majd mély áhítattal az arcán oson közelebb.* - Juuuuj... Maradj így, maradj így! Teljesen úgy nézel ki, mint egy igazi, valódi kalóznő... Jaj, maradj így! *Két kezével négyzetet formáz, az a tipikus mozdulat, mikor az ember a kezével próbál lefotózni valamit.* - Fenébe már, hogy nincs nálam fényképezőgép... Mindjárt kitalálom, mivel örökítelek meg... Fotókat készítek az agyammal, háh! *Azzal bőszen fotóz is az agyával, néha még a fényképezőgép kattanását is utánozza a nyelvével, a kezével pedig a gépet jelképezi. Körbejárja a nőt, több oldalról is lefotózza. Egyébként ő maga fekete pólóban és nadrágban van, valamint térdig érő fűzöld kabátban, és a nyakában az AMM medál mellett egy zöld CD lóg zsinórra felfűzve nyaklánc gyanánt. Fekete hajában néhány vörös csík látszik.*

Nellondi polgár Hozzászólások száma : 11 Kaszt :

*Igaz, hogy csak nemrég érkeztek meg a hajóval, de a fiatal lány máris a tengerre, illetve a tengerhez vágyott vissza. Mély, tengerkék szemeivel figyeli a vizt, annak lanyha hullámait, ahogy a nap lebukik a horizon mögött, é ahogy a hold kezd el tajtékos hullámokat vetni azon a bizonyos végtelen azúr univerzumon. Egy régebbi, valamikori lőporos hordó tetején gubabszt matrózcsizmában, nadrágban, bő ujjú ingben, és egy kisebb bőrmellényben, kiengedett, hosszú, vörös hajjal, miközben jobb kezével nagymacskája, gepárdja fején babrál, finoman cirógatva az állatot. Tudat alatt, vagy tudatosan, de néhány hullámot a lány jobban megnyújt, mint ahogy annak meg kellene nylnia. Végül lehunyja a szemeit, és hallgatja a hullámok zaját, miközben a nagymacska is békésen pihenget, piheg, halkan dorombolva, de hangja belevész a kellemes morajlásba.*

Vendég

*Kérdőn néz Xiára, aztán hirtelen megvilágosodik. Felgyullad az a kis égő fejénél, és saját magán kacagva fordul vissza sála felé. Hogy ez neki miért nem jutott eszébe?* - Te zseni vagy! Komolyan nem tudom, hogy néha hol jár az eszem... *Mondja mosolyogva, miközben farzsebéből előveszi ébenfapálcáját. A lebegő anyagra szegezi, és egy "Invito sál!" elsuttogása után, elégedetten nézi, amint tulajdona szépen visszalebeg hozzá. Elkapja, és gyorsan nyaka köré tekeri. Szorosan meghúzza, hogy még véletlenül se ismétlődjön meg többször az előbbi eset.* - Na, ezzel is megvolnánk. *A "botot" visszateszi zsebébe, majd kissé összébb húzza magán a kabátot. Igaz, hogy már elolvadt a hó, az idő ennek ellenére nem sokat javult. Hideg van, arca teljesen kipirosodott a csípős széltől. Kezeiről nem is beszélve... azok lassan már lilák lesznek.* - Nem ártana beszerezzek egy kesztyűt...

//fagy//

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Pént. Jan. 14, 2011 3:46 pm

-Igazad van. De az események nem mindig hatnak ki annyira ránk, mit ha harc lenne vagy ilyesmi.
*Magyarázza a gondolatait. Neki is nyugalmas időszak ez, de a múltkor is váratlanul történt minden. Nem vbeszi észre, hogy Karen mit csinál a sálával, csak mikor bosszankodva megjegyzést tesz. Felnéz, és tekintetével próbálja megkeresni, hogy hol van a sál. Na, a lehető legjobb helyen.*
-Nagyon sajnálom. Begyűjtőbűbájjal nem lehet visszahívni?
*Kérdezi. Közben arra gondol, hogy lehet, hogy elszakadna.*

Vendég

- Xia drágám, itt mindig történik valami. *Néz mosolyogva a lányra, majd tekintetét a tengerre szegezi. Tény, hogy mostanság kissé letisztulni látszanak a dolgok, egyenlőre csend van és nyugalom. Már amennyire itt ez lehetséges. De Karen most csak a csatározásokat veszi figyelembe. A szörnyek elleni harc, meg az ilyesmik már megszokottak erre. Sálát letekerve nyakáról próbálja azt megigazítani magán, de nem figyel eléggé, és a következő pillanatban jön egy nagyobb széllökés és a selyem anyagot könnyedén felkapva fújja ki a lány kezéből. Karen próbál utána kapni, de már hiába... az fennakad az egyik hajó árbocán.* - Hát ez remek... ezt jól elintéztem. *mondja száj húzva és merengve néz a lobogó, szürke anyagra.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Pént. Jan. 14, 2011 3:20 pm

*Igen, a szokásaitól nem tud megszabadulni. Kivétel, ha agymosásban részesítenék, de erre vajmi kevés az esély. Meg hát alkalom sem igen lenne rá, hogy elfelejtse, ki ő. Karen kérdésre felnevet.*
-Nem, nem álltam jósnak. Sosem érdekelt. Csak nem láttam más lehetőséget az ittlétedre.
*Mondja. Amit Karen mondott, annak örül, mert nem nagyon szoktak odamenni hozzá, ha meglátják messziről. Meg persze sokakat nem is érdekel. Természetesen semmi félreértés nem történt, az "olyan" kapcsolatról még Xia nem hallott. A vizet kezdi el nézni, miközben válaszol.*
-Semmi különös. Ha nincsenek az iskolában furcsa események, akkor velem sem történik semmi.
*Mondja mosolyogva.*

Vendég

*A meghajlásra csak lemondóan csóválja meg fejét, de nem mond semmit. Most az egyszer elnézi a lánynak. Meg biztos csak a megszokás hatalma.* - Mi az Xia? Hirtelen jósnak álltál, csak én nem tudok róla? *Nevet fel, és ha a lány rendelkezik egy kis logikával, akkor egyszerűen lekövetkezteti, hogy a választ pontosan eltalálta.* - Tulajdonképpen csak jöttem körülnézni, hátha valami hasznosra bukkanok. Eddig rajtad kívül nem leltem senkit, és semmit aki/ami felkeltette volna az érdeklődésemet. *Mondja, és ezt szaktársa akár vehette bóknak is. Vagy annak aminek csak akarja, mindenesetre azt jó ha előre leszögezzük: Karen a fiúkhoz vonzódik.* - Rég láttalak, mi történik veled mostanság? *Érdeklődik a lány felől, miközben közelebb lép a stég széléhez.*

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Pént. Jan. 14, 2011 2:54 pm

*Az ő hajába is belekap a szél, ami kimondottan zavarja. Otthon mindig mondták neki, hogy örüljön, hogy ilyen szép, hosszú haja van. Szó se róla, örül ő neki, csak hát ilyenkor nem jön jól. Kezeivel hátranyúl, majd haját megcsavarva előrehelyezi a jobb vállára. Így már azért mindjárt más. Közben elgondolkozik néhánydolgon. Mindig ezt csinálja, ha ilyen környezetben van. Tekintetét felmeli, hogy észrevesz-e madarakat repülni az égen. Ki tudja? Ilyen időben lehet, hogy ők sem próbálkoznak, meg nincs is itt olyan sok még. Csak ritkán lát állatokat, a sajátján, meg másokén kívül. Madara meg úgysem nagyon van senkinek. Egyszercsak hallja, hogy valaki a nevén szólítja. Oldalra néz, és Karent látja meg. Ő is elmosolyodik, majd meghajol előtte, bár a múltkor a lány már kérte, hogy ne csinálja. De a szokásain nem tud változtatni egykönnyen.*
-Szia, Karen. Csak levegőzni jöttem, meg még nem jártam itt, gondoltam, egyszer ide is el kell jutnom. És itt könnyű gondolkozni bizonyos dolgokon. Na és te? Biztosan hasonló okok miatt.
*Kérdez vissza, miután választ adott Karen kérdésére.*

Vendég

*Hosszú haját tépdesi a hideg szél, szürkés sála, mely nyakára van kötve, csak úgy kígyózik körülötte. Nyugodt léptekkel kerüli ki az embereket, néhol egy-egy portékáját kínáló árus mellet is elhalad.* ~Legális ez egyáltalán?~ *Gondolja, miközben elhalad egy idős férfi mellett, ki valamiféle szivart kínál. Nagyon rég volt az, hogy elszívott egy szál cigit, így most rezzenéstelen arccal int nemet fejével. Hogy minek jött ide? Tulajdonképpen semmi fontosabb célja nem volt ezzel, csak úgy gondolta kicsit körülnéz. Hátha talál valami érdekeset, hasznosat. Szürke szemeivel érdeklődően nézelődik, mikor valaki megráncigálja kabátja szélét. Szemöldökét felvonva pillant le, és néz szembe egy 6éves körüli kis sráccal.* - Szia. Hát Te meg kivagy? *Néz kíváncsian gyerekre, arcára halvány félmosoly kúszik. A fiúcska izgatottan toporog a nekromanta előtt, és érdeklődik, hogy nem e látott a lány egy fekete kutyust.* - Sajnálom, de nem láttam. *Feleli Karen, és együtt érzően néz a csalódottan elballagó srác után. Majd különös dolog történik, hisz amint visszafordul, szembe találja magát egy női háttal. Igazán érdekes ruhát visel a hölgy, így él a gyanúval, hogy akár még ismerheti is... * - Xia...? *Lépdel szaktársa elé, és amint megbizonyosodik róla, hogy nem képzelődött kedvesen elmosolyodik.* - Szia, hát Te? Mi járatban erre?

Tárgy: Re: Hét tenger kikötő Pént. Jan. 14, 2011 2:29 pm

*Újabb hosszú hét van mögötte. Kell egy kis kikapcsolódás, távol az iskolától. Azért annyira nem messze, csak Nellondba jött le. Most éppen a kikötőben mászkál. Igazából a vízhez tart, azt szeretné megnézni. Jó nagy a hangzavar, azért nem erre számított, még akkor sem, ha tudta, hogy ez egy forgalmas hely. Hosszú haja ki van bontva, öltözéke világoskék hanfu. Sajnálja, hogy a hó elolvadt, mert olyan szép volt a táj, de annak örül, hogy nem kell fél méteres hóbán gázolni a minden nap.*

Vendég

- Én inkább máshogy hívnám a dolgot *Mondja Tamás egy vállvonás keretében. Majd a belső zsebéből elő halássza a selyem zsebkendőjét és a lány kezébe nyomja.* - Tessék! Fogd ezt. *Mondja egy nagy sóhajjal. Nagyon nem számított arra, hogy itt neki most lelki segélyt kell nyújtania egy lánynak.* - Mondjuk inkább úgy, hogy keresem az igaz szerelmet. Sajnálom azokat a lányokat akiket meg bántottam. De igazán meg bántani sem akartam őket. Egyszerűen csak reméltem, hogy ők lesznek azok akiket őszintén teljes bizalommal tudok szeretni. És azt csak úgy tudom ki deríteni, ha egy ideig járok velük. Nevezz önzőnek, de én csak a saját boldogságom keresem. Ha például annyira érzéketlen volnék, akkor mostanra a kezem már a szoknyád alatt a feneked markolászná. Persze van olyan lány akivel ezt is csinálom, de ott a dolognak inkább a bosszúhoz van köze.

/Fagy/

Vendég

*Egyre jobban sír, Tamás szavaira meg csak bólogat, mint valami kiskutya.* -Nem! Te nem olyan vagy, mint én!*Mondja, miközben kissé kihúzza magát. Amikor a fiú átöleli akkor csak még jobban kezdi rázni a zokogás, user meg már a röhögéstől rázkódik...Khm...* -Te olyan kedves vagy! Egy igazi hős! *Mondja a lány sírdogálva, miközben eltolja magát a fiútól.* -Én nem is értem miért utálnak téged az emberek. *Mondja a lány, miközben könnyes arcán egy bájos mosoly jelenik meg. Aranyos pofija van a lánynak az biztos. Hogy ez mire jó neki? Talán maga sem tudja, mindenesetre most el van... Egy ideig legalábbis.* -Több barátnő? *Kérdezi a lány, majd csak ökölbe szorítja a kezét és úgy kezdi el a fiút csapkodni.* -Te arcátlan. Ugyanolyan vagy, mint a többi pasi. Meg, mint a bátyáim. Érzéketlenek. *Visítja a lány, miközben a könnyei újra elerednek. Hát, igazodjon ki rajta az, aki akar...*

Vendég

- Nos úgy értettem, hogy "AZ" a Redrick család. Tudod rengeteg ember szaladgál ezzel a családnévvel. Híres és nem íres egyaránt. Ezért mondtam, hogy az a Redrick, a híres Nellondi család. Nem konkrétan egy személyre gondoltam. Hiszen nem igazán vagyok otthon a helyi városi politikában.*Magyarázza, de mikor a lány el kezdi sajnáltatni magát össze húzza a szemét. Nagyon nem tetszik neki.* - Már meg bocsáss, de pontosan tudom. Őrgróf vagyok, hatalmas családi vagyonnal, és birtokokkal. Így van fogalmam arról, hogy milyen érzés elszakítva lenni a családtól. Ahogy arról is milyen mikor a szerelem elkerül. Nincs két hete, hogy a lány akit egy nap feleségül akartam venni kidobott. Bár a történet nem fejeződik be ennyivel. Arisztokrata vagy és gazdag! Adj magadra! Álld keményen a sors pofonjait! Hadd tudja meg mindenki, nem hiába csörgedezik különleges vér az ereidben. NÉZZ magadra! Csodálatosan szép lány vagy. Az "ilyen" iskolában pedig, mint a Neza ezernyi pasi közül válogathatsz. De akkor nem ha így állsz a dolgokhoz! Legyél kemény és magabiztos. Nekem is egyszerre 3-4 barátnőm volt mielőtt rám talált a szerelem. Tehát nálam senki nem tudja jobban milyen egyszerű is pasit vagy nőt fogni ha igazán akarsz. Ehh... *Mondja Tamás kissé ki adva magából a frusztrációt. Majd oda lép a lányhoz, és kedvesen át öleli. Elvégre ő sem akkora nagy szemét láda mint sokan hiszik ezt róla.*

Vendég

-Nem, én még nem találkoztam vele. *Mondja a lány, miközben csak megvonja a vállát a fiú szavaira csak elfordítja a tekintetét. Amikor a fiú azt mondja, hogy az a Redrick, arcán teljes értelmetlenség ül ki. Olyan fapofával néz a fiúra, hogy az már...* Mégis melyik? *Kérdezi egy cseppnyi gúnnyal a hangjában, de csak lassan kifújja a levegőt. A-a, nem fogja elveszíteni a fejét.* - Hát pedig igaz... Ráadásul a szerelem is elkerül. *Mondja, miközben egy hatalmas könnycsepp gördül le az arcán.* -Tudod, te milyen rossz, ha otthonról elküldenek egy ilyen iskolába?! Ráadásul senki sem szeret! *Mondja a lány, miközben a hatalmas könnyek egyre csak folynak az arcán, úgy pislog fel Tamásra.*

» Viharos tenger