Társalgó - Központi terem

Tárgy: Társalgó - Központi terem Szomb. Szept. 25, 2010 7:37 pm

First topic message reminder :

A közös Társalgó a Pentagramma alakú Labirintus középpontjában található. Belépve a nehéz faajtón egy ötszög alakú hatalmas terembe térsz be. A terem a szakok színeit viseli, ám egyik része sem különül el szakonként a másiktól. Itt a Varázslóképző hallgatói közösen tudnak felkészülni az órákra, elkészíteni a házi feladatukat vagy csak szabadidejüket eltölteni, ha nemcsak csak saját szaktársaikkal van kedvük diskurálni.
A padlón csillogó vonalak futnak végig a négyszög csúcsaihoz, mely lefelé fordul, így jelképezve a belépőnek a fekete mágia jelenlétét a teremben. Az átlók pedig négy csillagot rajzolnak ki a márványpadlón, melyekbe a négy szakvezető címerállatai jelennek meg. Az így kirajzolódó négy háromszög mindegyikében négyszög alakú asztalok vannak körülüttök kényelmes székekkel. A teremben körben állványok és polcok vannak, melyeken a diákok megtalálhatják, ami a tanuláshoz vagy egyéb alapismeret megszerzéséhez szükségeltetik, így könyveket, leírásokat és néhány tárgyat is, melyek azonban csak szakavatott kezekben éledhetnek fel.
A teleport persze itt is lehetséges. A hallgatók a saját szakjuk címerállatára ráállva és egyszer megpördülve balra saját tengelyük körül máris saját főhadiszállásukon teremhetnek.
írta Cirelin de Sovalon

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 6:05 pm

// Én köszönöm Smile

Alig várom a folytatást;) //

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 6:00 pm

*Hogy mi??? Még hogy ő fizetésért? A hugica nagyon el van szállva, de az azért jól esett a lánynak, hogy láthatta csatájában nyertesen önmagát. Az első menetet simán megnyerte. Ahogy nekiáll, és próbál visszavágni egy olyan gyenge próbálkozásban jön ki a a nővére felé, hogy Gerdit majdnem arcát eltakarva kacagni kezd. Főleg amikor szerencsétlen macskamentő azzal dicsekszik, hogy megszánta a menhely főnöke! Hát majdnem elsírja magát a nevetéstől, de azért igyekszik erősen, és visszafolytja.* - Te kis szerencsétlen! Azt hiszed, hogy apa valaha is fizetésért kuncsorgott volna bárkinek, hogy engem dolgoztasson, amikor Mr. Stappshoz beajánlott asszisztensnek, hogy kitanuljam a belső irányítási fortélyokat? Külön kikötötte annak a hájas disznónak hogy ne adjon nekem semmit, mert ha meghallja, megszakítja a cserekereskedelmet a cégeik között! *Azt még olyan szívesen hozzá tenné, hogy A tetves kis négylábújaid meg felőlem mehetnek ahova akarnak, … de inkább nem mondja. Amúgy meg fizetést SOHA nem kapott. SZebpénzt viszont annál többet zsebel be, hogy az ő befolyása alá került az a három cég, ami azalatt a disznó alatt volt. Még pár hónap, és reklámarcból cégvezetővé lép elő, és akkor apa ezzel hivatalosan is megszerezte a terjeszkedésre Bulgáriát. Nagy szó! És ezt neki köszönheti majd. Neki, Gerditnek.a többire meg már minek reagáljon? Szerencsétlen csaj úgy nincs képben ahogy illik, de látszik is a drágán, hogy nem ezen a földön él. Hagyja is elviharzani, amikor már nem tud mivel A pasi dolog hidegen hagyja. Neki valóban csak eszközök a másik ne tagjai, így még az sem igazán érdekli, hogy a tesója kivel kavar. Nem mintha nem tudná, hogy senkivel, mert bokor alatt nem terem fűszál sem nem hogy ember, de ez van. Az informátorai meg nem akármiért kapják azt a jó kis pénzt. De van miből fedezni a költségeket. A zsebpénze kitart ami a cégekből befolyik. Egy hét alatt akkor sem tudná elkölteni még mindig, ha akarná sem.* - Ágyő! *Lendít egy úriasat, amolyan hercegnősen a megszégyenült testvér után, és nekiáll repedéseket keresni a plafonon. Jó szórakozás, legalább elálmosodik mire takarodó lesz. Az még úgy is kemény három óra. Talán addigra végez vele.*

// Köszi a játékot! Fergeteges vooolt! ^^ //

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 5:28 pm

* Seldrit amint kimondja a meggondolatlan szavakat, rájön, hogy súlyos hibát vétett, amit észlelt nővére is. Elragadták az indulatok annak a "rohadt bundának" köszönhetően, amely most is csak hátráltatja. Egyik legérzékenyebb pontját találta most el Gerdit, és ez egy rendkívül alattomos húzás volt a részéről. Tudja jól Seldrit is, hogy utálják a szülei, és már tényleg senkire sem számíthat, és elég, ha csak szóba hozzák neki, úgy érzi menten elsírja magát. Most az ő arca válik vörösebbre, de nem csak a dühtől, hanem a szégyentől is, amiért nem tudott uralkodni magán. Lehunyja mélykék szemeit egy pillanat erejéig, vesz egy mély levegőt, majd hangosan kifújva felnyílnak az eddig harag tüzében izzó, de mostanra kihűlt tekintettel bírt szemek. Nem csak nővére képes megtartani hidegvérét, elhatározza, hogy most ő se hagyja, hogy kizökkentsék. Csendben végighallgatja hát nővérét, és ő maga is mosolyogni kezd. Ez a mosoly távolságtartó, hűvös, már nem gúnyos, inkább lenéző.*
- Gerdit, elfelejted, hogy hogyan találtál magadnak munkát! Ne légy magadra olyan büszke, mert ezt is csak apának köszönheted. Ki intézte el, hogy dolgozz, és, hogy jó fizetésed legyen? Egyébként is... Honnan veszed, hogy én nem vagyok olyan tehetős, mint szerény személyed? Kukacot?! Haha... Valaki nagyon vicces próbál lenni. Attól még, hogy nem érted az én életformámat, nem kell következtetéseket levonni.* Jegyzi meg hűvösen.* - De látom nem csak én szenvedek hiányt a hírekben. Amíg te a nyáron a hasadat süttetted, én kutyák és macskák százait szabadítottam meg a menhelyről, és biztosítottam nekik szerető otthont, jobb életet önkéntesként. És tudod mit? E nagylelkű munkáért, amit én véghez vittem, megkaptam a jutalmam. A főnököt olyannyira elragadtatta-e nemes cselekedet, hogy azt mondta, nem hagyhatja, hogy fizetés nélkül megússzam. Bizony nővérkém, már én is kapok fizetést, én is megállok a lábamon, csak én ezt nem kürtölöm szét mindenkinek, én nem csak a pénzért dolgozom.* Válaszolja diadalittas tekintettel, és már teljesen dühmentesen.*
- Gratulálok, hogy volt barátod akkor, de én a jelenlegi helyzetedre céloztam.* Vág bele türelmetlenül testvére mondandójába, de aztán elhallgat, látván, hogy semmire se megy vele, túlságosan belefeledkezett a kis monológjába. Miután végre, nagy nehezen a végére ér, Seldrit kibújik balerinacipőjéből és felhúzza a kanapéra vékony, harisnya fedte lábait.*
- Ó, Gébriel... Szegény fiú.. Nem is értem, hogy nem tűnik fel neki, hogy milyen kétszínű libába szeretett bele.. Vajon miért nem látja, hogy mennyire kihasználod szegényt? De igazad van, minden elismerésem, a srácok kihasználásához nagyon is értesz, ezt el kell ismernem.* Mondja tettetett elismeréssel a hangjában. Ezután megpróbálja kikerülni a hozzá szegezett rejtett kérdést, hogy neki miért nincsen pasija.* ~ Bizonyítani fogok, hidd el.. Csak jöjjön el a megfelelő pillanat..~ *Merül el a gondolataiba, és arra a fiúra gondol, akit még nem talált meg, az igaz szerelmére, aki egyelőre csak a képzeletében létezik.*
- Te se tudhatsz mindenről. Egyébként miből gondolod, hogy nekem nincs barátom? Elképzelhető, hogy a mi kapcsolatunk többet ér, mintsem hogy dicsekedi kelljen vele.* Feleli távolságtartóan, és őszintén reméli, hogy elég jól adta elő, és, hogy nővére komolyan gondolkodóba esik. Ezután ránéz az órájára, és felpattan, mint aki mindjárt elkésik egy randiról.*
- Na, de erre már nincs időm! Van nekem fontosabb dolgom is, mint veled múlatni az időt! Minden jót, drága allidonos nővérkém!* Kacag fel még egyszer, utoljára gúnyosan, és elviharzik.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 4:59 pm

*Seldrit próbálkozásai úgy tűnik, átmennek gyatra macskafújásba, aminek köszönhetően az eddig erőltetett mosoly átmegy valódi győzelmi mosolyba. A drága hugica ugyanis elfelejtkezik néhány dologról. Követnie kéne a saját családtagjai minden lépését, ha már egyszer olyan közel hagyta magához őket. Az eszesebbje leválik amint csak lehet. Lelkesen lazít hát a tartásán, majd hallgatja a gyenge próbálkozásokat. Vagdalkozni bárki tud. Ezt még éppen apa tanította neki. De akinek befolyása van, az éppen azért veszélyes, mert nem dobálózik nagy szavakkal, csak tudja amit tud, és cselekszik amikor kell. Amúgy szívesen képen törölné a testvérét, de minek is tenné. Már nincs szüksége rá. A színe is visszatér a normálisba, ami amúgy csak egy darabig volt vörös, és most lelkes mosoly kíséretében dől lazán hátra a fotelben.* - Te drága lélek! Hányszor kell még a szádba rágnom, hogy nekem már nincs szükségem apa pénzére, mert ééééén, veled ellentétben már megállok a saját lábamon, és nem a bokrok között kúszva keresgélek kukacot, hogy megajándékozzam a barátaimat. Jó lenne ha kiegyenesednél, mert a majomlét nem illendő az El Perimd névhez. *Néz sandán fél szemmel és féloldalasan a húgára.* - A másik fele, hogy nekem már akkor volt pasik, amikor te még anya kegyeibe próbáltad benyalni magadat ezerrel a nyafogásaiddal, míg bosszút nem áltál azon a szerencsétlen bundán. A pasizásról meg csak annyit, hogy neked soha nem lesz olyan pasid, mint nekem Gébriel, aki a széket melengeti a feneke alatt a számomra, hogy a hónapokon belül bekövetkező átadásig rá ne tegye a mocskos mancsát egyik nyálcsorgató kéjenc se. De ha neked akkora a szád, bizonyítanod kéne, és nem itt verni a palávert! *Ezzel hátra dől még jobban, hogy még kissé le is csúszik, lábával támasztja ki magát hogy ne csússzon valóban a földre. Feneke alatt még ott a fotel, de öt centivel tovább menve már a levegőben himbálózna formás kis hátsója, ami számára olyan sokat hozott a konyhára, reklám-arcocskájával egyetemben.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 4:36 pm

*Amikor észreveszi nővére fokozatosan vöröslő arcát, elönti a boldogság és olyan kacaghatnéka támad, hogy csak alig-alig tudja elfojtani a feltörő nevetést. Sajnálja viszont, hogy Gerdit ilyen mértékig meg tudja őrizni hidegvérét.* ~ Mindig is jól tudta kezelni az indulatait... De vajon meddig bírja?~ * Ötlik fel benne a gondolat, és elhatározza, hogy megvalósítja célját bármi áron is, mely a "Csak azért is kikészítem a nővéremet!" címen fut. És, ha Seldrit valamit elhatároz, abban nincs ki visszatartsa, addig küzd céljai megvalósításáért, amíg csak bír.. (azaz, szinte a végtelenségig) Abban a pillanatban, hogy nővére visszavág a faleveles "viccel", csak még jobban felingerli magát, és már biztos benne, hogy addig nem tágít, amíg a nála nem sokkal magasabb idősebb lány sírva nem könyörög a bocsánatáért, hogy visszaszólt.*
- Jaj, nővérkém, próbálkozunk, próbálkozunk?!* Kérdezi azon a bizonyos csúfondáros hangon, amihez olyan jól ért, ha Gerditről van szó.* - Lám, még most se tanultad meg, hogy nekem nem ajánlatos visszaszólni! Én legalább nem arra költöm anyuék pénzét, hogy méregdrága aranyékszereket vegyek magamnak, és legalább nem döglött állatokat aggatok magamra.* Folytatja indulatosan.* - Hé, te ne rángass engem!* Sziszegi, és kihúzza apró kezét a nővére szorításából.* - Majd leülök, ha akarok!* Makacskodik, aztán öt perc állás után pont ott foglal helyet, ahova testvére "invitálta" az előbb.*
- Ó, drága, drága Gerdike. Hát nem veszed észre? Nem jut el ahhoz a csöppnyi agyacskádhoz, hogy apa levele csupán vigasztalólevél? Komolyan kinéznéd abból a szakból, hogy oda BEFOLYÁSOS DIÁKOK járnak?! Ugyan, dehogy, drágám, dehogy. Vajon miért szeretett volna minden második diák ide kerülni?! Tudtam én, hogy naiv vagy, de hogy ennyire!* Mondja ki a súlyos szavakat olyan reszkető ajkakkal, hogy, ha víz lenne szájában, mostanra már biztosan mind kiömlött volna belőle.* - Apuék csak megsajnáltak téged, amiért az igazgatónő nem tartott alkalmasnak téged erre a népszerű szakra, és egy gyengébbre helyezett át, ezért írta, hogy oda "befolyásos" diákok járnak. Ami meg a bundás esetet illeti.. Sose bánom, hogy elloptam azt a rohadt bundát, és apa engem azelőtt se szeretett... Nem vesztettem semmit, csupán most már van oka rá, hogy utáljon. Nekem pedig van okom rá, hogy téged utáljalak!* Veti nővére szemei közé, és ujjával minden erejével megböki a lányt a vállán.*
- Na, de ne térjünk el a tárgytól. Ugye ott is hemzsegnek a jó pasik? Nem érzed cikinek, hogy már elmúltál 18 éves, és még most sincsen pasid?! * Folytatja a provokálást kegyetlenül.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 4:12 pm

*És hacsak az ízlése fura, de az is, hogy hogyan meri venni magának a bátorságot, hogy ilyen neveletlenül, és provokatívan viselkedjen mások előtt! Ahogy hírtelen fölharsan az az undok és utálatos hang a háta mögött, úgy érzi, menten szétveti a méreg, de inkább lenyeli, és az indián füstjeleket meghagyja a sárban túrkáló, macskabolond indiánoknak. Vagy azok a bölények voltak? Végülis mindegy, a húga amúgy is azzal a szőrös döggel alszik is, úgyhogy kifejezetten gusztustalan a dolog. Csodálja egyébként, hogy még nem fojtotta meg az a macska a testvérét. Lassan felszívva a levegőt fordul meg Serldit felé, szándékolt mosollyal az arcán, miközben még egy inát is elrebeg, hogy észnél maradjon, és ne öntse el az agyát a vörös köd, mint ahogy szokta.* - Hát te nem tudtál kint maradni a sáros őszi levelek között? Nini! *Mutat lelkesen a lány fejéte.* - Egy levél a hajadba ragadt! Jaaaa neeeem! Ez a füledbe került! *Aztán megragadja a lány karját, persze ha az elérhető távolságban van tőle, és elirányítgatja a vak mindenit egy kanapé felé.* - próbálj meg kérlek kulturáltan kommunikálni! Gyere! Ülj le! *mondja negédes hangon tovább mosolyogva, miközben egy kanál vízben úúúúgy megfojtogatná a testvérét.* - Apa veled nem közölte amit nekem írt levélben? Mondjuk nem csodálom! *Vált csevegő hangnemre.* - Tudod ő intéztette el, hogy ide kerüljek, mert itt több a befolyásos diák. De hát tudjuk hogy nem vagy éppen apa szíve csücske a bundás eset óta, de hát mit várjunk tőled. *Legyint, majd kacag egyet. Majd éppen neki fogja bevallani, hogy most vele játszották el a zsinóron rángatott bábút? Azt már nem!*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 3:54 pm

* Fürge, majdhogynem ugrándozó lépteket hallhatunk az iskola folyosóin. Az üde, optimista, játékos Seldrit szokása szerint már megint nem bírta ki, hogy egy helyben üljön szobájában, és úgy döntött, felkeresi nővérét. Persze, mint ahogy ez a testvéreknél szokott lenni, még véletlenül sem a jó szándék vezérli, azért siet ennyire, hogy jól kicikizhesse nővérét a történtek miatt. Először úgy dönt, bekopogtat a szobájába, de miután senki nem nyit neki ajtót, a társalgó felé szalad. Hiába, túl jól ismeri a szegény Gerditet. Olyan sebesen szedi a lábait, hogy nem egyszer meg is botlik és csak a jó szerencsének köszönheti, hogy nem esik nyomban hasra (vagy éppen fenékre...). Hamar kirántja a terem ajtaját- elképesztő, hogy ilyen csöpp leányzóban ennyi energia és erő lapul- és nyomban megpillantja az egyik széken mélázgató nővérét. Gúnyos mosolya szélesebbre húzódik, és lelassult léptekkel felé igyekszik, de olyan nesztelenül, hogy egy puma is megirigyelné. Az a terve, hogy jól ráhozza a frászt előbb, s csak aztán idegesíti fel azzal a tipikus hangnemmel, amiről jól tudja, hogy Gerdit ki nem állhatja. Mikor végre a háta mögé somolygott, hangosan rákiált.*
- Üdv. drága nővérkém! Ugye örülsz, hogy újra látsz engem? Ugye igen?! Én nagyon!* Azzal gyorsan leveti magát a hozzá legközelebb álló fotelbe, és közel húzódik hozzá, hogy biztos legyen a hatás.* - Hallottam a hírt, hogy áthelyeztek egy másik szakra... Hmm.. Hogy is hívják?! Húú, na mondd már! Látod, nem jut eszembe, olyan népszerűtlen!* Nevet rá gúnyolódva.* - Á, igen, Allidon! Hát, nagyon gratulálok! Tudod, én még örülök is, hogy át kellett menned, így legalább ritkábban kell elviseljem azt az undok arcodat...* Folytatja gunyoros megjegyzéseit. Nagyon ért a sértegetéshez, ha a nővéréről van szó. Ezután ráveti tekintetét a fehér melegítőre, és még a vak is látja, hogy milyen fintor ül ki az arcára. Egyébként ő maga egy lenvászonból készült hosszú ujjú, térdig érő ruhát visel, amely alatt egy pamut harisnya lapul, hogy megvédje vékony kis lábait a hidegtől. Kiegészítőként pedig egy faleveles fülbevalót akasztott a fülébe. Mi tagadást, elég furcsa ízlése van...*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Csüt. Nov. 04, 2010 3:12 pm

*Gerdit hosszú idő óta először mozdult ki a szobájából. Amikor megtudta hogy áthelyezték, duzzogva sztrájkot hirdetett. Azóta kissé lenyugodott, mert édesapja is a lelkére beszélt, hogy egy szakjelző megváltozása még nem a világ, ráadásul mondott olyan infókat az édesapja levélben, amitől szinte az életkedve is megjött. Ugyanis vannak itt is nagyon befolyásos diákok. És a lista nem is kicsi! De a lelkesedés itt ki is fulladt. Mert eszébe jutott, hogy a drága testvére majd mit össze fogja cikizni most már joggal, hogy jobban hangsúlyt kaphatott hála az igazgatónőnek a kettejük közötti különbség. Mivel a nap már végre lebukóban van, és ő átaludta a nap nagyját, így végre felöltözött, és lement a lépcsősorokon. Azt sem tudta igazából, hogy merre bóklászik, amikor úgy döntött, hogy a közösben levágja magát egy fotelbe, aztán majd lesz valahogy. Mostanában még olvasni sem volt kedve kedvenc regényei egyikét sem. Unottan nézi a mászkáló diákokat, fehér edzőmelegítőjében nézi ki merre megy.*

Vendég

*Amikor nem megfelelően tisztelegnek a fuhrernek, bizony kedve lenne bokán rúgni a másik kettőt, no de sebaj. Megúszták, ez a lényeg. Aztán lövés, és a férfi halott... Matt pedig üres tekintettel néz rá. Első vér. Ő inkvizitor, a rossz ellensége, akit egy fura... izé amúgy is felzaklatott. És a múlt megváltoztatása eléggé rossz cselekedet, nem? De. Aztán megint az a pocsék zuhanás, megint nyekken a földön, kezében a gyilkos fegyverrel. Az ajándékát látva megint felfut a szemöldöke, és felnyög.* - Mondjátok, hogy valamelyikőtöknek van egy Adolf nevű barátja... *Mondja, bár maga sem reménykedik abban, hogy pozitív választ kap. Aztán felsóhajt, összerámol, nem, nem hagyja ott a holmiját, de nem is adja el szerzeményeit. Emlék. Majd egy utolsó „au revoir”-al elköszön. Tényleg van mit átgondolnia...*

//bocs a kései reagért, elűztek. de nagyon élveztem a mesét, köszi^^//

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Ahogy az ajtót kinyitják a képen látott férfi áll odabent és éppen a nyíló ajtó felé fordul, amikor Matt lövése eldördül. A golyó felszaggatja a férfi testét, és valószínűleg elég pontoson valami létfontosságú szervet talál, mert bizony mire Alvery falhoz vágja, már a szemeiben kihunyt a fény. A keregélés nem tart sokáig, mert bizony az asztalon egy 2010-es történelem könyv hever. Ez lenne hát az a létfontosságú dokumentum amivel megváltoztathatnák a világot? Bizony. Hiszen ebből pontosan tudnák a németek, mit csináljanak másképpen. Hamon azonnal észrevesz egy összeközötözz csomagocskát, amiből sugárzik az az erő. Stauffenberg belép, majd a srácokra pillant.
- Rendben... megszereztétek az iratot. Remek. Akkor... visszaküldelek titeket. *hangzik a férfi hangja, majd aztán elővesz a kabátja alól egy kis négyzet formájú szerkezetet, amin gombok vannak.* - Jó utat hazafelé. * Mondja mosolyogva, majd megnym egy gombot. Ismét mintha csapóajtó nyílna a diákok lába alatt. Amikor földet érnek, ismét a központi teremben vannak, a padlón. Hamon mellett a kis csomag, ám a ruházatuk megmaradt annak, amit a kaland során szereztek. A ruhák, a könyv, a fegyverek... minden náluk maradt.
Amikor kibontják a csomagon, abból három tárgy esik ki. Két tőr, és egy furcsa alkarvédő. Mellettük egy-egy cetli. Rajta a feliratok.

Alvery neked a Lélekzúzót küldöm. A tőr sebzésére az áldozatot ellepik a rémképek. Tudatalattijának legkegyetlenebb képei bukkannak fel. A félelmei, melyekkel ilyen töménységben képtelen megbirkózni. használójának erejétől függően akár még idegösszeroppanás is lehet belőle. A tőr ereje tulajdonképpen a használójával együtt nő. Kép

Kedves Tolvaj barátom. Arsene pengéje egy olyan tőr melynek a tulajdonsága, hogy ha a használója a tőr lapján végigsimít, akkor rövid időre láthatatlanná válik (egy perc) Kép

Matt. Ez itt a Bűnösök veszedelme. Egy csuklóra erősíthető szerkezet, mely egy bizonyos mozdulatra másfél arasznyi pengét enged ki. A penge felszínét rúnák díszítik, így az a nem túl erős mágikus lényekre is kifejti "áldásos" hatását. Mondhatni mágikus penge, így gyengébb démonokra is hatásos. Ám hátránya, hogy szintén közelharci fegyver, amit még dobni sem lehet. Kép

És minden cetlin egy aláírás. "Üdvözlettel barátotok... Adolf."
Hát... most valószínűleg lesz min elgondolkodniuk a fiúknak, lányoknak. És hogy utoljára találkoztak e a sétapálcás idegennel? Nos az egy jó kérdés.

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 4:21 pm

*Végülis bejutnak, és ez a lényeg, a hogyan nem mindig lényeges. A fickó előtt minimálisan szalutál, de ezekben a történelmi mizériákban nem túl jó, így nagyon nem érinti meg, hogy most kivel találkoznak. A könyvét átnyújtja, majd a hóna alá vágja újfent. Ha már híres a pacák, akkor a fekete piacon biztosan jó pénzért el lehet sózni majd az aláírását, ami neki mindig jól jön. Na máris meg van az esti séta célállomása. Mindenesetre irány a már említett pince helyiség, a pisztolyos részt meghagyja Mattnek, amúgy sem ért az efféle szerszámokhoz, majd ugye az említett iratot kezdi el keresgélni. Talán jobb megsemmisíteni, vagy szimplán elvinni magukkal, vissza a jelenbe? Egyelőre nincs vele tisztában, szóval ha megtalálja, akkor elteszi, aztán majd a sétapálcás pasi kitalálja, mi legyen vele. Mindenesetre, ha már előzőleg érzékelte, hogy van itt bent mágikus jelenlét, akkor újfent ráhangolódik a kérdésre, hogy pontosan hol, s merre.*

//Relikviamester 4. szint:
10 méter sugarú körben pontosan tudja, hogy milyen varázstárgyak vannak, és azt is megérzi, ha valaki használni akar egy ilyet.//

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 4:17 pm

*Karbafont kézzel áll, arcizma sem rezzen.* Jól van, átment a teszten, arra voltunk kiváncsiak, hogy mennyire lehet hivatlanul átsétálni a kordonon. *Vágja ki magát, és továbbra is teljesen magabiztosan lépdel előre. Amikor kiérnek a balkonra, szótlanul tiszteleg, csak úgy simán, nem karlendít. Bólint, hogy megértette, és nem vitázik. Belép Matt mögött a pincébe, amova irányították őket. Ha nem sikerülne a fiú lövése. akkor vérmágiával falhoz keni a fickót, itt úgyis erős a feketemágia kisugárzása. Aztán ha végeztek az illetővel, akkor elkezd keresgélni, főleg a férfit kutatja át, de titkosajtók után kopogtat, szőnyeg alatti csapóajtó, rejtett falu szekrény, miegymás. Nem árt sietni, és minél előbb lelépni, mielőtt ténylegesen lebuknak.*

Vendég

*Alvery előadja a nagymenő tisztet, a tényleges tiszt meg képenröhögi, de Mattel szinte forog a világ, szóval nem igazán tud minderre reagálni. Csak annyit fog fel, hogy beengedik, ergo ő elmehet annak a dögnek a közeléből. Lassanként elkezdi felfogni, hogy Rosen mit magyaráz nekik, és enyhén meggyötört hangon szólal csak meg.* - Jawohl. *Ennyit tud csak kinyögni, majd megállnak a Fuhrer ajtaja előtt, mire nagy levegőt vesz, kihúzza magát, majd besétál, ott összecsapja a karját, és még karlendít is mellé, habár az előző rosszulléte miatt, no meg tapasztalatlanságából adódóan alighanem nem teljesen tökéletes. De ráfoghatja a rosszullétére, és még a köszöntő formulát is mondja. A könyvet átadja, nézi, ahogy aláírja a diktátor, szépen meg is köszöni, ahogy illik, majd ugye távoznak, és az informátor is megkerül végre.* - Igen, mi. *Ennyit mond tömören, majd ott az ajtó... és hirtelen ötlettől vezérelve a pisztolyhoz nyúl, amit lenyúlt a katonakölyöktől, megnézi, hátha ki tudja biztosítani... ha sikerül, akkor nyit be, és ráfogja a férfira, meghúzva a ravaszt, és imádkozik, hogy életének első lőfegyverelsütése sikerrel járjon. Ha nem, akkor trükkmesterként németjuhészt idéz (ironikus, nem?), és ráuszítja a férfira. Az iratokat a másik kettőre bízza, a varázstárgyakról meg ugye nem tud.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Amikor Matt előre lép és elkezd dadogni a férfi felvonja egyik szőke szemöldökét. Ám amikor Alvery nekiáll a mondókájával, akkor egyszerűen kirobban belőle a röhögés.*
- Na idefigyeljen Frauline a werwolfnak nincs okkultista különítménye... így nekem ne akarja ezt előadni. Az SS-őrnagya vagyok, így azt hiszem jogában alig ha állhat engem ugráltatnia. Szóljon csak a felettesemnek. Bizonyára nem fogja bánni, ha vált egy két szót kegyeddel. * Rázza a röhögés a férfit. Majd csak hátra szól egy másik férfinek. Jól megtermett fazon, rövidre nyírt szőke haj, és szőke körszakáll.
- Rosen Őrnagy... vigye a Kisfarkasokat a Fhürer elé! Úgy is a főnököt akarták látni. * Erre a fickó ellép az útból, a kutyának is füttyent egyet, mire az is odébb vonul. A másik azonban magával inti a kis csapatot, és közben sétál befelé. Ha valamelyik diák hátranéz, a kutya szemeit láthatja még, hogy pillantásával követi őket, mintha csak olvasna bennük. Majd aztán a férfi mély hangja hallatszik.*
- A Fhürrerrel amikor találkoznak, köszönjenek a megszokott módon. Nem szólnak, csak ha ő kérdezi magukat. Ha megpróbálnának az életére törni... amire volt már precedens... nos... nem ajánlanám. *Amíg ezt mondja, megáll egy ajtó előtt, és beengedi a diákokat. Ahol is egy kis balkonra nyílik az ajtó. Odakint a diktátor, és felesége állnak két kutyával, majd amikor a férfi meglátja őket elmosolyodik, és megszólal.*
- Áhhh kiket hozott ide Rosen őrnagy? Csak nem hadseregünk leendő tábornokai? * Kérdi mosolyogva, miközben a másik férfi egy Jah-val válaszol. A fhürer elveszi tőlük a könyveket, és mindegyik első oldalára odafirkantja a nevét. Majd aztán mosolyogva int a diákoknak. Ahogy az őrnagy oldalán kifelé mennek, szembe jön velük Staufenberg.
- Áhhh Herr Rosen. Kérem... engedje meg, hogy én kikísérjem őket. Maga menjen a dolgára. * Azzal elvezeti a diákokat egy pincehelyiségbe.* - Maguk az ügynökök akiket Aulus küldött? A férfi itt van benn a pinceajtón belül. Induljanak. Nincs már sok idejük a visszatérésig. Hamon csak a pinceajtón túlról érzékel erős mágikus energiakisugárzást. Így valószínű, hogy nem csak a férfi, és az iratok vannak benn, de mágikus eszközök is. A náluk lévő könyvek azonban csak könyvek.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 3:25 pm

*Nem trükkmester, szóval nem tudja a haját csökkenteni, úgyhogy marad egy hajgumi elővétele, és csinos kis lófarkat köt magának, olyan jó lenyalt frizurát, ami marhára nem áll amúgy jól neki, de ez most nem a divatról szó. Egyébként is egy szép arc, mindenképpen szép arc. Akkor hát indulás a házikó felé, ahol vélhetően a megoldás kulcsa van. A hóna alá csapj a könyvet, amit nála van, aztán az őr bácsi. Pisztolyt dug az övébe, de amúgy tökéletesen nem ért a mulgi fegyverekhez, szóval inkább marad a jól bevált amm medál alkalmazásánál majd. A kutya nem érinti meg, hiszen nem allergiás a fekete mágiára, maximum érzi hogy árad belőle valami nem frankó, de annyira nem készíti ki, mint láthatóan Matt-et. Egyelőre nem szólal meg, úgy fest, hogy a fiú intézkedni látszik valamelyest, aztán előkapj a saját könyvét is, és finoman átpörgeti, csak úgy mutatóba, hátha egy efféle tárggyal könnyebben bejutnak. Alakalmazza relikviamester képességét is, hátha érzékel valami olyat a könyveken, vagy egyáltalán a közelben, ami hasznos lehet a bejutáshoz, vagy amire bent eleve fel kell készülni. A beszédet Alvery-re hagyja, úgy fest, hogy ez neki nagyon megy, és még jól is áll.*

//Relikviamester 3. szint:
Bármilyen varázstárgynak (ami nem relikvia és ereklye) meg tudja mondani hogy mikor és mire készült, a pontos használatát.//

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 3:23 pm

*Továbblépdel hát felöltözve, és felfegyverkezve. Egészen megtetszik neki a helyzet, álcában utazni. Fagyos tekintettel csak simán tiszteleg, amikor köszönnek neki a közkatonák, ezzel jelezve, hogy minimum a gestapo emberie, hiszen azoknál nem divat a Führer jelének felfedése. A szőke őr sem tudja kizökkenteni a nyugalmából. A kutyára csak egy hideg pillantást vet, és előre lép, jelezve, hogy nincs félnivalója.* Ludmilla Wolfsburg vagyok, és a führer megbízásából szakrális kegytárgyak nyomában vagyunk a kollégáimmal méghozzá a Werwulf osztag kommandójából. *Fonja karba a kezét.* Mi a posztja Herr? Megfosztom tőle azon nyomban, ha nem enged utunkra. Úgy gondolom, hogy a felettese igen kényelmetlenül érezné magát, ha itt kéne hagynunk az embereinket, tehát örülhet, ha csak ennyi nyomást gyakorlunk. *A német arcába fújja a cigarettafüstöt. Most úgy néz ki, mint egy ndk-s vallató tiszt, már csak az injekcióstű hiányzik a kezeiből.*

Vendég

*A meglepetés erejével győzedelmeskedik a három egyszerű diák a kiskatonák felett, Matt pedig igazgatja magán az egyenruhát. Az ő hosszú haja viszont láthatóan rövidülni kezd, gyakorlatilag katona-hosszúságúra, hála a trükkmester-képességének. Persze nem szándékszik rövidre hagyni a haját, de katonaként furcsa lenne ez a rendezetlenül nyírt hosszú haj, ami alapból van neki. Végülis Alveryhez hasonlóan ő is pisztolyt vesz, nem erőművész ő, hogy gépfegyverrel rohangáljon, Hamon kérdésére meg csak elindul a járőrökkel teli úton, ahol alighanem senki nem fogja megállítani őket. Kivéve az a szőke őr, akinek a kutyájával valami... valami nagyon nincs rendben. Mattet elfogja az émelygés, és nem szíve szerint vagy megpróbálná semlegesíteni valahogy a kutyát, ami nem menne, szóval kénytelen tűrni. Nagy levegőt vesz, és előveszi a Mein Kampfot, ami nála van... és igyekszik a férfi szemeibe nézni és nem a kutyáébe.* - Guten abend Herr... khm... *Egen, nem tudja a nevét, szívás, és még a gyomra is kavarog a kutyától.* - Mi messziről jöttünk ide, hogy... *Levegő után kapkod, az ember azt is hihetné, hogy az idegességtől, a lámpaláztól van ilyen állapotban, pedig csak rohadt rosszul van attól az átkos dögtől. Szóval csak lebegteti a könyvet, mutogat rá, miközben segélykérően pislog a másik kettő felé, és igyekszik nem kidobni a taccsot.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Elég gyorsan megy a támadás, és az átöltözés, mert nem számítanak támadásra. Matt ütése szépen talál, és reccsen is egy jókorát. Kérdéses, hogy a srác vajon másnap köszönne e már. Alvery is szépen intézi a dolgot, így pillanatok alatt már három új fiatal katona áll a réiek helyett. Hamon kérése igazából jogos, ám az egyik irányba egy út vezet fel, amin meglehetősen sok járőr sétálgat. Egy helyre vezet fel, ahol egy villa van. Valószínűleg az lehet az a hely, ahol megtalálhatják azokat akiket keresnek. Az út tele van az akkori kor különleges osztagaival. Az SS-el. Fekete ruhájuk tökéletes, akár csak a filmeken, vagy képeken. A felfelé vezető úton a katonák rendre köszöntik a diákokat a megszokott Heil formulával. Majd amikor már ott állnak a bejárat előtt, akkor egy katona megáll előttük. Magas, szőke, mellette egy jól megtermett németjuhász, amiből egyszerűen... süt a fekete mágia. Nem az hogy erősen érződik... hanem ha megpróbálnák a kutyát megsimogatni, könnyen lehet, hogy még szikrázna is, olyan mágikus aura veszi körül. Alvery idegeit kellemes borzongás járhatja át, elvégre ő szakosodott ilyen szinten a fekete mágiára. Nem úgy Matt. Aki meg inkvizítor képességgel bír. Ott állnak... be kell jutniuk. De mire fognak hivatkozni? Ezekkel az őrökkel már valószínűleg nem lenne olyan könnyű dolguk, mint a fiatalokkal.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 2:27 pm

*A leütős részben nem vesz részt, elvileg ez a többiek dolga, ő már idehívta a népeket. Aztán szépen fel is öltözik, majd kérdés, hogy merre tovább. Matt-re pillant, ő tájékozott ezekben a dolgokban, hogy a pasit hogy találják meg, arról nem sok fogalma van.* -Szóval történelemismeret alapján, merre tovább? Faggassunk ki valakit? *Pillant a srácra, majd ha már meg van az egyenruha, megpróbál körülnézni, vagy keresni valami magasabb rangú embert, vagy ilyesmi, akit kikérdezhetnek.*

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 2:18 pm

*Nem csak Terminátor, hanem Die Hard is, a Hans miatt. Egyenlőre lapul a sötétben, aztán ha közelebb értek a nácik, akkor roppant is a csontvázkezekkel. Elvileg ha kész vannak, akkor odasuttogja Hamonnek.* Mázli? Fenéket. Ha te nem mentalista vagy, akkor én elmegyek striptíztáncosnak. *Mormolja flegmán, aztán azon tűnődik, hogy hogyan öltözzön át a két fiú előtt. Lehúzza a fickóról a ruhát, aztán elbújik az egyik bokorban. A korabeli ruhák neki nagyon kényelmetlenek, de hát nincs mit tenni. Az öngyújtót viszont lenyúlja a cigarettával együtt, amire rögvest rá is gyújt. A haját betuszkolja a sapka alá. Nem álcázza magát férfinek, de a kiengedett haj talán gyanussá tehetné. Aztán elragad egy pisztolyt, bár nem nagyon lőtt még ilyennel, de a gépfegyver az neki nehéz lenne. Ha kész van, akkor várakozóan tekint a társaira.*

Vendég

*Jönnek az áldozatok, Matt kezében pedig materializálódik egy baseball-ütő, ha minden igaz. Hamon szavaira csak megint megforgatja a szemeit, bár a sötétben ez aligha látszik. Persze, hogy mindig az asztrál-mentálnál legyen szerencséje, annyi úgyse jön össze. Próbál hangtalanul lépkedni, fejével intve a másik kettőnek, ugyanis egyszerre csak egyet tud leszedni... és kapásból a cigarettázó srác felé lendíti meg a baseball-ütőt. Elég nagy erővel üt, ha minden igaz, tehát minimum beájul a fiú, de akár súlyosabb sérülés sem teljesen kizárható. Ha elterült, és a másik két diák is leszedte a másik kettőt, akkor elkezdi levenni a ruhát a fiúról, és szépen átöltözni, tekintetét már a fegyveren tartva, találgatva, hogy pontosan hogy működhet. És hogy mégis mennyire lesz a kezében izomláz, holnap, ha ezt fogja cipelni. Alighanem... nagyon.*

Hozzászólások száma : 9349 Kaszt :

*Matt terve nem rossz. Határozottan jónak ígérkezik, és bizony minden meg is van hozzá ami kell. Áldozatok, és "vadászok" akik most ruhát akarnak szeretni. Kicsit terminátor utóhatás. Legalábbis annak aki láthatta a filmet. Az éji vándor arca lassan a hegyek felett figyeli már a diákokat. Hamon sugallata láthatólag működik, mert bizony a kis csapat megáll, és ott egy beszélgetés zajlik le valószínűleg, mert a többiek akik maradnak hátul, azok mennek tovább egy kis integetés után. A három kivált fiatal egyre közelebb ér a kis társasághoz.*
- Mit láttál errefelé? Hallod Hans? Mi van itt?
* Kérdi egy kellemes lány hang. Valószínűleg az említett Hans volt akire tökéletesen hatást gyakorolt a mentális sugallat, és így hozott magával két másikat. Egyre közelebb és közelebb érnek, mikor aztán a fiú megáll.* - Pedig itt volt... megesküszöm nektek a Führer nevére, hogy itt láttam. Ne legyek többet katona, ha nem. * Mondja komolyan majd lassan előre szegezi a fegyverét, hogy így pásztázhassa a környéket. A lány ugyan így tesz. A harmadik, egy másik fiú azonban csak egy cigarettát kotor elő, majd meggyújtja egy második világháború korabeli benzines gyújtóval. Ez már önmagában egy érték lehet. *

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 1:24 pm

*Ő aztán nagyon nincs otthon az efféle történelmi dolgokban, szóval csak értelmesen nézve bólogat a fickónak. Alvery szavain jót mosolyog, hát végülis igen, ők lassan már nagyon távol állnak a fiatal gyerektől, az inkább a 15 éves korra jellemző kifejezés szerinte is. Mindenesetre ennyire nem gond neki, szóval jöhet a zuhanós rész és a megérkezés. A tapaszt persze előtte még rányomta a mellkasára, végülis ha már nincs rajta ruha felül, az is hasonló mód gond, mint ha a leányzó combjánál matat valaki. A dobozkáját megnézi, meg a többit is. Neki túl sokat nem mondanak a nevek, szóval végülis csak vállránt.* -Ezt a fickót állítsuk akkor meg gondolom. *Pillant az ismeretlen képre, neki ennyi elég, a többi körítés nem feltétlenül számít annyira. Mindenesetre Matt szavaira finoman elmosolyodik.* -Ki tudja, talán órákon csak mákom volt a mentális mágiákkal... *De végülis nem szórakozik, most azért sürget az idő, főleg hogy mielőbb menne vissza a saját idejébe. A sugallat varázslatot alkalmazza, sorra három emberkén, lehetőleg egy lányon és két fiún. Egyszerre jó eséllyel nem tud többet machinálni, ezért egyesével választja le őket a tömegről, azt sugallva nekik, hogy váljanak ki a sorból és jöjjenek ide hozzájuk. A többi már a másik két diák dolga. Ha mindez sikerül, akkor lehet behúzni a ruháikat.*

//Sugallat - amm elsődleges
Leírás: Használatával olyasmire vehetünk rá észrevétlenül valakit, amiről eddig nem is tudta, hogy megszeretné tenni. Konkrét utasításokról van szó, amiket kiadhatunk a célszemélynek, mindössze erősen rá kell koncentrálnunk. Természetesen függ a mentális ellenállásától, hogy mennyire leszünk sikeresek. A sugallat varázslatot más nem veszi észre, mivel csak gondolati úton küldjük a parancsot. Olyan dolgot, mint öngyilkosság, vagy régi barát, hozzátartozó megölése nem kérhetünk, tehát, ami gyökeresen ellentétes az illető jellemével, de ezen kívül bármit.//

Tárgy: Re: Társalgó - Központi terem Kedd Nov. 02, 2010 1:16 pm

*Úgy tűnik, hogy Hamon is ilyen vicceskedős kedvében van, talán francia szokás, mint az alku felemlegetése. Ő a tapaszt a combjára illeszti fel, már régen rossz, ha valaki ott tapogatózik. A német nyelvet kifejezetten utálja, el sem tudja képzelni, hogy milyen is lesz majd az, amikor megszólal. Közben érdeklődve hallgatja a fickót, és bólogat.* Fiatal gyerekek? Azok is jönnek velünk? *Kérdezi gúnyosan, hiszen ő hamarosan tizennyolc lesz. Választ nem vár, csak jól esett odacsípni egyet. Kiáltani sincs ereje, ahogy zuhannak a mélybe. Nyekken egyet, amikor megérkeznek, ezért hát kipróbálja az új nyelv adta káromkodási lehetőségeket, és meg tud győződni ismét rajta, hogy miért ilyen méltán utált számára ez a nyelv. Matt javalatára megvonja a vállát.* Felőlem... *Előkészíti a pálcáját, és ha Hamon odahívta a srácokat, akkor legalább az egyiknek kitöri a nyakát a csontvázkezeivel. Amíg várakozik, halkan válaszol.* Hát ez jó kérdés, szerintem igen, nem mélyedtem el túlzottan az ilyen háborús sztorikban. Azért kiváncsi leszek, hogy melyiknek fog az egyenruhája nem lötyögni rajtam. *Szarkasztikus hangsúly.*

Vendég

*Hát, félig-meddig muglik között nőtt fel, szóval azért valamennyire tisztában van a dolgokkal, hogy ki kivel hol mikor és miért, de azért a werwulf még neki is új, nem baj, minden nap tanul valamit az ember fia. A tapaszt elveszi, és a füle mögé tapasztja, hogy még a haja is takarja, nehogy véletlenül megcsillanjon a fényben, és rákérdezzenek. Aztán a föld megnyílik, hogy a három francia kölyök alázuhanjon, és puffanva-nyekkenve érkezzenek a talajra. Ha Matt szemei hosszászoktak a sötéthez, elkezd tapogatózni, megfogja a csomagot, rajta a neveikkel, amiket ugyan hunyorogva tud csak kivenni többé-kevésbé.* - Srácok... *Hívja őket oda folytott hangon, miközben kibontja. A könyvekből egyet-egyet odaad a másik kettőnek, egyértelműen arra lettek szánva ugyebár, majd a képeket nézi meg, odatartva, hogy a többiek is lássák, az informátor nevét látva felszisszennek.* - Ezek szerint a Valkűr előtt vagyunk. *Sóhajt fel, majd a menetelő gyerekekre néz.* - Hamon, te mentalista vagy nem? Nem tudod erre irányítani őket? Legalábbis hármat. Mi meg Alveryvel leütjük őket. *Terv, az nem árt, ahogy ruha se. Ha benne van a másik kettő, és jön a három katonakölyök, akkor trükkmesteri képességével egy baseballütőt idéz meg, és nagyot lendítve legalább egyet megpróbál lecsapni vele.*