Északi torony - Kilátó

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

First topic message reminder :

A Kúria északi homlokzatán magasodik a Nezabar Varázsló iskola kilátótornya. A mellvédszerű építmény tornya kecsesen tör az ég felé, kacsú, ugyanakkor masszív építményével. A vörös téglából épült mellvédre a Kúria folyosójáról lehet feljutni 111 lépcsőfok megtétele által. A csigalépcső minden fordulójában egy-egy fáklya serceg kísértetiesen, bevilágítva az éjszaka ide bátorkodóknak az utat.

Ide csak a tényleg nagyon bátrak merészkednek fel, de aki feljön annak olyan kilátásban lesz része, mint kevés helyen a világon. Innét beláthatja az Árnymadarak-mocsarát, a Kúriát körülvevő területeket, a Kékfátyol-vízesést, és a Lélekölő-hegység bérceit és Mocsáron túl elterülő ismeretlen, veszélyes világot.

A Kilátó tetején egy hatalmas távcső segít abban, hogy mindenki kedvére gyönyörködhessen, de a távcső jó szolgálatot tehet abban az esetben is, ha netán az iskolát veszély fenyegetné. Az ellenséget az Őrző, aki mindig a Kilátóban tartózkodik, már nagyon-nagyon messziről észrevehetné és mire az ideérne, addig a kúria lakói felkészülhetnek a harcra.

Vendég

*Na meg persze hallja az a lány is, aki a kilátó egyik szegletében ül a korláton, már majdnem túlságosan kihajolva a mélység fölé, ahogy a tölgyes fáit figyeli. Egy kék szoknyát visel, ami a térde alá ér, valamint egy fekete rövidujjú pólót, na meg a tornacipőt. A szemhéja is kékre van festve, szemei pedig szintén kékek... szikrázóan kékek, és aki ismeri Faith Blackfire-t, azonnal felfedezheti a hasonlóságot az ő szemeivel. Ez a lány nem énekel, csak néz ki a fejéből, eléggé veszélyes pózban. A korlát tövében ott fekszik a vadmacska, méghozzá egy oldaltáskán, ami minden bizonnyal szintén Arianáé. Ő ugyan nem szakítja félbe Liliyát, sőt, nem is nagyon néz felé - mintha észre sem venné.*

Vendég

*Halk énekszó hallatszódik a kilátó felől - persze ezt csak a madarak hallhatják, meg aki időközben a kilátóba lépcsőzött fel. És persze az, aki énekel - Liliya. Bár ő nemnagyon figyel jelenleg arra, mit csinál. Mostanában ez már kezd megszokottá válni nála. Álmodozik, a legkülönbözőbb helyzetekben veszti el a fonalat, vagy kezd el énekelgetni. Bár utóbbit inkább csak akkor, ha egyedül van. Egy Within Temptation számot énekel, nagyon halkan szép, lágy hangján. Persze ezt leginkább mások szokták mondani. Ő nem hiszi, hogy a hangja lágy lenne, és főleg nem azt, hogy szép.* - If I tell you, will you listen? Will you stay? Will you be here forever? Never go away... *Kezdi el, s hacsak meg nem zavarják - bár, az kizárt, hogy így, álmodozva meghallja bárkinek a özeledtét is - fejezi is be. Nem tudni, min gondolkozik. Talán semmin. A dalba minden esetre belesűrített mindent - szó szerint. Bár nyugodtan énekel, érezni a hangjában az idegességet s a szomorúságot, a bűnbánást és a szeretetet. A kerítésnek, (vagy minek) támaszkodva áll, a messzeségbe meredő szemekkel. Egy narancssárga, fodros szoknya van rajta, kibontott hajával a szél játszik. Ő pedig énekel, amég vége nem szakad a dalnak, vagy félbe nem szakítják.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Csüt. Júl. 22, 2010 8:04 pm

*Stray sem .. khhm, a szépenbeszélés példaképe, sőt, teljesen meg van ütközve gazdája viselkedésén, de annál egyebet nem tud csinálni, mintsem amit most csinál - vagyis hogy széépen, gondolatban kifejezti a véleményét minderről, a lányka viselkedéséről, meg hasonlók. De láthatóan ez Senillát egy cseppet sem érdekli, legalábbis nem úgy tűnik. Azt, hogy Gethin megütközik a kérdésen, nem veszi észre, hisz' az csak egy pillanatra történik. Igen, könnyedén kezeli a dolgot, és ez valahogy furcsa .. Mintha nem is ő lenne. De ő az, nagyon is ő az. Nem nagyon kapkodják a srácok amúúgy, vagyis, elárverezésen még nem vett részt, és nem is fog, de azért biztos lenne vevő. A kérdésre csak mosolyog, szemei csillognak, ezzel is jelezve, hogy egyetért a fiúval, miközben szépen felköti a kardot az övére. * - Mily' érdekes, hogy pont ebben az időszakban utazott mindenki haza, szivi .. * Pislog bele a fiú szemeibe ártatlanul, de mosolyogva, kézenfogva indul el a fiúval együtt, lefele a lépcsőkön, és minden bizonnyal oda, ahova a fiú viszi - hisz' ha egy ajánlat egyszer ellenállhatatlan .. De persze, még bármi közbejöhet. A két daimon persze követi őket, minden bizonnyal, úgy, ahogy eddig voltak - Stray viszi a hátán a kis madarat, mondjuk lehet, hogy az leszáll a hátáról, lehet .. Bármi lehetséges.*

//Elnéézéést kérek prefektusbácsiik, prefektusnéénik, szakmegbízottbácsik meg szakmegbízottnénik, tanárbáácsiik meg tanárnéénik és szakvezetők meg mindenkii, sietteeeeeeeeeeem. *___*//

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Hogy Aith mit művel gondolatban, azt jobb nem leírni, különben szegény user kitiltanák egy életre a fórumról, etikátlan írás miatt. Elég, ha csak elképzeljük... Hogy a gébics daimon eléggé anyáskodó, és természetesen nem nézi jó szemmel Gethin viselkedését. Szóval a daimon eléggé szúnyán káromkodik gondolatban, és lehordja a srácot a sárga földig, de Gethint ez legkevésbé sem zavarja, hozzászokott már. A hosszabb csók után kissé megütközik a kérdésen, de csak egyetlen pillanatra. Úgy tűnik, a lány egészen könnyedén kezeli a dolgot... Talán nap mint nap kapják el srácok? Bár, amilyen szép, biztosan sorban állnak előtte... Aztán hirtelen elvigyorodik, mint aki valami mögöttes tartalmat sejt meg a szavak mögött.*
-Nos, úgy vélem, igazad lehet... De a szobákat csak nem ellenőrzik, nem? *Mondja, amikor a lány ellép(ne), ő marad mellette, szorosan, és szinte Senilla fülébe leheli a szavakat, eléggé csábítóan, és még rá is kacsint alányra, hogy az tényleg megértse a célozgatást... Megfogja Senilla kezétfinoman, egy kicsit félrebiccentett fejjel vár, sejtelmesen mosolyogva.* Ráadásul az én szobám mostanság szinte kong az ürességtől... Szinte mindenki hazautazott. Gondolj bele, szivi.. csak te meg én... *Ha már eddig eljutott... Gethin úgy érzi, most már semmi sem lehetetlen. Szóval, ha Senilla is beleegyezik ebbe az elllenállhatatlan ajánlatba, szépen kézen fogva indul el a lánnyal a szobája felé (usernek fogalma sincs arról jelenleg, hogy melyik az), és hogy aztán mi történik... Nos, ez a jövő zenéje.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Csüt. Júl. 22, 2010 7:40 pm

*User nem tudta, mivel méég sosem hallott róla, de tetszik neki a csuuzma. Nagyon is, legalábbis elképzelésre. Stray azonban sehogyan sem reagál, legalábbis fizikailag, tovább hordozza a hátán a madarat, mondjuk a szívverése felgyorsul, de nem, nem csinál semmit - csak kommentál, gondolatban, ott viszont ezerrel. Gethin kérdésére csak ártatlanul elmosolyodik, amikor azonban fellobban valami a fiú szemében, akkor megdöbben, bár sok ideje nincsen a döbbentet játszani .. ugyanis Gethin hamarosan újra odahajol hozzá, és ismét megcsókolja - ez a csók azonban sokkal hosszabb, mint az előző, és minden bizonnyal sokkal élvezetesebb is. Érzi, hogy a fiú keze a tarkójára csúszott, de mit sem törődik vele, azzal viszont kéne, hogy szabad kezét lefogta a fiú. Csapda? Hm, ez szép. És tisztességes. Aztán vége kéne legyen a csóknak, hisz' levegőhöz is kell jutni, és akkor az allidonos lányka meg is jegyzi.* - Ideje lenne menni, nem gondolod? Hamarosan kijárási tilalom, és az aurorok .. Tudom, hogy bármikor odaállsz eléjük.* Jegyzi meg mókásan, miközben, ha a fiú engedi, ellép mellőle, és kardját felköti a derekára, majd visszafordul az eramiros fiú felé és várja a reakcióját.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

*Mosolyog azon, ahogy Senilla nevet... Hát, tényleg vicces látvány lehet az a csuuzma, user nem véletlenül írja két u-val, mert így írják helyesen. Annak ő is örül, hogy a daimonok elvannak egymással, és nem kötözködnek.. Ez azért megnyugtató.*
-Persze, tudom jól, szivi, hogy el tudnál intézni. Bár, nem tudom, hogy hagynám-e... *Mondja elgondolkozva. Aztán ugyebár az a rövid csók, Geth tényleg nem mer igazán többet ebben a pillanatban. Szeretné először a lány reakcióit kitapasztalni. Aith közben az égnek emeli a szemét, de inkább nem kommentálja a dolgot.. Viszont a srác meglehetősen elégedett azzal, hogy nem lett ellökve.*
-Hogy csak ennyit? Nos.. *Kissé gonoszkásan mosolyodik el, nem törődik azzal, hogy Senilla keze a mellkasán van... A szemében fellobban valami, valami furcsa, ami eddig nem volt ott, még a kötekedés alatt sem, ahogy újra odahajol a lányhoz. Most nem csak egy pillanatig csókolja... Ez most sokkal hosszabb, a fiú igyekszik kiálvezni, jobbja a lány tarkójára csúszik, baljával meg óvatosan megfogja a lánynak azt a kezét, amivel nem a mellkasát támasztja. Senilla konkrétan csapdába esik, mert a fiúnak van egy kis ereje, bár elég gyöngéd most, de ha a lány bedurvulna, nem hagyná, hogy kárt tegyenek benne.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Csüt. Júl. 22, 2010 7:15 pm

*A csuzma kifejtésére önkétlenül is elneveti magát - na igen, elképzeli az általában morgó Strayt, aki most viszont kedvesen viszi a madarat körútra, denevérszárnyakkal, sipító hangokat kiadva, egy almával a szájában, mondjuk .. és mindjárt kész a nevetés. Nevetés közben felmutatja a fiúnak hüvelykujját, jelezve, hogy köszöni szépen, megértette a dolgot, de aztán lenyugszik, és vet egy apró pillantást a két daimonra. Láthatóan remekül elvannak, mind a ketten, ami egy kicsit megnyugtatja a lányt. Jobb ezt látni, mintsem hogy kötözködjenek egymással, mint az nem is egyszer történt, persze nem Aithről meg Strayről van szó, csak úgy, a daimonokról. Félig a földet nézve figyeli, ahogy a fiú lecsusszan a korlátról, és megáll vele szemben. * - Ó, nem löknélek az aurorok elé. El tudnálak én magam is intézni.* Jegyzi meg mosolyogva, kissé kihúzva magát, majd a fiú kérdésére megrázza a fejét. * - Félni? Én? Neem. Miért? Úgy nézek ki? Nem, megyek ééén, hamarosan, csaak .. És oké, ezt felírom majd valahova, hogy ha következőkor találkozunk, fel tudjam használni ellened. *Vigyorog a fiúra, aztán amikor az közelebb lép, természetesen, reflexszerűen lépne hátra, de most valamiért nem megy. Mintha odafagyott volna .. Már előre tudja, mi fog következni, de hát neki kellett, viselje a következményekeeet. Kezét óvatosan Gethin mellkasára teszi, hogy ha szükség, akkor azért közbe tudjon avatkozni, de nem kell. Rövid csók volt, csak ennyit mert a fiú. Biztosan fél egy átoktól. Hmm, jót tenni neki, az tény. De csak egy életünk van, használjuk már ki. * - Csak ennyit mersz, szivi?* Kérdi, felpislogva a fiúra naagy, ártatlan, zöld szemeivel, de kezét még mindig nem veszi le annak mellkasárol. *

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

-A csuuzma... egy... hát, képzelj el egy mosómedvét denevérszárnyakkal, ami vicces, sipító hangokat hallat, és imádja az almát. Olvastam róla egy érdekes regényben... De állítólag egy másik világban él. Már ha létezik. *Vonogatja a vállát, próbálja megmagyarázni a lánynak... Ami nem nagyon egyszerű, de fő.. fő a próbálkozás. Aith meg élvezi a körutat, ha megbillenne, a szárnyával segít magának egyensúlyban maradni, de egyenlőre adaimon remekül elvan.*
-Hát... remélem, igazad van ezügyben. Nem szeretem a fájdalmas halált, tudod. *Mondja, kissé grimaszolva, természetesen nagyon-nagyon eltúlozva a dolgot. Senilla zavarba jön, már egyetlen érintéstől.. Gethin félrebiccentett fejjel figyeli a lányt, hagyja, hogy az ellépjen, de ő maga közben lecsusszan a korlátról (természetesen nem a külső oldalon), így most már a lánnyal szemben áll, nem pedig ül. És így biztonságosabb is..*
-Hát.. Rendes esetben nem nagyon kérek engedélyt. De tudod, nincs kedvem ahhoz, hogy esetleg az aurorok elé lökj, ha olyat tennék, ami nem kedvedre való lenne.. *Mondja, de a lány csillogó szemei láttán elvigyorodik újra, nem gúnyosan persze.*
-Mennél? Csak nem... félsz? Tőlem? Ugyaaan... Inkább én félnék tőled. Amita Marathonban műveltél... Nekem meg bármikor nekem jöhetsz azért. Megtiszteltetésnek veszem. *Senilla gondolja azt, hogy túl sokat beszél? Áhh.. Gethin inkább az, aki járatja a száját.* Nem beszélsz túl sokat. De, ha gondolod, szívesen beléd fojtom a szót.. *Mondja, egészen közel lép a lányhoz, ha Senilla hátrébb menne, hát megy utána. Jobbjával óvatosan felemeli a lány állát, és a száját a lányéhoz érinti, persze óvatosan, nem túl rámenősen. nem szeretne egy átkot a képébe.. Csak egy rövid kis csókocska, semmi több. Utána meg kíváncsian várja a lány reakcióit, pozitívakat és negatívakat egyáltalán.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Csüt. Júl. 22, 2010 6:42 pm

*A "csuzma" szóra összeráncolja homlokát, és értetlenül pislog az ártatlan szemekre - soha sem hallott olyan szóról, hogy csuzma. * - És az meg mi?* Pislog a fiúra, kissé zavartan, mert ő nem fantasyt szokott olvasni, ahogy user sem, hanem mást. Vagyis, fantasyt, de csuzmáról még sosem hallot. Stray, amikor a madárka a hátára száll, óvatosan feláll, és elkezdi a "körutat", vagyis körbebarangolni a kilátót a madárkával együtt, persze csak nyugis tempóban, nem rohan, hogy Aith leessen róla. De, ha a madár akar, bármikor felszállhat, persze. * - Pár kínzóátok után biztos megunnának.* Jegyzi meg, bár ő is tudja azt, amit a fiú, és igazat is ad neki. * - Természetesen. *Közli vigyorogva, kissé felbátrodva, de amikor a fiú megérinti az arcát, akkor a sápadtság helyét nyomban felváltja a vörösség, amit a leányzónk utál, de nagyon is. Lehajtott fejjel lép egyet hátra, majd amikor a pír eltűnt az arcáról, bátran pillantott fel a fiúra. * - Tudod, szivi, ezt a dolgot általában nem szokták megkérdezni. A fiúk általában nem szoktak "engedélyt" kérni, éppen ez benne az izgalmas. Itt van az adrenalin. *Jelenti ki csillogó szemekkel, de a csillogás hamar átvált zavartságba. * - Túl sokat beszélek .. Mindegy, azt hiszem, lassan indulnom kéne. Deneirának meg hagyd békén. Ne csinálj semmi butaságot, vagy én megyek neked.* Mosolyog a fiúra, de még nem készülődik, nem megy, nem cselekszik. Nem. Vár. *

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

-Szárnyas mosómedve...Csuuzma? *Kérdezi ártatlan arccal, félrebiccentett fejjel. Ez van, kicsit túl sok fantasyt olvasott, ahogy user is... Bár, ha úgy vesszük, maga ez a világ is egy fantasy, csak éppen a muglik nem tudnak róla. Aithne felnéz a tollai rendezgetéséből, amikor Stray kinyújtja felé a mancsát, majd meglebbenti szürke szárnyait, és kényelmesen a mosómedve hátára száll pár szárnycsapással. Amikor Senilla rászól Gethinre, hogy azért ne ugorjon ki... Akkor elmosolyodik, elvigyorodik újra. Valami ilyesmire számított...*
-Hát... az aurorossal csak egy a probléma. Hogy kicsit lassan ölnek. De ha leugornék... Rövid, szabad szárnyalás, egy csomó adrenalin, aaztán gyorsan kitöröm a nyakamat. Ha a kettő közül kéne választani, te is inkább ez utóbbit választanád, nem? *Kérdezi, miközben visszafordul, újra megvillantva azt a csibészes vigyort, Senillának, természetesen. [Látva Senilla zavarát, kissé előredől, újra, egyik kezével elengedi a korlátot, kinyújtja (a kezét), és finoman megérinti Senilla arcát.*
-Csak viccelek, te buta nőszemély. Nem mellesleg... Ha szeretnéd értékelni esetleg a cselekedetemet is, állok szolgálatodra... csak egy szavadba kerül, szivi. Ha nem, hát magának Deneirának megyek neki... *Mondja, a nevet csak elsutttogja, mert azért nem akar bajt, nem hülye, és főként nem mazochista ő.*

Tárgy: Re: Északi torony - Kilátó Csüt. Júl. 22, 2010 6:19 pm

*Igen, minden bizonnyal ez jót tesz nekük, de ha így döntöttek, akkor minek is változtatnánk ezen? Stray meg miután elhelyezkedett, apró is mancsát leteszi a földre, a madárka elé, remélve, hogy az rááll, vagy enyhén megcsipegeti azt, ezzel is jelezve a szimpátiáját. Senilla meg Gethin nevetésére kissé durcásan pislog a fiúra, amolyan "mi olyan nevetséges" pillantással, bár tudja, hogy a fiú nem gúnyosan nevetett, hanem csak úgy .. rendesen. * - Nem, és az enyémre sem. Nem láttam még repülő mosómedvét.* Vet egy oldalpillantást a daimonra, majd ismét vissza Gethinre.* - Nem pattogtam.* Sziszegi halkan, kissé összehúzott szemekkel, majd kihúzott fejjel biccent egyet - rendben, akkor vigyázzon. Amikor meg kicsit feléje dől a fiú, nem szól és nem is cselekszik semmit, hallgat. Jobb így, mintsem hogy hátrafele dőljön - persze csak addig, amíg megvan az a bizonyos tisztes távolság. A másik kijelentésre nem reagál, azonban amikor a fiú eltöpreng, halkan felnevet, de várja a választ. * - Nem tudom, honnan veszed, hogy nem értékelem. Bár csak a dumát tudom értékelni, cselekedeted nem volt.* Vigyorodik el, ám amikor a fiú hátradől, és oldalra is fordul, megpróbálva az öngyilkosságot, akkor .. szó szerint arcára fagy a mosoly. * - Héékáás, ezt ne csináld. Nem szép dolog .. Meg, miért vetnéd innen le magad? Ha öngyilkos akarnál lenni, ráküldhetnél egy átkot egy aurorra. Bár úgysem mered .. * Jelenti ki zavartan, magabiztosan, bár cseppet sem az. És közben a haját birizgálja, hogyha netán mégis kiveti a fiú magát, akkor legyen készenlétnél a pálca - bár ennek sok esélye nincs.*

Hozzászólások száma : 400 Kaszt :

A Kúria északi homlokzatán magasodik a Nezabar Varázsló iskola kilátótornya. A mellvédszerű építmény tornya kecsesen tör az ég felé, kacsú, ugyanakkor masszív építményével. A vörös téglából épült mellvédre a Kúria folyosójáról lehet feljutni 111 lépcsőfok megtétele által. A csigalépcső minden fordulójában egy-egy fáklya serceg kísértetiesen, bevilágítva az éjszaka ide bátorkodóknak az utat.

Ide csak a tényleg nagyon bátrak merészkednek fel, de aki feljön annak olyan kilátásban lesz része, mint kevés helyen a világon. Innét beláthatja az Árnymadarak-mocsarát, a Kúriát körülvevő területeket, a Kékfátyol-vízesést, és a Lélekölő-hegység bérceit és Mocsáron túl elterülő ismeretlen, veszélyes világot.

A Kilátó tetején egy hatalmas távcső segít abban, hogy mindenki kedvére gyönyörködhessen, de a távcső jó szolgálatot tehet abban az esetben is, ha netán az iskolát veszély fenyegetné. Az ellenséget az Őrző, aki mindig a Kilátóban tartózkodik, már nagyon-nagyon messziről észrevehetné és mire az ideérne, addig a kúria lakói felkészülhetnek a harcra.